Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

Péntek. 1952 november 7,

észak.magyarorszag

5

i

* JUJLJLJLJt-JUJLJCJLJL. JLJL, JUA. j

Szamnil Martak :

OKTÓBER! VERS

Tenger felől fúj a szellő:

Név a vize halkan ver.

Az „Aurora" árbócára zászlóerdő szalad fel.

Tisztjeit és matrózait szólítja a parancsnok.* hallgassák meg az ünnepf, 1 a sztálini parancsot Tenger felől így fújt a szél s így futott a vizen át, mikor a zsibongó Szmolni] hallgatta Lenin szavát.

A SZMOLJS ÍJBAN

I üreg szibériai paraszt I

!

_________________________L Petragrádba, s útközben mindenkinek elmondta: Lenint akarja felkeresni, hogy elbe~ szélgessen vele a maga parasztéletéröl.

Petrográdon nagy meglepetés várta. Az utcákon felfegyverzett munkások meneteltek, amerre nézett, mindenütt vörös lobogó lengett. Az öreg paraszt odalépett egy vörös gárdistához és megkérdez

* te:

— Mit jelentsen ez?

— Tegnap óta szovjethatalom van nálunk! — jelelt büszkén a vörösgárdista,

— És hol találom meg Lenint?.

— A Szmolnijban.

Az öreg paraszt megköszönte az itbtr igazítást és tovább indult. De még sokat kérdezősködött, amíg eljutott a Szmol- nijig és au őrtálló fiatal matróznak elmondhatta szándékát.

I - íztán miért akarsz |

!—. 1 találkoznir

— Hogy beszéljek vele az életemről!

■— Nos, menj a parancsnokhoz és kérj

engedélyt! — mondta a matróz és mur vatta az irányt, merre kell mennie.

Az öreg a sáros, 'síkos lépcsőn ballagott jelfelé, látszott — ezen a lépcsősoron nagyon sokan jártak az utóbbi napokban. Eljutott a palota parancsnokához, aki lassan írta az engedélyeket..- Keze a fegyverhez szokott, a marokra fagott tollal nehezen boldogult. De nemsokára az öreg paraszt kezében volt • Belépési engedély.

Ment tovább a széles folyosón, ahol

fegyveres, töltényöves munkások jöttek vele szemben. Messziről ágyúdörgés tompa moraja szűrődött a folyosóra: Petrograd alatt állt a harc.

| Iz üreg paraszt I .?

!-------------------------! előtt ortallo kel

trörösgárdista jelé lobogtatta belépési engedély ét s

— Ebbest m szol álam találom meg

Lenint?

— Csak menj végig a folyosSn, Öreg... Néhány pere múlva Lenin elvtárs a nagyteremben lesz.-p Ott majd megtalálod!,

Az öreg most vette észre, hogy valóságos emberáradat hömpölyög a jelzett irányba. Nem is nagyon kellett igyekeznie, a tömeg sodorta magával. Benn már rengetegen verődtek össze, s egyezer csak ujjongó öröm öntötte el a termet. Zúgott a kiáltás:

; — Lenini Lenini.

I fl terem végében I leállított emel.

...... i 1 vényén ott állt

Vlagyimir lljics. Kezét felemelte, — csendet kért, de a lelkesedés és a bob dogság moraja nem tudott egyszerre lecsillapodni, még zúgott a kiállás, még harsogott az éljen és Lenin a hangok jergetegébef — elmosolyodott. Aztán új. ra felemelte kezét, s most lassan-lassan elcsendesült a terem- Lenin megkezdhette beszédétj — Elvtársak! A munkás- és paraszt“ forradalom, amelynek szükségességét o bolsevikok mindig hangoztatták, — végbement!

Újra felzúgott a tömeg, Lenint éltették, s percek teltek el, míg újból szóhoz jutott.

Szavai nyomén átforrósodott 0 terem, minden mondata után harsogott a helyeslés. Az öreg paraszt hallgatta figyelmesen és edaadóan, vigyázva, nehogy egyetlen sző is elsikkadjon, hiszen tudta, hogy ezt a beszédet neki odahaza el kell mondania.- Új szakasz ktMiik |

ország történetében — mondotta Lenin beszéde befejező részében — 'lés ennek a harmadik orosz forradalomnak végső eredményében el kell vezetnie — a szocializmus győzelméhez.. • t

Még zengett a lelkes éljen, a 'forró hurrá, amikor az öreg paraszt Idfelé tartott. Elgundolkozta balla'gott, elmélyüléséből hirtelen vidám hang riasztotta fel:

— No, öreg, beszéltél Lenin elvtárssal az életedről?

Megismerte, — az a fiatal matróz volt, akivel a Szmolnij előtt beszélt. És felcsillant szeme, amikor válaszolt;

— Nem, nem beszéltem... — mondta, — hanem Lenin beszélt arról, hogy milyen szép lesz az életünk. ,»

A. KONONOV-.

ÉJJEL A HÍDON

S

ötét, viharos éjszaka volt. A Néván égy cirkáló körvonalai formálódtak ki, ágyúi a Téli Palotára meredtek, fekete testén hat betű: Auróra-, Messziről lövések zaja hallatszott, * hídon matrózokkal és katonákkal megrakott tehergépkocsik dübörögtek keresztül. A távolból őrtüzek fénye villogott, a tűzre vetett far hasábok mellett vörösgár* disták melegedtek, beszélgettek és várták a parancsot a támadásra. A hely'’ zot kedvező volt: a Né- ván átvezető valamennyi hid a mimkáscsapatok kezébe került.

Az egyik hídon1 őrködött nyolcadmagával And- rej Krutov, fiatal petro- grádi munkás. Parancsnokuk öreg bolsevik volt, akit mindnyájan Vaszilij Ivanovicsnak szólítottak. Nagyszerűen összeforrottak. Amikor az éjszaka folyamán a fehérek két* szer is lőtték a hidat, olyan pergőtűzbe kezdtek, hogy rövid idő alatt ab* bamaradt a támadás.

\ z őrség nyugodtan T*- várakozott. A hídon csak külön engedéllyel lehetett átkelni, de az éjszakai órákban alig volt forgalom. Már javá* ban benne voltak az éjszakában, amikor közeledő férfi körvonalai bontakoztak ki.

— Állj, kJ vagy* Eir gedélyt! — pattogott Vaszilij Ivanovics szava.

A késő éjszakai járókelő közelebb lépett Vaszilij Ivanovicshoz, kabát* ja feltűrt gallérját le* hajtotta, s halkan valamit mondott az őrség parancsnokának.

17 aszilij Ivanovics utat ’ nyitott, s a késői járókelő alakját lassan elnyelte az októberi köd.

Andrej Krutov, aki pár lépésről szemlélte a jelenetet, netn áh ti meg bő nélkül:

— Vaszilij Ivsnovies. úgy vettem észre, ennek az embernek nem vök engedélye .« ,

— Igazad vas»? bólintott az öreg bolsevik.

— Valóban nens volt, inert nem ént rá beszerezni. Hoc szú ideje rejtőzött, előbb Finnországban, majd itt.i. A fehérgárdista csapatok mellett surrant idáig, s most. i. most: — a Szmoi- nijba megy! | It

TV e hát ki volt ez,

Vaszilij Ivanovics?

— kérdezte a fiatal pet rográdi munkás.

— Ki volt? Vlagyimir Hjics Lenin! — felelte sugárzó arccal < hidőrség parancsnoka.

n o ni

A HADIHAJÓK fényszórói megvilágították a palotát.

A palota vörös volt, mintha vérrel festették volna be. A megvilágított szobákból az ablakon keresztül világos fénysávok estek az udvarra. A tisztiiskolások eloltogatták a szobákban a lámpákat. A fegyverropogás, géppuska, kattogás és az ágyúk dörgése irtózatos hangzavarrá kavarodott.

Éjjel egy órakor gyengült a tüzelés a barrikádok felől.

AZ OSTROMLÓK TÖMEGE mind közelebb jutott a palotához és a Sándor emlékoszlopnál gyűlt össze. Mindkét oldalról, még erősebben szorították a tisztiiskólásokat. A vörösgárdisták a faTakásqknál kezdtek csoportosulni, amelyeket barrikádként használtak * tisztiiskolások ellen. Az ostromlók szájról-szájra adták a parancsot: beszüntetni a tüzelést, várni a „Rohamé va‘ hivő puskalövést.

M R A!

A palotán belül már előbb behatolt vörösgárdista csoportok harcoltak. Időről-időre elhangzott egy-egy puskalövés, itt "ott kattogott egy gépfegyver,' dn az ellenségnek már nem volt ct%je: ellenállni a körülvevő embertömegeJc nyomásának.

NEMSOKÁRA FELHANGZOTT ai „Rohamra!” hívó puskalövés, s az eni. beráradat ellepte a palota kapuit, ■ bejáratait és benyomult az épületbe.

A Péter Pál erőd háromhüvelyke» ágyúinak dörgése elhallgatott. \ levegő visszhangzott a szüntelen géppuskí- tüzet is túlharsogó, dörgő, győzelmes „hurrá" kiáltástól. A vörösgárdisták, matrózok, katonák keresztülugrottak s barikádokon, roeg-megbotlottak, des-' tek, de újra felkeltek, s az eleven áras dat elöntötte a bejáratokat, az előcsarnokot, a lépcsőket.

LENIN MEGÉRKEZIK A SZMOLNIJBA

ROHAM A TELI PALOTA ELLEN

GYŐZÖTT A PROLETÁRFORRADALOM!

éjszaka két órára bevették a Téli Palotát. A burzsoá ideiglenes kormány utolsó fellegvára elesett.

A cári nagy termek nyugalmát „hurrá“ kiáltások, ezer és ezer láh dobogása, fegyvercsörgés verte fel. Másfél évszázad óta állt ez a nagyszerű, óriási épület, mint bevehetetlen erőd, mint a nemesi földesúri és burzsoá hatalom megingathatatlanság’ának szimbóluma. És íme, a petrográdi munkás-, katona, és matrózcsapatok mint teljesjogú gazdák léptek az épületbe, amely azelőtt zárva volt számukra.

A „múlt embereit“ őrizet alatt a Péter.Pál erődbe szállították.

A Téli Palota clestévol az ideiglenes kormány hatalma végleg megszűnt. A fővárosban győzött a nagy proletárforradalom.

AZ OSTROM ELŐTT

I TT A SZMOLNIJBAN erősítette meg végleg Lenin — az ideíylQ- nes kormány utolsó vára. — a Téli Palota elfoglalásának tervét. A terv szerint október 2ö-én déli 12 órára kellett befejezni a hadműveletetA felkelés vezérkara a Péter-Pdl erődben helyezkedett cl. Most oda összpontosult a Téli Palota elfoglalásának és a hadműveletek előkészítésé, vek közvetlen vezetése.

Lenin megérkeztével a Forradalmi Katonai Bizottság munkája hatalmas lendületet vett. A felkelés összes szálai a fotradalom lángeszű stratégájának, Vlagyimir lljics Leninnek és legközelebbi tanítványainak, Sztálinnak és Ssverdlovnalc a, kezében jutottak össze.

Ezen az október 25-ére virradó éjszakán Leninnél a Szmolnijban tucatjával fordultak meg a munkások és a katonák vörösgárdista századok parancsnokai, összekötök. A Putyilov gyári bizottság és a Narva-kerületi szovjet képviselőinek Lenin személyesen adott részletes utasításokat, hogyan szervezzék meg a kerületben a hatalom gyors és teljes meghódítását.

Röviddel Lenin megérkezése után egy kerékpáros csoport hagyta el * Szmolnij bejáratát: a felkelés hírnökei száguldottak a főváros kerületei, be és külvárosaiba.