Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

JúáJLcLi ízűméi (zőszönjtlk a, tci A nagy szovjet A Magyar-Szovjet Társaság II. .kongresszusára pénteken hazánkba érkezett szovjet küldöttség tagjai között van Marija Dmitrijevna Ovsz- jannyikova, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a „Szovjetsz- kája Zsenscsina“ főszerkesztője és Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, a Szovjetunió népművésze, kétszeres Sztálin-díjas, £>#. D. Orsxjannyihnra Marija Dmitrijevna Ovszjannyi. kovát, a VOKSZ küldöttségének tagját jól ismerik, mint a nemzet­közi békevédelmi nőmozgalom tevé­keny vezető személyiségét. Marija Ovszjannyikova útja sok szovjet nő útjára jellemző és tipi­kus. 1904-ben született, munkáscsa. Iádból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után élt azokkal a jo­gokkal, amelyeket a szovjethatalom nyújtott a nőknek. Általános kép­zettségének megszerzése után a kommunista nevelés N. K. Krupsz- kájáról elnevezett akadémiára irat­kozott be. Itt sikeresen végezte el tanulmányait, majd a moszkvai ál­lami egyetem közgazdaságtani tan­székén lett aspiráns. Disszertációt írt ,.A mezőgazda- sági artyel és további fejlődésének utjai“ címmel. Disszertációját sike­resen Védelmezte meg a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága mellett működő tár. sadalomtudományi akadémián. Disz- , szertációjának eredményes megvé­déséért elnyerte a közgazdasági tu­dományok kandidátusának tudomá- nyos fokozatát. A Nagy Honvédő háború idején M. Ovszjannyikova önkéntesen belé. pett a Szovjet Hadseregbe. Itt elő­ször egy gyalogsági ezred pártbi­zottsági titkáraként, majd biztosa, ként dolgozott. Résztvett a hitlerista viegszállók ellen vívott harcokban. Az egyik csatában, a kalinyini fron­ton megsebesült. Gyógyulása után visszatért a hadseregbe és egy had. test újságjának szerkesztője lett­A háború befejeztével Marija Ovszjannyikova a „Szovjetszkája Zsenscsina“ (Szovjet Nő) című tár- sadalmi.politikai és szépirodalmi fo­lyóirat szerkesztője lett. A folyóirat Moszkvában jelenik meg hat nyel­vem, és a szovjet nők életéről, a szovjet nők harcárót szól, amelyet a kommunizmus felépítéséért, a béké­ért, az új háború angol-amerikai gyujtogatói ellen vívnak. Marija Ovszjannyikova a folyó­nép kepvise 1 01 iratnál végzett munkássága mellett nagyarányú társadalmi munkát is végez. Küldötte Moszkva város Szverdlov-kerületi szovjetének, tag ja a Szovjet Nők Antifasiszta Bi zottsága elnökségének. Küldöttként vett részt a Nemzetközi Demtkraíi kus Nőszövetség 1948. évi budapesti II. kongresszusán, az 1952. évi bécsi nemzetközi gyermekvédelmi kon gresszusom. 1951-ben tagja volt Nemzetközi Demokratikus Nőszövet ség bizottságának, amely az ameri kai csapatok Koreában elkövetett rémtetteinek kivizsgálásával foglal­kozott■ Sz. F. Bondarcsuk Szergej Fjodorovics Bondarcsuk a legfiatalabb a Szovjetúnió népmű vészei közül. Még az összszövetségi állami filmművészeti intézet színészi tanszakának harmadéves hallgatója volt, amikor már szerepelt az ,Jfjú gárda“ című filmben. Szergej Gera szimov, a Szovjetúnió népművésze, a film rendezője ajánlotta fel neki Andrej Valko szerepét. A kis sze repet Bondarcsuk nagy művészettel játszotta. A fiatal művész már ek■ kor felhívta magára a legnevesebb szovjet rendezők figyelmét. Szergej Bondarcsukot rövidesen felkérték, hogy játssza el J. Rajzman rendező az „Aranycsillag lovagja' című, Sz. Babajevszkij ismert regé. nye nyomán készült filmjének fősze­repéi. Szergej Bondarcsuk ebben filmben Szergej Tutarinov, a Szov. jelunió Hőse szerepét alakította. — Arra törekedtem — mondotta erről a szerepről Sz. Bondarcsuk hogy Tutarinov ne látsszék egyedül, álló, „különös“ jellemű hősnek: Azo­kat a vonásokat akartam megszemé­lyesíteni benne, amelyek korunk sok-sok élenjáró emberére jellem, zőek: az energiát és bátorságot, tennivágyást, az önmagával szemben való igényességet és a szerénységet. A fiatal művész nagyszerűen meg­oldotta a maga elé tűzött feladatot. A szovjet társadalom nagyra érté­kelte a filmet és benne Szergej Bondarcsuk kiváló játékát. 1951-ben Szergej Bondarcsuk Ta rasz Grigorjevics Sevcsenko, a nagy ukrán demokrata költő szerepét játszotta Igor Szavcsenko rendező „Széttört bilincsek“ (Tarasz Sev­csenko) című filmjében. Az „Aranycsillag lovagjau és „Széttört bilincsek“ (Tarasz Sev- nyujtott kiváló színészi alakításáért Szergej Bondarcsukot 1952-ben Sztálin.díjjal tüntették ki. ÜDVÖZLET A MAGYAR NEPNEK PAVEL BIKOV 1 Q tO °któber6ben több ismert ly'l.y szovjet sztahanovistával együtt engem is meghívtak a ma. gyár újítók kongresszusára. örömmel állapítottuk meg, ho_ gyan virágzott ki a népi demokra. tikus Magyarországon az alkotó munka. Magyar földön való tar­tózkodásunk első percétől kezdve éreztük, hogy igaz barátok közt vagyunk, akik bennünk annak a nagy szovjet népnek a képviselőit látják, amely elhozta a szabadsá­got a magyar dolgozóknak. A vasmunkások budapesti klub. jának tágas, szépen feldíszített termében előadást tartottam a fémmegmunkálás gyorsmódszere:_ ró'!. Itt ismerkedtem meg Muszka Imrével, az első magyar sztahá. novistával, aki később Iíossuth- ilijat kapott. Boldoggá tesz az a tudat, hogy Muszka Imrét hozzá­segíthettem kiváló eredményeinek eléréséhez. Muszka Imre meghívására láto­gattam el a vörös Csepelre, ahol bemutattam munkamódszereimet. Még el sem hagytuk Magyaror. szágot és máris arról értesülhet, tünk, hogy a vörös Csepelen a ' szovjet munkamódszerek segítsé­gével máris számos esztergályos jelentősen emelte munkája terme­lékenységét. Vörös Csepel a szovjet gépgyár, tási iskola tapasztalatainak fel. használásával a mai élenjáró technika követelményeinek megfe­lelő, nagyszerű szerszámgépeket gyárt. V. P, NYIKITYIN akadémikus: C rissen, élnek emlékezetemben *- azok a nagyszerű benyomások, amelyeket látogatásom idején sze­reztem az új, szabad Magyaror­szágról. Szívből üdvözlöm magyar barátaimat, akik Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével sikeresen építik a szó ciaiizmust, boldog életüket. Rövid ideg tartózkodtam csak Magyarországon, de ezalatt a rö. Vid idő alatt is láttam, milyen lelkesedéssel, milyen hatalmas lendülettel dolgozik a magyar nép országépítö tervének teljesítésén. Mint minden szovjet embernek, nekem is nagy örömömre szolgál, hogy a magyar nép a Szovjetunió önzetlen segítségére támaszkodva, alkotó módon honosítja meg hazá. jában a szovjet emberek tapaszta. latait. Az egész magyar dolgozó nép­nek további munkasikereket kí­vánok. KONSZTANTY1N BORIN. Sztálin-díjas kombájnvezetö: * szovjet küldöttség tagjaként egy egész hónapot töltöttem Magyarországon. Láttam, hogy a szocializmust építő magyar nép a párt vezetésével a gazdasági fel­lendülés, a béke és a népek barát, ságának igaz útján halad. Láttam, hogy a magyar parasztok milyen lelkesedéssel fáradoznak a mező. gazdaság fejlesztésén, tanúja le­hettem annak, amint a kollektív gazdálkodás útjára lépve, a szov­jet tapasztalatok hasznosításával nap mint nap szaporítják sikerei, két. Drága magyar baráitaim! Ez­úton üzenem nektek, hogy vala­mennyi tapasztalatunk előttetek áll, akár a nyitott könyv. Merít­setek belőle! A szovjet nép a szo­cializmus felénítéséért vívott har­cotokban továbbra is baráti támo. gatást, testvéri segítséget nyújt nektek. Nagyobb a termés, könnyebb a munka, magasabb a kereset­Örömmel alkalmazzák a szovjet termelési módszereket * az emődi állami gazdaság dolgozói Az emődi állami gazdaságban szór. gos' munka folyik- Készülnek a tava szi nagy feladatok jó megoldására. Az elmúlt évben országosan is kitűnő szép termést takarítottak be, például búzából átlagosan 13 mázsájuk volt. Az idén még többet akarnak, ezért még szélesebb körben alkalmazzák a szovjet termelési módszereket. Az őszj kalászosokat mind az 520 holdon kereszísorosan vetették. A mélyszántást ősszel 85 százalékban végezték el, 512 holdat előhántós eké­vel 25 centiméter; gőzekével pedig 30 cm. mélyen szántottak. A szániástoem hagyták abba a tél folyamán sem, minden alkalmas időt kihasználtak — további 13o holdat szántottak fel A gazdaság dolgozói már minden munkagépei, kézi szerszámot gondo­san kijavítottak, emellett elkészítet­tek 10 darab Viljamsz-féle simítót a legelső tavaszi munkához. A tavasziakat is szovjet módszer szerint vetik. 100 holdon jarovizált tavaszbúza k*­resztsorosan kerül a földbe. 100 hol­don heterózis kukoricát termelnek, 70 holdon négyzetesen vetik a kukori­cát, 180 holdon lesz másodvetésű ku­koricájuk. 60 holdon csokrosítják a cukorrépát, ezt is géppel végzik, így minden holdon 8 munkanapot takarí­tanak meg. 50 holdon rostkendert, 100 holdon olajlent vetnek. Megszívlelték Rákosi elvtárs figyel* meztetésél, amit a trágya helyes ke­zelésével kapcsolatosan mondott. Ta­pasztalták már, hogy a talaj gondos trágyázásával jelentősen emelhetik a terméshozamot. Bőven használnak műtrágyát is. összesen 1300 hold be­vetett területet fejtrágyáznak. A tavaszi gabonaféléket; kopásnövé­nyeket és kenderféléket is fejtrágyáz­zák, még pedig olyan trágyával, amit a gazdaság maga állít elő szerves trá* gyából és egyéb hulladékból. A 10 vagon Ilyen trágya elkészítését már meg is kezdték. Ezzel kb. 40 ezer fo­rintot takarítanak meg. A répa csokrosításához a gazdaság ban alakítják át a vetőgépet. Hulyák Ferenc gépcsoportvezető, Lakatos Ká­roly szerelő, Hbrváth Gyula traktoros és több más dolgozó is igyekszik úgy dolgozni, hogy minél több anyagot ta* karítsanak meg. György Géza agronómns, Galuska Mihály brigád-agronómuS; Faragó József fogatos munkacsapatvezető már számolgatják, milyen nagy megtakarítást érnek el nyárón a gépi mnnka fokozottabb al* kalmazásával. A növényápolás és betakarítás 85 százalékát géppel végzik, g ezzel több mint 130 ezer forintot takarítanak meg. Például 1 hold takarmány íeka- szálása 46 forintba kerülne, géppel azonban mindössze 2 forint 50 fillér­be. Egy-egy hold kalászos learatása 13o forintba, géppel vagy kombájnnal viszont — 10 forintba kerül. A kapások sorművelését is géppel végzik. A répát a Biró-féle répaásó géppel ássák. A rozskendert is géppel aratják. A tavalyt 52 százalékkal szemben az Idén a kalászosok 80 szá­zalékát aratják géppel, kombájnnal A szálas és az évelő takarmánynövények 90 százalékát géppel vágják le. A csépi és 50 százalékát vilianymeg- hajlású cséplőgéppel végzik, s Így a felszabadult traktorok a cséplés ideje alatt 600 hold tarlót hántanak fel Az állami gazdaság dolgozói minden új szovjet módszert örömmel és lelke­sedéssel fogadnak és alkalmaznak, mert meggyőződtek róla, hogy »V könnyíti munkájukat és magasabb ke­resethez juttatja őket. Hasonlóképen a gazdaság állattenyésztésének dolgozói is fogékonyak az új iránt. Az elmúlt évben 367 kisborjut Ita­tásos módszerrel neveltek fel Daragó Imréné, Vasrenszki Istvánné, Cserváis Julia, Gservák Irén jó munkáját di­cséri, hogy a borjak elhullását 3 szá­zalék alá csökkentették. Jelenleg 37 kisborjut nevelnek ezzel a kitűnő; módszerrel. A tehenek tejhozamát lé­nyegesen emelték- Bevezették az egye­di takarmányozást, sikerült az istálló­átlagot 8 literre emelni. Jó eredményt érnek el a szalmafeltárással is, a gon­dosan feltárt szalmát szívesen eszik az állatok- Ezzel biztosítják a veszte­ségmentes átteleltetést. A sertéstenyésztésben Is sfkerreí dicsekedhetnek. Az élesztősített takar­mány etetésével elérték, hogy a hí- zók súlya napi átlagban 60 dekával! gyarapodik. Diószegi István 300 s*7* tést nevelt fel egyetlen elhullás nél­kül. Jó munkája jutalmaként egy hí- zotrsertést kap. Az emődi állami gazdaság régi ve­télytársa a keselyűhakni állami gaz­daság. Ez évben is nemes vetélkedés kezdődött a két gazdaság dolgozói kö­zött. Az emődiek megfogadták, hogy minden új szovjet agro- és zootochni-1 kai módszert alkalmaznak, hogy mi­nél magasabb termés-, illetve termék“ hozamot érjenek el. Az elmúlt évbeli a keselyűhalml állami gazdaság dol­gozói vitték el a győzelmet jelentő vándorzászlót Az emődiek azt állítják? hogy „nem egészen megérdemel len”. Mindenesetre: az idén olyan kiváló eredményeket akarnak elérni, hogy még vitatni se lehessen elsőségüket. S. zovjet emberek hazánkban Rz írBmieli várakozás I “PJ'a!t _ a — • ............ ..........1 juk. sze­retnénk, ha minél hamarább magunkhoz ölelhetnénk ismét segítő testvéreinket, a hozzánk újból ellátogató .szovjet embere' két. Amint a rokoni látogatásokat min' dig megelőzi az emlékek felelevenítése, a Ma gyár-Szovjet Barátság Hónapja kü­szöbén is meghitt beszélgetéseket hall­hatunk megyeszerte, kedves és feledhetet­len eseményekről, melyeknek hőse itt Szergej vagy Natasa, másutt pedig Iván vagy Katya. Ahogyan beszélünk róluk, kicsendül abból, mennyire szeretjük szovjet embereket és müyen öröm szá­munkra az a tudat, hogy a szovjet em berekben is mélységes szeretet él dol­gozó népünk iránt. Emlékezzünk csak vissza a tavalyi barátsági hónap néhány eseményére, amelyek feledhetetlen él ményei megyénk dolgozóinak. Naiv tömeq ezelőtt egy évvel----------------1 Miskolcon, a Kossuth­szobor előtt az Állami Uráli Népi Együt* tes érkezését. Megtörtént a felejthetetlen találkozás, elhangzottak a kölcsönös üd* vözlések, s egyszerre ismerős dal hang­jai csendültek fel, — a messze Ural fiai és lányai magyar népdal éneklésével kö­szönték meg a szívből jövő fogadtatást. A szovjet ének- és táncszámok* mellett előadásaikon is hallottunk magyar nép­dalokat, a Rákóczirinduló Baján feldol­gozását, láttuk a szilaj uráli táncosok magyar csárdását­A messzi Szverdlovszk lakó! nem elő­ször voltak megyénkben. Többen közü­lük a Szovjet Hadsereg soraiban reszt­vettek a megyénk felszabadításáért foly­tatott harcokban, s tovább ápolták kap­csolatukat népünkkel, helyet adva a szverdlovszki egyetemen sok magyar 'ősz* töndíjas hallgatónak. Tőlük tanulták a magyar dalokat, táncokat. Egy beszélgetés során Krisztianzen elv­társ, az együttes igazgatója elmondotta, hogy Borsod megyében, a vas és fz-’n megyéjében otthon érzik magukat, öröm számukra, hogy vasasokból, bányászokból és kolhozparasztokból szervezett együtte- ük Uralvidékhez hasonlítható megyénk­ben is bemutatkozott. Nehéz volt tőlük megválni. Búcsuzús- kor mindannyian a békéről énekeltünk: Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért megyünk....“ Martinászaink, bá­nyászaink, dolgozó parasztjaink, értelmi* ségi dolgozóink kéz a kézben, testvéri összefogásban, az uráli elvtársikkal, har­cos békeakarattal énekeltek.... Fiatal, jókedvű I elv-társat Ismertünk meg Víiszih] Petro­ics Kucser elvtárs, Sítálin-dijas szén- kombájnvezető személyében, aki rövid dő alatt nálunk is példaképe lett a bá­nyászoknak, különösen a fiataloknak, fi vezette az első szénkombájnt a Szovjet­unióban. A lelkes, kitartó bányász típu­sa, aki nem törődik bele a technika kor­látaiba, hanem szenvedélyes harcban legyűri az akadályokat, bátran újít és állandóan túlteljesíti a tervet.’ Tavaly, a Bányásznap alkalmával a moszkvai rá­dió útján küldött buzdító üzenetet me­gyénk bányászainak és bejelentette: ha­vonta már 20 ezer tonna antracitot tér' mel Donbász-kómbájnjával. Kucser elv-társ is önzetlen testvéri sze­retettel, barátsággal ismertette azokat a módszereket, amelyekkel eredményeit eléri. Beszélt azokról a hősökről, akik Sztálingrádnál a nagy harcok idején ki­adták a jelszót: ,,Nincs mit keresnünk a Volgán túl“ — és helytálltak, megvéd tők Sztálingrádot. Ezeknek a hősöknek pél­dáját követi Kucser elvtárs, amikor a terv mind nagyobb túlteljesítéséért küzd A szovjet bányászoktól tanulva hívta fel társait Loy Árpád elvtárs, a napok­ban tartott országos bányász tanácskozá son: erős akarattal' teljesíteni lehet és teljesíteni is kel! a tervet. Rmoszovelvtársi ne!!h” az acéker * melesben élért sok kimagasló eredmény fűződik. Terheljük meg jobban a lmrakó kanalakat, növeljük betétsulyt a martinkemencékben, te­remtsünk tisztaságot a pódiumon és öntő­csarnokban, javítsuk rendszeresen és gon­dosan a kemencét, tartsuk lie a techno­lógiai előírásokat, használjuk gondosan a műszereket.... és hosszan sorolhatnánk még a többi kiváló tanácsot, amivel el­látta martinászainkat. Özdon odaállott Amoszov elvtárs is a kemencéhez és a gyakorlatban mutatta be termelési módszerét Együtt dolgozott Suszter Sándor sztahánovistával. .A gyors- olvasztás végeztével baráti beszélgetésben Amoszov elvtárs újabb tanácsot adott- erről beszélt Suszter Sándor elvtárs az MSZT megyei küldöttértekezletén: „Amo­szov elvtárstól tanultam meg szeretni a kemencét s azót^ otthon is a kemencére gondolok, mert az acél ügye az én csa­ládi ügyem. Az acélból gyártjuk a szo­cializmus építéséhez szükséges gépeket és békénk védelmében a fegyvereket is. A martin kemence boldog és békés életet jelent családom, népem számára.“ V Kohászaink számára, de nem kevésbbé megyénk minden dolgozója számára is, felbecsülhetetlen értékű figyelmeztetést adott Amoszov elvtárs ott, az ózdi martin- pódiumon: „Szeressétek gépeiteket s óv­játok, mert a gép az ék tét, a békét szol­gálja.“ I Győzelem“ kolhoz eins ke, Jegorov elvtárs olyan időben járt megyénkben, amikor fiatal termelőszövet­kezeteinknek legnagyobb szükségük volt a sokat tapasztalt kolhozvezető megfon­fl Mosdva körnvíkl I tolt tanácsaira. Felkereste a mezScsSrt .„Szabadság" termelőszövetkezetet Is* Együtt járta be a határt a tsz tagjaivá!, alaposan megvizsgálta a plántáa ágyakat is, kitűnő szaktanácsokat adott, ismerteti te az élenjáró agrotechnikai módszere-* két, amelyeket a „Győzelem“ kolhozban oly eredményesen alkalmaznak. A járás tsz elnökei előtt beszélt tapasztalatairól, többek között felhívta figyelmüket, hogy* jó felvilágosító munkával, de ha úgy szükséges, rendszabályok alkalmazásával is szilárdítsák meg a munkafegyelmet, mert ez a tsz fejlődésének egyik legfőbb’ alapja. Jegorov elvtárs szavait nem fogja el­felejteni az a tsz-tag, aki meggondolat­lanul kihúzott egy palántát a melegágy* ból, mire Jegorov elvtárs jóindulatúan ív* gyclmeztetve, csak ennyit mondott: „Egy szem gabona elvesztése is kárt okoz « termelőszövetkezetnek, a hazának, hát még egy fejlődésben levő palánta, amely termést ígér.“ A „Szabadság“ tsz-ből Jegorov elvtárs tanítványai közül Dobos Erzsébet MSZT aktíva — aki az elmúlt évben 320 műn* kaegységet teljesített — küldött az MSZT II. kongresszusán, ismét találko­zik Sztálin népének küldötteivel, bálás szívvel köszönetét moud a testvéri segít* ségnyu j tűsért. Zsúfolt nézőtér előtt I ,bcszt!t Nr*’-----------------------------1 kitym szovjet akadémikus a miskolci színházban a szovjet tudomány eredményeiről és arról a harcról, amit a szovjet értelmiségi dol­gozók vívnak a béke megvédéséért. Boha-* tóan foglalkozott az értelmiségiek és al munkások szoros kapcsolatának jelentő* ségével. Az a mag, amit -Nyikityin elvtárs, és sok más szeretett szovjet vendégünk elültetett itt. megyénkben, kihajtott. Á műszaki és fizikai dolgozók termékeny együttműködésének, a szovjet módszerek gyümölcsözésének egyik bizonyítéka aal Ózdon legutóbb 6 és fél nap alatt átépí­tett kohó, megyénk gyorsütemű fejlődései az ipar minden területén. SOk testvéri segítséget kaptunk' a szovjet emberektől. Azért is várjuk őket oly őrömmel megyénkbe, hogy megmutathassuk nekik a segítsé­gükkel elért eredményeket, ujult erőt meríthessünk biztatásukból, újabb taná­csaikból, több és jobb munkával ünne* peihessük a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját s azt követően is tovább szi* Iárdítsuk békénk, előrehaladásunk alap­ját, örök barátságunkat. cAtAtinsr rmpvr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents