Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

* 5/éger tüntetés Capetounban a Malan-kor many reakciós faß megkülönböztető politikája ellen. A táblák felirata: „Le a fe­hér elnyomással, el a néger passzussal! Egyenlő bért minden, kinek!“ Hatalmas tüntetés Nyugatnémetországban az Ac!e_ nauer kormány ellen. Előtérben: kereszten tábla és rohamsisak. A tábla felirata magyarázza: „TJ. 8. Alle, nauer ezt alíarják, hogy ezért harcoljunk és haljunk meg/4 1951 'TeANCLés ■ • #r£*sri$ \ J *-• Az amerikai acélipari munkások 54 napos sztrájkja 17 millió tonna acél­lal és 22 millió ton­na nyers vassal gyen­gítette az imperia' listák háborús ké­szülődését. A tőké­sek vesztesége — pénzben 4 milliárd dollár. A* angol hivatalos szervek £1- «al meghamisított és szépített adatok is mutatják, hogyan erősödik az angol dolgozó tömegek ellenállása, harca. A E W 1 O R K Kewyorlc város költségvetésének tárgyalásakor egésznapos tüntetés zajlott le a. városháza épülete előtt — írja a newyorki „Daily Worker-'. A város minden részéből összegyűlt tömeg tiltakozott az elten, hogy a költségvetés egyáltalán nem gondosko. dik a város legnépesebb kerülete, Harlem számára ígért kórház felépíté­séről. A város egészségügyi feladatai­nak megoldására biztosított összeg igen csekély és azt bizonyítja, hogy a városatyák semmit sem törődnek a város betegeivel, — állapították meg a tüntetők szóvivői. Mint a newyorki „Daily Worker” írja, a napokban több mint 1500 szü­lő gyűlt össze tiltakozó tüntetésre a newyorki városháza előtt. A szülők felháborodottan tiltakoztak a város 1053. éri költségvetése ellen, mert ugyanakkor, amikor az iskolák építé­sére nincs pénz a költségvetésben, — nagy összegeket fordítanak a rendőr­ség uj istállóinak építésére. 1 Reményi Béla , JŰZ KOREÁBAN Minél nagyobb a hőség, minél jobban töri = a szárazság a drága veteményt, ~= Ü hogy elkókkad a búza, a rozs, a tengeri s a szívekben a sarjadó remény — 3 annál nagyobb erővel, annál győzelmesebben sereglenek az élet nedvei, hogy elnyeljék zuhogva s kioltsák a kegyetlen I tüzet, mely földünket felperzseli, gy lelje pusztulását a gyülevész galádság, ki életünkre tör, így vesszen el! s jaj annak, aki hallgat, mikor nevét kiállják, ha szólni, dolgozni, harcolni kell. 5 Kiknek hazáink drága, a népek óceánja együtt oltja a tüzet, bárhol ég. Ápolónők, sebészek sietnek Koreába, hogy gyógyítsák a harcosok sebét. |£ini ír Szén hősi népe, mint hős a népregeben, vagdalja most a sárkány bét fejét — s ha még liét annyi lenne, sein áll meg semmiképpen: 3 Kim ír Szén városról városra lép. 2 — Kit megjelölt az érdem, ma mind előre lépjen *— = amit kivívtunk eddig, lépjük át. = Nyolcszázmillió honvéd a népele seregében 3 = megvédi ott, is — iil is otthonát. N(iiiiiiitiitimnitiiiuitiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiii!!iiiiiiiiimiiiiii!iii!i(iitiiiiiiiiii!!timii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMimiiiim / KENYA HARCA A FÖLDÉRT, A SZABADSÁGÉRT •j ,,Az amerikai imperializmus ma ^ 1 már nemcsak mint agresszor lép ) fel, hanem mint a világ zsandárja A is. aki mindenütt megkísérli ellőj. ^ tani a szabadságot, ahol csak lchet- meghonosílani a ANGOL NŐK A BÉKÉÉRT Egy angol édesanya, akinek 19 éves katonaija fogoly Koreában, mondotta a következőket: „Fiam azt irta levelében: „Tegyél meg mindent édesanyám a békéért.“ Cs én megteszek mindent, amit csak tudok. Munka után gyűlésekre járok és meglepő, mennyi nőt érdekel, amit mondok nekik. Amikor meglátnak a békefelhi. vassal, vannak akik azt mondják: ez kommunista nő. — Én t^im va. gyök kommunista, csak dolgozó nő, de ha csali a kommunisták azok, akik békét akarnak, altkor kom. rnunista leszek.“ fi nyugalnáme'országi do'gozók tiltakozó megmozdulásának eredménye A napokban akarták megtartani a nyugatnémetorszögi Bayreuth- ban az ossz német- kulturális ta­nácskozásokat. A nyugatnémet hatóságok megakadályozták « fontos konferencia megtartását és a Kémet Demokratikus Köztársa, ságból érkezett kulturális szemé­lyiségeket letartóztatták. A német dolgozó tömegek tiltakozása kö­vetkeztében azonban a nyugatné­met hatóságok kénytelenek voltak szab adonbocsá tani a jogtalanul fogvatartott küldötteket csap gyűlöletének ^ Ián ellen már most fel- alalt élő népek és ellenállásának hul­láma. W Mindez az imperialisták poziciójá- { nak gyengüléséről tanuskodili V harc jelentős kiéleződéséhez j az imperialista táboron belül « siszfa reakció erői és az imperialis. j la országok népeinek demokratikus erői között. Kz a helyzet rendkívül í komoly következményekkel terhes a « háborús gyújtogatok számára. 1 A háborús veszély növekedésével ♦f kapcsolatban népmozgalom bontako- \ zik ki a béke védelmére, létrejön a ▼j nemzetközi feszültség megszüntetésé- J# A ben és egy újabb világháború meg- \ akadályozásában érdekelt különböző /O társadalmi rétegek ká- r koalíciója.“ a) (G. M. Malenkov elvtársnak K az SZKP XIX. kongresszusán “ tartott beszámolójából. J} osztályok é borúeílenes Kenya angol gyarmat Kelet afriké­ban. Több mint ötmillió főnyi színes, bőrű lakossága maroknyi angol gyar­matosító szörnyű elnyomása alatt él, A szinesbőrű lakosságot faji megküiön. böztetés, éhség, nyomor sújtja. A parasztoktól elrabolják földjeiket és kényszerítik őket, hogy éhbérért dol­gozzanak a gyarmatosítók birtokain. 1949 novemberében például a kenyai Ol.Engnion közelében 11.800 paraszt földjét kobozták el a gyarmati ható­iéi vezet L gágok. A parasztok: kunyhóit felgyuj- eiüi a fii- tolták; éle'roiszerkészleteiket meg- semmisítették, állataikat elvettek. A földre azért volt szüksége az angol kormánynak, hogy azokon letelepítse az Angliából kivándoroltakat. A ha. tóságok arra akarták kényszeríteni földjükről elűzött afrikaiakat, hogy éhbérért szegődjenek el béresnek gazdag gyarmatosokhoz. Az utóbbi hetekben jelentések ér keztek arról, hogy Kenya szinesbőrű lakossága mind erélyesebben tiltako zik a gyarmati elnyomás ellen. Ez v tiltakozás az ország több vidékén igen Prem Csand: L ala Fateh fáradtan és bosszúsan térj- haza. Tehetetlen <lüh feszi­amikor a délutáni jelenetre gondolt JKÉT.VÉGE VAN Az egyik szolga futott érte az ültet­vény irodájába, ahol dolgozott. jöjj azonnal, a sahib hivat... De vigyázz, mert sok whiskyt nyelt le megint! Eala Fateh az irodaépületből átmenf a bungalóba, az ültetvényes otthonába. — Mit kívánsz, sahib? — kérdezte nyugodtan. ' Az angol eltorzult arccal, véreres szemekkel ordított a belépőre: 1 ' . — Mindenekelőtt, hogy földig hajolj előttem.... — Miért hajoljak földig eiőt-.ed, hiszen én is ember vagyok f —11 fe­lelte csendesen Lala Fateh. — Még vitatkozol? — üvöltötte az angol. ■— Elfelejted, hogy Indiá­ban áz angolok az urak... Az történik, amit mi akarunk... És én most azt parancsolom: földre előttem, különben.... VT egsuhogtatta a kezében tartott nádpálcát. Lala Fateh továbbra Is mozdulatlanul állt, s ez a hallgatagsága még jobban felingerelte * részeg ültetvényest. Rárontott a vékony emberre, elkapta a nyakánál, le. nyomta a földre, fejét a földhöz verte..... — így —• bömbölte elégedetten — megmutatom, hogy a parancsaimat teljesíteni kel!.. Most pedig lódulj az irodába és hozd át az aktatáskámat. Lala Fateh megszégyeniilten, forrongó lélekkel tápászkodott fel. Sok megaláztatásban volt már része, atnióta az angol szolgálatában állt; de ilyen kegyetlenben még soha. — Szedd a lábad! Siess! kiáltott Titána az ültetvényes, amikor a bejárat gyöngyiiiggönye összecsapódott mögötte. Lala Fatehnek esze ágában sem volt sietni és a parancsot teljesíteni. Elég volt! Elég ebből a rabszolgaéletből, amit az apjától; nagyapjától örö­költ, s vájjon hagyhat-e más örökséget a gyermekeinek? Hát mindig, mindenben csak az történjék India földjén, amit az idegenek parancsolnak? Nem! Szakadjon rá a legnagyobb nyomorúság, de nem csinálja tovább... da haza Sardi, a felesége mindjárt észrevette, hogv valami bántja. Kérdezte, faggatta és Lala Fafeh hiába próbált kitérni a válasz, adás elő), nem tágított. Hát mi-történt? — mondta végül Lala Fa*elí. — A sahib megint begyetlenkedett... Meg akart alázni! Mit is akarhatna mást egy angol? Bottal a kezében arra akart kényszeríteni, hogy borul jak földre előtte ... És te? kérdezte Sardi s nagy fekete szemében a gyűlölet láng­A hangja hirtelen ércessé vált és harsogva mondta a feleségének: — Én?... Kikaptam kezéből a bo tot és jót húztam a sahibra... Megta­nítottam emberségre! Ya lobogott. Én?... — mondta halkan Lala Fateh és most újra megjelent előtte a megalázó jelenet, hallotta a nádvessző suhogását, nyakán érezte az ül­tetvényes kézének markoiását. Nem, ezt a megszégyenítést mégsem vall- Iwtj# bs. Az asszony szeme diadalmasan csillogott: — Kernek ember vagy! .Tói tetted! Büszke vagyok a bátorságodra... — Lehet, hogy kellemetlenségem lesz belőle! — Ne törődj vele! Igazságod volt és igazságosan jártál el... Gondold meg, mi lett volna, ha teljesíted a saliib kívánságát. I^ett volna erőd az én szemembe, meg a gyermekeid szemébe nézni? így büszkén tekintünk rád, mert erőt és bátorságot mutattál. És gondolj arra, eljön az idő, ami­kor egész népünk úgy viselkedik majd, mint te most és akkor az angol sahibok szedhetik a lábukat... Lala Fateb némán hallgatta félesége szavait Büszkeséget kellett vol. na éreznie, ha így történt volna az eset, de így mély megszégyeniilés marcangolta. De csak néhány pillanatig. Hirtelen felpattant, az ajtó felé indult. — Hova mész? Valamit még elfelejtettem megmondani a gahibnak? — szólt vissza a küszöbről és elrohant. A kerítésből kirántott egy vastag bambuszboíot és rohant tovább. Meg rv sem állt az ültetvényes bungalójáig. Az angol az asztal mellett ült; előtte a whiskys üveg. Amikor meglátta a belépő Lala Fatehet, újra elön­tötte a düh. — Ennyi ideig voltál az aktatáskámért? ‘— Nem az aktatáskát hoztam el, sahib, hanem ezt? — kiáltotta Lala Fateh és magasra emelte a vastag bambuszbotot. — Mit akarsz? — hördült fel az angol. ■— Semmi különöset — felelte hideg nyugalommal a hindu — csak azt; hogy borulj lábaim előtt a földre. — Megőrültél? "p1 Henkezőleg, megjött az eszfmT— meglendítette a vastag botot; amely mély, búgó, fenyegető hanggal hasította a levegőt. — Ide, elém-, a földre... A vékony kis ember óriássá nőtt. Karjában acélosan feszültek az iz­mok, elkapta az ültetvényes nyakát, s n sahib, mint a zsák zuhant a földre. 5 regret ten ve ordítozott segítség után, de Lala Fateh keményen tar. tóttá a fejet s néhányszor jól a földhöz verte. Búcsúzóul pedig ráhuzoií a bambnszbottal..­— Csak ezt akartam mondani, s.ohlb — szólt vissza az ajtóból — és vedd tudomásul azt Is, hogy nem jövök hozzád többet.. Keress magadnak mást-, Köna friss szél fújt. Lala FateS felemelte fejét, vaíaml kimondhatni-- lan jóleső érzés öntötte el. Először érezte magát igazán embernek. Haza sie. tett. Boldogan és büszkén nézett asszonya és két kisgyermeke szemébe. éles jelleget öltött. Kenya népe barer* ha indult az angol földbirtokosok el* len, több helyen elpusztította vetései-* kot és állatállományukat. Az angol gyarmatosítók a napról-* napra növekvő megmozdulással kap* csolalban azt próbálják bizonygatni hogy maroknyi „terrorista” csoport „zavartkeltő" cselekményeiről vaij szó- Ez azonban szemenszedett hfu zugság, amely arra kell az angol gyarmatosítóknak, .hogy igazolbasgájís a Kenya népe ellen alkalmazott ■ kímé­letlen megtorló rendszabályokat. Ke­nyában nem „kis terrorista csoportod zavartkeltő tevékenységéről", hanem a kenyai népnek a gyarmati uralom elleni növekvő harcáról van szó­A gyarmati népek nemzeti felszaba­dító mozgalmainak sikerei lendületei adtak a kenyai nép harcának is. Al mintegy százezer »agot számláló ke. nyal afrikai unió 24 jiontba foglalva összeállította a kenyai nép követeié, seit. Ez a program követeli, hogy Ke­nyában haladéktalanul léptessék élet­be az emberi jogokról szóló deklará­ciót, hozzanak törvényt mindenfajta faji megkülönböztetés eltörléséről és ai legrövidebb időn belül helyezzék ha­tályon kívül pT. összes megtorló törvé­nyeket. Az angol imperialisták kiméletlcrt terrorral válaszoltak a kenyai nép megmozdulására. 1 letartóztatták Ke. nyaltát, a kenyai afrikai unió elnö­két és számos más hazafit. A letartóz­tatottak száma október harmincig .há- romezerhatszázra emelkedett. Az an­gol imperialisták szükségállapotot! rendeltek el Kenyában és egyidejűleg} Egyiptomból, Ugandából és Tnngnnyi- kából nagy katonai egységeket vezé­nyeltek Kenyába, a nemzeti felszaba­dító mozgalom elnyomására. Az angol sajtó részletesen foglal* kozik a kenyai eseményekkel. A bur- zsoá snitó természetesen a fékevesz­tett gyűlölet hangján ír a kenyai nép harcáról. A harc valódi okát azon­ban még a burzsoá lapoknak sem si­kerű it teljes mértékben eltitkolni. Az ,Observe:" kénytelen bevallani, hogy a zavargások legfőbb oka az éhség”, az. hogy az afrikai lakosság „nem tud földhöz jutni’’. A lap kénytelen beis­merni, hogy a bajokat ..fegyveres erő­vel csak ideiglenesen lehet orvosolni, mert ónnak okai sokkal mélyebben rejt lenek”. Az ,.Observer” nkarva-akaraflnnuí rátapintott az igazságra. Valóban: p kenyai nép harcának okai mélyebben rejlenek: magában n gyarmati rend­szerben. a kenyai nép imperialista el­nyomásában. kizsákmányolásában és ioigfosz’oi faágában. Abban azonban' nincs igaza az „Observer’‘.nek, hogy ezeket a bajokat nem lehet fegyverre? orvosolni. Lehet fegyverrel orvosolni- de nem az Imperialista elnyomók fegyvereivel, hanem azokkal a fegy­verekkel, amelyeket pz elnyomott! gyarmati. népek mindnagyobb tömegei ragadnak kezükbe, hogv kiűzzék az Idegen elnyomókat hazájuk földjéről és kivívják nemzeti függetlenségükéi.

Next

/
Thumbnails
Contents