Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

9 liSZAKMAGYAROKSZAG Vasárnap, 1053. íebruAi 1&. Megkezdődtek Budapesten a Magyar-Szovjet Társaság 11. országos A. szovjet és magyar nép testvéri Jmrétságának üű harcosai, a Magyar. Szovjet Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei •sonabaton a budapesti EFEDOSX •zékhái kongresszusi termében gyű1- tetk egybe, hogy az MSZT II. orszá­gos kongresszusán megvitassák, ho­gyan értékesítették a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit tettek és mit kívánnak tenni a magyar-szovjet ba­rátság további erősítése terén. Kilenc óra előtt néhány perccel esendőitek fel a teremben a magyar is a szovjet himnusz hangja:, majd Erdei Ferenc, a Magyar-Szovjet Tár­saság elnöke, földművelésügyi minisz­ter, üdvözölte a megjelenteket és meg­nyitotta a kongresszust. Ezután került sor a disz elnökség ■?* az elnökség megválasztására. A küldöttek hatalmas lelkesedés­tel, percekig tártó taps közben elsőnek J. V. tíztúlin elvUirsat uUaszto-tták meg a. díszelnökség tagjai közé. Á inandútumvizsgáló és a jelölő bi­zottságra tett javaslatok elhangzása után Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót. Beszéde elején a főtitkár rámutatott árra, hogy a Magyar-Szovjet Társa­ság II. országos kongresszusa olyan Időben ült össze, amlkor a Szovjet­unió dicső Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után világosabbá váltak a feladatok minden békeszerető ország, minden egyes békeszerető em­ber számára. A békéért küzdő egyszerű emberek százmillió megtanulták, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt idő eseményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs és a XIX. kongresszus megállapítá­sait. E négy hónap alatt az amerikai Imperialisták fokozták az új háború kirobban fására leit erőfeszítéseiket. K négy hónap nemzetközi esemé­nyei azonban mást is igazoltak. Azt 1 kongresszusának tanácskozásai a sztálini megállapítást, hogy a kapi­talista országok ellentétei, ezek „a mélyben ható erők meg fogják szabni az események menetét". Dulles nyu­gateurópai, Churchill amerikai látoga­tása azt mutatja, hogy nemcsak a népek, hanem már a burzsoá kormá­nyok is kezdenek szembekerülni az amerikaiuk diklátumpolitikájával. A tőkés országokban nő és terjed az ellen­állás a diktátumpolitikával szemben. Ennek a növekvő békekampánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mutatott rá Ke’.en Béta, hogy a XIX, kongresszus meggyőzően mutatta be a soknemzetiségű szo­cialista szovjet állam megnöveke­dett politikai egységét, katonai ere­jét, a szocialista népgazdaság példa nélkül álló fejlődéséi és a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emel­kedését. A kommunizmus építkezésének sztálini útján járva a szovjet nép a tudomány és ieehnilca. fejlődésének új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezései­nek eredményeként megvalósul a vi­lág első nagyfeszültségű villamosener- gia hálózata, amely átfogja a Szov­jetunió óriási területét, összekapcsol­ja valamennyi hő- és vizierőművét. A szovjei nép forró szeretete ha­zája, pártja, Sztálin etvtárs iránt a biztosíték arra, hogy a XIX. kongresz- szus ragyogó célkitűzései, a kommu­nista társadalom felépítése a Szovjet­unióban győzelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban nz egyes országok közt egyre mélyülnek az ellentétek, azalatt a szocializmus és demokrácia táborában a nemzetek között a történ elemben eddig ismeret­len új viszony jött létre. Ujtípusú Ba­ráti kapcsolat ez, amely minden egyes állam szuverén jogainak és független­ségének megőrzésén, a kölcsönös együttműködésen és segélynyújtáson alapszik. Elvtársak! Ilyen űj, baráti viszony köti össze a mi hazánkat is a Szov­jetunióval. Február 18-án ünnepeljük a magyar-szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfor­dulóját Ez a szerződés népünk szabadsá­gának és felemelkedésének bizto­sítéka. Kelen Béla ezután a Társaság pro­paganda és agitációs munkájáról szá­molt be. / Kelen Béla ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet ná­lunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek. A továbbiakban ismertette az MSZT előtt álló feladatokat. Feladat: Elsősorban a társaság tár. sadalmi befolyásának szélesítse, tagságának növelése. Másodsorban a társaság tagságá­nak tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja nagy lehetőséget ad társaságunknak munkája továbbfejlesztésére, dolgo. zó népünk Szovjetunió iránti szere­tettnek és barátságának fokozására. Kelen Béla beszédét sűrűn sza­kította meg a küldöttek, lelkes tap­sa. Szünet után megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló felett. Az elnök a megjelentek felzúgó, lelkes tapsa közben jelentette be, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága nevében Révai József elv. társ népművelési miniszter kíván felszólalni. Révai József elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elv­társak! Engedjék meg, hogy a MDP Köz­ponti Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében üd­vözöljem a MSZT. II. kongresszusát és eredménye* munkát kívánjak neki. Az MSZT társadalmi szervezet, pár. tonkívüli tömegszervezet. De nemcsak akármilyen társadalmi szervezet, nem akármilyen tömegszervezet. Az MSZT különlegesen tömegszervezet, különleges feladatokkal. Az MSZT különleges hagy és megtisztelő feladata; a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszélesebb töme­geiben, a' szovjet kultúra gazdag ta­pasztalatainak a lehető legszélesebb, körű terjesztése, szocialista építé­sünk minden területén. Kétségtelen, hogy e megtisztelő feladat megoldása terén az MSZT komoly eredményeket ért el az utol­só két esztendőben. Kétségtelen, hogy az MSZT mint tömegszervezet, egyike azoknak a fontos transzmisz. sziótonak, amelyek pártunkat a dől. gozó nép milliós tömegeivel össze­kapcsolják. Az MSZT komolyan se­gíti pártunkat és államunkat, dolgo­zó népünk szocialista nevelésének munkájában. Bár az MSZT szervező és nevelő munkája javult, nem mondhatjuk el. hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT tömegszervezet, de még nagyobb és még erősebb tö- megszervezétté kell tenni. Az MSZT nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány, a szovjet mű. vészét és irodalom, a szovjet tech­nika megismertetése és közvetítése terén, a vezető magyar értelmiség felé, de a szovjet kullnra megismerteté­sére való törekvés, a szovjet ta­pasztalatokból való tanulás vá­gya még mindig nagyobb, mini amennyit az MSZT ki tudott elégíteni. * Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogy közelebb hoz­zuk nemcsak a vezető értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremt­hessünk ahhoz, hogy tanulhasunk ettől a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — el­sősorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervet és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó paraszt- súgunk, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói, valóban elsajátítsák és alkalmazzák a földművelés és állattenyésztés fej­lett szovjet módszereit. — Mire építhet, mire kell. hogy építsen az MS.ZT ebben a megtisz­telő munkában? Mi legyen munká­jának alapja és kiindulópontja? — Az alapja és kiindulópontja en­nek a munkának az, amit Sztálin elvtárs fejtett ki mélyen és tömören, az ő utolérhetetienül világos és egy­szerű módján, a SZKP-nak XIX. kongresszusán. Ezt mondotta; „Pár­tunknak és. országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri népek bizalmára, rokonszenvére és támoga­tására. Ennek a támogatásnak sajá­tossága az, hogy mindennemű tá­mogatás, amelyet bármely testvér­párt nyújt pártunk békeszerető tö­rekvéseinek, egyben támogatást je. lent saját népe számára is, a béke fenntartásáért vívott harcban ... a kölcsönös támogatásnak ez a sajá­tossága azzal magyarázható, hogy pártiunk érdekei nemcsak, hogy min- csenek ellentétben a békeszerető né­pek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, egybeolvadnak azokkal. Ami a Szov. jetuniót illeti — a Szovjetunió érde­kei egyáltalán nem különíthetők el a világbékc ügyétől“. — Mi következik ezekből a sztáli. ni szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió melleit áll, az a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar haza mellett áll. ■— Az imperialista háborús uszí­tok azt kiabálják uton-útfélen, hogy a szocializmus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogy az ipa­rosítás nem olyan cél, amit mi tűz­tünk ki és mi valósítunk meg a ma­gunk érdekében, hanem a Szovjet­unió erőszakolta ránk, hogy az öt­éves terv nem magyar érdek, hantin szovjet érdek. Nos, elvtársak, ezeknek az állítá­soknak egyik felével egyet lehet ér­teni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fá­radozunk: szovjet érdek is. Az osto­bák nem veszik észre, hogy rágalma­ikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sztálinvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tiszaiük és Inota, ha. a veszprémi és a miskolci egyetem, ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarorszá­gon: szovjet érdek, hg az anyák védelme, a gyermekek támoga­tása: szovjet érdek, akkor ebből ■ az következik, hogy szovjet ér­dek és magyar érdek egy és ugyanaz! (taps.) A Szovjetuniónak válóban érdeke, hogy a magyar nép erős. egészséges és boldog nép legyen, ura legyen sa_ ját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjet­unió viruljon, erősödjék, még hatal­masabb támasza legyen a népek sza­badságának és békéjének. Sztálin szavaiból, a mi népünknek és a szovjet nép érdekeinek azonos­ságából azonban más is következik- Az következik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjet magyar barátságnak, á népek testvériségé­nek. az internacionalizmusnak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezetten szolgálja a magyar nép, a magyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan rokoaszenvet a Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag mun­kával, a laza fegyelemmel, a terv nem teljesítésével, a szocialista ver­senyben vállalt feladat elmulasztá­sával, az adott szó be nem tartásá­val. Lehetsz barátja a Szovjetunió, nak, ha nem vagy barátja Magyar- országnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazájának az az ózdi, vagy diós­győri kohász, martinász, mérnök, vagy igazgató, aki lemarad a terv teljesítésében? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai, vagy pécsi bányász, mérnök, párttitkár, vágy akár miniszter, aki félvállról veszi, teljesítik-e a szén. bányászati tervet, vagy nem teljesí­tik? Milyen híve a békének _c« ami ezzel egyet jelent: a szoyjet-magyar barátságnak — az a traktoros, vagy gépállomás vezető, aki elkésik a mélyszántással vagv a vetéssel? Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai — tisztesség ne essék. szói. ván — a Szovjetuniónak. De az MSZT-nek legyen gondja rá, hogy a Szovjetuniónak Magyarországon ne lusta és nemtörődöm barátai, hanem szorgalmas és lelkes barátai legye­nek, akik nem tessék-lássék módra, hanem odaadással szolgálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét. Sztálin elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán arról beszélt, hogy „Érthető, hogy partunk nem marad­hat testvérpártok adósa és neki is támogatnia kell őket, valamint né. peiket, a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megőrzéséért ví­vott harcukban.“ Nos, elvtársak, vau adósság és adósság. Kétségtelen, hogy mi magyarok — és ez nemcsak ránk, magyarokra vonatko­zik — sokkal, de sokkal többe] tartozunk a Szovjetuniónak, mint amennyivel a Szovjetunió tartozik nekünk. Sztálin sza­vait a szovjet nép adósságáról nekünk, lehetetlen bizonyos szégyenérzés nélkül olvasni. Hiszen nekünk, magyaroknak, sokkal, de sokkal nagyobb a türleszteni- valónk 1 Kétségtelen, hogy egyepmást törlesztettünk az adósságunkból, a felsza­badításért, békénk megőrzése érdekében nyújtott segítségén, a szakadatlan gazda­sági és kulturális segítségért, a szocialis­ta építés térén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért. De nem jó magyar hazafi az, aki nem érzi, hogy törlesztve adóssá­gunk egy részét, még mindig jócskán hátralékban vagyunk! Legyünk rajta, hogy törlesszüok ebből a hátralékból. De itt sajátságos tartozásokról és kö-‘ vetélésekről van «zó. Nem kereskedők kö­zötti adósság ez. hanem testvérek, bará­tok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önmagunknak kell vissza­fizetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell törleszteniink az adósságunkat,’hogy jól dolgozunk sa­ját magunknak, hogy felépítsük a ma­gunk szocialista országát, hogy megvéd- jük a magunk békéjét és függetlenségét, hogy teljesítsük a magunk kötelességét saját népünkkel szemben, hogy körmére üssünk a magunk ellenségeinek — kül­sőknek és belsőknek — hogy éberek le­gyünk a mi építésünk kártevőivel szem­ben. Akkor — de csak akkor — mond­hatjuk el, hogy törlesztettük a Szovjet­unióval szemben fennálló adósságunkat! Tanulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasz­talatait, légy ugyanolyan szilárd és áll­hatatos, kitartó és bátor, mint a szovjet nép! Tanuld meg Ugyanúgy leküzdeni a szocialista építés apróbb-rmgvobb nehéz­ségeit, mint a'szovjet dolgozó, tannlj meg ugyanúgy harcolni és helytállni, mint a szovjet nép: ezzel törleszd a magyar Adósságot a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Az idén különleges körül­mények között ünnepeljük meg a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapját. Ameri­kában uj emberek kerültek kormányra és azt mondják, hogy ezek az uj .emberek, — akik mellesleg szólva ogytől-egyig az amerikai milliárdos monopóliumoknak az emberei — valamiféle „uj politikát“ akar­nak kezdeni, többek között velünk kap­csolatban is. Akármilyen furán hangzik: „fel akarnak szabadítani“ bennünket. Ugyan mitől? Mióta hívják ,,felszabadí­tásnak" azt, hogy az amerikai Weiss Manfrédok vissza akarják szerezni Cse­pelt a magyar Weiss Manfrédoknak? Mi­óta hívják „felszabadításnak“ azt, hogy az amerikai milliárdosok barátainak, a volt magyar grófoknak és báróknak visz- sza akarják szerezni azt a földet, ami a magyar paraszté lett? Ezekre a „felsza­badításról“ szóló ostoba amerikai beszé­dekre a mi válaszunk csak egy lehet: Csepelt többé nem WM-nck, hanem visszavonhatatlanul és mindörökre Rákost Mátyás Művelőiek (nagy taps) hívják, jeléül annak, hogy Cse­pel és vele együtt, az egész magyar ipar, az egész magyar föld nem a grófoké és báróké többé, hanem a magyar dolgozó népé. . (Taps.) Mi tudjuk, hogy az amerikai háhorra uszítok szélsőséges elemeivel jónéháoy kalandorpolitikus került kormányra, olya- nők. akik szavaikban és tetteikben solo' szór beszámíthatatlanok. Azt a tanácsot, hogy ezeik a kissé gőzfejti kalandorok legyenek józa­nabbak és gondolkodjanak néha no a zsebükkel, hanem a fejükkel, nem. mi adjuk nekik, — hartem — épp mostanában — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a tanácsokat. A magunk ré­széről folytatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyugalom­nak és a szilárdságnak a politika, ját, az építésnek és a békének a po­litikáját és egyben az éberség poli­tikáját. Támaszkodni ebben a politikában, elvtársak, úgy, mint eddig, tovább, ra is a Szovjetunióval való barátsá­gunkra és szövetségünkre támasz, kódunk. Az idén a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja egybeesik a Szovjet, unió és Magyarország közötti barát­sági, együttműködési és kölcsönök segélynyújtási szerződés megkötésé, nck 5. évfordulójával. Ez a szerződés öt évvel ezelőtt hatalmas segítője volt a magyar állam talpraátlásának. Ennek a szerződésnek, a megkö­tésétől kezdve nem voltunk töb­bé legyőzött nép, egyenrangú, megbecsült tagjává lettünk * szabad népek családjának, fiz, a szerződés lett egész éplML munkánk alapjává, békénk és füg. getlenségünk sikeres megvédésének biztosítékává. Ez a szemződé* tett* lehetővé hároméves tervünk befeje­zését, első ötéves tervünk megkez. dését és valóraváltását, hazánk népünk gyarapodását, gazdaságilag, kulturálisan, honvédelmi készenlét: dolgában. Ez a szerződés tette lehe­tővé felemelkedésünket, nemzetköz* becsületünk és tekintélyünk helyre­állítását és növekedését. Mindvégig ki kell tartanunk és ki fogunk t»r. tant a szovjet-magyar barátság nagy ügye mellett, amelyet ft szerződés öntött jogi formába, r Fogadjuk meg, hogy mindvégig követjük azt a férfit, a.kl a magyar* népet a Szovjetunió iránti, tehát * saját magunk Iránti hűségre neveli- aki szüntelenül arra tanít, hogy ta. nuijúnk, tanuljunk és harmadszor tt tanuljunk a Szovjetunió tapasztala­taiból és kövessük példáját: a ml szeretett Rákosi Mátyás elvtársiju­kat! (Hatalmas taps.) Fogadjuk meg, hogy mindvégig hűek leszünk a szovjet nép és as egész haladó emberiség vezéré­nek, Sztálin elvtársvak haXha. tat lan tanításaihoz. (Viharos taps.) Révai József elvtárs szavait gysöc. ran szakította félbe a küldöttek lel­kes tapsa. A bes&éd elhangzása után lelkes tapssal köszöntötték a világ dolgozóinak nagy tanítómesterét, Sztálin éh-társat, és legjobb rnagyag tanítványát Rákosi Mátyás elvtár., sat, A kővetkező fdszötoJO C.t-fk ÄÖ**, a martfül „Tisza“ cipőgyár aztahá- novlstája volt. A jelenlévők lelkes tapsa emelkedett szólásra Valeri) Favicc vies Druzán, a filológiai tudományoüj J kandidátusa, a „Zvjezdsc“ főszer, kesztője. Valerij Pavlovics Druzin elvtárs beszéde jKedvea íVívtársak! Kedves Barátaim! A szovjet kulturális küldöttség névé“ ben fonó szeretettel üdvözlöm a Magyar- Szovjet^ Társaság II. kongresszusának részvevőit és a Magyar-Szovjet Társaság tagjait: a Magyar Népköztársaság városi és falusi dolgozóinak százezreit, az értel­miség és tanulóifjúság képviselőit, akik­nek minden vágyuk, hogy megismerjék a Szovjetunió népgazdaságának, kultúrájá­nak és békeharcának eredményeit. A Ma gyár-Szovjet Társaság II. kon­gresszusának s a néhány nap múlva kez­dődő Magyar-Szovjet Barátság Hónapjá­nak jelentőségét még jobban növeli az a kj^ülmény, hogy február 18-án ünnepel­hetjük a m a gyár-szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának ötödik évforduló­ját. A Szovjetunió és a népi demokratikus Magyar.or.szqg egy táborban köpd a békés életért, a békés fejlődésért a dolgozó emberek boldogságáért A békeszerető dolgozóknak ez a tábora a világbéke fenntartásának igazságos ügyéért harcol az uj háború gyujtogatói, az amerikai-angol imperialisták ellen. A béke ellenségei újabb világháború kirobbantására törekednek s nem riad­nak vissza semilyen aljasságtól, hogy meg­szakítsák a békeszerető népek békés építő munkáját. A világuralomra törekvő ame­rikai és angol imperialisták gazdasági blokád alá vették a Szovjetuniót, Kihát és az európai népi demokratikus országo­kat, azt gondolva, hogy így megfojthatják őket. De az imperialista urak ellenséges cselekedete és gazdasági blokádja szá­mukra nem várt eredményekkel járt. A szocialista tábor békeszerető országai gazdaságilag még közelebb kerültek egy­máshoz, még inkább megszilárdították együttműködésüket, s kialakították a köl­csönös megértés szellemét. Sztálin elv­társ a szovjet nép és az egész haladó- emberiség nagy vezére azt tanítja, hogy ez az együttműködés már eddig is rend­kívül fontos és gazdag eredményeket ho­zott és hoz a jövőben is. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című uj zseniális mun­kájában hangsúlyozta: ,.Ennek az együtt­működésnek a tapasztalata mutatja, hogy egyetlen, kapitalista ország sem tudna a népi demokratikus országoknak olyan iga­zi és magas műszaki színvonalú segítsé­get nyújtani, amilyet a Szovjetunió nyu.jt nekik­Nemcsak arról tan. szór hogy ez a se­gítség a lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó, hogy ennek az együttműködésnek alapja a köl­csönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágva.** • A Szovjetunió és a népi demokratikus Magyarország együttműködése mindkét fél számára igen hasznos. A Magyar Dolgozók Pártjának vezér tésévcl nagyszabású, békés szocialista építömunha bontakozott ki a népi de­mokratikus Magyarországon A munkaszerető magyar népnek minden nap újabb meg újabb örvendetes esemé­nyeket hoz az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet területén. Magyarországon a szocialista építőm un­ka gyorsan halad és egyre nagyobb mér reteket ölt. a mezőgazdaságban alkalmaz­zák az újabb, fejlettebb módszereket, uj kulturális értékeket termelnek, amelyek lehetővé teszik a dolgozók nevelését a szocializmus szellemében. Magyarország békeszerető dolgozói sokoldalú munkájuk során, a szovjet emberek tapasztalatainak mérhetetlenül gazdag kincsestárából me rítenek, tanulnak a szovjet emberektől, akik országukban már felépítették a w.o-' cializmust s magabiztosan haladnak » kommunizmus építésének útján* A szovjet emberek: az ipar és tt me­zőgazdaság dolgozói, a kultúra, a tu­domány és a művészetek képviselői kész örömmel adják át tapasztalatai­kat és a jövőben is örömmel ismer* te tik meg eredm ényeikkel a szoriqlizr mus építésének, 'útjára lépett, testvéri mvzgyar népet. A béke és demokrácia táborának sza-1 bad népei őszintén együttműködnek egy­mással, hogy még gyorsabban, törhesse­nek előre az általános haladás és felvi­rágzás utján. A múlté már az az idő, amikor a Szovjetunió egyedül építette uj életét, amikor a világ forradalmi mun­kásmozgalmának ,-rohambrigádja** e.gyes- egyediil állott s élenjáró szerepét úgy­szólván egymagának kellett betöltenie art ellenséges kapitalista környezet okozta legsúlyosabb körülmények között. Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommir nista Pártjának XIX. kongresszusán mon­dott történelmi jelentőségű beszédében! hangsúlyozta: Ezek a nehézségek ma mái* nincsenek. Sztálin elvtárs ki jel ©money ..Most egészen más a helyzet. Mr ft, <mni+

Next

/
Thumbnails
Contents