Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-03 / 283. szám
Szerda, 1952. december 3. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 JÓZSEF ATTILA 1937 decemberének egyik ködös reggelén hallottam a hírt: meghalt József Attila. Megrendített halálának híre. De amit akkor éreztem, az inkább meleg emberi részvét volt. Tudtam róla, hogy nagytehetségü költő, de akkor, azon a nyomasztó hangulatú, végzetterhes decemberi napon nem a nagy költőt gyászoltam, hanem az ifjan elhullt embert könnyeztem meg. Nyurga, kopottruhájú, mindig éhes kiskamaszként ismertem meg egy nyáron: 1918 nyarán. A négyszáz- íves lfabsburg-clnyomás utolsó hónapjait éltük s az utolsó Habshurg-császárnak, IV. Károlynak azt javasolták tanácsadói, hogy valami koncot kell vetni a kivérzett magyar népnek. Egy nyaraítatási raczgal- i at indítottak s néhányszáz gyereket elvittek nyaralni az Adriai-tenger partjára, Abbáziába. Le is vitték a kiéhezett pesti gyerekeket —■ köztük a tizenháromeszten- tió’s Józcef Attilát is —, de, amint az már történni szokott, olyankor, ha az urak jót/kenykodnak, a nyarzlíst-tási ak* colra szánt pénz kézen-közön elveszett a n ragy'ogó tengerparton egy hónapig ti-, ette az éhkoppot az összécsődített, sok fi.es gyerek s itta a esupaviz-kakaót, a k.ionai élelmiszerraktárak szemetes hombárjaiból összesepert zsizsikes lencsét, többórai főzés után is kemény, összezsugorodott sárgaborsót. Ott láttam először sovány, ek“s kis arcát, ahogy nyütt trikójában állt a tenger partján, összefont karokkal. Azután is összeakadtam vele sokszor, egy ideig egy vidéken is laktunk, a pro'etárlakta budapesti IX. körűiéibe». Aztán elvesztettem a szemem elől a csak akkor gondoltain rá újra, mikor merészhangú, különös Versek alatt olvastam különös nevét: József Attila. Egyetemi hallgató koromban öcszeakadtunk a pesti egyetem bölcsészeti karának folyosóján: akkor már ófteágoehirű költő volt s egyben Tossehiuü, gyanús figura, akit „eltanácsoltak" a szegedi egyetemről, aki ellen sajtóperek folytak. Aztán pesti kávéházak! >n, szerkesztőségekben okádtam vele össze. Kubája mindegyre nyüt* rebben lötyögött csontig-soványodott, karcsú alakján, szeme mind mélyebbre esett 1*, ajka mind vékonyabb, vértele- jn.hb volt. mint a betegeké és éhezőké. Mikor a halála hire elért, nem a költőre gondoltam, nem a magyar irodalom nagy vesztesége fájt, hanem a beteg s annyi nyomorúságot látott proletárfiúra gondoltam, aki íme meghalt anélkül, hogy valaha megismerte volna a gondtalan élet boldogságát. korai halálát s dehogy sejtettem, hogy valaha egy ország fogja gyász' ünneppel megülni halála fordulóját! Dehogy sejtettem, hogy valaha egy boldog, szabad világban, ha visszagondolunk a rabság, az elnyomatás, a nélkülözés évéire, először ő fog fsziinkbe jutni, aki nem tudott beletörődni a dolgozó ember nyomorúságába és megaláztatásaiba, aki holtáig lázadt az urak gaz világa ellen- A kortárs rövidlátásával néztem rá s ha vudtam is, hogy kitűnő költő, hogy különb minden kortársánál, még sem .láttam akkorának, amekkorára megnőtt i vsáig, korai halála óta. Ma sem tudom feledni sovány orcáját, égő két szeme fényét, kedves, játékos Mosolyát, heves vitákban felcsattanó hangját, csüggedt komorságát, de ha trneghato-ttan emlékezem is rá, ma már nem az én ismerősömet látom lton ne, hanem a nagy magyar költőt, a proletariátus első nagy magyar költőjét, a kommunista költőt, kinek szobra c-tt áll Petőfi, Ady szoboralakja mellett s ott Jog állni a hálás emberiség emlékezetében mindenkor. Személyes emlékezete elmúlik a mi életünkkel, de a forradalmi p rófétái költő emléke immár halhatatlan. József Attilát a proletariátus adta a magyar irodalomnak. József Attilát az imperialista háború és a proletárforradalom korának levegőjében a párt nevelte és irányította s a magyar reakció, a hazánkat elöntő fasiszta föltelem kergette halálba. Ha visszagondolunk az elnyomatás szégyenteljes éveire, az ő proletáron,tudata, proletár-hűsége, forradalmi bátorsága, kommunista elvszilárdsága a legnagyobb büszkeségünk, ha üfötticsepp hull mai szabad életünk örömpoharába, akkor azt gyászoljuk, hogy nem érhette inog szabad világunkat épperi ő, ki az elnyomás börtönében az igazi, a mai Szabadságról álmodott. Álmodhatótt-e másról? Lehetett-ő más, mint kommunista költő? a dolgozó magyar nép mélysége vetette föl a költészet ormára. Kommunista volt, friert egyszerre volt minden halidó erő képviselője az elnyomatás korában- József Attila a proletariátus, a munkás- osztály fia volt: egy szappangyári munkás fiaként látta meg a napvilágot. Apja sorsa híven tükrözte a magyar munkásosztály sorsát: sovány bér, aktív részvétel a Munkásmozgalomban, szt rá j kit arcok, komisz rendőri üldözés, nélkülözés, ez volt általunk ismert élete. Aztán nem bírta tovább, kivándorolt s elnyelte őt, mint annyi millió magyar munkást ez imperialista Amerika, "a „sárga pokol“. Az árvánmaradt családban csak halványuló emléke maradt meg s néhány munkásmozgalmi dal emléke, amit apjuk létSBl Atillát I | MggkSnnvazlem | tizenöt esztendeje. (Hálájának 15. évfordulójára) — sztrájkok jdején — éhező barátaival énekelt. József Attila a szegényparasztság fia volt. Anyja, l’őcze Borosa, szabadszállási szegényparaszt családból származott. A paraszti szegénység sodorta Pestre, a földnélküli nyomorúság kergette cselédsorba. Férjes asszonyként, félözvegyként, takarítással, mosással kereste sovány kenyerét s boldog volt, ha az urak asztaláról a maradékot hazahozhatta három gyermekének. A liátgörnyesztő mosás, a mosókonyhák redves levegője hamar megette egészségét s még fiatal asszony volt, mikor sírbahervadt, árván hagyva gyermekeit. József Attila a haladó értelmiség sorsúban is osztozott. Gyermekkora, ifjú évei nyomorúsága sem tudta megfékezni ohllatatlan tudásvágyát. Azt irta önéletrajzában gyermekkoráról: „Kilencéves ltoromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorsunk. Kivettem részemet az üzletek elölt való álldogálás- bál — volt úgv, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzcm előtt várakozó sorba cs reggel, félnyolckor, mikor már sorrakerültcm volna, jelentették ki az orrom elölt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogy tudtam. Vizet árultam a Világ-moziban. Fát és szenet loptam a ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fütenivalónk. Színes papírforgúknt csináltam és árusítottam á jobbsorban élő gyerekeknek. Kosarat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokokban,..“ Igv tanult, így Volt mindig, mindenütt niintadiák. így lett nágyttiü" veltíégü, riagyiudású ifjú férfi s így öltözött az értelmiség sorsában: nagy tudásával nyelhette az éhkoppot, amíg a protekciós buták érvényesültek, ő állás-árt kilincselt —* hiába. Horthy Magyarországa külföldön fényes diákotthonokat rendezett be az úri fiúk számára. Becsben is volt egv ilyen kollégium. Olt tanultak a méltóságos urak fiai. József At till obben a kollégiumban szobainas volt, takarításért ott lakhatott s még hálásnak is kellett lennie a kegyért. . .! így képviselte 5 a munkásosztályt, a sfcegé'ítypatasziságot és haladó értelmiséget, egyszerre, egyszemélybcri. Minden elnyomott osztály, mindéh kisemmizett ember keserűsége ott égett a szívében. Isfteiett-e mi,ri Lehetett-a más, mint az egész dolgozó magyar nép költője? József Attila a párt neveltje volt. 1925'Iien, húszéves kofában megismerkedik Bakost Mátyással. Sógoránál bujkál egy ideig az illegalitásban dolgozó Rákosi Mátyás és fölfigyel a tehetséges fiatal fiúra, beszélget vele, tanitgatja, ráirányítja szentét a marxizmus—leninizmUs igazságára. Egy új világ nyílik meg a fiatal költő előtt, rajongással csügg Rákosi elvtárs emberségén, okosságán, mély műveltségén, széleskörű emberismeretén s hősiességével, nyugalmával, mindig mosolygó derűjével elbűvöli. Hatása Rákosi elvtárs elfogatása után sem szűnik meg. Becsben, Párisban is követi Rákosi elvtárs tanácsait. A marxizmus—leninizmtts klasszikusait olvassa. Franciaországban közelkefül a kommunista mozgalomhoz, — Rákosi elvtárs a börtönből is utána- xtyúl is a francia elvtársak figyelmébe ajánlja. Itthon már természetes neki, hogy a pártot keresi. Az illegalitásban küzdő párt elfogadja aktívájának, majd párttag lesz és a párt sajtójának lelkes hiúnkatáraa. Szemináriumokat tart. röfl- iratokat, tömcgdalokat ír, sznvalókóruso- kat szervez. Ismerik őt az illegális találkozóhelyeken, az óbudai római parton, a Hármashatárhegy tisztásain, a cölöpszigc- ten: nemcsak agitál, hanem verseket olvas n pártmunkásoknak s azok elbűvölve hallgatják, hogy eleveníti meg Csokonai édes szavát, Petőfi tüzet, Ády komor átkait: soha nem hallottam olyan szép versmondást, mint az övé volt. Egy kis szektáns csoport kizárja a pártból, de a kommunista mozgalomból, kommunista meggyőződéséből nem lehet kizárni soha! Horváth Márton elvtárs azt írta: „A párttal megszakadt a kapcsolata, de a kommunizmussal sem előtte, sem utána: soha! — József Attila a munkásosztály szülötte. De ö maga szokta hangoztatni, hogy nemcsak Pöcze Rnrbóla szülte öt, hanem mint tudatos költőt, a kommunista párt is! Anyjának tekintette a pártot, mely lehetett egy időben igazság- tálán hozzá, de mégis az anyja volt. Es éppoly kevéssé tudott ti párttól elszakadni, mint anyjától.“ Holtáig a párt irányította lépteit. Lehetett-e más, mint kommunista költő? Mißt boldogabb jövendőnk költője ? 1 Horváth Márton elvtársitól -tudjuk, hogy >,élete végéig kereste a baráti kapcsolatot cs harcának támaszát a kommunistáknál“. De ha nem tudnék ezt, lehetne-e akkor is kétségünk? Leheteti-e más József Attila, mint a párt költője, mint kommunista költő? Mikor a német fasiszta barbárság elöntötte a világot, mikor a hitleri demagógia azt hirdette, hogy a nemzeti szocializmus az igazi szocializmus, József Attila elsőnek írta még hazánkban, hogy a nemzeti szocializmus, a fasizmus, a kapitalisták szövetségese. Iliikor a fasiszták felszították az elnyo- luorodott és megtévesztett emberiségben a söviniszta kapzsiság, a fajgyűlölet állati szenvedélyét, józséf Attila felemelte szavát hazánk független szabadsága érdekében — „Hogy mi ne legyünk német gyarmat“ — írta. Azt az utat követté, amit a pért jelölt ki áz igaz hazafiak Szamára. ,,Kommunista volt József Attila, mert a kommunista párton kívül senki nem fejezte ki olyan mélyen az ellenforradalmi elnyomás lényegét, a munkásság és parasztság helyzetét, mint ö“ — írja Horváth elvtárs. „Kommunista volt, mert utolsó lehelletéig velünk egy fronton, de a költészet fegyverével harcolt a munkásság ás parasztság felszabadulásáén. Kommunista volt, mert nem ismerte a megalkuvást. Költői fejlődésé együtt futott a párt fejlődésével ... minden elnyomott osztály összefogásának, a nemzeti ellenállásnak a szószólója leit . .. Kommunista volt, mert átmeneti vereségekből az eljövendő győzelem fegyvereit kovácsolta ki, az ellenforradalom sötétségében a szocialista jövő fényét csillogtatta meg. Kommunista volt, mert a munkásosztály, a nemzet legnagyobb költője, aki utal mutat nemcsak a sötét múlt szakadékokon átvezető ösvényein, hanem eljövendő győzelmes harcainkban is." Halála tizenötödik fordulóján akkor ünnepelhetjük nagyságát igazán, ha kinyitjuk versei kincses könyvét és számba- vesszük, mit jelent az, hogy a költészet fegyverével harcolt a munkásság és parasztság felszabadulása rt“, riiit jelent az, hogy „« nemzeti ellenállásnak a szószólója len“, ha megvizsgáljuk, hogyan lett József Attila a vereségnek idején a ..jövendő győzelem“ kovácsöl ójá, hogy Júzscí Attila á eZegényparaszt- ság költője volt? Azt jelenti, hogy költészetével szakadatlanul ébreritartotta á munkásosztály éber osztáiyöntudatat, akkor is, mikor éppen ezt az osztilyébér' séget akarták elaltatni az urak. S hogyan tette ezt? Úgy, hogy lazító, eleven képben rajzolta meg, mit várhat a munkásság az urak részvététől. (L. Vigasz c. versét.) Mit jelént az, hogy József Attila a szegényparasDtíág költője volt? Azt jelenti, hogy a paraszti nyo-mOrúságül a maga mezítelenségében mutatta meg. Költőien, a költészet fegyverévé!. Azaz nem mondta el, hogy milyen aljasul zsákmányolja ki a nagybirtok 4 parasztot, hogy milyen egészségp tisztító munkát végeztét éhbérért, nem lázította a parasztságot. Csak tükröt tartott eLbe, csak azt írta még, milyen áz, mikor a paraszt a csépléa közben megpihen. (L. Éhség c. versét.) Mit jelent az, hogy a nemzeti elléftállás költője lett? Ez azt jelenti, hogy megmutatta nemzetinek tömör, rövid példázatban, a spanyolországi fasiszta háború idején, hogy á gyávaság nem segít' a fasizmus ellen, hogy a meghunyászkodó éppúgy elvesz a fasiszta háborúkban, de része, az értelmetlen, gyalázatos halál. (L. Egy spanyol földmíves sírverse c. költeményét.) Azt jelenti, hogy a fasiszta fajgyűlölet korában felemelte szavát az együttélő népek testvéri összefogásáért a közös feladatokra. <L. A Dunánál c. versét.) Azt jeleníti, hogy tükröt tartott népe elébe s megmutatta, milyen mélyre süly- Iresztette a fasiszta elnyomás hazáját s felemelte magános szavát az ellen, hogy a német fasizmus gyarmati sorba taszít' Soft minket. (Hazám c. verse.) Azt jelenti, hogy a rendorkopók üldözte. börtünbevetett kommunisták mellé állt, mert tudta, hogy ők a hazafiak. (A lebukott c. verse.) hogy József Attila az elnyomatás korában Iá ébren tartotta a jövendő győzelembe vetett hitet? Nem üres szavakat jelent ez, hanem azt, hogy kifejezője lett a proletáremberségnek, a mimkásember -nemes szívét emelte magasra. Ki írt úgy az édesanyjáról, mint ő az Anyám c. költeményben. Ki volt úgy szerelmes, mint ő, ahogy ez „Már két milliárd“ c. verséből kicsendül. Ki tudott olyan lágy és édes dalt dúdolni a kedves leánynak, mint ő? Olyan édes, békességéi szerelemmel örülni az életnek, mint ő? (L. Ringató c. versét.) Csakis az, aki olyan kemény szóval tudott a jövendőre mutatni, a Szovjetunió félé mutatni, mint ő: (SzOciclisták c. verse.) Ma, amikor álmai béleltek, mikor boldog és szabad hazában élünk, mikor az élet és a munka nőm kín többé, mikor — míg a szóeializmuit építjük s elgyö- nyörkodve nézzük népünk remek alkotásait s máris a kommunizmus közelgő csillagára vetjük sz-fnünket, ahogy az Sztálin szavaiból, a XIX. kongresszus szavaiból ragyog felénk. — emlékeztünk rá. kit tizenöt esztendeje a robogó vonat alá ' kergetett egy magános pillanat fáradt keserűsége, de aki holtáig a mi boldog jövendőnkért emelte fel szavát. Azt mondtuk róla, hogy kommunista költő volt. Most, mikor néplink szemében feldereng a közelgő kommunizmus napvilága, gondoljunk rá. Munkás-apák, akik nem kényszerültök kivándorolni, munkás| [chetett-e más. Mit lelem őz. Mit ieient az, 20 nappal megelőzték tervüket a rudolí'teSepi bányászok A rudolftolepl bányavállalat dolgozói egész évben Hagy lendülettel liarcolfcik tervük határidő előtti be. fejezéséért, ez a lendület Sztálin elv. társ közelgő születésnapja tiszteleté, re tovább fokozódik. A műszaki vezetés az ürescsilieel. látás biztosításával, a vékony-telepi munkahelyeken a nagyteljesítményű szovjet villamos fúrógépek munkába, állításával scgiíi a bányászokat a terv teljesítésében. A műszaki veze. tök. nkzászok. körletaknászok a munkahelyeken nyújtanak segítséget a bányászoknak. A szakszervezet jól biztosítja a verseny nyilvánosságát. Az egyes almák bejáratánál a ver. sefiytáblák legújabb adatai hirdetik az élenjáró csapatok teljesítményét. A sztahanovisták rendszeresen át. adják munkamódszerüket, ezévben 16 százalékkal csökkent a 100 százalék alatt teljesítők Száma. A jó felvilágosító munka eredményekép. pen csökkent az igazolatlan műszak, mulasztók száma is. Ezév januárja, ban a napi átlagos kimaradás 7—9 volt, novemberben 2-—S. Szinte kivétel nélkül minden dől. gozó résztvesz a Loy.mozgalomban, amelyhez a szállítási dolgozók is csatlakoztak, s októberhez viszonyít, va csaknem 20 százalékkal megjaví. tollák az ürescsllle ellátást. A vasárnapon kint végzett fenn. tartási munkával lehetővé tették, hogy a hét első napjaiban is elérjék a J00 százalékot, elkerüljék a hónap végi „rohammunkát“. A műszaki és fizikai dolgozók szó. ros együttműködésének eredményeként a békekongresszus tiszteletére rendezett ünnepi műszakokban a. rn. dolftelcpi vállalat dolgozói két nap alatt 81 vagon szenet termeltek terven felül. December I ,én mór dó. cember 19j tervüket teljesítették. Szép teljesítéssel a cliósgyőriek törtek előre a borsodi kohászok versenyében Az év utolsó hónapjának első napján végre Ismét lendületet kapott a kohászok versenye. Jtégen nem látott szép eredményéit születtek mind a húrom borsodi kohászati tizemben. A diósgyőri kohók 100-5, az ózdiak 100-1 százalékot ériek el hétfőn. Komolyabb üzemzavar, nehézség egyik kohóműnél sem fordult élőA bórsodnádasdl acélmű dolgozói űapl előírásuknak 180.7 százalékra tettek Céget. A diósgyőri Martin-acélmű napi tervét 108.3, az ózdi viszont esaV 00.1 százalékra hajtotta végre. A diósgyőri durvahengermű 107 százalékot, a flnomhetigenriű ezúttal még többet, 113.3 százalékú' teljesített. I-Izén a lőrén js háttérbe szorullak az ózdiak. Az ózdi durva hppgfw- do !)0-7, a fiiromhengerdé 110." (utóit* lékot teljesített. Lemaradt a borsód- núűásdi lemezgyár fiengerdéje. »nuÄ-i ézen a napon csupán Hö.5 siAzefé kot ért el. Jobban szervezed munkával harcoljanak a BMT doip?*! a 160 tonnás Kemence határidőre történő felépítéséért! A diósgyőri ISO tonnás marlin- kémence építésénél hétfőn befejezték az E. Bőrös pillér fölümunkálatait és megkezdték a vasszorelést és betonozást. Eredményesen folytatták a nyugati kamra füstcsatorna-torkolata és az összekötő füstcsatorna földmunkálatait. A BMT dolgozói a kábelalagút falainak és födémének betonozását végzik. Ugyancsak a BMT dolgozik a lágy- vízvezeték földkiemelésénél. Munkájuk még mindig nem elég Szervezett, emiatt lemaradásuk az ütemtervhez képest kilenc napról tíz napra növekedett. Igen Súlyos hiba ez, mert a többi munkát is erősen visszaveti. — Emiatt maradt le a Dimávag •'■év gyár szerelési munkája, a W; dolgozói ugyanis a lehorgonyzó iiofc üregeik nem tisztították ki időién. A kemencéépí-tés alapozási e.irkái ban történt lemaradásért az ép' tésvezetőség — elsősorban Durva; László mérnök — felelős, az egyik éjszakai műszakon kellett volna »' végeztetnie a féladatot. A vasszerkezeti csoport Reute. Izidor mérnök tanácsai alapjáé Vs- Váló ég ötletes munkát végez. Igen szép teljesítéseket ért ec K'ss János és Módja Géza csoportja. ve lamint. a Köteles-. Tisemlényi-, Pit-:- tor és a Muszka-brigádGépjavítás ps* ros verseny a szelídről és az edelényi gépállomás között Mi, a szendrői gépállomás dolgozói őszi tervünket 130 százalékra teljesítettük, ugyanakkor üzemanyagfo- gyasztásUnk 8 százalékkal csökkent. A traktorosok — öt kivételével — túlteljesítették egyéni vállalásukat. Ez nem voíf könnyű feladat, hiszen az esős időjárás megnehezítette munkánkat. Eves talajmunka tervünknek 116 százalékban tettünk eleget. Legjobb brigádunk, a „Beloiannlsz-brigád 200 százalékot ért el őszi terve teljesítéséi ion. Molnár Lajos éves tervét 215, őszi tervét 330, I’au- lóvszkj István évi tervét 130, őszi tervét 258, Gulybán Barna évi tervé* 17S, őszi tervét 251 százalékra, Fi* poly József évi tervét 187, őszi tervét 251 százalékra teljesítette. Számos dolgozó teljesítménye volt 150 százalék fölött. Munkánknak nagy lendületet adott a szocialista verseny széleskörű kibontakozása. Hatalmas segítséget jelentett M. A. Bukin elvtárs, a Vélikn- Mahajlovszkl gépállomás Igazgatója munkamódszerének tanulmányozása, amelynek egyik tétele a szocialista verseny kiszélesítése. Ennek alapján hívtuk Versenyre n pütnoki és az edelényi gépállomás dolgozóit, A putrioki gépállomás vezp-ősége azonban — úgy Játszik — nem ismeri eléggé a verseny jelentőségét. Meghívtuk őket ez edelényi gépállomásra, hogy értékeljük » TCrseny állásút és kicseréljük egymással tapasztalatai* kát, nem tartották érdemesnek, hóm, rész tvegyen ele a megbeszélésen. Pedig lett voinn mit tanulniuk a pntnoki gépállomás dolgozóinak, már cSÄk azért is, mert talajmunka tervüké; november 15-ig mindössze 36 szél*? lókra teljesítették. Gépállomásunk már mos* mCgkezé te az előkészületeket a Jövő évi miit kára. Központi feladatunk a gépek jé kijavítása. A nyári muökák idején kialakult nemes versenyt tovább fejlesztjük a javítás idejére s versenyre hívjuk az edelényi gépállomás dolgozóit. Nagy feladat húrul n gépállomásokra a szovjet agrotechnika elterjesztése terén is. Különösen ott tan sok (Pnnivaló, ahn] úgy gondolkoznak, mint a galváesi termeiőszőve*- kezetben. Szászfái elvtárs, a növény- termesztési brigád vezetője azt mondta, hogy a korai mélyszántás nem helyes, mert „újra kigyomosodiij a fold’*. A tornabarakonyi lormelóesn- porf dolgozói azt a képtelenségei állítják, hogy „a mélyszántással d traktor tönkreteszi a földet*' és ezért, gépi mUnka helyet* tehenekkel szántottak. Az ilyen maradi néze'ek el-1 ’»n jót felvilágosító munkával harcolniuk kell gépállomásainknak is. MOLNÁR JÁNOS szendrői srépá’loniás. Budapesten és Balaíonszérszén szobrot smclneb lézsef BttiiÉRftb December 3-án emlékezik meg s magyar nép József Attila halálának 15. évfordulóiéról. Ézalkálómmal Budapesten » Síin. kerületben ARRják fel a prole'ariátus nagy kö*tőiének József AtMlának közéi hárommétere*. bronzszobrát, Beck András ezóbráfö- rnüvt'éZ alkotását. Ugyancsak Szobrot oméinék József At'liána.k Balatonszárszón. Ezt a szobrot december 7-én leplezik le. anyák, akik nem vagytok többé urak cselédjei, munkás-paraszt «ziih’k, akik tudva-iudjátok, gyereketekre hiába mereszti fegyvereit az imperialista gazság, kik tlldva-fiidjátok, hegy gyereketekre jobb sor. biztosabb jövendő vár, mint amiről valaha is álmodhatott munkás és paraszt, értelmiségiek, akik tudjátok, helyetek iaunir a szocializmus építői közt, gondoljatok rá. kinek testét saéttéphették a vonat roncsoló kerekei a halatonszárczój téli alkonyaiban, de akinek hitét letéphette szét semmi. I Bennetek hitt. Szabad, froc'a'' ’--zí BÓKA LÁSZLÓ egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktor*
