Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

CMtoartitk, m jaauár 23. ESZAKMAGYARORSZAG Jól áttanulmányozták a begyűjtési rendeletet, megkezdték a beadást agöneruszkai dolgozó parasztok A göncruszkai dolgozó parasztok *nár eddig is jó hírnevet szereztek maguknak, községüknek a beadás példás teljesítésével. A járási ver­senyben mindig az első helyre került & község. A göncruszkai dolgozó pa­rasztok szorgalmas, becsületes em­berek, kevés olyan van közöttük, aki ne teljesítette volna túl előírását. A község két termelőszövetkezete -— a „Haladás“ és a „Szabadság“ — még az élenjárók között is az első. A múlt esztendőben különösen ki­magasló sikert ért el a község: az országos begyűjtési versenyben hato­dik lett. ííszoklevFlet és 40 ezer (érint jutalmai kapott. gok dolgozó parasztot tüntettek ki díszoklevéllel. A szép jutalomból hangoshíradót szereltettek fel. rend­behozatták a kulturotthont Villanyt, köves utat, igen sok mást is kaptak már a tervtől, a nép államától a göncruszkalak. ezért fogadták meg. hogy ebben az évben is megőrzik jó hírüket, sőt tovább öregbítik dicső- •égüket Amikor megjelent a törvényerejű begyűjtési rendelet, a községben bézről-kézre járt az újság, a késő esti órákig olvasták, beszéltek róla a dolgozó parasztok. Király János 3 holdas dolgozó pa­raszt ígv beszélt: . ~ Eddig sem voltam az utolsók kozott a beadásban, de ebben az év­ben a legelső akarok lenni. Igazsá- ß°s az _új begyűjtési rendelet. Igen kedvező, hogy beadásra a sertést önkéntes társulással, közösen is hiz­lalhatjuk, így még könnyebben és gyorsabban tudjuk teljesíteni köte­lezettségünket Andrejkovics András közénnaraszt ezeket mondotta: — Igen nagy előny, hogy többen *■ társulhatunk a szarvasmarha- beadásra. Bz él twvTfliiésI rendeletid Réa többet ssgii rajtunk kormánnink. Mindenben igazságos az új rendelet Aki tehetősebb, többet ad be, aki- Hrclc nagy családja van, kevesebbet vár tőle az állam. Bezzeg, a múltban semmit sem törődtek az ilyennel, sőt a szegényről húzták le a bőrt. Szabad Föld Téti Estén ismertet­ték az új begyűjtési rendeletet, a népnevelők és a begyűjtési állandó bizottság tagjai kisgyüléseket tar­tottak szerte a községben, felkeres­ték minden dolgozó parasztot, elbe­szélgettek velük. A község minden dolgozója örömmel, megelégedéssel fogadta a begyűjtési rendeletet. Kuetz István 8 holdas dolgozó pa­raszt így bészélt a népnevelőknek: — Könnyen eleget lehet tenni a beadásnak, az a fontos, hogy jól csi­náljuk meg a tervet, miből mennyit termelünk. Szorgalmasan, jó mód­szerekkel kell dolgozni, jut aikkor bőven szabadpiacra is. Az új begyűjtési rendelet megje­lenése óta már 367 kiló baromfit adtak ba Giincruszfcán Vigh István 3 holdas dolgozó pa­raszt most is megelőzte dolgozó társait: — a községben első­ként — még január 2-án — 5 kiló baromfit vitt a begyüjtőhelyre. Pél­dáját nyomban sokan követték. Sző­ledi András 7 holdas 13 kilói Ke­rekes Ferenc középparaszt 8 és fél kiló, Gönczi Pál 4 holdas dolgozó paraszt 5 kiló baromfit adott be elő­írására. G. Serke István és sok más dolgozó paraszt túlteljesítette a tej­beadást. Gyakran megszólal a tanács hang­szórója, ismerteti az új begyűjtési rendeletet, azután zeneszámmal és dallal, sőt külön még az úttörő paj­tások is köszöntik azokat, akik pél­dát mutatnak a kötelességte'jesítés- ben. E sok jó eredmény mellett rendkí­vül nagy hiba is van a göncruszkai tanács munkájában. Eltűrte, hogy a kulákok szabotálják a beadást, ■van­nak közöttük, akik még multévi kö­telezettségüket sem teljesítették. Ez az opportunizmus igen nagy veszé­lyeket rejt magában —- a legsürgő­sebben le kell küzdeni. Önelégültség nélkül, a kulákokkal szemben kemény fellépéssel, a dob* gozó parasztok körében végzett fel- világosító munka további javításával küzdjön a ’ tanács, hogy az idén a megyében, de az ország községéinek versenyében is a legelsők között legyen Gőneruszka. Lengyel kormányküldöttség érkezett Berlinbe Hétfőn délután lengyel kormány- küldöttség érkezett a német főváros­ba. A kormányküldöttség, amelynek vezetője Wiodzimierz Sokorski kul­turális és művészetügyi miniszter. a lengyel-német kulturális együtt­működés ezévi munkatervéről foly­tat tárgyalásokat a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának il­letékes képviselőivel. filáírták a Magyar és Lengyel Népköztársaság közötti 1953. évi árucsereforgalmi és fizetési megállapodást 1953 január 20-án Budaipesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 1953. évre szóló árucsereforgalmi *é$ fizetést megállapodást. A. megállapodás, a11'«1!' az árucsereforgalom kiszélesítését irányozza elő és nagymértékben szolgálja a két baráti népköztársaság gaz* daságí kapcsolatainak elmélyítéséi, e’ősegíU mindkét országban a szocializ­mus építését. Az őszinte baráti légkörben lefolytatott tárgyalások eredményeként lét­rejött megáPapodást a Miagyar Népköztársaság kormánya nevében Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, a Lengyet Népköztár­saság kormánya nevében Mine Henrik meghatalmazott miniszter, * Lengyel Népköztársaság budapesti követe írta alá. Rossz a gépki használás, gyenge a munkaszervezés nem használják fel a szovjet tapasztalatokat a borbolyai Terv-táróban AMI A NAGY PARÁDÉ MÖGÖTT VAN,«. 20-i csaptak kezct| a _ r ______ _ _________ Be, hogy mi van a nagy parádé mögfitf, arról nem beszéllek a szónokok, nem emlékezett meg Eisenhower, s nem olvashattak H dolgozók a/. ujsigok hasábjába sem. Er ró! — a tények beszélnek, amelyek szétzúzzák a haztidozást s rm-zmul-l, ják az igazi „amerikai életformát“. Néhány adat arról, ami a nagy parádé mögött van... Az eimuit esztendő az amerikai monopóliumok számára az új >mesés gyere, ségek, az amerikai dolgozók, elsősorban pedig a munkásosztály számára a torából elszegényedés éve volt. A „Wall Street Journál“ adatai szerint a «27 * legnagyobb amerikai részvény*, társaság nyeresége 1952 első 9 hónapja alátj 5.2 százalékkal, a hadiipari rész* vénytársaságok profitja pedig 99.2 százalékkal haladta meg az 1951 hasonló idő, szaka alatt szerzel! nyereségek összegét. Ugyanez alatt az idő alatt az amerikai munkások reálbér« — az adók és az árak emelkedése következtében az 1940 évihez viszonyítva átlagosan 148 dollárral csökkent. Egy munkáscsalád évi jövedelme 422 dollárral kevesebb annál, mint amennyi szükséges lenne a kormány által megál­lapított minimális életszínvonal költségeinek fedezésére. Még rosszabb az Egyesült Államoktól függő kapitalista országok helyzete. Angliában az ipari termelés a múlt évben majdnem 6 százalékkal csökkent. Nagy gazdasági nehézségekkel küzd Franciaország, kivitele 1952-ben az előző évinek leiére csökkent. Hanyatlik az olasz békeipar termelése is. Mindezek következte, ben az amerikai milliomosok által a „megsegített“ országokban mindenütt foísnzé- dik a munkanélküliség. Az USA.ban, Angliában, Japánban, Nyngat.Németország- ban, Olaszországban és Belgiumban a munkanélküliek száma elérte a 22 milliót. Parisban például a szegénysorrá diákok u!eá* söpörnek, vagy vendéglőkben tó, nyárokat mosogatnak. Sokan „dajka“ szerepre vállalkoznak, — kisgyermekekre vi­gyáznak. Hollandia több városában megvizsgálták a gyermekeket. Kiderült, hogy a gyermekek 15 százalékának táplálkozása még a legelemibb követelményeknek sem felel nieg. . ... . A nagy parádé alkalmával minderről nem cselt szó, s nem beszellek arról sem, hogy a háborús uszítok a maximális profit elérése érdekében nem válogatnak a módszerekben A szónokok hallgatása helyett beszélnek erről az alábbi képek: Casablancában • a marokkói dolgozók megféleml i* ési^rc amerikai mintára óriási badikészült- ségben vannak a frSsénVGnydssatmlc termelését egy el­ten éo, alatt több mint -}.C millió ton­nával Jcen emelni. Ez az emelkedés a lui,borúelőtti Magyarország egész szén­termelésének fele’’ — mondotta Gerő Ernő élvtárs a .Központi Vezetőség 3952. november 29-i ülésén. Az idén. tehát még több szene* vár a bányá­szoktól a magyar nép, mint tavaly. Ahlhoz, hogy a megnövekedett köve­telményeknek eleget tudjanak tenni, népi kormányunk, bányászaink mun­kájának segítésére fokozottan gépesíti a bányaüzemeket. A sajókazinci bányavállalathoz tar­tozó herbolyai Terv-táró dolgozói az- ®#1 büszkélkedhetnék, bogy az elmúlt Évben 2 Donbász-kotnbájonai gazdago­dott üzemük. Szégyenletes lemaradás Hatalmas segítséget Jelentett ez szá­runkra, hiszen a szénkombájn és a többi gép rendkívül megkönnyíti a bányászok munkáját. A Terv-táró en­nék ellenére sem teljesíti tervét. Az eitnttlt évből is adósságot hozott az új esztendőbe, s ezt most újabb lemara­dással növelte. Tavalyi évi tervüket r Terv-táró dolgozói 99-8 százalékra, utolsó ne­gyedévi tervüket pedig 85 százalékra teljesítették; az új esztendő első 19 napjában is messze elmaradtak az elő­írásuk mögött, mindössze 77-8 száza­lékot értek el. Amikor a kombájnokat megkapták, » herbolyai Terv-táró dolgozóit meg­látogatta Vaszilij Kucser, a Sztálin- eíjjal kitüntetett szovjet sztahánovista Lombáj övezető, aki rendkívül értékes útmutatásokat adott nekik. Mi .tehát az oka a nagyfokú lemaradásnak? Kétségtelenül vannak objektív ne­hézségek a herbolyai Terv-táróban. — Sok tepniészetadta akadályt keli le- fcüzdeniök. A bánya egyes munkahe­lyei n 15—20 em-es víz van. Hátrál­tatja a bányászok munkáját a® Is, hogy a II. fronton sok a „.vető". Emellett azonban a lemaradás leg­főbb oka, hogy a két nagyteljesítmé­nyű Donbász-kombájnt nem használ­ják ki jói. Január 1-től 15-ig az I. kombájn 253.5, a Il-es kombájn pe­dig 246.5 órát dolgozott. A gépek rossz kihasználásáért azonban nem­csak a herbolyai bányaüzem vezetője ti» felelőn, hanem a Borsod vidéki Szén- ttönyáezaü Tröszt la, Főleg asért« mert a bányaüzemben mindössze egy trafó állomás van, amely a két kom­bájnt nem tudja egyszerre működtet­ni. Már régen gondoskodni kellett volna vagy egy nagyobb teljesítmé­nyű, vágy még egy transzformátorról. Apró hiba könnyű kijavítása helyett eltűrik a szállítás akadozását A bányászok munkáját a szállítás szervezetlensége is hátráltatja. Ross?, a száMítópályán a jelzőberendezés. A szénnel megrakott csilléket kb. 200 méterenként meg kell állítani, hogy a gépész telefonon megtudja: szabad-e a pálya következő szakasza, indlthat- ja-e tovább a rakományt? Hozzájárul a lemaradáshoz, hogy az ácsoláshoz szükséges fát nem biz­tosítják kellő mennyiségben. Ez gátol­ja a kombájnok előrehaladását, — Emellett a frontfejtésre szállított fa nem is megfelelő méretű, vagy 10—15 cm-rel hosszabb, vagy pedig rövidet* a kelleténél. Emiatt sokáig tart az ácsolás. Komoly hiba az is, hogy a* osz­tályozó gépi berendezését sem használ­ják * ki teljes mértékben. Gyakran fordul elő géptörés, emiatt sok óra esik ki a termeidéből* A szénosztályozónál dolgozók pa­naszkodnak, hogy nem tudnak haladni a munkával, mert a bányából sárral, vízzel és Iszappal* kevert szén étkezik. Olyanok a vaslórék, mintha eár lenne bennük és amikor tartalmukat az osztályozó bunkerbe öntik, a felvonó elevátor teljesen betapad, a szén és.a latyak visszafolyik a bunkerbe, ahol sokszor térdig érő sárban dolgoznak az emberek. A felvonó elevátor ten­gelye gyakran eltörik*, kaliber rostja eldugul. Ezen a bajon is lehetne va­lamiképen segíteni. A herbolyai bá­nyaüzem vezetőségének és a borsodi széntrösztnek a legrövidebb időn be­lül intézkednie kell, különben á több mint 1 millió forint beruházással épí­tett osztályozó berendezése tönkre­megy. Nagy hiányosságok vannak a kar­bantartás terén is. A Terv-táróban mege’őző karbantartás jóformán nincs is. Tartalék alkatrészek sincsenek. A gépműhelyben kevés jólképzett dolgo­zó van. A herbolyai Terv-táró kor­szerűen felszerelt, gépesített bánya. Feltétlenül szükséges, hogy a gépek­hez tartal'ékalkatrészeket biztosítsa­nak, hozzáértő dolgozók foglal kozza nak a karbantartással, javítással. A herbolyai bányászok és műszaki vezetők felelőssége A felsorolt hibákért a műszaki ve­zetők mellett felelős a herbolyai bá­nyaüzem pártszervezete is. A felvilá­gosító, népnevelő munka nem kielégí­tő, úgyszólván nincs is- Pedig nyilván jobb munkára lelkesítené a dolgozó­kat, ha felhívnák figyelmüket, hogy gyermekeik Herbolyán azért vannak fűtetlen iskolában, mert a Terv-táró dolgozói nem teljesítik kötelességü­ket. Tudnia kell az üzem minden dol­gozójának, hogy ha csak 1—2 száza­lékkal is elmaradnak tervük mögött, ezt a hiányt a lakások és iskolák sipylik meg. A pártszervezet nem gyakorolja pártellenőrzési jogát, nem számoltatja be a műszaki vezetőket. Az üzemi bi­zottság sem áll feladata magaslatán. Nem építette ki a bizalmi hálózatot, nem gazdája a szocialista munkaver­senynek sem; nem szervezi a versenyt a műszaki középkáderek között. A bá­nyászok között még így is élénk ve­télkedés folyik. Ez azonban egymagá­ban nem elég. Ha a műszaki vezető­ség nem Jár elő Jó példával, nem biz­tosítja a műszaki előfeltételeket, ak­kor a bányászok lelkesedése csökken. A pártszervezetnek és * szakszervezet­nek sokkal többet és jobban kell fog­lalkoznia a műszakiakkal, hogy tevé­kenyen bekapcsolódjanak a versenybe Hibás a pártszervezet és a szak- szervezet abban is. hogy nem bírálja meg keményen az olyan műszaki ve­zetőket, akit rossz példát mutatnak a műszak letelte előtt, otthagyják munkahelyüket. Ezen sürgősen vűltoz tatni hell. A csapatvezető, a műszaki vezető a csapat irányítása mellett fe­lelős azért is, hj>gy a munka rendben folyjék, hogy a csapat minden tagja fegyelmezetten teljesítse kötelességét. A műszaki vezető fontos feladata a munkafegyelem megszilárdítása* Ho­gyan tehet eleget ennek a feladatá­nak az a műszaki vezető, aki maga is fegye’mezetlen ...? Legfőbb ideje, hogyha bányaüzem vezetősége intézkedjék a hibák kijaví­tására, az egyenletes termelés megva­lósítására. Dolgozó népünk , állandó figyelem­mel és szeretettel kíséri a bányászok kemény, áldozatos munkáját. Ez a szeretet és megbecsülés arra kötelezi a bányászokat, hogy egyre nagyobb eredményeket érjenek el, minden nap teljesítsd, sőt túl teljesítsék tervüket-. A milliók azonban nein tűrik az impe­rialisták garázdál­kodását. Ezt bizo­nyítja, hogy n ja­pán dolgozók is el­lenállást ianusíta nak az TTSá bázisainak ellen; Sieuoka kör­zet Ogasza 1 nak lakói hatalmas gyűlésen tiltakoz­tak az ellen, hogy földjükön katonai bázisokat létesítse­nek. Vietnamban tent viselkednek máské­pen a francia im­perialisták. Véres terrorral akarják; ti nyomni a Vietnami nép szabadsághar­cát, * ezért vágó­hídra. viszik -ii francia dolgozón gyermekeit. Xemrd- giben 700 sebesült érkezett Franciaor­szágba Victnambó1- Csa kuem va lom en Iri­nyinek amputálni kellett egy-egy vég­tagját­A japán dolgotok harcolnak az eile» is, hotlfy tovább sú­lyosbodjék elvisel­hetetlen nyomoruk-. Béremelést követel­tek. A S millió tu* got számlátó ja­pán szakszervezeti tanács több mint fú ezer szakszervezeti megbízottja nagy­gyűlést tartott To­kióban. hogy szoli­daritását nyilvánít. sa a béremeléséi t sztrájkban ~áUó bá­nyászokkal és vil­lamosipari munká­sokkal­fiz amerikaiak meg akarják kaparintani Korea tungszten bánfáit Peking (Uj Kína) Az amerikai agresszorok, amint Frederick Kuh amerikai laptudósító jelentéseiből kiderül — szemet ve­tettek Korea tungszten lelőhelyeire. Kuh arról ír, hogy az amerikai pa­rancsnokság „északi irányú támadá­si terveiben egyik legfontosabb sze­repet a tungszten játssza“. Az amerikai tudósító ezután így folytatja: „Korea leggazdagabb tungszten-bányái az ENSZ-csapaíok arcvonalától északra, a kommunisták ellenőrzése alatt álló területeken vannak. Ezek a bányák nincsenek túlságosan messze a szövetségesek jelenlegi állásaitól és ha sikerülne mintegy hetven mérföldet előretör­ni észak felé, a tungszten-bányáb a szövetségesek kezére kerülnének“,.

Next

/
Thumbnails
Contents