Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-24 / 250. szám

2 ÉSZlI«fÁTYXKÖR52Ae Péntek, 1953. október 24. FOGALMI TÉVEDÉSEK ZSEBKÖNYVE A Z EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN néhány nappal ezelőtt megjelent egy különös könyv. Ez a címe: „The pochet book of bond's." Ma­gyarul: ,,Fogalmi tévedések zsebkönyve.” Az amerikai, aki megvásárolja ezt a csodálatos művet, megtudhatja, hogy a hidraulika nem régi egyip­tomi folyóirat, hogy a piramisok nem. fejfájás elleni porok és a trigono­metria nenn a bigámia bizonyos formája. Ebből a néhány idézetből ki­derül, hogy az amerikai közoktatás nem állhat valami magas színvona­lon, ha ilyen apró tévedésekről is zsebkönyvét kell kiadni a kevésbbé tájékozottak számára. .. Azonban az embernek az az érzése, hogy ez a megható igyekezetű zsebkönyv mégis csak kissé hiányos. Mert ha minden fogalmi tévedést helyre akarna igazítani, akkor ilyesminek is kellene benne lennie: „Az amerikai demokrata párt nem. demokrata, a republi­kánus nem köztársasági, hanem mind a kettő fasiszta párt. — Az Egye­sült Államok elnökét nem választják., hanem kinevezik, még pedig a Wall Streeten. -**• Truman elnök nem az Egyesült Államok elnöke, hanem a Morgan-bankház megbízottja." És hogyha valóban teljes lenne ez a zsebkönyv, akkor benne lenne ez is■' „X föld nem amerikai bolygó, ha­mm becsületes emberek lakóhelye, akii nek semmi kedvük sincs elviselni az amerikai imperialisták durva terrorját.’1 Oktatási segédanyag A Bolsevik Párt Története I. fejezetének tanulmányozásához Az imperialisták marakodása a .Saar-vidék miatt Moszkva, i iparmágnások nem hajlandók áten­gedni egymásnak e vidék gazdasági kincseit. A bonni revanspolitikusok ma­guk akarnak hasznot húzni a vidék gazdasági kincseiből. Ugyanakkor szeretnék rátenni a ke_ züket a lotharingiai ércre is. Éppen ezért lépnek elő azzal a javaslattal, hogy kapcsolják be Lotharingia egy részét és az „európaizált területbe“, nincs ínyére a francia imperialisták­nak. Az eddig lefolyt francia-német tárgyalások semmiféle ered­ménnyel sem jártak. Nem fér hozzá kétség — hangsú­lyozza befejezésül Melnyikov —, hogy az imperialisták marakodása a Saar vidék körül, gyengíti az im­perializmus táborát. D. Melnyikov írja a ,,Trud“_ban: Az utóbbi időben az imperialista táborban nagymértékben kiéleződtek a marakodások és viszályok a Saar- vidék miatt. A Saar-kérdéssel kap­csolatos márciusi párisi tárgyalások idején Schuman francia külügymi­niszter javaslatot terjesztett elő „A Saar-vidék európaizálásáról“. Az „európaizálás“ politikájának főcélja a Saar-vidék bekapcsolá­sa az amerikai imperializmus agresszív terveibe. Ennek az agresszív politikának megvalósítása terén Schuman a re. vansiszta Adenauer és a szeparatis- 11 Hoffmann — a saarvidéki báb­kormány miniszterelnöke — teljes mértékben egyetértenek. Azonban sem a német, sem pedig a francia As amerikai agreassorok fokozzák bombatámadásaikat Korea polgári lakossága ellen Plienjan (Uj Kína) Az amerikai nehézbombázók október 16 in és 19-én éjjel bombával árasztot­ták el Pheojan külső lakónegyedeit. A bombák nagyszámú békés polgárt meg­öltek, vagy megsebesítettek. Az amerikai légihaderő Vonszan kör­nyékén október 15-én közel kétórás ellen. A támadásnak több mint száz ha* lottja és sebcsültje van, több mint száz- nyolcvan lakóház és más polgári célokat szolgáló épület elpusztult. Az amerikaiak a megelőző két nap so­rán is egymást követő bombatámadáso­kat zúdítottak Vonszanra és a környező bomba támadást intézett a lakóházak falvakra. Az amerikai légierő folytatja berepüléseit északkeletkínai területek fölé „ Mukden (Uj Kínai Az amerikaiak folytatják behatolásai* kát a Kínai Népköztársaság légi felség­területére- Október 8-tól 17-ig az ameri' kai légierő kilencvenkct köteléke össze­sen 571 bevetésben elszállt a Liaotung tartományban lévő Amurig, Kvantien, K*engcsengv Csiftn, Hua-nzsen és Csangpaj megyék, valamint a Kirin tartományban lévő Holung megye felett. Ezek az ismételt amerikai provokációk hatalmas felháborodást keltettek a kínai népben. 9 francia gyarmati hatásások ujabh gaztette Algírban Párizs (TASZSZ) jelenti, hogy a fran­A „l’Humanité' cia gyarmati hatóságok újabb vérfürdőt rendezlek az algíri Nemours városban- Kedden ezer dolgozó gyük össze a rendőrség épülete előtt, hogy követelje egy törvényellenesen letartóztatott algíri szabadon bocsátását A rendőrök rálőttek az összegyűltökre- A rendőrség és a helyi lakosok összetűzésének sok scliesült áldo­zata van. A nyugatnémetországi hadgyakorlaton résztvett holland katonák leveleiből : F Amszterdam A „De Waarheid" részleteket közöl a nyugatnémetországi hadgyakorlatokon résztvett holland katonák leveleiből- Ezek a levelek arról tanúskodnak, hogy a német nép és a holland katonák egy­aránt szemben állnak az amerikaiak gyű* kos terveivel. Németországban — írja az egyik hol­land kiróna — mindenütt feliratok fo. gadtak bennünket. Ezek a feliratok a németek békevágyát tükrözik és a pokol­ba kívánnak bennünket■ Senki sem örült nekünk. A parasztok keze ökölbe szorult, amikor tankjaink keresztülgázoltak kert­jeiken és letaposták földjeiket. A hol­land katonák hangulatáról pedig jobb nem is beszélni.” a népi demokratikus országok a szocializmus építésének útján NAGYBÁNYA BUKAREST A román építő■ és építőanyag-iparban 1951 óta a munkások és technikusok mintegy myolcszáz újítást és észszeríísí’ tési javaslatot nyújtottak be■ A javas­latok közül már hatszázötvenet megvaló­sítottak és ennek eredményeként ez év első jelében mintegy hatszázöívcnezer lejt takarítottak meg. PLOESTI A tőkés földesúri rendszer idején a romániai ojajmeeőkön a karbantartás el­hanyagolása miatt igen sok fúrótorony tönkrement. A geológusok, mérnökök, sztahanovisták és clmunkások közös mun­kája nyomán a közelmúltban 38 fúró­tornyot állítottak helyre a román olaj- mezőkön­KERESSE FEL Széchenyi utca 7. szám aiatit a Sportfogadási Ossttály miskolci kirendeltségét. A kirendeltség jeligéjével minden 9-es találat nyer. A kirendeltség szakszerű felvilágosítással és útmutatás­sal szolgál. A „Scanteia" jelenti, hogy a nagy. bányai színesfémkombinát dolgozói szó* mára új munkáslakásokat építenek. A kombinát környékén a legutóbbi hóna­pokban tíz új munkásházat építettek­SZÓFIA A „Georgi Dimitrov” textilgyárban ma már a szövőnők 92 százaléka több gépen dolgozik. Az SZKP XIX. kongresszusa tisztele­tére a szófiai „Tigr” szövőgyárban Ivanka Dercseva szövőnő nyolcszáz orsó kezelé­séről ezerkétszáz orsó kezelésére tért át. Elene Br/ova, a „Georgi Dimitrov" tex* tilgyár szövőnője ígéretet telt, hogy 1953 végére befejezi második ötéves tervét is. KOSICE A gotttvaldi ötéves terv keretében ha­talmas kohászati kombinát épül a kosicei kerületben. A napokban már megkezd­ték a kombinát közelében létesülő nagy hőerőmű építését is, amely villanyáram­mal, gőzzel és hőenergiával látja majd el a kombinátot­NYITRA A mátrai kerületben az ifjúsági falu termelőszövetkezetének fiatal , dolgozói Sztáiínvec—4 típusú kombájnjaikkal megkezdték a gazdag rizstermés betaka* rítását. A kombájnvezetők versenyre lép­tek egymással és elhatározták, hogy az előirányzott harminckét nap helyett 20 nap alatt betakarítják a rizst­A népbarátok eszménye a föld es a munkaeszközök kispolgári magántulaj­dona volt, amely mellett a termelő, aki a szükséges eszközöket tulajdonában tartja, a földművelésben és iparban ön állóan dolgozik, anélkül, hogy más ki­zsákmányolná s ő mást kizsákmányolna Az ezen alapuló termelési rendet „népi termelésnek”, „népi rendnek", az obs" csilla földközösségi rendszerét „népi föld- birtoklásnak" nevezték és azt állították hogy ez volt az orosz gazdaság ősi szer­vezete, amely a legutóbbi időkig fenn- állott. Lenin ezzel szemben bebizonyította, hogy az úgynevezett népi rend sohasem létezett. Volt feudalizmus, a föld feudális magántulajdonával és a parasztság job* bágyi leigázásával, fis van kapitalizmus, meiy nemcsak a nagyiparban, hanem az egész orosz gazdasági életben, a város­ban és a falun egyaránt uralkodik. A népbarátok a falut hazugul eszményiesí- tik. Szemérmetlenül elpalástolják az orosz élet ellentmondásait, azt, hogy az obs csinában a gazdag parasztok a szegénye­ket kizsákmányolják, hogy a kuíztárok (a falusi háziiparosok) kapitalistáktól lüggenek s hogy egész Oroszországban a burzsoázia és a proletariátus osztály- harca dúl. A népbarátok a megingott „népi rend" helyreállítására egy sor gazdasági rend­szabályt ajánlottak, amelyek segítségével azt állították az orosz falu s ezzel Oroszország elkerülheti a kapitalista fejlődés útját, ilyenek voltak: föld j ut- tatis—a föld árának megfizetése mellett olcsó hitel biztosítása, a falusi technika megjavítása. A szocialista rendszabályok, mint a munka társadalmasítása azegyüt* tes szántás és a nyersanyagok közös fel­dolgozása útján, programjukban teljesen háttérbe szorultak. Így az általuk java­solt rendszabályoknak csak az vehette használ, aki tőkével rendelkezett. A fa­lusi proletárt nem az olcsó hitel, hanem a bérkérdés érdekli. A népbarátok tehát valójában nem a falu, hanem a kizsák" mányoló falusi kisburzsoázia, a kuiákság érdekeit képviselték­Az adott viszonyok gyökeres megvál­toztatását nem kívánták. A kis termelők gazdaságát az árutermelés, tehát a kapi­talista rend alapján akarták helyreállí­tani. Beérték a „jelenlegi viszonyok bá­tortalan . . . íoltozgatásával” és így le­csúsztak a buizsoá-liberaldzmus színvona­lára, mert mindössze arra törekedtek, hogy „a polgári gazdasági rendszert meg­szabadítsák a középkori megszorítások­tól” a törpebirtoktól, az. uzsorától, a kezdetleges technikától. Nem harcot akartak, hanem megbékélést, A dolgozók felszabadulását illetően min­den reménységüke.t a „kormányba" és a „társadalomba”, vagyis ugyanannak a burzsoáziának a szerveibe vetik, amely mindenütt bilincsbe verte „a dolgozókat". A kistermelők megmentését a cári büro­kráciától és az értelmiség kuitúrpropa* gandájától várták, mert nem értették sem az állam, sem az értelmiség osztály- jellegét- így a politikai radikalizmus a népbaráloknál politikai opportunizmusba ment át, mely odáig terjedt, hogy földig hajolva esedeztek a cári kormányhoz apró reformokért. Végeredményben a népbarátok „a na" rodnyik tanítás töredékeit összeboronál­ták Oroszország kapitalista fejlődésének elismerésével”. Már csak dagályos frázi­saik emlékeztettek nyomorúságos kom­promisszumaik és a haza jobb és sajátos útjaival kapcsolatban szőtt narodnyik álmok történeti összefüggéseire. A dől" gozó osztályok, elsősorban a parasztság képviselőinek tartották ugyan magukat és tiltakoztak a kapitalizmus ellen, de tiltakozásuk a kapitalista viszonyok tala­ján maradt. Ezzel a régi narodnyikok parasztszocializmusa, mely szembefordult a kapitalista viszonyokkal, átváltozott kispolgári szocializmussá. Lenin harca a narodnyiksággal a tár­sadalmi elmélet területén éppoly fontos eredményekre vezetett, mint az az elem­zés, amellyel a narodnyikság osztály" gyökereit felfedte. A népbarátok álszo- cializinusának leleplezése döntő akadályt távolított el a forradalmi munkáspárt megalakításának útjából, a narodnyik szociológiai elmélet megsemmisítése pe­dig hatalmas csapást mért az egész bur- zsoá szociológiára, melynek a narodnyik" elmélet egyik válfaja volt- S egyúttal alkalmat adott Leninnek arra, hogy a marxizmus társadalmi elméletét tovább fejlessze- Ezért Lenin vitája a narodnyik szociológiával ma is tökéletesen időszerű, bár a narodnyikok a színről már régen letűntek. Éspedig időszerű két szempont­ból is: először a burzsoá szociológia kri­tikája szempontjából, másodszor a marx­ista társadalmi elmélet kifejtése szem" pontjából. A narodnyik társadalmi elmélet leg­tekintélyesebb képviselője a 90-es évek­ben Mihajlovszkij volt. Mihajlovszkij a társadalmi jelenségek vizsgálatánál az egyénből indult ki: „Az élő egyén min" den gondolatával és érzésével, saját koc­kázatára. a történelem alakítójává válik. Az egyén, nem pedig holmi misztikus erő tűzi ki a történelem céljait cs irá­nyítja feléjük az eseményeket az akadá­lyok rendszerén keresztül, amelyeket a természet és a történelmi körülmények jspontán erői gördítenek elébe,” Az egyén aktív tevékenysége éppúgy, mint a né" péké, osztályoké, pártoké, tudvalevőleg a történet szubjektív tényezői közé tar­tozik. S ezen az alapon mondhatjuk, hogy Mihajlovszkij, aki a társadalmi, je­lenségek vizsgálatánál az egyénből indult ki a szociológiájában a szubjektív mód­szert alkalmazta. # Lenin mindezzel szemben kimutatta, hogy Mihajlovszkij szociológiai módszere a metafizikai-mechanikai módszerek közé tartozik, állítólagos társadalomtudomá­nya gyermekded moralizálás és ő maga a nagy utódja­utópista szocialisták szánalmas Az egész reakciós álmodozás azon az elméletileg teljesen tartalmatlan kiinduló tételen alapul, hogy a történetet egyének csinálják. Persze, hogy egyének csinál­ják, akik különböző eszmei célokat tűz­nek maguk elé- De az ilyen közhely ki" mondásához nincs szükség tudományra. A társadalomtudomány feladata annak a megmagyarázása, hogy miért csinálják az emberek a történetet igy és nem úgy, miért tűznek ki ilyen és nem amolyan eszmei célokat és hogyan lehetséges az, hogy amikor az emberek tudatosan és látszólag véletlenszerűen cselekszenek, a történet egészében véve mégis öntudatlan I sadalmi Szemle, 1951 májusi száma.) és törvényszerű folyamat. Ezekre a kér" désekre csak a marxizmus adott választ cs csak ez a válasz emelte a társada­lomra vonatkozó ismereteket valódi tudo­mány rangjára, szemben a burzsoá szo­ciológiával, mely az elvont egyénből ki­indulva, a társadalomról mindössze üres általánosságokat tudott összehordani. A narodnyikság egy fajtája, más fel­tételek közt, mint Oroszországban, Magyar- országon is kialakult. A népiesek moz­galma volt ez, mely a második világhábo­rút megelőző években virágzott. Antti- kapitalizmusának talaja nem az éretlen, hanem a túlérett kapitalizmus volt, mely­nek válsága állandósult. És parasztszocia­lizmusa nem a proletariátus fejletlensé­géből, hanem abból az átmeneti vere­ségből táplálkozott, amelyet a fejlett magyar proletariálus 1919'ben elszenve­dett. Ma a népiesség mint politikai erő többé nem létezik. De ideológiai nyo­maival még találkozunk, főleg azzal az állásponttal, amely a társadalmi fejlődés kérdéseit a parasztság szemszögéből ítéli meg- Lenin könyve a narodnyikságnak épp ezt az alapszemléletét szedi ízeire- (Részletek Molnár Erik: Lenin művei- k I- kötete című tanulmányából. Tár­Míre tanít a „Párttagsági könyv" című szovjet íilm A „Párttagsági könyv" című film mindenki által érthetően, szemlélte­tően mutatja be, hogyan iparkodik az ellenség befurakodni a. párttagság soraiba, hogy párttagsági könyvvel a zsebében minél jobban tudjon rom­bolni és pusztítani. Véleményem szerint mindazokban, akik látták a filmet, csak megerősö­dött az a tudat, hogy fokozni kell az ellenség elleni harcot. Biztos vagyok abban, hogy azok a párttagok, akik látták a filmet, ezután jobban törőd­nek majd környezetükkel, munkatár­saikkal, mint eddig és éberebben fi­gyelik, hogy nem húzódik-e valahol ellenséges szándék. Különösen a fi(l~ tatok sokat tanulhattak ebből a filmből és megérthették belőle, hogy a szerelmes dal, a szerelmes tekin­tet, a szívdobogtató muzsikaszó néha hazug és ámító, legyünk tehát óva­tosai,’, hu valakit bizalmunkba foga­dunk. Sok ilyen filmre van szükség, hogy még jobban felvértezzük a fiatal és idős párttagokat egyaránt a céltuda­tos küzdelemre. FÁBIÁN GYULA a Borsodvidéki Mélyépítői pari Tröszt dolgozója­Rám erősen hatott a „Párttagsági könyv“ c. filmnek az a jelenete, amikor a beférkőző ellenség ellopja <a párttagsági könyvet, hogy egyik beépített ügynökével romboltasson az üzemben. Amikor ezt láttam, ön_ kéntelenít! a zsebembe nyúltam: meg van-e saját piros könyvecském. A film arra figyelmeztet, hogy most, amikor előkészítjük a tagkönyvcse- rét, nagyon vigyázzunk, mert az el­lenség ilyenkor fokozottan működik, hogy illetékteleneket juttasson párt_ tagsági könyvekhez. A film arra is figyelmeztet, mennyire kell vigyáz­nunk, hogy az ellenség ne férkőzhes. sék közelünkbe, mert minden lehe­tőséget felhasznál arra, hogy- gátol­ja szocialista építésünket. BACSA JÓZSEF A Borsodvidéki Mélyépítőipari Tröszt dolgozó,ja. Ünnepélyesen átadták az ongalaknak a begyűjtési miniszter vándorzászlaját Szerdán este Onga község dolgozó parasztsága átvette a begyűjtési mi­niszter vándorzászlaját és a megyei tanács 40.000 forintos jutalmát. A nagy kitüntetést az cxngaiak begyűjtési előírásuk példás teljesíté­sével érdemelték ki. Csaknem vala­mennyi kötelezettségüket messze túlteljesítették, a kapásokból beadá­suknak kevés fiiján már eleget tet­tek. Napraforgóból 303 százalékra teljesítették előírásukat. Id. Mázik József 10 holdas középparaszt, párt­tag, maradéktalanul eleget tett már egész évi kötelezettségének. Molnár Bertalan a begyűjtési állandó bizott­ság elnöke szintén élenjárt a köte­lesség példás teljesítésében. Onga ötödik lett a községek orszá­gos versenyében. Lelkes örömmel vették át az ünne­pi tanácsülésen Sándor Albert elv­társ, a begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottjától a gyönyörű se­lyem vándorzászlót. Forgács Imre 12 holdas középpa­raszt javaslatára elhatározták, hogy harcba indulnak az országos ver­seny első helyéért. Élesedik a harc Eisenhower és Stevenson között Newyork (TASZSZ) Napról napra élesedik a harc a demo­krata párt és a köztársasági párt elnök­jelöltjei között. Az elnökjelöltek és hí­veik beszédekkel árasztják el választói­kat. Ám mind Stevenson, mind Eisen­hower hallgatnak az egyszerű amerikai választót legjobban izgató kérdésekről: A koreai háború mielőbbi megszüntetésé­ről, az adóterhek könnyítéséről, az inflá­ció elleni harcról stb. .Minden jel arra mutat — írja az „U. S. News and World Report” című folyóirat —. hogy a koreai háború kér­dése az utolsó pillanatban a legnagyobb befolyással lesz majd a választókra. E háború: havonta 47 ezer fiatalember be­hívása katonának s az olyan családok millióinak rettegése, amelyeknek katona- köteles tagjai vannak. Politikai tényezők véleménye szerint a koreai kérdés fokozza az emberek ki­ábrándultságát és elégedetlenségét- A demokraták igyekeznek elhárítani maguk­ról a felelősséget a háborúért. A köztár­saságiak azon vannak, hogy hangsúlyoz­zák a demokraták felelősségét a háború­ért.” Erről ír különböző amerikai lapokban1 közölt cikksorozatában Lubell, az „In­quirer” (Philadelphia) című lap szemle­írója, aki nemrégiben beutazta az orszá­got, hogy tanulmányozza a választók han­gulatát. Lubell különböző társadalmi ré­tegek képviselőivel folytatott beszélge­tései alapján leszűrte a tanulságot: „Az amerikai lakosság többségét valóban fog­lalkoztató kérdések ezek: A háború és a béke kérdése, a depresszió veszélye, az infláció fokozódása.” A szemleíró egyúttal rámutat: „A fia­talok behívása katonának, hogy részt vegyenek a koreai háborúban — egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek a vá­lasztási hadiárat során a lógnagyobb" há­borgást váltják ki a kormány ellen . • •” Nyereménybetétkönyvek sorsolása Budapesten 1953. október 25.én, szombat délután 3 órakor az Országos Ta­karékpénztár (V., Nádor u. 16. sz.) pénztártermében. A sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetét, könyv résztvesz, melyet 1952. szept. 30. napjáig váltottak. A sorsolás nyilvános!

Next

/
Thumbnails
Contents