Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

Vájárok, segédvájárok, fórémeslsrek! Oivasztárak, kohászok, hengerészek, kovácsok,cnlészek! Termeljetek ma többet, mint tegnapi

Rákosi Mátyás elvtársik a Magyar Rüpköziénaság Minisztertanácsa elnökének és Dobi István eivíársnak, a Magyar Hepkoztarsasag Elnöki Tanácsa einökének reszvétlátogatasa Stefan Major elvtársitól,

. a Csehszlovák Köztársaság magyarorszagi követénél

Csehszlovák Köztársaság elnöke elhunyta alkalmából. Rákosi elvtárs kérte Stefan Major követet, hogy

1953 március 14-én, szombaton es_ te Rákosi Mátyás elvtárs a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Dobi István elvtárs, a Ma. gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke részvétlátogatást tett a Csehszlovák Köztársaság magyar- országi követénél, Stefan Major elv. társnál. Rákosi Mátyás elvtárs a Miagyar Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársaság kormánya és elnöki tanácsa nevében kifejezte mélységes megrendülését KI ement Gottwald, a

tolmácsolja a Csehszlovák kormány, nak a magyar kormány legmélyebb részvétét.

Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe köszönetét mondott az együttérzés kifejezéséért és biztosította Rákosi Mátyás elvtársat, hogy haladéktalanul továbbítani fogja azt a csehszlovák kormánynak. (MTI)

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának . Prága

Mély fájdalommal értesültünk a testvéri csehszlovák nép nagy tiá. nak és vezérének, a nemzetközi munkásmozgalom és a békéért folyó nagy küzdelem kiemelkedő nagy harcosának, Sztálin elvtérs hű kiiz. dőtúrsának, Klement Gottwald köztársasági elnök elvtárs haláláról.

Az egész magyar dolgozó nép együtt érez Csehszlovákia népével mély gyászában. Klement Gotivvald elvtárs vezetésével a csehszlovák nép nagy sikereket ért el a szocializmus építésében, örök szövetségét kötött á hatalmas Szovjetunióval, testvéri barátságra lépett a népi demokratikus országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is. A magyar dolgozó nép nevében őszinte részvétünkről biztosítjuk a csehszlovák népet és kívánjuk, hogy Csehszlovákia, dicsőséges kommunista pártjával az élen győzelmesen folytassa tovább a szocializmus építésének Gott, vvald elvtárs vezetésével megkezdett nagy művét.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköz, társaság Minisztertanácsa nevében: It \KOSI MÁTYÁS

Antonin Zapotoczky Elvtarsnak,

Prága

Engedje meg, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ne, vében a testvéri csehszlovák népet ért súlyos csapás, Klement Gottwaid elvtárs halála alkalmából legmélyebb részvétemet fejezzem ki. A csehszlovák néppel együtt gyászoljuk Gottwald elvtársban a csehszlovák nép szeretett vezérét, a nagy Sztálin kiváló tanítványát, a béke tántoríthatatlan harcosát. A magyar nép kegyelettel megőrzi Gottwald elv. társ emlékét é-s még szorosabbra fűzi a baráti egységet a csehszlovák néppel a legyőzhetetlen sztálini eszmék megvalósításáért folytatott küz delemben. DOBI ISTVÁN

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke.

Megyénk dolgozó parasztjainak felelőssége:

Minden erővel harcolni

a snronlsvö tavaszi munkák gyors bsfsiezéséér!

József, a taktaharkányi gépállomás traktoristáí.

A minisztertanács határozata szerint szombaton estig be kellett volna fejezni a tavaszbúza vetését. Megyénk dolgozó parasztsága ennek a határozatnak nem tett eleget. A határozat be nem tartásával hírnevén, •becsületén súlyos csorbát ejtett. Most, amikor már teljes ütemben kellene folyni a tavaszárpa és zab vetésének., még a tavaszbúza elvetését sem fejezték be.

Sáiy község tíoiqozó parasztjai nigi tondiiteltoi veszik a tevaszárpa

vetései

Elismerés illeti azokat a községi tanácsokat és dolgozó parasztokat, kik idejében, sőt határidő előtt befejezték a tavaszi búza vetését. Cserépja va, Tiszapalkonya, He- jőbába község dolgozói a tavasz, búza vetése mellett az árpa vetésével is végeztek Eo-erlövű. Borsodivánka. Mezőkövesd dolgozó parasztjai is határidő előtt •túlteljesítették a tavaszbúza vetéstervet.

Súly község dolgozói már 10-én délre 10 hold helyett 108 holdon vetettek tavaszbúzát. Ezenfelül elvetették a borsót, zabot, lencsét is. Nagy lendülettel folyik a tavaszárpa vetése.

a iraMoristák felelőssége

A tavaszi csatában igen nagy felelősségük van a traktoristáknak. A traktorosok nagy része érzi ezt. becsülettel helytáll a munkában. Vádnál Károly, a sajószentpéteri gépállomás sztahánovista traktorosa, tavaszi tervét 12-ig 101 százalékra tel. jesitette.

Váltott műszakban jóminosegu munkál rétre: gépkiesés nélkül. Szép eredményt érnek el a terv teljesítésében a taktaharkunyi gépállomás traktorosai is. Bállá János tavaszi tervét eddig 75 százalékra teljesítette. Bóz Lajos az utolsó 10 nap alatt minőségi munkája után 764 forintot keresett és kapott 169 forint , prémiumot is. Valler János rendszeresen 160 százalékra teljesíti tervét. Szép eredményről számolhatnak be a csobádí gépállomás DISZ fiataljai. Reiman László DISZ-tag eddig 93 holdat szántott fel. Jó munkájáért fizetésen felül 204 forint prémiumot kapott. Tímár Imre DISZ tag eddig 42 holdat szántott, fel és 20 holdon végezte el a vetést. Sós 1st. ván DISZ tag eddig 65 holdat szántott fel.

A megye szégyenére válnak az olyan traktoristák, akik hanyag munkájukkal akadályozzák a tava. szi kampánytervek, a vetés mielőbbi befejezését.

Ilyen traktoristák Forgó Miklós. Gavallér Imre. Doláh József, Szatmári Tibor, Lengyel Gusztáv. Petró

Fontos tolódat

a tartatoMeriileíek megtmivsiése

Igen fontos feladat hárult a föld- művesszövetkezetekre. a községi ta. nácsokra a tartalékterületek bevetésére. Példát mutat ebben Csernely község dolgozó parasztsága. Az el- múlt vasárnap összefogtak és közösen láttak a föld megműveléséhez. Élenjárt a munkában a 70 éves Orbán József. Viktor János és Barta József dolgozó paraszt. Példát mutattak a vetésben Dobos Géza. An. tál prémes Józs-r Dobos József, Mi- kó István. Jakab K. József. Juhász József. Vincze Lőrincz István, Vin- eze Péter Labs, Kovács Kocsis Béla, Juhász Gyula. Jakab Kovács András, Juhász Lajos. Szalmás Géza, Bartakondás János. Eperjesi József dolgozó parasztok.

Okuljon ebből az erdőbényei földművesszövetkezet, és községi tanács, ahol még ‘mindig nem kezdtek hozzá a tartalékterületek megmunkálásához.

Eljárási Indítottak Utol) kötelességé: elmulasztó tanácselnök ellen

A boldogkőujfalusi tanácselnök és a mezőkeresztesi tanácselnökhelyettes a kulákok számára vetőmagkiutalást adott. Ezért a megyei tanács az opportunista tanácselnököket, ál. lésükből felfüggesztette és megindította ellenül; az eljárást.

íl tsvaszfcuza vetésében a járások sorrendje szombat estig a marvei tanács értéfco’ése

alattién a tövsikezö:

I. Miskolci járás 187.2%

2- Enc‘i 96.2%

3. Szikszói 94.2%

4- Mczó'csáti 92.2%

S. Ózdi 84.2%

0 Ahaujszántói 83.6%

Az elmélet napi kérdéseid

A munka termelékenységéről

A pártoktatásban a szocialista iparosítás anyagát tanulmányozó civtársak közül többen, azzal a ké_ leiemmel fordultak szerkesztősé, Künkhöz, magyarázzuk meg, mit jelent a munka termelékenysége. Az alábbi cikk a kérdésre a<l rövid választ.

Jj munka .ermeíékenvségének fogalma:

Az áru értékét a munka éspedig az ára előállításúhoz társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. Minden áru értéke azonos az előállításához társadalmilag szükséges munka mennyiségével, amelyet az (lő természetes mértékegységével, — órával, nappal, hónappal mérünk. (Itt most eiiekintünk a munka különböző fajtájától, minőségétől és csak mint általános emberj munkát vesszük alapul.)

Ha nő valamely áru előállításához szükséges társadalmi munkaidő, akkor az áru értéke is nő; ha csökken az áru előállításához szükséges társadalmi munkaidő, akkor az áru értéke is csökken. Az, hogy mennyi idő szükséges valamely termék előállításához, az fiigg a munka hatékonysá- ától, termelékenységétől.

„Egy áru értékének nagysága tehát a benne megles;esülő munka mennyiségével egyenes és termelőerejével fordított arányban változik.” (Marx: Tőke. I. köt. Szikra kiadás 1048. 49. old.) A munkatermelékenyséí alalt az egy időegység alatt megtermelt termékmennyiséget értjük, változatlan erőkifejtés mellett.

A munka termelékenységének növelése tehát azt jelenti, hogy egy munkás ugyanazon idő alatt változatlan munkaerők! fejt és mellett a termelő- eszközök nagyobb tömegét hozza mozgásba, ennek eredményeként a használati értékek nagyobb tömegét állítja elő. A munkatermelékenység növekedésének megfelelően csökken az egy termékegységre eső (eleven munka) munkaidő ráfordítás és ennek megfelelően az áru értékében az egy terűi Ifcegységre eső munkabér ráfordítás Is csökken.

A munka termelékenysége lemérhető azzal a termékmennyiséggel, amelyet egy munkás egy időegység alatt termeit, vagy az előállított termékek tömege és az előállításukra fordított munkaidő viszonyával, amit képletekben úgy fejezhetjük kr. hogy a munka termelékenyeié„„ _ termékmen nylség-V. Edelényi 80*5%

Putnoki 79.5%

9 Sárospataki 73 %

i^\| 10* Mezőkövesdi •ÍN 70.3%

tl.Ricsei 67-1%

12. Szerencsi

65.6%

13. Sátoraljaújhelyi 48.1%

termeléshez szükséges idő.

Vizsgáljunk meg egy példát. Tegyük fel, hogy a munka termelékenységének a foka 100 százalék.

Első példánkban két pár cipő előállításához szükséges társadalmi munkaidő két nap. Ennek megfelelően egy pár cipő értéke egyenlő 100-zal, 2 pár cipő értéke egyenlő 200-zal.

Ha a munka termelékenysége a ■technika fejlődésével megduplázódik, akkor az előbbi példa a következőképpen változik meg.

Két nap alatt négy pár cipőt lehet elkészíteni, ennek megfelelően egy pár cipő értéke felére, 50-re csökken, az összes áru értéke, tehál négy pár cipő értéke változatlanul 200 marad, mert ugyanannyi munkaidő alatt készítjük el, mint előzőleg a két párat, csupán az lörtént. hogy egy pár cipő elkészítéséhez nem egy, hanem félnap szükséges (« ennek megfelelően az áru- egység értéke felére csökken.

Eátható tehát, hogy a munka termelékenységének növekedésével arányosan csökken az árnegységre eaő értékrész, ugyanakkor az áru összértéke nem változik. Ezért mondjuk, hogy a munka termelékenységének a fokozása a használati érték növelésének forrása. Példánk egyszerűsége kedvéér* eltekintünk a felhasznált nyersanyag mennyiségétől és esetleges értekváltezásátó1. csupán a munka- időráfordítást kísértük figye'emmel. A munka termelékenysége növelésének legfontosabb eszköze a technika állandó tökéletesítése.

ß munka termelékenyséctonek növelése a kapitalizmusban

A munka termelékenysége növelésének célját és módját azok a társadalmi viszonyok határozzák meg, amelyben a termelés végbemegy. A lökés társadalomban n munka termelékenysége növelésének igen szűk kor- lá*ai vannak, hiszen a tőkés termelés* a maximális profi) lörvénye szabja meg. Csak akkor fejleszti a gép! technikát, ha az maximális pro- fit'al kecsegteti. Ahhoz, hogy az új, modem gépeké! alkalmazzák, hatalmas álló'őkéf kelteni kidobni a termelésből Ez óriási kockázató* jelen, tenp a. tőkések számára, az» n kérdési. hogy vájjon megéri-e a kockázatéi, hiszen nincs hiz'os tehetősége árui elhelyezésére. Amellett mos» a világgazdaság két párhuzamos világpiacra szakadt, — ami még megmamegek nyomora nő. így gondolkodik a tőkés, a tőke eleven, szívtelen megtestesítője, aki, ha érdekei úgy kívánják, hálát fordít a technikának, visszatér a kézi munkára.

Már Marx rámutatott, hogy a tőkés rendszerben a tőkésosztály a munka termelékenységét, a munkás* oszlály féktelen kizsákmányolásával növeli A tőkés számára nem a munkaidő csökkentése, hanem a megfizetett munkaidő csökkentése a fontos. A munkásosztály helyzetét jellemezve Marx a következőket írja".

„A tőkés termelés minden más termelési módnál sokkal nagyobb mértékben tékozolja az eleven munkát, tékozolja nemcsak a húst és a vért, hanem az Idegeket, az agyvelő; Is. Valójában csak az egyéni fejlődés legreKenetesebb eltékozlásával biztosítják és valósítják meg az emberiség fejlődését a történelem affia Sza* kaszában, amely közvellenül megelőzi az emberi társadalom tudatos újjászervezését.” (Marx: Tőke. Szikra.

1951. US. oldal.)

Amióta Marx ezeket a szavakat leírta, 100 év telt 01, de a munkásosztály a tőkés országokban mitsem változott, ugyanazt a képet mutatja, csak még sötétebb színekkel — ég a munkát kérő karok erdeje válik egyre sűrűbbé és soványabbá. A mun- kásoszlály helyzete a tőkés rendszerben azóta csak rosszabb lett. A modern tőkés társadalom Shilockjat a profit utáni vad hajszában már nem elégszenek meg £gy font hússal, vér- szomjuknál csak pénzszomjuk nagyobb. Eltűnnek szemük elől a fogyasztók millióinak tömegei — ezeket csupán emberi nyersanyagoknak tekintik, amely csak kizsákmányolásra jó”. (Sztálin: XIX. kongresszusi beszéd.)

A tőkések világában a munka termelékenysége fokozásának minden százaléka növeli n munkanélküliséget, fokozza a munkásosztály nyomorát, meri annál nagyobb tömegbeif termeli újjá a tőkét, amely uralkodik felette.

Röviden: amíg a tőkések adnak munkát, a tőkéseké a haszon,

Ezért nem érdeke a munkásosztálynak a munka termelékenységének növelése a kapitalista rendszerben, ezért ált szemben minden ilyen kísérte; tel.

I munka termelékenységének nevelése a szocialista társadalomban:

Itt a termelés célja nem a várható maximális tőkéshaszon, hanem az egész iársadalom anyagi és kulturális (Szükségleteinek maximális kielégítése. Nálunk a legfőbb érték az ember, nem pedig az arany. Az ilyen rendszerben korlátlan lehetőségek nyílnak a gépek alkalmazása előtt, mert a gép munkát takarít meg a társadalom számára. A dolgozók szívesen használják, mert könnyebbé, szebbé teszi az életüket. 4

A munka termelékenysége növelé. sének hatalmas lávlatait tárják fel az élenjáró szovjet tudomány eredményei. A Nagy Honvédő Háború után például a Szovje'unióban új kohászai eljárást vezettek be, amelynek a lényege, hogy forró levegő helyett hideg levegőt fuvatnak be a kohóba. a levesé oxigéntartalmát viszont 24 százalékról 40 százalékra növelik. Eredmény: 300 százalékkal nő a munka termelékenysége, 10—lő százalékkal kevesebb koksz kell az olvasztáshoz. Egy 800 köbméteres kohó annyit termel, mini régen egy 1000 köbméteres. Felépült a Szovjetunióban a világ első automata du- gattyugyára, amely a munka termelékenységéi többszörösére emelte.

Ma a szovje; tudomány az atomenergia békés célokra való felhasználásán munkálkodik, melynek eredmé- nveképpen az ember hatalmas mértékben megnöveli hatalmát a természet felett. Ezek az eredmények a kommunizmus anyagi-technikai alapiénak lerakásé» jelentik — az emberi, sér aranykorának az előkészítését.

Ugyanez a helyzet, ha n munkásosztály szempnTOtjnb'óI vizsgáljuk a munka termelékenységének növelését a szocialista társadalomban. Itt a munka termelékenysége növelésének a

megvalósítása a társadalom alapvető gazdasági törvényének érvényesülését szolgálja. Haialmas emelője a szociális;a termelés bővítésének, a szocialista akkumuláció megvalósításának, lehetővé teszi a legtökéletesebb technika alkalmazását. Ezt mutatják a Szovjetunió szocialisía gazdaságának eredményei is. A Szovjetunióban az ipari termelés áilóalapjai 1940— 52-ig 70 százalékkal nőttek, s ez nem csupán mennyiségi, hanem minőségi növekedése volt az ipari termelés áilóalapjai nak. A háború utáni években az ipart új, tökéletes gépekkel látták el,

A termelékenység növelése a szocialista termelés bővítésének is fon- los forrása. 1940—51-ig a munka termelékenysége a szovjet iparban 50 százalékkal emelkedett, tehát az ipari termelés növekedésének 70 száza* léka ebben az időszakban a munka termelékenységének emel kedéséből adódott, — amin; erre Malenkov elv’árs kongresszusi beszédében rámutatott

A munka termelékenysége növekedésének ilyen ütemét csak olyan országban lehet megvalósítani, ahol a gazdaság megszabadult a termelőeszközök fejlődését akadályozó béklyóktól és a dolgozók milliói lelkesen támogatják az állam politikáját, harcot folytatnak annak megvalóeí- lásáért. Ez csak a szocialista államban tehetséges, ahol a dolgozóik érdekei mélységesen megegyeznek az állam érdekeivel, mert az izág-vérig népi állam.

a szocialista társadaiom tojlÉdésének s anyagi lofetonex naialmas emeltbe a lermetonenyseg nőve ese

A szovjet állam következetes politikája, a munka termelékenységének fokozása tette lehelövé a Szovjetunióban az ötszöri árleszállítást, amely a dolgozók anyagi és kulturális jólétének nagymérvű emelésé; jelentette. így olvad harmonikus egységbe a munka termelékenysége növelésének érdeke az állam és a nép számára, amely a szocialista társadalom fejlődésének hatalmas emelőjévé válik.

A munka termelékenysége növelésének jelentőségét Lenin már az Októberi Forradalom másnapján felvetette. A „Nagy kezdeményezés'1 ejara munkájában érről így írt:

„A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rétid győzelme szempontjából. A kapitalizmus a munka olyan termelékenységét hozta létre, amilyent a hűbériség nem ismert. A kapil.nlizmust azzal lehet véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékenységét hozza léire.” (Lenin összes művel 29. kötet. 435. oldal.)

A Szovjetunió a világ első szocialista állama, a munka termelékenysége növelésének olyan ütemét teremtette meg, amelyről a kapitalista világ nem is álmodhat. Ezt elsősorban azzal érte el, hogy az uralkodó osztállyá szervezett proletáriá* tus felszámolta a termelőeszközök tőkés tulajdonát, s ezzel megszabadította a termelőeszközök fejlődését attól a béklyótól, amely fékezi a a technikai, társadalmi haladást. Lehetővé tette azzal, hogy felszámolt mindennemű kizsákmányolást és a munkát kényszerű robotból, a szükséges rosszból a kizsákmányolás aló! felszabadult nép közös ügyévé, becsület és dicsőség dolgává tette.

A Szovjetunió a munka termelékenységét 1929.161 37-ig, 8 év alatt 203 százalékkal, ugyanez idő alatt a tőkés világ 4 százalékkal növelte. — Ezek a számok kimondják a kapitalizmus fölött a halálos ítéletet, mert hiszen az a rendszer, amely a fejlődés gátjává válik, pusztulásra van ítélve. De ugyanezek a számok a szó. cialistn »ársadalom írwgasabhrendüsé- gé» hirdetik a kapitalizmus fölött és előrevetítik a szociálisra Iársadalom győzelmét az egész világon.

HAJDÚ ELEMÉR, a megyei 5 hónapos pártiskola igazgatója.

Tlcgluiliotl a Jo*ifI;i-liormnnv

A „Reuter” és az „AFP* jelen lése szerin.* .Tosida japán miniszterelnök liherálispárti kormánya szombaton megbukott, minthogy f) japán képvlse’óház 229 szavazattal 21S elleniében rttegezavazla az ellenzék áltat be- nyujtetr bizalmatlansági indítványt.

ÍO hónapi börliin 4 a vetőmaggal való User h ed ősért

A mezőkövesdi járásbíróság 10 hónapi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre. valamint a közügyektől

tőmajT cserélésnél elhallgatta- hogy őszibúza vetőmaggal rendelkezik. Államunktól 1 mázsa tavaszbúzát

o A...- „ .. ( kapott kölcsön. A meglévő őszi bű.- I arra t.elfe Fesztai Györgyi zát pedig mázsánkint 750 forintért ... „ .. 8 holdas mezőkövesdi dolgozó pa-1 eladta. Ezzel megkárosította a nép

radt számukra, egyre szűkül, a to-rasztot azért, mert a tavaszbúza ve, j államát, doluosö peraszttájs^