Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-18 / 296. szám

O t TG MÚZEUM MISKOLC ÚTMUTATÁS Víalahányssor népünk szerelői: vezére, Rákosi e'.vtírs beszél, magasra lángol a do’gozók lelkesedése, meggyorsul az al- l:o;ó munka üteme. Ez történt Rákosi e vtársnek az országgyűlés mostani ülés- ■vtakán cihzngzott úlmutatása után is. különösen nagy hatást gyakorolt Rákosi cvtárs beszéde a borsodi dolgozókra. Számtalan megnyilatkozás mutatja, hogy a borsodi bányászok, kohászok, építők, megyénk do’gozó parasztjai felismerték a rank váró megtisztelő feladatok nagysá­gát — elmé'yülten tanulmányozzák Rá. kősi elvtárs beszédét, amelyből most is megtudják, hogyan lehet és kell sikeresen megoldani ezeket a feladatokat. SZIVÜNKBŐL BESZÉLT, érzéseink, nek c határozásainknak adott kifeje­zést Rákosi elvtárs most is, amikor hangoztatta: „A magyar népi demo­krácia a béketábor hä tagjaként l[i- i eszi részét a békéért vívott küzdelem­ben, dz imperialista, háborús gyújtogatok leleplezésében. Szakadatlanul résen va­gyunk. készen arra, hogy meghiúsítsuk az . meri\ai imperialisták és csatlósaik el­lenünk irányuló támadásait. Lankadatla. i ul folytatjuk harcunkat a béke megszi­lárdítása érdekében, erősítjük minden té­vén a nemzetközi együttműködést, szilár. dabbra vonjuk megbonthatatlan baráti kapcsolatainkat felszabadítónkkal, a ha. talmas Szovjetunióval és a népi demo­kráciákkal. Egyben erőteljesen ápoljuk honvédelmünket, hogy a béketábornak ezt a szakaszát, amely ránk van bízva, minden támadással szemben megvédjuk“. A borsodi dolgozók Rákosi e’vtárs beszé­de nyomán még világosabban látják a nem­zetközi helyzetet, szent kötelességüket a haza iránt. Mindent elkövetnek, hogy tovább crősitsék a béketábort annak ránk eső frontszakaszát. Erősítik honvédelmünket, semmi áldozatot nem sajnálnak békés, boldog jelenünk és még virágzóbb jö­vendőnk védelmezője, szeretett Nép­hadseregünk fejlesztésére. Mindent el­követnek, hogy fokozottan folytathassuk harcunkat a békéért A munka frontján újabb és újabb hőstettekkel akarnak vá­laszolni Rákosi elvtárs szavaira. Bőven merítenek újult erőt azokból a sikerekből, amelyekről népünk szeretett vezére be­számolt. EZEK A SIKEREK büszkeséggel és boldogsággal töltik el a borsodi dolgozó­kat. úgy érzik, hogy ezek kivívásából ők is kivettek részüket. Részük van abban, hogy jövőévi költségvetésünk bevételi ol­dala csaknem 10 milliárd forintos emel­kedést mutat és 87? millió forint felesleggel sárul. A borsodi dolgozók is hozzájárul­tak 'ahhoz, hogy ipari termelésünk elv­ben is rohamosan fejlődött, szénterme­lésünk 22.2 százalékkal, nycrsolajterme- lésünk 18.4 százalékkal, acéltermelésünk 14.1 százalékkal megnövekedelt. A borsodi bányászok joggal büszkék arra, hogy amíg nálunk az egy főre eső széntermelés 1938-hoz viszonyítva meg­kétszereződött. Angliában még ma sem érte cl az utolsó békeév termelési szín­vonalát. Rákosi e’vtárs kijelentette: Széntermelésünk úgy felfejlődőit, hogy az idén minden mázsa búzára 11 mázsa szenet termeltünk“. Ez 3 siker termé­szetesen semmiképpen nem jelenti azt, hogy széntermelésünk hátralévő tervét pontosan ne teljesítsük, ne feszítsük meg minden erőnket e foltos alapanyagunk termelésének fokozására. Teljes erőkifej­téssel kell dolgoznunk, harcolnunk a fel­emelt terv teljesítéséért, közben emel­lett fel kell készülnünk a jövő évi fela­datok megoldására is, hogy a következő évben 4.6 millió tonnával növeljük szén- termelésünket. Ugyancsak hatalmas mér­tékben, 44 százalékkal kell fokoznunk acclnycrsvastermelésünket és 28 százalék­kal kell emelnünk dektroacél-gyártá- su.-kat. ,.Célkitűzéseink magasak, de elérhetők, sőt túlteljesíthetek — mondotta Rákosi elvtárs. -— Az új tervesztendő jő meg­kezdésének eg\i\ előfeltétele, hogy a hát­ralévő két hétben azok az iparok, ame­lyek le vannak maradva a terv teljesíté­sében, ezt a lemaradást erejük teljes megfeszítésével behozzák.“ l.E KELL KÜZDENÜNK aaokat a hibákat, amelyek tervtcljesítésünket az év folyamán gátolták. ,.Iparunk általános hibája még min­dig. hogy nem tud egyenletesen, ritmi\u. san termelni“ — mutatott rá Rákosi elv­társ, Vonatkozik ez a mi megyénk üze­meire is. Kohászati üzemeink számos dől gozója tárgyalja is már, mi a teendője e nagy hiba megszüntetésére... Gácsi Miklós elvtárs, 3 diósgyőri nagyolvasztóimé gyár. részlegvezetője már jő. tapasztalatokat szerzett ezen a téren az utolsó hetekben, s — mint elmondotta — most, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán mindent el­követnek, hogy végleg felszámolják a ter­melés hullámzását, időnkinti visszaesó- sét és a „hajrát“, a hónapvégi, ncgyed- evvegi „rohammunkát“. Ugyanígy megyéink minden üzemének az a kötelessége, hogy megteremtse az egyenletes termelés műszaki előfeltéte­leit. Ennek érdekében jobban kell meg­szervezni a munkát, erősíteni kell a munkaversenyt, fokozni a gépek kihasz­nálását, miigszilárdítani a munkafegyel­met, egyetlen napra, órára sem szabad szem elől téveszteni a tervszerű megelőző karbantartás fontosságát. Különösen nagy feladat vár ezen a té­ren az alapanyagok iparaira, a szénbá­nyászatra, a kohászatra és az energiater­melésre. ,,Szénbányászatunkban — amint erre Rákosi elvtárs nyomatékosan rámu­tatott — biztosítani \ell végre, hogy a gépesítés teljes súlyával érvényre jusson, megszűnjön az idegenkedés azoknak a bányagépeknek a használatától, amelyek a bányász nehéz munkáját vannak hivat- va könnyíteni és a termelékenységet növelni.“ Ezen a téren különö­sen nagy feladat vár pártszervezeteink­re, a szakszervezetre a DISZ-re, ame­lyeknek 'minden erejüket meg kell feszí­teniük e célok elérése érdekében. Nem­csak több szenet kell a jövő évben ter­melnünk, de jobbat is. KOHÁSZATUNK ' FEJLESZTÉSÉ­NEK fontos feladata, hogy meggyorsít­suk a diósgyőri kohászati művek rekon­strukcióját, mielőbb üzembe kell helyez­nünk as új nagy villamos erőműveinket — közöttük a kazincbarcikai erőmű­vet is. Fokoznunk kell az épitőanyagip’ar terme, lését is. Mielőbb be kell fejeznünk a hejő- csabai cementgyár építését. Jól harcolnak ezért, bátor kezdeményezésükkel, a ce. mentsilók előregyártott kupoláinak be­emelésével példát mutatnak az építkezés fizikai és műszaki dolgozói. Sikereink nagyok, de sok még a ten­nivalónk a tervek mennyiségi és még in­kább minőségi teljesítése érdekében. Ép­pen ezért ,.harcolnunk ^eV az önelégült­ség, a látszateredményekkel való hival­kodás. a gondatlanság és óz éberség hiá­nya ellen, az ellen a megv.yugvó hangulat ellen, hogy a dolgok úgy is jól mennek" —- hangsúlyozta népünk bölcs vezére és hozzáfűzte: ha nem lépünk fel az ilyen jelenségekkel szemben, nem fogjuk az előttünk áll(^ feladatokat jól megoldani. Javítanunk kell biztonsági és munkás- védelmi berendezésünket, gondoskodni kell arról, hogy mindazokat a rendszabá­lyokat, amelyeket pártunk és Rákosi elv- társ útmutatása nyomán kormányunk ho­zott dolgozóink egészségvédelmére, min­denütt pontosan be is tartsák Ez árinál fontosabb, mert jövő évi tervgazdálkodá­sunk megvalósítására 146 ezer új munka­erő beállítása válik ízükséjressé, jóval több, mint 3 felnövő munkaképes nemze­dék létszáma. Ebben is követnünk kell az élenjáró szovjet módszereket, amelyek minden táron felbecsülhetetlen értékű se­gítséget, nyújtottak számunkra. Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is következetesen, rendszeresen fel kel! használni a szovjet tapasztalatokat, hogy növeljük a termés-, illetve termékhozamot. Ugyancsak nagy feladat vár gépállomásainkra, amelyek a következő évben ezer és ezer új gépet kaotiák iparunktól, úgy, hogy fejlődő, erősödő termelőszövetkezeteink összes alapvető talajmunkáját el tudják végezni. Hatalmas jelentősége van emnak, hogy a dolgozók az üzemben, az állami gazda­ságban, a termelőcsoportban és üzemen kí­vül is fokozottan küzdjenek a takarékos­ságért. Az anyagpazarlással, a takarékos­ság hiányával minden téren fel kel! ven­nünk a harcot. RÁKOSI ELVTÄRS szavai harci- programot jelentenek mindannyiunk szá­mára. Mindem erőnket latba kell vetnünk, hogy az elénk tűzött feladatokat megva­lósítsuk. Ki kell használnunk minden na­pot, minden percet annak érdekében,, hogy üzemeink maradék nélkül eleget tegyenek ezévi kötelezettségüknek, a falvakban is teljesítsék azokat a begyűj­tési vállalásokat, amelyeket Sztálin elv­társ, születésnapja tiszteletére tettek. A borsodi bányászokra és kohászokra külö­nösem nagy feladat vár, hogy behozzák lemaradásukat. és túlszárnyalják, előírásai­kat. Szilárdan követniük kell Rákosi elv. társ bölcs útmutatásait és akkor biztos a győzelem. RÁKOS! ELVTÁRS BESZÉDE 0 BÉKEHARC FOKOZÁSÁRA ÚJABB MUNKA6YÖZELMEK KIVÍVÁSÁRA LELKESÍTI MEGYÉNK DOLGOZÓIT „A XIX. kongresszus anyagát felhasználom a népnevelő munkában, ezzel is fokozottabban harcolok a békéért 1“ Szabó Piroska, a Diósgyőri Gépgyár reszelővágó üzemének dolgozója eze­ket mondotta: — Rákosi elvtárs beszéde első részé­ben a nemzetközi helyzettel foglalko­zott, arra tanít minket, hogy fokozot­tabban folytassuk harcunkat a bé­kéért. Az imperialisták világháborút akar­nak kirobbantani, hogy megszerezzék a világuralmat. Azt akarják, hogy vi­rágzó, szép hazánk újból a koldusok országa legyen. Azt akarják elkövetni nálunk is, amit Koreában, Kenyában és egyebütt csinálnak. Gyilkolni, pusz­títani, rabolni akarnak. Apám az első világháborúban, amikor az urak ér­dekeiért a frontra hajszolták, súlyos betegséget szerzett. A népi demokrá­cia földet, kenyeret adott neki, én meg az iparban dolgozhatom. Megvéd- jük szabadságunkat és boldog életün­ket! Rákosi elvtárs szavai arra buzdíta­nak, hogy még jobban végezzem mun­kámat, még jobban harcoljak a bé­kéért. Az alapfokú politikai iskolán tanulok, most a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusának anyagát tanulmányozzuk. Ebből meg­tanuljuk, hogyan kell igazán és jó! harcolni a békéért. Elhatároztam, hogy amit tanulok, felhasználom a népne­velő munkában, dolgozó társaimat is buzdítom, hogy pillanatra sem felejt­kezzenek meg legfőbb kötelességük­ről : hazánk további erősítéséről- — Szakmai ismereteimet is bővítem, el­határoztam, hogy mérnök leszek. Fokozottabban harcol az egyenletes Termelésért a diósgyőri nagyolvaszfó-gvárrészleg Gácsi Miklós elvtárs, a diósgyőri nagyolvasztómű-gyárrészleg vezetője rádión keresztül hallgatta Rákosi elv­társ beszédét. Mint elmondja, figyel­mét a beszédnek különösen az a része ragadta meg, amelyben Rákosi elvtárs megállapította: „A mi iparunknak ál­talános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen ritmikusan termelni. A hónap első dekádjtíbani nagy a le­maradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekez­nek behozni.'" — így volt ez a mi gyárrészlegünk­ben is. Például szeptemberben, októ­berben is az első dekád eredménye alacsonyabb volt, mint az előző hónap utolsó szakaszának termelése. A má­sodik dekádban már valamivel jobb volt a helyzet, a harmadik dekádban azután következett, a nagy -„hajra“. Ilyenkor azután elhanyagoltuk a terv­szerű megelőző karbantartást; emiatt csak a következő hónap elején kerüU sor a tervszerű javításokra, de a kar­bantartás elhanyagolása miatt nem egyszer váratlanul merültek fel hibák. Az utolsó dekádban az üstök karban­tartásával sem törődtünk megfelelően, emiatt a hónap elején kevés -tartalék- üstünk volt. A tapasztalatok alapján harcba in­dultunk az egyenletes termelésért. Előre gondoskodtunk például a salak­tálak idejében való javításáról, a de- mag- és nyersvasüstök jó karbantar­tásáról. Jobb szervezéssel felére csök­kentettük a demag-üst javítását, így tartalékot is biztosítottunk. Uj mun­kaszervezést vezettünk be. Minden műszaki dolgozó megkapja pontosan körvonalazott beosztását, feladatainak leírását, a munkakörök konkretizálá­sával meghatároztuk a felelősséget is. Fokozottabban hasznosítjuk a ki­váló szovjet tanácsokat, bevezettük a [ion trendszeres értékelést, ezzel nem­csak a brigádok, de a műszaki dolgo­zók munkája is értékelhető- December első dekádjában 108.6 százalékra tel­jesítettük tervünket, az anyagszállí­tási nehézségek ellenére csaknem ez,pn a színvonalon tudtuk továbbra jg meg­tartani termelésünket, december 15-ig esedékes tervünknek 105.9 százalékra tettünk eleget. Rákos; elvtárs beszéde és úímn* tása arra lelkesít minket, hogy a jó módszereket tovább fejlesszük, szí­vós munkával minden akadályt le- küzdjiink. egyenletessé tegyük, egyen­letesen növeljük, a termelést. Jobb minőségű acélt a hazának! Zomborj István, a diósgyőri Martin- gyárrészleg vezetője Rákosi elvtárs­nak arról az útmutatásáról beszél hogy termelésünket nemcsak mennyi - ségileg, hanem minőségileg is me] kell javítanunk. — Nekünk a termelés mennyiségi javítására js nagy gondot kell fordí­tanunk, hogy teljesítsük előírásun­kat, behozzuk lemaradásunkat, ugyan­akkor személy szerint nekünk is szól Rákosi elvtársnak a minőség megja vitására adott útmutatása, figyelmez­tetése. Az 1951. évi 6.S százalékos selejtet ezév első felében átlagosan 5.5 szá­zalékra, novemberben havi átlagban 4.6 százalékra, december első két he­tének átlagában 4 százalékra csökken­tettük. Kétségtelenül jó eredmény ez, de nem teljes eredmény, semmi képen sem szülhet tehát elbizakodottságot. Rákosi elvtárs ebben a beszédében iS arra tanított minket, hogy harcolni kell az önelégültség, a gondatlanság ellen, az olyan megnyugvó hangulat ellen, hogy „a dolgok úgy is jól men­nek’“. Hazánk és a béketábor további erősítésére még több és még jobb acél­ra van szükség, hazafias kötelessé­günk, hogy ennek a követelménynek eleget tegyünk. Martinászaink nagy lelkesedéssel és hálás köszönettel fogadták népünk szeretett vezérének újabb útmutatását. A nagy Sztálin iránt érzett forró sze- retetüknek azzal adnak kifejezést, hogy december 21 tiszteletére „sztáli­ni-hetet’“ tartanak, minden eddiginél jobb mennyiségi és minőségi ered­ményt akarnak elérni. Arra törek­szünk, hogy ezeket az eredményeket állandósítsuk, Rákosi elvtárs figyel­meztetését megszívlelve elejét vegyük annak, ami az előző években előfor­dult, hogy a januári termelés elma­radt a decemberihez képest. Jobban kell foglalkoznunk az új terv év előké­szítésével, hogy töretlen lendülettel egyre nagyobb győzelmeket érjünk el a munkában. Szélesebb körben használja a szovjet agrotechnikai módszereket, nagyobb gondot tordít a trágya helyes kezelésére a szikszói „Vörös Csillag“ tsz Tóth István, a szikszói „Vörös Csil­lag’“ termelőszövetkezet elnöke feszült figyelemmel hallgatta a rádiót, ami­kor közvetítette Rákosi elvtársnak az országgyűlésen mondott beszédét. — Természetesen — mondja — a beszédnek a mezőgazdasággal foglal­kozó részénél figyeltem különösen ar­ra, hogy minden szót megjegyezzek. Az újságot is elteszem, hogy újból, meg újból áttanulmányozzam a beszé­det, hiszen most is hosszú időre szóló útmutatásokat adott szeretett vezé­rünk. Szikszón is Igazság az, hogy a fagy­kár és az aszály ellenére sokkal jobb lehetett volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agro­technika szabályait betartottuk vo’na- Halottunk, olvastunk is már róla, ho­gyan határozta meg Micsurin, hogy nem szabad könyöradományokat várni a természettől, hanem ki kell kénysze­ríteni tőle mindazt, amire szükségünk van; — mégsem követtünk el min­dent, hogy felhasználjuk a kincseket érő tanácsokat, amiket a szovjet elv- társak olyan szeretettel adtak nekünk. Az idei aszályos év tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy eddig nagy hi­bákat követtünk el, el Is határoztuk, hogy tanulmányozzuk és már 53. ta­vaszán is felhasználjuk a szovjet me­zőgazdaság módszereit. A termés fo­kozásának nagy lehetősége nálunk az is, hogy több mint 100 hold föld víz­parton terül eL jobban ki kell használ­ni az öntözési lehetőségeket, erre is figyelmeztetett minket Rákosi elvtárs. Megtanultak a beszédből azt is, milyen hiba volt, hogy nem sok gon­dot fordítottunk eddig a trágya helyes kezelésére. Nem gondoltuk volna, hogy a helyes trágyázással akár 23—1 •30 százalékkal is nagyobb terméshoza­mot érhetünk el. De most már tudjuk és természetesen el is akarjuk érni ezt a 23—30 százalékot, jói fogjuk kezelni a trágyát, . helyesen használjuk fel. Termelőiszövetkezetünk Ságjaival sok­szor beszélgetünk majd Rákosi elvfárg útmutatásairól, mindent elkövetünk, hogy megvalósítsuk ezeket. így lesz nagyobb termelőszövetkezetünk közös vagyona, így lesz nagyobb az egyéni jövedelem, így mondhatjuk majd el, hogy legjobb tudásunk szerint megtet­tük kötelességünket a haza erősítésé­ben, békénk védelmében. R termelés emelése mellett növelik megtakarításaikat a diósgyőri eieklroacélmű dolgozói A diósgyőri eVktroacélmű dolgozói december első felére eső előírásuknak 107-2 százalékban tettek eleget. A ter­melés mennyiségi emelése és minőségi javítása melleit harcolnak az anyag­gal valió takarékoskodásért is. Ligeti Sándor üzemvezető észszerű- sítéséve] jelentős mennyiségű szem­esés magnezitot takarítanak meg. A beépítésre már alkalmatlan hulladék magnezit-téglákat, törmelékeket <>sz- szegyiijtik, a hulladéktéren zúzógéppel összetörik, a kemence karbantartásához novemberben 23 tonna ilyen — maguk által zúzott — magnezitot használtak. Az elektroacélmű dolgozói is nagy figyelemmel tanulmányozzák Rákos' elvtárs beszédét -— mondotta Ligeti Sándor művezető. — Magukévá te­szik az útmutatást: „A takarékosság ma is erény, amelyre minden téren szükségünk van’“. Ezért határozták el; hogy a termelés további mennyiségi emelése és minőségi javítása mellett1 tovább növelik „ megtakarítást mun­kájuk más területén is, bizonyságát adják ezzel szocialista öntudatuknak. Kedden e diósgyőri acélmű, durvahengermű és a finomhengermű lelt az első a kohászok versenyében Diósgyőr, özd és Borsodnádasd kohászati üzemei között folyó ver. senyben kedden az alábbi eredmé­nyek születtek: NAGYOLVASZTÓK: 1. özd 96.3 százalék, 2. Diósgyőr 96.2 százalék. ACÉLMŰVEK: 1. Diósgyőr 102.1 százalék. 2. Borsodnádasd 100 szá. zalék. 3. ózd 97.2 százalék. DURVA HENGERDSK: 1. Diós. györ 106.4 százalék. 2. ózd 100.2 szá. zalék. FINOMHENGF.RD ÉK: 1. Diós. györ 117 százalék. 2. Borsodnádasd 100.9 százalék. 3. ózd 98.4 százalék. Több értékes javaslattal járultak hozzá a műszaki intézkedési terv összeállításához a diósgyőri gépgyár dolgozói A Diósgyőri Gépgyár dolgozói eddig 74 javaslatot nyújtottak be, amelye­ket az üzemek műszíntíerv bizottsága felülvizsgált. A javaslatok a munka- védelemre, uz anyagtakarékosságra, a termelés emelésére ős általános szer‘ vezési Intézkedésekre vonatkoznak: nagy részüket el is fogadták. A dolgozók számához képest igen kevés a benyújtott javaslat, feVilágo- s{tó munkával érjék el. hogy a dolgo­zók jóval több javaslattal járuljanak hozzá a műszaki intézkedési terv ösz- szoSP'tusához. I olL ■ H k A Vffl ■ í J £ j ÉKi | mk T J| ® w I ■II V * 1 fi ■ w 1 i 1 I 1 [ wR f jpf mm I 1 H WTw S 07m HI ■ & V HI 0 JH. l H m JHft 0 m m HP m n fw M 01 MB l ™ »— MM^^^^HHrr*^ \ Vr BP;rf. H

Next

/
Thumbnails
Contents