Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-16 / 294. szám

ÉSZAKMAGTARORSZÁG Kedd, 1952. december 16. 4­baa. Bgyetenjetoken A» főiskoláinkon jífierileg 46.000 a hallgató, emellett ie- tveleaő oktatásban 3300 hallgató vesz részt. Alaposan megváltozott a középisko­lák és egyetemek tanulóinak szociális összetétele is- A fo'yó évben a közép­iskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemeken és- főiskolákon 58 száza­léka munkás- és parasztszármazású. Megváltozott középiskoláink, főisko­láink és egyetemeink képzésének jel­lege is. Egyetemeink és főiskoláink a népgazdaság szükségleteinek megfe­lelően egyre több mérnököt, mezőgaz­dászt. orvost és tanárt adnak. Egész közoktatásunkat közelebb hoztuk szo­cialista építésűnk igényeihez és bőyen elláttuk mindennel, ami a tanulmá­nyok jó elvégzéséhez szükséges, ülői­ben 116 féle egyetemi, 426 féle álta­lános és középfokú isko'ai tankönyvet adtunk ki 7,580-000 példányban. Gon­doskodtunk arról, bogy népünk köz- tudatában az oktatás jelentőségének megnövekedésével fokozódjék a peda­gógusok, egyetemi és főiskolai taná­raink munkájának megbecsülése. — Mindezen rendszatá'iyok következté­ben hazánk, amely különösen a* egye­tem; oktatás terén ezelőtt meglehető­sen el volt maradva, ma kezdi messzi mag/i mögött hagyni e téren a iegha- .ladottabb kapitalista országokat. Ma­gyarországon Horthy idejében tízezer lakosra tizenhat főiskolai hallgató ju­tott. 1932 októberében ez a szám 51-re ment fel, több, mint megháromszoro­zódott. Ebben a tekintetben messze utánunk kullognak olyan hajdani ve­zető országok, min* Anglia, Francia- ország, Hollandia, Svájc, vagy Ausztria. Széchenyi István jó száz évvel ez­előtt azon kesergett: ,,EM vész az én népem, mert tudomány nélkül való'1 és nem győzte hangoztatni: „A kimű­velt emberfők sokasága teszi erőssé a nemzetet’'. — A számok, amiket köz­oktatásunk jelenlegi helyzetéről felso­roltam, azt mutatják, hogy népi de­mokráciánk ezen a rendkívül fontos téren is gyors, alapos, népünk egész jövőjére kiható munkát végzett. Rajta leszünk, hogy közoktatásunk mérete és színvonala továbbra Is erőteljesen fejlődjön. Emeljük kulturális munkánk eszmei, művészi színvonalát Szólni kívánok néhány szót Tudo­mányos Akadémiánkról. Az Akadémia fokozatosan rátért, hogy kutatási munkáját népgazdaságunk fejlesztését közvetlenül szolgáló célokra, elsősor­ban az ipar és mezőgazdaság támo­gatására összpontosítsa. Emellett ter­mészetesen nem hanyagolja el a tár­sadalomtudományok emelésére irá­nyuló munkálatait sem. Tudományos Akadémiánk ötéves tervet dolgozott ki és e terv feladatainak első helyén áll hazánk fö'dtani térképének összeállí­tása. Ez a feladat annál fontosabb, mert mint kiderült, hazánk területé­nek túlnyomó részén komoly földtani kutatás eddig nem történt. Az e'mult egykét esztendő tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy hazánk földjének mellében még rengeteg a szén, az olaj, a bauxit, a színesfém és egyéb hasznos ásvány. Ennek megfelelően egy földtani térkép óriási gazdasági jelentőséggel bír. Az Akadémia tnríé- l>en nagy szerep jut a hazai szeneink gazdaságos eltüzelésével, a bányászat problémáinak kidolgozásával, a ritka és színes fémek kinyerésével kapcsola­tos gyakorlati kérdéseknek. Nagy se­gítséget nyújt Tudományos Akadé­miánknak az az egyre erősödő kapcso­lat, amelyet elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák Tudományos Akadémiáival kiépített. Népköztársaságunk kulturális hely­zetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka (erén úgy mennyiségben, mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elma­radunk a rohamosan növekvő követel­mények mögött. Ebben az évben nagy gondot fordítunk a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére, s ennek következtében kulturális intézményeink egyre jobban átfogják az egész orszá­got. .Telenleg 16-10 a (eriileti ku'Múrott- honok száma és 2426 helyiségben rend­szeres a mozielőadás. A Faluszínház 2025 községben tartott előadást, nagy­részt olyan községekben, melyekben a^e'őtt színházi együttest még egyál­talán nem láttak. Az idén negyven­egyezer Szabad Föld Téli Estén 3.4 millió dolgozó vett részt.- Ez eV őszén statisztikába foglaltuk la nyilvános könyvtárakat (67 esztendő Óta ez az első ilyen összeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8536 nyilvános könyvtár működik hazánkban. A falvakban 4494 nyilvá­nos könyvtár működik. Jellemző, hogy olyan mezőgazdasági megyében, mint Osongrád, 442 a nyilvános könyvtárak száma. Hozzá kell tennem, hogy ez a felsorolás nem tartalmazza a mintegy 6200 általános iskolai, 450 középisko­lai, több mint ezer ipari tanuló isko­lai könyvtárat, az egyetemi, párt, tu­dományos, műszaki és egyéb könyvtá­rakat. Ezekkel együtt a könyvtárak jelenlegi száma 16—17 ezer. Jelenleg nálunk körülbelül majdnem minden liatszáz lé’ekre jut már egy könyvtár, Azt hiszem, ezek a számok önma­gukért beszélnek. Megnövekedőt* kulturális szolgálta­tásaink színvonala is. Közismertek fizok a sikerek, amelyeket játékfilm­jeink nemcsak a népi demokráciákban és a Szovjetunióban arattak, hanem o’yan kapitalista országokban is, ahol bemutatásukra egyáltalán sor kerül­hetett. A magyar filmek nemzetközi sikerének egyik mutatója az a három díj, amelyet a Karlovy-Vary-i film­fesztiválon nyertünk. Az új magyar kultúra nemzetközi sikereihez számí­tott az állami népi együttes szovjet- unióbeli és kínai útja. Külön ki kell emelni új kultúránk anei*iszíelő kitüntetését, két fiatal írónknak Szfálin-díjjal való megjutal- imazásáf. Szólnom ke’] arról, hogy a Szovjetunióban az idén három kötet­ben kiadták Petőfi összes költemé­nyeit, ugyancsak a Szovjetunióban Inegjeient a magyar költészet hétszáz pliiailaí, átfogó antológiája. Ezek a tények csak részben mutat­ják azt az általános érdeklődést, amely a népi demokráciánk sikerei nyomán a magyar kulturális eredmé­nyekkel szemben a haladás (áborában vfágszerte megmutatkozik. Ezt az ér­deklődést — és hozzátehetem rokon- szenve; fokozták azok a nagyszerű teljesítmények, amelyeke^ tervszerű ■aE'WWHUPrbfy-­testnevelési munkánk eredménye képen sportolóink a helsinki olimpiászon el­értek, mikor tizenhat olimpiai bajnok­ságot és negyvenkét aranyérmet nyer­tek el. A növekvő kulturális szükségletről tanúskodik, hogy hz idén nyolcvanöt millió néző látogatta a mozit és ez év első kilenc hónapjában negyvenkét százalékkal több a színházlátogatók száma, mint a tavalyi év azonos sza­kaszában. Az Operaházat egy év alatt hétszázhatvanezren látogatták meg, am; az 19"S-as év hatszorosának felel meg. A Munkácsy-klúllításnak négy- százharmineezer nézője volt. „A kom­munizmus útján'* című kiállításnak egy hónap a’att főbb mint kétszázezer nézője volt. a rádióelőfizetők száma jelenleg 880 ezer és jövőre, amikor 120 ezer vezetékes rádiót is be fogunk kapcsolni, számuk meg fogja ha'adni az egymilliót. A gyors fejlődés megnöveli a kul. tnrális javak minőségével szemben támasztott igényeket. Megköveteli kulturális munkánk eszmei, művészi színvonalának emelését és azt, hogy a művészi alkotómunka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nt^y kérdéseit, a szocialista építést, a nemzetközi békeharcot és hogy has. sa át magas szocialista eszmeiség és tudatosság. Külön nagy várakozás, sal tekintünk íróink működése elé, akik az idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését, s akiktől e megtisztult felfogásnak megfelelően új, magasabb színvonalú müveket várunk. Legfontosabb feladataink összefoglalva: mik a legfontosabb feladataink ? 1. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét, hogy szocialista építésünk fontos szakaszát jelentő negyedik tervevünket is jól teljesít­sük. 2. Az ipari termelés terén a terv. fegyelem megszilárdítása mellet; különös figyelmet szenteljünk az alapanyagok, a szén, a fémkohászat termelés emelése kérdéseinek. 3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába a termés, eredmények fokozásait és a falu szó. cialista építésének, a termelőszövet, kezetek további egyenletes, szerve, zett fejlesztésének tervéit. 4. Úgy a népgazdaság, mint. az ál. lamigazgatás területén harcoljunk a legszigorúbb takarékosság megváló, sításáért, a vezetés megjavításáért, a bürokratizmus minden megnyílva, nulása ellen. 5. A kuihira, a népművelés, a köz. egészségügy', a sport terén szüntole. nül gondoskodjunk a továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról. 6. Erősítsük meg minden eszköz, zel a népi demokrácia állampolgári fegyelmét, társadalmi rendjét, állam, védelmét és honvédelmét. 7. Fejlesszük tovább népünk poll, íikai öntudatát, hazafiságát. 8. Erősítsük nagy1 pártunk, a Ma. gyár Dolgozók Pártja vezetése alatt a munkás-paraszt szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erők további összeforrását. 9. Legyünk még hívebb katonái a felszabadító Szovjetunió vezette ha. talmas béketábornak cs védjük meg minden imperialista agresszióval szemben még elszántabban e tábor ránkeső szakaszát, Az 1952-es esztendő népi demokrá­ciánk további megszilárdulásának éve volt. Ez a megszilárdulás nemcsak a gaz­dasági. egészségügyi, vagy kulturális élet tényeiben és statisztikai adataiban tükrö­ződik vissza. Elmélyült és megerősödött népünk egysége, népi demokráciánkhoz való hűsége. Zavartalan volt a munkás- paraszt szövetség, a demokratikus erők­nek az az egysége, mely a Magyar Füg­getlenségi Népfrontban tömörülve. a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nemzetünk életének minden mozzanatá­ban megnyilvánult. Elmélyült a béke megvédéséhez szükséges nemzetközi össze­fogás, a haladó emberiséggel való szolida­ritásunk érzése és tudata. Gondoljunk csak a tömegtiltakozásnak és a felháboro- dának arra az egységes, viharos megnyil­vánulására, amely Beloiannisz elvtárs meggyilkolása után a görög monarchofa- sisSiákkal szemben létrejött, s amely im­pozánsan megismétlődött, mikor Duclos elvtársat a francia reakció börtönbe ve­tette. Mindannyian tanúi voltunk annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kogresszusát egész dolgozó népünk a legnagyobb figyelemmel, rokonszenvvel követte és tanulmányozta. Ezt a figyelmet és rokonszenvet alá­támasztja és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért, melyben felszaba­dítónk, a hatalmas Szovjetunió szakadat­lanul részesít bennünket. Ez a rokon- szenv, a hála érzése dolgozó népünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor e kon­gresszuson az egész haladó emberiség nagy vezére, a mi szeretett Sztálin elvtár­sunk a világ forradalmi roh'ambrigád- jai között a magyar népi demokráciát is megemlítette. Mindannyian átéreztük, hogy e megtisztelő jelző nemcsak elisme­rést, hanem kötelezettséget is rejt magá­ban. Kötelezettséget arra, hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista építésünkkel, békénk védelmé­vel, a proletárnemzetköziség erősítésével még jobban rászolgáljunk a forradalmi rohambrigád .nevezetre. Nagy kötelezettségeket ró ez a kitün­tető elismerés valamennyiünkre, de külö­nösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, mely az elmúlt esztendők folya­mán vezető ereje és motorja volt min­den sikerünknek és fejlődésünknek. Kö­telez bennüket arra, hogy szilárdan, tán- toríthatatlanul haladjunk tovább az ed­digi úton. Dolgozó népünk műveltségé­nek és kulturális felemelkedésének egyik legjelentősebb gyümölcse, hogy még job­ban megérti és méltányolja azt az áldo­zatos és eredményes munkát, melyet pár­tunk a felszabadulás óta eltelt eszten­dőkben végzett. Dolgozó népünk szilár­dan és egységesen követ bennünket, mert tudja, hogy helyes az út, melyen já­runk s biztos benne, hogy újabb sikerek, újabb győzelmek felé vezet. A mi fela­datunk, hogy e várakozást valóra váltsuk. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét percekig tartó viharos, ütemes taps követte, majd az elnök szünetet rendelt el. Ma az 1953. évi állami költségvetést tárgyalja az országgyűlés Szünet után az országgyűlés ja­vaslatot fogadott el a legközelebbi ülés időpontjára és napirendjére vonatkozóan. Az országgyűlés új ülésszakának legközelebbi ülése december 16-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdő­dik: az ülés napirendjén az 19 53. évi állami költségvetés tárgyalása szerepel. A; országgyűlés ezután elfogadta azt a ja­vaslatot is, amely szerint a költségvetés általános és részletes vitáját, az eddigi­ektől eltérően, együttesen folytassa le. Ezzel az első napi ülés véget ért. Rendelet az általános és középiskolák téli szünetéről A közoktatásügyi miniszter rende­letileg intézkedett az általános és kö­zépiskolák téli szünetéről. A rendelet értelmében valamennyi általános és középiskolában — beleértve a dolgo­zók általános és középiskoláit,, és a szakérettségis tanfolyamokat is — a téli szünet december 24-től 1953 ja­nuár 2-ig tart. A szünetet megelőző utolsó tanítási nap december 23, a szünete* követő e’sö tanítási nap 1953 január 3. Az óvodákban csak a kollektív szerződésben megbatározott munka­szüneti napokon szünetel fogla’ko- zá*. a többi napokon rendszeres fog­lalkozás van­Valamennyi óvodában és általános iskolában december 25-én dé’előtt a szülői munkaközösségek bevonásával vidám műsoros fenyőfa-ünnepélyt tar­tanak. Azokban a diákotthonokban, ahonnan a téli szünet alatt nem min­dén gyermek megy haza, az ottmara- dottak részére a patronáló szervek rendeznek fenyőfa-délutánt. (MTI) I PáKTOKTATAS HAZA KÖZLEMÉNYT? Értesítjük a káderoktatás propagandis­táin hogy ma délután 5 órakor Pál t,aios elvtárs tart elméleti tanácsadást a. XIX. kongresszus anyagának a Szovjetunió bel­ső helyzetével foglalkozó részéből. Azok a* elvtársak, akiknek konzultációs kérdé­sük van. Jelenjenek meg a pártoktatás háza 30-as szobájában. B Magyar népköztársasági Érdemrend I. fokozatával és a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tüntették ki a 70 éves Kodály Zoltánt A NépköAtórsaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére Kodály' Zoltán kétszeres Kossuth, díjas zeneszerzőt 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársa­sági Érdemrend I. fokozatával és a Magyar Népköztársaság Kiváló Mű. vésze címmel tüntette ki. A kitüntetéseket héttőn délelőtt az Elnöki Tanács fogadótermében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta. nácsának elnöke nyújtotta át Ko. dály Zoltánnak. A kitüntetések átadásakor jelen volt Révai József népművelési mi. nisater, a Magyar Dolgozók Tártja Politikai Bizottságának tagja. Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyet, tese, Ruszny'á.k István Kossuth.díjas, a Magy ar Tudomány'os Akadémia elnöke, Ilku Pál vezérőrnagy, vala. mint a magyar művészeti élet szá. mos kiválósága. Dobi István a kitüntetések át. nyújtásakor hangsúlyozta, hogy a kitüntetések elismerését jelentik an. nak a kimagasló munkának, ame. Ivet Kodály Zoltán eddig végzett. Végül jó erőt és egészséget, további alkotásaihoz pedig sok sikert kívánt Kodály Zoltánnak. Kodály Zoltán a kitüntetéseket megköszönve hangsúlyozta: munkás, ságával eddig is dolgozó népünk fel. emelkedését kívánta szolgálni és er. re törekszik további munkájában is. Kodály-est Ozdon Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói szombaton este az üzemi knl'úroUhon- ban ünnepséget rendeztek Kodály Zol­tán kétszeres lvossuth-díjas, legna­gyobb élő zeneszerzőnk születésének 70. évfordulója alkalmából. Az ünnepi esten Lóesi Károly irodalmi tanár is­mertette Kodály Zoltán harcos mun­kásságát, amellyel a magyar zenemű­vészetnek a nép életéből merítet* ze- nekincsekkel az egész világ előtt meg­becsülést szerzett. Utána az üzem leg­jobb kultúrnannkásai: a vasas ének­kar, a vasas zenekar és a kultúrott­hon ifjúsági zenekara és az országos falusi kultúrverseny győztese, a hó" doscsépányi női énekkar Kodály leg­szebb zenei és énekkari műveit adták elő. Az ünnepség részvevői dísztáv­iratot küldtek Kodály Zoltánnak: „Az ózdi dolgozók szeretettel köszöntik önt ”0. születésnapja, alkalmából. a müveiből rendezett hangversenyről.— Ismerjük és szeretjük harcos művé­szetét, kívánjuk' hogy ió egészségben és töretlen erővel dolgozzék tovább népünk kultúrájának fejlesztésére. Kedvezménye« feltételekkel lehet haszonbérbe venni az állami tartalékszőlöket Az állami tartalékszőlőket és gyü­mölcsösöket a kerületi szőlőkezelési felügyelőség (Szerencs) vette át és a szakbizottságokkal megfelelően osz­tályozta. Az osztályozás után az ösz- szefüggő nagyobb tartalék szőlőterü­leteket a felügyelőség az állami gaz­daságoknak. kísérleti intézményeknek és a borforgalmi vállalatnak adja át állandó használatra. A többi területre tszcs-k, a földművesszövetkezeti cso­portok, és az egyénileg dolgozó pa­rasztok 1—3 évre haszonbérleti szer­ződést köthetnek. Az állami tartalékszölők egyévi ha­szonbére az egyénileg gazdálkodók ré­szére minőségi* osztályonkint a követ­kező : I. osztályú 350 forint kát. hol- dankint. II. osztályú 250 forint kát. holdan­kint. III. osztályú 150 forint kát. holdan- kint. IV. osztályú 80 forint kát. holdan­kint. A termelőszövetkezetek a ‘artalék- sző’ök bérletdíjának 60 százalékát, az egyénileg gazdálkodók földművesszö­vetkezeti csoportjai pedig S3 százalé­kát fizetik. Az államtól bérbevett tanalékszölök minden beszolgáltatástól mentesek, kivéve a borbeadási kötelezettséget, amely holdankint a következő: I. osztályú bérelt szőlő 600 liter. II. osztályú bérelt szőlő 400 liter, III. osztályú bérelt szőlő 200 liter IV. osztályúnál borbeadás nincs. A borforgaJml vállalattal kötött bortermelési szerződés alapján leszál­lított bor beleszámít a beadásba. A tartalékszőlő bérében benne van bér­bevett terület után járó földadó, az általános jövedelemadó, valamint a kötelező jégkárbiztosítás díia is­A haszonbérlő tartozik minden év­ben a bérelt szőlőterületnek egy-egy negyedrészét kát. holdankint 100 má­zsa szervest rá gyávái megtrágyázni. — Kötelező évenkint — ha a szőlő tőke­állománya megkívánja — 50 oltványt telepíteni. A hazai szőlőknél a köte­lező pótlás holdankint 100. A kötelező mennyiségen felüli pótlással jókén kin* oltványnál 2 forintot, hazai szőlőknél 1 forintot kell a haszonbérbe beszá­mítani. SZÖUÖKEZEDÉSI FELÜGYELÖSEG Szerencs. A hejópapi gépállomás dolgozói vállalták: jóval a határidő előtt kijavítják a gépeket papiak vállalták, hogy az erőgépeket A hejöpapi gépállomás dolgozói a gépjavítási munkák meggyorsítá. sára lelkesedéssel munkavállalásokat tettek Sztálin ©lv*társ 73. születés, napja tiszteletére. A gépjavítást február 15.ig kell befejezni. A hejő. haláridő előtt 18 nappal, a cséplőgé. pékét pedig május 15. helyett április 1-re kijavítják és a javításoknál 60 ezer forintot takarítanak meg. Levelezőink megírták — illetékes szerv intézkedett A miskolci Ságvári-telepem iakó és a felsőmajláti dolgozók, továbbá Sza­bó Tibor görömbölyi dolgozó a mis­kolci autóbuszközlekedés hiányosságai­val foglalkozó levelet írt szerkesztő­ségünkhöz. Az előző levél írói azt tették szóvá, hogy az autóbuszok túl­zsúfoltsága és késése miatt sok eset' ben a reggel 6 ói*?.; műszakkezdés után érkeznek gyári munkahelyükre, emiat* értékes percek esnek ki a ter­melésből. Szabó Tibor arról írt, hogy a Görömbölyrő] reggeli órákban in­duló autóbuszokról a bérlet jeggyel rendelkező dolgozók és tanulók ma­radnak ;e leggyakrabban. Mindkét levelet továbbítottuk a mis­kolci gépkocsiközlekedési vállalathoz kértük, hogy a panaszolt ügyeket vizs­gálják meg és intézkedjenek a hiá­nyosságok megszüntetésére. A vállalat igazgatója most közölte, hogy a feltárt hibákon javítanak. A Ságvári-telepről, a felsőmajlán vá­rosrészről munkába Induló dolgozók zavartalan utazása érdekében 5 óra 15 perces indulással új járatot állí­tanak he. A műszaki hibák miatt elő­fordulj kiesések megszüntetésére in­tézkedtek, hogy a vasgyárba érkező autóbusz megérkezése után azonnal induljon a Ságvári-teHepre m vegye fe| azokat, akik nem fértek fel n lil­lafüredi autóbuszra. Ez a második já­rat IS legkésőbb 5 óra 45 perckor megérkezik * gyár elé. « ^ A görömbölyi dolgozók és tanuló fiatalok panaszának orvoslása végett utasítást adtak ki, hogy elsősorban n bérletjeggyel rendelkező dolgozók, ta­nulók elszállításáról gondoskodjanak. fi Déryné Színház műsora Ma este 7 órakor: A szerencse pottyan az égből. Puskin bérlet. 4 mozik műsora-. BfiKE. December 11—18: Viborgi v£­rosrész. Kezdés: hétköznap 5. egynegyed 8, va­sárnap és ünnepnap 3. egynegyed 6. egy- nesrved 8 óra. KOSSUTH. December 15—17: ördögsza­kadék. Kezdés: fél 8; háromnegyed 8. vasárnap fél 4 héromnes-ved 6. és 8 óra. D.-VASGYÄBI KULTUR. December 18: Zó ja. Kezdete: háromnegyed 5, 7 óra, vasár­nap fél 3-kor is. ÉSZ ARM AG V ARO RSZ AO A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának napilapja. Felelős szerkesztő: Sárközi Andor. Felelős kiadó: Harmati Sándor, Szerkesztőség. Miskolc, Széchenyi u. 30. Telefonszámok- 13-31: 23-65: 17-37. Kiadóhivatal: Miskolc, Széchenvi u 30 Telefon: 28-61. Postafiők: 146. Egyszámlaszám: 00.878.054-27. Borsodmegyei Nyomdaipari Vállalat Miskolc.- Felelős vezető; Szendrffi Imréné,

Next

/
Thumbnails
Contents