Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-13 / 10. szám
Kedd, 1953. január 13. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 LEVELEINK NYOMÁBAN innnfwwuuuvtnAnn(Wuvuw\nAJvuvvvuuvjirjvwuuwvuu\fuwuvwwvuu Jobban törődjék a dolgozók igényeinek kielégítésével, gondoskodjék a munkavédelemről a Lejőcsabai cemenímíi vezetősége Bajári László, a hejőcsabai co. mentgyár üzend bizottságának elnöke csaknem 500 dolgozó nevében levelet írt szerkesztőségünknek. Megírta, hogy a gyár vezetői ciha. nyagolják a munkavédelmet, a dől. gőzök legelemibb Igényeit sem biz. tágítják, holott már többször figyelmeztették a nagy hibákra. A levélben foglaltakat megvizsgáltuk. * Nagyszerű látványt nyújt a hejő- csatoai cementmű. Óriási csarnokai, hatalmas siló-csoportjai és felvonulási épü’etelnek széles frontja jól mutatja az üzem méreteit. Még most is építik, de ezzel párhuzamosan már hónapok óta folyik a termelés, hogy az üzem minél több cementet adjon az országunk. lelkesítő, szép fékéin! ez, amelynek megoldásához az építők és a termelőüzem do'gozóinnk szoros összefogására, minden eddiginél jobb munkájára ran szükség, libben nincs is hiány. Munkahőstettek születnek a* építkezésen és a cementmü termelő munkájában egyarántA jobb, lendületesebb munka-, az eleven verseny egyik fontos előfeltétele, hogy az üzem dolgozói állandóan érezzék a vezetőség gondoskodását. Hét szálláshelye van az üzemnek, ahol a vidékről jött dolgozókat elbe lyezik. A fiatal üzemnek már 000 kötetes könyvtára van, ame’yet egyre több do’gozó vesz igénybe. Bőséges, jó és oleső az üzemi ellátás. Ezek mellett azonban a veze'őség hibájából a szociális gondoskodás terén súlyos hiányosságok vannak. Sáttenger a munkahelyek és a szállások között Bokán felül érő latyakban gázolunk az irodák között. Ez azonban még a jobb eset. Mikor át akarunk menni az őrlőműhöz a termelést értekezletre, Szinai elvtárs lebeszél a vállalkozásról: — Ehhez legalább lérdigérő gumicsizma keü> a bakancsba befolyik a Bár — mondja. Úgyszólván lehetetlen a közlekedés r>! egye« üzemrészek között, mert an" uakIdején nem törődtek -az utak elkészítésével. A Jelenlegi helyzet szinte megbénítja a munkát, .megnehezíti a dolgozók érintkezését,* tönkreteszi a lábbelit és a ruhát, A sár miatt a lakásokat és az irodákat sem lehet tisztán tartani. Súlyos pazarlást is okoz a sár. Rengeteg desfckát, pallót fektetnek a sárba, azokon járnak, míg be n«m tapossák, azután — újabb értékes faanyagot tesznek tönkre. A gyár vezetőségének sürgősen veget kell vetnie a tarthatatlan helyzetnek, a rendelkezésre álló troszká- Val rendbe kell hozatnia az utakat A dolgozók szállása Mikor a Szovjetunióban építkezésbe kezdenek, először az utakat, a fel' vonulási épületeket készítik el, aztán nyomban hozzáfognak a munkáslaká- sók építéséhez. Előre tudják, hány dolgozónak kell szállást biztosítani, milyen jogos kullúrigényeket kell. kielégíteni. / Hejőcsabán ez nem éppen a legnagyobb körültekintéssel történik. Igaz, hogy a szálláshelyeket felszerelték, de csak a mésztelepi szállást rendezték lie mintaszerűen, a többit elhanyagolták. A munkások egy részének net" jutott hely, — az irodaépületben lévő fürdőhelyiségeket kellett átalakítani hálószobának. Rossz megoldás ez, a szükséghe’yiségek túlzsúfoltak lettek, szellőzotlenek és piszkosak, amellett ereden rendeltetésük szerint nem használhatók. A munkások fürdőhelyiség hiányában nem tudnak tisztálkodni, pedig éppen a nagy sár és,a túlzsúfoltság mellett erre fokozottan szükségük lenne. Ezt a tar^ntatlan állapotot még tetézi egy másik súlyos gondatlanság, amely a dolgozók jogos fe'háborodását váltja ki. Nem gondoskodtak keüőszá- mú WC-rS, csak most állítják fel ezeket. Hónapokon keresztül csak az Irodaépületben volt WC, amely az°u* ban szintén piszkos és gyakran használhatatlan. A kulturális igények kielégítése^ Igen súlyos hiba, hogy a gyár vezetői nem gondolnak a dolgozók kul- túrigényeinek kielégítésére sem. . Jóformán senki som foglalkozott ezideig azzal, mivel töltik el a dolgozók szabadidejüket. Ez a probléma különöseu a vidékről jütt dolgozóknál merül fel, akik .családjuktól távol s0^ szabadidővel rendelkeznek. Az, olvasómozgalom szélesítésével, rádió-hangszórók felszerelésével, a kultúresoport megszervezésével kell ezen segíteni, lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók hasznos, egészséges szórakozással töltsék pihenő-idejüket, módjuk legyen tanulni. Habár ezen a téren már tettek egyet-mást, ez még távolról sem kielégítő. A könyvtárnak kérés az olvasója; folyóirat, újság csak kevés jár, nincs olvasóterem, kultúrterem, pedig a szállások lakói szívesen olvasnának, tanulnának. A rossz bérelszámolás csökkenti a munkaverseny lendületét Rengeteg hiba van n bérelszámolásnál. Olyan elszámolási lapokat adnak a dolgozóknak, amelyeket még akkor sem lehet megérteni, ha szabályszerűen, jól lennének kitöltve. De ezen a téren Is nagy a gondatlanság. A bér- elszámo’ási lapokon csak elvétve Van keltezés, az egyes rovatokban beír- számoszlopokból — a dolgozók képtelenek ellenőrizni az elszámolás hevességét. Sok panasz hangzott már el a bér- elszámolás ellen, de javulás nem történt, sőt az utóbbi napokban szinte példátlan méreteket öltött a reklamáció. SOO dolgozó közül csaknem másfélszáz emelt kifogást az elszámolás e'len, jelentette, hogy nem vették figyelembe tényleges teljesítését. Egyik légion‘osabb feladat a cementgyártan: olyan áttekinthető bér- elszámolási rendszer bevezetése, amely jobb munkára mozgósítja a dolgozókat, nagyobb teljesítményre serkenti őket. Fokozott gondot kell fordítani minden vopalon a cementgyári dolgozók jogos igényeinek kielégítésére, javítani kell az üzemtan a munkavédelmet,— ez a legjobb biztosítéka annak, hogy a cementgyár kollektívája (leküzdve a kezdeti nehézségeket, napról napra teljesítse tervét, mind több és több cementet adjon népgazdaságunk nak. A TURKMEN FŐCSATORNA ÉPÍIÉSE [Vj apról.napra növekszik és szépül a Turkmen főcsatorna' épi. t'' tőinek városa, Tahia-Tas. Mesebeli gyorsasággal növekszik az ötödik sztálini ötéves terv folyamán a KaraJíiun sivatagot benépesítő szovjet városok és lakótelepek új családjának ez az felsőszülötte. A homoksivatag közepén 1951 nyarán láttak hozzá Tahia-Tas építéséhez. Ma már a honi ok tenger helyén gyönyörű város körvonalai bon. takoznak ki. Tahia.T»s újonnan épült vasútállomására naponta ér- < keznek gépkocsikkal, építőanyagokkal megrakott vonatszerelvények, hozzák a Turkméu főcsatorna és az új város építésének nyersanyagjait, gépeit. Képünk a tab la-fa ü kikötőben épülő hatalmas portäidarut mutatja be. A közép ázsiai vízépítő vállalat kollektívája, megelőzve mindenféle tervet és túlszárnyalva saját felajánlásait, befejezte az épitömunlcák tervét. Megérdemelt megbecsülésnek örvend az építkezésien a kommunista Saripov vezetése alatt álló szerelő brigád. A brigád kitűnő erédméoy. nyel fejezte be a hatalmas exkavátorok szerelését, utána háromtonnás toronydarut állított fel, s első helyet vívott ki a gépesítési központ sze. reléinek munkaversenyében. Az Amn-Darja talpaid ján megkezdődtek az öntözőcsatorna építési munkálatai, A csatorna útvonalán itt kezdenek először nagyméretű földmunkákat. Rövidesen megmutatják erejüket a hatalmas exkavátorok és az építkezés első szivókotrója is munkába áll. Az itt dolgozó ’ talaj- gyalugépészok — Mihail Draj, Vaszilij Popov — dicsősége már most bejárta az egész 'piikezést. A XIX. kongresszus tiszteletére mindegyikük három.három és félszeres normát teljesített naponta. Mindaz, ami most a építkezési munkahelyeken folyik, még csak előkészület a közeljövőben itt meginduló óriási méretű munkálatokra. Az építők erőt gyűjtenek és feltárják a tartalékokat, hogy a szükséges pillanatban mindent bevessenek a puszták elleni rohamra, a nagy-szabású sztálini terv teljesítésére. 8 XnMMHHi7Vi|<5 FPHF$É«EK HIRF VIoszkvai lakásépítkezéseit Mos/.Ivóiban még1 sohasem folyt olyan syörsiitemíí építkezés, mint most. A ’ múlt évben a szovjet fővárosban 782.000 négyzetméter új lakóterüyctct építettek. Moszkva új, pompás épületekkel gazdagodott. Átadták rendeltetésének az első két felhőkarcolót, a kotyelnyikovói rakparton és a Szmo* Icnszkjéren. Befejezés előtt áll a moszkvai állami egyetem építése «- l^eniu.hegyen és egy új felhőkarcoló a Vörös Kapunál. Több helyen újabb felhőkarcolók épülnek. Moszkva átépítésének 1951—1900. évi terve előírja tízmillió négyzetméter új lakóterület és négyszáz iskola épí.. tését is. Tíz év alatt fel kell építeni több kórházat, összesen huszonhatezer ággyal és több filmszínházat, össze, sen 25 ezer férőhellyel. lépkedő ekszkavitorokat használna* a külszíni szénltánvászattan Néhány évvel—ezelrkt a* szovjet bá- nyászok öbb új „ES—4/40“ mintájú lépkedő ekszkavdtort. kaptak. Ez a gép nagyszerűen bevált a külszíni szénfejtésben. Ma már több mint száz ilyen ekszkavátor dolgozik. Az ,,ES—4/40“ mintájú lépkedő ekszkavátor igen nagy tp,í'>oí'ményű gép: naponta háromezer köbméter kő. zetet emel ki. Nagy termelékenysége mellett az is előnye a közönséges ekszkavátorral szemben, hogy kevésbé szilárd lalajon is meg tud állni. Ez szintén igen fontos a külszíni szén. termelésnél. Az uralj gépgyár dolgozói most még nagyobb lépkedő ek.szkavátoro- kat gyártanak: az „ES—14/65“ mintájú lépkedő ékszkavátorok markolója tíz köbméter térfogatú. Egy.egy ilyen gép naponta több mint tízezer köbméter kőzetet emel ki. ,' 11 hegesztés automatizálása J* Iraton, az ukrán tudományoe akadémia elektromos hegesztőmtől©- lének ,,Szocialista Munka Hose“ címmel kitüntetett igazgatója írja a „ÍPravdá“-ban: — Az ukrán tudományos akadémia elektromos hegesztési intézete több mint busz éve fogla'kizik * hegesz tési folyamatok gépesítésének és au. tómat?/,álásának kérdésével Az intézel a szákma dolgozóival karöltve a lie. gesz’őpor segítségével történő hegesztés alapján megoldotta ezt a feladatot. A hegesztőpor segítségével törlénő hegesztési módszer gyökeres változó, sokat idézeti elő több iparágban: a nagy álmérőjü acélcsövek, a kazánok, a vnsronok és mozdonyok gyártásában, a hídszerkezetek és a felhőkarcolók fémvázának elkészítésénél, a hajógyártásban, az olajtartályok gyártásában* TÉLI SZAKTANFOLYAM A szovjet mezőgazdaság ragyogó sikereinek alapja, hogy a kolhozok a legfejlettebb agrotechnika alapján végzik munkájukat- A kolltazparasztok állandóan képezik magulcat, különösen most télidöben tanulnak nagy számban a különböző me* tógazdasági szaktanfolyamokon. Az JJszenkóról elnevezett odesszai Mezőgazdasági Tudományos Intézet sz£" mos továbbképző tanfolyamot szervezett a környező kolhozok részére. A tanfolyam hallgatói megismerkednek a korszerű agrotechnika legújabb eredményeivel. Képünkön F. I. Vengrenovszh'j, a mezőgazdasági tudományok jelöltje ■ Liszenlco intézet által szervezett egyik tanfolyam hallgatóival joglallcozik. A Központi 'Ellenőrző Bizottság közleménye Balajtl József, a diósgyőri kohászati üzemek acélmű részlege párt. bizottságának függetlenített titkára. Fizetését nem a Párt határozatának megfelelően a borsodmegyei pártbi. zottság gazdasági osztályától, ha. nem — törvénytelenül — az üzemből vette fel. Ilymódon a megállapí. tofctuál havonta kétszeresen magasabb fizetést vett fel. Balajtinak a fizetésével történt visszaélését Cserni Antal, a megyei pártbizottság gazdasági osztáiyveze. tőjének hanyagsága tette lehetővé. Balajti József magatartásával súlyosan visszaélt a Párt bizalmával «a mint párttitkár rossz példát mutatott. Viselkedése jogos visszatetszést szült a dolgozók között. A HEB Balajtl Józsefet ezért Kizárta a Magyar Dolgozók Pártjából, Cserni Antalt, aki Balajti visszaéli-, sét lehetővé tette, szigorú megrovás, ban részesítette. Kötelezte az üzemi pártbizottságot, hogy azokat az üzem! funkció, nárlusokat, akik elősegítették ezt a visszaélést, szintén vonják felelős, ségre. Ltnnepélye* kühösegek között nyitották meg Miskolcon a „Ráköti elvtárs harcos élete“ című kiállítást A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Miskolcon a városi tanács nagytermében rendezte meg a ,.Rákosi elvtárs harcos cletc“ cimjí kiállítást, amelyet ünnepélyes külsőségek között vasárnap délelőtt nyitottak meg. Moravszki Antal elvtárs, a miskolci városi tanács végrehajtőbizottságának el nőké üdvözölte a megnyitó résztvevőit, majd Bogár Károly elvtárs, a városi párt bizottság ágit. prop, titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután az érdeklődő dolgozók megtekintették a kiállított anyagot. A képek, tablók és dokumentumok bemutatják Rákosi elvtárs harcát, amit a magyar dolgozó nép függetlenségéért, felszabadulásiért vívott. Megismerkedhetünk Rákosi elmárs fiatalkorával, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítása során végzett ihunlcájóval. Hosszá képsorozat számol be a magyar nép szeretett vezérének a felszabadulás után az ország újjáépítése, a dolgozók jóléte, a szocializmus megteremtése érdekében kifejlett tevékenységéről. A kiállítást már az első napon igen sokan tekintették meg. Haladéktalanul gondoskodjunk a talajvizek levezetéséről Az előrelátó gazda még az ősz. szel barázdát húzott a vetéseken a lejtés irányában, számolt azzal, hogy gondoskodni kell a téli csa. padék levezetéséről. Különösen most van nagy jelentő, sége ezeknek a barázdáknak, ami. kor a kedvezőtlen időjárás követ, keztében a szántóföldek nagyobb darabon víz alatt ál'nak. Dolgozó parasztságunknak egyik legsürgősebb teendője, hogy mindenütt — ahol erre lehetőség van — meg. kezdje a talajvizek levezetését. Gondolni kell arra, hogy ha az_idő hidegebbre fordul, a viz megfagy, a jégréteg alatt a növény nem kap levegőt, elpusztul. Minden dolgozó paraszt legelsörendü. egyéni érdeke is, hogy víztelenítse földjeit. A községi tanácsok tartsanak vizsgálatot a határban, szervezze, nek brigádokat, amelyek elkészítik a vízelvezető árkokat. Megyénkben a legtöbb helyen úgyszólván né. hány kapavágással nagyobb menynyiségfi vizet lehet levezetni. Ne féljünk attól sem, hogy ekével huzzunk barázdát a földön. Az igy tönkrement vetésért bőven kárpó. tol az a terület, amelyet ilyen mó. dón víztelenítettünk. Egyes községi tanácsaink ciha. nyagolják ezt a fontos kérdést. A nyékládházi müút mentén például igen kis munkával nagy területről lehetne leengedni a vizet és sok métermázsa búzát megmenteni. Hasonló mulasztás terheli a baktai, a bükkábrányi és a mezőkövesdi tanácsot is. Tárd és Szomolya köz. ség tanácsa és dolgozó parasztsága igen súlyosan felelős azért, mert közel 160 holdon nem takarta life a vetést és ezt a víz elmosta, vagy a madarak ették meg a magot. Haladéktalanul meg kell kezdeni a vizek elvezetését a szántóföldek, ről, hogy a keményebb tél beálltáig ezek a földek már fel is száradjanak! R ulák-cselé dböl mezőgazdasági akadémiai hallgató A i átkos Horthy** fasizmus idején ót- nodni sem mertem arról, lu*ey valaha főiskolán tar iul. hatok. A páni mezőgazdasági cseléd volt, cn még a hat elemit sem végezhettem eh Egy esetei sohasem felejtek cl. Édesapám c „gróf‘4 földjén lóherét kaszált és én ebédet vittem neki. Ebéd közben apám egy ujsándorabot ohasett. akkor jött az intéző. Megállt előtte és leszólt a lóról: „Minek olvasol, úgysem értőd te azt ..Úgy érzem, ez a kis jelenet is jellemzője a múlt szomorú időknek< fi n Zemplénagárdon egy léniáknál voltam cseléd Fizetésem-: amit enni adtak és évente egy öltöny ruha. Hajnali három órakor keltem, este 11—12 óráig tartott munk'i. x A felszabadulás hó~ ~ napiéiban a Szov •etunió^an voltam. Igen tokát tanultam és olvastam. hetenkint hétszer szemináriumra jártam Megszerettem a tanulást. Alikor hazajöttem. már minden szdbad időmet tanulásra fordítottam, A diósgyőri gyárban dolgoz* tam és jó munkámért 1950-ben az a nagy kitüntetés érti hogy a párt tagja lehettem. A záros* pataki járási pártbis&tt" ság mezőgazdasági osztó- . ly áriak voltam\ azután munkatársa, onnan kerül- tern a mezőgazdasági 'hadé miára. \J őst sokat tanulok, hog\ tudásommal szocializmus építését szolgálhass mi. Tanulótársaimmal versenymoz* galmm indítottunk a magasabb tanulmányi eredmények elérésére. Az élen járók könyv in f álmát és versenyzászlót kapnak az akadémia vezetőségétől. SZŰCS GYULA mezőgazdasági akadlénoáf Gödöllő
