Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-16 / 294. szám

RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDE AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN ' Az 19 53. évi költségvetés megtárgya­lására hétfőn délelőtt a parlamentben luegitesdte tanácskozásait az országgyűlés. 11 óra után néhány perccel vonultak be • terembe a minisztertanács elnökhelyet­tesei és a minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssa?, a núnisiterta- »äaca elnökével. A terembe lépő Rákosi »Ívtársat helyükről felállva, viharos taps­Tisztelt országgyűlés! —■ Megragadom az alkalmat, hogy a költíégvetej tárgyalása előtt ismertessem a nemzetközi helyzetet, hazánk belső hely­zetét és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állanak. — A nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapi­talistái egyre nyíltabban törnek világura­lomra és e céljuk elérésére egyre nyíl­tabban készítik elő a harmadik világhá­borút. Ezzel kapcsolatban egyre élesebb a háborús ustítás a Szovjetunió, a béketá­bor ellen. — Az amerikai imperialisták világural- tmi terveik támogatására alávetik maguk. triik a többi kapitalista országokat. Eze­ket az országokat a ,.Mar.shall-segély“ ré­vén, vagy hasonló módon gazdasági füg­gésbe hozták, szövetséget kötnek ezeknek az országoknak reakciós tőkéseivel, akik szívesen eladják hazájuk független­ségét a dollárért és azért, hogy az ameri­kai kizsákmányolok oldalán, mint „fia­talabb cégtárs“ folytathassák saját dol­gozó .népük megrabiását. Az amerikai im­perialisták ezekre a szövetséges országok­ra eszeveszett fegyverkezést kényszeríte­nek rá, ami nagy haszon forrása szá­mukra, tekintettel ’arra, hogy a fegyve­rek jelentékeny részét ők szállítják. Meg­kezdték Nyugat-Némctország és Japán felfegyverzését is. Világszerte lázasan épí­tik a haditámaszpontokat és szervezik a legkülönbözőbb támadó szövetségeket. — Az Amerikai Egyesült Államok mo- nopoltőkései ugyanakkor fokozott mér­tekben zsákmányolják ki gazdaságilag szövetségeseiket. Míg az amerikai piacot magas védővámmal veszik körül, maguk benyomulnak Angliába, Franciaországba. Beleülnek szövetségeseik gyarmataiba, Ézivósan, alattomosan kiszorítják őket, hogy maguk ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vált nyilvánvalóvá például, hogy Iránban a kiszorított angol tőkések helyébe az amerikaiak készülnek beülni és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak részt az iráni olajat kézbe vevő amerikai társaságban, hogy ágy legalább a veszett fejsze nyelét meg­mentsék. Az amerikaiak beültek Marok­kóba, a francia gyarmatba és egy 1832-es szerződés alapján, melyet az akkori szul­tánnal kötöttek, kicsikarták, hogy vám­mentesen viszik be oda áruikat. — A Karc a piacokért rendkívül kiéle­sedett. Kiélesedett azért, mert a második világháború után már nem áll a kapita­lista kizsákmányolok rendelkezésére az a nyolcszázmillió lakossal bíró terület, mely a Szovjetunió vezette béketáborhoz tarto­zik. Az összeszűkült kapitalista világpia­con a versenyt élesíti az is, hogy újra megjelent a japán és a nyugatnémet kon­kurencia. Megnehezíti a gyarmati kizsák­mányolást, hogy a gyarmati és félgyar­mati népek szabadságharca elnyomóikkal szemben — a Szovjetunió győzelme és a kír.ai nép felszabadító harca következté­ben —. hatalmas lendületet kapott. Az elmúlt egy-két esztendőben ezekben a gyarmati és félgyarmati országokban, Tu­nisztól Délaírikáig és Iraktól Vietnamig, hatalmas erővel lángolt fel a gyarmati el­nyomók elleni harc. Az amerikai monopoltőke egyre inkább átveszi a német fasizmus minden funkcióját — Az amerikai monopoltőke világural- mi törekvésének és a háború előkészí­tésének elkerülhetetlen velejárója, hogy magában az Egyesült Államokban éles fa. sizálódási folyamat indult meg. A há _ borús agresszor otthon, 9 saját országá­ban biztosítani akarja a hátát Biztosítani akarja olymódon, hogy üldözi, terrorizál­ja a békét védő, háborút ellenző demo­kratikus szervezeteket, elsősorban a kom­munistákat, haladó polgárokat. — Az Egyesü't Államokban kezdenek mindenkit üldözni, aki szót emel a pol­gári szabadság mellett, a békéért, vagy aki egyszerűen nem ért egyet a mono­poloké háborús uszításával. A besúgók, spiclik, provokátorok, ’ kopók sohasem lá­tott hada nyüzsög Amerikában. A tit­kosrendőrség minden munkás ujjlenyoma­tát megszerzi. A városok utcáin, terein figyelmeztető táblák hívják fel a polgá­rokat 'arra, hogy leselkedjenek szomszé­daikra és tapasztalataikat jelentsék be a titkosrendőrségre. Ez 9 titkosrendőrség a sál köszöntötték dolgozó népünk képvi­selői. Ezután Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az új ülésszakot, majd Szabó Piroska elvtárs, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az elmúlt ülésszak óta végzett munkájáról. Szabó Piroska beszámolóját az ország­gyűlés tudomásul vette, majd Gerő Ernő „szabad Amerikában“ olyan hatalom, amilyenhez hasonlót a régi rendőrállamok nem ismertek. Ez a titkosrendőrség min­denható. Ma már ott tart Amerika, hogy Eisenhower jövendő kormányának tagjai, DuRes külügyminiszter—jelölttel az élükön, hivatalosan felkérték a titkos- rendőrség vezetőjét, hogy mielőtt minisz­teri széküket elfoglalnák, állítson ki róluk erkölcsi bizonyítványt. Az Egyesült Államok monopoltőkései világuralmi céljaikat és agressziós ter­veiket a demokrácia és a szabadság meg­védésének ürügye alatt készítik elő. S mert kezükben van az Egyesült Államok­ban — és más tőkés országokban — nem­csak az államhatalom, hanem a sajtó, a tele­vízió, a színház, a rádió, az egyház, a leg­több szakszervezet vezetése, egyelőre fél­re tudják vezetni a néptömegeket. Mi­közben szabadságról és demokráciáról szájai, az amerikai monopoltőke háborús hisztériát teremt, melyben a népszabad­ság utolsó maradványait is kezdi meg­semmisíteni és egyre inkább átveszi a Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizott­ságának legutóbbi jelentései erről a tény­ről ilyen megállapításokat tartalmaznak: „Anglia, Franciaország, NyugapNémet- ország, a skandináv országok, Belgium, Hollandia és Svájc lakossága 1952-ben kevesebbet eszik, iszik, dohányzik, keve­sebbet utazik, kevesebbet szórakozik és kevesebb ruhát, háztartási cikket vásárol, mint 1951-ben. Az 1952-es év első negye­dében a kereskedelem minden ágában a pangás és több ágában a válság korszaka volt.“ És hogy az év folyamán a helyzet nem javult meg, azt ugyanennek a bizott­ságnak ez év november 30-án megjelent közleménye mutatja, mely így kezdődik: „Az ipari termelés általában gyengébb volt. mint a megelőző év hasonló perió­dusában. .. NyugafNémetországban meg- lassubbodott a fejlődés és Franciaország­ban n háború óta először a második negyedév termelésének színvonala alacso­nyabb volt, mint az első negyedévé. Az Egyesült Királyságban a termelés körül­belül öt százalékkal volt kevesebb, mint 1951 második negyedeljen és valamivel még gyengébb volt, mint 1950-ben is- Hasonló fejlődés tapasztalható a többi ipari országokban is, melyekben a terme­lés vagy pangott, vagy csökkent. A fo­gyasztás is általában csökkent." Az ipari munkások a kapitalista orszá­gokban hatalmas sztrájkokkal igyekeznek életszínvonalukat megvédeni. Az Egyesült Államokban az acélipari munkások sztrájkja hét hétig tartott és húsz millió tonna acél kiesését okozta. A rosszabbodó gazdasági helyzet követ­keztében a kapitalista államok legtöbb­jében kezd egyre jobban terjedni a fel­ismerés, hogy az ellenség maga a szövet­séges, az Amerikai Egyesült Államok és hogy ez országok függetlenségét és sza­badságát egyetlen oldalról, az Egyesült Államok imperialistáinak oldaláról fenye­geti veszély. Felmerül a kérdés, annyira hatalmába kerítette-e az amerikai monopóltőke a többi kapitalista országot, hogy kizárta annak lehetőségét, hogy e tőkés országok egymás között, vagy az Egyesült Államok ellen háborút viselhessenek. E kérdésre Sztálin elvtárs korszakalkotó müvében „A szocializmus közgazdasági problémái elvtárs, a minisztertanács elnökhelyelte­se az állami statisztikáról szóló törvény- javaslatot, Olt Károly elvtárs, pénzügy- miniszter pedig az 1953. évi állami költ­ségvetést és a költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot terjesztette be. Ezután a képviselők viharos tapsa köz­ben Rákosi Mátyás elvtárs, a miniszter- tanács elnöke emelkedett szólásra: német nácik, a német fasizmus minden funkcióját. Ugyanezt teszi nemzetközi méretekben is. Szolgálatába állítja Hitter és Mussolini háborús bűnös tábornokait, a német és ja­pán fasisztákat. Udvarol Franconak, a spanyol r.ép hóhérának. Gondosan össze­gyűjti a világ minden részéről megszö­kött fasiszta csőcselék maradványait és világszerte segiti a reakciós, népelnyomó erőket, mint ahogy ezt annakidején Hit­ler és Mussolini telték. Ezzel párhuza­mosan üldözi, ahol csak módja van rá, a béke, a demokrácia, a népszabadság erőit, így az Amerikai Egyesült Államok fo­kozatosan a világ zsandáraivá válnak. Az erőszakolt fegyverkezéssel jár, melyet az amerikai imperialisták szövetségeseikre kényszerítenek, hogy a hadiipar egyre in­kább elharácsolja a békeipar elől a nyers­anyagot, ami fokozódó munkanélküliségre, a dolgozó tömegek életszínvonalának csökkenésére vezet a kapitalista országok­ban. a Szovjetunióban“ a következő választ adta: „Látszólag minden „rendben“ van: az Amerikai Egyesült Államok kényszeri* tette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy összébbhúzzák nadrágszíjukat: Németország (Nyugat- Némctország), Anglia, Franciaország, Olaszország é. Jcpán az Egyesült Álla­mok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azon­ban azt gondolni, hogy „örök időkre’’ minden „rendben“ maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek . .. Feltételezhető-e. hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják a mai hely­zetet, amikor az amerikaiak a „Marshall- terv“ keretében nyújtott >,segély“ leple alatt befészkelik magukat Anglia és Franciaország gazdaságába és igyekeznek azt az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé tenni, amikor az amerikai töke elhódítja az angol és francia gyar­matokon lévő nyersanyagot és felvevő~ piacokat és ilymódon vészesen fenyegeti az angol és francia kapitalisták nagy profitjait? Nem helyesebb-e azt mondani, hogy a kapitalista Anglia, majd nyomá­ban a kapitalista Franciaország végiilis kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba ke­rülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze a búsás profitot? Térjünk át a fő legyőzött országokra, Németországra ( N yugai-Németországra) és Japánra. Ezek az országok most nyo­morúságosán tengődnek az amerikai im­perializmus csizmája alatt. Az amerikai megszállási „rendszer“ bilincsbe verte iparukat és mezőgazdasásukat, kereske­delmüket, hűl- és belpolitikájukat, egész életüket. De hiszen ezek az országok teg­nap még imperialista nagyhatalmak vol­tak, amelyek Anglia, oz Egyesült Államok és Franciaország uralmának alapjait Európában és Ázsiában megrendítették. Aki úgy véli, hogy ezek az országok nem kísértik meg, hogy újból talpraálljanak, szétzúzzák az Egyesült Államok ,,rend­szerét” és erőszakkal kitömjenek az ön­álló fejlődés útjára — az csodákban hisz-“ kai importot visszahozzák. Az amerikai katonák és hivatalnokok, akik Angliában, Franciaországban és a többi szövetséges, vagy megszabott országokban a legkülön­bözőbb címen tízezrével nyüzsögnek, pök­hendi magatartásukkal, durvaságukkal, kicsapongásaikkal és garázdálkodásaikkal maguk ellen bőszítik a lakosságot. Ez így van világszerte. A Nyugat’ Németországban megjelenő „Freies Európa“ című újság azt írja erről: „Európában csakúgy, mint Ázsiában, az amerikaeUenesség egyre inkább növek­szik. Abban az időben, amikor a Távol- Keleten, mindenekelőtt Japánban, nő az amerikaeUenesség. Eiyópáuin, kiilönö-en Nyugat'Németországban, erősödött, ahol egyre élesebb az amerikaiak elleni kritika és olyan formákat ölt, amely komolyan veszélyezteti Washington és Bonn köz/t a viszonyt. De Franciaországban, Olasz­országban, Belgiumban. Angliában, Svéd­országban és Ausztriában is erősödik az amerikaeUenesség.“ A CoKiers amerikai folyóirat párisi tudósítója erről a kérdésről így ir: -,Az Egyesült Államokat egész Nyugat-Európaija n a leghevesebb tá­madások érik a nemkommunisták ré­széről is. Ezek a kirohanások minden amerikait megdöbbentenek, elképesz­tenek és nyugtalanítanak... Három or­szágban, Angliában, Franciaországban és Nyugat-Németországban lármáznak legerősebben.” Arról is panaszkodik ez a folyóirat, hogy a népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségüket. Es valóban, Londontól Tokióig a házak fa'lát egyre sűrűbben borjtja be az a felirás: „Yankee, go home! Jen­ki, takarodj haza!“’ Ez a néphangulat oda vezetett, hogy Déi-Amerikában egymásután buknak meg a választáso­kon az amerikabarát köztársasági el­nökök. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, ahol két évvel ezelőtt még Amerika szövetségesei és vazallusai révén korlátlanul rendelkezett, most egyre-másra vereség éri. Nyugat-Né- metországnak a katonai keretszerző­dés ratifikálása körül hetek óta folyó huzavonáját is p7, az. ellenállás okoz­za, mely a nyugatnémet tömegekben a bonni bábkormány amerikabarát poli­tikájával szemben megnyilvánul. Az amerikai imperialisták agressziója kezd világszerte megfelelő ellenha­tást kiváltani. Magyarország, mint a béketábor hű tagja, ifépten-nyomon tapasztalja az amerikai háborús gyújtogatok agres­szióját és gyűlöletét. Az Amerikát Egyesült Államok akadályozták meg eddig azt, bogy Magyarországot felve­gyék az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. A Szovjetunió minden észszerű javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy az összes felvételre jelentkező országokat, köztük Magyarországot is, felvegyék az ENSZ-be, az Egyesült Államok és csatlósai makacsul eluta­sították. Az Egyesült Államok csak csatlósaikat é« vazallusaikat liajian dók az ENSZ-be felvenni. Az Egyesü’t Államok mind a mai napig nem szolgáltatták vissza azok­nak a magyar javaknak jelentékeny részét, amelyeket a német fasiszták és a magyar nyilasok 1944—45-ben nyugatra hurcoltak. Az Egyesült Álla­mok kormányát ezeknek a javaknak visszaszolgáltatására kötelezi n béke- szerződés, kötelezik saját ünnepélyes nyilatkozatai. Ezeknek a javaknak je­lentékeny része magába az Eeyesült Államokba vándorolt. Es bár ismé­telten visszaköveteltük őket, az Egye­sült Államok makacsul megtagadták az általuk is elismert jogos követelé­seink teljesítését. Emiatt kénytelenek, voltunk nem egyszer diplomáciai jegy­zékben tiltakozni. A Magyar Népköztársaság kormá­nya ez év folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ebien a különszerződés ellen, melyet az Egyesült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kor­mányával az „európai védelmi közös­ség” és az „európai hadsereg“ alakí­tásáról megkötöttek. A magyar kor­mány nyilatkozatában kijelenti: „A Magyar Népköztársaság- körmii- nyQ ezeket a bonni és párisi szerződé­seket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya részéről, hogy Nyugat-Németorsságnak a támadó at­lanti tömbbe való bevonásával előké­szítsék az általuk a Szovjetunió és n népi demokratikus országok ellen ter­vezett harmadik világháború kiroh- bantdsút, törvényesítsék Nyugat-N é- metország vemilitarizálását és Nyugat- N&inetorszüg megszállásának állantfn- sításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába. ... A magyar nép hosszú időn át nyögve h - dtn saját elnyomói és a né­met imperialista hódítók között létre­jött „szövetség“ jármát. A német im­perializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt kétízben sodorták Ma­gyarországot bűnös háborús kalandok­ba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyomorúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építő munká­ját, s nem akar mégegyszer a német imperializmus áldozata lenni “ A Magyar Népköztársaság kormá­nya helyesen járt eh amikor nyilat­kozatában fellépett az új világháború kirobbantását célzó ez újabb imperia­lista kísérlet ellen. A Magyar Népköztársaság kormá­nya ez év október végén egy delegá­ciót küldött a Német Demokratikus Köztársaságba. Ennek a kormányde­legációnak az volt a feladata, hogy erősítse a magyar és német dolgozó nép barátságát, hogy biztosítsa a Né­met Demokratikus Köztársaság polgá­rait arról, hogy a Magyar Népköztár­saság d°l?°zói a legnagyobb rokon- szenvve] és örömmel figyelik áldoza­tos és sikeres munkájukat és azt a-tü- rekvésüket, hogy az imperialisták ál­tal kettészakított hazájukat eg.v erős, szabad, független és demokratikus Németországba egyesítsék. Ottartózk)- dásunk alatt meggyőződtünk róla, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói, különösen a lelkes if­júság a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés és szocialista építés te­rén olyan eredményeket értek efl, ame­lyekre joggal lehetnek büszkék. Arról is meggyőződtünk, hogy ezek a , dol­gozó tömegek egyembevként támogat­ják kormányukat az egységes, demok­ratikus- Németország kivívásáért, a béke megvédéséért folytatott küzdel­mében és hogy hű, odaadó tagjai a Csendes-óceántól az Elbáig terjedő: hatalmas béketábornak. A magyar kormány delegációja, németországi látogatása megerősítette a német és a magyar nép baráti kapcsolatait, köl­csönös rokonszenvét és komoly hozzá­járulást jelentett az amerikai impe­rialisták ellen, a béke megvédéséért vívott harcban. Levonjuk a jugoszláv emherrabiók bűnperének tanulságait, «nép: éberebbek, még kíméletlenebbek leszünk népünk és békénk minden ellenségével szemben Európában csakúgy, mint Ázsiában egyre inkább növekszik az amerikaeUenesség — Sztálin elvtárs zseniális megállapí­tásait rengeteg olyan tény igazolja, mely abba az irányba mutat, hogy az Egyesült Államok szövetségesei kezdik tűrhetet­lennek tartani helyzetüket. Az amerikai monopóltőke politikája — mint a fa­siszta politika általában — kizsákmá­nyoló. erőszakos, durva, kíméletlen, sza­kadatlanul megsérti szövetségeseinek lét­érdekeit, önérzetét, nemzeti büszkeségét. Gondoljunk arra, hogyan lökte félre az Egyesült Államok kormánya Angliának azt a kérését, hegy a Földközi - tenger flottájának angol legyén a parancsnoka. Elutasították az angol kormány azon alázatos kérését, hogy a csendesóceáni paktum tárgyalásánál, melybe Ausztráliát és a kétmillió lakosú Ujzélandot bevon­ták, legalább mint megfigyelő lehessen jelen. A francia nép fel van háborodva amiatt, hogy az Egyesült Államok bele­ülnek a francia gyarmatokba. Elkeseredve látja, hogy az amerikai tőkések azzal fenyegetőznek, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorítják a falhoz Franciaországot és igy kényszerítik rá akaratukat. NyugapNémetországot nyíltan és szem­telenül rabolják meg. Például olcsón el­visznek kilenc millió tonna szenet és en­nek egy részét dupla áron, mint ameri" A Magyar Népköztársaság korma, nya az Amerikai Egyesült Államok agressziójával kapcsolatban kényte­len volt tiltakozni, amikor az Egye. sült Államok szenátusa a békés or. szagok közti normális viszony pél­dátlan megsértésével százmillió dől. lárt szavazott meg arra, hogy a bé. keitábor országaiba, köztük hazánk, ba is, megszökött fasisztákat, kéme. két, gyilkosokat, szabotőröket esem. pcsszen, akik feladata gyújtogatás, gyilkosság, szabotázs, kémkedés. Ennek a. százmillió dollárnak fel. használási módjára és arra, hogy kik az amerikai tipusú szabad világ és demokrácia szövetségesei és ki. küldöttjei, élénk világosságot déri. tett a Jugoszláviából hozzánk átdo, bott banditák nemrég lefolytatott pere. Mi már régen tudtuk és nem egy alkalommal. hivatalos nyilatko. zatokban és jegyzékekben leszögez­tük, hogy a hazánkban leleplezett kémek, provokátorok, szabotőrök mögött legtöbbször az Egyesült Ál. lamok állnak. A Rajk.per óta az is világos számunkra, hogy a Tito. banda, amely déli határunkon ga. rázdálkodik. az amerikai imperialis. ták agenturája, hogy maga Tito a tőkések és fasiszták régi ügynöke. Amikor a Rajk.per idején ez kidé. rült. a tőkés sajtó mindezt váltig tagadta. Ma már ezt a tőkések ma. guk is elismerik. A Newyork Times Magazin tudó. sítója. Handier. Jugoszláviából való visszatérése után így nyilatkozott: „Washingtonban végleg meggyőz, tek róla. hogy Titónak a Jugoszlávia szocialista építéséről hangoztatott szólamait nem kell komolyan venni. Tito valójában hozzáfogott Jugo­A nemzetközi helyzet Az ENSZ gazdasági bizottságának kényszerű beismerése a kapitalista országok dolgozó tömegei életszínvonalának csökkenéséről ESZAKMAGYARORSZÄG pssi— íhmmpiW VJ11. evtoiyani Wi. i-zmu Ára Í>0 filier Miskolc, l‘J52 december 16. kedd- --- ----- - - ■■■■■■■ - - - - - - - - ■ -----------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents