Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-25 / 47. szám
BÁNYÁSZOK! Adjatok több és jobb szenet! BORSODI BÁNYÁSZ írta egykor az alábbi levelet: Kegyelmes uram! Elbocsátottak a bányából, ahol édesapám bányaszerencsétlenség áldozata lett. Mindig úgy dolgoztam, hogy soha senkinek kifogása ne lehessen ellenem cs most mégis hitettek. Öt kis testvérem van, édesanyám munkaképtelen, beteges asszonyka■ Családfenntartó vagyok, könyörgöm, kegyelmezzen meg nekünk. Ha nem kapok munkát, kitesznek a lakásból és éhen is halunk .. Ilyen levelet százával kaptak az 1930-as években Bíró Pál és Vida Jt nő, a borsodi bányák urai. A rettenetes nyomorról, a megaláztatásról beszélnek ezek a levelek, bizonyságai annak, milyen vblt az átkos tnult rendszerben a bányászok élete. Ha ugyan egyáltalán dolgozhatott, a munkahelyre sárban, hóban, fagyban kilométereket kellett gyalogolnia. A kereset — kenyérre, ha elég vol(. El kellett tűrni ezért a hajcsárok durvaságait, zsarolását, hiszen, akit „leszámoltak“, — elküldték a hányából szinte halálra Ítélték. Minden nyáron százával, ezrével bocsátották el az emberekét, a bányabárók mitsem törődtek velük, hogy élnek-e, vagy halnak. Az éhhalál elől sokan Belgiumba, Kanadába menekültek. — eben gubát cseréltek, Az itthonmaradottak mind öntudatosakban, harcosabban léptek fel. Az 1940-es sztrájkot azonban a népellenes kormányzat a jobboldali szociáldemokrata vezetők, segítségével a legkegyetlenebb eszközökkel elfojtotta, a sztrájk vezetőit a Horthy-pribékek eltüntették. MINDEZT a szörnyű nyomort, a szolgaságot a fasiszta urakkal együtt el" söpörte a felszabadító Szovjet Hadsereg' A bányász élete vidámmá, derűssé lett- Olyan ragyogó távlatok nyíltak a borsodi bányák dolgozói előtt is, amilyenekről azelőtt nem is áljpodhattak. Bányatelepeinknek arculata szinte íelismerhetetlenül megváltozott. Pirostetejü csinos lakó- hátak, mgysTTriíen berendezett kultúr* otthonok! fürdők épültek. Egyszersmiriden* korra eltűnt a bányászok réme, a munkanélküliség. — Nem kell távolról gyalogolniuk munkába és onnan haza, autóbuszok szállítják a bányászokat. A kereset gondtalan megélhetést* biztosít számukra- Sztollár István kondói bányász a múlt évben több mint 50 ezer forintot vitt haza családjának. A jó munka elismerése ként kitüntetés, számtalan kedvezmény, hűségpénz jár bányászainknak. Somsályon a múlt évben több mim 700 ezer forintot fizettek ki hüségpénz címén. Olyan üzemekben, mint Felsőnyérádon, ahol Hódi bányatulajdonos nyúzta a munkásokat, már nincs sín, nincs csille, csákány, megszűnt a „kutyázás“, — a szenet nagyteljesitményü szovjet fejtőrakodó- gépek termelik és kaparószalagok szállítják ki a bányából. FELMÉRHETETLEN A SEGÍTSÉG amit bányászaink kaptak népi államunktól, pártunktól minden területen és ez még csak a kezdet. Csak ebben az évben 75 millió forintot kap a borsodi széntröszt különféle beruházásokra, az ötéves terv folyamán pedig több mint 540 millió forintot fordít kormányzatunk a borsodi bányák gépesítésére, építkezéseire. A kitermelt szén — más formában — sokszorosan visszaáramlik a bányatelepekre, amelyek egyre csíkosabbak, kulturáltabbak lesznek, — s a bányában egyre könnyebb lesz a munka, nagyobb a biztonság, jobb a kereset. Épül a ■ szocialista haza, mind több szénre van szüksége. Szén kell a vashoz, az acélhoz, elektromos energiához, a műtrágya. cement-, épület anyaggyártáshoz Nincs becsültebb dolgozó ma az országban, mint a bányász, aki az ipar kenyerét adja s akinek munkáján múlik most a még boldogabb jövő építése, további előrehaladásunk üteme. A megbecsüléssel egyenes arányban azonban megnőtt a bányászok felelőssége is. Mélyen át kell érezniök a borsodi bányászoknak is nagy kötelezettségüket a haza iránt, amelynek ezernyi új üzeme, építkezése, fejlődő közlekedése napról-napra sürgetőbben követeli a szenet. Ha bányászainkon úrrá lesz a megelégedettség az eddigi sikerek felett, ha nem hallják meg a dolgozó nép sürgető szavát, hátráltatják a szocialista építést,i ennek keretében bányatelepük további fejlődését is. De nemcsak az okos érdek, — az igaz hazafiság és a becsület követeli, bogy a borsodi bányászok fokozzák erőfeszítésüket, eleget tegyenek annak, amit a haza elvár tőlük- Erre szavukat adták á pártnak s Rákosi elvtársnak. Nagy szégyen lenne, ha adott szavuk nem válnék valóra. Már pedig most ez a szégyen fenyegeti a borsodi bányászok becsületét. A borsodi bányák jelentős része nagymennyiségű szénnel adós, súlyosan le- nMradt terve teljesítésében ÜGY KELL MOST DOLGOZATOK, hogy a csorbát mielőbb kiköszörüljék, a szégyenletes lemaradást pótolják. Ennek meg is van minden lehetősége. Hogy a lehetőség valósággá váljék, ahhoz az kell, hogy gyökerében megszüntessék a hibákat, amelyek útját állják a széntermelés fokozásának. Legelső ieladatu a borsodi hányás É'k-1 nak, hogy szétverjék a teljesen alaptalan siránkozás hangulatát, amely minduntalan ,,objektív“ okokra hivatkozik. Az ilyen magatartás legtöbbször csak a hanyagságot, a tehetetlenséget takarja, — módot ad arra, hogy az ellenség beférkőzzön sorainkba. gyalázatos aknamunkával akadályozza az országépítést, békénk védelmének erősítését. Ha megvizsgáljuk az „objektív“ okokat, szinte mindegyikről kiderül, hogy azok nagyon is szubjektivek, — elhárításuk a bányák dolgozóin múlik. A herbolyaiak vájjon objektiv okok miatt maradtak le? Szó sincs róla. Objektív, leküzdhetetlen akadály-e, hogy nem hozták rendis? a szállító fővonal vagányait? Nyilvánvalóan nem, mert ha ezt elvégzik, nem volna napirenden ka- rambpl, megszüntethették volna a bénitó ürescsille-hiányt. Objektív ok-e, hogy a szállítók fegyelmezetlenek, félórákra el-, hagyják munkahelyüket? Természetesen nem, hiszen a munkafegyelem megszilárdításával az ilyen jelenségeket meg lehet és meg is keil szüntetni. Fel kell lépni azok ellen, akik félórával, egyórával előbb abbahagyják a munkát és igen nagy veszteségeket okoznak a széntermelésnek- Ugyanígy a kondóiaknak sincs alapjuk és joguk arra. hogy objektív okokra hivatkozzanak. Elnézik, hogy jfj. Cziíra András és ifj. Balos János 7—7, Müller Károly 10 műszakot mulasztott igazolatlanul. Mi jogon 'panaszkodnak a sajókazmei vezetők, amikor vállalatuk nem vonja felelősségre a hanyag üzemvezetőket. A többi lemaradt bányában sem a geológiai nehézségek akadályozzák a terv- teljesítést, hanem a szervezetlenség és fegyelmezetlenség. HALADÉKTALANUL VÁLTOZTASSANAK a lemaradt bányák a jelenlegi helyzeten, a súlyos hibák megszüntetésé: vei zárkózzanak fel a példamutatókhoz- El kell érni, hogy a sajókazaiak, a lyukó- bányaiak, a sajókazinciak egy sorba kerüljenek az élenjáró mártabányaiakkal, kövessék a Knrityániak példáját, akik Bott Benedek üzemvezető mérnök támogatásával éppen a napokban vetettek véget szégyenletes lemaradásuknak. Bányászaink kövessék minél többen a 17 szuhakállói bős példáját, akik azzal hálálják meg az ország szeretetét Rákosi elvtárs atyai gondoskodását, hogy 750 csille szenet termeltek terven felül- „Rákosi elvtárs megígérte nekünk, hogy élni fogunk. Ahogyan biztosak is voltunk benne, megtartotta szavát. Mi megígértük: Több szenet adunk. Alijuk szavunkat“ — mondották. El kell terjeszteni, széles körben ismertetni kell az élenjáró szovjet munkamódszereket, szervezési módszereket, amelyek biztosítják a tervek teljesítésétValamennyi bányaüzemünkben életre kell kelteni az ellanyhult munkamozgalmakat, mindenekelőtt a Loy-mozgalmat. Bányáinkban napról-napra új harcosai akadnak a „Termelj ma többet, mim tegnap“-mozgalomnak, az szükséges, hogy a műszaki vezetők segítsék és felkarolják ezeket a kezdeményezéseket. JÓ PÉLDÁT MUTATOTT a Loymozgalom „bölcsője“, Alberttelep, ahol a brigádok váll-váll mellett versenyeznek Loy elvtárs brigádjával, amelynek tagjai február 17-én túlszárnyalták vállalásukat és 602 csille szenet küldtek a felszínre. A mártabányaiaknak Fehér András brigádja mutat példát legutóbbi 255 százalékos teljesítésével. Kiemelkedően jó eredményeiket a műszaki vezetők segítsége tette lehetővé, ugyanúgy, mint ahogy a királdi üzemben Érsek Mihály körletvezető főaknász jó szervező munkája biztosította, hogy üzemrésze 130 százalékban eleget tett kötelezettségének. Műszaki vezetőink vegyenek példát az alacskai üzem vezetőjétől, Urban László mérnökről a rudolftelepi üzemvezetőről, Cset neki János, mérnökről, akik szívügyüknek tartják, hogy minden műszak, minden akna teljesítse tervét. A körletvezető aknászoknak úgy kell dolgozniuk, mint Farkas Lajos somsályi főaknásznak, akj a munkaerők helyes elosztásával, jól szervezett telepítéssel 108 százalékos tervtel' jesítéshez segítette körletét. Az ózdi kohászok a múlt héten, a diósgyőri kohászok pedig éppen ma felhívással fordultak a borsodi bányászokhoz, megismételve eddigi sürgetésüket: „Adjatok több szenet a hazának!" Bányászainknak meg kell «»vlelniök * felhívás A diósgyőri kohászok levele a borsodi bányászokhoz Kedves bányász elvtársak! Április 4 tiszteletére mi, diósgyőri kohászok, megfogadtuk, hogy terven, felüli acéllal erősítjük drága hazán, kát. Úgy gondoljuk, tudomásotok van arról, hogy adott szavunkat eddig még nem teljesítettük. Ezért a szégyenteljes súlyos hely. zetért többek között komoly felelős, ség terhel benneteket Is, borsodi lm. nyászok, mivel sem Írellő mennyisé, gű, sem kellő minőségű szenet nem adtok. A kohászkonferencia 8 pont. ban foglalta össze, a legsürgősebb tennivalókat. E határozatok nrara. déktalan végrehajtásáért folytatott harcunkat gátol.játok rossz munká. tokkal. Kedves bányász elvtársak! A ti feladatotokat is megszabta Czottner elvtárs a bányászati érte. kezdeten. Mindkettőnknek április 4 tiszteletére tett Ígéretünket valóra kell váltanunk, mert ez országos ügy s minden egyes bányász, s minden egyes kohász becsületbeli ügye. Azért Írunk most nektek, bányász elvtársak, hogy tervünk teljesítésé, hez, grafikonszerinti mennyiségben, minőségben a szükséges szénmeny. nylséget biztosítsátok. Néhány példát mondunk el annak igazolására, hogy ha ti rosszul dől. goztok, milyen kár származik abból nálunk. Generátor, üzemünk gépi berendezése nincs teljesen ■ kihasznál, va, mert kevés a szenünk. Nem tu. dunk kellő mennyiségű gázt, gőzt, villamos energiát termelni. Folyó hó 16—17_én a finomhengerdében a gáz alacsony nyomása miaU a tér. melés visszaesett. Ez abból szárma, zik, hogy a generátornak nem állt kellő mennyiségű- és minőségű szén rendelkezésére. Ennek következtéién ezeken a nai>o|ion „iánkint 15—20 percet álltak hengersoraink, emiatt több mint; 100 fonna hengerelt acél. áru veszett, el. A kevés és rossz mi. höségfl szén kazánjaink élettartamát megrövidíti, idő előtt tönkremennek A poros szénnel bekerülő homok megolvad, megüvegesedik kazán, jairek rostélyain. Ennek következte, ben a jó szén sem ég el, hanem bele. sül és félig elégett állapotban kerül a salakba. Nálunk, bányász elvtársak, a fi. nomhengermííben és a kovácsnál, helyben igen sok termeléskiesés származik a rossz minőségű szén miatt. Kemencéinkben az anyagok melegítése hosszú időt vesz igénybe. Rovásedik. Az alacsony nyomás kő. vetkeztében nem bírjuk íebnelegíte. ni az acélt, a hengerlési, illetve ko. váesolási hőfokra. Vámunk kell. A felsorolt példákból láthatjátok, hogy bármennyire is igyekszünk adott szavunkat teljesíteni, kemény, küzdelmes munkánk sokszor hiába, való, mert kevés a szén és nem kielégítő a minősége. Ez iátok Is Id- hat, mert kevesebb acélt tudunk ad. ni gépgyárainknak, így a Duelos bá_ nyagépgyár pedig kevesebb gépet készít számotokra. Nem kaptok elegendő mennyiségű Uaparót és egyéb bányagépet. Mi. diósgyőri kohászok, kérünk benneteket javítsatok munkátokon, adjatok több és jobb szenet, hogy ml is több és jobb acélt termeljünk szocializmust építő hazánknak. Biz- tosak vagyunk, hogy a borsodi szén. bányászok kérésünknek eleget tesz. nek és hősi múltjukhoz méltóan ere. jüket megfeszítve, szívvel.lélekkel fognak küzdeni velünk, kohászokkal együtt, hogy mielőbb büszkén jelent, hessiik dolgozó népünknek, mind. annyiunk szeretett vezérének, Rákost elvtársnak: letörlesztettük adóssá, gunkat, tervünket teljesítettük. Elvtársi'üdvözlettel: Kondi Péter fimjmheng. alapfizeryi titkár. Lónyal István Ocsenás Ferenc üzemvezető. generátor élőm. SzoboszJai István Karsza László előhengerész sztahanovista for. Losonci Lajos barossahnai párttitkár írja: Minden bányász példát vehet a Szabó, Szolnoki, Garamszegi, Rákos és Kovács DISZ-brigád fiataljaitól Burossakna öntudatos dolgozói keményen harcolnak, - hogy minél több szenet adjanak a hazának. jEzt a törekvésüket azonban számos hiányosság akadélyozza.Igy például igen sok idő jesik ki. a munkából amiatt, hogy a brigádoknak, csapatoknak robbantás után egy-másíél óráig is füstre kell vámiok. Nincs meg nálunk az egyszemélyi felelősség, a műszaki vezetők közül sokan nem támogatják eléggé a szénen dolgozók vállalásainak teljesítését- Természetesen vannak olyan műszaki vezetőink is, akik mélyen átérzik felelősségüket és példát mutatnak a munkában. Szabó Bertalan segédaknász a III-as ereszkében minden különösebb technikai segítség nélkül az 1—1.2 méteres fejtési szénvastagságot helyes víztelenítés eredményeként 2—2.2 méter magasra tudta növelni, ami lehetővé tette, hogy az addig talpban maradó szenet is kifejtsék. A III-as ereszke Szabó Bertalan segédaknász segítségével napi termelését 100—120 csillére tudta növelni. Szolnoki István segédaknász Rákos Pál DlSZ-brigádját segítette úgy, hogy a brigád múlt havi teljesítéséhez viszonyítva 30—35 százalékkal fokozni tudta termelését. Garamszegi József segétíaknász fő műszaki feltételeket biztosított Kovács Márton DISZ-brigádjának, a brigád tagjai február 16-án az egész hónapra vállalt 240 mázsa szén he- . lyett 255 mázs/ít termeltek terven felül. A sikerek elérésében nagy szerepe volt a DISZ-fiatalok között megszilárdult munkáfegyelemnek is. A brigád egyetlen tagja sem hiányzik, vagy késik műszakról, a melegcsákány-yáltást, pontosan betartják, keményen fellépnek minden fegyelmezetlenség ellen. Minden bányász példát vehet a Szdbó, Szolnoki, Garamszegi, Rákos és Kovács DlSZ-brigád fiataljaitól! A bányász kongresszuson Rákosi elvtárs különösen felhívta figyelmünket a tervszerű megelőző gépkarbantartásra. Ezen a téren is baj van üzemünkben, mert a karbantartás ellenőrzésének, irányításának csak papíron ion felelőse. Feltétlenül szükséges, hogy műszaki vezetőink a terv teljesítése érdekében haladéktalanul bevezessék a ciklusos munkamódszert, a gépkihasználás fokozása, valamint a hó* végi rohammunka megszüntetése érdeké ben. " ’-'ff. Vegyenek példát műszaki vezetőink Szdbó * Bertalan, Szolnoki István, Garamszegi József segéddkaásztól -és teremtsek meg a vállalások teljesítésének műszaki feltételeit- A MÁV vasútfprgalomnak Is meg kell javítania munkáját. A múlt héten ismét 140 tonna szenet kellett a meddőhányón tárolni, ami pedig súlyos kárt okoz népgazdaságunknak. Teljesítsék a vasútforga- loin vezetői vállalásukat, biztosítsák a vagonokat. Ki kell javítani üzemünkben a meleg- csákány-váltás terén mutatkozó hiányos Ságokat is. minden erőnkkel harcolnunk kell, hogy egyre nagyobb győzelmeket ér jiink el a .sséncsatában. LOSONCI LAJOS pántitkár kövesd példájukat? KURTZ FERENC somsályi sztahanovista vájár április 4 tiszteletére brigádjával megfogadta, hogy 330 csille szenet termel. Vállalását már 421 csillére teljesítette, munkamódszeréi a gyengébben termelőknek példamutatóan átadja. KOPASZ FERENC felsőnyárádi sztahanovista vájár, a „Kossuth"-brigád vezetője. EIsö mindig a munkában, i jelenleg tervteljesítésében 1953 május 30-nál tart. UlNÖCZKl GIZELLA lelsőnyáradí kiskaparókezelőnő derék, jó munkát végez. Ö az üzem legjobb kiskaparó- kezelöje, két kapcsolót kezel, ezen felül munkatársainak is segít. szavalt. Látniok kell milyen kárt okoznak az országnak, ha nem teljesítik tervükét. Eddigi lemaradásuk is súlyos kieséseket okozott már a termelésben. Diósgyőrött több mint 100 tonna acéláruval hengereltek kevesebbet, mert nem volt kellő mennyiségű gén, gőz és villám oeenergia. Gépi berendezéseiket nem tudták kihasználni s amellett a kevés, és rossz minőségű szén megrövidíti a kazánok élettartamát. Igen komoly figyelmeztető szavak ezek,^amelyek rámutatnak bányászainknak felelősségére. - BORSODI BÁNYÁSZOK! Teljesítsétek kohász testvéreitek felhívását, induljatok még nagyobb erejű karéba az adott szó becsületéért, ' új munkahöstettekkel számoljátok fel a szégyenletes adósságot. Adjatok több szenet a hazának, tegyétek lehetővé, hogy még gyorsabban haladhassunk előre a béke védelmében, a szocializmus útján. “ rrrri nnnp'T i’r* uifapÄ?g“y“Är‘ i rS/AKrlAliYAHIIkS/AIi ~J IjkJJÜnili lüU Af^llVJlll^JuíTSJ I a boldva. é.lami 9a,da,aa ! _iX. evioiyam 47. szám *ra 50 fillér Miskolc, l»ä3 február1 25. szerda ^i~BP^tjja,7MHiflM^MiHWMWHWlBlllBWnWB^TTTr¥iM>~|^iTiTrHi < w n 'iiwnn prr nw ¥'»iigiwTin~ri w—tit^ iriif~ cm m i ivwi» t in in r rniriiBiiB^wiwni iwnwMinwinwHPWiww'ww