Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-20 / 43. szám
Á.Z élenjáró szovjet tapasztalatok kasznosításávaí emeljük a kokászati vezetés színvonalát 1 Ünnepélyes külsőségek közölt nyitotta meg Miskolcon Harmati Sándor elvtárs a Szovjet Film Ünnepét Szerdán este ünnepi külsőségek között kezdődtek meg Miskolcon a Kossuth- filmszínházban a Szovjet Film Ünnepének megyei eseményei. A filmszínház előcsarnokát ízlésesen feldíszítették. A megnyitó ünnepség műsorára a „Feledhetetlen 1919“ című hatalmas, színes, magyarul beszélő szovjet filmalkotást tűzték ki. A díszelőadásra eljöttek a párt, a tanács, a fegyveres alakulatok képviselői és a város dolgozói. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Uthancsok Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Harmati Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Héplink szocializmust emlő útiét a szovjet emberek három és fái évtizedes tapasztalatainak fényszórója viiátüja meg Harmati Sándor elvtárs beszéde elején megemlékezett a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulójáról s a szerződés hatalmas jelentőségéről. — A szerződés megkötése óta a szovjet és a magyar nép közötti barátság és együttműködés egyre bensőségesebbé és szorosabbá vált. Felszabadult népünk' szocializmust építő útját — a barátság révén — a szovjet emberek három és fél évtizedes tapasztalatainak fényszórója világítja meg. Hagyománnyá vált, hogy évente a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja során sztahanovista esztergályosok, olvasztárok, kombájnkezelők, Lenin-ren- des kolhozelnökök, Sztálin-díjas tudósok, írók, művészek látogatnak el hazánkba, hogy tapasztalataikat, élenjáró módszereiket, tudásukat átadva segítsék szocialista építő munkánkat.' A mi megyénk is sokat köszönhet a szovjet emberek segítségének. Amoszov, KuOser, Bárgyin elvtársak és még sokan mások jöttek el, hogy megkönnyítsék kohászati üzemeink, bányáink, termelőszövetkezeteink dolgozóinak munkáját. fl szovist film hatalmas emeltyűié népünk kulturális felemelkedésének A megyei pártbizottság titkára ezután hangoztatta: hagyománnyá vált hazánkban a szovjet film ünnepének megrendezése is. Ezek a filmünnepek hatalmas emeltyűivé váltak népünk kulturális felemelkedésének, szocialista öntudata fejlesztésének- • A szovjet film ünnepe során bemutatásra kerülő hatalmas szovjet filmalkotások tanítanak, növelik öntudatunkat, terjesztői: a világ leghaladottabb kultúráját. A filmek főhősei a munkások és munkásnők, a kolhozparasztok, a pártemberek, a katonák, a mérnökök, a tudósok, az írók, a művészek, az ifjúmunkások, vagy az úttörők. A szovjet "filmek telítve vannak hősiességgel, lelkesedéssel és optimizmussal. Alkotóik ismerik az életet és azt a maga forradalmi fejlődésében ábrázolják. A szovjet filmek célja, harcolni a dolgozók, aZ egész emberiség felszabadításáért a kapitalista rabszolgaság járma alól. Egy-egy szovjet film éles fegyver a haladó emberiség kezében, a kizsákmányolás, a népeket leigázni akaró háborús uszítok ellen. Ezért félnek a szovjet filmtől a trumanok, eisenhowerek, a churchillek és társaik. Ezért igyekeznek országaikból kizárni a szovjet filmet. 0 burzsoá irodafara és film a lökés világ rotbzdtságá! tükrözi Mindezzel szemben a buntsoá film és a burzsoá irodalom szőröstül-bőrostul a tőke és a tőkés világ rothadtságát, aljas- ■ ságát tükrözi. Főhősei tolvajok, gyilkosok, detektívek, prostituáltak, selyemfiúk, háborús uszítok és más gazemberek. A műsorra kerülő „Feledhetetlen 1919* bemutatása ma különösen időszerű. 1919- ben éppen úgy, mint ma, kémeket, árulókat, gyilkosokat béreltek és bérelnek fel az amerikai imperialisták a oocializmus útján haladó népek ellen. Ez a film megmutatja az ellenség teljes veszélyességét de éles gúnnyal és gyűlölettel mutatja meg gyengeségeit is és azt, hogy az ellenségnek szükségszerűen el kell buknia a forradalom erejével szemben. A film arra tanít, hogy az ellenség soha sem mond le ocsmáiiy terveiről, amelyeknek célja a felszabadult népek újabb igábabajtása Ezért kell nekünk ébereknek lennünk a | teljesítenünk, sőt túlteljesítenünk terveinket, a kohászatban, a hányásaiban és a termelés más frontján, mert ez erősíti hazánkat és teszi képessé arra, hogy a .nagy Sztálin vezette béketábor tagjaként megvédjük szabadságunkat és függetlenségünket. Harmati elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után az ünneplő dolgozók percekig tartó dübörgő tapssal éltették Sztálin elvtársat és népünk szereteti vezérét, Rákosi elvtársat. Egy szavalat elhangzása után a miskolci óvónőképző énekkara Novikov: „Dal Leninről“ című müvét és Kodály-dalt adott elő. Ezután mutatták be a „Feledhetetlen 1919“ című filmet. ünnepi gyűlések megyénkben Hasonló lelkes ünnepség zajlott le Miskolcon a Béke-moziban, ahol Szaladnya Ferenc elvtárs, a miskolci pártbizottság nevében köszöntötte a dolgozókat, Diós- győrvasgyárban a Kultúr-mozgóban Fan" csalszki László elvtárs, sztahanovista olvasztár beszélt a Magyar—Szovjet Barátság "Hónapja jelentőségéről és nyitotta meg a Szovjet Film Ünnepét. A miskolci Fáklya-moziban Viha Lászjó. elvtárs, az I. kerületi pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Megyénk más városaiban és falvaiban mindenütt bensőséges ünnepségeket rendeztek a dolgozók. Szerencsen Lekner Irén elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop, titkára tartott beszédet, majd Novak András elv-társ, az MSZT járási titkára méltatta a nap jelentőségét. A szerencsi cukorgyár férfikarának énekszámai után a „Titkos megbízatás“ című szovjet filmet mutatták be. **n » •mHanoc* "Tli,rnwlilmn»ijrb(jl A buaupcsn szinkron/umgyar dolgozói lelkesen készüllek a szovjet film ünnepére. Az ö munkájuk eredményeként láthatjuk most a magyarul beszélő szovjet filmeket. Képünkön Dékány György, Juhász Alá és Hendc Gdbomé dokumentum- és kisjilm- vágók a Szovjetuniótól kapott vágóasztalon dolgoznak, a szovjet film ünnepén bemutatásra kerülő filmeken. A kisgyülések is bizonyították: az ormospusziai bányászok maradéktálanul teljesíteni akarják a haza iránti kötelességüket Ax ormospusztai bányászok is kls- gyűléseken tárgyalták meg a terv- tefjesltós problémáit. A kisgyűlése- kon elhangzott felszólalásokból, javaslatokból és bírálatokból kicsendült a kemény elhatározás, hogy a sok sikeres csatát vívott, számos szép eredményt elért ormospusztai bányászok haladéktalanul behozzák lemaradásukat és eleget tesznek a haza iránti szent kötelességüknek: maradéktalanul teljesítik és túlszárnyalják tervüket. B Burkus-brigád terven felöl 50 vagon szenet ad a felszabadulás évfordulójának tiszteletére Ab V-ös akna dolgozóinat kiagyű- lésén Kovács Pál üzem vezet óhelyettes be jelen tette: az anyagbiztosítás jobb ■megszervezésével segíti elő a 100 százalékos tervteljesítést. Ennek érdekében hangzottak el a lelkes verseny- vállalások mind a műszaki vezetők, mind a bányászok körében. Forgó József műszaki vezető Demeter János csoportvezetővel együtt versenyre hívta a másik két műszak vezetőit. Arra tettek fogadalmat, hogy mindent megtesznek a 102 százalékos, sőt ennél is magasabb tervtéljesítésért. Burkus István brigádja nevében vállalta; hogy a fetszabadulás évfordulójának tiszteletére terven felül 50 vagon szenet termelnek. Az aknák gépmestereit Varga Lajos hívta versenyre, hogy a termelt szenet folyam matosan szállítják ki. A kisgyűlésen a dolgozók felhívták n, figyelmet arra, hogy mielőbb ki kelj javítani a rendelkezésre álló három kapar ót, be kell szerezni hozzájuk a hiányzó alkatrészeket, hogy a kaparósat beszerelhessék az I. jobboldalt írányvágátba- Tóbiás István — igen helyeden — keményen bírálta azokat a dolgozókat, akik a front átszerelésénél gondatlan, rossz munkát végeznek és ezzel akadályozzák a tervteljesítést. konkint clM tonnúvai több szenet aé teimén Jelül népgasdaságunk- iui-k. Mészáros Antal és Török Gergely különösen szükségesnek látja-, hogy a sztahánovisták segítsék az elmaradókat, a gyöngén teljesítőket, ugyanakkor pedig azt is, hogy keményen fellépjenek a lógósok ellen. Ök xnaguk ígéretet tettek arra, hogy az eddiginél szélesebb körben ártják majd, át munkamódszerüket. Gyurkó István szóvátette az F 4-es rakodógépek gyenge kihasználását. — Nemcsak több, hanem jobb szenet is keli adnunk — mondotta. — Nagy János felhívta a figyelmet arra, hogy jobban gondoskodjanak a faellátásról. • „Indítsunk békevonalot Budanestre terven felül termeit szénnel“ A Ill-as akna kisgyülésén is értékes segítséget nyújtottak a dolgozók bírálataikkal és javaslataikkal a műszaki vezetőknek. Kádas elvtárs a csillekarambolok okainak kivizsgálását sürgette. Minden üzemzavarnál küiön-külön meg kell vizsgálni, ki a felelős. Joó István kérte, hogy a fenntartók jobban segítsék elő a munkát. Bukovics eb-társ arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítás megkezdése előtt vizsgálják át a ka parolán cot, mert az igen gyakran élsz akad. Smidt elvtárs ponlosabh műszaki leírásokat kért. Nagy lelkesedés fogadja Tolmaier József javaslatát, hogy a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja alkalmából, annak méltó megünneplésére indítsanak békevonaiot. Orrnos- putüiárAl Budapestre a terven felül térmáit szénnel. ö azzal akarja elősegíteni. H békevonat mielőbbi elindítását, hogy ezentúl tervét állandóan túlszárnyalja. Kf kell javítani a szanaszét heveri hibás csínéval gyakran változik az üzemvezető és ez a termelés rovására megy. A fenn- tarlásj munkákat elhanyagolják, a csillék rossz állapotban vannak. Pozs- gaj Béla a gyakori kötélszakadásokat tette szóvá, amelyeknek az az oka, hogy görbék a száfiítóvágatok. Pozs- gai Sándor és Bartus Ferenc azt javasolta, hogy a fejtéseket jobban közelítsék meg a szállító pályával és a fúrógépekhez szereljenek fel konnektort, mert a kábelek hurcolósa sok idői vesz igénybe. Tóth Gyula felhívta a figyelmet arra, bogy n bányában legalább 50 csille fekszik szanaszét kisebb hibák miatt, a gépműhely pedig nem fordít gondot sürgős kijavításukra. Szükséges megfelelő számú csille tartalékolása is. © Az ormospusztai kisgyűléseken tehát a dolgozók és a műszaki vezetők közösen feltárták a hibákat, ugyanakkor fogadalmakat tettek arra, hogy bányászokhoz méltóan, bányászszívvel és akarattal küzdenek a tervlemaradás haladéktalan behozásáért, előírásaik maradéktalan teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Az ormospusztai bányászok ne»,ót nem egyszer kapta már szárnyra a hír és .járta he az egész országot. Az ormospusztai bányászok hallhatják az üzemek, a gyárak, a vasút, az iskolák, a kórházak és otthonok sürgető szavát: adjatok több szenet, hogy termelhessenek a gépek, száguldhassanak a vonatok, ne legyen fennakadás intézményeink és a dolgozók lakásainak fűtésében. A párt, egész dolgozó népünk azt várja az ormospusztaiaktól és minden borsodi bányásztól, hogy szavukat tetté váltsák. Erre kötelez a bányász- becsület és a haza Iránti forró szeretet, amely eltölti a bányászok szívét. Orosz! fstvin és csacatának értékes vélla’ása A Il-es akna kisgyülésén Orosz! István hangoztatta, hogy nagyobb lendületet keli adni a munkaversenynek, ömaga élen akar járni a nemes vetélkedésben, ezért felajánlotta, hogy csapatának minden tagja müszaA IV-6r akna dolgozóinak klsgyű’é- sén ugyancsak sok értékes észrevétel adott segítséget a műszaki vezetőknek a munka Jobb megszervezéséhez és irányításához. Káló József vájár szó- vátette a munkaerők helytelen eloszlását. Egyes helyekre túl sok dolgozót telepítenek. Varga A. István vá- , jár helytelenítette, hogy az aknán — SZOVJET-ESZTORSZAG fővárosa ban, TálHnban nagy építkezések folynak. sok ú.i lakébáraf és kulturális in tézményt építenek. Csupán a múlt évben több mint bároiusrár lakévá, énül* a városban A főútvona'akon épül, fel a* Esi) Tudományos Akadémia. a hányas, technikum és ;» művészetek háza. Tal- linban most építik a balti államok legnagyobb stadionját, hatalmas filmszínházat és a sokemeletes házak egész sorát építik, Szovjet vendégeink nyilatkozatai a tiszteletükre rendezett sajtófogadáson A Magyar^Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet delegáció tiszteletére rendezett sajtófogadáson Bárgvin elvtárs nyilatkozata után — amelyet lapunk tegnapi számában közöltünk — Valerij Pavlovics Druzin, a filológiai tudó- mányok kandidátusa, a „Zvjezda“ főszer“ kesztője a szovjet irodalom fejlődésével, helyzetével kapcsolatos kérdésekre vála* szolt. A szovjet irodalom fejlődése A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga, Sztálin elvtársnak a nyelvtudományi kérdésekről írt müve hatalmas forrásmunkát jelentenek a szovjet irodalom számára. A szovjet irodalomnak meg kell teremtenie a helyes pozitív hős alakját, akit példaképül állír hűt az olvasók elé. Meg kell mulatnia az utat, a jcjlödcst a kommunizmus felé, meg kell mutatnia, le keil lepleznie mindazt, ami gátolja ezt a fejlődést Hangsúlyozta, hogy a pozitív hős helyes és igaz ábrázolása egybekapcsolódik az éleiben az emberek tudatában lévő negatív jelenségek leleplezésével- Az ábrázolás tipikussága a mi véleményünk szerint ott mutatkozik meg, hogy az irodalmi hősök a szovjet emberek tudatában élő alakokká válnak, A párt útmutatása nyomán most a folyóiratok és lapok szerkesztőségei komoly munkát végeznek a szatíra fejlődése érdekében. Ahhoz, hogy a szatíra bizonyos mértékig elmaradt az irodalom többi ágának fejlődésétől, hozzájárult a konfliktusmentesség hamis elmélete is. A szovjet irodalom kiemelkedő egyéniségei mint Gorkij, Majakovszkij, llja Erenburg, Augusit Jakobzon igen nagy figyelemmel fordultak a szatíra felé és példájuk segít hennünket is. A ,jZvjezda“ és a fiatal írók kapcsolatáról szólva elmondotta, hogy a fiatal írók nevelése igen széleskörű mozgalom a Szovjetunióban. Speciális főiskolák, az újságok és folyóiratok szerlccsztöscgci, az üzemekben, a gyárakban különböző iro" dalini körök egyaránt foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A továbbiakban kifejtette: a szovjet dolgozók érdeklődése évről-évre emelkedik a magyar irodalom iránt. Négy kötetben jelentek meg Petőfi Sándor összes művei, rendkívül nagy volt irántuk az érdeklődés. Kiadták orosz nyelven Mikszáth Kálmán Különös házassság“ című regényéi és a közeljövőben több más magyar klassziJcus mű jelenik meg a Szovjetunióban. A szovjet dolgozók igen nagy érdeklődéssel fogadták Aczél Tamás és Nagy Sándor, a két magyar Sztálin-díjas író művének megjelenését is. Nemrég adták ki Urbán Ernő ,,Tűzkeresztség** című színmű-vét is orosz nyelven. Minden alapunk meg van ahhoz « «“ menyhez — folytatta —, hogy a magyar irodalom klasszikus és új alkotásai komi mind többet és többet ismerhetünk meg orosz nyelven és ezzel is tovább mélyül a két nép barátsága. Anya- és gyermekvédelem a Szovjetunióban Marija Dimitrijevna Ovszannyikova, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a „Szovjetszkaja Zsenscsina“ (Szovjet nő) főszerkesztője a kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a Szovjetunióban az u többi időben az anya- és csecsemővédelem terén elért eredmények még jobban alátámasztják a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amelyet Sztálin elvtárs fejtett ki legutóbbi zseniális munkájában. A cári Oroszországban minden évben kétmillió gyermek halt meg, a Szovjetunióban a minimumra csökkent a gyermekhalandóság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő legelső időszakban a földről és a békéről szóló dekrétum mellett azonnal megjelent egy dekrétum az anyák és gyermekek védelméről is. Az azóta eltelt 35 év alatt a szovjet kormány előtt mindig egyik legfontosabb állami feladat volt az anyák és gyermekek védelme. 1939-től 1944-ig hőtmilb'árd rubelt, 1951-ben — egy év alatt — haímilliárd rubelt fordított a szovjet állam erre a célra. 1949-ben a szovjet kormány határozatot hozott arról, hogy minden üzemben kötelező csecsemőotthon felállítása, 100 dolgozó nőre 15 hellyel, üeyaocsak egy nemrég hozott határozat ^mondja, hogy minden épülő új házban a lakótér 5 százalékát gyermek- és csecsemőotthon céljára kell felhasználni A múlt évig bezárólag több, mint SS ezer anya nyerte el a .jllős anya“ címet és több mint 350 ezer anyát tüntettek k; érdemrendekkel és érdemérmekkel. Alaposan áttanulmányozzuk a Magyar Népköz* társaság kormánya nemrég megjelent hasonló tárgyú rendeletéit és beszámolunk róla h szovjet asszonyoknak folyóiratainkban. A Szovjetunióban — folytatta —1 az iparban foglalkoztatott dolgozóknak több mint 40 százaléka nő, szocialista mezőgaz” daságunkban 2055 nő a „Szocialista Műn* ka Hőse“, ezek közül kettőt kétszer tün- tettek ki a „Szocialista Munka Hőse" sarlóval és kalapáccsal díszített arany csillagával, bronz mellszobrukat pedig szülővárosukban fel fogják állítani. A Szovjetunióban körülbelül 400 ezer mér* nöknő és teohnikusnő dolgozik. A múlt évben 163 nőt tüntettek ki Sztálin-dijjal- A tudományos akadémia intézeteiben dolgozó munkatársak 30 százaléka nő. A tudósok és az ipar dolgozóinak termékeny együttműködése Vlagyimir Ivanovics Gyikusin, Sztálin- díjas ' főtervező, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a fémvágógépek kísérleti tudományos kutató intézete főmérnökének helyettese, a tudósok, kutatók és az ipar dolgozóinak kapcsolatával foglalkozottA tudományos intézetek és a főiskolai hálózat mellett — mondotta —, amelyet minden iparágban és tudományágban megtalálunk különös jelentőségű az a segítség, amelyet a Tudományos Akadémia nyújt az egyes iparágaknak. Az olyan elvont tudományok dolgozói is, mint például a matematika, élénken résztvesznek a gyakorlat előtt álló feladatok megvalósításában. A továbbiakban rámutatott, hagy a szovjet sztahánovisták sohasem elégedtek meg a munkájuk során elért eredményekkel s állandóan munkájuk tökéletesítésére törekednek. Az állandó törekvés az ipar termelékenységének emelésére rendkívül fejlesztőén hat a szovjet tudományra, technikára. Sztahanovistáink __ így például annakidején a szénbányászatban maga Sztahánov, vagy a szerszámgépiparban Bortkjevics erősen emelték követeb menyeiket a gépekkel, azok minőségével, gyorsaságával szemben. Ez lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy különféle gyors- munkájú gépeket szerkesztettek és kidolgozták az új. gyors munkafolyamatok elméletét. Különösen jelentős az a segítség, amelyet az újítók a tudósok kutató munkájához nyújtottak. A szovjet színház, filmművészet és zeneirodalom fejlődése Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, a Szovjetunió kétszeres Sztálin-díjas népművésze beszámolt a szovjet színészképzés magas fejlettségéről, majd elmondotta, hogy a színház és filmművészet dolgozói nagy segítséget nyújtanak a kultúrcsopor- toknak munkájukhoz. A hivatásos művészek és a kultúrcsoportok között igen széleskörű kapcsolat alakult ki a Szovjetunióban. Sok olyan nagyobb kultórcso- port van a Szovjetunióban, amelyeknek munkája majdnem eléri a hivatásos művészek színvonalát. Ezután arról beszélt, hogy a szovjet dolgozók nagy érdeklődéssel fogadták a Szovjetunióban bemutatott magyar filmeket. Moszkvában a legutóbb megrendezett magyar film ünnepén több, mint kétmillió ember tekintette meg a magyar filmeketJufij Miljutyín Sztálin:díjas zeneszerző a kérdésekre válaszolva beszámolt a szovjet zeneszerzők szövetségének legutóbbi plénumáról. — A szövetség minden év végen plénu- mot rendez, amelyen megjelennek szovjet köztársaságaink valamennyi zeneszerzői közösségének képviselői. Ezen a plénumon előadják a szovjet szerzők legjobb műveit. A legutóbbi plenum 10 napig tartott és egybeesett a Szovjetunió Kommunista Pártja művészeti kérdésekben hozott határozatának ötödik évfordulójával. — A szovjet közönség szereti a magyar zenét — folytatta, — Műsorainkon állandóan szerepelnek Erkel, Bartók, Kodály s a többi klasszikus magyar zeneszerző művei. Nagy népszerűségnek örvendenek nálunk a magyar táncok és dalok Í9, A moszkvai színház nemrég adta elő Farkas Ferenc „Csínom Palkó“ című müvét, amely mind a nézőközönségtől, mind a sajtótól igen jó értékelést kapott. Nyikoláj Anoszov professor, karmes- az OSZSZSZK érdemes művésze a karmesterképzésről és a hangverseny-életről számolt be, majd Emil Gilelsz, a világhírű Sztálin-díjas szovjet zongo—művész a szovjet előadóművészek és a dolgozók közötti kapcsolatokról beszélt. — A szovjet zeneszerzők szövetségének plénuma után évről-évre egyre újabb alkotásokkal gazdagodik a szovjet előadó- művészek repertoárja, — mondotta, —t Ebben az évben is egész sor értékes ezim- fónikus alkotást, kamaramüvet, tehát kvartettet, triót, zongorára éa hegedűre irt zenedarabot kaptunk. Magyarországi látogatásunkat is szeretném felhasználni arra. hogv megismertessük a magyar közönséggel a szovjet zeneszerzők új alkotásait. Hangversenyeim programjában Sosztákovics új müvei, prelúdiumai és fugái szerepelnek majd. Msztyiszlav Rosztopovics Sztálin-díjas gordonkaművész a hangszeres zene fejlődéséről beszélt, A sajtófogadás végén Mihilyfi Ernő népművelési miniszterhelyettes mondott köszönetét az elhangzott értékes útmutatásokért, felvilágosításokért.
