Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-18 / 65. szám

Vájárok, segéd vájárok, fúrómesterek! Ne legyen eg) elleti bányász sem,aki nem teljesíti tervét! B mezőkövesdi, szerencsi, nu'nofci és abaűlszánfói iárés kivételével mindenütt befejeződött a tavaszbúza vetése A minisztertanács határozata érteim«' fcea a tavaszbúza vetési határideje már­cius 15-vel lejárt, A megyei tanács jelen­tése szerint azonban még mindig súlyosan le van maradva a mezőkövesdi, a sze- *cncsi, pntnoki és abaujszáiitói járás, ahol Í7Ó és 85 százalékos csupán az eredmény, A többi járásban..m.ár nagy lendülettel folyik a tavaszárpa vetése. Dicséret illeti ■Petek, Fancsal, Cserépváralja községek tanácsait, ahol már a tavaszárpa vetésével ás teljesen végeztek. Detek és Fancsal a rabot is elvetette. Teljesítette árpa vetési tervét a nagycsécsi Békeharcos, a hejő- bábai Haladó és a sajóörösi Alkotmány termelőcsoport is. A járások sorrendje a megyei tanács érlelése szerint a tavaszába vetésiben a ISwtVezS: 1. Ricsei járás 78% 2. szikszói 51 % 3. mezőkövesdi 50% 4. mezőcsáti 49% 5. edelényi 36% 6. miskolci 34%. 7- szerencsi 34% 8. putnoki 33.5% 9. encsi 33% 10. ózdi 32% 11. saújhelyi 26% 12- sárospataki 19% 13. abauj-zántói 18% A felszabadulási hétre Ítészül Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztár és brigádja Miskolc város 40% „Április 4 tiszteletére befejezzük a tavaszárpa vetését“ Községünk dolgozó parasztjai a tavasz- Vrúzát. és a zabot márciu-s 7-re elvetették. Megfogadták, hogy felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére április 4-ig be­fejezik a tavaszárpa és egyéb aprómagvak vetését is. A vállalás teljesítése érdeké­ben párosversenybe léptek egymással. Szeráfi István, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke Konyát Gyulával, a pénzügyi állandó bizottság elnökével áll versenyben. Sellei Sándor 6 holdas dol­gozó paraszt a verseny keretében határidő előtt elvetette a gabonaféléket, élenjár a negyedévi beadási kötelezettség teljesíté sében is. Községünk valamennyi dolgozó parasztja lelkesen harcol a tavaszárpa mi­nél előbbi elvetéséért­BÉRTÓK IMRE vb. elnök, Sajévámos Tanácsaink ellenőrizzék szigornál! a knlákok vetéstervének teljesítését megindult Szoliterén a becsületes dolgozó pa. rasztok többsége már elvégezte a vetést. A tanács volt elnöknőjének súlyos mulasztásai miatt azonban a kulákok szabotálták a vetést. Külö­nösen kirívó volt Zs. Kovács József kulák magatartása, aki a járási ki­küldött felszólítására sem volt haj­landó megkezdeni a vetést. Az elve. temült kulák szabotálta a baromfi és a tojásbeadást is, ellene az eljárás. Községi tanácsainknak fontos fel­adata, hogy szigorúan ellenőrizzék a kulákok vetéstervének teljesítését. Rá kell szorítani őket, hogy időben eleget tegyenek kötelezettségüknek, nem szabad eltűrni kártevő kísérle­teiket. OARAGrt MIKLÓS Kncs. Felsüny árad és Kurityán bányászainak vállalásai A kurityáni bányavállalat dolgozói lelkesen csatlakoztak a Sztálin városi kohóépitök felhívásához. A vállalat felsőnyárádl bányaüzemének, mű­szaki és fizikai dolgozói vállalják, hogy januári 1000 tonna lemaradá­sukat április 4.re behozzák. A kurityáni bányaüzem dolgozói megfogadták, hogy tervüket túltelje, sitik. A gépüzem dolgozói naponta 6 csillét kijavítanak és a rossz csatló­kat helyrehozzák. A pártszervezet, a szakszervezet és a DISZ fokozot. tabb politikai felvilágosító munkát végez, a pártszervezet mozgósítja a pártcsoportokat, a népnevelőket a terv túlteljesítése érdekében, hogy méltó módon iinnejteljék az üzem dolgozói felszabadulásunk 8. évfordu lóját. Terven felül föjavítánokut és futójavításokat végeznek a miskolci járműjavító dolgozói A MÁV miskolci járműjavító válla­latának dolgozói április 4-re, hazánk felszabadulásának ünnepére felszatoa- •dulási hetet tartanak. Vállaltuk, hogy első negyedévi ter­vünket határidő előtt befejezzük. — Terven féltii elvégezzük két személy- kocsi főjavítását, két személykocsi futójavítását, lő teherkocsi főjavítását és 6 teherkocsi futójavítását, egy gőz- mozdony futójavítását. BERZI BÉTA. A Terv me«ryáhozlai(a a mezőkövesdi járás dolgozóinak éleiét is Népi demokráciánk a három és az ötéves tervek sorún állandóan fej­leszti a mezőkövesdi járást is. Gyors ütemben folyik a villamosí­tás. Álig van község, ahová ne vezet­ték volna be a villanyt, az öléves terv végéig pedig a járás valamennyi köz­ségében kigyullad a fény. A közleke­dést új autóbuszjáratok indításával és új utak építés«'.vei javítják. Töb­bek között Bütekzsérc és Súly község is új utat kapott. Több községben új egésaségiliázat, a járási székhelyen pe­dig új szülőotthont létesítettek. Más- félmillió forintos költséggel most bő­vül — a természetes gjógybőforrás kihasználására — a mezőkövesdi gyógyfürdő. A mezőkövesdi járásban egyik leg­jelen' ősebb beruházás a múlt évben elkészült 35 millió forintos 11 leles gabona tárház. A járásban két gépállomás nyit! meg a dolgoz^ parasztok kaját. A járás ötvenhárom termelő- szövetkezetének tagjai azzal fejezik ki hálájukat a jobb, boldogabb életért, hogy gyorsan és határidőre elvégzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. eme­köny* mun­,.A szocializmus gazdasági alaptörvényéről“ Március 18_án, szerdán délután 5 város és a járás káderképző tanfo. óraikor a pártoktatás háza nagytér- jyamainak vezetői és hallgatói, vala mében Ripp Géza elvtárs a központi . , ... , , . . ... előadói iroda tagja tart előadást „A nunt vezetó Párt'' államl és corne- szocializmus gazdasági alaptörvényé- szervezeti funkcionáriusok vegyenek röl“ címmel. Az előadáson Miskolc részt. Dánia Kommunista ország ax A „Land og Folk" közlése szerint Dänin Kommunista Tártjának Köz­ponti Bizottsága március 15-én tar­tóttá kibővített plenáris ülését. A plénum egyöntetűen jóváhagyta a Központi Bizottságnak a dán néphez intézett felhívását. A felhívás rámutat, hogy a dán kormány ismét fel akarja emelni, a közszükségleti cikkek árát és olyan új alkotmány parlamenti jóváhagyá­Pártjának felhívása népéhez sára törekszik, amelynek egyik cik­kelye lehetővé teszi, hogy Dánia le­mondjon szuverén! t á sár ól. Dánia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága éberségre szólítja a dán népet, felhívja, hogy szálljon síkra Dánia érdekei és nemzeti szu- verénitása mellett. A felhívás kiemeli annak szükségességét, hogy meghiú­sítsák a Dánia amerikai megszállásá­ra szőtt terveket.---------­/~\lyan ez a nap, mint bármelyik másik. A martinászok épp olyan munkaruhában dolgoznak, mint azelőtt* a kemence tüze épp úgy villog ki az ajtó­lton, mint tegnap, a hangulat mégis más> — ünnepélyesebb. Valahányszor a brigád- vezető csendes, határozott hangján utasí­tást ad, minden szem feléje fordul. Fris- sébbek, gyorsabbak a mozdulatok is. Örül mindenki. Von is miért, Jenei Lajos elvtárs munkazubbonyán is, mintha mindenki ott látná a nagy kitün­tetést, a Kossuth-díjat■ Aznap reggel ér­kezett vissza Budapestről, máris munkába állt. Egyetlen percet sem akar elveszteni. Újra itt vati brigádjában, munkástársai között, akikkel együtt harcolta ki a nagy­szerű termelési sikereket, amelyekért a haza a legnagyobb kitüntetéssel jutal­mazta. c # sapolnak. Ömlik az acél az üstbe• — Sohasem gondoltam volna, hogy én, egyszerű munkásember — világhírű tudó­sokkal, költőkkel e-g)'sarban áJ,Ihatok, a nagy ünnepségen, ilyen magas kitüntetést kaphatok — mondja Jener, elvtárs. — Az volt az érzésem, hogy talán meg sem ér­demeltem, Dolgozunk, harcolunk mind­annyian szeretett hazánkért, a szocializ­mus építéséért, szabadságunk megvédésé­ért, — ez magában véve is nagyon •— nagyon boldogító érzés, — A szép eredményeket, amelyeket brigádommal elértünk, a szovjet tapasztala­tok hasznosításának, a szovjet tanácsok­nak köszönhetem, a hős szovjet dolgo­zóknak, mint ahogy egész megváltozott életemet is, • A múltra terelődik a sző. Most a bol- r* dogság napjaiban még sötétebb a borzalmas mult, a nyomorúságban, szen­vedésben elveszett évek keserű emléke- Nem fiatal ember már Jenei elvtárs, sok megpróbáltatás van mögötte. Már 14 éves kora éta dolgozik. 18 éve olvasztár. Sorsa olyan volt, mint a többi dolgozóé. Alacsony kereset, gürcölik, hajsza, látás- tál-mkulásig. Mindig csak *büdös proli* volt a gyár igazgatóinak szemében, mint, minden munkás. — A sok szenvedésért /sárpótol falszar badulás utáni életünk — folytatja Jenei elvtárs — s különösen most. ez a nagy) megtiszteltetés, a Kossuth-dlíj. Nem is leszek hálátlan, tudom a kötelességemet. A felszabadulási héten április 4 tisztje­lére annyi acél akarunk termelni terven felül a hazának, mint még sohasem• Erre kötelez a páresversenyszerződés is, amer Ivet. a Fancsalszki, Bultovszki, Szilágyi és Nyikes olvasztár brigádok tagjaival kö­töttünk, ök szintén sziwel-lélekkel har­colnak a több cs jr.hb acélért. K ezdodik a rakodás. Zúgnak a daruk* egymás után rakják a huiladjékokízdl teli teknő két a kemencébe. Gyártják az acélt hazánk és a béke­tábor további erősítésére, a vas és oZ acél, a gépek országának építésére. Pártéi Álljon a tavaszi munka sikeréért folyó harc élére az aszalói pártszervezet Falusi pártszervezeteink elsőrendű, leg­fontosabb teendője most, hogy széleskörű, konkrét felvilágosító munkával a tavaszi csatára mozgósítsanak minden dolgozó parasztot, hogy a haza javára, a maguk hasznára, a legpontosabban végrehajtsák a minisztertanács határozatát, gyors és gon­dos munkával elvessék a tavasziakat, biz­tosítsák a bő termés egyik legfőbb előfel­tételét. Hogyan felelt meg eddig e nagyjelentő­ségű feladatának az aszalói ,,Szabadság“ Ili. típusú termelőszövetkezet pártszerve* zete? A pártszervezet —; kétségkívül — írt el eredményeket a tavaszi munkára történő mozgósításban. A „Szabadság“ tsz március 14-ig 214 hol­don vetette el a kalászosokat. »A tavasz- búza vetését azonban nem fejezte be a minisztertanács határozatában megjelölt határidőre, az utolsó 18 holdon egy nap* pal később, csak hétfőn került a földbe a mag- Elmaradtak a tavaszi vetéssel az L típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A lemaradás okát abban találjuk, hogy a pártszervezet vezetősége nem foglalkozik eléggé konkrétan a feladatokkal, általá­nosságban tárgyalta meg a teendőket és különösképpen nagy hibát követett el azzal, hogy már egy hónapja nem tartott népnevelő értekezletet. Ez a súlyos mu­lasztás éreztette azután következményéit az egész agitációban. A pártszervezet ve­zetősége nem dolgozott ki konkrét éne­ket, nem adott jó „muníciót“ az agitáció­hoz a népnevelőknek, emiatt azok is csak általánosságokat mondtak arról, hogy „igyekezni kell mielőbb elvégezni a ve­tést“ stb. Mivel érvelhetnek ez aszalói népnevetek, miről kellett volna — és kell a továb­biakban — beszólniök? Emlékeztessék dolgozó paraszttársaikat, hogyan éltek a múlt rendszerben, hogyan voltak kénytelenek látástól-vakulásig dol­gozni — másnak. Nekik a nyomor, a küsz­ködés, a jogiosztottság, a betegség jutott osztályrészül, munkájuk eredményét az ,urak“, a földbirtokosok, a kulákok és a bankárok élvezték- A felszabadulás óta viszont Aszaló község sok egyéb más mel­lett új tanácsházat, iskolát, népkönyvtárat, kultúrházat kapott. 500 méter bosszúság­ban bekötőutat építettek, 25 dolgozó pa­raszt munkáját ismerték el kitüntetéssel, díszoklevéllel. Szabad haza szabad dolgo­zói lettek, akik maguk dolgoznak s ipin- dig jobban boldogulnak. Az alkotmány biztosítja számukra és gyermekeik számára a nagyszerű jogokat. A pártvezetőség ülésén az alkotmányról esett ugyan szó. de nem az előbb említett vonatkozásban, hanem rendkívül furcsa, helytelen formában. Kardos Gyuláné elv- társ, a pártszervezet titkára azt a kijelen­tést tette, hogy ,.a traktoristák azért nem szántanak, mert félnek attól, hogy meg' fáznak, valami bajuk esketik .. • minek is ilyen kárt szerezni, hiszen az alkotmány is kimondja, hogy a legdrágább kincs az ember“. Költségvetésünk százmillió forintjai, pártunk és kormányzatunk gondoskodásá­nak számtalan gyakorlati. megnyilvánulása bizonysága annak, hogy mi ezt az elvet lóra is váltjuk, nálunk valóban a leg­főbb érték az ember. Miért gondolta azonban a párttitkár elvtársnő, hogy talán törvényszerű volna, bogy a traktorosok megfáznak? Biztosítani lehet, hogy elejét vegyük megbetegedésüknek és éppen „a legfőbb érték az ember“ elvéből kiindulva nemcsak azt kell megmagyarázni a trak- toristáknak, hogyan vigyázzanak saját egészségükre, hanem azt ii, hogyan kell öntudatos, telkes munkával dolgozniuk népünk további felemelkedéséért, a szo­cialista jövő építéséért, a termelőszövet­kezetek további megszilárdulásáért, a há­borús gyújtogató imperialisták halálos, gyászos terveinek meghiúsításáért, az élet csatájának megnyeréséért, a béke meg- vcdelmezéséért. A népnevelőknek olyan megbízást sem adtak, hogy népszerűsítsék a legjobbakat és az egész község előtt állítsák pellen­gérre azokat, akikről lepergett a felvilá­gosító, nevelő szó, akik elhanyagolják hazafias kötelességük teljesítését. El* mondhatnák a népnevelők, hogy például I-eskó Imre középparaszt a múlt évben 2 hold 800 öl szántóterületről 23 mázsa és 28 kiló búzát takarított be, ugyanakkor Szalánezi Miklós középparasztnak ponto­san ekkora területen csak 12 mázsa és 22 kiló búzája termett. A nagy különbség abból adódik, hogy Leskó Imre a párt útmutatását követve korán vétett, jól megmunkálta földjét. Falusi pártszervezeteinknek most és minden következő soronlévő feladatnál bizlosítaniok kell va'amennvi kommunista személyes néldamutatésM. Nem teszi ezt ma még az aszalói párt* szervezet, nem számoltatja be a kommu­nistákat arról, mit végeztek, hogyan dol­goznak. A pártszervezet sok tagja — kö­zöttük például Soltész István, Peder Jó­zsef, Vaszil György elvtársak —■ élenjár­nak a munkában, már 160—170 munka­egységük van, vannak azonban olyan tag­jai is a pártszervezetnek, akik még nem értették meg. mire kötelezi őket a. kom­munista párthoz való tartozás. Nem vonta felelősségre például a pártszenezet Tőzsér Béla és Bencze János elvtársakat, akik ilyenkor, a legszorgosabb teendők, a ta­vaszi csata idején részegre isszák magu­kat. A helyi tanács csak abban az esetlzen dolgozhatik jól, ha értékes segítséget. támogatást kap a pártszervezettől, ha « pártszervezet szívós és alapos politikai munkával sorakoztatja fel a dolgozókat! a kormány intézkedéseinek legjobb végre- hajtására- Az aszalói pártszervezet vezető-* sége azonban még a vetéstervet sem is“ meri, nem tudja, hogy egy-egy napon hány hold földet kell felszántani bevetni. Ilyen körülmények között érthető is, hogv a vezetőségi ülésen csak általánosságok hangzanak el. A tavaszi csata első szakasza lezárult az aszalói termelőszövetkezetben, földben van a tavaszbúza, a többi koratavaszi növény* Ifjabb nagy feladatok állanak azonban Z termelőszövetkezet tagjai, a falu minden dolgozója előtt: az\ eddiginél^ jobb *-'! gondosabb munkával kell biztosítani, hogy a multévi aszály okozta nagy kiesés utail a kapásokból Is bö termést takarítsanak be. Egyre szaporodnak a mezőgazdasági munka teendői. Arra kötelezi eu^ a párt“ szervezet vezetőségét, hogy haladéktalanul felszámolja a hibákat, fogyatékosságokat. Elsősorban az a fontos, hogy a népnév« ' lök állandóan tevékenykedjenek. Ne fe­lejt?« el a pártszervezet vezetősége a lenini—sztálini útmutatást, hogy ahová nem jut el a párt szava, ott teret kap ita ellenség behatolási kísérlete. Konkrét ér« vekkel indítsák újból és újból muukába, harcba a népnevelőket, vonják be a nép' nevelők közé a tavaszi munkában legjob“ ban kitűnt párttagokat és pártonkíyülí dolgozókat is, népszerűsítsék a legjobba' kát, bírálattal segítsék a lemaradóka!, hogy meggyorsuljon fejlődésük, erősödjek öntudatuk. Sok és sürgősen elvégzendő feladat vár a mezőgazdaság dolgozóira, az aszalói pártszervezet is álljon a tavaszi munka sikeréért, a bő termésért folyó harc élére! fl „Pravda“ a szovjet—koreai esvizroérív megkötésének negyedik évfordulójáról de mokratikus vív in á ­Négy év telt el azóta, hogy Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti gazda­sági és kulturális együttműködési egyez­ményt. Erről a jelentős évfordulóról a „Prav­da“ szerkesztőségi cikkében a többi között ezt írja: A szovjet—koreai egyezmények bizto­sítják a felek teljes és igazi egyenjogúsá­gát, összes szuverén jogaikat és a nem­zeti érdekek kölcsönös tiszteletbentartá' sát. Az egyezmények a béke biztosítására irányuló közös törekvésből fakadtak. Ezek az elvek alkotják a Szovjetunió sztálini külpolitikájának alapját. A lap rámutat, hogy míg DólKorca népe továbbra is gyarmati rabságban síny­lődik, addig az ország északi részében a dolgozók hatalmas nyokat értek el­A „Pravda“ ezután foglalkozik a 4 Egyesült Államoknak á koreai kérdésbe« tanúsított magatartásával. A hős koreai nép — írja a „Pravda“ — bátran szembeszáll! az agresszorok tá­madásával és rendkívül nagy bátorságról tett tanúságot- A koreai nép, amely a di­csőséges kinai önkéntesekkel szoros együtt, működésben hősiesen védelmezi hazája szabadságát és függetlenségét, visszaveri a béke megbontóinak támadásait és lelkes rokonszenvet kelt az egész demokratikus és békeszerető emberiség körében. Tudja, hogy a békeszerelő népek rokonszenve az ő oldalán van. mert a koreai nép, amikoé országa szabadságáért és függetlenségéért harcol, igaz ügyet védelmez. A koreai népi erők győzelmen harcai Az arcvonalbelf gépesített tüzérségi ala­kulatok a március 11-vel végétért 5 nap alatt több mint 300 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek- Ugyanez alatt az idő alatt s népi erők arcvonalbeli lég­védelmi alakulatai nyolc ellenséges re­pülőgépet lelőttek és tizet megrongáltak. Koreai arcvonal (||j Kína) A korea—kínai népi erők az arcvonal középső szakaszán a február 28-val végét­ért 44 nap alatt lelőttek 61 ellenséges repülőgépet és 95-öt megrongáltak. A le­lőtt ellenséges repülőgépek legnagyobb része a népi erők állásai mögött zuhant le. Az imperialisták újabb gyalázatos gonosztette Kocsedo szigetén Amerikai közlemény szerint a kocsedo- szigeti hadifogolytáborban március 12-én meggyilkoltak egy hadifoglyot. Az ameri­kaiak — mint rendszeresen — most is úgy igyekeztek feltüntetni a dolgot, mint­ha „öngyilkosságról" lenne szó. Az amerikai szóvivő közleménye szerint 1952 augusztus elseje és 1953 március 12 között tizenhárom kínai és tíz koreai ha - difögoly követett el „öngyilkosságot“. kiszolgáló üzemek dolgozói I Adjatok meg minden segítséget a kokénak, martinnak, kengerdének !

Next

/
Thumbnails
Contents