Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-13 / 292. szám

Szombat, 1952. december 13. ÉSZÁKMAGYARORSZÁG 3 A diósgyőri és ózdi kohászati üzemek műszaki vezetői a Központi Vezetőség november 29-i határozatának végrehajtásáért 2314 ionnál törlesztett már adósságából a diósgyőri nagyolvasztómü elkövetünk, hogy ezek az eredmé. nyék tovább növekedjenek. GACSI MIKLÓS Gerö Ernő elvtárs november 29.i beszédében rámutatott munkánk eredményeire és hibáira, egyben megjelölte az előttünk álló nagy fel. adatokat. El kell ismernünk: abban, hogy kohászatunk az év első tíz l’öníty. iában nyersvastermetési tér. vét csak 94.9 százalékra telje, síiét,te, része van a diósgyőri nagyolvasziómü lemaradásának is. Novemberben csupán 98.1 százalékra teljesítettük témáinkét, adósai ma. radtunk népgazdaságunknak. A le. maradás okait elemezve mindenek­előtt le kell szögeznünk, hogy ko. hóink kapacitása lehetővé teszi elő. írt temünk teljesítését. Hogy még sem teljesítettük !V novemberi tér. vet, az azt mutatja, hogy rosszul dolgoztunk, tehát sürgősen meg kelj javí tanunk munkán If i. Fokozottabb gondot kell fordítani a technológiai fegyelem megírHárdí. fására. Ügyelni kell a mérlegelés jiontosságára, az adagolás egyenlő, tességéro, az előírt knmeneeszint be. tartására, a grafikon szerinti nyers, vas. és salakcsapolásra. Ehhez szűk. céges, hogy műszaki vezetőink követ, kezelésen ellenőrizzék és jobban irá. nyitsák a kohók munká ját, pontos utasításokat adjanak az egyes mun. Imahelyek dolgozóinak. Ha ez meg. történik, elérjük a nversvas minősé, génok javulását, amire az új minő. aégi bérezés is ösz'iinöz. Az eddiginél sok Ital pontosabban kell megvalósítanunk Rakcsljev elv. társ szovjet mérnök javaslatait, amelyek nagy segítséget nyújtanak terveink teljesítéséhez. Termelésünk emelését az alap. anyagok rendszertelen beérkezése za. varja. Ennek megszüntetése érdeké, ben szorosabbra hell fűzni az együtt, működésit a INJAV.forgalommal. Bel. sö anyagmozgatásunk jobb megszer. vezése az előfeltétele a grafikon szerinti csapolásrtnk. Az utóbbi időben sikerült, csökken, leni az igazolatlan kimaradozók szá. mát, de még mindig sok teendőnk van a munkafegyelem megszilárdítá, sában. Emellett gondolt kell fordítani a munkaverseny erősítésére, szervező, sere és nyilvánosságának blztositá. sara. Feltétlenül számítunk ebben a szakszervezet hathatósabb segitsé. gére annál is inkább, mert tovább kell fokozni a párosverseny lendüle. tét. Kohóink az ózdiakkal állnak versenyben, az üzemen belül pedig az egyes kohók, brigádok és műsza. ki vezetők versenyeznek egymással. Arra kell törekednünk, hogy az új munkamódszereket és a teljesülné, nyékét, amelyeket naponta értéke, lünk, az eddiginél jobban szélesebb körben ismertessük a dolgozókkal. Nagyjelentőségű feladatunk, hogy óriáskohónk eddig elért néhány ki. magasló eredményét állandósítsuk, az anyagellátás folyamatosságát itt is biztosítsuk. A téli hónapok alatt az anyag, ellátásra különösen nagy figyelmet kell fordítanunk. Rajta kell lennünk, hogy a kohók körül folyó építési és szerelési munkát mielőbb befejezzük, ehhez az építkezések dolgozóinak fo. kozott segítségét kérjük. Komoly hiba, hogy a megelőző kar. bantartást sem végeztük kellő terv. szerűséggel. Sok volt az ötletszerű javítás. Ennek jobb megszervezése lecsökkentette a gépészeti és villa, moszavarokból adódó Időkieséseket, elősegítette termelésünk emelését. Sokkal elmélyültebben kell tanulmá. nyozmmk a Szovjetunió élenjáró ko. hászatának nagyszerű eredményeit, immkamódszeréti, tapasztalatait. Emelnünk kell dolgozóink szakkép, zeittségét, meg kell ismertetnünk ve. lük a legfejlettebb kohászati munka, módszereket. Kohászainkban meg van a képesség arra, hogy az eddi. ginét sokkal magasabbra emeljék szakmai tudásukat. Ezeknek a feladatoknak megváló, sí fása lehetővé teszi évű tervünk tel. jesítését. Vannak már szép eredményeink, amelyeket a szovjet technológiai elő. írások gondosabb végrehajtásával, a tervszerű megelőző karbantartással, az élénltebb munkaverseny segítségé, ve] ériünk el. A diósgyőri nagyoL vasztómű egészein — különösen az I. és II.es kohó — az utóbbi időben napról.napra túlteljesítette tervét. December ll.ig az utóbbi hetek jó munkájának eredményeképpen a nagyolvasziómü már 2314 tonnát hozott be lemaradásából. Minden biz. tosíték meg van arra, hogy a diós. győri kohászok becsülettel teljesít, sék, sőt túlteljesítsék tervfeladatai, kát. Ezt a cél szolgálták azok az vijabb műszaki intézkedések is, ame. lyek megjavították az együttműkö­dést a MAV.al, az acélművei, meg. erősítették a diszpécser szolgálatot. A diósgyőri nagyolvasztómű brigád. jai szerdán decemberi tervükkel már a diósgyőri nagyolvasztó 108.6 százaléknál tartottak. Mindent gyárrészleg vezetője. Hogy un harcolnak ax ósdi hengerészek a béralap- túllépés ellen, a termelékenység emeléséért Durvahengermű Iparunk a felszabadulás óta ha­talmasan fejlődött. Sikereink új fel­adatok megoldásához adnak erőt, s segítenek a meglévő hibák felszámolá­sában. Komoly hiba, amely ellen csak a közelmúltban vettük fel a harcot, a béralap túllépése. Ezzel a kérdéssel az­előtt igen keveset foglalkoztunk, úgy, hogy kormányunknak szigorú rendelkezést kellett kiadni. Szükséges, hogy pontosan eleget te­gyünk a rendelkezésnek, megszilárdít­suk n tervfegyelmet; amelyhez az ózdi durvahengermű minden dolgozójának együttes jő munkája szükséges. Nagyon sok hiba származik a bér­alap laza kezeléséből. A hóeleji vontatott munka miatt rosszul használjuk ki a gépeket, na.gy az időveszteség, a rohammunkában pedig gyorsan nő a túlórák száma, meglazul a technológiai fegyelem, nö­vekszik a selejt, az önköltség. Ilyen „rohamszakaszban“ nagyobb a bal­eset veszélye is. Mindezeknek a hibák­nak kiküszöböléséhez, a béralap tül* lépésének megakadályozásához .egyen­letes termelés, jó munkaszervezés, a munkaidő teljes kihasználása szüksé­ges­Kétségkívül értünk el már eredmé­nyeket ezen a téren az ózdi durva­hengerműben, de még nem tettünk meg mindent. Elsősorban megszerveztük a béralap műbelyegységekre való felbontását, hogy a főművezetők és művezetők ne csak termelési tervüket-, hanem bér­alap tervüket is ismerjék és azzal lelkiismeretesen gazdálkodhassanak. Csökkentettük a túlórát és a vasár­napi munkát, megszigorítottuk a túl­órázás ellenőrzését. Megszerveztük a fíznaponkin'ti el­lenőrző zárlatot, amely lehetőséget ad kellő időben tett Intézkedésekre, a túllépések megakadályozására. Van még tennivalónk a munkaszer­vezés javítása és a munkaidő mara­déktalan kihasználása terén is. Gerö Ernő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén rámutatott arra, hogy a vas­kohászat munkája a tervteljesítés és a munkaszervezés vonalán nem kielé­gítő. A hibák felszámolásában fontos lépést jelent a helyes béralap-gazdál­kodás. Ebben a munkában dolgozóink közreműködésével jó eredményeket érhetünk el. Mindenkinek magáévá kell tehát tennie, maradéktalanul végre kell hajtania pártunk és kor- nninyzatunk ha!ározaiáit. rom. lá-szlö, az ózdi durvahengermű vezetője. Finomhengermű A Központi Vezetőség november 29-i hatarozata rámutatott arra, hogy a termelékenység, a béralap, az önkölt­ség és a létszám alakulása terén távol­ról sincs minden rendben. Jövő évi tervünk előkészítésében egyik legfon­tosabb feladatunk az ezen a téren mutatkozó hibák kiküszöbölése. El kell érnünk, hogy az ózdi finomhen- gerdében is eredményeket mutassunk fel. Igyekezetünk eddig nem volt hiá­bavaló. A termelékenység a finomhenger- müben ez,év 11 hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 11 százalékkal emelkedett. 14 százalékkal több hengerelt árut adtunk népgazda­ságunknak, mint az azt megelőző időben. Nem volt könnyű ezt elérni, a mű­szaki tervek egész sorozatát kellett megvalósítani. Értékes segftséget kaptunk Vaskó elvtárs, szovjet mérnöktől. Tanácsait követve javítottunk a hengerek ki­használásán. Az I-, II. és IV-es elő­melegítő kemencékből pótégők segít­ségével biztosítottuk az eddiginél fo- lyamaiosalib meleganyagellátást. Egy­ségesítettük a hengerkészletet, a hen­gerek átüregez ésével leegyszerűsítet­tük a munkafázisokat, rövidítettük a kikészítés! időt. Segítséget nyújtott a termelékenység emeléséhez újító-moz­galmunk is. Az év folyamán sokat ta­nultunk, értékes tapasztalatokat sze­reztünk. Felismertük, hogy az 1953-as tervünknek megfeletően az előírt 7 százalékos termelésemelést maradék­talanul csak úgy tudjuk teljesíteni, hogy ha. dolgozóinkat bevonjuk a mű­szaki tervek elkészítésébe. Most min­den dolgozóhoz eljuttatjuk a műszaki terveket, hogy minél több értékes ja­vaslattal gazdagítsák azokat és meg­valósításukat személyes ügyüknek te­kintsék. Gerő elvtárs útmutatása' szerint biztosítjuk a zavartalan átmenetet és azt, hogy 1053-ban az év elejétől egyenletesen emelkedjék üzemünk ter­melése. ENGER ERVIN, az ózdi finomhengerde mérnöke. 4 diósgyőri kohászati üzemek párt- és szakszervezeti vezetőinek, műszaki dolgozóinak megbeszélése A diósgyőri kohászati üzemek gyáregységeinek műszaki vezetői, párt. és szakszervezeti funkcioná. riusai közös értekezleten tárgyalták meg Gerő Ernő elvtárs november 29-í beszédének útmutatásait. Feltár, fák az üzemek problémáit és javas, latokat tettek olyan intézkedésekre, amelyekkel növelhetik az üzemek munkájának szervezettségét, biztosi, tani tudják az egyenletes termelést. Szaniszló Imre termelési felügyelő grafikonokon mutatta he a termelés emelkedését, a gépek kihasználásá. nak alakulását. Ismertette a selejt, okozta nagy károkat. A hibák oka az, hogy opportunizmus mutatkozik a technológiai előírások végrehajtá. sában. A legrövidebb időn betűi meg kell szüntetni a karbantartás terén mutatkozó lazaságokat. Szorosabb együttműködést kell teremteni az üzemek között, hogy a tervet mara. déktalamil teljesítsük. Hangoz.tatta a továbbiakban, hogy megszívlelik Gerő elvtárs bírálatát, kijavítják a hibákat s az évi terv teljesítése mcl. lett jól felkészülnek a jövő évi fel. adatok megoldására. Marosvári László, a durvahenger, de gvárrészlc| vezetője elmondotta, hogy ők is elhanyagolták a tervsze. rű megelőző karbantartást, halogat, ták a nagyjavítást. Ezeket a hiba. kát most kiküszöbölik, az adósság csökkentésére, a lemaradás behozá­sára műszaki Intézkedési tervet ké. szítettek. Az üzemek közötti együtt­működés elmélyítésére a három gyárrészleg főmérnöke között ver. senyt indítottak. Elkészítették a jö. vő évi müszinttervet, amelyhez a dolgozóktól számos értékes javaslat érkezett. Haris Ferenc, flnomhengerdel mű. vezető a gépészet hiányosságaira hívta fel a figyelmet, Nyizsnyánszki Tibor, az acélöntődé gyárrészleg ve. zetője az árutermelési terv túltelje, sítésére tett ígéretet; vállalta, bogy év végéig elkészítenek a Martin, acélmű részére 4 kocsizó öntvényt, ezzel jelentősen megkönnyítik az ön. lőcsamok munkáját. Fekete Imre, az elektroacélmfl gyárrészleg veze. tője önbirálattal megállapította, hogy — amint Gerő elvtárs inon. dotta — „diktált“ és „reális“ tervre bontották szét kötelezettségüket. Be. jelentette, hogy a kemencék közötti verseny eredményeként emelték tér. melésüket, megjavították a minősé, get és a programszerüséget. Répási Gellert, a Marttn.acélmű főmérnöke a kemencék jobb kiíiasz. nálásáról beszélt. Számos értékes felszólalás után a kohászati üzemek műszaki vezetői elhatározták: naponta ellenőrzik, ho. gyan hajtják végre az üzemekben a határozatokat, a szovjet tapasztala, tok hasznosításával, valamennyi gyárrészleg kollektív együttműködé. sével teljesítik december 21 tisztele. téré tett felajánlásukat. Ajándéktárgyakat, porcellánt, dísztárgyakat, * bútort vásároljon a Bizományi Áruházban Miskolc, Városház-tér 22. Telelőn: 19-85. Ma adja át a forgalomnak Bebrits Lajos elvtárs, közlekedési miniszter a miskolci villamos kettősvágányát Az ország második legnagyobb városává fejlődő Miskolc nagyfon. Itosságú beruházását, ötéves tervünk újabb ajándékát, a villamosvasút kettősvágányát ma adja át ünnepélyes külsőségek között a forgalom, nak Bebrüs Lajos elvtárs, közlekedésügyi miniszter. Az ünnepség délben 12 órakor kezdődik a Tiszai pályaudvar előtti téren. 45 percről 27 és fél percze csökkent a Tiszai pátv'uíDar és a vasgyár Közötti átlagos utazási tüö A kottösvágány megépítésével pár­tunk, ke; taán.vitatunk rendkívül nngy segítséget adott miskolci dolgozók­nak. A Tiszai pályaudvar és a vas­gyár közötti áltagos utazási idő a ré­gebb] 45 percről 27 és fél percre csök­ken:, a gyorsabb közlekedés azt je­lenti, bogy a dolgozók naponta kb. 1 órával több időt fordíthatunk pihe­nésre, tanulásra, szórakozásra. A vita thatatlan nagy előnyök mel­lett ügyelőre még vannak hiányossá­gok a miskolci villamos közlekedésben. A megyei és a városi tanács közleke­dési osztályainak, a megyei rendőr­kapitányságnak képviselői és n mis­kolci villamosvasút vezetői feltárták ezeket a hiányosságokat, megbeszél­ték, hogyan javíthatók ki. A megállapítások szerint a jelen­legi 5 és fél perces kocsikövetési idő helyett rövid óbb kocsikövetési idő biz­tosítása szükséges, hogy megszűnjék a túlzsúfoltság. A kocsik sűrűbb jára­tának biztosításához szükséges jármű­vek és anyagok beszerzésére a lépések már meg is történtek. Átszervezték a forgalom irányítását, a végállomáso­kon vonalrendezők működnek. Ellen­őrök ügyelnek arra ts, hogy n sze­relvények betartsák az előírt kocsikö- vetési időt. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnagyobb hajt az okozta, hogy a szerelvények nem tartották be ezt az előírást, emiatt úgynevezett „harmonikázás ’ következett be, vagy­is a pálya egyik fe’én a szilkségesnél több jármű haladt, másik részén vi­szont kevesebb, ennélfogva az utasok­nak egyes megállóhelyeken néha 15— 20 percet is kellett várakozniok. A vizsgálat megállapította, hogy ez a zavar részben a járművek vonali meghibásodásából, részben pedig a nagy utasszámból, pontosabban: a fel- és leszállások von tatot teásából, adódik. A miskolci villamosvasút ve­zetői és műhelyének dolgozói azon igyekeznok, hogy elejét vegyék a vo­nali meghibásodásoknak. A hiba ki­javításához azonban feltétlenül sztik- ségoc; a villamoson utazó dolgozók megértő segítségnyújtása is. A Városháztér és a személypályaud­var között a menetidő 9 perc a közbe­eső megállóhelyeknél a szerelvények — a tervezés és az előírás szerint — 3 perce; tartózkodhatnak. Sok eset­ben előfordul azonban, hogy csak a Szemere utcánál, vagy az Ady-liídnál 2 és fél—3 porcig áll a szerelvény. Különösen sok nehézséget okoz, ha néhánv perces kiesés után túlzsú­folt szerelvény étkezik. A le- és fel* szállás ilyenkor sok időt vesz el, nö­veli a késést, hogy mindenki a túl­zsúfolt kocsira akar feljutni. A for­galom jellegzetessége viszont éppen az, hogy ilyen kiesések esetén a ké­sést okozó szerelvényekhez felzárkóz­nak a következő szerelvények, ha te­hát az utas nem tolakszik a zsúfolt szerelvényre, ezek a kocsik hamarabb elindulhatnak, elkerüljük a késés nö­velését és az 1—2 percen belül érkező másik szerelvényen már kényelmesen lehet utazni. Ezzel az 1—2 perces — az utas szempontjából a legtöbb eset­ben lényegtelen — időveszteséggel fel­tétlenül felér a kényelmes utazás le­hetősége. A villamosvasút dolgozói kérik tehát dolgozó társaikat, hogy ne tolakodjanak a túlzsúfolt villamos­ra, várják meg a nem sokkal utána érkező újabb kocsikat, ez számukra kényelmesebb utazási lehetőséget nyújt, ugyanakkor az egész vonalon meggyorsul n forgalom. Gondoljanak arra is, hogy a túlzsúfolt kocsiknak esetleg csak a lépcsőjére juthatnának, márpedig a lépcsőn utazni életveszé­lyes és emiatt szigorúan tilos. Az in­dító kalauz második jelzése után ne szálljunk fel, vagy le a villamosról, mert ebből baleset származhatik, az ilyen balesetért a villamosvasút nem vállal felelősséget. Sok panasz hangzott el amiatt, hogy az indító a felszállás befejező­dése előtt megadja az indulási jel­zést, fgy több utas lemarad. Ez két­ségtelenül előfordult, de elő fog for­dulni továbbra is, mivel szükséges, hogy korlátozzák a szerelvényeknek a megállóhelyeken való tartózkodási ide­jét, így lehet ugyanis biztosítani az előírt koosikövetési idői betartását, ezzel a forgalom gyorsaságát és za­vartalanságát. Az az utas pedig, aki a villamosról emiatt lemarad, a nem sokkal utóbb érkező másik villamossal nyugodtan utazhatik. A villamosvasút dolgozói mindent elkövetnek-, hogy szolgálják dolgozó társaik gyorsabb és jobb közlekedését, kérik, hogy ennek a célnak elérésében megértéssel támogassák őket a villa­moson utazó dolgozók. 13ARS I JÁNOS. fsbbszázan velfe’t részt az tszahmagvarország sajlóankétján a borsodnádasdi lemezgyárban Az Északmagyarország pzerkesntosége és kiadóhivatala jólsi került sajtóankétot rendezett a borsodnádasdi lemezgyárban. A délelőtti műszak után a dolgozók zsú" folásig megtöltötték a kultúrotthon elő­adótermét. Az ankéton Sárközi Andor, a lap felelős szerkesztője beszélt a kommunista sajtó feladatairól, jellegéről, munkamód" szereiről, a rendszeres sajtóolvasás fon­tosságáról. Megállapította, hogy ebben a fontos kohászati üzemünkben az utóbbi időben hanyatlott a levelező mozgalom, ezért felelősség terheli a szerkesztőséget. Nem kielégítő Borsodnádasdon a párt­sajtó előfizetőinek száma. A pártsajtó nagyobb olvasottsága a termelési tervek jobb teljesítésében, a dolgozók öntudatá­nak erősödésében, tájékozottságuk, mű­veltségük növekedésében kamatozik. Az előadást élénk eszmecsere követte. A vitában felszólalt Tóth László, a gyár igazgatója, aki különösen azt húzta alá, milyen fontos eszköze a bírálatnak és ön- bírálatnak a pártsajtó. Búzás Elemér összehasonlítást tett a kapitalista sajtó és a mi népi sajtónk között. Emlékszem —• mondta — 1928‘ban munkanélkül lézengtem Budapesten a Keleti-pályaudvar környékén, ahol a rikkancsok olyan szen­zációkról kiáltoztak, hogy: egy apa két fiával a Dunába vetette magát és hason­lókról. A mi újságjainkban a mi szabad, alkotó életünk „szenzációiról“, az új békealkotásokról, termelési sikerekről, a munka hőseiről olvashatunk. Felhívta a szerkesztőség figyelmét, kövesse dicső példaképünket, a szovjet sajtót a pon­tosságban és alaposságban is. Mező Jenő elvtárs felszólalásában meg. állapította: elengedhetetlenül szükséges, hogy az üzemben sokkal több olvasója legyen pártlapjainknak. Az ennek érdé*” kében megkezdődött sajtóagitációhoz a legmesszebbmenő segítséget kell nyújtani. Pataki József hozzászólásában különösen arra világított rá, hogy a külpolitikai ese­ményekről, a viláepolitikai helyzetről napról-napra a sajtóból értesülünk. így láthatjuk munkánk, harcunk nagyobb távlatait. Irgovics Bertalan kiemelte, hogy pártunk központi lapja, a Szabad Nép, megyei pártujságunk az Észak­ma gyarország rendszeresen közli a párt­építés legjobb tapasztalatait, nélkülözhe­tetlen segítséget nyújt funkcionáriusaink­nak. párttagjainknak. Kovács András arról beszélt, hogy a pártsajtóból ismerte és ismeri meg egyre jobban az épülő kommunizmus országát, a hatalmas Szov­jetuniót. Barcsik Béla a levelezés fontos­ságát fejtegette. Nekünk magunknak kell rendszeresen ismertetnünk a sajtóval üze­münk eredményeit, eseményeit, hogy ezzel is szorosabbra vonjuk kapcsolatainkat megyénk és egész hazánk többi dolgozó­jával. Az ankét résztvevői élvezettel hallgat” ták az erre az alkalomra összeállított kis műsort. Az üzemi zenekar játszott néhány számot Pallós Ferenc vezetésével. Mák" ránvi Irén szavak. Közreműködött még a DISZ ifjúsági csarztuska-brigád, a szín­játszók villám jelenet tel és a tánccsoport. Az értekezleten úgyszólván minden fel­szólaló kifogásolta, hogy a dolgozók vagy egyáltalában nem, vagy napokkal később kapják kézhez az újságot. Csorna elvtárs például, aki előfizető, egy hónapig ném kapott egyetlen lapot sem. A dolgozók napról-napra sérelmezik ezt az állapotot a sajtófelelősöknél. Tűrhetetlen a bor­sodnádasdi posta magatartása ebben a kérdésben. Bár ezek a hibák régóta fenn- állanak. úgyszólván semmit sem tett ki* küszöbölésük végett. A miskolci posta- igazgatóság haladéktalanul gondoskodjék arról, hogy Borsodnádasdon rendesen, időben kikézbesítsék az újságokat a dol­gozóknak. Vöröskeresztes tanfolyam az Ipari tanulók számára A közeljövőben az ipari tanulőintézetek- ben elsősegélynyújtó tanfolyamok kezdőd­nek. A tanfolyamokai a lanintézetek veze­tőinek támogatásával a vöröskereszt szer­vezi. Hat hét alatt többezer iparitanuló sajátítja el az elsősegélynyújtás alapisme­retéit, hogy szükség esetén felhasználja a tanultakat. A tanfolyamon jő eredményt elért tanu­lók jelentkezhelnek az ,,Ifjúsági egészség- védelemre kész“ magasabbfoku tanfo­lyamra, 1 V i

Next

/
Thumbnails
Contents