Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-21 / 299. szám
ESZAKMÄGYÄRORSZÄ(? Vasárnap, 1953. fleoemfteir 21. A NÉP EK ERE JE VÉL A BÉKÉÉRT S SZOT Yl. teljes ülése megtárgyalta a szakszervezeti munka 1952. évi iapasziaiatoit, meghatározta jövő évi legfontosabb feladatait 1953. február 27-re összehívják a szakszervezetek XVIII. kongresszusát Deiikes tkps közben lépett a sző. nokl emelvényre Geras Júrnov, a világhírű szovjet filmművész. Hangsúlyoznia: a kultúra minden doigozójá. nak követelnie kell a gyilkos, romboló háború beszüntetését, felsősor, ba.n az azonnali tűzszüneteit Koreá. ban. A szovjet népek — folytatta — szeretik és megbecsülik más népek kultúráját, művészetét. A Szovjetunióban például sokmiitió példányban adják ki a külföldi népek nagy íróinak alkotásait, nemcsak orosz nyelven, hanem a Szovjetunióban élő különböző nemzetiségek nyelvén is. Olyan kis népek, melyek a Nagy Októberi Forradalom győzelme előtt nemhogy irodalommal, de még saját A.B-C-vei sem rendelkeztek, most megismerhetik Hugo, Balzac, Zola, Mark Twain, Goethe, Schill Dickens, Dante, Goldoni és más nagy klasszikusok müveit. A szovjet küldöttség arra hívja fel valamennyi ország kulturális életének képviselőit, a kultúra minden dolgozóját, hogy tehetségüket, tudásukat, alkotó munkájukat arra hasz. náiják fel, hogy eloszlassák a tájékozatlanság, a tudatlanság ködet, s a népek közötti kulturális kapcsold, tok szorosabbra vonásával harcolja, rak as agresszió és a háború erőivel szemben. © Jánosty Lajos professzor tolmácsolta a magyar tudomány munkásainak üdvözletei. majd néhány szót szólva magáró', elmondotta.' hogy porán elhagyta Magyarországot, Angliában és Írországban élt és ott folytatta tudományos munnagyhatalomhoz intézett felhívást 1637 küldött elfogadta, hét küldött tartózkodott a szavazástól, három pedig azért nem szavazott, mert csak megfigyelőként vett részt a kongresszuson. A világ népeihez intézett felhívásra 1626 küldött szavazott igennel, tíz tartózkodott a szavazástól és 1 i nem vett részt a szavazásban. Yves Farge bejelentését leírhatatlan lel. kescdéssel fogadta a kongresszus. Közel fél óráig dübörgött a taps. Valamennyien érezték, hogy történelmi pillanatot élnek át. „Átok a háborúra, békét a világnak, megvédjuk a békét! Békeharcra fel!“ — hangzottak a kiáltások a hatalmas terem minden oldaláról. ,A záróbeszédet Giuseppe Nitti olasz parlamenti képviselő mondotta. ős maga válassza meg életformáját, belső ügyeibe történő minden beavat, kozás nélkül, bármivel próbálják Is ezt a beavatkozást igazolni. A béke legfőbb alapja válamennyi állam nemzeti függetlensége. Tiltakozunk minden faji megküíön. böztetés ellen, amely sérti az emberi lelkiismorctet és fokozza a háborús veszélyt. Meggyőződésünk, hogy a katonai egyezmények — amelyeknél az erő. sebb magához láncolja a gyengébbe, két — továbbá támaszpontok és ide. gén katonai erők jelenléte nemzeti, területen — .súlyosan fenyegeti az adott országok biztonságát, amely ilyen módon arra ébredhet, hogy aka. rata ellenére háborúba sodorták. Az a véleményünk, hogy olyan államot, amely nem vesz részt semmiféle koa. licióban és nem tűr idegen csapatot területén, biztosítani keli minden tényleges, vagy lappangó agresszió veszedelmével szemben, A legutóbbi háború két tűzfészke azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tűz. vészt okoz 'Európában és Ázsiában. A német és japán kérdéseket tárgya, lások útján békésen lehet és kell megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy a legrövidebb időn belül kösse, nek békeszerződést az egységes és demokratikus Németországgal, olyan Németországgal, ahol nem lehet he. lye az Európát szerencsétlenségl>e döntő nácizmusnak és militarizmus. nak. E békeszerződésnek ki kell zár. nia, hogy Németország részt vegyen más államok eilen irányuló katonai szövetségekben. Javasoljuk, hogy Japánnal Is kos. senek békeszerződést, amely véget, vet az ország megszállásának és ie. hetővé teszi a Japán nép számára, hogy elfoglalja helyét a békés nemz«, tek közösségében. Szükségesnek tartjuk, hogy újra felvegyék a tár. gyalusokat az osztrák államszerző, désröl, amely megszabadítaná ezt az országot az idegen megszállóktól. Meghallgattuk a Koreában és Ki. nában járt különböző nemzetiségű — 1950-hen visszahívtap hazamba ■— folytatta —. Amipor hazajöttem, amit i otthon találtam, minden várapozásomat I felülmúlta és sajnáltam, hogy nem tértem elöljb hasa. Otthon már minden várt, ami a kozmikus sugárzás kutatásaihoz. szépséges. Budapest közelében \ü- lön tudományos intézetet építettek fel, gyönyörű pömyesetben, ahol ptváló mun. patársakkal dolgozom. fánossy professzor hangsúlyozta, hegy a tudósnap az élet minden kérdésével kell tartania a kapcsolatot és rámutatott arra, hova vezet a papitahzmusnap az élettől e'szapadt, úgynevezett „tiszta tudomány“ -ra vona'kozo álláspontja. Oda vezet, hogy a tudósait a pérdésepet a tár- sada'oruól . elszakítva vizsgálják. Beszéde végén javaslatot terjesztett elő: hozzon határozatot a kongresszus a külünböző nemzetek pezölti kapcsolat elmélyítésére. kiváló emberek beszámolóit a bak. teriológiai fegyverek alkalmazásáról. E beszámolók megrázó hatása alatt erélyesen követeljük: haladéktalan tillsák be a baktériumhadviselést és valamennyi állam csatlakozzék az erre vonatkozó genfi egyezményhez. A tudomány nagy eredményeit nem szabad a védtelen emberek milliói, nak elpusztítására felhasználni. Egy. idejüleg az atomfegyver, a vegyi, fegyverek, valamint a polgári lakos, ság kiirtására alkalmas más hadi. eszközölt feltétlen betiltását követel, jiik. Elítéljük azoknak a rövidlátását, akik azt állítják, hogy a fegyverke. zési verseny alkalmas az országok biztonságának megőrzésére. Az a vé. lemenjünk, hogy fegyverkezési ver. seny — éppen ellenkezőleg — fokoz, za a Veszedelmet, amely minden ál. lamot — kicsit és nagyot egyaránt — fenyeget. A népek akaratát tolmácsoljuk, amikor követeljük, hogy kezdjenek haladéklalanul tárgj'alásokat az igazságos és nem egyoldalú leszerc. lésről. Biztosak vagyunk abban, hogy hathatós nemzetközi ellenőrzés lehetővé teszi az általános, egyidejű, fokozatos és arányos leszerelés meg. valósítását. Támogatjuk valamennyi nép kép. viselőinek kívánságát, hogy a külön, bözö országok haladéktalanul kezd. jék meg újra az anyagi és kulturális javak cseréjét. A nemzetközi ke. reskedelemmel, a tudontány, az iro. dalom és a művészet eredményeinek felcserélésével szemben tanúsított el. lenállás akadályozza az emberiség jólétét és haladását. Véleményünk szerint az ENSZ alapokmánya szavatolja a világ va. lamennyi államának biztonságát, de ennek az alapokmánynak mind széllé, mét, mind betűit megsértik. Követel, jük, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalhassa jogos helyét az ENSZ. ben. Követeljük, hogy vegyék fel az ENSZ.be azt a 14 államot Is, amelj' eddig nem hallathatta hangját, eb. ben a szervezetben. Végül követeljük, hogy az ENSZ legyen ismét a kormányok meg. egjxzésénck fóruma és hogy a népek ne legyenek kénytelenek tovább, ra is csalódni az ENSZ.be vetett bi_ zabjukban. A népek — bármilyen rendszer, ben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyű. löli, a háború árnyékot vet vala. mennyi bölcsőre. A népeknek mód. jukban áll megváltoztatni az esemé. nyele menetét és visszaadni az era. berek bizalmát a ny ugodt holnap, ban. Felhívjuk a világ népeit: Harcolja, nak a tárgyalások és a megegy ezés szelleméért, az embereknek a bőké. hez való jogáért! A Szakszervezetek Országos Tanácsának VI. teljes ülése megtárgyalta a szak. szervezeti munka 1952. évi eredményeit, tapasztalatait és meghatározta a szak. szervezetek munkájának jövő évi legfontosabb feladatait. Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitká. ra beszámolójában részletesen foglalkozott a rr.unkaverseny kiszélesítésének fela. datávab Hangsúlyozta: az elért eredmények felszínre hozták munkásosztályunkban és a munka jó megszervezésében rejlő hatalmas tartalékokat. Nem készültünk fel azonban alaposan a lehetőségek jobb kihasználására. Ennek következménye, hogy versenymozgalmunk egyes helyeken visszaesett, vagy legalábbis nem fejlődött kielégítő mértékben. A szakszervezetek versenyszervező munkájában lévő hiányosságok közül elsőnek kell megemlíteni a szakszervezetek politikai tömegmunkájának gyengeségét. A hibák másik legfőbb oka, hogy nem jutót, tunk megfelelően előre azon a téren, hogy aZ üzemi szakszervezeti munkát általában megerősítsük. A párttal való kapcsolat megjavítása terén . az utolsó félévben már komoly eredményekről számolhatunk be, azonban meg itt is nagyon sojc javítanivaló van munkánkban. Nem követeltük meg elég határozottan és következetesen a munkások által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez’ az előfeltételek biztosítását. Ezeknek a hibáknak leküzdésére kell a következő évben minden erőnket összpontosítani. Rátért ezután az 1953-as év legfőbb termelési feladataira és arra, ami ezekből a feladatokból a szakszervezetek számára következik. Bányászaink hősies helytállásával nem áll arányban a munka szervezése, sem a bányász szakszervezetben, sem a Bánya, és Energiaügyi Minisztériumban — állapította meg. Több hiányosság felsorolása után kiemelte: szükséges, hogy a'SZOT elnöksé. ge hozzon világos, átfogó határozatot a széntermelés elősegítésére, bányászatunk, ban- a szakszervezeti munka gyökeres megjavítáára. A bányász szakszervezet munkájában mindenek előtt arra van szükség, hogy je. leztősen emelkedjék a vezetés szinvor nala. A vezetés színvonalának emeléséhez egyik legfontosabb feltétel, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk' még: a szak- szervezeti és műszaki vezetés között. Bányász szakszervezeteink vezetőit, aktivistáit sokkal fokozottabban keH éberségre, az ellenség elleni következetes harcra nevelni. R jövő év eleién megalakítják a kohászati dolgozók szakszervezetét Kohászatunk problémáival foglalkozva Kristóf elvtárs elmondotta, hogy milyen hiányosságok takadályozzák kohászatunk gyorsabb ütemű fejlődését, majd a kohászati üzemekben folyó szakszervezeti mun. kával foglalkozott. A hiányosságok feltárása után rámuta. tott a szakszervezeti feladatokra. A jövő év elején a kohászati dolgozók szakszervezetét is létre kell hozni. Az új szakszervezetet meg kell erősíteni politikailag és szakmailag felkészült káderekkel. Harcoljon a szakszervezet azért, hogy a kohászati üzemekben megvalósuljon az ütemes, grafikon— és programszerinti termelés. Mozgalmat kell indítani a szov. jet tapasztalatok átvételére, a »kohászati berendelések élettartamának növelésére és jobb kihasználására, megelőző karbantartására. Különös gonddal kell a szakszervezetnek foglalkoznia az üzemen belüli együttműködés megjavításával. Az élenjáró szovjet kohászat tapasztalatainak elterjesztésével lendületet kell adni a Sztahánov-mozgalomnak. A politikai munka gyökeres megjavításával kohászainkat szocialista fegyelemre, a szociáldemokratizmus elleni harcra, az ellenség leleplezésére kell nevelnünk. Az ifjúsággal Taló foglalkozást, kapcsolatainkat a DISZ-el legsürgősebben és leggyökeresebben meg kell javítanunk. Az 1953-as évben sokkal többet kell törődnünk a takarékossággal. Alá kell bűznöm a szocialista műn.. kaverseny eredményeinek továbbfejlesztésévé! kapcsolatban a műszakiak szélesebb bevonását a szakszervezeti mozgalomba. Javasoljuk — folytatta a továbbiakban —, hogy a magyar szakszervezetek XVTIT. kongresszusát február hó végére hívjuk össze. A kongresszus iegméltóbb előkészítése az lesz, ha felesleges és pompázó külsőségek helyett tervünk teljesítésére és a szakszervezeti munka alapvető hibáinak megszüntetésére irányuló mozgósításban jut kifejezésre — fejezte be beszámolóját. II teljes ülés határozata '& beszámolóhoz számosán szóltak hozzá. A felszólalások után a Szakszerve. zetek Országos Tanácsa VT. teljes ülése ft következő határozatot hozta: A Szakszervezetek Országos Tanácsúnak VI. teljes ülése jóváhagyja, Kristóf István elvíárs, a SZOT főtitkárának beszámolóját és az aljban foglalt feladatok végrehajtására kötelezi az összes szakszervezeti szer. veket és tagokat. A teljes ülés kimondja, hogy a legfőbb feladat az 1952-es termelési év sikeres befeje. zése és a zökkenőmentes átmenet biztosítása 1953.ra, — továbbá a szakszervezeti munka megjav ítása az alapanyagokat gyártó iparágakbn. Az egész iparban és a mezőgazda, ság szocialista üzemeiben fel kell lendíteni, állandóvá kell tenni a mun. kaversenyt és a Sztahánov.mozgaU mat, szigorú takarékosságra kell ne. vélni a dolgozókat. A SZOT VI. teljes ülése elhatá. rozia, hogy a magyar szakszervize, tek alapszabályai nak megfelelően 1953 február 27-re összehívja a ma. gyár szakszervezetek XVIII., kon. gresszusát. A kongresszuson a Szak. szervezetek Országos Tanácsa szft. moijon be a XVII. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkájú, ról. A kongresszus határozza meg a szakszervezetek előtt álló feladató. Ivat ötéves tervünk végrehajtásában, a munkaverseny és a Sztahánov. mozgalom magasabb színvonalra emelésében. Emellett a szakszervize, tek megtisztelő központi feladatként foglalkozzék a dolgozókról való gon. doskodás, a munka és egészségvédelem, a társadalombiztosítás, általában a szocialista érdekvédelem kérdéseivel. Határozza meg a kongresz- szus az üzemi szakszervezeti munka meg ja vi Sásának legfontosabb f elada. t-ait, erősítse meg a szakszervezetek legfelsőbb vezetését, 'válassza újjá a Szakszervezetek Országos Tanú* csat cs ellenőrző bizottságát. fl XVIII. kongresszus napirendje A magyar szakszervezetek XVIII, kongresszusának napirendje a következő legyen: 1. A Szakszervezetek Országos Ta, nácsánalc beszámolója a XVII. kon. gresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatai. 2. A SZOT ellenőrző bizottságának jelentése. 3. A szakszervezetek feladatai » munka, és egészségvédelem, valamint a társadalombiztosítás terén. 4. A magyar szakszervezetek alap. szabályainak módosítása. 5. A Szakszervezetek Országos Ta. nácsának és a SZOT ellenőrző bl. zottságának megválasztása. A SZOT VI. teljes ülése kötelezi at elnökséget, hogy a kongresszus ható. rozati javaslatának tervezetét dől. gozza ki és legkésőbb január 13-ig hozza nyilvánosságra. Szervezze meg a határozati javaslat megvitatását a szakszervezeti taggyűléseken és a vezető szervek gyűlésein olymódon, hogy kibontakozhassak a szakszer, vezeti tagok és funkcionáriusok nagyfokú aktivitása az alapvető szakszervezeti feladatok megtárgyalásánál. Biztosítsa, hogy a módosí. tásra vonatkozó javaslatok eljussa, nak a kongresszushoz. Az elnökség szervezze meg a kon. gresszus küldötteinek megválasztását olymódon, hogy háromezer szak- szervezeti tagra jusson egy' küldött. A küldötteket az alapszabály ok előírásainak Inegfelelően január hónap, ban választják meg. Biztosítsa az cl. nökség a kongresszus politikai, szer. vezeti és technikai előkészítését. A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése felhívja az összes szakszervezeti funkcionáriusokat, aktivistákat, szakszervezeti tagokat, hogy a kongresszusra akkor készül, nek a legméltóbban, ha magasabb színvonalra emelik a szakszervezeti munkát, a munkaverseny szervezését, a dolgozók élet. és munkakörül, menyeinek javítását, a politikai és kulturális nevelést, ha minden ere, jüket összpontosítják a párt Köz. ponti Vezetőségének november 29.i ülésén meghatározott feladatok, 1953. évi tervünk teljesítésére cs túlteljesítésére. ■ ROMÁNIA egyik legnagyobb konyvkiaaóvállaldta, az Ifjúmunkás Sző• vétség piadója. négy éves fennállása alatt 790 különböző szovjet és román könyvet és brosúrát adott \i, összesen 13 millió példányban. Ez évben 10 hónap alatt mintegy kétmillió példányban adott ki művészien illusztrált mesekönyveket. A tanulók között nagy népszerűségnek örvendenek a román klasszikusok, valamint a mai román í?óp nagy. példányszámban Jciadott művei. Az iskolásgyermekek számára tiJbb kiadásban jelentep meg Toki sztoj, Csehov, Gorpij és más orosz plaszi szipusok, valamint más szovjet írók aipo* fásai, . bécsi Konzeftliiusban. A záróiüSéásn Jean Laffitte, a Béke VL lágtanáes főtitkára érdekes adatokkal világította meri minden idők legnagyobb bé. k-tanácskoiidának átfogó jellegét. Közölte, hogy a?-, népek békekongresszusún 1880 személy? vett részt 85 országból. Ezek közül ;tS27 küldött, 105 vendég és 102 megfigyelő volt. A tanácskozáson a legkülönÖpzjőbb nemzetközi szervezetek negyvenhat' képviselője is résztvett. . t .Ezótán ^határozati javaslatokat terjesztették 'a kcjng’resszus elé. Yves Farge a eSa vágáshután ’.közölte, hogy a szavazásban összesen\1647^.személy vett részt. Az öt Al; népek békekongressxusnnak (elhívása A Békei Világlanács a népek béke. ! kongresszusánál, összehivá-suval azt a szándékát juttatta kifejezésre, hogy egyesítse, azoknak a különböző mozgalmaiul: \k, szervezeteknek és áramlatodénak nemes töreté vésőit, amelyek ugyan sok kérdésben nin. csenek azonos véleményen, de ame. lyek a népek közö tti egyetértésre tö. rekednek és együöt akarnak küzdeni a • háljon! megakadályozásáért éa a béke megteremtéséért. ’ kA szabadon lefolyt vita arról az egységes eltökéltségünkről tanusko. Jdik, hogy véget akarunk vetni az erőszak politikájának, amely már oly sok • szerencsétlenséget hozott a népekre és azzal a veszéllyel fénye, get, hogy katasztrófába-dönti az era. béríségot. Véleményünk szerint? nincsenek az államok közötti olyan ellentétek, amelyeket ne lehetne'tárgyalások út. ján áthidalni. I Elég volt a városok‘és falvak le. rombolásából! Elég ‘volt abból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos íegy. vérekét! Elég volt a gyiilölség szitá. (iából és a háborús uszításból! Itt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egy. mással! Itt a legtöbb ideje, hogy megegyezzünk egymással! Az öt nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocla. lista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia, a Kínai Népköz.tár. saság és Franciaország kormányá. hoz. fordulunk, amelyektó'l oly nagy mértékben függ a világ békéje. Fel. szólítjuk ezeket a kormányokat, hogy' haladéktalanul kezdjenek tár. gyalásoleat békeogyezmény megköté. se céljából. óriási felelősség terheli az öt nagy. hatalom kormányát. A népek választ várnak tőlük. A népek mindent el. követnek, hogy érvényre juttassák a tárgyalások szellemét. Követeljük, hogy Koreában haladéktalanul szüntessenek bo minden hadműveletet! Amíg városok dőlnek romba, amíg vér folyik, nincs lehető, ség a megegyezésre. Ha' megszűntek a hadműveletek, könnj'ebben tudnak majd megegyezni a hadviselő telek a vitás kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy minden jóakaratú ember tárno. gatni fogja pártatlan, igazságos és emberi követelésünket. Ugyanakkor követeljük “azt is, hogy Vietnamban, Laoszban, Kam. bodzsában és Malájföldön azonnal szüntessék be a hadműveleteket, ahogyan azt a függetlenségükért tel. jes joggal küzdő népek iránti tiszted let parancsolja. Követeljük, hogy szüntessék meg az olyan jogos nemzeti függetlenségi mc»galmak elfojtására alkalmazott erőszakot, mint amilyen például a marokkói és a tuniszi nemzeti füg. getlenségi mozgalom. A népek békekongresszum vala. mennyi nép számára követeli azt n jegq$, bogy maga döntsön sorsáról ( A népek békekongresszusának felhívása az öt nagyhatalom kormányaihoz A népek békekongresszusa a következő felhívást intézte az öt nagyhatalom kormányaihoz: Napról napra sürgetőbbé válik annak szükségessége,'"hogy lemondjanak az erőszakról, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközéről. Hatszáz millió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményi egymással. Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésüket. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselőt azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A népek békekongresszusa, amely 1952 december 12-én ült össze BécS- ben, az emberiség akaratát fejezi ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikái Egyesült Államok, a Szovjet/ Szocialista Közlársaságok Szövetsége, .a Kínai Népköztársaság, Nagybritannia és Franciaország kormányát: kezdjék még a tárgyalásokat, amelyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése végetvet a nemzetközi feszültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világot. ? ÜTI Etó-iövetelffe a népeSrl A : hóját. Felhívjuk a világ népeit: harcoljanak a tárgyalások és a megegyezés szelleméért, az embereknek a békéhez való jogáért! Befejeződött a népek békekongresszusa .VÍtígPí U. ; „ . * S:<tfÖ>aton hajnali három ónkor véget, ért a népek békekongresssuaa, amely nyolc TJapig folytatta tanácskozásait a
