Észak-Magyarország, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-10 / 34. szám
AZ AHYtoÖT, AZ ESŐS, 001.306 ÚJ NEMZEDÉKÉRT! PÁRTUNK, népköztársaságunk kormánya, minden magyar dolgozó ustfy szeretettel fordult mindig az »nyák, a gyermekek felé. Erről tán118" kodnak a felszabadulás óta létesített «6 állandóan továbbfejlesztett anya- és gyermekvédelmi intézményeink és azok a kormányintézkedések, emeljek a szülő anyákul megfelelő anyagi támogatásban, sokrétű segítségben részesítik, bogy munkájuk" mellett minél könnyebben, minél gondtalanabbal tehessenek eleget legszentebb kötelességüknek, gyermekük világrahozásának és felnevelésének. Amíg az imperialista lialálgj’árosok, a háborús uszítok :*zou törik fejüket, hogyan pusztíthassanak el minél több anyát és gyermeket; amíg Koreában gyermekek ég gyermekes anyák tízezrei pusztulnak el a légi kalózok bombáitól; amíg nz imperializmus „ideológusai“ kannibál elméletekéi dolgoznak ki a „túlnépesedés-' megakadályozására, — addig hazánkban a párt és a kormány mindent elkövet, hagy védje a védelemre legjobban rászorulókat, a szülő anyákat, megszülető gyermekeket, mlné^ l>ol- dogabb, örümteljesebb gyerméKkort biztosítson a felnövekvő új nemzedéknek, elősegítse, hogy gyermekeink egészségesen nőjenek fel, erős építőt legyenek az új, boldogabb világnak, a szoeíalizmug, a kommunizmus minden kizsákmányolást, minden nyomort, minden nélkülözést megszüntető vüá- £4nak. A SZÜLó A INT A K iránti fokozott megbecsülés, tisztelőt, a szociálisig humanizmus jegyében született meg a minisztertanács vasárnap megjelent határoznia j,z anya- és gyermekvéde- 'lusn továbbfejlesztéséről- A magyar dolgozó milliók örömmel, megelégedéssel olvasták a határozat ■ minden mondatát. A határozat újabb méltó kifejezője annak, hogy számunkra a gyermek a legdrágább kincs és legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy jóléü és egészségügyi intézraé- "■ .Veink fejlesztésével, különböző szociális juttatásokkal még jobban előmozdítsuk a családi élet megerősítésé’• üjabb lépés ee erős, egészséges szocialista társadalmunk felépítéséhez. Népi demokráciánk már eddig Is nagy utat tett meg az anya* és csecse. jjiővédeiem terén, s ez csak akkor domborodik kj igazában, ka egy pillar lást vetünk a múltra. Hogyan feste t megyénkben az anya- és csecse- m^'-(Melóm ügye és milyen ma? Az összehasonlítás legdöntőbb alapja a «ecsemőlKilaudóság százalékos arányit. A felszabadulás előtt Borsodban minden 100 élveszületett csecsemő közül 10 halt meg, mielőtt az egyéves kort elérte, volna. Ma ez az arányszám az *iyn- és esecsemővédelem nagymérvű fejlesztése folyamán felé* nél Is alacsonyabbra, 7-4—7.5 száza- "ékra csökkent, sőt a megyei átlagon belül Piósgyővvasgyárban például a csecsemőhalandóság arányszáma 5-0 százalék volt. AZ ANYA- ÉS CSECSEMÖVÉDE- LEM a községekben és városokban B* úgynevezett gondozási körökön épül lel. Míg 1087-lten mindössze 15 gondozási kör működött megyénkben 17 Védőnővel, 1952-ben 84 gondozási kör dolgozott 101 védőnővel. 1951-ben már elértük, hogy minden csecsemőt rend- szeresen orvos vizsgált meg. A felszabadulás előtt megyénkben egyetlen szülőotthon sem volt, ma már a csecsemők nagy része szülőotthonban lát napvilágot. A felszabadulás előtt Borsodiban is ismeretlen fogalom volt a ööksö'e. Ma 15 állandó és 14 idény- bölcsőde ál] qz anyák, illetve kicsinyeik rendelkezésére 830 férőhellyel. Nálunk az új emberpalánták védelme sem Is csak világrajövetelüknél kezdődik, hanem már ett, amikor megakadályozzák az olyan betegségek, »z olyan gátló kőriimények elharapózá- Pát, amelyek számtalan gyermek világrajövetelét eleve lehetetlenné teszik, vagy egészségüket veszélyez [étik. A Emi than nem törődtek a megelőző védelemmel, köztük a rákbetegség és az ezzel járó bajok leküzdésével. Ma már társadalmi mozgalommá vált a rákbetegség elleni küzdelem. Az elmúlt éyben Borsodban 34.892 nő jeleni meg rákszttrő vizsgálaton. És olt vannak az egyre szaporodó területi és üzemi Dapközlotfhonos óvodák, ott van a sziilőanyáknak nyújtott sok nagy anyagi segítség és kedvezmény, mind segíti az anyákat, hogy egészséges gyermeket hozzanak a világra, gondozhassák csecsemőjüket. 1 A MINISZTERTANÁCS új határozata még fokozottabban gondoskodik a terhes nők és az anyák egészségének védelméről, a gyermeknevelés megkönnyítéséről. Ezt a eélt Szolgálja a bölcsődei férőhelyek számának az ötéves terv végéig való megkétszerezése, az idénybölcsődék férőhelyeinek nagyarányú , szaporítása, vándorbölcsődék létesítése. Növeljük az óv0(!ák, óvodai napközjot'thoTiok számát, az iskolai napköziotthonok férőhelyeit 15 ezerről 35 ezerre emeljük. A gyermekeik gondozását könnyíti meg a dolgozó anyák számára az, hogy az az anya, akí legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, havonta égy fizetésnélküli szabadnapot vehet Igénybe — ha a megelőző három hónap alatt igazolatlanul nem mulasztott. A határozat értelmében emelkedik az eddig is jelentős apyagt segítség, amit a szülő anyák és a többgyermekes családok kaptak az államtól. Eddig bizonyos gondot jelentett a kisebb jövedelmű családok számára a ose- csemőkelengye beszerzése. Március 1-től minden újszülött gyermek részére 400 forint érléliű ingyen csecsemőkelengyét juttat államunk, tekintet nélkül arra, hogy 8 szülő jogosult-e társadalombiztosításra. Az a dolgozó nő, aki társadalombiztosításra jogosult, az anyasági segély mellett terhességi és gyermekágyi segélyt is kap 12 heti munkabérének megfelelő ösz- szegben. Az anjasági segélyt ugyanakkor 500 forintról OOQ forintra, az első gyermek után 700 forintra emelik. A jelenlegi 1330 forintos anyasági segély helyett a mezőgazdasági társadalombiztosítási),, bevont dolgozó nő egységes anyaság! segélyként március 1-töl 1400 forintot, az első gyermek után 1500 forintot kap. Ezeket a segélyeket abban az esetben fizetik ki, ha az anya a terhesség alatt háromszor megjelent orvosi vizsgálaton. A HATÁROZAT „ családi pótlékra való jogosultságot március 1-től kiterjeszti az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira is, amennyiben, három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van, feltéve, hogy a ■határozatban előírt munkaegységet teljesítették. Aüaimink ezzel újabb támogatást nyújt a közös gazdálkodás útjára lépő parasztságunknak, meg- könnyíti számára a gyermeknevelést, emeli életszínvonalát. Amikor pártunk, a dolgozó i,ép állama ilyen messzemenő anyagi kötelezettséget vállal az anya* és csecse. mővédeiem fejlesztésére, a gyermeknevelés megkönnyítésére, a többgyermekes anyák anyagi megsegítésére, új anya- és gyermekvédelmi intézmények létesítésére, mé!lányos a határozatnak az a része, „mely azt kívánja a gyermektelen, nőtlen és hajadon dolgozóktól, »kiket nem terhelnek a gyermeknevelés gondjai, költségei, hogy anyagilag hozzájáruljanak n jelentős összeget kitevő támogatáshoz, ezzel kivegyék részüket hazánk további erősítéséből, az új, erős nemzedék felnevelésébőlA MINISZTERTANÁCS határozatának minden sorában, minden intézkedésében a népi demokratikus rendszer fölényét tükrözi a tőkés világgal szemben. Virágzóbbá, boldogabbá teszi hazánkat. Az ebben kifejeződő szerető gondoskodás büszkeséggel, megelégedettséggel top el minden anyát és minden becsületes dolgozót, aki érzik, hogy számunkra legfőbb érték az ember, s minden, ami ebben az országban pártunk, Rákosi e'Várs vezetése alatt épül, minden, amiért mi harcolunk, az ember jobb jövőjét, boldogulását, magasai* kultúráját, magasabb életszínvonalát szolgálja. Előre a szénbányászat 1953. évi tervének teljesítéséért! 4 szénbányászát vezetőinek és kiváló dolgozóinak értekezlete A Magyar Dolgozók Pártja Központi 'Vezetősége szombaton értekezletre hívia össze a szénbányászat vezetőit ás kiváló dolgozóit, hogy megbeszélje velük az 1953. évi terv teljesítésének feladatait. Az értekezleten megjelent és felszólalt népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs. Megjelentek Gerő Ernő és Hidas István elvtársak, a minisztertanács elnökhelyettesei, valamint az MDP Politikai Bizottságának és az MI>P Központi Vezetőségének több tagjaHidas István elvtáfs bevezető szavai után Ozottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Czottner Sándor elvlárs, bánya- ás energiaügyi miniszter neszamOiú.a Bevezetőben azokról az eredményekről szólt, amelyeket a szénbányászat a tavalyi terv teljesítésében ért el, majd rátért az 1953. évi feladatok ismertetésére. , — Szénbányászatunk januári tervét nem teljesítetté, súlyosan elmaradt. Szénbányászatunkban soha iiyen elmaradás még nem fordult elő. A szénbányászat összes dolgozóinak, elsősorban azouhaD a vezetőknek érezniük kell ezért a súlyos felelősséget. Bár 1952 végén Rákosi és Gerő elvtársak jóelőre figyelmeztettek bennünket, hogy készítsük elő a zökkenőmentes átmenetet az új esztendőre, ezt még' sem tettük meg, sőt még januárban sem hoztunk kemény intézkedéseket a hibák megszüntetésére. A januári és februári tapasztalatok azt mutalják, hogy a trösztök igazgatói, főmérnökei, az űzetnek vezetői nem érzik ezt a súlyos felelősséget, mert következetes hare helyett jobban szeretnek siránkozni és az objektív nehézségekre hivatkozni. A szénbányászat vezetői, dolgozót, ha valóban szeretik pártunkat, osztályunkat, ha mégis átérzik spyos elmaradásunk politikai, erkölcsi és gazdasági jelentőségét, azonnal cselekedni fognak, megszűnünk a hibákat és behozzák 00 elmaradást. Czottner elvtárs ezután részletesen beszélt azokról a legsürgősebb tenni- valókró1, amelyeket a szénbányászat dolgozóinak és vezetőinek végre kell hajtantok, hogy pótolják mulasztásaikat. . Annak érdekébon, hogy a termelés egyenletesen emelkedjek, elsősorban is olyan munkahelyeket kell teremteni bányáinkban, amelyekről tömegesen lehet szenet bányászni. Bár egyes üzemekben, mint az oroszlányi XVI-os aknán, ezt a problémát megoldották, a bányaüzemek többségében nincsenek: tömegtermelésre, elsősorban frontfejtésre alkalmas munkahelyek. Igen sok vezető azt bizonygatja, hogy az ő tizemében „különleges“ viszonyok vannak, s ezért nincs lehetőség nagyteljesítményű munkahelyek létesítésére. A miniszter hangsúlyozta, hogy 1953-ban csaknem kétszeresére kell növelnünk a bányák front-homlok- hosszát annak érdekében, hogy az év végére az összes széntermelés 50 százalékát a frontfejtések adják. Majd így folytatta: A második feladat: el kén érnünk, hogy bányaüzemeink vezetői gazdaságosan, helyesen osszák el n munkaerőt, Végre kell hajtanunk a párt és a kormány határozatát, amely előírja, hogy állandóan növelnünk kell a szeneiül: arány számát. Emlékeztetett arra, hogy Gerő elvtárs a Központi Vezetőség novemltér 29-1 ülésén megbírálta a hánya- és energiaügyi minisz'ériumol, amiért nem hajto*t9 végre ezt a fontos határozatot. Tavaly évközben átmenetileg sikerült ugyan növelni a szőnélek arányszámát, de nem sokkal utána a veze'ők gyengesége, kényelmessége és hamis népszerűségre valp törekvése miatt Ismét rosszalkodott a heivzet. Azt, hogy januárban a szénbányászat nem teljesítette a tervet, részben a szeneiül; kedvezőtlen arányszáma okozta. 4 harmadik feladat, hagy megfelelően alica!mázzuk, jobban használjuk yi a gépeket és véget vessünk n gépekkel szembeni ellenséges Magatartásnak. Rákosi elvtárs nyomatékosan figyelmeztetett bennünket orszáesrvfllés! Ité- tivódéhen: „.4 szénbányásza than biztosítani kell végre, hogy a gépesítés tettes súlyával érvényre jusson, megszűnték <lz idegenkedés azoknak „ bányagépeknek a használatútól, amelyek a bányász nehéz munkáját vannak hivatva meyköneyíleni és m termeiékény séfet növelni.'' idei tapasztalatok azt mutatják —• hangsúlyozta Ozottner elvtárs —, hogy a bányákban nem használják ki megfelelően a gépeket. — A gépesítésnél mutatkozó nehézségek mögött, ott van az ellenség aknamunkája. Ezt több példa is bizonyítja. Ozottpar elvtárs ezután arról beszélt: sok bányában nem lartják szem előtt, milyen sorrendben kell a munkafolyamatokat gépesíteni. A szénbányászat gépesítésének három egymást követő fázisa vau. Először a szállítást kell gépesíteni, azután a rakodást, majó a jövesztést. A gépesítésnek ezt a logikus sorrendjét ketl figyelembe venni bányáink vezetőinek. A negyedik feladat, hogy az év. végére frontfejtéseink 50 százaléka ciklusos grafikon szerint dolgozzon — mondotta Czottner elvtárs. A ciklusos grafikon lehetővé teszi a technológiai fegyelem megszilárdítását, nagyobb lehetőséget ad az ellenőrzésre, s megkönnyíti, hogy a bányászó^ világosan lássák feladataikat. Az ötödik feladat a munkafegyelem megszilárdítása. Csökkcnte- nünk kell a hiányzók számát, ki kell használnunk a nyolcórai munkaidő minden percét. A munkafegyelem megszegését jelenti az is, hogy sok bányában rosszminőségű szenet bányásznak. Értsék meg a vezetők, hogy bűnös mulasztást követnek el, ha nem lépnek fel keményen, határozottan a munkafegyelem megbontó! ellen, ha nem követelik meg minden dolgozótól a szilárd munkafegyelmet. Hatodik feladat: a bányahizton- ság fokozása, a munkavédelem megjavítása. Több hányánk vezetője ielkilsmerétle- nül, könnyelműen kezeli a dolgozók biztonságát. A bányák vezetőinek, a bánya- és energiaügyi minisztériumnak gyökeresen mag keli javítania * munkavédelmet a bányákban. A hetedik feladat: meg yell javítani g vezetés színvonalát a politikai és szakmai tanulás útján. Következetesen végre kell ha jtani‘a párt- és kormányhatárosatokat. Szénbányászatunk jelenleg! szervezeti formájában n«n érvényesül az egysze- mélyi felelősség elve. A trösztök és a t üzemek között nincs meg a kellő k''beeső lat. A műszaki vezetők távol vadnak a termeléstől. Bejelentette: olya-i Intézkedéseket hoznak, hogy a mérnököknek és technikusoknak legalább 4» százaléka közvetlenül a termeléssé} foglalkozzék- 1 Yégiii a nyolcadik feladat: i meg kell szüntetni a szén hányd- ; szat vezetőinek közömbösségét a I munkaverseny, a Sztahdnov-moz• ! galom iránt. Fel yell lendíteni a szocialista versenyt — mondotta Czottner elvtárs, majd így folytatta: — Az elmúlt időszakban a szénbányászatban csökkent » versenyzők száma. Ez szorosan összefügg azzal a hibával, amely a .minisztériumban és r bányákban Is megtalálható, hogy u vezetői; nem figyelik a tömegek véleményét. nem hallgatnak a dolgozók javaslataira. Ahhoz a nagy munkához, amely előttünk van, kérem a párIsnervezetek segítségét. a .szakszervezet, a” DIS'Z és a tíW>! tömegszer- vezet segítségét, mert nélkülük nem érhetünk el eredményeket. Bányáss elvtársafc! Előre az 1953. évi terv tel. jesí léséért! Az igazgatók, tómórnököK ígérik: teljesítik a tervet Szijnet után megkezdődött a vita. Sorra szólaltak fel az igazgatóit és a sztahánovisták, a párt- és szakszervezeti íunkcipnáriuspk és a mérnökök, bányamesterek, s aknászok, hogy feltárják munkájuk hiányosságait, besfa- moljanak terveikről. Valamennyien hangsúlyozták: a terv céljai teljesen reáliák, teljesíthetők. Valamennyien megfogadták: rövid időn belül pótolják a mulasztást, teljesítik a tervet. A felszólalók közül Tajkov András elvtárs, az országoshírű sztahánoyista vájár hívó szóval fordult az ország Do uh assz -komba j n kézelőihez: versenyezzenek azért, hogy ki ad több szenet a hazának. Hurrán István elvtárs, a bánya- és energiaügyi miniszter első helyettese a műszaki középkáderei; — aknászok, technikusok, Uörletvezetők, gépmesterek, szállítási felvigyázók, löm es terek — feladatairól Ítészéit. Hangsúlyozta a bözépkádereb nagy felelősségét a terv teljest léséért, A trösztök és a vállalatok vezetői sokszor nem vonják felelősségre azokat a műszaki kádereket, akiknek hibái miatt beköveté kezet! az elmaradás: olcsó népszerűségre törekszenek, megalkusznak, A "elsőbb vezetésnek ez a rossz példája opportunistává tesz sok műszaki k'5- zépkáderj js. akii,- eltűrik egyes hanyag dolgozók fegyelmezetlenségét. — Ezen feltétlenül változtatói kell, következetesen régre kell hnj'anunk pártunknak ós kormányunknak a ínft* szaki kpzépkáderekre vonatkozó határozatait. A következő felszólaló Szedő János elvtárs, a líorsodmegyei Szénbányászati Tröszt igazgatója volt. Részletesen felemezte, melyek azok a tartalékok, amelyeknek mozgósításával teljesíthetjük a tervet. Beszéde végén, ígéretet tett, hogy a tröszt hiánytalanul teljesíteni fogjg térré/. Ezután Loy Árpád elvtárs, Kos. suih-díjiis sztahánovlsta frontmester lépett az emelyényre- — A miniszter elvtárs referátumában beszélt a műszakiakról, de nem szólt a magyar szénbányászat szlahánovistáiról. .Pedig mi, sztahánovisták is felelősek: vagyunk az elmaradásért — jelentett^ ki. — Elmondottó, hányszor kérték a műszaki vezetőket, hogy szerezzenek egy szivattyúi a munka megkönnyítésére, de nem szereztek. Amikor azonban Loy elvtárs közvetlenül a párthoz fordult segítségért — nyolc óra mnU tán már fel is szerelték a szivatlvú*. „3finden az akaraton múlik" — fűzte hozzá Loy elvtárs, E szavalt lelkes tapssa) fogadták. Befejezésül a kiváló sztahánovísfa arra szólította fej hány ásztársait : köszörüljék ki a bá- nyászbecsü'eten esett csorbát azzal, hogy teljesítik a tervei. Felszólalt a vitában Kúposok Béta elvtárs, a somsályi pártbizottság titkára. ■ A banyászpáfiszarvezeteK és a szakszervezet munkájának megjavításáén Bhaha Béla elvtárs, n bányászszakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a szénbányászat súlyos elmaradásáért a szakszervezet Is nagy mértékben felelős. — A szakszervezet 1953 első napjaiban és hot eilten elaludt a munkaverseny szervezésével. Verseny-mozgalmunkat meg kell szabadítanunk a 1 Iürokratrkus csükeyények! <31. Ezután a fegyelmegellenségekről hószélt s több példával bizonyította, milyen károkat okoz ezek liberális kezelése. A köyeíkező felszó'aló Simon Sándor elvtárs, a diósgrőri Márta-bánya yájárja a bánya dolgozói nevében megfogadta, hogy kivívják az élüzem- eímei. Utána RufU Lajos elvtárs pécsi sztahánovlsta bányász elmondotta, hogyan sajátította el a hazánkban járt kiváló szovjet vájár,Yglígurg elv- 'árs munkamódszerét. Az új módszer segítségévei 230—250 százalékos tel- jesí'ményeket értem el — mondotta. — Brigádom minden tagja átvette ez* a módszert, s így termelési eredményünkéi megkétszereztük. Ezzel együtt kereseteink is nagy mértékben emelkedett: ,3500—40C0 forintot is kerestünk havon»«. — Rufli elvtárs felszólította a bányászokat az új munka- módszer alkalmazására. Ezután Ars Lajos élvtárs, a Köz- nonti Vezetőség pár*- és tömegszervezeti osz»á'vának helyet les vezető.)6 szólalt'fel. Részletesen elemezte báu Dyászpártízervezetelnk tegfőbb fogyatékosságát, azt, hogy nem harcolnak G S n||j
