Észak-Magyarország, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-26 / 72. szám

Oktatási segédanyag_^ A borsodi hányássok múltja és jelene (Az alsófokú oktatásban, a Párltörtenel I. évfolyamán és a Sztálin-eletrajz szeminá­riumokon tanuló elvtársaknak a „Mit adott a népi demokrácia a dolgozóknak“ c. anyag feldolgozásához) 1938 .tói a felszabadulásig Borsod bányái felett a „Rimamurány“ és a „MAK“ urai rendelkeztek. Az ak­kori MÁK főrészvényesei, Vida, Mandel, stb. egyetlen tollvonással ezer és ezer bányászt tettek szerencsét, lenné. A királdl bánya 1928_ban 430—470 embert foglal­koztatott. ez a foglalkoztatás sem volt állandó. Egyet­len év sem múlt el „szanálás“ nélkül. 1923-ban egy­szerre 80 dolgozót dobtak az utcára, hagytak kenyér nélkül. A következő években is nyarankint 50—150 dolgozót bocsátottak el, a legjobb esetben a téli idő­szakra visszavettek közülük. Mit jelentett egy 4—5 gyermekes családapának ez a bizonytalanság? Ma meg­volt kenyér, de holnap már nem lehetett rá számítani. A nyári hónapok közeledtével a dolgozók -emegve várták, hogy- egy.egy felolvasás alkalmával kit hivat­nak az irodába „valami“ végett. Ez a „valami“ a mun­kakönyv volt, amit elébe löktek, akár a kóbor kutyá­nak a csontot. Vidáéfc központi parancsa az volt: „minél nagyobb hasznot a lehető legkisebb befektetéssel.“ Mit jelentett ez a néhány szó a bány ászokra nézve? A vágatok elhanyagoltak voltak, az ácsolatúk töredezettek, sár és víz, egészségtelen levegő, minden­felé. Ventilátorok egyáltalán nem voltak, s l*a akadt is egy-kettő, az, is kézihajtású. A bányászok veszélyes körülmények között, sűrű füstben, ködös, nehéz leve. geben dolgoztak. Energiájuk, erejük egyre fogyott. Voltak olyan vágatok, aliol 50—GO métert kellett ha. sonc-súszva mászni, hogy elérjék a munkahelyet. Csu­romvizesen érkeztek oda. a gőzölgő ruha még fojtóbbá tette a nehéz levegőt. Alig tudtak termelni. Ez aztán annyit jelentett, hogy' keresetük nem volt több havi 60—80 pengőnél. » A bányatelepeken lakó talpnyaJók, a jobboldali szoedemek azonban jómódban éltek, ük voltak az üzem besúgói, ők kapták a legjobb munkahelyeket. Elárultak minden megmozdulást, minden szervez­kedést. A farkaslyuld üzemnél is, amikor a tavaszi időszak beálltával a Rima urai megkezdték az elbocsátást, a. besúgók összegyűjtötték a mozgolódó szervezkedő munkások névsorát. — mindegyiket elbocsátották. 0 1940.ben a farkaslyuki bányaüzemben — általá­ban az. ózdkürnyéki bányákban — így Somsályban is — sztrájkba léptek a dolgozók. A sztrájktól a Rima urai megrémültek. Erős katonaságot küldtek Ózdra. Mivel a munka felvételére való felszólításnak a dolgo­zók nem tettek eleget, a katonaság bevonásával Vár- gedére, majd Hatvanba hurcolták őket. Napokig tartó kínzások következtek. Végül is a hatalmas túlerő gyö. zött. A bányászok egy részét, a megkinzottakat kórház, kocsira, a többieket pedig marhavagonokba zsúfolva, visszaszállították ózdra. A sztrájkok szervezőit eltün­tették. Sohasem kerültek vissza otthonukba. A bányaüzemekben dolgozók nagy része vidéki munkás volt A vidékről bejáróknak különösen keser. vés volt a helyzete. Naponta 10—30 kra-t is kellett gjalogolniok a mindennapi betevő falatért. Az ormos- pusztai üzemhez pl. Szendrö községből is jártak, ami 15 km.re fekszik Ormospusztától. Télen, ha délelőtti műszakba jártait, már fél 3_kor fel kellett kelniük, 3 órakor elindulnlok, hogy a sok­szor 30—10 cm. vastag töretlen hóban, időben Ormos- pusztára érjenek. A kevés és gyenge ruhában gyalogló bányászokat csontig fagyasztotta a „szalonnal“ hegy. szorosan bezúduló hideg szél. Vacogó fogakkal, holt- fáradtan érkeztek Ormosra. Többször megtörtént, hogy a rettenetes hóvihar miatt a vidéki bányászok képtelenek voltak időben megjelenni a felolvasáson. Ilyenkor elegendő volt egyetlen perc késés is ahhoz, hogy a főaknász ne engedje munkába öltét. Vége volt az aznapi keresetnek. S ha — önhibájukon kívül is — ez többször ismétlődött, elbocsátották őket. újból az országút vándorai lettek. Sokan a vidékiek közül azután nem is mentek ha­za. csalt egy héten egyszer. A bányatelepek legény, szállóiban lengették napról-napra életüket. A bánya, bárók, a kapitalisták meg sem néztéle, milyen kutricá. ban laknak azok az emberek, akik számukra a jó élet. módot, a külföldi kirándulások, vadászatok, dorbézolá­sok költségeit, tíz körmükkel, véres verejtékkel, egész­ségük árán kaparták össze. A MAK-völgyi legényszálló például mindössze 10 méter hosszú és 4 méter széles volt, a kétablakos épület teljesen fából készült, tetején nem volt cserép, kátrán.vpapir borította. Ha a völgyben kergetőző szél esetenkint fel-felszakította, becsurgott az eső, beesett a hó. Ha az azon a helyen fekvő bányász történetesen munkában volt, mire kijött a föld alól, átázott fekhelye* talált. A fekhely'et különben két sor faprlecs jelentette. Ezeken sem volt szalmazsák, vagy pokróc, csupán cenventzsákokkal borították be. A fabarak közepén egy nagy karltidos dobozból csináltak tűzhelyet. Ezen főzték, kotyvasztották szegényes eledelüket a hajszolt munka után a holtfáradt bányászok. Persze, ez a „kályha“ lyukacsos volt, a cső mellett is állandóan szivárgott a füst, s a karuk levegője — különösen té_ len — nem sokban különbözött a bánya nehéz levegőié, tői. Tisztaságról, tisztálkodásról szó sem lehetett. Fürdőt igényelni?! Szemébe nevettek volna az illető­nek. A bányászok bögréből, vagy üvegből egymás ke. zébe öntöttek vizet, úgy mosakodtak. «1 A borsodi bányászok ezrei laktak földbe ásott kunyhókban, 4—5 gyermek aludt egy rozoga dikón. A bányászanya nem tudta táplálni csecsemőjét, na­gyon sokszor vízbemártott rongyot dugott a kis. 5—fi hónapos gyermek szájába, mert a sovány koszttól el­apadt a teje. A bányászok, a föld mélyének dolgozói a minden gépnélküli bányákban pedig csak fejtették a szenet, ürült, akinek munkája akadt, örült, hogy egy darab /áraz kenyeret vihet haza családjának... A felszabadulást közvetlen követő időkben roppant nehézségekkel kellett megküzdeniük a bányászoknak. A harcos, lelkes, derék bányászok anélkül, hogy meg­kérdezték volna, kitől kapnak fizetést, lesz-e egyálta­lán fizetés — nekifogtak a munkának. Nem egyszer megtörtént, hogy teljesen éhesen szálltak le a bá­nyába ... Keserves volt a munka, minden egyes mázsa szénért erősen meg kellett harcolni, de a borsodi bá­nyászok hősiessége legyőzött minden akadályt. A fel­szabadulás utáni időkben nem egy bányaüzemnél a karbidhiány miatt olajlámpások mellett dolgoztak. Füstölt ez a lámpa, marta a füst a bányászok szemét, tüdejét, mégsem hagyták abba a munkát, rendületle­nül vágták tovább a szenet — a boldog jövő biztos tu­datában. * Hogy mennyire szereti pártunk és népköztársasá­gunk a bányászokat, mennyire igyekszik megkönnyí­teni munkájukat, legjobban megláthatjuk, ha a felsö- nyárádi üzembe látogatunk el. A gépek dübörgésétől hangos a felsőnyárádi bánya. Itt már eltűnt a sin, a csille. Megszűnt a nehéz ..kutyázás“ nem kell négy fékfás partra felnyomni a csillét. Beláthatatlan hosszúságban kaparószalagok szállítják a szenet. A szovjet gyártmányú Sz. 153-as rakodógép óránkint 10 vagon szenet képes felmarkolni es kaparószalagra rakni. A bánya valamennyi vágatát, mint az ember testét az erek, úgy hálózzák keresztül- kasui a gumikábelek. Akármerre néz az ember, min­denütt gépet lát, zörgő kaparókat és nagyteljesítményű Sz. 153-as gépeket. A gépeknek és a szovjet ciklusos munkamódszer alkalmazásának köszönhetik, h^gy nem egy bányász átlagos havi keresete 2 és fél—3 ezer forint körül mozog. A kurityáni Rezes János havonta átlagosan 1800 forintot keres, a felszabadulás óta házat vett. A múltban Kurityánból és Felsőnyárádról a bá­nyászgyermekek közül senki sem juthatott el felsőbb is­kolába. Ma 16-an járnak felső iskolába. 20 bányász ka­tonatiszt, párt- és állami funkciókban pedig több mint 10 bányász elvtárs dolgozik. * A múltban nem volt hűségpénz. A hűségpénzt nem ismerték, csak a judáspénzt, amit az árulók, a jobbol­dali szociáldemokraták kaptak. Pártunk és kormányunk az 1951-es évvel kezdő­dően az elkövetkezendő évek minden szeptemberének első vasárnapját bányásznappá nyilvánította. Szerte az országban ezen a napon becsülettel és hűséggel végzett munka elismeréseként kitüntetést kapnak és hűségjutalomban részesülnek azok a bányászok, akik nem hiányoztak, jó munkát végeztek. Megható jelene­tek játszódnak le egy-egy ilyen jutalomosztás alkal­mával. Idős bányászok előtt ilyenkor pillanatok alatt lepereg a múlt és hálatelt szívvel gondolnak a pártra, Rákosi elvtársra, a kormányra. «■ Mit olvashatunk a királdi bányaüzem egyik jelen­tésében? „Királdon a felszabadulás óta az új telep végében két — 9—9 családnak helyet adó — összkomfortos la­kás épült. Ugyanakkor egy korszerű 50 személyes munkásszálló és étkező is. 1952-ben 450.000 forint hű­ségjutalmat osztottunk szét a dolgozóknak. A pénzju­talmak nagyok. Farkas Gyula vájár 2.212. Fónagy K. István 2.100, Forgony István 2.098, Szóor István 2.040, Igó Gyula vájár 2.030 forint hűségpénzt kapott. A királdi üzemtől a múlt cvben 49 dolgozó üdült, Tamasovics János sztahanovista brigádvezető Cseh­szlovákiában. Királdról ma öten járnak főiskolára, 1 gépészmér­nökire, 2 katonatisztire, 2 technikumba, segédaknász iskolára pedig 18. A királdi bányaüzem több mint 100 olyan funkcionáriust adott akik az ország különböző területein résztvesznek a népi demokrácia irányításá­ban.“ ■» A borsodi szénbányászati tröszt területére 1952 végéig rengeteg gép érkezett. Nem is lehetne végig felsorolni valamennyit, mu­tatóba, ime, néhány adat: Négyezer méter gumiszalag, 100 db. különböző tí­pusú kaparó, 8 db. rázócsuzda, 20 db. F. 4-es fejtögép, 75 db. szénfúrógép, 4300 db. csille, 2 villanymozdony, 6 db. nyersolajmozdony. 105 db. csőventilátor, 462 db,, különböző motor, ezenkívül sok vitla. végtelen kötelü szállítógép és még rengeteg más olyan gép, amely mind a dolgozók munkáját könnyíti. A múlt évben a felsőborsodi üzemek csttpán köny­vekre közel 50.000 forintot költöttek. A bányatelepeken 13 helyen van normál vagy keskeny-mozi. A napközi otthonok száma a borsodi tröszt üzemeinél 10, üzemi konyha 15 helyen van. A borsodi bányászoknak külön üdülője is van Haj­dúszoboszlón. * Pártunk és nagy vezérünk, Rákosi elvtárs nagy- nagy szeretettel segíti bányászainkat. Mindenki tud a 17 szukákéitól hős bányászról., akik hosszú napokat töl. töttek a föld alatt, elzárva a külvilágtól. A bányászat történetében még egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy hat és fél napi bentrekedés után élve kimentet­tek volna valakit. Köteteket lehetne írni arról, milyen óriási munkával sikerült megmenteni a szuhakállóia- kat. Több millió forintjába került ez népgazdaságunk­nak, — de nálunk legfőbb érték az ember. Rákosi elv- társ, aki annyira szereti bányászainkat, kiadta a jel­szót: ..Bármilyen áldozatot is kell hozni, a bentrekedt 17 embert ki kell hozni a föld alól és visszaadni őket családjuknak, az életnek“ * Soha ilyen hatalmas perspektíva, ilyen boldog je­len és még virágzóbb jövő nem állott még a borsodi bányászok előtt. Mindezért pártunk és a haza egyet kér tőlünk: ..több és egyre több. jobb szenet“. Ezt kéri a párt, az ország. S bányászaink zöme tudja: mindannyiunk legszentebb kötelessége a haza állandó erősítése, szabadságunk, alkotó békénk megvé- delmezése, a szocialista Magyarország felépítése. Fejlett agrotechnikai módszerrel minél előbb vessük cl a cukorrépát! A szerencsi cukorgyár dolgozói szeretettel köszöntik azokat a ter­melőszövetkezeteket és dolgozó pa­rasztokat, akik cukorrépatermelési szerződést kötöttek. Arra kérünk minden cukorrépa. termelőt, hogy kövessék az ipari munkások jó példáját, csatlakozza­nak a felszabadulási hét-mozgalom­hoz. s a kedvező időjárás kihaszná­lásával minél előbb vessék el a cu­korrépát. Ne hallgassanak a kulákok félrevezető szavára, az osztályellen­ség most is kárt akar okozni a dol­gozó parasztoknak, népi államunk, nak, azért híreszteli, hogy „a vetés­sel még várni kell. mert fagy lesz“. Használjunk ki minden alkalmas órát. vessük el a cukorrénamagot a szakszerűen elkészített talajba. A cukorrépát lehetőleg istállótrá­gyázott, ősszel mélyszántott talajba vessük. Ha a talaj megkívánja, hen­gereljük. Jó magágyat biztosítsunk hogy bő cukorrépa termésünk le­gyen. Kertszerüen munkáljuk a ta­lajt. A maggal ne takarékoskodjunk, a kát. holdankint kiadott 16 kg.-ot ma­radéktalanul vessük el. Vessünk in­kább többet, mint - szerződött ■'erű- let. mert a vetésterületet felmérés­sel ellenőrzik és a hiányzó terület miatt súlyos kötbért kell fizetni. Használjuk fel a kiadott műtrágyát is, ha van kombinált vetőgép a köz­ségben, azzal szórjunk ki holdankint 100 kg. sima szuperfoszfátot, vagy 5f kg. szemcsésfcszfátot és a rendel­kezésre álló péti sót. mert így na­gyobb termésünk lesz. A cukorrépa között más növényt termelni nem szabad. A cukorrépa mellé takarmányrépát vetni nem gazdaságos és tilos is. A jelzőtáblát vetés után azonnal tegyük ki a cu­korrépaföld végére. Termelőink kövessék az élenjárók példáját, akik már elvetették a cu­korrépát Az alsódobszai „Petőfi“ és „Búzakalász“ tszcs, a tisza- luci ,.Uj élet“ tszcs, jól elkészL tett talajba az agrotechnikai el­járások alkalmazásával vetette el a cukorrépát. Az egyénileg dolgozó parasztok közül a rát- kai cukorrépatermelők járnak az élen. Csaknem befejezték már a cu­korrépa vetését. Követniük kell az élenjárókat a taktaszadai cukorré­patermelőknek. akik a tanács és a cukorgyár többszöri felhívása elle­nére még a cukorrépa magot sem vet­ték át a földművesszövetkezettől. KOCSIS JÁNOS osztályvezető, Szerencs. H ÍREK Ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszakai szolgálat: Miskolc Szabadság tér 2. sz. Malinovszki.1 u. 2. sz. Ujdiósgyőr: Marx Károly u 88. He.iő csaba: Csaba vezér u. 68. Ma Diósgyőrött a2 Árpád utca 6. sz alatti gyógyszertár tart éjszakai szolgá latot. I d ö j tír á tt Kisebb felhőátvonulások eső nélkül. Megélénkülő északnyugati szél. A nappali felmelegedés kissé mérséklődik. Válható hőmérsékleti értékek az ország területé­re: csütörtökön reggel 0—plusz 3, dél­ben 16—19 fok között. A várható napi középhőmérséklet már­cius 26-án. csütörtökön tíz fok alatt lesz. — A szovjet film ünnepe műsorainak nagy sikere van. Február 13-tól március 16.ig csaknem négy és félmillió látogató, ja volt a filmünnep alkalmából műsorra tűzött új és n már régebben bemutatott kiváló filmeknek — Az ..AFI*“ hírt ad arról, hogy az amerikai hivatali alkalmazottak szak­szervezetének vezetőjét. Abraham Flaxen kedden vád alá helyezték, mert nem volt hajlandó válaszolni p parlamenti vizsgáló­bizottságnak arra a kérdésére, hogy ,,ro­konszenvez e a kommunistákkal.“ —- Budapesten a Marx Károly közgaz­daságtudományi egyetemen kedden este megnyitották q DISZ budapesti bizottsá­ga és a budapesti békebizottság ..Ifjúsá­gi békeakadémiá“iát. Az első előadáson az egyetemek, főiskolák és középiskolák DISZ fiataljainak képviselői vettek részt. Munkafelajánlással készülnek a Mezőkeresztesi Bányász sportolói az új sportköri vezetőség választására A Mezőkeresztesi Bányász sportolói ösz- szevont szakosztályi értekezleten beszél­ték meg a vezetőségválasztás tennivalóit. Gyivicsán György labdarugó felszólalá­sában arra buzdította sportársait. hogy n felszabadulási héten újabb nagy sike. reket érjenek el a termelő munkában Vállalta, hogy 130 százalékos teljesítmé­nyét a vezetőségválasztás napjáig 140 százalékra. felszabadulásunk ünnepére pedig 145 százalékra emeli, n hegesztésnél elektródák felhasználásánál 2 százalé­kos megtakarítást ér el. Egymás után tették meg felajánlásukat a többi szakosztály sportolói is. Kormos Kálmán labdarugó. Diesel mo­torszerelő. vájla’ta. hogy teljesítményét 125-ről 135 százalékra emeli, április 4.ig 150 százalékot fog elérni. Kajdácsi Jenő, Kiss Sándor. Paksi Pál. Csepregi Pál. Molnár Lajos. Szántó József. Hörcsik Béla és sokan mások tettek hasonló fel­ajánlást. Az aktív sportolók kezdeménye­zéséhez csatlakoztak azok n dolgozók is, akik az elmúlt évben az MHK próbáikon kitűntek Szabó István sztahánovis'a ko­vács sport brigádja vállalta, hogy 203 szá. zalékos teljesítményét 210 százalékra emeli és 15 százalékos anyagmegtakarí- lást ér el. A Czeczó sportbrigád megfogadta: havi tervét március, 25-ig befejezi és az MHK szervezésében, előkészítésében a brigád valamennyi tagia támogatja a sportkör vezetőségét. Petróczi Lajos sport brigádja arra tett ígéretet, hogy márciusi tervéf 110 százalékra teHesíti. áprilisi tervét is jóval határidő előtt befejezi. Szekeres István atléta javasolta, hogy a szocialista munkaverseny kiszélesítése, a Sztahánov.mozgalom erősítése érdekében hívják versenyre az ország sportolóit. A versenypontok a következők: 1. A sportkör valamennyi sportolójának bekapcsolása n szocialista munkaverseny« be, újabb sztahánovisták nevelése. 2. Minden sportoló tűnjön ki — a sport mellett — a termelésben. 3. Alakuljanak minél nagyobb számban sportbrigádok, a nem brigádban dől. gozó sportolók is munkaversenyben főre. kedjenek eredményeik fokozására. A sportolók a javaslatot nagy lelkese­déssel fogadták. Éri ékes vállalásokat tettek a Mezőke­resztesi Bányász sportolói. Dolgozzanak úgy. hogy n felajánlás teljesítésével és túlszárnyalásával példát mutassanak me­gyénk minden sportolójának. SAKK A Miskolc város sakkcsapat bajnoksá­gáért folyó küzdelem március 22-i fördu. lójának eredményei: Haladás—Pereces: 10—2 (Pereces nem állt ki). Botvinnik—Fáklya: 11—1 (A Fáklya nem állt ki). Meteor—Fáklya: 11—1 (A Fáklya nem állt ki). Petőfi— Gépgyár: 7 és fél—4 és. fél. Saujhelyi Lók.—Postás: 11—1. Építők-Miskolci TyVkomotív: 7 és fél—4 és fél, Postás— Meteor végeredménye 7—5. V. Csillag— Meteor 3—9. I mozik műsora: BÉKE. Március 25—31: Afrikában tör. tént. A BÉKE-mozl Ismételten a régi Idő­pontban: 5 és egynegyed 8-kor tartja előadásait. DIÓSGYŐRI DIADAL. Március 25—27: Támadás 6.25-kor. Kezdés: fél 6. náromnegyed 8. vasárnap fél 4. háromnegyed 6. 8 óra D.-VASGYÁR. KULTUR. Márc. 26—27: Kis partizánok. Kezdés: háromnegyed 5 és 7 óra. FÁKLYA. Március 25—26: Szovjet Tád­zsikisztán. Kezdés: fél 6. fél 8 óra. HEJÖCSABA. Március 25—26: Legény a talpán. Kezdés: 5. 7 óra. « Oérvné Színház műsora Ma este 7 órai kezdettel: Csínom Falkő. Bérlctsziinet. ESZ A KM AGY A KORSZAG A Magyar Dolgozók Pártba Megyei Bfzotiságának napilapja Szerkeszti- szerkesytohizoftsög Felelős kiadó- Kovács István SZERKESZTŐSÉG: Miskolc. Széchenyi utca 30. Telefonszámok • 11-01. 19.20. 23-65 KIADÓHIVATAL: Miskolc. Széchenyi u. 30 Telefon: 5S-61 Egyszámla szóm* 00.878.054.185 Postaflök: 114. Borsodmegyei N vom da ipari Vállalat. Miskolc Felelős vezető- Szendrö! Imréné Apr A Diósgyőri Munkásellá­tó Váll.. Ládi.telep keres azonnali belépésre SZTK ügyekhez is értő perfekt bérelszámolót és önálló anyagkönyvelőt. 299 Hosszú gyakorlattal és képesítéssel rendelkező szakácsot, vagy szakács, nőt felvesz a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat. Déryné u. 20. 310 Festő és fényező szak­mában járatos dolgozókat, esziergályosokat. kovácso. kát. lakatosokat és segéd­munkásokat azonnal al­kalmaz a Dimávag Gép­gyár. Diósgyőrvasgyár. 317 ó h i r d e t é A Diósgyőri Vendéglátó- ipari Vállalat 25. sz. ét­termének ..Diósgyőri Ven. déglátóipari V. Diósgyőr 25. sz. étterem egyszámla szám 44.773.226—16“ fel. iratú bélyegzője elveszett Felhívjuk az érdekelt vál­laltokat. hogy az elve­szett bélyegzővel vissza­élést megkísérlő egyént adják át ?» rendőrségnek 315 Gyors. és gépfrőnőt azonnali belépésre keres a Vasvállalat Miskolc, Vá­góhíd u. 6. 318 125-ös Csepel motorke­rékpár eladó. Széchenyi u. 60. Fűszerbolt. 579 s e te 125 cm3 első teleszkópos Csepel ^motorkerékpár el - adó. Érdeklődni lehet hétköznap délelőtt 9—11-ig Ágnes u. 9. 384 Igás kocsikba való rúd és egyéb faanyag eladó. Vásártéri ut 27. sz. 578 Gyermekkocsi. — mély, fehér, nagyon jó állapot, ban — eladó, matraccal vagv anélkül. Beloiannisz u. 32. (volt Szentpály u.> 583 Jól számoló, gyakorlót: gyors- és gépírót azonnali belépésre felveszünk. Sör­kirendeltség. Miskolc. Zsolcai kapu 5. 31«?

Next

/
Thumbnails
Contents