Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
ms. ménim m fSZAKMAGYAKORSZAG 7 Képek e síodcrlismws iliű rohambrigádlains^ é» ©'»bÖf Csehszlovákia bau .foszt közelében 10.000 dolgozó rézére épül égy ao. erű lakótelep. A ikótelep iskolával, itiapközi-ott. ionnal, egészség, igyi központtal en delke zik majd \z építkezés éjjel, lappal folyik. Kénünk éjszakai fel- étel. RomáxdábaiE Munkáspárt és kormány határt zaba alapján Bi ksffestben' meg kezdték az „Au gusztus 23“kuítű és sportpark épít' sét. ’ Képünko ekszkavétort lát haitunk munkáköz be®. amataa nemre giben készült el a Tiensu—Lanesov vasútvonal, azneiy. nek hossza 380 kilométer. Az új vasútvonal igen nagv-jelen tó ségíí északnyugat Kína ipara és kereske delme szempontjá- •'ól. Képijükön az űj vasútvonal egyik korszerű viaduktját láthat, luk. ^w.m'nm%#*kxu <3(11 »laut <n iápftfffff M» M (01 tíí«*IH •í 'ltllitii itUkKÍ i mmü A Német re te. A képen: .„hallgatókat a gy; i korlat! rimrká.h ' segítik, irányitjá az egyetem assist Senskä. A népi Lengyel ország különféle állami jóléti intézményeket létesített. Ilyenek az öregek-otthona, a nyugdiJasok-cTl lio na, stb. Ezekben az intézményekben azokat a dolgozókat helyezik el akiket az állam gondoztat. Ké_ púnkon a varsói állami otthon ebédlőjét láthatjuk. A Német Demokratikus Köztársaságban Berlinben, épül a Sztálin-fasor. A „C-déi“ és „E-dél” lakóháztómbök már elkészültek. Ezekbe a házakba beköltöztek a, dolgozók. Képünkön a C.dél háztömböt látjuk a német «Dortcsarnokból nézva, ILYEN LESZ A CIMLJANSZKI TENGER K1KÖ1ÖJE Ez a temajz, amelygt a .Tyeh aífca Mologyozsi“ című szovjet folyó, irat közölt, azt mutatja, milyen lesz a cűuljanszki tenger kikötője. A munka, ebben a kikötőben teljesen gépesített lesz. A középen látható portáldaru és a baloldalon felttin. tetett pneumatikus rendszerű mag-átrakódé kezeléséhez alig kell emberi munkaerő. A rajz | baj alsó sarkában | a kikötő diszpé. . cserének fülkéje i látható. Innen irányítják a ki- és berakodás egész, munkáját. 1 NE FELEJTSD A MÚLTAT! j .4* „úri“ Magyaromig — salát tőkés lapjai cikkeinek tükrében „Ma gv .«országon a fürdést az urak !uxu.-inak tártiík. A gyárak odúiban feli árát dolgoznak a munkások, utána hazamennek teli ssénporraj, füfttej, Nemcsak a gyógyforrások használatinak, hanem a tísztá’kodáanak a lehetősége sincs megadva a legszélesebb rétegeknek.“ (A >,Reggel“, 1928 december 3-j számából-) „Egy illáptalau gépirónő levele-.. Arra kérem, hogy juttasson állásba. Öngyilkos nem akarok lenni, a nyomorúságtól való meglrülés elöl fqtjii próbálok. ígérem, hogy nem vall velem szégyent. Nagyon jói számolok, jól gépírok, gyorsírok, pontos a munkám. Évek óta egyoldalú levelezést folytatok álíásthirdatő cégekkel. Az én kis gyermekemnek nem szabad éhen veszni, amikor az édesanyja dolgozni akar érte-“ („Az Est“, 1934 december 1-i számiból.) 9 , Özv. Nagy Andráané kílwie gyermeké, vei •.. Férjét szerenctítlenaág ért« a* újpesti Barta konfekciói gyárban. A gyártól fillér nélkül elbocsátották. Holmijukat adogatták el s amikor elfogyott minden ingóságuk, férje az újpesti hídról belevetette- magát a Dunába. Azelőtt a Tárogató utón laktak, de ott télriz idején kirakták őket az utcára. Nincs lakásuk, nines ennivalójuk, nincs ruhájuk“, (A „Magyar Nemzet“, 1938 november 27-í számából) SS ■>A Keresetkép télén Orvosokat Segélyező Egyesület december 19-én hangversenyt rendez. így akarnak a nyomorgó orvosokon segíteni.“ (A „Pesti Napló“, 1931 november 224 számából.) m „Polgári iskola .. • Az osztélykönyv feltünteti minden egyes diák családi és szociális viszonyait- Megdöbbentő kép tárul elénk. Havi 40—50 pengős jövedelmek, munkanélküliség, &—7 családtag egy szobái)? n és még hozzá 3—4 ágyraiárő. A gyerek egyszer kap enni naponta, a szülő, nek választania kell a kenyér és a tandíj között-“ (A „Magyarország“, 1937 november 26*i számából.) m „Az elmúlt bet utolsó két napján fel” tűnőén sok öngyilkossági tragédia é* öngyilkossági kísérlet történt Budapestén. Az öngyilkossági kísérletek hátterében, mint ahogyan azt. a rendőri nyomozás minden esetben megállapította, a .megélhetésért való céltalan küzdelem, áilás- talapság, nyoworgás sötét képe húzódik meg-“ (A „Reggeli Újság", 1.929 november 25 ú számából.) „ötvenezer munkás és építőiparos kés munkát a vasárnapi nagygyűlésen. Azonkívül tiltakoznak ar építőipar ÚJ torvénv- tervezete eilen, amely közel harminc építek ipari szakmát ki akar teljesen szolgáltatni 350 építőmesternek.' (A „Kis Újság“* 1930 november 29-j azámábóL) _>A főváros elnöki ügyosztálya ma dzä* előtt megkezdte a szellemi azűkségntua- káaok behívását, ötvenes turmjrokbats hívják be azt a hatszáz szellemi szukáé o- munkáat, akit alkalmaztatásra s jelent® kező tízezer közül kiválasztottak-“ (A* „Esti Kurír“, 1930 november 21-5 számából.)- «a „Az iskolaorvosok beszámoltak a tanon- cokrói. Az egészségügyi viwgílatok mindenféle bajt találtak a fiatalkorúaknál. Túlnyomó részük rosszul táplált, hajlamon a tüdőbetegségre. Kimutatják, hogy a* inasok 50 százaléka 8 óránál többet dől® gezik, 364 tanoncot 10—-14 óránál is to* vább foglalkoztatnak “ („Trwa Újság“,, 1937 november 20 i számától') «*• „Itt a takarékossági tőnéuyjavaaUtr emelik a kereseti adót. csökkentik a köz- tisztviaelők arámit, mégszüntetik a fölösleges iskolákat.“ (A ;,Kia Újság“, 1^» november 19-J számából,) A francia nép útját állja a fasizmusnak AD amerikai imperializmus zsold- jában álló francia kormányok már évek óta folytatják asst a gyakoris, tot, hogy ha újabb árulásra készülnek, ha az ország maradék függet, Ifl&ségének darabját bocsájtják áruba.. — egyidejűleg vad terrorhadjá. ratiba kezdenek a demokratikus, hazafias erők ellett. így történt ez amrnkídej&a is, mj_ kor a stectáláruló Ratnadier miniszterelnök vezetésével a francia lakáj- polittkusok a Marehaü.terv dollár- béklyóiba verték az országot — s ugyanakkor csalárd és törvénytelen módon, kizárták a kormányból a legnagyobb francia párt, a nemzet ér, dekeit következetesen képviselő párt, a Francia Kommunista Párt képviselőit. Később, amikor az agresszív atlanti szervezet céljai — ismét az amerikai imperialisták céljai érdeké_ ben áldozták fel a francia nép érdekeit, Moch belügyminiszter követett el mindent, hogy betilthassa a kom, mundsta pártot s ugyanakkor lecsap_ hasson a demokratikus szerveze. tekre. így történt ez az elmúlt év májusában is, amikor egy nappal a bonni háborús különszerződés aláírása előtt tetartőztetták André Stíl elv, tárwat, a párt lapjának főszerkesztőjét s három nappal később —- az „európai hadseregről“ szóló egyez, mény aláírása és Ridg-way tábornok párizsi látogatása idején — börtönbe vetették a francia dolgozók egyik nagy vezetőjét, a Francia Kommunista, Párt titkárát, Jacques Duclos elvtársat. Ugyanezt a „receptet“ követte az áruló francia kormány a* elmúlt napokban is. Máyer míntszterelnök és Bidault külügyminiszter Washing, tonba készültek, hogy átvegyék gaz. dáik legújabb parancsait s ugyan, akkor újabb segélyért esedezzenek, hogy elodázzák az egyre fenyegetőbb összeomlást, tovább tudják von szólni azt a csődtömeget, amely az amerikai utasításra történő fegyverkezési hajsza, a külkereskedelmi tilalmak, a békelparágak és mező. gazdaság elsorvasztása, s a vietnami szennyes háború eredményeként nehezedik az országra. Mayerék jól tudták, hogy újabb árulásuk éles ellenzésre talál a francia népnél, jói tudták, hogy a Francia Kommunista Párt, a CGT és a többi demokratikus szervezetek, képviselői emelik fel szavukat legélesebben a francia nép érdekében. Az amerikai út előesté, jén Ismét letartóztatták André Stilt, letartóztatták Molinó és Tobet szak- szervezeti vezetőket s parancsot ad. tak Benőit Fractto-n, a CGT főtitkára letartóztatására. Ezzel az aljas manőverrel próbálták elnémítani a fran. cia népet, ezzel a fasiszta terror- intézkedéssel próbálták megtörni a francia nép ellenállását. A számításba azokban hiba csú. szőtt. A régi „recept“ egyre kevésbé hoz gyógyulást a fasizmus francia- országi száll áscsinálói számára. Mint ahogyan a kommunista minisztereknek a kormányból való kiszorítása egy jottányival sem gyöngítette a Francia Kommunista Párt befő ■ lyását és tekintélyét, ahogyan kudar. cat vallottak a párt illegalitásba haj_ szólására irányuló fasiszta kísérletek, ahogyan tavaly májusban Dúc, los és Stil elvtársak letartóztatására válaszul magasba emelkedett a francia dolgozó nép ökle —- a francia nép most is megbonthatatlan egy. seggel válaszol a kormány terror- cselekményeire. Minden igaz francia hazafi — el, sösorban a francia munkásosztály szívében és tetteiben visszhangra talált a francia kommunista párt fel. hívása: „A francia kommunista, szocialista. katolikuspáríi és más párt. állású munkások minden üzemben emeljék fel azonnali erélves tiltakozó szavukat, az általuk szabadon megválasztott formában. Minden értei, miségi •— aki méltó erre a névre — haladéktalanul tiltakozzék a háborús srvuítngaMs politikáiét takargató fasiszta politika oilen. amely mez- heosstelenftl Franciaorszá.got a világ minden demokratája szemében." A szociáldemokrata és katolikus tiMfcKseeveeeibeilt írtába Intették ..óva. tesságra és tartózkodásra“ tagjaikat, e szakszervezetek tagjai a CGT.iiez tartozó munkástársaikkal együtt — az egész munkáaceztily egységesen s mögöttük a francia nép! — országszerte széleskörű hanai bizottságokat alakították a szabadságjogok védelmére, a bebörtőaözőöís hazafiak kiszabadítására. Franciaország felett magasba csaw pott a sztrájkok, tiltakozó tüntetések lángja. Njncs Franciaországnak olyan eldugott zuga, ahol a dolgozók ne juttatnák rettenthetetlen elszántsággal elnyomóik tudomására: A. francia nép a végsőkig védelmezd hl, vatotit vezetőit, a végsőkig védelmezi szabadságát és függetlenségét» A rendőrkopők százai üldözik Be. nőit Frachont, — Fraction elvtára válaszul a párt lapjában, a „L‘Hu- manité“.ban hívja liarcra a francia dolgozókat a kormány mesterkedései ellen: „Rajtatok a sor üzemek, hivatalok és üzletek proletárjai, raj, tatok a sor a példaadáshan! A diktatúra számotokra növekvő nyomort, munkanélküliségeit, szolgaságot és vAgüi háborút jelent. Mi azonibsji meg tudjuk változtatni az esemé. nyelt menetét, mert ha egyesülünk, mi vagyunk a legerősebbék“. Az üzemek, hivatalok, üzletek prtu letárjai, a földek dolgozót a francia! haladó értelmiség — az ©gésa frasL. cia nép válaszol a harci felhívásra? „Nem engedünk utat a fasizmus* nak!“ Mayer, Bidault és a többi hajén« árulók reszketve, félve utjgtak el Washingtonba. Úgy vélték, hogy „nagyobb engedékenységre“ — több dollárra — számíthatnak majd a»«' rikai gazdáiknál, ha legújabb fa. siszta intézkedéseikről számolnak be. Ezek mellett a gaztettek mellett azonban mosf kénvtelenek lesznek azt Is beismerni, hogy kifelejtették: ^zamltásukből a franci» népet, amely 1934_hez hasonlóan — testével öklével. a dollárlakd jók elten vívott megalkuvást nem ismerő hatva.wi állja el a fasizmus útját.
