Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

ÉPÜL A SZOCIALIZMUS A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN WWWWVWWiniVVWWIIWWIAArtlWIWAnillirtfVWWWWIIVVWAnAAAAnAIWUWtfWWWVVWWWVVVfcIVy —_ " ~'«WWVMWM rwvw»mnwwwwn»Mwv<vwmnrM mwwwwwmmwvuwwvvwvwwvwvvwvwuw Marian Kaskiewic*: A JÖVŐ SZILÉZIÁJA KJCMXJtJtS (Bernien folyik Lengyelország újjáépítése, ’.is élteit ivek alatt gombamódra szaporodtak új gyi­rak, új bányák, új lakótelepek, ß vájjon milyen less a jövő Sziléziája? A hatéves tervi vígén, 1955-bm SzKézta 37 új nagy­ipari üzemmel bővül. A 37 új ipari üzem közül 10 bánya lett. Ezek Szűzül már kettő, a, „Wcsola.’' és a ,Ziemowit“ inár tavaly megkezdte munkájút. A FELÉPÜLŐ gyárakkal egy id oben korszerűsítik a már meglévő üzemeket is- A „Kosciuszko** kohóművek p,B“kohójdból már ömlik az acél és elkészült a „C" IX- inence is- Megkezdte munkáját a r,,BobreJcu kohómüvek hengerdéje Az elmúlt esztendő októberében 75 száza­lékkal . több feftőgép, 1/1 százalékkal több ,,kacsosör>’- fejtö, 1(0 százalékkal több rázócsuzda segítette a szilé­ziai bányászok munkáját, mint 1951-ben. Fagy segítsé- gültre voltak « bányászoknak a ssénkombájnok isa ame­lyek napi 300—350 tonna szenet termelnek, A JÖVŐ Sziléziájában 1(0 000 'új lakás 'épül- Ezen­kívül (88-000 romos lakószobát is helyreállítanak, s új vá­rosok épülnek Fowy Tychy-ben például 100.000 dolgozó jut korszerű otthonhoz. A katowicei pompás Ifjúsági Házhoz hasonlóan több városban felépül az ifjúság palo­tája. Katowicében 5000 néző befogadására alkalmas kultúrcsarnok épül és számos új sporttelep is létesül. Gliwiceben, Zebrze-bcn Katowicében és Czenstocho. wában ezenkívül egyetemi városrészek is létesülnek A katowicei főiskola területe több mint 52.000 négyzetmé­teren épül. Ezenkívül egy 100.000 nézőt befogadó sport- stadion is elkészül. A POROS, füstös Szilézia rövidesen a múlt ködébe vész. Hét és félezer hektárnyi területet erdősítenek ég parkosítanak Megindul a televíziós szolgálat. Megkétsze­reződik az egészségügyi intézmények száma is. A közle­kedés fejlődését új villamos gyorsvasúttal biztosítják. — Ezzel a Katowice—Varsó közötti távolságot húrom árúra csökkentik j ŰJ lakások a szocializmus építői számára 1 A lestgyel kormány 1952-ben nagy fesszejpeket ruh&zdtt be a sziléziai bánya, és kohóipar fejlesztésére. Ez. zel egyidejűleg fokozódott a lakás, építkezés Üteme Is Lengyelország e fontos iparvidékén. 1953. január 1­töl november SOJg 14.863 új lakás épült a katowicei vajdaságban, csak. nem 4000.rel több, mint 1951 hasonló időszakában. Az új lakótelepek mel. lett sok kulturális és szociális intéz, ményt létesítettek. ÉPÜL AZ ÚJ VARSÓ Varsó lerombolt kerületeiben kényelmes, korszerű lakótelepet építenek a dolgozóknak. A lakótelep neve »Barátság“. Képünk az egyik új étkezdét ábrá- Bolja. Nagy építkezések Lengyelországban Lengyelországban sokezer új lakást építettek a múlt évben. A gdanski vaj* daság területén 7000 új lakást adtak át rendeltetésének. Gdansk városának népi tanácsa több mint 17 millió zlotyt fordí­tott a vízvezeték- és csatornázási hálózat bővítésére- Lodz lengyel textilipari köz­pontban 2734 új lakást építettek a dol­gozók számára. A poznani és zielon-gorai vajdaságokban 3878 új lakás építése fejeződött be a múlt év végéig. Egyedül a lengyel fővárosban a hat­éves terv harmadik esztendejében mint­egy 17.000 új lakást építettek és 28.700- at újjáépítettek. A városi közlekedésbe 80 új villamost és 8 trollibuszt kapcsol­tak be. Útépítési munkálatok 40 kilo­méter hosszú szakaszon folytak. A csa­tornázási hálózat 18-5 kilométerrel, a víz­vezetékhálózat pedig csaknem 25 kilo­méterrel bővült­Wroclavfban a múlt évben 2500 új lakást adtak út rendeltetésének. A vá­rosban egyre több kulturális létesít­ményt építenek. Wroclawnak ma már 10 főiskolája van. A főiskolákon mintegy 16.000-en tanulnak. Tíz filmszínház, egy operaház és három színház működik a városban. 1953-ban további sokezer új lakás épí­tésére kerül sor. Ezzel egyidejűleg halad majd a régi lakások helyreállítása és korszerűsítése. Az idén 595.000 lakást állítanak helyre a Lengyel Népköztár Jt Anya- és gyermekvédelem Az állami kereskedelem fejlődése A lengyelországi tvieizbicui egészségvédelmi központ saját műtővel, konzultációs teremmel és kórházi szobával rendelke­zik, valamint szülőotthonnal és fogászati rendelővek Képünkön Joan Majewska szülésznő egy újszülöttet mér. Lengyelországban az állami kereskedelem újabb és újabb vállalatai nyílnak meg a városokban és falvakban, amelyek biztosítják a dolgozók zavartalan áruellátását. Képünk a wieiz- bicai szövetkezeti áruház élelmiszerosztályát ábrázolja. A lengyel ipar 1952-ben 20 »zúzalékkal termelt töhbet9 mint 1951-ben A Lengyel Állami Tervgazdálkodási Bizottság közzétette jelentését a lengyel népgazdasági terv 1952. évi teljesítéséről. A lengyei szocialista ipar 1952-ben 20 százalékkal többet termelt, mint 1951-ben és igy 14 százalékkal haladta meg azt a szintet, amelyet az eredeti hatéves terv erre' a tervévre előirányzott. A termelés nagyarányú növekedése ellenére a felemelt évi tervet a szocialista ipar globálisan í‘8 százalékra teljesítette. A vetésterület 1952-ben mintegy 142 ezer hektárral növekedett. A sertésállo­mány egy év alatt három százalékkal, a juhállomány pedig 13 százalékkal gyara­podott. A mezőgazdaság 15 százalékkal több műtrágyát kapott, mint 1951-ben. A traktorok száma a tervidőszakban 8400- zal növekedett- Sok más új gépet is mun­kába állítottak a mezőgazdaságban. < 1952-ben több mint 350 községbe veret­ték be a villanyt. 1952-ben jelentősen erősödött a mező- gazdaság szocialista szektora. A termelő- szövetkezetek száma 1952 végéig elérte a 4900-at. A termelőszövetkezetek már egy­millió hektár földterületen gazdálkodnak. Az Állami Gépállomás Központok száma 3952 december 31-ig elérte a 325-öt. Az állami gazdaságok globális terme­lése 1951-hez képest 15 százalékkal emel­kedett.- 1952-be* ■ bertdiázásokra folyósított Összeg 22 százalékkal haladta meg az 3951. évit. A szocialista ldskeveskedelem árnfor- gakaa 1951-hez viiBooyítva három száza­inkkal növekedett. A lakosság 25 száza­lékkal több péksüteményt, 22 százalékkal lőbb növényi zsiradékot, 26 százalékkal tútbb- fojáat éz 13 százalékkal több tejet l vásárolt, mint 1951-ben- A szocialista szektor bolthálózata 17 százalékkal bővült. A népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatottak száma mintegy 324.000- rel emelkedett 1951-hez képest. A munka termelékenysége a szocialista iparban 1951-hez viszonyítva 13 százalék­kal nőtt. A hétosztályos általános iskolák száma 1952-ben 950-nel emelkedett. A főiskolai hallgatók 33 százaléka kollégiumokban kapott lakást. A nemzeti jövedelem 1952-ben mintegy 10 százalékkal haladta meg az 1951. évit- A nemzeti jövedelem 75 százalékát a szo­cialista szektor adta. MOMMVtDELEM Ä Lengyel Népköz- társaság is igen nagy gondot fordít m bal- esetelháritásm, a dol­gozók egészségvédel­mére. Igen sok nő végez ápolónő tanfo­lyam« az oraiágban. Képünk ■ bytomi ápolónő iák oda növen­dékek mutatja gya­korlati érán a „Szóm Werk®“ bánya első- gegiánijiijá helyé», MIECZYSZLAW JASZTRUNt ÉNEK NA PIÁINKBAN U j vérontás» terveinek ők naponta* hogy megbénuljon a® emberiség:» egy jel: s a £yáva gyilkosok dorongja társuk koponyáját úgy veri síét, mint egy üres tököt ...... Vérben, velőben gázolnának vígan, tömött sorokban. Arcuk sápadt, mint őszi hold, kelőben, vagy mint a lámpafény, ha a bomba robban. £ old fü alatt szunnyadnak lenn a toltak, átlőtt sisakkal, vérpiros ruhában, a dombon lányok táncolnak, dalolnak, szirmok peregnek vattánál puhábban, Ki akarja, hogy a lányok csapalját lezugó akna vágja szerte-szét? hogy tánc és dal helyett ae ágyuk, aknák hördüljenek: rettentő jel-beszéd!... Ö h, béke. hol vagy? Országok remegnek, az erőszak csikorgatja fogát, szélben virágok és pillék lebegnek és leng a rozs, nyílnak az almafák. / I>e a Karmel hegyéről fegyverekkel megrakva baktatnak le a tevék, s Názárct szőlődombjain a reggel vastáborokra villantja tüzet. Görögországban olajligetekben tankok kúsznak, mint óriási rákok.«« Ki akarja, hogy ember emlier ellen törjön s a földet fölfalják a lángok?! A gonoszság örvénylő tengerénél s pokolnál is hatalmasabb a nép, mindegy: sötét.« bőre, mint az éjfél, fehér, vagy sárga: mindegy j]c szívét elárasztja a békés munka vágya, de hogyha megtámadják, mit tegyen? Csak veszteg álljon és remegve várja, hogy az ellenség eltiporja? Nem! ^ at’eafákat ültetett a kertben, kezében kés: metszett, ojtott vele s férget kapart le, hogyha kertje ellen törnek, az a kés lesz a fegyvere! És mint hideg fény villan meg a penge s a támadón már semmi sem segít... S a kert virul tovább: a béke csendje 5 arany nap érleli gyümölcseit. A magyar-lengyel kulturális egyezmény ötödik évfordulója Öt esztendeje, 1948 január 31-én ír táfc alá a magyar—lengyel kulturális egyezményt, mely a két baráti nép kul- túrkapcsolatainak elmélyítése és kiépí­tése útján jelentős állomásnak bizo­nyult. Az egyezmény széles és sok­oldalú kapcsolatot teremtett a kéit nép között. Ez lehetővé tette, hogy íróink, művé­szeink, tudósaink, tudományos intéz­ményeink eredményeit kicserélhessük. Megvalósította a legszorosabb kulturá­lis együttműködést: egyetemi tanszé­kek. és lektorátusok létesítését a két nép egyetemein, diákcserék, ösztön­díjak megszervezését, a művészeti, irodalmi és tudományos kiadványok ki­cseréléséit, a tudóscserét, kiállítások, rádióelőadások kölcsönös rendezését. De lehetőséget biztosított az egyez­mény sporttalálkozók és üdülések köl­csönös megszervezésére, sajtó- és rádió- képviseletek. valamint különböző tanuT mányutak létrehozására is. Azt a keretet, amelyet az öt évvé) ezelőtt aláírt magyal—lengyel kultu­rális egyezmény jelentett, gazdag és mély tartalommal töltöttük ki áz el­múlt esztendők alatt- A szabadság, melyet magyar cs lengyel dolgozók szá­mára egyaránt a Szovjet Hadsereg ka­tonái hoztak el, mindkét népben hatal­mas alkotóerőket szabadított fel. Muir kások, parasztok és dolgozó értelmisé­giek a haladó hagyományok örökségét átvéve gazdagítják, fejlesztik orszá­gaink műveltségét, A kultúrforradalom mind a magyar, mind a lengyel állam­ban új és gazdag eredmények sorát hozta létre és ezek az eredmények az egyezmény nyomán kiszélesült kultúr- cserével népeink szellemi gazdagodását jelenti Lengyelországban és Magyar- országon egyaránt. Amikor öt évvel ezelőtt az egyez­mény aláírása megtörtént, a lengyel és magyar alkotó művészek, tudósok, írók előtt szinte azonos feladatok álltak. Ezeket a feladatokat Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Népköztársaság el­nöke a wroclawi új rádióállomás meg­nyitása alkalmából mondott nagyjelen­tőségű beszédében így jelölte meg: „Korunk alkotóinak nem szabad megfeledkezniök arról, hogy müveikkel form álmok, magukkalragadniok és ne­velniük kell a nemzetet... Az egész kulturális arcvonalon támadást kell in­dítanunk a kulturális eredmények ál­talánossá és az egész nemzet számára hozzáférhetővé tétele érdekében. Magas művészi színvonalon álló jó könyveket kell a legszélesebb néprétegek számára olcsó áron hozzáférhetővé tennünk. A filmek olcsók legyenek és mindenkihez szóljanak... Fontos és elegendhotet- len, hogy a hangversenytermekben a paraszt és a munkás a legjobb zene­műveket élvezhesse. • A népek kulturális közeledésének, egymás szellemi javai kicserélésének szükségességét pedig a következőkben hirdette: „A kultúra és a művészet a legkivá­lóbb eszköz a nemzetek közötti köze­ledés, a nemzetek közötti békés együttműködés megvalósítására... A kultúrcsere nemkevésbé fontos a nem­zetköm együttműködés szempontjából, mint az anyagi javak cseréje .. A kul­turális téren megvalósuló együttmükö* I dés és közeledés minden demokratikus nemzet alapvető törekvéseinek egyik] legfontosabb jelensége.“ Ez az együttműködés a magyar és lengyel szellemi élet képviselői között, az egyezmény aláírása óta eltelt öt esztendő alatt megkapó eredményekből» bontakozott ki. Az irodalom, a művé­szet gazdag kifejezési eszközein keresz­tül alkotott képet a magyar dolgozd a lengyel nép nagy győzelmeiről, békés építőmunkájáról. Művészi alkotásokért keresztül ismerte meg népünk Notval Hutát, a százezer llkosú új lengyel iparvárost, a romjaiból újjászületett Varsót és számtalan nagyszerű szocia­lista alkotását a lengyel népnek. A lengyel dolgozó pedig a magyar szerzők müveiből tud. Sztálinvárosról, a „No­vember 7“ erőműről, Kazincbarcikáról, Tiszalökről. Erkel melódiáiban gyö­nyörködött a varsói munkás és a buti lé­pést i rádióban a napokban végétéit! lengyel zenei héten Stanislaw Moniusz- kő: „Az elvarázsolt kastély“ operáját; hallgatta a magyar dolgozó, aki mát korábban, a halálba kergetett Hallt történetében érezte, hogy ez a mű —- a lengyel nép nemzeti operája — min­den szabadságát kivívott, elnyomástól megszabadult nép közös kincse. A len­gyel szinpadokon magyar szerzők mon­danivalói szólaltak meg, nálunk pedig Rojewski: „Ezer bátor haTCOs“-ánalj tapsolhatott közönségünk. Filmjeink A „Nyugati övezetitől a „Tűzkereszt­ség“-!" állandó müsordarabjai a len­gyel filmszínházaknak, a lengyel fihneU pedig a magyar dolgozó nép számárai jelentettek maradandó élményt. Irodal­munk legjobb alkotásai jelentek me£ lengyel nyelven és az új lengyel iroda­lom számos müve mutatta be a lengyel nép harcát a szocializmus építéséért, a békéért, a nagy nemzeti tervek tel­jesítéséért. De nemcsak eredményeink váltak közkincsévé mindkét népnek. Mindkét nép irodalma és művészete a szovjet kultúra kiapadhatatlan kincsestárából kapott segítséget, példát, támogatást. Közös eszményképünk, a szovjet kul­túra útján haladunk és a feladatok, melyek íróink, művészeink előtt állnak» szintén azonosak. Irodalmi életünk to­vábbi útjával és soronlévő feladataival kapcsolatban lefolyt viták kétség­telenné t-tték, hogy irodalmi és művé­szeti életünk jelentős eredményei mel­lett is elmarad az építés, a termelés területén elért nagyszerű sikereinktől, Amikor ezt a magyar irodalommal kapcsolatban megállapítottuk, ugyan­akkor a lengyel írók szövetsége IV- plénumának tanácskozásai befejezése után hozott határozat is megállapítja^ Annak ellenére, hogy a lengy-el próza­írók, költők, komoly eredményeket ér­tek el, az irodalom nem érte utói az élet áramlását nem teljesen és nem eléggé tükrözik az írók müveikben a szocialista építést, a népi Lengyel- országban, az ország élenjáró dolgozói­nak győzelmét és eredményeit­A Szovjetunió vezette hatalmas béke- tábor közös útját járó két baráti népi kultúrkapcsolatainak további fejlődése újahb erőforrás e feladatok megoldá­sára, mindkét nép szellemi élete szá­mára,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents