Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-13 / 61. szám
e Péatufe. UNS. mii-duó l». tíSZAK MAGYAROKSZAG 3 „MEGÁLLT A SZÍV, MELY ÉRTÜNK DOBOGOTT" Dolgozók levelei, versei Sztálin elvtársrót, aki örökké él a nepek szíveben Népünk nagy barátjának, felszabad «Utójának, hallhatatlan tanítójának elvesztése mély fájdalommal töltölte el a magyar dolgozó népet. A fájdalom érzése sok olyan emiber kezébe adott tollat, ceruzát aki soha verset nem írt — mos! versben kívánta méltóan kifejezni a pótolhatatlan veszteség fölött érzett fájdalmát. A szavak mögölt a szeretet Izzását érezzü-k. Egy füzet kitépett kemény fedelére rótta versbe a hála, a mélységes .szeretet szavait Tóth Pál sajóecsegi dolgozó: „Síratjuk öt, a nagy tanítót, A bölcs vezért, a nagy Sztálint', Az igaz embert, a legnagyobbikát...” Rajongó, lelkes szavakkal ecsetelik dolgozóink, mit jelent számukra az, aki március 5-én örökre lehunyta szemét. „Gyermek és aSO. ifjú ás leány. Munkás, paraszt] vagy szellemi dolgozó TŐli tanulta a munkát becsülni. Hogy élni, dolgozni csak szabad hazában jó... ■ "Az eredmények láttán sohasem pihent meg, Úgy tanította: győzelmen Ütni, pihenni — tespedés—’’ — így ír Sztálinról Gál Rajos, az Eszakmagyarorezági Áramszolgáltató Vállalat üzemellenőre. De a gyász, a fájdalom hangjain áttör az elszánt akarat szava, a- ki- törülhetetien tuda! szava, hoey Sztálin elvtárs tetteiben, eszméiben, a népek’ szívében tovább él s mutatja az nlat a további győzelmekhez. „Hincs szó, nines hozzá fogható vigasz, vagy üdv, amely enyhéi; adna e sajgó fájdalomrat Meghalt Apánk, az Alkotót Meghalt Apánk, a tanító! Megáig a szív, mely értünk dobogott’’ — írja Kiss Iászlóné miskolci dolgozó, majd alább így folytatja: »,Sikolt bennem a szó: Nem! Wem halt meg ö! — Itt ál a szívemben, a fjedben is, Tovább épít alkot, világbékét teremt Bajnok Béla harsány! dolgozó paraszt ügy érzi : „Nem igaz, hogy meghalt a nagy Sztálini Ott mn az iskolában, hol a gyermek tanul, Ott van a gyárban, hol izzik a vas, az acél Ott van n bányában, hol hull a fekete szén, Ott van a mezőn, hol szánt a sok-sok traktor, Ott a hivatalban, hol készül a tfiro— Mindenütt ott van — neve a béke..." A nagy veszteség érzete még keményebb elhatározásokat érlel a ú°'’ gozókban: az örökséget, amit a világ népei a nagy Sztálintól kaptak, hűen megőrzik. „Könnyes szemeinkben a fájdalom mellett Keménység is ragyog, Melyre Te edzettéi g nemeit dicső tanod. Erős harcosokká neveltél bennünket, A szívünkbe véstük őrökre nevedet — ilyen verssorokat vei papírra Murányi Gáspár agronómus „a léhl állami gazdaság dolgozói nevében”. Győri Kálmán diósgyőri MTH tanulj írja versében: „Ősz alalcja A jövőbe int, biztaU átfőzzek üj harcokat S én, kemény akarattal, Konok, szívós harccal gyászolok A mély megrendülés napjaiban is az sugárzik ki dolgozóink leveleiből, hogy Sztálin elvtárs nagy harcai, tanításai továbbra is fáklyaként világítják be a népek díját. ,,Szeretett Sztálin elvldrsunkna-k nem olyan emléke lesz, amit az idők múlása elhomályosíthat’’ — írja Csorna Eszter gesztelyi elvtársnő, a gesz. teíyi dolgozók gyászünnepéről szóló levelében. — ,„4 világ proletárjainak szemét ő nyitotta 1el, látni fognak a felszabadult dolgozók és a felszabadulásért küzdő milliók Sztálin elvtárg lezárj szemeivel is. Sztálin elvtárs lángeszét életrehivhatjuk könyveinek olvasásával, tanainak, ül mutatásának követésével a béke megvédéséért, a háborús gyuitogatók ellen folytatott harcunkban.’’ .Aggódva figyeltük a rádiót, az újságot, mp az úinbb Mr Sztálin 'elvtárs egészségi állapotáról. Péntekért reggel, ahogy megláttam n fekete zászlót a tanácshdzdn megdöbbenve sejtettem, hogy meghajt a, nép nagy vezére... Nem tehet mindazt elmondani, amit tett ö a magyar népért, az elnyomóJ, agyonsanyai /jutott dolgozó népért, a világ összes dolgozóiért... Sztálin elvtársnak meyfogad- juk' hogy mindig az ő igaz utain fogunk járni’’ — írja Pellegrini János - né To.csváról — pénteken reggel, milcor értesültem _ hogy Sztálin elvtárs meghalt, ragaszkodó szívem egész melegével pérceken át zokogtam. Olyan elhagyottnak éreztem magam, mintha egy tenger szigetén lettem volna-. Soha ei nem múló szeretettel gondolok rá’’ — írja Márton István miskolci nyugdíjas. Eorró szeretetei tükröz Farkas Gábor levele Ss, aki a Diósgyőri Gépgyár reszfelővágó üzemének dolgozói nevében írt: „Mély megdöbbenéssel és fájdalommal töltött el minden be- csü.etes dolgozót a gyászhír, hogy a Szovjetunió népének,, az egész világ békeszerető órabéreinek nagy és bölcs vezére. a mi hazánk felszabadítója, Sztálin elvtárs elhunyt... Megfogadjuk, hogy azt a harcot, amelyet Sztá. Ibi elvtárs célul tűzött elénk, tűzön- vizen végigharcoljuk a végső győzelemig.’’ Papp Jenő, a 6. számú mélyépítő vállalat kőművesét is kemény harcra ösztönzi a határtalan veszteség híre. „Gondolatban Sztálin elvtára ravatala mellett állva, fogadom meg, hogy mint pártonkívüli a nagy ügy zászlóvivője leszek... Vállalom, hogy eddigi 177 százalékos teljesítményemet 15 százalékkal emelem-’’ Az új nemzedék legnagyobb barátjának, jótevőjének halálát mély megrendüléssel fogadta a Földes Ferenc gimnázium ifjúsága is. Erről ír Tóth István MSZT-'titkár: „Ifi, magyar fiatalok gondolatban ott állunk a nagy vezér ravatalánál a gyászoló szovjet néppel s megfogadjuk: örökké hűek maradunk Hozzá, az igazsághoz, amelyet ő nekünk hagyott.’’ ,,Sztálin elvtárs meghalt, de eszméje- örökké élni fog közöltünk’’ —1 írja Bódlg István, a szerencsi általános iskola III. B) osztályának tanulója. Idézhetnénk még a levelek tömegéből a fájdalom és a kemény elhatározás megindító szavalt, amelyék tükrözik; ifjak és öregek, nők és gyermekek, megyénk minden dolgozója szívébe mélyen vésődött be Sztálin elvtárs drága alakja, tanításai, hatalmas életműve, amely évszázadokra irányt szabott az emberiség fejlődésének. Sztálin nyugodt, lassú léptekkel közeledett Andrej felé. Félig behajtott baljában füstölgő pipát fog. Jobbját maga előtt tartja, mintha üdvözölné a vendéget. Sztálin természetesen nagyon jól tudta, mi megy most végbe a bányász lelkében, sejtette izgalmát. Más, aki nem ilyen nagy ember, aki nem ilyen tapintatos, aki nem Sztálin, most túlzott nyájassággal mosolyogna Andrejnt, hogy felbátorítsa; vállonveregetné, sőt bizalmasan átölelné, az asztal felé vonná és ezzel bizonyára még jobban zavarba ejtené. még jobban felkavarná és végkép kizökkentené a kerékvágásból... Sztálin pedig csupán kezetnyujtott Andrejnak. Szinte nem i* mosolygott: mintha nem most találkoznának először, mintha Andrej mindennap — egészen fesztelenül — felkeresné és mintha semmi különös sem volna abban, hogy ma is eljött. — Jónapot, Voronyko elvtárs! — üdvözölte Sztálin halkan, barátságosan. ... Ismerős, drága arc. Hasonlít is arcképeihez, meg nem is. Idősebb is, fiatalosabb is, és ;ó«áeos, még jóságosabb, mint az arcképeken: még meghittebb, közvetlenebb, még szeretetry méltóbb. .. Sztálin érdeklődéssel néz rá, de nem sürgeti kérdésekkel, időt enged neki arra, amíg beleszokik a helyzetbe. Még most is a szoba közepiín áll. Ekkor Andrej, magától, merészen be- I szelni kezdett. Megkérdezte azt, amit az ő helyében Prokop bácsi. Önyiszín bácsi. Szerjozsska, Ócserétyiö és minden szovjet ember, mindenki megkérdezne — első dolgának tartaná, hogy megkérdezze —. aki csak szereti Sztálint és habozás nélkül feláldozná éne életét. — Hogy szolgál az egészsége, Joszif Visszáriónovicí? — kérdezte. Hangjában őszinte izgalom rezgeti. Sztálin észrevette. — Jól — felelte mindjárt. — Nagyon jól. — Köszönöm, És a magáé?... — Amikor választ kapott, sírna, nyugodt taglejtésse! az asztalnál álló karosszékre mutatott. —.. .. Azért hívnám, Voronyko elvtárg — mondta, beszédtársához hajolva —, hogy tanácskozzam magával sgyről-más- tSL — Velem? —* kérdezte önkénytelefiii! Andrej; az első pillanatban szinte megijedt s ..tanácskozni“ szótól. — Igen, magával. Hisz maga fs egyike a Sztahánov-mozgalom kezdeményezői* TALÁLKOZÁS \ nek. A sztahanovisták pedig új, különleges emberek... Sztálin nyugodtan figyelte vendégének izgalmát. Aztán még közelebb ha* jolt hozzá. —- Mondja el -y kérte —, hogyan született meg a maguk bányájában ez a nagyszerű mozgalom. Mondja el a rekord egész történetét • .. Andrej megkönnyebbülten sóhajtott fel. Hát ez így történt -. »—kezdte Andre j egy kissé akadozva ... ... Sztálin igen figyelmesen hallgatta, mintha Andrej minden s^iva nagyon értékes volna neki és minden szó mögött többet látna, messzebb ellátna, mint maga az elbeszélő. De amikor Andrej befejezte a mondanivalóját, lassan megcsóválta. a fejét és Andrej észrevette, hogy Sztálin nincs megelégedve. — Ennyi az egész? — kérdezte egy kissé gúnyosan mosolyogva Sztálin és megint megcsóválta a fejét. Andrejnek úgy rémlett: rosszalóan. — Miért nem mondja meg a teljes igazságot. Voronyko elvtárs? — kérdezte szelíd szemrehányással Sztálin. — Nem akar beavatni mindenbe? Andrejnek még a lélekzete is el* akadt. Meghökkent-e nézett Joszif Visz- szárionovicsra és sűrűn pislogott szőke szempilláiyal. — De hát mivel csaptam be. Sztálin elvtárs? Hát lehetséges az? Ugyan, miért gondol ilyet? — kérdezte gondolatban Sztálintól csaknem sértődötten. — Akkor miért nem mondta el például azt hogy a maga újítási javaslatát ádázul ellenezte a bánya vezetősége? így volt ? — kérdezte Sztálin. — így volt- i. — A városi pártbizottság titkára pedig..., hogy í* hívják? Rugyis?... Rugyin pedig kártevőnek becsmérelte magát és szemfényvesztésnek nevezte Abroszhnov rekordját. így volt? — Csakhogy már... már elkergettük Rugyint — mondta Andrej olyan határozottan, hogy maga is meglepődött— Jól tették — bólintott Sztálin. Arca, az egész beszélgetés alatt először megkeményedett- — Régóta idej* volna már elkergetni ezeket a Rugytaokat, ezeket a fecaegőket. fictúrokat... ezeket a tanulatlan fickókat... Minden posztról el kellene kergetni őket — SZTÁLINNAL mondta megvetően. — Rég ideje már! Örömmel látom, hogy a Sztahánov-mozgalom ezen a téren is segít a pártnak. De nemcsak a Rugyinok álltak a maga útjába. Maguk között a munkások között nem volt egyetlen ellenfele sem? — Dehogynem. Több is volt... -— ismerte be halkan Andrej. — No látja. Olyanok is voltak, akik attól féltek, hogy a sztahanovista újítások következtében majd megcsappan a keresetük. így volt? — így.*. — Sőt. Azt mondják, a maguk bányájában még egy olyan csapatvezető is akadt, aki használhatatlanná tette a légvezetéket, amikor maguk a rekordért dolgoztak. **“ Hát ezt is tudja? — csodálkozott Andrej“ és elpirult. ... Sztálin felállt és néhány lépést tett a szőnyegen. Aztán egész közelment Andrejhez— Megmagyarázom, hogy mit jelentenek ezek s tények, Voronyko elvtárs — mondta. — Mihelyt megszületett a Sztahánov-mozgalom, azonnal megjelentek ellenfelei, ellenségei is. Mindig így van ez. A régi mindig az új útjába áll. Az új mindig csak a régi, ellen vívott harc árán győz... — Á csendesen figyelő Andrejre nézett éa hunyorgott. — Tehát beszéljen nekem a Sztahánov- mozgalom ellenfeleiről, de minél részletesebben. Kik azok? Ki áll mögöttük? Mi akadályozza még a mozgalmat? Milyen intézkedéseket kell tennünk, hogy elősegítsük? Andrej most mi» igyekezett mindent elmondani; mielőtt felelt volna, fürkészően a lelkibe nézett és kutatott emlékezetében. Mintha csoda történt volna vele: élésebb-r látott! Ami azelőtt véletlennek, jelentéktelennek, figyelemre méltónak re látszott, ami mellett bősz- szúsan tovasiklott, most hirtelen jelentőséget és értelmet nyert, mert új fényben. új megvilágításban jelent meg. Sztálin látható megelégedéssel hallgatta feleleteit • — No látja, és még azt mondja, hegy túl fiatal vezető —* kiáltott fel váratlanul. vidáman, amikor ísm1t megállt Andrej előtt. — Pedig ha hallgatja az ember, azt hiszi, nagy államférfival beszél. Levelek a tavaszi munkákról Cserépváralja dolgozó parasztjai példásan teljesítik a tavaszi vetéstervei Községünk 100 százalékra teljesítette őszi vetéstervéi A múlt évoen járási vándorzászlót kaptunk, s még akkor megfogadtuk: továbbra is megtartjuk at elsőséget Március 10-én községünkben minden dolgozó paraszt befejezte a ta. vaszárpa és tavaszbúza vetését. A magasabb terméshozam érdekében a tavaszárpát 19 holdon kereszt-sorosán vetettült. Ezzel egyidőben 70 százalékra elvégeztük az őszi búzavetés hengerezését is. A község dolgozó . parasztjai most nagv lendülettel készülnek a további munká dra, a kukorica és a zab vetésére. Ebi » az évben is bebizonyítjuk, hogy még többet és jobbat termelünk, több kenyeret adunk szeretett hazánknak. IFJ. HAJDÚ ANDRÁS Cserépváralja. Vasárnap is vetettek Keleeséoyben és Zuoogyoo Kelecsény és Zubogy község dolgozó parasztjai már sok éves tapasztalatból tudják, hogy a korai vetés jóval több termést biztosít- A községi tanács is tudatosította ezt. a dolgozó parasztokkal. Március 8-án a korareggeli órákban 65 fogat hagyta el. a községet cs késő estig 81 holdon vetették el a tavaszbúzát. A jól vég. zett munka után a dolgozó parasztok megfogadták, hogy a jövőben még derekasabban még odaadóbban dolgoznak, s ezzel is kifejezik pártunk és kormányunk iránti szerete- tüket. Vállalták- hogy- ar tavasz! vetések jó elvégzése mellett példát mutatnak egész évi tej-. Jx>iás- és baromfibeadási kötelezettségük teljesítésében is. FUCSOK SÁNDOR Gadna dolgozó parasztasszonyai harcba indultak a vetési terv ló tel Segítéséért,a nagasabb terméshozamért A gadnai III. tipusu „Dózsa“ termelőszövetkezet dolgozói mélységes fájdalommal értesültek arról. hoav eltávozott tőlünk a világ legnagyoob embere, a magyar nép szeretett barátja, jótevője, a mi drága Sztálin elvtársunk. Megfogadjuk, hogy még jobban dolgozunk és sikeresen tovább erősítjük szövetkezetünket. A tavaszbúzát március 6-ra elvetettük és most készülünk a kukorica, zab, napraforgó vetésére. A község dolgozó parasztasszonyai is harcba indultak a magasabb terméshozamért, és jó munkával bizonyítják oe, aogy bátor katonái a béketáborhak. MAJiK andras vb. elnök. „Sorozat — 35.815“, „szám — 28“ y sáfolásig megtelt Karagandá- ^ ban a bányászok kulturoalotá- jának nagyterme. Az állami újjáépítési és népgazdaság fejlesztési kölcsön nyereménykötvényeinek sono. lása folyik. Az egyenruhás bányászok. kolhozparasztok, pedagógusok, kohászok, alkalmazottak, háziasszonyok tarka tömege izgatottan várja a sorsolás kezdetét. K. I. Pahomov, a bizottság elnöke rövid beszédet tart. majd, ismertetik a sorsolás módját. Négy kislány jelenik meg a színpadán. A legidősebb is mindössze hat éves. A kicsinyek jól tudják lel. adatukat. Minden zavar nélkül ülnek a kerekek elé és serényen hoz. zdfogrtak a „munkáhof“. * A hatéves kis Róza kihúz az első kerékből egy pírosszinü pa- Pifgyűrüt és a mellette elhelyezett tálcára teszt Z. P. Szemjamov, Sztá. lin-díjas mérnök, a sorsolási öizott. — Ugyan, Joszif Vtsszárionovics.. • — mondta restelkedve, de mégis nagyon boldogén Andrej... —- ... Hát a réselőgépek hogy működnek maguknál? .... — Nálunk nincsenek réselőgépek .. • Többnyire csak laposdőlésű széntelepekben használják őket. ~^No, és hogy váltak be a laposdőlésű széntelepckbe.n ? — Nem tudom .. „ Még nem tájékozódtam .—; — vallotta be restelkedve. — Kár, hogy nem tudja — mondta Sztálin — Maga pártember, magának minden iránt érdeklődnie kell, — De most majd utánajárok — mondta sietve Andrej. — Majd meg* írom. ^ — Megírja? —» kérdezte Sztálin hunyorogva. — Jó, de aztán vigyázzon, be ne csapjon! Várni fogom a levelét! — tétté hozzá és tréfásan megfenyegette pipájával. — Okvetlen megíromIsmételte Andrej. — És ne csak a réselőgépekrŐI írjon, hanem a bányamunkálatok gépesítéséről általában. Bennünket, a Központi Bizottság tagjait, ez különösen érdekel. Több más tényezővel együtt éppen a gépesítés, sz új technika nyújt módot arra, hogy messzünterríik a te»ti és szellemi munka között évszázadok éta meglévő ellentétet és eljussunk a kommunizmusba. Csak az szükséees, hogy országunkban mindenki Sztahánov módra dolgozzék, — Sztálini-módra.,« —■ suttogta Andrej alig hallhatóan. Sztálin bizonyára nem is hallotta még. Félig az ahlak felé fordult, meg* gyujtott« kialudt pipáját és néhány pillanatig tűnődve nézte a kremli fenyőket, amelyeket csillámló zúzmara vont be. ,t An 1 rej felállt Tudta, hagy már Ideje távozni, de ugyanakkor maradni is szeretett volna, Drága volt minden perc, amelyet itt, Sztálinnál töltött. Soha életeken nem -'elejti el ezeket a perceket! Köszcrőm. Jcrzif Vfsszárionovíes! — mondta halkan és bensőségesen. Sztálin megfordul, odament hozzá. — Én kő'ZÖtlm megának! — mondta melegen és kez-tnvurtott — A lev-'hől pedig m«g ne Medk-zzék — emlékeztette Andrejt vidáman, amikor a bányász már az ajtóhoz ért. — Várni fogóm! ■ . Részietek Gorbatov: Donyeei bányászok efmfl regényéből. s&g egyik tagja, kibontja a kis levélkét és mindenkinek megmutatja. A levélkén ez áll: „Egy darab 1000 rubeles és 49 darab 200 rubeles nye. remény“. A másik kislány a második kerékből kihúz egy zöld gyűrűt, szintén tálcára helyezi, s B. Tajukmanov elvtárs. a bizottság másik tagja kibontja a benne elhelyezett kis levél, két. Memutatja mindenkinek: „35.000-es sorozat“. A harmadik kerékből fekete gyűrűt húznak ki. A benne lévő levélkén ez áll: „Slö.ös sorozat“» Tehát a 35.815-ös sorozat kötvényei nyertek. Ezek után az 1000 rubelt nyerő kötvény számát kell meghatározni. A negyedik kerekből kihúznak egy levélkét a szám: 28. A sorozat többi 49 száma 200 rubelt nyert. «-4 nyereménytáblán számok jelen. n'ek meg: „összeg — 1000 rubel“. *sorozat — 35.815“. >rszám — 28“, Es valahol egy szovjet dolgozó, akinek tulajdonában van a 35.815 sorozatú 28. számú kötvény, elégedetten veszi tudomásul, hogy az újjá. építési és népgazdaságfejlesztési ál- lamkölc sönbe fektetett pénzének többszörösét kapja vissza nyeremény formájában. És a többi száz„ meg százezer boldog nyertes, de azok is, akik most nem nyertek, tudják, hogy pénzük az egész szovjet nép javára jól kamatozik. A Szovjetunió minden egyes dől. gozója tisztában van vele. hogy mire szolgál az államkölcsön, böl befolyó pénz. Tudja, hogy ezeknek egy része ott van abban az új iskolában, ahol gyermekei tanulnak; az új lakóházakban, üdülőkben és szanatóriumokban, ahol ő maga boldogan él. pihen vagy gyógykezelte, ti magát; ott van az új gyárakban és üzemekben, vagy a rengeteg árucikkben, amelyekkel zsúfolásig télé vannak a szovjet üz’etek. A szovjet állampolgár jól tudja, hogy amikor megtakarított pénzét kölcsönadja az államnak, saját jólétét emeli. Ezért olyan népszerűek .az államkölcsönök a szovjet lalcosság körében. A Szovjetunió dolgozói minden évben igen nagy összegeket nyernek a kölcsönökből, a lalcosság az el. múlt évek során több. mint 30 milliárd rubel összeget nyert vagy kapott vissza törlesztés formájában. A z állami kölcsönök nagymét- fékben elősegítik a k&mmu. nizmus építésére irányuló nagyszabású sztálini terv megvalósítását és komoly hozzájárulást jelentenek a Szovjetunió hatalmának megerősítéséhez, ami a világbéke megszilárdításának záloga. Önkénte« ápolónőképző esti tanfolyam Miskolcon A Magyar Vöröskereszt a dolgozd lányok As asszonyok részére Mlslcel_ eon 6 hónapos eatl önkéntes ápolónő, képző tanfolyamot indít. Hetenkint háromszori foglalkozás JeWmtkezés március 20 lg a Vöröskereszt mis. kolci szervezeténél Tanácsház in. udvar. Telefon: 18—51.
