Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG f Szemlélieifi oktatási seiMzwag „I SzoWeianiú új ötéves terva“ cisjü as»**6w Tűrhetetlen nemtörődömség, gondatlanság tapasztalható egyes üzemeinkben az ipari tanulók oktatásánál s. Gazdag eredménvekröl beszél a sárospataki „Dézsa' termslászöveikezeti csoport zárszámadása J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA *ra 50 fillér Miskolc. 1953 január 4. vasárnap IX. évfolyam 3. szám A szövetkezetekről szóló lenini mű évfordulója í HARMINC ÉVVEL ezelőtt, 1923 január 4-én írta Lenin elvtárs a világ proletariátusának láng lelkű vezére, a nagy stanító. „A szövetkezetekről" című nagy- jelentőségű művét. Ebben az időszakban már győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és napirendre került a népgazdaság fejlesztőre, ' a szocializmus felépítése. Lenin elvtársnek ez a müve is jelentős útmutatás volt a szocializmus építésének fontos kérdőkében. Útmutatása *— általános érvényű, amelyből mi is, akik a szocializmus építésének útján járunk, rendkívül gazdag és fontos tapasz tálatokat meríthetünk és kell is, hogy merítsünk. A jelentős mű bevezetőjében Lenin hangsúlyozza: „Nálunk, véleményem szerint, nem fordítanak kellő figyelmet a szövetkezetekre. Aligha érti meg mindenki, hogy most, az Októberi Forradalom óta és az új gazdasági politikától függetlenül fsát e tekintetben ezt keil mondanunk, hogy éppen az új gazdasági politika következtében) a szövetkezetek nálunk egészen kivételes jelentőségre tesznek szert ■.. Mi már megdöntöttük a kizsákmányolok uralmát és most igen sok óbból, ami a régi szövetkezeti úttörők álmodozásaiban képzelgő, sőt regényes, sőt ízetlen volt, színtiszta valósággá váll.“ Nyomatékosan aláhúzza: valóban csak az a feladat maradt hátra, hogy szövetkezetekbe tömörítsük a lakosságot. „Ha a lakosságot a lehető legnagyobb mértékben szövetkezetekbe tömörítjük, akkor magától célt ér a szocializmus.“ Rendkívül nagy jelentősége van a szövetkezeteknek azért, mert velük az áttérést az új rendre a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztoknak leg érthetőbb módon valósíthatjuk meg. A Iceszélesebhkörü lehetőségeket nyújtják ahhoz, hogy a szocializmus építésében minden dolgozó paraszt részt vegyen. AHHOZ, hogy mindenkit rábírjunk a szövetkezeti tevékenységben való részvételre, még 'hozzá nem passzív, '„hanerti aktiv részvételre, meg kell crnetnüffk", milyen előnyökkel jár a szövetkezeti tömörülés. Lenin elvtárs müvében többször hangsúlyozza, hogy az egyszerű szövetkezeti tömörülés egyértelmű a szocializmus növekedésével. Ha a szövetkezetek mindenkit átfognának, már mindkét lábunkkal a szocializmus talaján állnánk. % Mi ennek a feltétele, hogyan érhetjük el ezt a célt? Úgy, hogy minden dolgozó parasztot meggyőzünk a szövetkezés fontosságáról, eló'nyeiről, jelentőségéről. „Csak“ ez kell. Ahhoz azonban, hogy ezt vCsak“-ot megvalósítsuk, 'gyökeres átalakulásra és a széles néptömegeknek kulturális fejlődésének egész korszakára van szükség. Azoknak a problémáknak megoldásában, amelyeket Lenin elvtárs művében felvet — a lakosság bevonása a szövetkezeti munkába, a dolgozó parasztok átvezetése a nagyüzemi gazdá'kodás útjára, a közérdek éá magánérdek összehangolása, szocialista kereskedelem — jelentős szerepe van földmüvesszövctkezeteinknek. A földművesszövetkezetek a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági ösz- szefogásának fontos eszközei. „A város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében — tanítja Sztálin elvtárs — bizonyos ideig fenn kell tartani az. árutermelést (az adás-vétel útján történő cserét) mint a várossal való gazdasági kapcsolatoknak" a paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti kolhozkereskedelmct, kiszorítva az áruforgalomból minden rendű és rangú kapi- listát A szövetkezetek, amint arra Lenin tárgyalt művében ráír, máj — kapitalista körülmények között, amikor a termelő- eszközök tőkés tidajdonban vannak —• kapitalista intézmények. Emlékezhetünk a rosszemlékű Hangyára és Futárára, amelyben kulákok, kupecek és úrihirtoko s.'-k hemzsegtek és ragadták mindenütt magukhoz a vezetést, hogy annál jobban érvényesíthessék ositéíyérdskeiket, annál inkább kizsákmányolhassák a dolgozó parasztokat, növelhessék profitjukat. Rá- sonysápberencsen egy Lácai nevír kulik 9 cséplőgépet szerzett magának a szövetkezeti vezetőségi tagság révén, a dolgozó parasztok véréből-verejtékéliől. Tiszasze- derkényben Lovász Gerzson, Léh községben Hegyi Zsiga földbirtokos, , Garadnán Ucakaj Mihály kulák és még hosszan lehetne sorolni azoknak hevét, akik jól felhasználták az akkori szövetkezeteket, hogy egyre többet sajtoljanak ki a dolgozó parasztokból. Vagy gondoljunk a Tito- fasiszták úgynevezett szövetkezeteire, amelyekben ugyancsak a kulákok,' játsszák a vezetőszerepet és einyomorítják, kifosztják, a legnagyobb ínségbe döntik a dolgozó parasztokat. A Ml VISZONYAINK alakulásában is '. dacosan lemérheti? a lenini tanítás igazsága: ahhoz, hogy a szövetkezetek betölthessék hivatásukat, előbb meg kell dönteni a* kizsákmányolok, földesurak, gyárosok, bankárok, kulákok, kupecck uralmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyermekei, a Szovjet Hadsereg hősei elhozták nekünk is a szabadságot, nálunk is a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály került hatalomra, a dolgozó népé lettek a gyárak, bankok, a föld és így nálunk is lehetővé vált. hogy a szövetkezetek kollektiv kapitalista intézményekből a nép javát szolgáló, a szocializmust építő szerveretekké váljanak. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, nem elegendő, ha csak egyik lábunkkal állunk a szocializmus talaján — az ipáiban — másik lábunkkal is a szocializmus talaján kell állnunk — a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban -is rá kell lépnünk a szocializmus útjára, ehhez a sző vetke7eteken keresztül verőt soktízezer egyénileg dolgozó paraszt útja. Ezért van nagy jelentősége a földművesszövetkezeti mozgalomnak. Elmondhatjuk, hogy megyénkben is, ahol 114.155 tagja van a földmüvesszövetr kezeteknek, igazi népi mozgalommá, tömegmozgalommá terebélyesedett a föld- ínüvesszövetkezeti mozgalom. 40.931 nő, 9527 fiatal foglal helyett földimüvesszövet- kezeteinkben. Különösen fontos rámutatni arra, hogy földmüvesszövetkezeteink tagjai közül eddig 20.983 an léptek be a termelőszövetkezetekbe, termelőcsoportokba. Az a feladatunk, hogy minden 16. életévét betöltött dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, tagja legyen a földművesévé»- kei.'.- ;k &-y» széleskörű » felvilágosító, meggyőző munka, a beszédes példák és eredmények hatására minél számosabban lépjenek rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára, a fcle‘melkédés útjára. Földműves- szövetkezeteinknek ez egyik legfontosabb feladata. SZÖVETKEZETEINK hatalmas segítséget adnak a dolgozó parasztságnak, kielégítik . legkülönbözőbb aruigényeiket, közvetítik a fogyasztókhoz árufeleslegeiket, ellátják őket a szükséges iparcikkek, kel. Megyénkben hapról-napra több .az áruház, kisáruház, szaküzlet, amelyek ízléses berendezéssel, hatalmas árukészletekkel állnak a dolgozó parasztság rendelkezésére. Az a kötelességünk, hogy minél több korszerű, minden igényt kielégítő üzletet szervezzünk és minél jobb minőségű áruval lássuk el a falvak dolgozóit. A lenini tanítás arra figyelmezteti a szövetkezeti boltok vezetőit, eladóit, hogy sajátítsák el a kulturált szocialista kereskedelmet. Szakadatlanul tanulmányozzák a dolgozók kívánságait és igényeit. Tartsanak szoros kapcsolatot a szövetkezeti tagokkal és fejtsenek ki szívós felvilágosító munkát a dolgozó parasztok körében. Ki" váltkép szorgalmazniuk kell a fiatalok és nők beszervezését földművesszövetkeze- teinkbe. Lenin elvtárs írja tárgyalt müvében: „Most tudatában kell lennünk és a gyakorlatban kell érvényt szereznünk annak, hogy ezidőszerint az a társadalmi rendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mértékben kell támogatnunk: a szövetkezeti rendszer. Támogatásunknak azonban aszó valódi értelmében vett támogatásnak kell lennie, vagyis e támogatáson nem elég bárminő szövetkezeti forgalom támogatását érteni ■— ezen a támogatáson olyan szövetkezeti forgalom támogatását kell érteni, amelyben a lakosság tényleges tömegei valóban résztvesznek. Jutalmat adni a parasztnak, aki rcsztresz a szövetkezeti mozgalomban feltétlenül helyes módszer, ezt a részvételt azonban ellenőrizni kell, ellenőrizni kell azt. hogy ez a részvétel öntudatos-e és beCsületes'e — ez a dolog lényege.“ A LENINI elveknek megfelelően népi államunk a .legmesszebbmenően láaio gatja szövetkezeteinkét- Több mint 72 millió forint áruellátási hitelt nyújt nekik, hogy minél erőteljesebben fejlődhessenek, hogy minél jobban elláthassák áruval a dolgozókat. A. szövetkezetek sokoldalú anyagi előnyben részesítik tagjaikat. Segítik példánk a dolgozó parasztokat abban, hogy szabadon értékesíthető terményeiket a szövetkezeti felvásárlás útján jó áron értékesíthessék. A termények begyűjtését zömében a szövetkezetek végzik. Minél eredményesebb a szövetkezet munkája, annál nagyobb „a jutalom“,. amely a szövetkezeti mozgalomban résztvevő dolgozó parasztoknak jut. Éppen Hatalmas értékű új beruházások segítik elő a borsodi kohászok 1953. évi tervének megvalósítását 1953.ban nagy feladatok állnak kohászaink előtt: acélnyersvas tér. mc-lésiinket, Martin.acél termelésűn, két jelentős mértékben növelni kell az 1952. évi termeléshez képest. A nép állama a terv teljesítését, illetve túlteljesítését hatalmas beruházások, kai segíti elő. így a diósgyőri ko. húszat i üzemekben hamarosan bele. jezik a gépesített koksztér ép Lését. Az acélgyártás termelésének biztosítására bevezetik a Martin.acélmü. ben a kocsizóöntést. Ebben az évben készül el a közel félkiloméler hosszú. ságű középsor.csarnok. Továbbfej. lesztiic az üzemen belül a meglévő tervszerű megelőző karbantartási részleget is: Gyáron belül űj gép-, lakatos és bádogosműhelyeket épí. tenek a TŰIK részére. A vasöntöde bővítésével biztosítják a földalatti gyorsvasuthoz szükséges tübingek zavartalan gyártását. Mindezek mél. lett űj kohóiroda és vasúthálózat épül a diósgyőri kohászok és marti, nászok számára. Számos új beruházással segítik a* ózdi kohászati üzemek dolgozóinak munkáját is. így 1953.ban megváló, sítják a kohók adagolásának gépesí. tését. Ebben az évben már elektromos gáztlsztitó berendezés védi a dolgozók egészségét, Ej oxlgóngyár létesül. 1953.ban készül el az ózdi kohászati üzemek számára az első inagyargyártmányű, nagyi el jesítmé. nyű turbófuvó is, amely a nyersvas- íermelós növelését biztosítja majd. Közel négymillió forintot fordítanak új gépek beszerzésére. ZZJ. Az állattenyésztés és növénytermesztés magasabb hozamaiért! A borsodivánkai „Petőfi“ termelőszövetkezet értékes versenyvállalásai A borsodivánkai fiPetőft” termelő- szövetkezet dolgozói csatlakoztak a szentistvániak állal az állattenyésztés fejlesztésére kezdeményezett verseny- mozgalomhoz. A termelőszövetkezet dolgozói megbeszélték a szentistvániak versenyfelhívását, s az alábbi vállalásokat tették: Ml, a borsodivánkai „Petőfi" termelőszövetkezet dolgozói szem előtt tartva a minisztertanács határozatát, az állattenyésztésiben elért eddigi eredményeinket tovább akarjuk növelni A minisztertanács határozatában megállapította, hogy 2.7 kh-ra kell jutnia egy számos állatnak. Mi el akarjuk érni, hogy 2.5 holdra jusson “gy számé" á’Nt. Silózási tervünk £00 köbméter volt. Ebből még májusban elkészítettünk 400 köbmétert. £v közben már számoltunk azzal,1 hogy tákarmányhiá- nyunk lesz, s ezért 750 köbmétert sí-, lóztunk be. December 31-ig újabb 100 köbméter silót készítettünk, amelyből 50 köbmétert a sertések takarmányozására használunk fel. A szálasíakarmány-szükséglet biztosítására motorhajtásos szecskavágó gépet vásároltunk. A szalmát és más gyengébb minőségi takarmányt szecskázva eletjük majd, ezzel is jelentős megtakarítást érünk eb A tehenészetben a tejtermelés fokozására bevezetjük az egyedi takarmányozást, a napi háromszori fejest. — Stefanecz István lehenész vállalta, hogy silótakarmány etetésével, tőgy- maszirozássai az istállóátí'agoF tehe- nenkint évi 3200 literről 4000 literre növeli. Szombati János sertéshizlaló vállalta, hogy a hízósertéseket- élesztősített takarmánnyal eteti, 100 kg takarmánynál 23 kg siilygyarapodást ér pl. Orosz János sertésgondozó elhatározó, hogy a jorksiri anyakocák után évente átlag 20, míg a mangalica kocáktól a jorksiri apaállatokkal való pároztatássaí évente 10 egészséges malacot nevel fel. Eevezeti a kocáknál az egy ivarzás alatti kétszeri pá- roztatást. • A tafcarrtíányalap biztosítása _ mellett nagy gondot fordítunk a takarékosságra. Külön takarmányfelelőst állítottunk be, akt áüatonkint megállapítja a takarmánynormát, ellenőrzi az etetést.. A növénytermesztést brigádvézetök közül Olasz József, a kertészeti brigád vezeiője vállalta, hogy áz eddiginél nagyobb mértékben és szélesebb körben alkalmazza az új agrotechnikai módszereket. Az istállótrágya mellett egyre több műtrágyát használj a barázdás öntözés bevezetésével az előirányzót! 200 ezer forint jövedelmet 100 százalékkal emeli. A bá ryi növénytermesztő brigád vezetői megszervezik, hogy a brigádok tagjai szaktanfolyamokon vegyenek részt Ficzere Sándor brigádvezető vállalta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a tavaszárpát 100 százalékban négyzetesen veti és holdankint másfél mázsával többet, vagyis 14.5 mázsát takarít be. Xfj. Szombati István növénytermesztési brigádvezető vállalta, hogy a kukoricát négyzetesen veti, alkalmazza a pótbeporzást — 5 nap alatt háromszor —, gépi erővel négyszer kapál, ezzel mintegy 25 mázsád átlagtermést akar elérni. Osató József brigúdvezető a cukorrépa terméshozamát akarja növelni az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával. Az ősszel alászántott szu- pjerfoszfát mellett tavasszal kétszer 40—43 kg nitrogéntartalmú péti sót ad a cukorrépának. a kikelés után azonnal fogasok Sarából ás után az egyeselést csokrosítással akarja megkönnyíteni, ezután még háromszor kapálja meg a répát. Mindezek segítségével 220 mázsás termésátlagot ér el. Az építési brigád tagjai , vállalták, hogy télen tovább folytatják az építkezést. Augusztus 20-ra elkészítenek egy lóistállót, egy juhhodályt és egy tehénistállót. ld. Csató József csapatának tagjai vállalták, hogy az építkezéshez szükséges téglákat Idejében elkészítik, 50 mázsa meszel égetnek ki a téglával együtt, ezzel nagyobb meny- nyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg. A termelőszövetkezet tagsága és vezetősége vállalja, hogy állam iránti kötelezettségét mindenből határidőre nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja. ügy fogunk gazdálkodni, hogy a beadáson felül hőven jusson szabadpiacra is- A zsírell'átás biztosítására beadáson - felül sertéshizlalási szerződést kötünk az állammal. A verseli,y felhív ásl Kíks Antal Is*, elnök, Olasz Antal vcrsenyfelelős, Stefanec István tehenész, id. Szom. bat-i János, Orosz Károly sertés- gondozók, Ficzere Sándor, ifj. Szombati János, Osató József A. növénytermesztési brigád vezetők, Olasz József Os. kertészeti bri. gádvezető, Csató József építési bri. gádvezető és id. Csatő József szén poros téglaégető írták alá. Ötéves tervünk gyönyörű vidéki létesítménye: a székesfehérvári új állomásépület Tíz millió forintos költséggel épült fel a háború alatt súlyosan megrongálódott állomásépület helyett az új székesfehérvári vasútállomás. A most elkészült, utazóközönség részére szolgáló épületcsoport 16 méter széles előcsarnokában és a csatlakozó épületekben helyezték el a könyvtárakat, a podgyászraktárakat és a géptermet. A gyermekes anyáh várótermében csecscmőgondozó.lielysóg, szoptaíófiilke, fürdőszoba és felevőhelyek vannak. A kulturváróterémben sakk, dominó és könyvtár várja az utasokat. A tanulók részére külön várótermet rendeztek be. Az előcsarnok falára tavasszal két hatalmas freskó bérlik Az egyik a vasutas, dolgozók munkáját, a másik a balatoni üdülés örömeit eleveníti meg. Az állomúsépitkczés nagyarányokban folyik tovább és 1953-ban fejező, dik be. Képünk a nemrégiben felavatott új állomásépületet mutatja be. ezért különösen szükséges, hogy a szövetkezetek minden tagja rendezze részjegyhátralékát, hogy élvezhesse a szövetkezeti tagsággal együttjáró anyagi előnyöket, lentin elvtárs útmutató müve megszületésének évfordulóján elhatározzuk, hogy még nagyobb gonddal, körültekintéssel dolgozunk szövetkezeti mozgalmunk erősítésén. Szövetkezeteink munkájának olyan r.ak kell lennie, hogy megfeleljen a lenin: követelményeknek és növekedése valóban azonos legyen a szocializmus növekedésé* vei. BALATONI IÓZSEF Mészöv, megyei titkai
