Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

Csütörtök, 1953. november 37* SSZÁKMÁGYÁBOKSZÁG n ondoskodjék jobban a karosai tanács as állatállomány átteleltetéséről Karosa a sátoraljaújhelyi járás egyik legnagyobb községe, határa többezer holdat tesz ki. Az elmúlt esztendőkben nagymértékben fejlő, döbt a közeégben az állattenyésztés is, az állatok száma csaknem más. félezerre emelkedett. A dolgozó pa- rasz'jok életszínvonalának emelkedő, se abban ia megnyilvánul, hogy úgy, szólván alig akad ház a községben, ahol lovat, tehenet ne tartanának. Nem kis gondot jelent a sok állat takarmányozása, mert a községnek nincs kaszálója, a szükségletét takar- mánytermeBZléssel kell biztosítani. Ez évben 800 holdon termeltek lóhe. rét és lucernát. Az aszály követkéz, -tőben a holdankinti átlag csak 15 mázsa körül volt. Kb. 170 holdon má sodvetésü takarmányt termeltek, de ezek liozzás'zámításával is megálla. piIható volt, hogy gondos elökészüle, leket kell tenni az állatállomány át- tcksl'tetésére, több takarmány bizto. sitására. A községi tanács ezeket az élőké_ szülétekéit elhanyagolta, jóformán semmit sem tett a silózási terv teljesítésére. Pedig már tapasztalhatta a silózás nagy jelentőségét és előnyeit., hiszen az állami gazdaság igen jó hasznát veszi most a múlt esztendőben készí­tett 800 köbméter silótakarmánynak. A község tervében ezévben 400 köb. méter silótakarmány készítése szere, pelt, de a silózáshoz még csak hozzá sem kezditek. Tóth Lajos tanácselnök azzal men- .te.getözik, hogy „nincs miből silózni“. dón vetettek kukoricát, 345 holdon napraforgót, ezeknek szárából bőven lehe'Jett volna elegendő silótakar, mányt előállítani. A felvilágosító munka hiányában azonban a dolgozó parasztok a betakarított naprafor. gö- cs kukoricaszár jókora részét már teletették az állatokkal. Tudva, levő, hogy az állatok a szárnak csak bizonyos részét fagyasztják el, a löb, |bi veszendőbe megy, jó agitáció őse Itcn tehát a dolgozó parasztok öröm. mól ragadták volna meg a lehetősé, geí, hogy a szárat silózzák, hiszen uz esetben teljes egészében haszno­síthatják, sőt a szárral együtt silóz. Íratták volna a krumpliszárat, más egyéb növényt is, amit enélkül ta. karmányozásta nem tudtak felhasz­nálni. A községi tanács 2 lombgvüitésro vonalközé intézkedés végrehajtását sem szorgalmazta. l(4eg lett volna erre is a lehetőség a Községben, hiszen határában nagy füzesek és akácfák is vauinak, ezek. nek levele — megfelelő arányban ke, vprve — szintéin jó takarmányt adott vplna. A makkszedésre történtek kiezdeti lépések, sokan gyűjtöttek makkot, de a községi tanács ezt a helyes kezdeményezést sem karolta fél eléggé. A silózási terv teljesítése elsősor­ban a földmüvesszöveitkezet feladata. A. földmüvesszövetkezeti vezetek áronban arra a kényelmes álláspont, ra helyezkedtek, hogy ,,ha a tanács wm biztosítja a silózáshoz szükséges takarmlnyféléket, ők sem tudnak mit tenni.“ Súlyos felelősség terheli Eimulasztotta a tanács és a párt. szervezel': is a felvilágosító munkát, — nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak, miért nélkülözhetett len a silózás. A községben 442 haL a földmüvesszövetkezeti vezetőséget is a felvilágositó munka cüianyago. lása, a silózási terv teljesítésének el­mulasztása miatt. A megoldatlan takarmányprobléma mégis valamilyen intézkedést sürge. tett a község vezetői részéről. Leg. utóbb elhatározták, hogy elvégzik 200 mázsa szalma feltárását, takar­mányként hasznosítják. Az elható, rozásnál tovább azonban egyelőre még nem jutottak, még nem biztost, ta ták a szükséges mennyiségű szal­mát. B legsürgősebben hetyrn kell hozni s nagy mulasztást. a karcsal tanácsnak is sokkal job. ban kell gondoskodnia az áliatállo. mány áfcteleltetéséről. Helyes, hogy a szalmát megfelelő kezeléssel takar­mányozásra alkalmassá teszik, a 200 mázsa azonban kevés. A községben meg van a lehetőség arra, — ott van a sok tavalyi szalma, amit abnozásra használhatnak —, hogy sokkal na. gyobb mennyiségű szalma feltárását végezzék el. Van mód még a sílózás, ra is. hiszen — szintén a tanács hi­bájából — még nem egy helyen és nem kis földdarabokon betakarítana, mil áll a kukoricaszár. A dolgozó pa, rasztoknál is van még kukorica-, napraforgószár, ha megbeszélik ve. lük a silózás jelentőségét, megrna, gyarázzák, hogy ez személy szerint milyen nagy előnyöket biztosít szá­mukra, biztosan átadják silózásra, hogy a takarmányszüke időben visz. szakapják. Megyénkben sok más községi ta. náes követett el hasonló hibákat, mint a karosai. Itt a legfőbb ideje, hogy ezeket a hibákat haladéktala­nul kijavítsák. Napról.napra kisebb a lehetősége a silótakarmány készít*, sónek, egyetlen napot sem szabad te­hát késlekedni, az összes lehetőség kiaknázásával meg kell gyorsítani a silózást, mindent el kell követni en. nek a tervnek teljesítéséért is. Üzemekben, városokban, falvakban, iskolákban lelkesen készülnek a művészefi csoportok az országos versenyre Á művészeti együttesek második országos versenyére nagy lelkesedés­sel készülnek megyénk üzemeinek, városainak, községeinek, iskoláinak kultúresoportjai- A már régebben működő kul túrcsoport ok mellett sok új művészeti csoport is nevezett, ezek a csoportok a -tavalyi verseny óta alakultak, de eddigi munkájuk ered­ményei alapján már elég erőt érez­nek magukban, hogy résztvegyenek a nemes vetélkedésben. A mezócsáti járásból 61 csoport nevezett A mezócsáti járás 23 községe közül 17 vesz részt a versenyben, köztük több olyan község, ahol nemsokkal ezelőtt még nem működött művészeti csoport. Ilyen például Hejőkiirt, Hejősznlonta, Tiszaszederkény, ame­lyeknek kultúrmunkásai most tánc- számokkal, színdarabokkal fognak szerepelni. Az egész járásból 61 mü" vészed csoport indul, 30 színjátszó*, 21 tánccsoiiort, 14 énekkar, 4 rig* musbrigád, 2 zenekar és 1 bábcsoport. A tiszabábolnaiak táncesoportja eredeti népi lakodalmas táncot tanul. A ruhákat az öregektől kérik el, akik szívesen tesznek eleget a kérésnek, amellett nagy örömmel segítik a fia­talokat a táncok megtanulásában, megmutatják, hogyan táncolták ők fiatal korukban a lakodalmast. Az úttörő pajtások 20 tagú táncesoportja szintén eredeti — gyermek — nép­tánccal szerepel majd. A mezőesátl kultúrotthonban Is a® öregek segítségével tanulnak a tánc- csoport fiataljai, régi helyi tánc­hagyományokat elevenítenek fel mű­vészi formában. A nemesbikki fiatalok táneszámok- kal és zenekaruk jól összeválogatott műsorszámaival készülnek a ver­senyre. A mezócsáti tszcs kúltúrmun- kásai az „Ünnepünk” című színdara­bot próbálgatják szorgalmasan, bíz­nak abban, hogy az első helyre ke­rülnek a járásban, jól megállják he­lyüket a megyei bemutatón is- A keselyűhalmi állami gazdaság ku-ltúr- csoportja táncszátnokkal, a tiszakeszi általános iskola bábcsoport,ia báb­játékkal vesz részt a versenyben. A miskolci 101. MTH-iskola együttesének sikeres kulturagitációja Miskolcon a Kun József utcai 101. MTH-iskola kul tál-együttese két év­vel ezelőtt alakult, de miután az egyes csoportok tagjai állandóan változnak, most újjá kellett szervezni. Az együt­tes jelenleg 140 tagból áll, színjátszó- ék táncesoportja,- továbbá rigmus- brigádja van, a zenekart most szer­vezik. A színjátszók a ,,11-es Őrház’’ és •Bánffy György „Számunkért az qí:; szag” című darabját próbálják Szép László elvtárs vezetésével. A csoport a tavalyi megyei bemutatón az ipari iskolák versenyében az első helyre került, nagy sikerrel adta elő a Do­bos Lajos kuiltúrfeleiős által írt „Meg­talált derékszíj’’ című darabot. Dobos Lajos most a színjátszó kollektívával együtt népi játékon dolgozik, a Játék a vas- és fémgyűjtésről szól. A szín­játszók alapos szakmai képzésben ré­szesülnek, Sztaniszlavszkij módszere alapján igyekeznek mindjobban csi­szolni tudásukat. A 80 fiatalból álló énekkar Er­délyi Lászlóné vezetésével magyar népdalokkal, mozgalmi dalokkal ké­szül a versenyre, a tánccsoport vizs- lási (nógrádmegyei) táncot tanul. Az iskola együttese sikeres agitá- ciót folytat az ipari tanulók toborzá­sában; főként a bányavidékeken. Az iskolában kitüntetésszámba megy, ha valaki a kultúrcsoport tagja tehet, egyik fő előfeltétele ennek, hogy az illető, legalább közepes tanulmányi eredményt érjen el. A művészeti csoportok tagjai példát mutatnak abban is, hogy ők a könyvtár leg­szorgalmasabb olvasói, a 140 fiatal a legutóbbi egy hónap alatt 600 köny­vet olvasott. A miskolci ruházati bolt kultúr­munkásai — Markovicsné kultúrfe’e- lős vezetésével — szintén igen lelke­sen készülnek a versenyre. A színját­szók a „Béke hadserege” című dara­bot adják elő, Pagonyi Nándorné, a Dérvné-színház művésze patronálja a csoportot­Á. miskolci MSZT színjátszó cso­portja Imreh József vezetésével a magyar-szovjet barátság elmélyítését szolgáló szovjet és magyar egyfelvo- násosokat tanul. Diósgyőrött a DISZ-szervezet nem­régiben indította el a területi kultúr- munkát. A kerületi pártbizottságtól A közalkalmazottak szakszervezeté­nek bovsadruegyet területi bizottsága november 30-án délelőtt fél 0 órai kezdettel Miskolcon a megyei tanács­ház nagytermében konferenciát tart. „A tanácsapparátus munkájának eredményei és hiányosságai a hivatali kapott értékes segítség birtokában a tánc- és színjátszó csoportok eredmé­nyes munkát végeznek. Nevezett a versenyre az MSZT diósgyőri szerve­zetének énekkara is. A miskolci közgazdasági gimnázium táncesoportja és énekkara már meg­tartotta bemutató szereplését, sikert ért el magyar és orosz népi táncok, Bartók dunántúli népdalgylijteménye és egy mozgalmi dal előadásával. A miskolci cipészszövetkezet színjátszó csoportja az ,,Októbert .fény’’ című egyfelvonásos bemutatásával akar szép helyezést elérni a nagy vetélke­désben. Biztosítsák a diósgyőrvasgyári művészeti csoportok próbáinak lehetőségét! A diósgyőri kohászati üzemekből 8 színjátszó-, 6 tánc-, 8 rigmus- és 1 báhesoport, 2 zene- és egy énekkar nevezett a versenyre. Az üzemekben dolgozó társaik előtt tartott bemuta­tójukon nagy sikert arattak. Joggal teszik azonban szóvá a kultúrinunká- sok, hogy nehéz körülmények között készülnek a versenyre, mert a gyár vezetősége és a kerületi tanács nem támogatja őke‘ megfelelően. Sok huza­vona van amiatt, hoil> tarthatják pró­báikat. A vasgyári vendéglőnek a próbák céljaira addig használt kultúr­termébe több mint egy hónappal ez­előtt beköltözött a vendéglátóipari vállalat, amely igen szűk tehetőséget hagyott a kultúrmunkának. Például a vasgyári bábosok csak be ten kint, egy alkalommal használhatják a beépített bábszínpadot, a többi kultúrcsoport — tdelg’enesenf?) — a kisebb ^zene­terembe” szorult. Á gyár vezetőségé­nek és a kerületi tanácsnak fontos és sürgős feladata, bogy a diósgyörvas- gyár| művészeti csoportok számára feltétlenül biztosítsa a zavartalan és gyakori próba lehetőségeit. H. B. tervek teljesítéséért folyó harcban’* címmel Iván István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, a területi bizottság munkájáról Béres József elvtárs, a területi bizottság elnöke tart beszá­molót, ezután kerül sor a területi bizottság kiegészítésére. Levelezőink javasolják Budapesti tartózkodásom alatt láttam, hogy a forgalmasabb útke resBtezödéseknél a rendőrség emelvényről irányítja a forgalmat, hangszól rón figyelmezteti a. szabálytalanul közlekedőket, a közlekedési szabályok és rend betartására neveli a dolgozókat. Javasolom, hogy hasonló céllal szereljenek fel hangszórót MiskoL con a Széchenyi és Szemere utca, kereszteződésénél. EGYÜD ISTVÁN ... __ , Miskolc. A közalkalmazottak szakszervezete területi bizottságának konferenciája SSánsky és összeesküvő bandája bíinperének tárgyalása A Slánsky-banda bünpertben a vádlót" tak kihallgatásának utolsó napján sor került Karcl Sváb vádlóti, volt nemzet- biztonsági nfiniszterhelyettes kihallgatá" sára. Sváb elmondotta, hogy a háború alatt a sachsenhauseni koncentrációs tá" borban volt, ahol azzal igyekezett meg­nyerni a hitleristák kegyeit, hogy kegyet­lenül bánt fogolytársaivai. Az ügyész előterjesztette a Sachsen- hauseni koncentrációs tábor egyik fog­lyának bejelentését Sváb ellen. Kz a be" jelentés annak idején Slánsky kezébe került, aki felszólította Svábot, hogy ké­szítsen számára részletes feljegyzést a táborban elkövetett cselekményekről. Svai) ezt a jelentést elkészítette. Kz a jelentés —- vallotta Sváb — a valóságban írásos kötelezvényem lett, hogy Slánskyval együtt dolgozzam. Ennek alap­ján jelölt ki engem Slánsky a központi bizottság titkárságára, a biztonsági ügyek vezetőjének, s kikötötte, hogy minden biztonsági ügyben csakis vele fogok tár­gyalni. Az ügyész kérdésére Sváb elmondotta, hogyan leplezte az áliamellenes össze­esküvő központ résztvevőinek tevékenysé­gét. Kezdettől fogva számos fontos be" jelentés és más terhelő adat jutott a ke­zébe. Ezeket Slánskynak adta át és Slánsky utasítására minden esetben figyelmez­tette az összeesküvés résztvevőit, amikor azokat veszély fenyegette. így 1950 elején Sváb Slánskyhoz juttatta el a francia kémszolgálat volt alkalmazottjának, Jnr- csiknek jelentését arról, hogy dementis 1939 óta a francia kémszolgálat ^szer­vezett ügynöke. Svábnak 1947-ben olyan okmány jutott a kezébe, amely azt bizo­nyította, hogy Noel Field kém. Tudott arról is, hogy Field kapcsolatban állt Frejkával, Lóhllel, Szlovákiában Laco Holdossal és másokkal. Mindezt még ak­kor is elhallgatta, amikor a budapesti Rajk-perben Fieldet mint. kémet lelep­lezték. Az ügyész ezután bizonyítékokat ter­jesztett be arról, hogy Svábot figyelmez­tették: Miksche ezredes, a párisi cseh­szlovák katonai attasé, francia kém. Sváb elmondotta: ő ezeket az iratokat átadta Slánskvnak, de Miksche ennek ellenére is a helyén maradhatott. A7. ügyész, a továbbiakban iratokat ter­jesztett be arról, hogy Svabék olyanokat távolítottak el a biztonsági szervekből, akik összeesküvőket lepleztek le. Sváb elmondotta még, hogy Slánsky nagyon nagy gondot fordított a bizton­sági szervekre s amellett, hogy őt — Karéi Svábot — miniszterhelyettesnek nevezte ki, a többi vezető helyre is troc kistákat és más ellenséges elemeket he­lyezett. Karel Sváb ut^n több tanút. haJlgatott ki a bíróság, majd az utolsó vádlott, bed rich Ke;c*'n, volt nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes kihallgatására került sor. j Kcicin elmondotta, hogy 1939 áprilisá­ban a Gestapo letartóztatta s ő a kihall­gatáson áruló lett: elárulta a kommunista part illegálisan dolgozó harcosait. Keiéin ezután felsorolta azoknak a ne­vét, akiket a Gcstaponak elárult. A vádlott a továbbiakban elmondotta, hogy a Gestapo — miután meggyőződött áruló voltáról — szabadlábra helyezte őt és kötelezte, hogy besúgóként fog dol­gozni. Fibers. Gestapo-biztossal tartott kapcsolatot. Az egész termen a felháborodás moraja futott végig, amikor Reicin arról vallott, hogy több pártfunkcionárius elárulása után Julius Fuciknak, a cseh nép nagy vértanújának nyomára vezette a Gestapot. A Gestapo ezután azzal bízta meg Rci­cin t, hogy utazzék a Szovjetunióba ht dolgozzék a Csehszlovák Kommunista Párt ott tartózkodó vezetői között a Ge­stapo számára. Reicin így került a Szov­jetunióba, ahol később belépett a cseh­szlovák dandárba. Az ügyész kérdésére Reicin a továb"- biakban arról vallott, hogy a hadseregben volt reakciós tiszteket, volt kémelhárító tiszteket, burzsoá-nacionalistákat, trockis- tákat és egyéb ellenséges elemeket helye­zett el, akikre későbbi ellenséges tevé­kenységében támaszkodhatott. Az ügyész dokumentumokat nyújtott be ezután a bíróságnak, aanelyek bizo­nyítják, hogy Reicin a vezérkar titkod adatait kiszolgáftatta az amerikai—angol ügynököknek. Reicin a továbbiakban bevallotta: 1945-ben felkereste őt Ivanovics alezredes prágai jugoszláv katonai attasé, aki ugyancsak tudott Gestapo besúgói múlt" iáról és leleplezéssel fenyegette, ha néni áll a jugoszláv kémszervezet rendelkezé­sére. Reicin egyéb fontos kémjclentések mellett 1949 elején közölte Ivanoviccsal, hogy hol van elásva K. H. Franknak, Csehszlovákia volt hitlerista helytartójá­nak titkos irattára. így történt azután* hogy az amerikaiak, akik nyilván Ivano­vics útján értesültek a rejtekhelyről, he-* hatoltak csehszlovák területre, Stecho- vice községbe és megkaparintották Frank* irattárát. A vádlottak és a tanuk kihallgatásá­nak befejezése után a bírósági szakértők terjesztették elő véleményüket. VILLÁM A Párttörténet II. évfolyamának Bartók és Jámbor elv társak által vezetett konferenciáján 33én Budai Jánosné (miskolci pártbizottság). Kovács Edéné (városi vöröskereszt), Dacos Márton (fes)ő vállalat), Somod! Péter (árvízvédelmi vállalat), Bodnár Bálint (I. kér. pártbizott ság), Pálóczi Gyula (Fürfa.telep) és Urbán Jánosné (I. kér. pártbizott" ság) elviársak nem jelentek meg. A konferencia kollektívája a konferenciáról történt elmaradásukat úgy értékeli, hogy megsértették pártunk Politikai Bizottságának határo. zatát, amely leszögezi, hogy a pártoktatást a pártmunka homlokterébe, kell állítani. Elsősorban természetesen funkcionáriusaink kitüntető köte. lessége, hogy rendszeresen résztvegyenek a pártoktatásban. Akik ezt nem értik meg, lebecsülik a marxista .leninista elméletet, alkotó erejét és útmutatásait, nem tesznek eleget a szervezeti szabályzatban megsza­bott előírásnak, amely szerint „a párttag kötelessége, hogy... szakadat, lanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igye. kezzék elsajátítani a marxlzmus.leninizmus tanításait. „Ak! pártunk aL kotmányát nem tartja be, megsérti pártunk fegyelmét, lebecsüli ideoló giája elsajátításának jelentőségét, ennek következtében előbb.utóbb nem is tudja megállni helyét a szocializmus építésében. A III. konferencia kollektívája, * A Diósgyőri Gépgyárban dolgozom, hotenkint egyszer — szómba, ton — szoktam hazautazni Mlkóházára. Sok esetben előfordul, hogy a vo. nat késik, a hegyközi kisvonat azonban 5—10 perc késés esetén sem várja meg az utasokat. 50—60 dolgozó is lemarad a kisvonatról. Nem egy közülük Sátoraljaújhelytől 30—40 km.re fekvő községben lakik, más közlekedési eszköz hiányában ilyenkor kénytelen visszautazni Miskolcra anélkül, hogy hazament volna. ötven dolgozótársam nevében kérem a MÁV Igazgatóságát; intézkedj jék, hogy a hegyközi kisvonat minden esetben várja meg a szombatestl munkásvonat érkezését, hogy haza tudjunk utazni családunkhoz. ii ; SZABÓ ERNŐ Mikóháza. * II miskolci postaigazgatóság válasza az Északmagyarországban megjelent egyik tevéire Az „Északmagyarország’’ november 4-í számában Bugár Imre aláírással levél jelent meg, a levélíró azt pana­szolta, hogy bár ugyanazzal a cím­zéssel küldtek számára Budapestről levelet és táviratot, a levelet meg­kapta, a táviratot azonban nem. A cikk alapján megindult vizsgálat a következőket állapította meg; üjdiósgyörött három MÁVAG bér- ház van: A, B, G jelzésű, mindegyik bérházban 8 lépcsőitáz és S ajtószám- A bérházakon ezenkívül házszám is van. A levélíró Marx Károly utca 104. sz. A) bérház 8/8 ajtószám alatt lakik, Így a neki szóló táviraton fel­tüntetett „MÁVAG bérház 8.” (— és nem 8/8 —) Ujdiósgyőr*' címzés va­lóban elégtelen volt. Kézbesítőink a hiányos címzésű küldemények kézbesítését ts megkí­sérlik- Kz. rendszerint eredménnyel is jár. A hiányos címzésű levelek cím­zettjét a levél kézbesítő nagyobb -helyi ismeretük (— ugyanis több címzett részére érkezik levélpostai külde­mény —) és a rendelkezésükre áll* hosszabb kézbesítési idők folyfáfc könnyebben felderíthetik, mint a táv­iratkézbesítők, akik ilyen helyi isme­retekkel nem rendelkeznek. Éppen ezért o táviratok pontoz címzésének fokozott jelentősége van, A levélíró számára érkezett távirat kézbesítését táviratkézbesítönk az új- diósgyőri bérházakban megkísérelte, a megkérdezett lakóktól azonban nem kapott útbaigazítást- Ekkor megkér­dezték a táviratot felvevő hivatalt; az azonban a feladott táviratlap alapján az eredetileg is megadott —- elégtelen — címet ismételte meg. A kézbesítést raegkönnyitenék, ha a bérházakban feltűnő felirattal megje­lölnék. hói lakik a házfelügyelő, hogy az érdeklődők — köztük a kevesebb helyi ismerettel rendelkező távirat­kézbesítők — a lakókról tájékozta­tást kaphassanak. KOVÁCS ISTVÁN csoportvezető miskolci postaigazgatóság-

Next

/
Thumbnails
Contents