Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

Kedd, 1953 november 4. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ElNSZ-közgyűIés politikai bizottságának október 29-i ülésén kaämazott szörnyű bánásmódot Aeheson természetesnek, törvényes­nek, sőt emberiesnek próbálja feltün­tetni. — Mindezek az események még egy kétségtelen tényről, a koreai-kínai ha­difoglyok körében . uralkodó mélységes egységről, a hadifoglyok bátorságá­ról és hősiességéről tanúskodnak. Ezt nem törhetik meg azokkal a drákói intézkedésekkel sem, amelyekkel ha­zájuk elárulására próbálják kénysze­ríteni a koreai és kínai hazafiakat. — Senki, így Aeheson úr sem tud egyetlen bizonyítékot sem felhozni arra — mondotta a továbbiakban Vi­sinszkij elvtárs —, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat megen- gedné-e a kényszerű rostálást, amely arra irányul, hogy megakadályozza a hadifoglyokat hazatérési joguk és le­hetőségük megvalósításában és érvé­nyesítésében. Visinszkij elvtárs ezután a tények egész sorával bizonyította, hogy az amerikaiak állásfoglalása nemcsak a nemzetközi jog és gyakorlat alapelveit tiporja lábbal, de tarthatatlan erköl­csi, politikai és jogi szempontból is­— A hadifoglyok kicserélésének kérdése — folytatta “ az egyetlen akadály n koreai kérdés békés rende­zésérek útján, az egyetlen nkadájv annak útjában, hogy megszűnjék az immár több mint kettő esztendeje tar­tó koreai háború, amely annyi nyomo­rúságot és szenvedést hozott. — A hadifoglyok kicserélése kérdé­sének nyugodt és tárgyilagos megvi­tatása meggyőz a koreai és kínai fél álláspontjának teljesen igazságos vol­táról. Minden békés és jóakaratú em­bernek támogatnia kell ezt az állás­pontot, mert megnyitja az utat a ko. real háború mielőbbi megszüntetése, a koreai kérdés békés megoldása te­rén. — Az Egyesült Államok által előké­szített határozati javaslat, amelyhez a koreai háborúban résztvevő több or­szág küldöttje csatlakozott, nem felel meg ennek a követelménynek. Ezt a határozati javaslatot, mint egyáltalán neih kielégítőt, el kell utasítani. — A koreai helyzettel kapcsolatos sok fontos kérdés közül nem kis je­lentőségű Korea egyesítésének és új­jáépítésének kérdése. Az e probléma megoldásának elősegítésére létesített bizottság nem birkózott meg feladatá­val, megmutatta, hegv teljesen alkal­matlan és képtelen olyan fontos fel­adat megoldására, mint Korea egyesí­tésének és újjáépítésének elősegítése. , — Világos, hogy a koreai kérdésben a főfeladat a háború befejez.ése, az, hogy elérjük n koreai kérdés békés rendezését. A lengyel küldöttség által előterjesztett javaslatok teljesen meg­felelnek ennek a követelményeknek: akció programot jelentenek „ legfon­tosabb, legfőbb kérdésnek — a koreai háború és )>éke kérdésének — haté. kony megoldása érdekében. A Szoviofunió javaslata a koreai kérdés békés rendezésére Az alábbiakban közöljük Visin­szkij elvtárs beszédének harmadik részét. A beszéd / első része az Eszakmagyarország november 1-1, a második része a november 3-1 számában jelent meg. Ncwyork (TASZSU) Visinszkij elvtárs beszéde további során rámutatott, hogy az amerikai parancsnokság több hónapon át az intézkedések egész rendszerét alkal­mazta a koreai hadifogolytáborokban, hogy terrorizálja a hadifoglyokat és arra kényszerítse őket, hogy hazaté­résükről lemondjanak. Ezzé] egyide­jűleg az amerikaiak a tárgyalások so­rán továbbra fs ragaszkodtak a hadi­foglyok ismételt -»megkérdezéséhez" és rostálásához A Szovjetunió képviselője idézte a nemzetközi vöröskereszt bizottság je­lentését azokkal a véres események­kel kapcsolatban, amelyek 1952 feb. tatárjában és májusában a kocsedo. szigeti hadifogolytáborban lezajlottak. A beszámoló elmarasztaló ítélet az amerikai parancsnokság fölött, mely fegyveres erővel akarja kicsikarni a hadifoglyoktól a beleegyezést, az amerikai hatóságok jogtalan követelé­seihez. Ilyen terrorkísérlet történt többek között ez év február 18-án is, amikor feifegyverzett amerikaiak azért támadták meg a kocsedoszigftti hadifogolytábort, hogy megakadályoz­zák a hadifoglyok átadását a koreai- kínai fölnek. Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette azt a megrendítő felhívást, melyet a néphadsereg fogságba esett harcosai Kocsedo-szigetéről intéztek a világhoz. E felhívás vitathatatlan té­nyeket sorakoztat fel, melyek bizo­nyítják, hogy az amerikai fogságban lévő koreai és kínai katonákkal ál­lati módon és rendszeresen kegyeílen- kedtek. — Aeheson , urat mindezek az ese­mények nem hozzák zavarba — foly­tatta Visinszkij elvtárs. — A hadifog­lyok kényszerű fogságba tartását, a tiltakozó hadifoglyokkal szemben ' al­Négyórás beszéde végén Visinszkij elvíárs ismertette a Szovjetunió hatá­rozati javaslatát, mely a következő- képen hangzik: »A közgyűlés, miután megvizs­gálta a Korea, egyesítésével és újjá­építésével foglalkozó bizottság je­lentését, szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére, a közvet­lenül érdekeit felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. Az említett bizottságnak tegyék felada­tává, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai kérdés ren­dezésére, Korea egyesítésének szel­lemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre, az említett bizottság felügyeletével.“ Nemes vetélkedés, eredményes /ríroseerseny ti diósgyőri Martin Ili. számú kemencéjénél A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói is lelkes munkával küzdenek, hogy méltó módem ünnepeljék a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló jót. Újult lendületet adott munkájuknak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX- kongresszusa, a történelmi jelentőségű kongresszus útmutatásainak tanulmányo­zása. Több kemencénél a brigádok nemes vetélkedésben küzdenek egymással, melyi­kük teljesíti túl nagyobb mértékben terv- tlőirását, vállalását. így küzdenek az elsőségért a 111. szá­mú kemence olvasztár-brigádjai is. 0 Az „A” műszakban dolgozik Jen fi La­jos sztahanovista főolvasztár brigádja. A brigád értékes vállalást tett november 7 tiszteletére: — müszakonkinti átlagban terven felül 3—3 tonna acélt ad hazánk- uak. A Jenei-brigád büszkén mondhatja e], hogy a kemence brigádjainak versenyé­ben most az első helyen áll, nemcsak tervét, de felajánlása esedékes részét is túlteljesítette. Október 30-ig vállalásán felül 171 tonna acélt termelt. — Az eredményt elsősorban annak kö­szönhetjük — mondja Jenet elvtárs —, hogy az utóbbi időben sokkal jobban biztosítják nekünk a műszaki előfeltéte­leket. Október elejéhez képest ma már csak ritkán fordul elő, hogy- anyagra kell várni, vagy nem Jehct csapolni, mert várni kell az öntőcsarnokra, Margóezi István elvtárs, acélgyártó mesterrel pon­tosan megbeszéljük a feladatokat, jó kapcsolatot tart az öntőcsamok műveze­tőjével is, időben kapjuk a berakáshoz az anyagot és amikor elkészült az adag, csapolhatunk. Brigádomban minden dol­gozó társam tudja, mikor mit kell csi­nálnia, pontosan megy a munka. Ma pél­dául már a második adagot csapoljuk, 14 tonna/órás eredményt értünk cl. — Nem kis mértékben segítette elő a vállalás túlteljesítését az a vetélkedés, amit brigádunk folytat a másik két mű­szakban dolgozó brigáddal. Amikor mű­szakba érkezünk, legelőször a táblát néz­zük meg. A napokban azt olvastuk a táblán, hogy Szilágyi Dezső brigádja né­hány tonnával megelőzött minket. Bosz- szantott a dolog, hogy mögéjük kerül­tünk. No, elvtársak, rajta! — mondtam —, mutassuk meg, ki a legény a gáton. Aznap 127 százalékos eredménnyel zár­tuk a műszakot. Más napökon is igyek­szünk, hiszen tudjuk, hogy a Szilágyi­brigád és a Leskó-brigád is elibénk akar kerülni. így van ez rendjén, de mi azért mégis azt akarjuk, hogy miénk maradjon az elsőség dicsősége. — A szakszervezetnek nagyobb gondot kellene fordítania * versenyagitációra, — folytatja Jenei elvtárs. A' mi brigá­dunk októberben mindig jól termelt, de még csak egy villámot sem készítettek rólunk, amelyben megdicsértek volna, holott — érthető — ez még jobban lel­kesítené brigádunk tagjait. Margóczt István elvtárs, acélgyártó mester tavaly, tavalyelőtt még olvasztár volt, éppen Jenei elvtárs egyik verseny­társa. A Kossuth-díjjal kitüntetett szta- hánovista Margóezi István ezeket mondja: — Jenei elvtárs is sztahanovista, én is az vagyok. Meg kell mutatnunk, hogyan termel két sztahanovista. Joggal elvárják ezt tőlünk a Martin-acélműben és min­denütt az országban dolgozó társaink. © 13 óra 50 perc. A Jenei-brigád vál­tására megérhetnek Szilágyi Dezső D1SZ- olvasztár brigádjának tagjai. Szokásuk szerint első útjuk a vcrsenytáblához ve­zet. Látják, hogy a Jenei-brigád 136 szá­zalékot teljesített az előző napon, a mos­tani műszakban is volt „rövid" adagjuk, úgy számolják, hogy aznapi eredményük 130—135 százalék körül volt. — Megmutatjuk, hogy a Szilágyi-bri­gádot nem lehet egykönnyen lepipálni — ezzel az elhatározással látnak munkához­A brigád tagjai következetesen alkal­mazzák azokat a kiváló tanácsokat, ame­lyeket a Diósgyőrött is járt szovjet szta­hanovista olvasztártól, Amoszov elvtárstól kaptak. Ezeknek a tanácsoknak megjele­njen végzik a kemence karbantartását, Miskolc fiataljai lelkesen veszik ki részüket a vas- és fénihullaclékgyüj- tésből. Megértik, mit jelent népgaz­daságunk számára a haszontalanul hevérő vas- és fémanyagok össze­gyűjtése. Egy vagon ócskavasból 6600 fejszét, vagy 660 kályhát lehet készíteni. Egy' vagonnyi vas- és fém­hulladékból kilenc darab ezernnlli- méteres csúostávolságú esztergapad, vagy 700 írógép gyártható. Ha egy vagon fémhulladékból egy milliméter átmérőjű huzalt készítenek, — Buda­pesttől Konstantinápolyig ér el. November 3-án Miskolcon a 100-as számú MTH fiataljai három vagon vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze. November 3-án a miskolci XVT. számú autójavító fiataljai 87 mázsa fémhulladékot vittek a begyűjtő' helyre. A mezőgazdasági gépjavító vállalat DISZ-szervezetének tagjai 23 mázsa vasat, az épltőgépkarban­berakást, az olvasztást, a kikészítést. Pél­damutató fegyelmezettséggel dolgoznak, igazolatlan kimaradás nem fordul elő a brigádban, pontosan betartják a techno­lógiai előírásokat. Mindezeknek eredménye nem is ma­radt el- A Szilágyi- brigád a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom közelgő év- jordulöja tiszteletére szocialista kötele­zettségvállalásában megfogadta: negyedik- negyedévi tervéi december 25-re telje­síti. Szavukat adták. — meg is tartják fogadalmukat.. Gleviczki elvtárs acél­gyártó mester segítségével, öntudatos, jó munkával október 30-ig 89 tonna acélt termeltek terven felül. © A ,.C” műszakon Leskó Lajos olvasztár brigádja dolgozik. A brigád tagjai októ­ber 30-ig 39 tonna acél termelés-ve.1 szárnyalták tűi ten előírásukat. Jelenleg a három brigád versenyében ez a brigád az utolsó, de erős elhatározással küzd azért, hogy utolérje, el is hagyja verseny­társait. • A III. számú, kemencénél dolgozó mar. tinászok tudják, mit köszönhetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­nak, megértették kötelességüket a béke­harcban, teljesítik feladataikat hazánk és a béketábor további erősítésében. Mind­három brigád túlteljesítette tervét, szép példát mutat ezzel valamennyi kohász- a brigádnak. tartó vállalat fiataljai pedig 14 má­zsát adtak át. Mátyus László általános iskolai tanuló 10, Farkas Julianna általános iskolai tanuló 4 és fél, Jakubcsó Aranka és Marika pedig 8 és fél mázsa vas- és fémhulladékot gyűj­tött össze. Népi államunk 400.000 forint ér­tékű jutalomtárgyat oszt ki a gyűj­tésben élenjáróknak. Kerékpárt, rá­diót, fényképezőgépet, töltő tollat, könyvet, illetve egyéb ajándéktár­gyukat kapnak a verseny első he­lyezettjei. A MISKOLCI CIPÉSZ SZÖVET KEZET felhívja miskolc dolgo. zóinak figyelmét, hogy' a szövet, kezet fiókjaihoz javításra he. adott lábbelieket 1 hónapon be. lül váltsák ki. 4 miskolci 100-as számú MTII fiataljai fgy nap alatt 3 ragon vas- és fémhulladékot {gyűjtöttek 4 {ütimmmnimiiiutiiimimHnnHmiHiiiiiimuNnmiiiininiiiiiiiimnnntuuimiiiminiinniimiinnüiüiimiimimimünmtnüfnnmumHiniMin^ ZENGŐ DAL 1 Ha oly hangom lenne, | Mint száz harsonának, | Zengő dalt dalolnék | A szovjet hazának. | Hangom ezüstjének | Száz árnyalata volna | Ebben a legszebbik | Októberről szólna. bnüimiramiiuiiiiiimiiimiiimni'.iimiiimiiimmiimiiim Dicső Októberről, Lenin szent nevéről, Millió orosz munkás Bátor hős szivéről. jf Elzengeném büszkén Szép magyar hazámnak, Szabad magyar hazám ^ Minden hü fiának Hálaénekét. HOLDI JÁNQSi iminmimmiimiiiumiiimiiimmmiimimiinuuüUiiiMUiuwtr Megyénk állami gazdaságai a búsa 58 százalékát keressisorosan vetették Megyénk állami gazdaságai általá­ban helyesen alkalmazzák az ősziek vetésének kiváló szovjet módszerét A keresztsoros vetés a búzával bevetett terület 5! százalékát teszi ki. A vető­szántás tervet állami gazdaságaink 116 százalékra teljesítették, súlyos azonban lemaradásuk a mélyszántás­ban, ezideig mindössze 27 százalékra végezték el. Különösen nagy a lemaradás a jaj- halmi, emödi, boldvai és báiványosi állami gazdaságokban. Ezek a gazda­ságok vegyenek példát az abodi. uod- roghalmi, dicliázi, igrici, keselyühal- mij léhi és mezőnagyinihályi állami gazdaságokról, ahol batáridő előtt TOO százalékig elvégezték az őszi búza ve­tését. Igyekezniük kell a vetés befejezésé­vel gz egyénileg dolgozó parasztok, nak is. Különösen a sárospataki já­rásban vannak komoly hiányosságok. Például Tolcsva községben az őszi munkáknak alig 4S százalékát végez­ték el eddig, ennek ellenére. 3 községi tanács még mai napig sem vonta fele­lősségre a törvényes rendelkezés ellen vétőket Olaszliszkán a cukorrépaátvevő hát­ráltatja a munkát, nem veszi át ide­jében a cukorrépát a dolgozó parasz­toktól. Bodrogkeresztur községben Nj’is- nyik József, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, 3 fogatós-brigádot szervezett, egy-egy brigád közösen, megműveli azoknak a dolgozó parasz­toknak földjét, akik nem rendelkez­nek kellő igaerővet. A szikszói járásban Önga dolgozó parasztjai mutatnak példát, a község­ben a .tagosítás után fellendült *• munka. *A dolgozó parasztok megfo­gadták, hogy november 7 tiszteletére 100 százalékig elvégeznek valamennyi őszi munkát. Roger Vilii land francia békeharcos író a miskolci színházban Mint közöltük, nemrégiben Miskolcon járt Roger Vailland, francia. író, „ „Foster ezredes bünösnak vallja magát*' című nagysikerű darab szerzőié Képünk az előadás egyik szünetében ábrázolja Roger Vailland-i, (balra második} az előadás több szereplőjével A Szondi-telep a múltban és — ma Sokan nem igen ismerik Miskolcnak ezt az egykori nyomortanyáját. Én a felszabadulás előtt is igen közelről ismertem a tele­pet, összehasonlíthatom tehát szomorú múltját és virágzó jelenét. A SZONDI-TELEP „ős; lakói” az első világháború menekültjei voltak. Ké­sőbb a város ide telepí­tette azokat a családokat, amelyeket lakbérhátrálék miatt kilakoltattak. A munkanélküliség követ - keztében mind több és több iiyen család került ide. Az itteni „lakások­ban” húzódtak meg azok a sokgyermekes családok is, amelyek a városban nem kaptak lakást, mert a tőkés „háziurak” nem látták biztosítva, hogy ki­fizetik a lakbért. A Szondi'telep folyton népesedett, — túlnépese­dett. 111 talált menedéket a múlt rendszer minden elesettje. AMIKOR 1939-ben, mint zöldkeresztes gyakornok jártam a telepet, lakóinak 20 százaléka dolgozott. A többi munkanélküli volt. Népkonyha, köz-,.segély”, olykor alkalmi munka, kol­dulás — ezekből tenget­ték életüket. Az egészség­telen, túlzsúfolt lakások­ban éhező, angolkóros, ótvaras gyerekek tüdővé­szes apák, anyák. A gyer­mkek csak elvétve jártak iskolába. A város anal­fabétáinak nagy százalé­kát ez a telep adta. Új­ság, könyv ismeretlen fo­galom volt­Ide juttatta a népelle­nes rendszer a telepre kényszerült embereket. * MILYEN MA az élet a Szondi-telepen? A Szondi'utcát fák sze­gélyezik. A „József Attila" pártszervezet ültette a cse­metéket. Korszerű nap. közi otthon, bölcsőde, für­dő, játszótér, szép új is­kola áll a 300 családot számláló telep lakóinak rendelkezésére. Felszámol­tuk a munkanélküliséget. — a Szondi-telep lakóit közül nemcsak a férfiak dolgoznak, hanem mind többen a nők is. A telep lakói közölt van szövetke­zeti tag, tszcs vezetőségi tag, élmunkás, rendőrtiszt, kitüntetett bányász, ka­tonatiszt, átképzösök tt különböző szakmákban « így tovább. AMIRŐL A MÚLTBAN csak álmodhattak, mind valóra válik. Ü) ruhát, bútort, malacot, rádiót is vásárolnak. 200 gyermek jár iskolába a Szondi- telepröl, 30 iparos tanuló került innen a különböző szakmákba. A telep óvo­dája, csecsemőotthona jól- táplált, egészséges gyér* mekek zsivajától hangos. Analfabéta már alig akad, — egyre többen olvasnak újságokat, könyveket. EZT ADTA pártunk, népi demokráciánk n Szondi-telep egykor re­ménytelen sorsú lakóinak. KRISZTIÁN MARGIT, a városi tanács szociális áll. bizottságának ól­ai nő ke Gondosan kell tárolni a hűvös időtlen fejlődött burgonyagumókat Az idén a tavaszi.ültetésit, későn- érő burgonyafajtákon sokhelyütt ■ az esős, hűvösebb idő Következtében újabb gumókötés indult meg. Ezek a későn képződött gumók, amelyek sokszor tojásnagyságuak, vagy an­nál is nagyobbak, épp olyan értéke­sek, mint a nyári iiltétésű burgonya gumóit Ezeket a -lttnóka t a felszedés után gondosan külön kell válogatni és külön prizmákba rakni. A foszlóshéju gumókat egy ideig nem szabad leföldelni, hanem csak a szalma-akaró vastagit.ásával kell megvédeni' a fagytól. A prizmákat csak két.három hét után szabad földdel letakarni, amikor a gumók már jól lehűltek- A szalmatakarónak összenyomott állapotban is félméter vastagságúnak kell lennie. A földet, amelyet először csak vékonyan szór­nak a prizmára, a, hideg fokozódá­sával harminc centiméterre kell vastagítanb

Next

/
Thumbnails
Contents