Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-14 / 293. szám
Vasárnap, 1352. december 14. zSZAKMAGYAßORSZAG 7 A művészeti együttesek országos versenyének nagyüzemi és körzeti bemutatói Megkezdődtek megyénkben a művészeti együttesek versenybemutatói, amelyek elé nagy érdeklődéssel tekintenek megyénk dolgozói. Az elmúlt évben tartott megyei verseny megmutatta üzemeink, falvaink dolgozói művészeti tevékenységének hatalmas fellendülését. A mostani verseny adatai még további fejlődésről beszélnek. Tavaly megyénkben 700 csoport indult a versenyben, az idei nagy Is ulturálij seregszemlén több mint 1100 üzemi és területi kulturcsoportunk vesz részt. A művészeti együttesek versenye egyrészt a feltárt és új életre kelt népi, nemzeti haladó hagyományok jelentős bemutatója. Ezek a hagyományok — akár a régi idők dallamvilágát, tánckulturáját, akár klasszikus íróink műveit elevenítik fel, — a mi szocialista életünket gazdagítják. Üzemeink kulturcsoportjainak jelentős része megyénk népművészeti hagyományait tűzte műsorára, hogy azokat kultúránk közkincsévé tegye. Például a berentei erőmű építőinek tánc- csoportja Bcrente község ősi táncait és népdalait viszi színpadra, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturotthonának tanccsoportja eredeti népviseletben tardi táncot mutat be. A művészeti együttesek versenye azonban nemcsak haladó hagyományaink felelevenítését segíti elő, mutatja boldog szocialista életünk új vonásait, megismerjük a verseny során azokat az új embereket is, akik nappal a kemencék, a munkapadok mellett, a bányákban cs a földeken a magasabb termelékenység eléréséért harcolnak, este pedig tanulják a színdarabokat, ropják a táncokat, hogy ezzel is cselekvő részesei legyenek a kul- turforradalomnuk, ku'turmunkájukkal is hozzájáruljanak népünk meg boldogabb jövőjének építéséhez. Hogy az idei országos verseny színvonalát, eredményeit fokozni tudjuk, ahhoz! igen fontos, hogy bírálóbizottságaink megfeleljenek megtisztelő hivatásuknak. A csoportoknak a bírálóbizottságok munkájában érezniök kell a segítő szándékot, a jóakaratot. Olyan útmutatást kell kapniok tőlük a csoportoknak, amit munkájukban azonnal hasznosíthatnak. A bírálóbizottságnak számon kell kérnie minden csoporttól a rendszeresen folyó művészi munkát, a politikai és szakmai tanulást és az üzem termelését, a falu begyűjtését, munkáját támogató szerepléseket is. A csoportok saját érdekükben hasznosítsák a bírálatot. A politikai felelősök, üzemi bizottságok munkájának egyik fokmérője lesz, hogyan fogadják a bírálatot a művészeti csoportok, a kulturmunkások. Ha nem küzdenek a „sztár-szellem“, a kispolgári csökcvények megnyilvánulásai ellen, akkor ez számos művészeti csoport munkáját fékezi, derékba is törheti. Számolnunk kell azzal, hogy az ellenség megpróbálja majd hálójába keríteni azokat a még kevésbé öntudatos kuhurmunkásokat, akik a bírálattól megsértődnek. A verseny során ki kell pel- lengérezni azokat az ellenséges elemeket és a befolyásuk alatt lévőket is, kik a bírálóbizottság döntéseit arra akarják felhasználni, hogy rombolják tömcgkultu- ráiis munkánk eddigi eredményeit. Az üzemi bizottságok és a politikai felelősök magyarázzák meg, bogy a sér- tődékeny, a burzsoá szellem maradványainak hatása alatt álló, sztárt játszó kulturmunkások magaviseletükkel szégyent hoznak az üzemre, a községre. Mondják el, hogy a művészeti munka nem a versenyért van nemcsak azért, hogy a legjobbakat megmutassuk. A verseny csak eszköz arra. hogy a művészeti műnkét még jobbá tegyük, a dolgozók tömegeit a kuhur- munka eszközeivel is serkentsük a szo- cia'isfra építőmunkában való helytállásra, elősegítsük fejlődésüket — és közben alkalom arra is, hogy a legjobb kuUur- munkásokat megismerjük. A bírálóbizottság tagjai óvakodjanak a meggondolatlan és a csoportok körülményeit figyelmen kívül hagyó bírálatoktól. mert az bomlasztó. hatású lehet Mérlegeljék művészeti szakembereink azt. hogy a csoportok mióta vesznek részt a művészeti munkában és az általuk választott téma képességeiknek megfelel-e. A bírálóbizottságban, amely 10—12 tagból áU, helyet foglalnak a pártbizottságok küldöttei, az egyes művészeti ágak szakemberei, élenjáró dolgozók, a versenyben fellépő csoportok kulturfele- •ősci, akiknek véleménye alapján az értékeléskor közük a csoportokkal, hogy a bemutató során milyen eredményt értek eh mint pl. „legjobb“, „jó“, „közepes“, „gyenge“, stb. Ezenkívül el kell mondani a csoport jó tulajdonságait, javaslatot kell tenni esetleges hibáik kijavítására, de nem közöljük a csoporttal, hogy tovább jut-e a versenyben vagy sem, mert ennek eldöntése a felettes versenybizottságra hárul, amely a’ bemutatón felvett jegyzőkönyvek alapján bírálja el a csoportok továbbjutását. Bírálóbizottságaink elsőrendű feladata, hogy abból a szempontból is igen élénk figyelemmel vizsgálják a szereplőket, kiket képesít tehetségük arra, hogy továbbképzésükről gondoskodjunk. Az üzemi versenybizottságok készítsék elő alaposan a bemutatókat, mozgósítsák üzemük dolgozóit a bemutatókra. Használjuk fel a bemutató első szakaszát is arra, hogy a döntő tervév utolsó negyedévének sikeres befejezésére mozgó- s^§unk, a bemutató is lelkesítse dolgozóinkat újabb é, újabb munkahőstettekre, hogy a döntő tervév feladatait maradéktalanul teljesítsük, pártunknak adott szavunkat valóra váltsuk. • GÁL IMRE S2MT WturfJelős h. NEMZETKÖZI SZEMLE Nyugat-Hémeíország dolgozói Nyugat-Németország dolgozó népe kezdettől fogva kemény harcot vív a háborús szerződések ellen, amelyeket az amerikai imperialisták az áruló Adenauer segítségével rá akarnak kényszeríteni - A tömegek nyomása arra kényszerítene Heusst, a nyugatnémet különállam elnökét, hogy keresettel forduljon a karlsruhei alkotmányjogi bírósághoz annak megállapítása érdekében, nicgfelejnek e ezek a háborús szerződések a bonni ..állam“ alkotmányának, vagy sem? Ifeuss államelnök ezen a héten Adenauer bábkancellár parancsára visszavonta az clkotmányjogi bírósághoz benyújtott keresetét. Adenauernek ez az újabb gyalázatos manővere ismét megmutatja, hogy a német nép szemében mindinkább lelepleződnek a bonni „kormány“ háborús tervei és Adenauer kormánya mindjobban elszigetelődik a népiét néptől. A német nép hatalmas tömegmozgalmakkal, sztrájkokkal, petíciókkal igyekszik megakadályozni, hogy a bonni Szövetségi Gyűlés ratifikálja a háborús ser- zodéseket* Ennek a tömegmozgalomnak egyik hatalmas sikere volt az, hogy Ade- liánért néhány héttel ezelőtt leszavazták a bonni Szövetségi Gyűlésen, a háborús szerződések kérdésében. Ennek a harcnak a sikere az is, ami a karlsruhei bíróság illetékes tagjainak nyilatkozataiból tunjk ki, s ez az, hogy az alkotmányjogi bíróság döntése valószínűleg kedvezőtlen lett volna Adenauerrre nézve. Adenauer számára így nem maradt más, mint gazdái parancsainak teljesítése érdekében a nyílt jogsértés: hitleri puccs* módszerek útjára lépni. Ezért került sor arra, hogy Ileuss államelnököt keresetének visszavonására kényszerílette. Adenauernek ez a hamisítatlan náci módszerekkel végrehajtott lépése még s kényesebb ízlésű nyugati burzsoá lapokat is figyelem remélté beismerésekre kényszerítette. A francia, holland, belga és más nyugati lmrzsoá lapok egy része nyíltan bevallja, hogy Adenauer lépése egész rendszerének válságát és gvmgcségct bizonyítja. Egyes lapok pedig megírták, hogy Adenauer a háborús szerződések kérdésében nem támaszkodik a bonni parlament többségére. Ezek a nyugati lapok akaratlanul is az igazságot fecsegték ki. Az. hogy Adenauer ilyen eszközökhöz nyúlt, valóban egész rendszerének ingatagságát és gyengeségét bizonyítja. Ma már nemcsak a német dolgozó tömegek fordulnak élesen szembe Adenauer nemzetáruló politikájával, hanem számos olyan polgári politikus is, aki felismerte annak az útnak veszélyességét, amelyre Adenauer és klikkje akarja vezetni a német népet. Ade- nauert csak néhány áruló, köztük a né* met jobboldali szociáldemokraták támogatják. Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot tett Adenauer legújabb manőverével kapcsolatban, Felhívta a német munkásosztályt, hogy akadályozza meg Adenauer állam- csinyjének végrehajtását, *A népnek a háborús szerződések ellen meg kell döntenie az Adenauer kormányt és helyére a nemzeti egység helyreállításának kormányát kell állítania“ —mondotta Max Reimann elvtárs — „olyan kormányt, amely Nyugat-Németország ösz- szes hazafias erőire támaszkodik“. Dühöngő terror a francia gyarmatokon A francia gyarmatosítók ismét megmutatják igazi arcukat és ez az arc a tömeggyilkolás vadállati ábrázata. A francia gyarmatosítók arról szavalnak, hogy „önkormányzatot“ akarnak adni Tunisz, Marokkó és Algír népének azt hazudjék, hogy nincs egyéb gondjuk, mint c népek jólétéről gondoskodni. A tények azonban rácáfolnak a francia gyarmatosítók hazugságaira. A francia gyarmatosítók tetteikkel nap mint nap megmutatják, hogy továbbra is rabságban akarják tartani a gyarmati népeket és ennek érdekében nem riadnak vissza a legaljasabb eszközök alkalmazásától sem. Ezt bizonyítja Ferhat Hasednek, a tuniszi dolgozók általános szövetsége főtitkárának meggyilkolása is. Ferhat Hasedet azért gyilkolták meg, mert becsülettel kivette részét a tuniszi népnek a nemzeti függetlenségért vívott harcából. El kellett tehát távolítani az útból, mert akadályozta a francia imperialistákat terveik végreha j tásában. A francia gyarmatok népe méltó választ adott az imperialisták újabb gazságára. Tuniszban, Marokkóban és Algírban szinte megmozdult a föld: e gyarmatok népei hatalmas tiltakozó sztrájkokkal fejezték ki felháborodásukat. A francia imperialisták a terror fokozásával próbálják elfojtani Tunisz, Marokkó és Algír népének mozgalmát. Ferhat Hased meggyilkolását a Kommunista Párt vezetőinek és a nemzeti felszabadító mozgalomban résztvevő többi pártok vezetőinek tömeges letartóztatása követte. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében most tárgyalják a tuniszi kérdést. A vita során feltárulnak azok a sötét bűnök, amelyeket a ftancia imperialisták Tunisz és a többi gyarmatok népei ellen elkövettek. A francia imperialisták az ENSZ-ben nem hajlandók résztvenni a tuniszi kérdés vitájában. Nem hajlandók válaszolni az ellenük elhangzó jogos vádakra. Másként válaszoltak: Ferhat Hased meggyilkolásával és a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőinek letartóztatásával, katona- és rendőrsortűzzel és páncélkocsik felvonultatásával. A francia imperialisták ezzel voltaképpen az egész imperialista világ válaszát adták meg arra a kérdésre, hogyan akarják ők „megoldani“ a gyarmati kérdést. Az ő „megoldásuk": a gyarmati népek bilincsbeve- rése, legjobbjaiktól való megfosztása, a nemzeti felszabadító mozgalom lefejezése. Az elnyomott gyarmati tlépek azonban keményen harcolnak minden ilyen „megoldás“ ellen. Maguk oldják meg a gyarmati kérdést, a maguk módján, úgy, ahogy ez Kínában történt, ahogyan az Vietnamban történik és ahogyan — mint napjaink eseményei mutatják — Tuniszban, Marokkóban és Algírban történni fog. Helyzetjelentés Marokkóból és Tuniszból! Tuniszból érkező hírek szerint- a váyos utcáin feltűzött szuronyú katonai és rendőri egységek cirkálnak. Rabatból érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a helyzet a farosban és környékén pénteken feszültebbé vált. A város üzletei csütörtök óta zárva vannak, a környező falvakban újabb tüntetésekre került sor. A tüntetők ellen a fegyveres erőket vonultatták fel. A munkásság — noha a kormányjelentések ezt tagadják — folytatja a sztrájkot Casablancában és Rabatban is. Ugyancsak Tuniszból érkező hírek szerint a helyzet továbbra is feszült. A Hased szakszervezett vezető meggyilkolása ügyében állítólag megindított vizsgálat eredménytelen. A francia rendőrség tovább folytatja a letartóztatásokat és házkutatásokat fl marokkói pártok közös nyilatkozata December 11-én a marokkói felszabadító mozgalommal kapcsolatban álló négy marokkót politikai párt — az Isztiklal párt a független demokrata párt, Spanyol-Marokkóban működó nemzeti reformpárt^ valamint. a függetlenség és egység pártja képviselőinek sajtókonferenciáján közös nyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat elítéli a marokkói francia hatóságok önkényeskedését és Franciaországnak a világ közvéleményének félrevezetésére Irányuló kísérleteit. A francia hatóságok ugyanis „terroristáknak“’ igyekeznek feltüntetni a marokkói hazafiakat. A nyilatkozat hangsúlyozza: ÁVfran- cla rendőrség terrorizálja Marokká lakosságát. ,,A francia sajtó közleményei szerint — jelentik ki ,, marokkói pártok képviselői — csupán hatvan- hetven marokkóit öltek meg. A valóságban viszont (öbbszáz ember esett áldozatul francia polgári személyek és és a francia rendőrség lövöldözéseinek.” értesítjük vevőinket, hogy a miskolci vegyianyagnagyke. rcskedelmi vállalat miskolci fióktelepe december 22, 23 és 24.én leltározás miatt zárva. ÜNNEP! ÜLÉSSZAK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN BOLYHI JÁNOS SZÜLEIÉSÉNEK ISO. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Bolyai János, a nagy magyar ma. tematikus születésének 150. évfordu. lója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia, a Bolyai János ma. tematikai társulat közreműködésé, vei ünnepi ülésszakot rendez decem. bér 14—18. között. A megnyitó ülés ma, vasárnap délelőtt tizenegy óra. kor lesz, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond megnyitó beszédet, majd Alexits György akadémikus tart előadást Bolyai János életéről és munkássá. gáróL BÓLYAI JÁNOS 150 ÉVVEL EZELŐTT, 1802 december 15-én Kolozsvárott született a legnagyobb magyar matematikus, Bolyai János. Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a Bitlyai János Matematikai Társulattal karöltve „Bolyai-hetet' rendes, amelyen a legkiválóbb hazai tudósok és több kiváló külföldi matematikus méltatja Bolyai János tudományos érdemeit. Ugyancsak e hónapban szerte az országban elhangzanak majd megemlékezések életéröl és munkásságáról. Ennek sorozatába kívánunk most mi is néhány gondolattal bekapcsolódni. Bolyai János apja, Bolyai Farkas szintén kiváló matematikus volt, aki hazai tanulmányait külföldön is (Göttingenben) kiegészítette Évtizedekig volt a marosván, r'nelyi kollégium matematika, fizika és kémia tanára. Ilymódon János már a szülői házban igen alapos képzésben részesülhetett, amelyet később az osztrák hadmérnöki akadémián egészített ki bizonyos irányokban. Figyelemreméltónak tartjuk annak kiemelését, hogy nemcsak matematikából volt egészen kiváló, haném a többi tantárgyban Is mindig a legjobb eredményeket érte el. Már négyéves korában helyes fogalmai voltak a geometriai alakzatokról, néhány évvel később pedig csodálatos számoíókészségével tűnt ki tár-- sai közül. A tiszteletére nevéről is elnevezett új geometriai rendszert lényegében huszonegy éves korában fedezte fel. Mélyen sajnálhatjuk, hogy e csodálatos indulást nem tetézhette az a szép Ívelés, amelyik például apja fiatalkori barátjának, Gaussnak, a világhírű matematikusnak pályafutását jellemezte. A sok gátló tényező közül néhányat felemlítünk. A XIX. század elején Magyarországon igen mostoha viszonyok Uralkodtak a tudományos kutatás szempontjából is. Az ország még a feudalizmus béklyóiban vergődött. nem alakult ki a kapitalizmus olyan mértékben, hogy előmozdíthatta volna a tudományok fejlő, dését, amint ez a nyugati országokban általában bekövetkezett abban az időben, ahol az ipari forradalom már éreztette hatását e téren is. Növelte a nehézségeket Bolyai fejlődése szempontjából, hogy mint hadmérnöknek az osztrák bürokrácia levegőjében kellett leélnie élete egy jelentős szakaszát. Nem segített azonban az sem, hogy fiatalon, -— harminc éves korában — félrokkant - ként nyugállományba került. Sem egészségi állapota, de legfökép környezete: a múlt század elejének elmaradt vidéki „úri“ társadalma nem adta meg a lehetőséget tehetsége további kibontakozására. Kis nyugdíjából igen szegényesen, sok nyomorúság között élte le élete hátralévő részét és csaknem teljes elha- gyatottságban hal meg 1860 január 18-án. Kortársai értékelésére talán legjellemzőbb az a tény, hogy elhalálo. zása bejelentésekor a marosvásárhelyi református egyház anyakönyvébe Péterffy Károly esperes a a következő bejegyzést tette: „Híres, nagyelméjü mathematiktis volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul dsa- tóit el‘‘ NEM KÍVÁNJUK az életrajzi adatokat bővíteni azokkal a részletekkel, amelyeket polgári életrajzírói oly szívesen és oly nagy számban sorakoztattak fel, így nem kívánunk foglalkozni apjával folytatott vitáival, sem párbajaival. (Ez utóbbiak úgyis nagyrészt a fantázia szülöttei, csupán az igaz, hogy kiváló kard- vívó volt.) Mindössze azt szeretnénk kiemelni. hogy összeütközéseinek magyarázata — megalkuvást nem ismerő igazságszeretete volt. Ez okozta apjával való idönkinti meg- hasonlását is. mivel apja megalkuvó természetű volt. Befejezésül tudományos munkásságának legkiemelkedőbb eredm*. nyelt szeretnénk méltatni. Nyilván nincs mód és alkalom e helyen arra, hogy a részleteket Is megtárgyaljuk, így csupán munkásságának elvi jelentőségét szeretnénk kidomborítani. Bolyai János legnagyobb felfedezését a geometria Ú1 megalapozásával tette, amikor a több mint kétezeresztendő euklidesi geometriát általánosította. Fí;y forradalmian új gondolattal megnyitotta a lehetőséget arra. hogy a tér szerkezetét új módon tudjuk meglátni. Elindította a fejlődés útjára azt a térelméletet, amelyik végül is lehetőséget nyújtott a relativitás-elmélet felépítéséhez, majd pedig oly fontos szerephez jutott a napjainkban folyó atomfizikai kutatásokban is. Bolyaival egyidőben, tőle függetlenül a zseniális orosz matematikus, Loba- csevszkij Ivanovics Nikolaj, a ka- záni egyetem tanára is felfedezte az új geometriai rendszert, amelyet éppen ezért Bolyai—Lobacsevszkij- féle geometriának szokás nevezni. Hasonlóan osztozik Bolyai a felfedezés dicsőségeden egy másik terüle. ten is, az ú. n. komplex-számok elméletének felépítésében. E számok felfedezésének jelentőségét azzal kívánjuk bemutatni, hogy utalunk az ezeken felépülő modem függvénytan oly fontos alkalmazási területeire, mint például a repülés elmélete, illetve általánosan az áramlástan különböző problémái. TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA mellett utalni szeretnénk világnézeti munkásságára is. Apja nevelési esz. méiben a francia felvilágosodás híve volt. János e világnézeti alapokon elindulva messzebbre jutott: utópista szocialista lett. Ez kétségtelenül megállapítható abból a ránkmaradt kézirattöredékböl, amelyben „üdv. tan“ címmel tervezett müvének alapvonalait találhatjuk meg. Bolyai János nemcsak nagy matematikus volt, hanem oly haladó gondolkodó is. aki lényegében a materialista világnézet talaján állott, sőt a természetben uralkodó összefüggések felismerésével, az összefüggés elvének többszöri következetes alkalmazásával közel jutott a dialektikus materializmushoz is. Az 1848.as szabadságharcban Bo. lyai János szívvel lélekkel támogatta a magyar nép küzdelmét elnyomói, val szemben és ebből a küzdelemből aktív részt kért. Szoros kapcsolatban állt az erdélyi szabadcsapatokkal. Életében Igen kevés elismerésben volt része, saját osztálya valósággal kivetette. Gondolatai is csak igen szűk körws és ott in csak nagyon csekély mériékben tudtak hatni. Egy új világnak kellett eljönnie ahhoz, hogy mint tudós és mint ember megkapja azt az értékelést, amely méltán megilleti halhatatlan felfedezéseiért és mélyenszántő gondolataiért. Egy új világnak, amelyben a társadalom a tudóst nem kiveti, hanem felemeli, segíti, megbecsüli és szereti. DR. GÁSPÁR OYJJLA miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem. Megemlékezések az Iskolákban Bólyat János nagy magyar mai»- matikus születésének 150. évfordulójáról az általános iskolák felső tagozatában és a középiskolákban december 15-én matematika-órán emlékezne]; meg. Azokban az általános iskolákban, amelyekben matematikai szakkör működik, december 15. és 20. között matematikai versenyeket rendeznek. A középiskolai matematikai szakköri/ nyilvános, ünnepélyes szakköri ölé“ sen emlékeznek meg Bólyal Jánosról. ELŐNYÖS, KENYEIME5 BIZTONSÁGOS
