Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-31 / 76. szám
SÄdtf, 1953. mSxdna 31. É3ZAKMAGYAR0RS2AG 3 EZZEL ÉRVELJENEK A NÉPNEVELŐK! A SZOVJET KEINDSZEK EHEJE Város születik az öreg Rudahegy tövében»,* [ Az üreg Ruäahesv oldalai látlak nem még j úf ási ieientösége | Folyamaiban van | olyan mozgalmas életet, serény építkezést, mint amilyen most indult meg a tövében, a kis hány . i pen. Hozzáfogtak már az új nagy ércpályaudvar megépítéséhez, nemsokára megkezdődik egy hatalmas érctömörítőmű építése is. Ez az üzem egymagában több mint 80 millió forintos beruházást igé- nyeL Megéri. Lehetővé teszi, hogy a leggyengébb minőségű rudabányai ércet is hasznosítsuk. Igen nagymennyiségű ilyen pátvasérc van a rudabányai érc- telepben s így a bánya soha nem remélt fejlődés előtt áll. Rövid néhány éven belül — az ötéves terv végére — a bánya mai termelese* nek mintegy ötszörösét fogja adni az országnak. van annak, hogy a rudabányai vasérc megnemesítve, vastartalmában feldúsítva, az eddiginél sokszorosan nagyobb mennyiségben áll a borsodi kohók rendelkezésére. Az eddig mintegy 20—25 százalékos vastartalmú pátvasérc a pörköléssel mintegy 45—48 százalékos vastartalmúvá válik, a felesleges szeny- nyezö anyagokat közvetlenül a bányatelepen eltávolítják, amivel jelentékeny mennyiségű vasútikocsit is megtakarítunk a szállításnál. 9 Nagyszabású kutatások folynak jelenleg is újabb érclelőhelyek feltárására. Elsősorban a bánya legdélibb részén, ahol a sajövölgyi ércképződések vannak, folyik a mélyfúrásos kutatás — már eddig is igen nagy eredménnyel, a bánya gépesítése is. A bányászok munkáját nagyteljesítményű szovjet fúrógépek, kaparó- és . szállítószalagok könnyítik meg. A vasércbánya vezetői mind a gépesítés végrehajtásánál, mind az érctermelés fokozásánál, valamint az érc nemesítésénél, feldúsitásánál messzemenően felhasználják Bárgyin elvtárs tanácsait, amelyeket legutóbbi látogatása alkalmával adott. Ő hívta fel a ügyeimet arra, hogy a lehetőség szerint a legalaposabban alkalmazzák a külszíni fejtést, mert így olcsóbb, gyorsabb a termelés, jobban fel lehet használni a nagyteljesítményű földkotrógépeket, exkavátorokat. Jelenleg a rudabányai telepen mintegy 4 és félkilomcter hosszúságban és csaknem 300 méter szélességbén folyik a külszíni fejtés, de még mindig nagymennyiségű vasércet lehet így kiemelni. báloen nag» tá*’sln,'at nyit nyaüzem és felépítése Ruda- az ötéves terv mit sem tettek az új feltárások érdekében. Rudabánván az erctomorxto üzem bánya előtt is-, amely végére lüktető életű várossá fejlődik. Büszke örömmel látják ezeket a távlatokat, a nagyiramú fejlődést az ércbánya dolgozói. Emlékeznek jól az „úri“ világra, amikor a Rima urai sanyargatták az ércbányászokat, szipolyoz- ták vérüket. A bányát nem fejlesztették, a legprimitívebb módon végeztették a fejtést, hajszolták a bánvászokat, hogy még a milliósnál is nagyobb nyereséget vágjanak zsebre. Ők is tudták, hogy van bőven vas az érctelepben, de seminar 1400 körül is bányásztak. Később a. Rothschildoké volt a bánya, amelyben akkor arany, ezüst és réz után kutattak. Mikor a gazdag vaséretelepet megtalálták, kisebb kohót is építettek melléje, folyt a vasgyártás. Erre mutat hogy annak idején az egri török basa lópatkóban követelte a rudabányaíaktól az adót, továbbá az elég nagyméretű salakhalmok is arra engednek következtetni, hogy a kohó hosszabb időn át működött. Kezdetleges módszerekkel dolgozott, a fennmaradt salakban igen nagy a vastartalom. Eleinte kizárólag külszíni fejtést végeztek és habár már 1880-ban megállapították, hogy érdemes volna megkezdeni a földalatti termelést, erre csak 1942-ben került sor, amikor az „urak“ a fasiszta háború számára gyártották lázasan a fegyvereket. A rudabányai vasércbánya is a nép tulajdona ma, kincséből gépek, traktorok, hidak lesznek, nagyszabású építkezéseink vasbeton anyagává válik, néphadseregünket erősíti, alkotó békénket védelmezi. Síén ie'enU'-Bt még ragyogóbb és még szebb köszönik meg a ruda jövőjüket azzal bányai ércbányászok, hogy szakad ítianul növelik termelésüket, határidő előtt -^lefejezik a tervet. Április 9 12 Lözot! Ózdon tartják meg a második békekölcsön második sorsolását .Alig fejeződött be az ötéves terv. kölcsön hatodik sorsolása, dolgozó népünk újból örömteli várakozással veheti elő kötvényeit: április 9—12 között őzdon tartják meg a második békekölcsön 2. sorsolását. Az ózdi sorsolás egyik elismerése azoknak a kiemelkedő munkateljesítményeknek, amelyet ózd dolgozót, különösen az ózdi bányászok elértek az április 4. tiszteletére kiszélesedett munkaverseny során a felszabadulási héten. A második békekölcsön 2. sorsolá. sa az eddigi sorsolásokhoz Íráson. 16a® négy papig tart. Április 9-én, csütörtökön, április 10-én, pénteken, április ll.én, szombaton és április 12-én, vasárnap kisorsolnak százti- zenhétezer nyereményt 47.8 millió forint és ötvenkilencezer törlesztést 11.8 millió forint összegben összesen tehát százhetvenhatezer kötvény kerül kisorsolásra nagyobb részben nyereménnyel, csaknem hatvan millió forint értékben. A sorsolás vasárnap délelőtt 10 érakor, egyébként délután négy órakor kezdődik. Kisorsolásra kerül egy százezer forintos főnyeremény, 23 darab ötvenezer forintos, 46 darab huszonöt, ezer forintos, 117 darab tízezer forintos és 349 darab ötezer forintos nagy nyeremény, 5800 darab ezer forintos, 17.400 darab ötszázforintos és 93.264 darab háromszáz forintos nyeremény, valamint 59.000 darab kétszáz forintos törlesztés. A sorsolás színhelye az ózdi kohászati üzemek kultúrterme lesz. A MÁV miskolci járóműjavitó kocsiosztályának dolgozói új győzelmekkel, vállalásaik túlteljesítésével készülnek felszabadulásunk évfordulójára Első negyedévi tervünket március 24-re befejeztük, a vállalt határidő előtt becsülettel teljesítésük. Eredményeinket a pártszervezet és a műszakiak segítségévei értük el. A Rőder-mozgalom nap mint nap újabb eredményeket hozott. Horváth Károly szekrénylakatos 10 főből álló brigádja az első negyedévben országosan az első helyre került a nemes Hí indiai országos békeianács Malájfii d napjává nyrlvaníio’ta április 18-ái Az indiai országos béketanács elhatározta, hogy április 18-át Malájföld napjának nyilvánítja. Ezzel felhívja a figyelmet a malájföldi háború mielőbbi megszüntetésének szükségére és kifejezésre jutlatja India népének szolidarpását a szabadságért harcoló malájföldi néppel. versenyben. Érsek József asztalos 7 főből álló brigádja az országos ver. senyben a második hely-ezést érte el. Kimagasló eredményt ért ei a Jer- mélésben Hágen Erzsébet, Farkas Ilona és Faragj Erzsébet kalapácsvezetők Is. Teljesítményük 106 százalék. A műszaki dolgozók közül Sie Iván bérelszámolót, Siklósi Éva anyag- könyvelőt, Pádi Aranka bérkönyvelőt, Vágner Lajosné irodakezelőt külön jutalomban részesítette a vállalat BERZI BÉLA Járóműjavító kocsiosztály. Szép sikereket értek el a MÁV miskolci járóműiavító kocsiosztályának dolgozói A „Pravda“ „A szovjet rendszer ereje“ című vezércikkében többek között a következőket írja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa amnesztiáról szóló törvényerejű rendeletéről; A rendelet nagy állami fontossá gú, elsőrendű politikai jelentőségű dokumentum, amely a szovjet rend szer hatalma« életerejéről, szocialista államunk hatalmának további növekedéséről tanúskodik. A szovjet állampolgárok öntuda. fának növekedése, s az a körülmény, hogy a szovjet állampolgárok sokkal becsületesebben teljesí. tik társadalmi kötelezettségeiket, abban jut legékesebben kifejezésre, hagy a szovjet emberek millió, a társadalom túlnyomó többsége szentül tiszteletben tartja a szovjet állam törvényeit s nagy hajránk hatalmának további gyarapítására fordítja minden erőfeszítését, A szovjet dolgozók erőt és fáradtságot nem kímélve, építik a kommunizmust A munkát a becsli let és dicsőség, a bátorság és a hősiesség ügyének tekintik. A szocialista verseny, az építésnek ez a kipróbált kommunista módszere valóban össznépi mozgalommá vált., Csupán a háború utáni években több mint egymilHóbárom*záznegy_ venhatezer munkást, kolhozparasztot, tudóst, mérnököt, technikust, alkalmazottat, orvost, tanítót, tanárt tüntettek ki, a Szovjetunió érdemrendjeivel és érmeivel. Szakadatlanul emelkedik a szov jet dolgozók anyag! jóléte, javulnak a szovjet dolgozók életviszonyai, emelkedik a szovjet dolgozók kulturális életszínvonala. Mindez maga után vonta, hogy országunkban jelentős mértékben csökkent a bűnözések száma, lelie tővé tette, hogy azok az állampolgárok. akik annakidején bűncselekményt követtek el az állammal, a társadalommal szemben, visszatér. jenek a becsületes munkához* » társadalom szántára hasznos tevékenységhez. A „Pravda“ ezután részleteiben ismerteti a nagyiontosságú rendeletet, majd cikkét Így fejezi be: Fontos elvi jelentőséggel bír a rendeletnek az a pontja, amely himonüja, hogy felül kell vizsgálni a Szovjetunió és a szövetségi köz. társaságok büntetőtörvényeit és bizonyos hivatali, gazdasági ég más, kevésbé veszélyes bűncselekmények esetén a büntetőjogi fele lősségrevonást adminisztratív és fegyelmi rendszabályokkal helyet _ tesítefti, egyes bűncselekmények esetében pedig enyhíteni kell a büntetőjogi felelősséget. Ez arra kötelezi pártszervezeteinket, szakszervezeteinket, Kom. szoraol és egyéb társadalmi szerve, zeteinket, hogy mindenképpen fokozzák a tömegek nevelésére irányuló munkájukat, lankadatlanul és állhatatosan munkálkodjanak annak érdekében, hogy megtisztítsák as emberek öntudatát a kapitalizmus csökevényeitől, a régi társadalom előítéleteitől és káros hagyományaitól evelőmunkájuk során » pártszervezetelmek a tömegekben továbbra is fejlesz.teniök kell a társadalmi kötelesség magastoku tudatát. A dolgozókat a szovjet ha zafiasság és az állam érdekeiről való gondoskodás szellemében keü nevelniük, mindenképpen erősíteniük kell az állami és a munkafegyelmet ápolniuk kell a szovjet törvények tiszteletét. A Szovjetunió Legfelső Tanács* Elnökségének törvényerejű rendeletét a szovjet nén mélvséges hazafias büszkeséggel fogadja. A szovjet nén büszke hatalmas szociális, ta államunkra, a legvfízhetetlen szovjet társadalmi és államrendre. Ez a rendelet arra Indítia a tömegeket. hogy még önfeláldozóbban dolgozzanak nagy hazánk javáért. leljesítetíék a felszabadulási hétre tett vállalásukat, befejezték a kalászosok vetését, a szántást, simitóztak, hengereltek a mezőkövesdi és a miskolci járás iegiobb tszcs-i A mezőkövesdi járás teraselőcsö- portjai határidő előtt teljesítették áp. rílis 4 tiszteletére tett felajánlásukat. A szántás-vetés gyors elvégzésével, a szovjet agrotechnikai eljárások alkal. mazásával biztosítják a magasabb terméshozamot Élenjárnak a munkában a borsodivánkai „József Attila” és „Petőfi“, a szomolyal „Sarló, ka. lapács”, a „cserépfalvi „‘Szabadság*, az egerlövöi „Május 1” a tardi „Ró. zsa Ferenc“, a szeniistvánt „Béke" és ..Uj világ”, az egerlövői „Uj élet“, a tiszavalki „Alkotmány”, a cserép, váraljai „Uj alkotmány* termelőcsoportok dolgozói. Ezek a termelőcsoportok jóval a határidő előtt befejezték a tavaszi 1 kalászosok vetését. Elvetették a napraforgót. a cukorrépát, a kendert Is, több helyen kipalán tál ták a dohányt. Fejtrágyázták az őszi kalászosokat, ahol szükséges volt, foga sokak, hengereltek. Többnyire befejezték.a kukorica és burgonya vetéséhez a talaj előkészítését. A kukorica nagy részét négyzetesen ültetik és annak idején majd pótbeporozzák. A III típusú termelőcsoportok jó példáját követik a Járás I. típusú termelőcsoportjainak dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok. Például a szentistváni „Dózsa” és „Uj élet* I. típusú termelőcsoportok határidő előtt 5 nappal befejezték a kalászosok vetését, március 28.ra a tavaszt szántássá] Is végeztek KICSODA KOCSA POPOVICS — TITO MAI KÜLÜGYMINISZTERE? Kocsa Popovics nevét gyakran emlege. tik ezekben a napokban a nyugati burzsoá lapok. mert mint Tito külügyminisztere, illetve „külügyi államtitkára“ (Titoélc ugyanis legújabban az amerikaiakat majmolva államtitkároknak nevezik minisztereiket) elkísérte Titot londoni útjára és maga is tárgyalt Eden angol külügyminiszterrel, egyszóval: gazdájával együtt árulta Jugoszláviát. A Prágában megjelenő .„Nova Borba“, a Csehszlovákiában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja lerántja a leplet Kocsa Popovics kilétéről és a többi között megírja, hogy sem az apja, sem nagyapja, de még déd-, sőt szépapja sem volt munkás, vagy paraszt. Régi örmény milliomos kereskedő családból származik. Apja a háború előtt Belgrád legnagyobb malmának társtulajdonosa volt. Kocsa Popovics, mint milliomos szülők gyermeke sohasem dolgozott, de azért nagyláboo élt. Az Úgynezezett „felső kétezerhez" tartozott Belgrádban. Már serdülő korában „szűk“ volt neki Belgrád és ezért szülei Párisba küldték. Ott csakhamar megismerkedett a szürrealizmussal, a reakciós, elkorcsosodott francia irodalmi irányzattal, s belőle is szürrealista költőcske lett. Verseit senki a világon nem értette, de azért Belgrádban kiadták, sőt a belgrádi burzsoázia körében „nagy sikert“ is arattak. A belgrádi „elit társaságokban“, a szalonokban, 2súrokon és banketteken csak róla beszéltek. A belgrádi dámáknak különösen a következő verse tetszett: „Jaj bogarak, fekete bogarak! Ülök a réten, a nagyhéten! Acélnehéz most a helyzet. Két lovasok gyalog mennek! Az illegalitásban lévő Jugoszláv Kommunista Párt nyakán akkoriban Gorkies, a munkásáruló és az Intelligence Sendee kémje ült. Gorkies Popovics verseiben a „burzsoázia elleni forradalmi lázadást“ vélte látni és maga is Páriában lévén, felkereste Kocsa Popovicsot s felajánlotta neki a párttagságot. Ez az ajánlat megtetszett Popovicsnak. — Micsoda szenzáció lesz Belgrádban. ha meghallják, hogy a milliomos Kocsa, a szürrealista költő — kommunista! — gondolta és belépett Gorkies pártjába. Gorkies nyilatkozatot kért tőle, amelyben Popovics kötelezte magát, hogy Gorkies számára fog „dolgozni". Popovics saját elbeszélése szerint, abban az időben, hogy úgy tegyen, mintha valami köze lenne a munkásokhoz, a bálokra nem kalapban, hanem sapkában járt és nem hordott nyakkendőt. Az így .,kommunistává“ vedlett Kocsa 1935- ben megírta élete egyetlen „irodalmi művét“. amelynek címe: „Kísérletek az irracionális fenomenológia tervezetéhez“. Közben visszatért Belgrádba és egy nap — ki tudja miért — a rendőrség letartóztatta. Dragi Jovanovics, a belgrádi királyi rendőrség hírhedt főnöke személyesen hallgatta ki — egy pohár pálinka és feketekávé mellett. Követelte, írjon alá egy nyilatkozatot, amelyben megtagadja ,,kommunista meggyőződését“. * — Már hogy tagadhatnám meggyőződésemet, ami egyáltalán nincsen! — válaszolta Popovics. A rendőrfőkapitány azonban mégis kitartott követelése mellett és Kocsa Popovics aláírt mindent, amit kértek tőle. csakhogy szabadon engedjék. Szabadon is engedték, amit a belgrádi helyi pártbizottság munkás tagjai helyesen értékeltek, mert nyomban kizárták a Jugoszláv Kommunista Pártból. Röviddél azután a rendőrfőkapitány ismét magához rendelte Popovicsot és parancsot adott neki, hogy azonnal utazzék Spanyolországba és csatlakozzék a nemzetközi brigádhoz. Kocsa rimánkodott, de a rendőrfőkapitány kérlelhetetlen maradt: „Vagy cím' j, vagy pedig közzétételem a lapokban a rendőrségnek adott nyilatkozatát!" — mondta neki. így került Kocsa Popovics Spanyolországba és onnan szorgalmasan írta a jelentéseket a belgrádi rendőrfőkapitánynak. A polcárháborúból egyetlen karcolás nélkül került ki. Párisba utazott. de ott a francia rendőrség letartóztatta és csak akkor engedte szabadon, amikor kötelezte magát, hogy tájékoztatja a francia rendőrséget a Spanyolországból Franciaországba került kommunisták tevékenységéről Egy napon behívták a párisi jugoszláv királyi nagykövetségre. Itt már várt rá 3ozsino. vies, a belgrádi rendőrség egyik íőkopója és közölte vele: a belgrádi rendőrfőkapitány utasítására azonnal vissza kell térnie Jugoszláviába. Belgrádban újabb meglepetés várta. Szigorú illegalitásban — amit maga Jovanovics rendőr- kapitány biztosított — találkozott Titoval. Tito közölte, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt új főtitkárának minőségében beszél vele. mert Gorkies, az előző főtitkár lebukott. Hangoztatta, hogy a Gorkicsnak adott nyilatkozata érvényben van és hogv ő — Tito — elitélte azokat a munkásokat, akik Popovicsot szabályellenesen kizárták a Jugoszláv Kommunista Pártból. Közölte vele: minthogy sikeresen teljesítette spanyolországi feladatait, magas funkció vár rá a pártban. Rövidesen kitört a háború. Sumadiában már szóltak a partizánok fegyverei, amikor Kocsa Popovics szökni készült — Londonba. Két húgát: Xéniát és Tatjánát már korábban elküldte, még ma is Angliában él mind a kettő. Tito azonban közbelépett. Kinevezte Kocsát az első proletárbrigád parancsnokává. Szerencséiére, a háború egész tartama alatt állandóan Tito. Ran- kovics. Kardelj és Gyilasz mellett tartózkodott és így egyetlen puskalövés nélkül „hősként“ került ki a harcokból. Nem ült azonban egészen tétlenül. Tito narancséra ..likvidáltatta“ Ficsa Kljajics partizánhőst. Tito egyik ellenlábasát Hasonló „érdemeket“ szerzett a neretvai. koza- rai és szutieszkai harcok során is. Sírásója volt sok-sok derék, becsületes partizánnak. Amikor pedig a háború után Tito a vezérkar főnökévé nevezte ki. igyekezett ezt újabb .,érdemekkel“ meghálálni. Ő szervezte meg a Jugoszláviában lévő szoviet szakértők elleni rá- galomhadiáratot. ő volt titkos küldetésben tavaly az amerikai hadügyminisztériumnál, de legnagyobb érdeme, hogy a jugoszláv hadsereget teljesen kiszolgáltatta az amerikaiaknak. Most, mint kü'ügyminis7ter diplomáciai téren folytatja ott. ahol mint vezérkari főnök abbahagyta. A felszabadulási hét-mozgalomhoz csatlakozva szavukat tettekre váltották a miskolci járás legtöbb termelőcsoportjának tagjai is. Az ónodi „Rákóczi”, a bocsi „József Attila“, a Iád. petrí „Szabad Föld”, a kistokaji „Bé. ke“, a gesztelyi „Uj barázda”, a her- nádnémeti „Vörös csillag* és „Petőfi", a sajóecseg] „Alkotmány” a sajó- hidvég] „Uj élet* termelőcsoport dolgozói vállalásukat határidő előtt teljesítették Befejezték a tavaszi kalászosok vetését, elvetették a takarmányféléket is, több csoport elvégezte a simitózást, a hengerlést, az őszi kalászosol fejtrágyázását, Befejezték a tavaszi szántás* is. A bocsi „József Attila“ március 30-ig a trágyát is kihordta Munkájukban hasznosítot- 'ák a szovjet tapasztalatokat, alkalmazták a keresztsoros vetést. A tea-* metőcsoportok tagjai megfogadták^ hogy a kukoricát négyzetesen ültetik és pótbeporozzák. Lemaradt viszont vállalása teljesítésével a kesznyéteni „Szabadság" és a felsőzsolcal „Szabadságharcos“ tér- melőcsoport. Ezekben a csoportokban meg kell gyorsítani a munkát, minél előbb be kell fejezni a kalászosok ve. tésél, a szántás*, az ősziek fejtrágyá. zását, a szükséghez képest a hengerelést. Kázsmárk szövetkezett község doL gozói a mezőkövesdiek felhívása nyo- mán az elsők között csatlakoztak á felszabadulási hét-mozgalomhoz ég versenyre hívták a járás valamennyi községét Adott szavuknak eleget tét* tek. A tavasz] kalászosokat és egyéb anrómagvakat határidő előtt elvetették. a szántást, a fejtrágyázást is be. fejezték Eleget tettek már az első negyedévi lej-, tojás- % baromfibe' adásnak.
