Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-12 / 60. szám

r" fflwsas«£, ssbs. *«»«>»»>» ist

mmSMmYMOSS.£á£

Á Szövfettmfő Kommnnlsta Pártja ég a szorjet kormány verető! Sztálin elvtárs ravatalánál a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában

BORISZ PÖLEVOJ

) tJFÉLTŐL ÉJFÉLIG

SZTÁLIN RAVATALÁNÁL

BeösteT&fett. Kigyulladtak a lámpák. Hid.g ftriirWilet ereszkedett le a főváros utcáira és teresre, de a forgalom nem csökken. Az emberáradat Moszkva központja felé hömpölyög, majd két sséiea folyammá egyesülve, beomlik a Szakszervezetek Házának kapuján, » zsúío- !ásig megtcKI a társí: mirvánvcsaroo kot.

Mennyi meleg, mennyi «ivbőljóvi saó tör fel ezekből a véget nem érő gyászoló sorokból ■>— Sztálin elvtársróí.

. — Ha egy évvel meg lehetett volna

hosszabbítani életét, én bizony minden goodejkodás nélkül odaadtam volna égé* életemet,

jáy Milliók odaadták volna, so

Az ulcan

húzódj sorokban kézről-kézre járnak az újságok gyászkeretes kiadásai. Azok körül, akiknek kezében friss szám van. hirtelen tolongás támad"''Más helyeken — miközben a sor lassú léptekkel halad előre a Szakszervezetek Háza felé —, ónként vállalkozók hangosan olvassák * Szovjetunió Kommunista Tártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Mr msztertsnáesának és a Szovjetunió Leg felső Tanácsa Elnökségének együttes ülésén hozott határozatot. A határozat

forró visszhangra talál;

— Lenin átadta a párt zászlaját 5*tá Rimák, Sztálin, pedig hűséges tanít rá nyainak„ • „

— Valamennyi Sitiim hstooa küzdő- társa, lenini típusú, Sztálin iskolájábr járt politikus..,

A szovjet dolgozók búcsúznak Sztár

Éntől. Férfiak és nők, öregek és gyerekek, katonák éa tábornokok, a legkiilön bózőhb korú ée foglalkozású emberek jötték el, hogy megadják a végtisstessé* get annak, aki megteremtette a nép boldogságát.

Egy fiatal aoya gőndSrhajű kislányt visz a karján. Amikor a koporsó kőre" lébe érnek, az anya magasra emeli a gyermeket, hogy égé* életére emléke* setébe vésse Sztálin arcát.

Mindenki lassú léptekkel halad el a ravatal előtt é* utána sokáig — egészen * kapuig — visszanéz, nem tudja levenni szemét Sztálin orcáról.

Egy »agas, szikár, kissé hajlott hátú háborús veterán halad el a ravatal előtt Bizonyára már régen leszerelt, s békés munkával foglalkozik, de a gárdaevred- ben szokásos baju* és a kemény tartás elárulja a volt katonát. Kabátja hajtó kaján a Dicsőség-rend szalagja. Amikre elhalad a ravatal előtt, nadrágja varrására szorítja kezét és kihúzza magát. Tísasteíeg a generaiissrínmsznak- Arc* kemény, de két nagy könnycsepp kibuggyan íreméből „, *

A ravatal!

viraserde borítja. Mellette kosssrút. számuk étrárcl-órára nő. örökzöldek, élő virágok illata tölt: meg a gyász termét, amelyet a csillárok fekete fátyollal bo rított égői világítanak meg. Ma tanúja voltam, hogyan gyarapodott a ravatalt borító virigáradat' egy kiesiny, de értékes ajándékkal. Az emberek tömegében egy hároméves fiúcska lépett a terembe, görcsösen szorongatva apja kezét. Másik kesében egy szál vörös gerániumot mj ton. Talán otthon neveljek az ablakuk bas^ -A raya^glnál e fiúcska kérdő«, teiSnteít fel édesapjára, majd keresztuí- SSrc» magát ág emfcsrtöaegea, odssz-rladt a koporscho* ee libához tette a

•úrágot., így a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a koszorúi mellett ott lángol most a gyermeki szív e kis

ajándéka is.

Hatalmas koszorút hoznak t terem b -, Mao Ce-tungtól, a kínai nép vezérétől A nagy kínai nép képviselői a ravatal mellé helyezik a Kínai Kommunista Pár, Központi Bizottságának, a Kínai Népi Tanácskozó Testületnek, Cíou EnTai nak, a kínai küldöttség vezetőjének, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetének, a Kínai—-Szovjet Baráti Társaságnak a koszorúit- A kínai dolgozók mély gyászukat fejezik ki, —- legjobb barátjuk ée tanítójuk halt meg.

A népi demokratikus országok követ- végeinek és küldöttségeinek képviselői lépnek a terembe. Koszorúkat helyeznek "1 a ravatal előtt a népi demokráciák kommunista és munkáspártjainak, valamint kormányainak nevében. A szalagok feliratai tömör mondatok —• arról beszélnek, mennyire szívből szeretik ezeknek az országoknak a népei a halhatatlan Sztálint.

A díszőrség

állandóan változik. Váltják egymást a moszkvai pártszervezet képviselői, munkások, kolhozparasztok, tudósok, írók, miniszterek, * Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok legfelső fanácsai* nak küldöttei, a Szovjetunió Hőset, a .Szocialista Munka Hősei, a Szovjet Hadsereg marcalijai és tábornokai, a haditengerészet tengernagyai. Ott láthatjuk a díszőrségben a Szovjetunió had ügy miniszterének első helyetteseit, AM. Vasziljevszkij ős G. K. Zsukev marsallokat, Pokriskim és Kozsodubot, a dicsőséges sztálini sólymokat, Szkobel cin. és Oparin akadémikusokat, Fa gye- jer és Szárkor írókat.

.. Délután négy óra. J. V. Sztápn italánál G. At. Malenkov, I.. P, Borija, V. M- Molotov, K. J. Vorosilov,

N. Se. Hruscsov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mfkojaa, M, Z Szaburov, M. G. Pervuhin, N. M. Sver nyik áll díszőrséget.

Sztálin elvtárs égés® életét, géniuszának el nem halványuló ragyogását, ha i almas elméjének egész erejét maradéktalanul a nép szolgálatának szemelte Bárhol dolgozott a szovjet ember, a szovjet föld bármilyen távoli sarkában is élt, mindig érezte S^áhn gondoskodását, szeretőiét, irányító keseét.

És most. amint nézzük, hogyan halad át az oszlopcsarnokon a gyászoló emberek áradata, különös erőből érezzük, hogy a szovjet dolgozók nemcsak mint nemzeti csapást, mint az egész eraben- tóget ért veszteséget fogjak fel a nagy vesér halálát, hanem saját maguk sie erélyes fájdalmának érrih- a legdrágább és a szívükhöz legközelebb álló embert vesztették el...

De szocialista rendszerünknek az a sajátsága, a kommunista párt úgy nevelte a szovjet embereket, hogy a fájdalom is csak még jobban összekovácsol [termünket. A párt Központi Bizottsága és a kormány felhívásának bátorító szavai visszhangra találtak a dolgozók s*i vousr A szovjet nép — mint mindig a nagy megpróbáltatások éveiben — ezekben a szomorú napokban is egyse gesen, szilárdan tŐmoriil 3 Szovjetunió Kommunista Pártja és a «oviét kor"

■almy kóré. A gyászban űt fssífsee őrire! nyilvánul a*cg a párt és a nép meg- bonthatatlan kapcsolata — és ebben a megbonthatatlan kapcsolatban' refiik a pirt ereje és legyőzhetetlensége. Lenin— Sztálin zászlajának nagysága és rendit- he tétlensége,

A nagy építő

egész életének célja 3Z volt, hogy felépítse országunkban a kommunizmust. A szovjet dolgozók, akiket e cél felé veretett, akiket szóval, tettel és gyönyörű életének felülmúlhatatlan példájával-lelkesített, most a párt felhívására megkettőzik erőfeszítéseiket, hogy teljesítsék Sztálin végakaratát

Bár valamennyiünk szivében óriási a bánat, sok moszkvai iparvállalat teljesítménye március első napjaiban tovább emelkedett, tovább 'nő az észszerűsí tő javaslatok áradata. A telefon .és a rádió ugyanilyen híreket hoz az ország minden részéből. Népünk, e harcos és .építő nép a Kommunista Párt Központi Bizottságától és a szovjet kormánytól'lelkesítve sohasem látott energiával építi nagy vezérének emlékművét — a kommurriz- nrnst.

...A ««őrség M. A. Szusz!omak, N. A. Mihajlovnak, P. K. Ponomarenko- nak, Sz. D. Ignatyevoek, A. B. Arisz- tornak, N. N. Sataiinnak, M. F. Skir- jatovnak, A. M. Ptizanovnak, A. ' C. Zverjevnek adja át helyét.

Késő este van. Jönnek ré jönnek az emberek. Újabb és újabb koszorúkat hoznak a terembe mérhetetlenül nagy hazánk hördirsasarainak, területeinek és kerületeinek munkásaitól é* kolhoz- parasztjaitól.

Az egész ország

búcsúzik nagy vezérétől.

...Éjfél. Az emberáradat épp oi/an végtelen, mint nappal és mint előző éjszaka.

A díszőrségben .ismét ,T. V. Sztálin közvetlen harcostársai és tanítványai vannak: G- M. Malenkov, lit P. Borija,

K. J. Vorosilov. N. Sz. Hruscsov, N- A. Bulganyin, f.. M. Kaganovics, A. I. Mi* kőjan, M. Z. Szaburov, M. C. Pervuhin, N. M. Svernyik,.. Éjfél után három óra. A szovjet emberek egyre.vonulnak Sztálin ravatala, előttAmikor Sztálintól buc-.iuzunk, különös erővel érezzük, hogy Sztálin örökké élni log. Élni fog nagy tetteiben, sseniális müveiben, amelyek megvilágítják népünk előtt a boldog kommunista holnap útját. Örökké élni fog a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kor mánynak szervező és irányító akaratában. örökké élni fog a szovjet nérp hálás szívében, annak a népnek a szívében, amelyet a nagy megpróbáltatások viharain Keresztül nagyszerű győzelmekre vezetett.

Lenin—Sztálin zászlaját Sztálin elvtől* hűséges kiizdőtársaj vették erős kezükbe. Kezébe vette ezt 1 zászlót, a Sztálin-nevelte hős pin, az egé-z szovjet nép.

E zászló alatt biztosa o haladunk »«vább. előre .« kommunizmus felé

A BÚCSÚ SZAVA

Looted Lsoacv *A búcsú *3»*»“ című, a. íJPxa-yflA^.baa megjelent cihSsébea a többi ^ösöfct a Wkveáfce- »Sket irja t

öröhra eltároaefit a s»gy kttnaá . nyes, aki «Bekben a harci örömök kel, rfharokkai és reményekkel teli döntő eerbeőrlőkben vmsatett h«rt

nünket.

Akkor tódult ráták a *se.res>c»et

fenség, njuikor éppen legnagyobb lendülettel tartottul!!, a kamum, »izmus felé, amikor az utolsó fel hőfoszlányok mögött már világosan kirajzolódnak a boldogság soha le nem nyugvó napfényben tündöklő partjai.

Ehhez fog itató mérhetetlen csa. pás csak egy érte hazánkat a inul'. ban... De most már nem vagyunk egyedül, mtat akkor, közel három évtizeddel ezelőtt. A testvéri orsz» . gok követnek bennünket, sztálini iskolát járt. merész poxaneenokok vezetésével.

NeouzdékM még jól emlékszik a régi gyászt» téli napokra és Moszkva maihoz hasonló könnyben, üsző arcára. Az ország akkor ti gyanilyen, visszafojtott íélckzcltei haUgatta Leute szivének- egyre hal_ kuló dobbanását.'

Nem a régi veszteség elfelejtésé vei mér.jük fd az. azóta eltelt Idő hosszát, ha,nem az azóta megépít üt nagyságával. I'aloban óriásokhoz méltó, pihend nélküli sztálini ál voft ez, aanélyhez foghatót nem Ismernek az emberiség krónikásai — írja Leonid Leonov, majd viss/.atc. kint a cári Oroszország megdöntő, se óta eltelt időre. Lenin or*zá gépitől munkájára.

Emlékewvtünkheo él még — mond,fa Leonov — az a szerény ftn. népség a Moszkva melletti Kasínt erőmű tizeaobejiolyezöaénél, ahol je. lesi volt Lmio. Emlékezünk nagyszerű álmára Oroszország sokszáz. ezer traktoráról. Érdemes összeha.

sooHtaei ezzel moste«I a>n*i’ii«fi.p^íi

felszereltségünket,

A nagy Sztálin & rezafiEfvüI V

nyoiult lenini terveket acAHA, Irv.

'■oená. gránittá és márvánayá vfűtoKtatía.

Leninnel egytttr a® első ssocíaS». ta, álkim építője, a dolgozó embert, ségnek hűséget fogadó, kapisatat lan és önzetlen emberek pártjának megalkotója volt. A vreHamí és a* anyagi életnek nincs egyetlen területe sem. amélj-nek ne adta vote* Ifeiy e egy részét és ezért jog-ya! mondhatjuk, hogy mlndeB egye* jő könyvbe«, minden terveződ geo. üolatbaa, a kommunizmus művet nelr minden téglájában sefvénnk egy-egy csöpp vére van.

AO, akik kortársal vagyunk és "Moszkvában élünk, «raviialdsil» végtelenül közelálló, a-zerétettarcö embert láttunk a rava'sloc. Nóztek' öt és könnyben ász» szewiüaär ámult a látta csodálatos tícbéuák szinte beláthatatlan útját a *«sgé- nyes górt kunyhótól az egész nép szercte<enek kápráztató magassá. Káig.

Miként a lenini napokban, a tahuas néptömeg álmatlanul, sál* vál mellett állt atyja körŰL mtetha nem akarná elhinni, hogy már bekö , vetkezett a válás- S u epünkkel együtt milliók siratják Öt, — azok is, aldk sohasem látták — amint fölemelt kézzel mosolygott ránk ♦ május elsejei díszszemléken!.

Bái-mennylre osezeenorttj» «et- Minket a fájdalom, mériiettstletulJ megerősít botmttnkel annak tudaLw bogy SztAHn hű munkatársa! ÜL nak a parancshold hidra, hogy 1«-* vábhi győzelmekre vezessék zásr, l»sha.jöakat.

Mindoz arra kötelez fomtiiaKóK, hpgy még szorosabbra zárjuk «e rajukat hatalmas pártunk, Lenin linlhatatian ügy® körül, antelynek. —■ esküjéhez híve« — mind«« csepp vérét az utolsó csöpp!g odaadta a nagy Sztálin.

(ijii*ígj!Ílcsek a moüzkrai gyárakban és intézményekbe«

Moszkva (TASZSZ).

A szovjet főváros Iparvállalataiban, Intézményesnél és tanintézetei, ben gyászgyüléseüoet tartanaik, hogy megemlékezzenek Joszif Vlaszárlono- vics Sztálinról. A gyűlésieken felszó. lató dolgozók kifejezésre juttatják,

hogy hűek maradnak a Szovjetunió

Konmnmista Pártjához, még saaro* sabban tömörülnelc a KommualatA Párt Központi Bizottsága és a saovj jet kormány köriil, hogy megvaWisft.- hassák J. V. Sztálin nagy végokára, tát.

Koí-zorúerdő vej-zi körű! a mauzóleumot

Ííoe/kV(x (TASZSZ)

Március ló-én a , dolgozók kora reggeltől késő estig rcmiHak a Vőrős-térre. Lassan haladtak el a mauzóleum mellett, amelynek gránitlapjain Lenin és Sztálin halhatatlan ne. ve olvasható. Az emberáradat moszkvaiakból és a Szovjetunió minden vidékéről érkezett szovje* emberekből, valamint Moszkvába érkezett külföldiekből áll.

Megszámlálhatatlan ;i koszorút száma, amelyeke; azért hoztak Moszkva ba, hogy elhelyezzél: Joszif Visszúrtö. novics ravatala élé A koszorúkat móst a Vörös-térre szállították. A koszorúerdő valósággal el takar jÄ a mauzóleum egész környékét, a Kreml falai meutéB ftláHí ott tribünöké*

Ezeket a Koszorúkat a körűfÖSői eltávozott nagy vezér és tanító iíáatt határtalan szereiéiből fonták. A moszkvaierületl Noviaszk város oér nagyárámak mnnkásnői különböző szí. nű sélyemszálakkal díszítették koszorújukat. Grúzia és a középázipjaf köztársaságok dolgozóinak koszorúja illatOg rózsákból készült. Ezek ott sorakozunk a Fekete-tenger partjai. ró| küldőt: babérkoszorúk és a többi

szebbnél-s/.ebli koszorúk melleit» \ szalagokon a szíve,, mélyítői fakadó szavak fejezik ki n szovjet emberek határtalan odaadását az elhunyt nagy fezér és tanító iránt OroaríJS’é'vő feliratokon ’ kívül ukrán, bjelorus-á- I grúa. német, franzla és sok máanytó.-. - vű felirat olvasható a sza la fokom