Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-08 / 236. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1952. október 8. Kínai Népköztársasággal, az európai népi demokratikus országokkal — Lengyel- országgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus küztárA Szoi jeíMtsió Malenkov elvtárs megemlékezik a szovjet nép óriási teljesítményeiről a Nagy Honvédő Háborúban, majd megállapítja: Népünket az az eltökélt szándék* hatja át, hogy továbbra is önfeláldozódn dől' gozzék szocialista hazája javára s becsü- • lettel teljesíteni fogja történelmi feladatát a kommunista társadalom felépítését. (Hosszantartót viharos taps-) Ipar A háború előtti ötéves tervek éveiben ■megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alapján országunk kifejlesztette egész népgazdaságát és felkészült az aktív önvédelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogy he" lyes volt pártunk vezérfonala: az ország iparosítása. A Szovjetunió iparosítására irányuló politika megvalósításának döntő' jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából- Ez mentene meg hazánkat attól, hogy rabszolga sorsra jussonAhhoz, hogy népgazdaságunk újból el" érje a háború előtti színvonalat, bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari összter" meiés terén 1948-lwii, a széntermelés terén 1947-ben, az acél- és cementgyártás teréu 1948-ban, a nyersvasgyártás és olajtermel s terén 1949"ben, a lábbeli- gyártás terén 1950-ben, a gyapotáruk gyártása terén 1951-ben értük el, illetőleg haladtuk túl a háború előtti 1940-es év színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a háború nyolc-kilenc évvel, vagyis körülbelül két ötéves tervvel vetette vissza iparunk ■fejlődését. Iparunk háború utáni sikeres újjáépítésének és fejlesztésének eredményeképpen ipari termelésünk színvonala jelenleg jelem ékenyen meghaladja a háború •vó'ttit. Az ipar háború utáni sikeres, újjáépítése és fejlesztése eredményeképpen a Szovjetunióban az egy lélekre eső ipari termelés jelenleg felülmúlja a háború előtti színvonalat. így az egy lakosra jutó villamosenergia-termelés 1951-ben több mint kétszerese volt az 1940- évi sünvonalnak, a nyersvasöntés 50 százalékkal, az acélöntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cement- gyártás több mint kt'tszeresen, a gyapot- szövet-termelés 20 százalékkal, a gyapjú- szövet-termelés több mint 60 százalékkal, a papírtermelés 70 százalékkal stb. múlta felül az 1940. évi, egy lélekre jutó terhelés színvonalát. A beszámolóban ismertetett időszakban ■— különösen a háború utáni években — jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési technikai alapja, mind új vállalatok építése, mind a meglévő válla- bttok újjáalakulása révénA háború utáni években az ipar min- ágát új gépekkel és gépezetekkel látták el, tökéletesebb technológiai folyamatokat vezettek be, megvalósították a .tarmelés észszerűbb szervezetét- Ebben az időszakban a szerszámgépállomány — új, termelékenyebb szerszámgépekkel való kiegészítés útján — 2.2'?zerésére nőtt. íV hazai gépgyártás csupán a legutóbbi bárom év alatt körülbelül 1600 újtípusú wépet és gépezetet alkotott. A további technikai haladásért vívott l«arcban nagy szerepe van tudományunknak, amely találmányaival segíti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb feltárásában és jobb kihasználáséban. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatalmas, népgazdasági jelentőségű tudományos problémát. Abban az időszakban igen fontos eredménye volt a szovjet tudománynak az atomenergiater- melés módszereinek felfedezése. Ezzé] tudományunk és technikánk megszüntette nz Egyesült Államok monopolisztikus helyzetét ezen a téren és komoly csapást mért a háborús gyujtogatókra, akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták felhasználni azt, hogy' birtokában vannak az atomenergiatermelés titkának és az atomfegyvernek. A szovjetállamnak — miután rendelkezik az atomenergiatermelés reális lehetőségeivel — nagy érdeke, hogy ezt az új energiafajtát békés célokra, a nép javára használják fel, mert az atomenergia ilyenirányú felhasználása határtalanul kiszélesíti az ember hatalmát a természet elemi enői felett, a termelőerők növekedésének, a technikai és kulturális haladásnak, a társadalmi gazdaság növekedésének óriási lehetőségeit tárja az emberiség elé. A szovjet tudomány és technika nagy sikereiről tanúskodik a Sztá- lili-díjak évenkénti odaítélése kiváló tudományos munkákért, találmányokért és termelő munkamódszerek tökéletesítéseiért. A tudomány, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság 8470 dolgozóját tüntették ki a Sztálin-díjas megtisztelő címé" velEzek a Szovjetunió ipari fejlődésének alapvető eredményei a beszámolóban ismertetett időszfek alatt. A legközelebbi évek feladatait iparunk fejlesztése terén a Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves tervre vonatkozó előirányzatok tervezete fejti ki, amelyet a kongresszus elé terjesztenek. Ezek a feladatok abból állnak, hogy az ipari termelés színvonalát 5~ben—? t950-hez képest:—• körülbesasággal, a Mongol Népköztársasággal; 4. a szovjet állam védelmi erejének lankadatlan növelése s ama képességünk fokozása, hogy bármely agresszort megsemmisítőén visszaverjünk. (Viharos, hosszantartó taps-) belső helyzete lül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök termelésének körülbelül 80 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körülbelül 65 százalékkal kell emelkcd. nie. Ez a feladat az ipari termelés nőve. lésének terén azt jelenti, hogy 1955-ben — 1940-hez képest — háromszorosára emelkedik 'az ipar teljes termelése. Az ötödik ötéves terv új, nagy lépést jelent előre országunknak a szocializmusból a kommunizmusba vtdó fejlődése útján. (Viharos taps ) Malenkov elvtárs bíráljla az iparban mutatkozó hiányosságokat és kiemeli a munka termelékenysége emelésének feladatát. Pártunk * szocialista építés minden szakaszában lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéletesedésének. Főként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikerek, amelyeket a Szovjetunió termelésének fejlesztésében elértünk. 1940-től 1951-ig a munka termelékenysége az iparban 50 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka termelékenységének növekedéséből származott. Ugyanezen időszakban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a munlr'a termelékenysége. Mezőgazdaság A beszámolóban ismertetett időszak kezdetéig — vagyis a párt XVIII. kongresszusáig — a kolhozrendszer véglegesen megszilárdult országunkban, a kolho. zok megerősödtek és megingathatatlan a szocialista gazdaság rendszere, mint a földművelés egyetlen formája. A háború ideiglenesen feltartóztatta a mezőgazdaság fejlődését és nagy kárt okozott neki, különösen a volt megszállott területeken, ahol a hitlerista hódítók tönkretették és kirabolták la kolhozokat, gép- és traktorállomásokat és a szovho- zokat. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti területek kolhozai és szovhozai fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és a lakosságot élelmiszerrel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. A kolhozrendszer nélkül, a kolhozparasztok és kolhozparasztnők önfeláldozó munkája nélkül, magasabb fokú politikai öntudat és szervezettség nélkül nem tudtuk volna megoldani ezt a fölötte nehéz feladatot. A békés építésre való átmenettel kapcsolatban az a feladat állt a párt előtt, hogy megvalósítsa a mezőgazdaság minél gyorsabb helyreállítását és továbbfejlesztését. A párt a háború utáni időszak, ban különleges gondot fordított a kolhozok szervezeti-gazdasági megerősítésére, 'arra, hogy segítséget nyújtson nekik a közösségi gazdálkodás helyreállítására és továbbfejlesztésére s ezen az alapon növelje a kolhozparasztság anyagi jólétét. A mezőgazdasági termelőerők további fel. lendítése szempontjából nagy jelentősége volt a kis kolhozok egyesítésének, mert a nagy kolhozok sokkal sikeresebben bővíthetik ki és tökéletesíthetik a közösségi gazdálkodást. Jelenleg 97.000 megnagyobbodott kolhoz van az’ 1950 január elsejei 254.000 kis kolhoz helyett. A mezőgazdaságban tett párt. és kormányintézkedések megvalósításának eredményeképpen sikeresen leküzdöttük azokat a nehézségeket, amelyeket a háború és azt követőleg az 1946. évi erős aszály okozott, s rövid idő alatt helyreállítót, tűk és túlszárnyaltuk a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát. Földművelésünk mind szakszerűbbé, mind termelékenyebbé válik, s mind több és több áruterméket termel. Fontoljuk meg földművelésünk fejlődésének ezt a fontos sajátosságát. Most. amikor a gabonaproblémát sikeresen megoldottuk, a földművelés eredményeit már. nem ítélhetjük meg a régi módon, csupán a termelt gtibona mennyisége alapján. Mint az idézett adatokból látható, a gabonatermelés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa, az ofajosnövények, a takarmányfélék és más mezőgazdasági növények termelésének fejlesztésében is nagy sikert értünk el. Korszerű földművelésünk minőségileg megváltozott, gyökeresen különbözik a régi, kistermelékenységű külterjes földműveléstől. Míg a Szovjetunióban valamennyi mezőgazdasági növény 1950. évi vetésterülete 1.4.szerese volt az 1913. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete öt százalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék és kobakosok vetésterülete több mint 2.4-szeresre, a takarmánynövényeké pedig több mint 11-szeresre szökött fel. A növénytermelés árutermékének összár, tékéből jelenleg több mint 40 százalék az ipari növényekre esik. Durva hiba lenne tehát, ha a földművelés sikepeit csak a gabonafélék termelési színvonala alapján ítélnénk meg. A háború utáni években n'agy figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságnak új technikával való felszerelésére. Éneikül nem oldhattuk volna meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének feladatát. Malenkov elvtárs beszélt a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről és az ötödik ötéves tervben előirányzott fejlődésről.. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyeknek megoldása a termés, hozam további emelését, az állattenyésztés hatalmas fejlődését íogj'a biztosítani. Majd igy folytatja: Fárt-, szovjet, és mezőgazdasági szerveink a mczőgazd'aság háború utáni újjáépítése és fejlesztése során megjavították a kolhozok a gép. és traktorállomások és a szovhozok vezetését. Ezen a téren azonban még mindig 'akadnak hibák és hiányosságok. Melyek a hibák és a hiányosságok a mezőgazdaság vezetése terén, s mik itt a feladatok? Elsősorban rá kell mutatni arra, hogy egyes vezető funkcionáriusok — különösen a kis kolhozok egyesítésével kapcso. latban — helytelenül, fogyasztói szemszögből kezelték a kolhozépítés kérdéseit. Olyan javaslatokkal álltak elő, hogy fokozott ütemben valósítsák meg a kolhozok lakosságának egyesítését nagy kol. hozfal vakban hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépületeket és lakóházakat, s emeljenek új helyen nagy „kolhoz- lakótelepeket'“ és „kolhoz-városokat , ,mezőgazdasági városokat". Ők ebben látták a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításának legfontosabb feladatát Ezeknek *az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeledkeztek a kolho. zok fő termelési feladatairól a másodla. gos fogyasztói feladatokat helyezték előtérbe: a kolhozok mindennapi élete berendezésének feladatait. A beszámoló meg rámutat néhány hiányosságra és leszögezi: A kolhozokban be kell vezetni a jövedelemelosztás haladóbb rendszerét. A kolhoz tagjai között az artyel jövedelmei a javukra- írt munkaegységek, valamint B brigádjuk, munkacsapatuk vagy a saját maguk által elért tényleges terméseredmények arányában kell elosztani. Ez. rnódot nyújt majd a munkatermelékenység^ jelentékeny emelésére, az egyenlősdi végleges megszüntetésére és elő fogja segíteni a munkaegység értekének további emelkedését. Elvtársak! Mindannyian örvendünk szocialista mezőglazdaságunk óriási fej. lődésének. Földművelésünk és állattenyésztésünk ma újabb hatalmas fellendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli években gazdag technikával felszerelt kol. hozaink, gép- és traktorállomásaink és szovhozaink még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésében; élelmiszcrbőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő köny- nyűiparunk számára. (Hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs foglalkozik 'az áruforgalom, a közlekedés és a hírközlés kérdéseivel, majd a takarékosság kérdésére tér át. A takarékosság a népgazdaság további fellendítésének igen íontos eszköze A Svovjetúnió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik. Ezért pártunk miu- dig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú takarékosságért folyó küzdelemre, s a takarékosságot a gazdaságon belüli felhalmozás megterem télié és a felhalmozott eszközök helyes felhasználása fontos feltételének tekinti. A takarékosságnak — mint a szocialista gazdálkodás módszerének — nagy szerepe volt az or. szúg iparosításában. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe, s ezzel egyidejűleg rendszeresen csökkentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozottabb jelentőségű. Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket érünk el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében, annál nagyobb eredményeket érünk el a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. A beszámoló foglalkozik azokkal a hibákkal, amelyek a szovjet népgazdaság különböző ágaiban munkaerő-, anyag-, vagy pénzpazarláshoz vezetnek c-s megállapítja „ feladatokat. A feladat az, hogy véget .vessünk a gazdasági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gazdálkodás terén mutatkozó gondatlansággal és pazarlással szemben. A legszigorúbb taka_ rékosság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és pártmunkánk középpontjában kell állnia. Fáradhatatlanul gondoskodnunk ke;l arról, hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocialista tulajdon óvásának szellemében neveljük. Gyökerében ki kell irtani minden felesleges anyag- és munkafelhasználást, valamint pénzkiadást és rendszeresen biztosítani kell a termelési önköltség- csökkentés feladatának teljesítését és túlteljesítését. Fokozni kell a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökkenteni kell az általános J;ölt«égeket az iparban,- az építkezésnél, a közlekedésnél, a mezőgazdaságban, a kereskedelmi, begyűjtő és értékesítő szervezeteknél, határozottan meg kell valósítani az állami és gazdasági gépezet egyszerűsítését és olcsóbbá tételét, fokozni kell a rubelellenőrzést a pénzügyi szervek részéről; továbbá az ellenőrzést a gazdasági tervek teljesítése és a takarékosság elvének betartása felett- Gazdasági kádereinknek a tökéletességig el kell sajátíta- niok a szocialista gazdálkodás módszereit; kötelesek einelhi technikai és gazdasági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítani a termelési módszereket; felkutatni, megtalálni és felhasználni a népgazdaság mébé- ben rejlő tartalékokat. A népgazdaság fejlesztése terén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége van a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének. A párt mindig nagy figyelmet fordított a verseny megszervezésére és azt tartotta, hogy a szocialista munkaversenyben az a legfontosabb, hogy előrelendítse a4 elmaradottakat, hogy azok elérjék a legjobbak munkájút- Társadalmunk viszonyai közepette a szocialista építés minden szakaszán óriást szerepel van a munkában a példamutatásnak. A szovjet emberek saját tapasztalataikon nap mint nap arról győződnek meg, hogy a termelés jobb megszervezése, az új technika bevezetése, a mindenfajta tökéletesítés és találmány feltétlenül azzal jár, hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen akad példája a dolgozók alkotó kezdeményezésének, amely biztosítja ;£ szocialista termelés szüntelen növekedését és tökéletesítését. (G. M. Malenkov eivtárs előadói beszédének további részét lapunk holnapi számában köböljük.) ü munka új sikereivel köszöntik megyénk dolgozói az SZKP XIX. kongresszusát A borsodi üzemek dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepük a világtörténelmi eseményt, Lenin és Sztálin pártjának XIX. kongresszusát. A Diósgyőri Kohászati Üzemekben a durvahengermű gerendasor! brigádjai megfogadták, hogy S0C0 tonnát hengereinek terven felük Cigány Vince hengerész brigádja szombaton a ,,C” műszakon 136-4, Váraljai Ká_ roly hengerész brigádja a ,.B” műszakon 130.2, Szatmári János hengerész brigádja az „A" műszakon 105-3 százalékra teljesítette napi tervét. A kovácsmű gyárrészleg dolgozói vállalták, hogy tervüket december 20-ra befejezik. J&borcsik Imre tengelykovácsoló brigádja 6.8 tonna, Balázs Sándor brigádja 5.2 tonna, Kerekes Antal fazonkováesoló brigádja 38 tonna anyagot kovácsolt terven felül. A diósgyőri elektroacélműben Kis Károly kitűnik abban a mozgalomban, amelynek célja a kemencék gondos karbantartása. „Adj át jobb kemencét, mint amilyent átvettél” — ez a mozgalom jelszava. Ennek hatására a selejtet és a programeltérést az első félévi átlaghoz képest 25 százalékkal csökkentették. Jelentősen, csökkent a tervszerűtlen kemence, állás is- Az elektroacélmű termelés*! a kongresszusi felajánlások teljesítése eredményeként az utóbbi napokban jelentősen emelkedett A XI. kemencének 24 órára tervezett javítását a kőművesek és a sze' relők 9 óra alatt végezték et A XI« kemence kedden már 30 tonnával túlteljesítette esedékes havi tervét. Az elektroacélmű október 7-ig esedékes havi tervét 1.4 százalékkal túl’ teljesítette. Jobb munkával, a termelési eredmények növelésével köszöntik a tná- lyl téglagyár dolgozót Is az SZKP XIX. kongresszusát. Vállalták, hogy a nyersgyártó gépeken dolgozó brigádok negyedévi tervüket 433 000 téglával túlteljesítik, a Nádas-brigád ebben a negyedévben naponta 3880 tég7 Iával többet hord ki, a Szabó karban-* tartó brigád a gépáHásl időt 20 százalékkal csökkenti és havonta 24 gép- fűtési órát takarít megNyolcszázezcp ember vett részt a Berlinben tartott ünnepi felvonuláson Berlin lakossága nagy lelkesedéssel és harcos elszántsággal ünnepelte meg október 7_ét, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának harmadik évfordulóját- Németország demokratikus nemzeti frontja Országos Tanácsának felhívására 800.000 ember, köztük 50.000 nyugat- berlini és nyugatnémetországi lakos vett részt az ünnepi tüntető felvonuláson. Az ünnepséget Correns tanár, a Nemzeti Front Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, aki beszédében köszöntötte a külföldi vendégeket, élükön N. M. Svernyiket, a szovjet nép küldöttét, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, a nagy Sztálin közeli munkatársát. Correns tanár beszéde után megkezdődött Berlin lakosságának ünnepi felvonulása. A menetoszlop élén a berlini üze" mek legkiválóbb sztahanovistái haladtak, nyomukban a népi rendőrség, szára»földi, tengerészeti és *. légi kötelékeinek1 tagjai vonultak- ?í.; Az ünnepi felvonulás a késő délutáni órákban ért végetOktóber 7-én, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának harmadik évfordulóján kegyeletcs ünnepség folyt le Berlin-Treptowban az elesett szovjet tüsök emlékművénél. Ä Német Demokratikus Köztársaság fe a Német Szocialista Egységpárt vezetői, valamint a Berlinbe érkezett külföldi küldöttségek kedden délelőtt, megkoszorúzták az emberiség szabadságáért hősi halált halt szovjet katonák és tisztek síremlékét. A szovjet küldöttség koszorúját N, M. Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke helyezte *’ az emlékmű talapzatán. Növekszik a bomlás a koreai fronton az agresszorok csapatai körében Phenjan (TASZSZ) A „Mincsu Csőszön“ című újság cikket közöl, s ebben számos olyan tényt hoz fel, amely arról tanúskodik, hogy romlik a szellem az „ENSZ-csapatok“ katonái körében. A Koreában harcoló amerikai, angliai, ausztráliai és Fülöpszigeti egységek fogsigbaesett katonái gyakran számolnak be arról, hogy az „ENSZ-csapatok“ katonái kelletlenül indulnak ütközetbe,, Növekszik a háborűellenes hangulat a Li Szín Man-féle zsoldosok körében is. Egyre gyakoribb az öncsonkítás; Az amerikai csapatok vesztesége Koreában Peking (Uj Kína) Az amerikai agresszorok „fényes győzelmeket“ koholnak és kicsinyítik jelentéseikben az amerikai csapatok vesztesé, geit. A koreai és kínai népi erők csupán augusztusban 10.816 amerikai katonát semmisítettek, vagy sebesítettek meg. Azonban az amerikai külügyminisztérium által július 30-tól szeptember 3.ig kiadott veszteség jelentésekben szereplő elesett és sebesült katonák száma csupán 2.987, A többi hétezernyolcszázhuszonki- lencről nem adnak számot. Robert C. Miller a „United Press“ tudósítója a newyorki „Daily Compass“ augusztus 11—í számában megírja, hogy a múlt ősszel a tengerészeti légierők egyik rajával részt vett egy Észak.Korea ellem légitámadásban, amelynek során három tehergépkocsit elpusztítottak nyolcat pedig megrongáltak- A légi raj azt jelentette, hogy a koreai-kínai erők 54 tehergépkocsiját semmisítette meg, az amerikai 5. légierő parancsnokságának közleményében pedig hatszázhetvenhárom elpusztított tehergépkocsi szerepel. Ez hatvanszoros túlzás,. Robert C. Miller közlése szerint Vart Fleet, az amerikai 8. hadsereg parancs1 noka múlt ősszel a különféle egységek parancsnokainak egyik gyűlésén kijelentette .hogy ha hinne azokban a szám1 adatokban amelyeket az egységek parancs* nokai a koreai és kínai népi erők veszteségeiről jelentenek, „nem volna egyetlen élő kínai, vagy északkoreai sem, aki cl * lenállhatnta.“. Legutóbb a középső arcvonalon Kum* szontól délkeletre lévő magaslatokért vívott harcokkal8 kapcsolatban Fred Painton, az „United Press“ tudósítója szeptember 11-i táviratában azt írta, bogy a „koreai-kínai népi erők golyói a magaslatok egyikéhez vezető árkot ijesztő sír1 gödörré változtatták. Elesett katonák leszakított karja, lába feje hevert a földön ...“ Ugyanez a tudósító később mégis azt jelentette, hogy „ezek a harcok majdnem négyezer főnyi veszteségébe kerültek a vörösöknek“. Ilyen bárgyú önámítással leplezik vereségeiket az amerikai agresszorok, \
