Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-07 / 287. szám
Vasárnap, 1932. december 7. Hl ESZAKMAGYARGRSZAG 7 x illafüredi találkozás | ködös éjszakában sötétlő faiak puha meleget és fényt rejtenek. Csillárok vakítanak, a márvány falú termekben halk zene szók Pompás kú- voszag, finom vaesoraillat terjeng- Üde jókedv, hatja át a zsongó sokáéi almot. Dolgozók élvezik a szabadságot, — iivék minden kényelmével a fényes palota. Nem bágyadt grófnő, — újpesti munkásasszony jár a vastag szőnyegen s a társalgó öblös fotőjeiben edetényi bányászok, ózdi kohászok, sztálinvdrosi építők ülnek. 17 ?r asztal a földszinti kisebédlő- ben messziről jött vendégeket vár. Berlinieket. A szabad német szakszervezetek küldötteitBaráti társasággal, lij ismerősök, kel érkeznek- Ugyanolyan nyílt tekintetű emberek, mint akik a szotu- t'éd termekben pihennek. A hojő- c abai cementgyár építkezésétől jöttök. A berliniek új ismerősei valamennyien idevalók, hiriik azonban már messze szállt. Ismerik nevüket az újjászülető Berlin és Drezda építői is. Hogyne Ismernék, a hejőcsabal Bunda ácsbrigádot, amelynek tagja' indították el közöttük a nemes vetélkedést és napról napra újabb ‘ muekahöstettekkel szolgálnak rá jó- hirüire. i öleléssel, testvéri szeretettel Ud- vözlik őket a rég várt találkozáson a német elvtársak. • T/a-csora után száz kérdés esik. ' A munkáról, a tervekről, az uj, még nagyobb feladatokról beszélnek. Milyen eredménnyel folyik az építés Berlinben és Hejöcsabán? Figyelmesen hallgatják egymást, újabb kérdéseket tesznek fel. Ugyancsak sok dolga van a két tolmácsnak.-I kristálypoharak aranyosan villannak, amikor a munkában megkeményedett kezek '•— olyanok, mint amelyek ezt. a palotát emelték, — a magasba lendülnek: — Sztálinra, a mi drága Sztálinunkra, Pieck és Rákosi elvtársra !■„ Éljen.'.... * FT gy indultunk el, azzal a szán- dékkui jöttünk hozzátok, hogy minői többet tanuljunk — mondja Ila- kow elvtárs, a mellette ülő Bunda Já- nos eivtársnak. — Sokat olvastunk a magyar nép sikereiről, sokat vártunk a találkozástól. Amit láttunk, minden várakozásunkat felülmúlja. Lenyűgöz bennünket az a hatalmas iramú éjűt- kezé®, pedig nálunk, odahaza sem ülnek ölhetett kezekkel. Uj Berlint építünk. A Sztálin-allé, az első szocialista utca építése Wilhelm Pieck elvtárs felhívására nemzeti ügyünk lett. Naponta ezrek vonulnak ki az építkezéshez, a kommunisták vezetésével. A város nyugati övezetéből, az imperialisták által megszállt kerületekből is tömegesen jönnek át a dolgozók és elviszik a nagyszerű munka hírét. Hatalmas alkotásaink uj harcra mozgósítják a népet az egységes, demokratikus, békeszerotö Németország megteremtésére- Akármilyen vad, embertelen Adenauer lakájkor- mányának terrorja, nem tudja megtörni a német munkásosztály aka- ratát. r J J arcoljatok keményen, akkor “ győzni fogtok... Nyolcszázmillió ember áll mellettetek, — mondja szenvedélyesen Bunda elvtdrs. .— A kommunisták pártja vezetésével a német nép meg fogja teremteni az egységes, szabad, független Németországot. Mi, magyar dolgozók is a párt segítségével menekültünk meg a. gyalázatosok uralmától. Ugyan mi lett volna belőlünk a pdrt, Rákosi elvtárs nélkül. Ha nem állna mellettünk hatalmas erejével a Szovjetunió. Tudjuk nagyon jót, mi lenne a sorsunk. Ez a palota úri semmittevőké lenne, mi pedig reménytelenül sínylődhetnénk, lézenghetnénk az utcákon, munka nélkül, — mint a Horthy rendszerben. — Szép életünkből semmi sem maradna. így van-e, OUtuber Jóska? Mondd csak meg Csontó Zoli és te, Ráti Pista, el tudtunk-e volna érni olyan eredményeket, mint amilyeneket elértünk, ha nem a párt után indulunk- Hazavihetnénk-g olm»i keresetet, amiből bőven jut asszonynak, gyereknek? Van miért dolgoznunk, RahOw elvtárs, nektek is, nekünk is. Kemény kézszorltds a válasz a szavadéra, amelyek sok-sok német és magyar munkás érzését fejezik ki. A kézszorttds újabb megpecsétclése a közös harcnak, amely a bekéért folyik. (zs. i.) A. ROZEN: 0 DVÖZLET ClM LÁBÓL Hoírbíi sitsr vagyok. Egy hatalmas iszaps ivattyu legénységének munkáját irányíts m. Munkatársaim többsége fiatal: \°m- s: omolok. Együtt jöttünk az új építke- z ihez a cimljanszki vízierőmű elkészülte t:i:m. „CimtónáL* - ahogy magunk kozni nevezzük. —- kerültünk össze és let- jó barátok. Ma is sokat emlegetjük m:cg azokat az időket, amikor az építők hatalmas kollektívájának tagjaiként „tengert építettünk“ a sztyeppébe. Uimla, (Jimia! Uj életünk kapuja! Nem lehet téged elfelejteni. Én például remt gépész kezdtem dolgozni és bizony sokáig bátortalan voltam a munkában. Aztán lassacskán belejöttem, nemsokára e'végeztem a kotrómesteri tanfolyamot. A cimljanszki építésnél töltött évek valamennyiünkben mély nyomot hagytak- Ezért van, hogy olyan gyakran idézzük fel az esti beszélgetések csendes óráiban a kisebb-nagyMb cimlai emlékeket. Lie visszaemlékezésekkel nem jutunk messzire. A \omszomol-szcrvezet titkára is ezt mondta nekünk. —- Elv társak, — f igyelmeztetett bennünket — az új munkahelyen is érdemesnek kell bizonyulni a cimljanszki vízierőmű építőinek névért. Ment is minden simán, éppen csak ellenem volt panasz. munka után Egy szép napon Vologya Kara- tiiisev, a komsz.omol-bizalmi megkérdezte tóiéin: — Mondd Grisa, hogy van az, hogy nem jössz ki a technikussal1 Hallom, a Hangjára panaszkodsz. Mit képzelsz? ?{em lehet mindenki operaénekes. täunoanoan hallgattam, mert néhányszor valóban idegesen, ingerülten beszéltem a technikussal, aki a főmotort a transzformátor-állomáson bekapcsolja. Az én hibámból megromlott köztünk a viszony. Kazamisev figyelmeztetett, milyen fontos, hogy a kotrószivattyú mestere és az áramszolgáltató telep vezetője jól megértsék egymást. Miközben hallgattam és természetesen igaz-at adhtm neki. a cimlai technikus jutott eszembe. Egyszerre megvilágosodott előttem, miért vagyok én barátságtalan ezzel az elvtirssal, akit {tódig nem is ismerek, személyesen. Cimldban is volt transzformátor állomás és mini kotrémester. a telefonon kértem a főmotor beindítását. Hányszor hívtam az ügyeletes technikust és mondtam: „Jó reggelt, Anyecska“, vagy: „Hogy van Anyecska?" Vagy talán: ,,jol aludt, Anyecska?“ S a dallamos válasz ez volt: „Jó reggelt, köszönöm, nagyon jól vagyok". ToVSZer I eP hivatalos besteige_________I tés «tan így szóltam Anyácskához: „Jöjjön át hozzánk a szivattyúra, nálunk ma a „Donyeci bányászok" ~at játsszák-“ A kislány azonban nem fogadta el meghívásomat. Többszőr hívtam még, míg aztán néhány hét eltelte után nagy örömömre így szólt: „Meglátogatom, de nem egyedül ám. rtarman teszünk mert i’áííótársaim is 'eljönnek. Kíváncsi vagyok, megismer-e a hsingom után." •tüeg nehéz helyzetbe kerültem. Ült állt előttem a három fiatal lány, mind a három csinos. Tudom jól, ha tévedek s nem tudom megmondani, ki a három közül Anyecska, kinevetnek. Ennek, pedig egyáltalán nem örültem volna, — Jó estét, lányok, — mondtam elé- Puk sietve. Aztán feszülten figyeltem, hogy a három valaszbói kihalljam Anyecska hangját. Sikerült. Megismertem Anyecskát a hangjáról. Ez kellemesen érintette őt, kissé bele is pirult. Anyecska mindjárt az első pillanattól kezdve nagyon tetszett nekem. Mi volt benne rendkívüli, nem tudnám megmondani. EJagyon szereltem volna tetszeni Anyecs- kának■ Bár lettem volna \atona a 'Hagy Honvédő Háborúban ■—- gondoltam, — akkor most érdekes háborús történeteket mesélhetnék; vagy mindenütt ismert, híres munkás, akinek hőstetteiről messze száll a hír. Én pedig sem haditetteket, sem pedig kiemelkedő munkahőstetteket nem hajthattam végre, mert nagyon fiatal vagyok még. Anyácskával mégis igen hamar megértettük egymást. Olykor csodálkoztunk, hogy lehet az, hogy ugyanarra gondolunk, anélkül, hogy összebeszéltünk volna. Pedig igen különböző emberek vagytmL ö állhatatos és nyugodt, én nyugtalan vérű, végletek közt hányódó. Talán éppen ezért, mert ellentétes tulajdonságaink kiegészítik egymást, talán éppen ezért lettünk szerelmesek egymásba. Ezt akkor váüottúk meg egymásnak, amikor vegefelé járt az építkezés. bjemsokára el kellett válnunk. Az én iszapszivattyúmat új építkezéshez küldték, Anyecska pedig a cimljanszki vízierőműnél maradt. Igyekeztem rábeszélni, hogy jöjjön velem az új építkezéshez, de 5 azt válaszolta: —- Ha érzésünk őszinte, akk0T a távolság csak megerősíti és még jobban fogunk majd örülni egymásnak■ — Mikor leszünk újból együtt, Anyecska? . Anyecska elmosolyodott is így szólt: — Majd megtudod; üdvözletei küldök ne\ed Cimlából. S ha akkor is úgy szeretsz még, mint most, elmegyek hozzád. Most már bizonyara megértik, miért voltam türelmetlen az ügyeletes technikussal. Anyecska hangját szerettem volna hallani az övé helyett. A komszomol-bizalmival folytatott beszélgetés jó hatással voh rám. Lecsillapítottam háborgó türelmetlenségemet, s a munka sűrűjébe vetettem magam. De amikor magamra maradtam, gyakran gondoltam az utolsó beszélgetésre Anyecska- val. Búcsúszava; „Üdvözletét küldök neked CimlJból“ — megfejthetetlen rejtvény maradt számomra. Egy reggel aztán, mikor szo\ás szerint jeltnvtam az állomást, a technikus örömmel köszöntött: — 7s[o kottómester vözlet jött Cimlából. „ Annyira meglepett. mondta — üdf hogy ezt a . szívem mélyén hordott és ennyit ismételt mondatot egy idegen ember szájából hallom, .hogy ViSZ-a,1 szakérdeztem: ,,Üdvözlet Cimlából? Honnan tudod?“ A technikus ennyit válaszolt csak: „Hamarosan megtudja mindenki.“ .Egész nap ezeket a szavakat ismételtem gondolatban: „Üdvözlet Cimlából,.. Hamarosan megtudja mindenki.“ Bár csak ott lehetnék Cimlában és megkérdezhetném Anyecskát — gondoltam. S ebben a pillanatban szerelmem egészen közel vitt hozzá. Láttam a vízierőmű nagy kapcsolótermében, felém fordította arcát, amelynek mosolyát szerelem fénye ragyogta be. Ez a Jeny eljutott hozzám minden távolságon kereiztüí... S a másodpercnek ebben a töredékében megértettem, mit jelent Anyecska búcsúszava. Elfelejtkeztem, hogy egyedül vagyok a kotrómesteri fülkében és hangosan kiáltottam: „Üdvözlet Cimlából, elv. tarsak- A cimljanszki energia megérkezett építkezésünkhöz. Cimla velünk együtt építi az új vízíerőművet." Azon a napon nagy ünnep volt nálunk. Újból meleg szavakkal emlékeztünk Címtára, amely ime most segítse, giinkre siet. Százszorosán megfizeti nekünk a beléje fektetett munkát. Számom, ra pedig kétszeres ünnep volt ez a nap. Vártám ■ Anyecskát. tudtam, nemsokára itt lesz nálam, úgy ahogy megígérte. Készülődtem Anyecska fogadására. Azoknak, akik nem ismerik a feleségemet, elmondom, hogy a mi transzformátor állomásunkon dolgozik. Azt a technikust váltja, akivel én annakidején összevesztem és akinek a hangját már jp ideje egész kellemesnek találom. A feleségem persze Anyecska, Ha nem így lenne, minek 15 írtam volna meg ezt a történetet. o ;:c? TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelmes biztonságos^ 9 Mérai Tibor elvtárs előadása a rádióban Mérai Tibor elvtárs ma, vasár, nap délben 13.30 órakor előadást tart a Kossuth .rádióban másféléves koreai tartózkodása tapasztalatai, ról, élményéiről. Mérai elvlárs igen érdekes és tanulságos előadását ml. nél több dolgozó hallgassa meg, hogy még jobban megismerkedjék a ko. reai nép életével, hősi szabadsághar. cával. A pártcsoportok szervezzék mega csoportos rádióhaUgatást. Korea népének hősi küzdelme új teltekre sarkalja Dissgvörvasyvär tegezéi! Nyilatkozatok Mérai Tibor eivtárs beszámolójáról Mint beszámoltunk róla, nagy tö_ megek hallgatták meg Diósgyörvas. gyárban és özdon Mérai Tibor elvtárs, a Szabad Nép munkatársa beszámolóját koreai élményeiről. Be. számolójából mindkét gyár dolgozói méginkább megismerték a hős ko. reai nép elszánt harcát, amelyet az amerikai betolakodókkal szemben vív hazája függetlenségéért, szabadságáért, a békéért. Mórái elvtárs beszámolója nagy hatást váltott lei a diősgyőrvasgyári és ózdi dolgozók körében. Megerősítette bennük a harci elszántságot, új tettekre sár. kalta őket, új elhatározásokat érlelt meg bennük, hogy még nagyobb odaadással küzdenek a békéfront rá, juk cső szakaszán, teljesítik köteles, ségiiket a haza iránt, a béketábor iránt. Ennek adnak hangot azok a nyilatkozatok, amelyeket a dolgozók a beszámoló meghallgatása után tot. tek. Stuller elv-társ, a diósgyőri elek. troacéimü DISZ titkára többek között ezeket mondta: __ Csak megerősödött berniem az izzó harag és gyűlölet az imperials, ták ellen, amikor Mérai elvtárs beszámolóját hallgattam azokról a gyalázatosságokról, gazságokról, amelyeket az amerikai banditák Ko. reá népe ellen elkövetnek. Tudom, ezt tennék az Imperialisták a mi ha, zánkban is, amely ellen épúgy acsar. kodnak, mint minden szabad ország ellen- Szüntelenül gondolnunk kell erre és szüntelenül erősítenünk kel! ha. zánk védettségét. Mi ezt úgy segíthetjük elő, ha többet termelünk, ha hazánkat a vas, acél, a gépek országává tesszük. Ml az üzemünkben most arra törek, szűrik, hogy a programszerüséget 96.5 százalékra emeljük és minél több minőségi acélt adjunk az országnak. Koncwald Sándor a diósgyőri vas. öntöde dolgozója hangsúlyozza: ■— Érzem, sokkal többet kell tennünk békénk megvédelmezéséért Sokkal erőteljesebben kell küzde. nünk a termelésben mutatkozó hibák kiküszöböléséért. Mi arra teszünk Ígéretet, hogy exportáru termelési tervünket határidő előtt lg nappal befejez, zük, a sekjtet pedig legalább 10 százalékkal csökkentjük. Balázs Dezsőnó műszaki vezetőt a beszámolónak különösen az a része ragadta meg, amelyben Méray elv. társ a koreai nők, asszonyok csodálatraméltó helytállásáról beszélt. Joggal követelik a koreai anyák — mondja — s velük együtt a világ minden becsületes embere, minden gyermekét szerető anya: vessenek véget a koreai háborúnák. Nincs és nem lehet Diósgyőrött, de az egész országban sem egyetlen oiyan be. csületes dolgozó, akinek keze no szorulna ökölbe, hallván azokról a borzalmakról, amelyeket az amerikai gyilkosok a koreai anyákkal, gyermekekkel szemben követnek el. Igen tanulságos volt számunkra, dől. gozó nők számára Mérai elvtárs Koreáról szóló beszámolója; még ki. tartóbb harcra buzdított bennün. két és megértette velünk, hogy a helytállás, a bátorság, a liarcrakészség szellemében kell nevelnünk gyér, mekeinket. A durvahengermű kikészítő tizemé, nek hat női brigádja továbbra ia meg fogja állni helyét a termelésben. Nemcsak teljesítjük, de túl is szárnyaljuk a Sztálin elvtárs születés, napja tiszteletére lett vállalásunkat. Kondi Péter, a diósgyőri finom- hengermű dolgozója arról beszél: az amerikai imperialisták a ml hazán, kát is szeretnék újból a kizsákmányolok, az urak országává tenni. Azt szeretnék, amit az ellehforradal. mi banditák tettek a Tanácsköztársaság bukása után Siófokon, Orgo. ványban, Kecskeméten és egyebütt, ahol a becsületes munkások, dolgozók százait gyilkolták meg. Az ame. rikai gengszterek csak ezt ismerik, a pusztítást, az öldöklést. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió vezette hatalmas táborhoz tartozunk, amelynek oldalán nemcsak az igazság van, hanem az erő és a győzelem is. „IV© legyen egyetlen hiányzás sem a politikai iskolán I“ A megyei verseuy állása Aj, előadók és hallgatók zöme örömmel, lelkesedéssel tanulmányozza at 8ZKP XIX. kongresszusának aoyagát. Pártbi-, sorságaink és pártszervezeteink egyre fokozzák a politikai szervező munkát annak érdekében, hogy a hallgatók teljes számban, sőt az előirányzatnál is többen jelenjenek meg az előadásokon. E téren az elmúlt két hét alatt szép eredményeket énünk el. Jeleni; , a hallgatók 90 százaléka jelenik meg a foglalkozásokon, de van már olyan politikai iskola is, ahol az előirányzottnál többen hallgatják *az előadásokat. A putnoki j'árási pártbizottság 74 százalékról 101 százalékra, Diósgyőr I. 67 százalékról 90 százalékra, Edelény pedig 81 százalékról 93 százalékra emelte az előadásokon résztvevő hallgatók számát. Az elmúlt két hét alatt jó munkát végeztek pártbizottságaink és pártszervezeteink. A legutóbbi értékelés alapján a megyei versenyben a területek sorrendje a következő: 1. putmoki járás 101 százalék. 2. D. gépgyár 10Q százalék, 3. edelényi járás 93 százalék. 4. cncsi járás 92 százalék. 5. szikszói já" rás 91 százalék, 6. Diósgyőr I. 90 százalék. 7. Sátoraljauj. hely város 90 százalék, 8. Ózd város 90 százalék. 9. mezőcsáti járás 89 százalék, 10. Miskolc város 87 szá. kai ék, 11. .Miskolci járás 8? százalék. 12. Diósgyőr III. 85 százalék. 13. sátoraljaújhelyi járás 84 százalék, 14. Borsodnádasd 84 százalék, 15. abaujszántói járás 81 százalék, 16. mezőkövesdi járás 81 százalék, 17. ózdi járás 80 százalék, 18. ózdi kohászati üzem 80 százalék, 19. szerencsi já-rás 79 százalék, 20. Diósgyőr II. 78 százalék. 21. Di. Kohászat 77 százalék, 22. B. M. T. 67 százalék, 23. sárospataki járás 66 száza' \ 24. ricsei járás 66 százalék. December 24»én este 8 órakor Miskolcon a Kossuth-szálloda fehértó rmétoen VIDÁM, TAKKA MŰSOR: ünnepi éteikülönlegességck nagy választékban! Ünnepi menük! Pulyka, és halvacsora! Minőségi italok! Belépődíj 3 forint. i