Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-05 / 234. szám
A KOMMUNIZMUS VILÁGÍTÓ FAKLYAJA VNé'V'v' VV' Moszkva énszdzados látképét megváltoztatják Vs #1 magasépületek. Lsek <13 épitömürdazeti alkotások liarmőáikman fonják egységbe a. magasépít- kesés előnyeit, a gyönyörködtető küllő formával. Képünk a SziiMlensek téri magasépületet Ábrázolja, MOSZKVA ÚJ ARCA A TURKMÉN-CSATORNA ÉPÍTÉSÉ LEHIH elvtárt így szólt Fajrcggyinhcz: — Eljöttetek Moszkva, ha a kongresszusra és mindenki elmondotta a magáét, csak 'te hall. gatsz egyedül. Mondjál hit te is valamit bari. tóm. Hogy éltek, mire vártok, mit hoz majd nektek az idő? Fajreggyin sírvafo\adt ét megszólalt: — ELVTÁRS, mit mondhatok nektek én, az Aballa nemzetségből származó turk mén? Mit várjunk, az időtől, amikor az idő elviszi k^tjaink- ból az utolsó csepp vizét és homokkal- borítja el a szőlőskerteket? Nem hiá. ba nevezik országunkat Kara-Kumnak (Fekete homok). Nincs víz’ Allah tíz k°nyőknyi milyen kiszárította földünketMit tegyünk, elvtárs? Ezért hallgatok éri a nagy kongresszuson. Lenin elmosolyodott és így válaszolt: — LESZ VÍZ 6. Kara. Kumbarií • . ..És egyszer csak, Fajreggyinhez' eljutott a hír, hogy Turkméniáca mérnökök, gépek r jöttek- A bolsevikek elhatároz- ták, hogy vizet hoznak a sivatagba... «... Két évvel ezelőtt, 1950 szeptember 12.én jelent meg a Szovjetunió kor. arányának határozata a Turkmen Főcsatorna építéséről. " , . ' A csatorna építése 1957-ben fejeződik be. Ez lesz a .világ legnagyobb csatornája. Hossza 1100 kilométer. Az Amu-Darja, alsó folyásán!!, , a ■ Táhia. Tas hegyfoknál kezdődik, végighalad a Kara.Kum-sivatagon és Krasznovódszk város közelében torkollik 'a Kaspi-tengerbe. A Kara,Kum-sivatagot hatalmas ötttőzőcsatorriaJiálósat borítja be, amely 1200 kilométer hosszú lesz, A csatorna 1.300.000 hektárnyi új termőföldet fog öntözni' és a Kara. Kum hétmillió hektárnyi legelőjét fogja ellátni vízzel. Vizet ad a nyugat, turkméniai városoknak és üzemeknek, nyomában hétsseresére-nyolcszorosára emelkedik a Turkmen SzSzK.ban a gyapottermclés, A Turkmen Főcsatorna korunk egyik legnagyszerűbb hidrotechnikai léte. «ítmenye less. Gondoljuk csak el, hogy a hossza tízszer akkora lesz, mint a nemrégiben megnyitott Lenin-csatornáé. A Turkmen Főcsatorna építésénél több mint 500 millió köbméter földet kell megmozgatni. . A hatalmas arányú munkát óránkint másfélezer köbméter teljesítményű földszivattyúk, lépkedő exkavátorok. 25 tonnás billenőkocsik, nagyteljesítményű automatizált betongyárak végzik. Aki egy évvel ezelőtt látta az Amu-Darja folyónál a Tabia-Tas begy- tokot, ma nem ismerné fel ezt a helyet. A sivatagban új város keletkezett — Tahia-Tas. Az Amu.Darján kikötő' épült, már dolgozik az első portáldaru és folyamatban van a második daru szerelése. Befejeződött a vasútvonal építé. se, a teherszerelvények most, már közvetlenül a tahia.tasi vízierőmű építkezésé, hez szállítják a rakományt. Egyre több és több gép érkezik az építkezéshez. A csatorrta másik végén, a kis Kazandzsik város körzetében anyagi, technikai bázis alakul. Nagy mértékben folyik a lakás-, vasút., raktár., műhely, áramtelcp. és vízvezetéképítkezés. Rövid időn belől megkezdődik a sivatagon keresztül az első autóutak építése. A sivatagban, a csatorna egész útvonalán több mint száz expedíció végez kutatásokat. A Sztálingrád alól, !a Lenin hajózható csatornától érkezett építők példát mutatnak a sztahanovista munkában. A vol.ga.doni exkavátorkezelők, talajgyalú. kezelők, szereló'k naponta jóval túlteljesítik munkanormájukat. A turkméniai hatalmas békeépítkezés Határidőre be fog - fejeződni. Megvalósul ia turkmén nép évszázados álma a vízről . . .! gépesített mocsárlecsapolás As ötödik ötéves terv nagyszabású moosárteésápolási munkát ír elő BfdtormstHdban. A mocsaruk lecsapolám által termékennyé tett terület*** ötéves terv folyamán 40—45 százalékkal növekszik meg. Képünk a „Ponoin'arenko"-kolhoz gépi erővel készülő lecsapoló oM- iürnájit mutatja be. MEGVALÓSULNAK A NAGY CÉLKITŰZÉSEK S*. O. Petrov népnerelő a ^Sztálin“ vasgyár vízturbinaműhelyének párt. titkára beszédet tartott az ifjúság számára az SZKP XIX. Kongresszusiról. A XIX. pártkongresszus fogja jóvá. hagyni a Szovjetunió fejlesztését szolgáló '1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveket — kezdte beszámolóját — Az új ötéves terv előírja a népgazdaság nagyarányú fellendítését, a nép életének további megjavítását és kulturális színvonalának emelését, ■— Gondolkozzatok el az irányelvek számadatain! A negyedik ötéves tervben előírt 48 százalékkal szemben az ötödik ötéves terv éveiben legalább 70 száza, lékkai fog növekedni 'az ipari termelés. A tőkés országokban ugyanekkor csak a hadiipar fejlődik. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok költségvetésének több mint háromnegyed részét katonai kiadásokra fordítja. —- Az új sztálini ötéves terv a köm. munizmus építésének nagyszabású pro. gramja. A párt benne célul tűzi ki a fém, a szén, oz olaj, a gépek, a viíla- mosenergia és a tömegszükségleti cikkek termelésének rohamos fokozását. A sző. cialista mezőgazdaság is még jobban lel fog virágozni. — Az irányelvek olyan számadatokat is tartalmaznak amelyek különösképpen érintik a „Sztálin“ vasgyár dolgozóit. Az új ötéves terv során a gőzturbina, gyártást 2.3-szcresérc, a vízturbinagyár. tást 7.8.szeresére kell növelni.™ Petrov elvtárs ezeket a szavakat már a nagy falitérkép előtt állva mondja. Gorkij, Kujbisev, Sztálingrád... Vörös zászlók láthatók az Angarán, a Kámán és a Narván, Kahovka és Min. gecsaur helyén. A kis zászlók az új vizierőműveket jelzik. A hallgatóság előtt feltárul a szovjet haza holnapja. Pctrov népnevelő elmondja, hogyan valósul meg az ország villamosításának lenini-sztálini terve, a természetátalakítás nagyszabású sztálini terve. Az ötödik öt. éves tervben hagy lendületet vesz a vili. erőművek és az. öntözőrendszerek építése. Üzembeheiyezik az óriási kujbisevi vízierőközpontot, -új villanyerőműveket helyeznek üzembe a Kámán, az Irtiszen és a Kaukázuson túl. Tovább folyik majd a sztálingrádi, kahovkai és a többi nagy vizierőmű építése. Egy közbeszóló: •— Miért van olyan nagy jelentősége az Angara vízkészleteinek? — Az Angara gyorsfolyású hegyifolyó — válaszolja Szergej Oszipovics Petrov. Energiakészlete világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. Ráadásul magas, sziklás partja megkönnyíti a gát. építést. ★ ■— Csentünk új, minden eddiginél bonyolultabb és felelősségteljesebb feladat előtt áll, — folytatja Petrov elv. társ. Lényegesen emelni keil műhelyünkben a munka termelékenységét és alap. vetően át kell alakítani a technológiát. A „Sztálin“ vasgyárnak óriási kapacitású vízturbinákat kell gyártania a kujbisevi vizierőmű számára. Miféle gépek lesznek ezek? Képzeljetek cl egy 15Ö kilogrammos csavart. Nincs ember, (aki daru nélkül felemelné. Egy ilyen csavar csak kis alkatrésze lesz ennek az óriási turbinának. Csak a vezérlőmű lapátjainak megmunkálásához négy évre volna szükség a mai technikai feltételek mellett. Már pedig nekünk 1953-ig teljesítenünk kell az egész megrendelést. Hol van itt a megoldás? Uj, nagyobb teljesítőképességű munkagépekre van , szükséig. Ilyen gépeket máris gyártanak számunkta a ,,Szverdlov“ gyárban. Ráterelődik a aaó arra, hogy a fjatal vízturbitíaépítők milyen munka, sikerrel fogadják a XIX. pártkongresz- s’zust. — Gyárunk dolgozói — jelenti ki Petrov elvtárs —, felemelt vérscnyfcl. ajánlást tettek a pártkongresszus tiszte, létére. A felajánlás egyik pontj'a így I szol:, ,,A gyár határidő előtt teljesíti szeptember havi vízturbinagyártási tér. vét cs egész sor gyártmánynál csökkenj a termelési ciklus idejét.“ Rendszeresen javítsa a szénlelőhelyek kiaknázásának módszereit. Nagyobb mértékben alkalmazza a legújabb bányagépekei és mechanizmusokat a szénipar komplex gépesítés további technikai átépítése és a munka termelékenysége növelésének biztosítása érdekében. Minden eszközzel fejlessze a széntermelés legnehezebb testi mnnkát kívánó fo. lyamatainak. mindenekelőtt a szén- padokon a jöveszlés, az előkészítő vágatmélyítésnél á szén és kó'zeíra- kodás gépesítését és nagyobb mértékben alkalmazza a szénpadok dúcolásinak gépesített módszereit. (A Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetéből.) Igen, a gyárban a kongresszusi munkaverseny láda uralkodik. A napokban útnak indítottak egy turbinát Mingecsaurba. Teljes erő--el folyik a gorkiji és kámai vízierőművek gépeinek előállítása... AZ IPAR FEJLŐDÉSÉNEK ÜTEME ÄZ EGYESÜLT BLLfiMGKDAH A SZOIJEJUMÓBAS „A jelen (ötödik) ötéves terv ismételten bebizonyít km* egész világnak a szocializmus -nagy életerejét, a szocialista gazdasági rendszer vita ihatatlan fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Ez as ötéves terv a békés gazdasági és kulturális építés terve-" (A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. #sf ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetéből.) A Szovjetúnió ipara olyan fejlődési utat tett meg, amely elképzel* hetetlen a kapitalista országokban. Lnnék alapvető oka az, hogy a kapitalista országok nem a saját akkumul adós forrásaikra, hanem a profitra támaszkodnak és mindenekelőtt az, hogy a könnyűiparral kezdődő iparosítás csak fokozatosan képes megteremteni a nehézipart. Ezzel szemben * Szovjetunió a nehézipar megteremtésével biztosította a könnyűipar kifej* lesztésétA két gazdasági rendszernek: a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszernek ellentétes volta, a szocialista gazdasági rendszer vita** hatatlan fölénye a kapitalista rendszerrel szemben világosan láthatói ha összehasonlítjuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének dinamikáját (százalékban, 3929-béz viszonyítva): Év Egyesült Államok Szovjetúnió 1929 100 100 1930 80.7 129.7 1931 68.1 161.9 1932 53.8 184,7 1933 64.9 201-6 1934 66.4 238.3 1935 75.6 293-4 1936 88.1 382.3 1937 92.2 424.0 1938 72.0 477.0 SztáCin elvtárs már 1939-ben, mondott beszédében megállapította: országokat a termelés technikája és AMERIKAIBAN, — amelynek gaz. dósága a kőt világháborúban nem szenvedett kárt, hanem ellenkezőlég: alaposan megszedte magát — az utolsó húsz év során az ipari termelés évi átlagos növekedése 2 százalék volt. Amerika ipari terme, lése a második világháború után csökkent és alacsonyabb színvonalon vau, mint volt 1943.han. Pedig az állami költségvetésből kapott jutta." tások, a „Marshalí-terv“ keretében lebonyolított szállítások fokozott mértékben támogatták az Egyesült Államok iparát. _\ koreai fegy veres intervenció után lényegesen emelkedett az egész Ipari termelés indexe. Ennek ellenére az 1950. évi ipari termelés általános színvonala mind. össze 83.7 százalékát teszi ki az 1948. évi színvonalnak. Az Egyesült Államok háborúutáni ipari termelésének dinamikáját a következő táblázat mutatja: Év Százalék, 1943.hoz viszonyítva: 1948 80.3 1949 73.6 1950 83.7 Bolsevik Párt XVIII. kongresszusán „Túlszárnyaltuk a főbb kapitalista az ipari fejlődés üteme tekintetében“, A SZOVJETEK ló IPAKA a má* födik világháború előtti sztálini öt* éves tervek — n szocializmus felépí- tése- — folyamán évente átlagosan 20 százalékkal növelte a termelést. A háború úté) ni első ötéves terv idején az emelkedés évente átlag több mipX 22 százalékot tett ki. As ipar háborúutáni alakulásának legfontosabb sajátossága, a győri» fejlődés. A Bolsevik Párt és Sstáíití elv társ a háború után döntő felgdaé* ként éppen a gazdasági fejlődé,9 gyorsítását tűzte ki. 4~ ötödik ötéve3 terv időszakéiban az ipari termeién színvonala. érről-évre nagyobb mér- tékben növekszik, öt esztendő glatt körülbelül 70 százalékkal kell növés kölnié, az 1950. évihez képeit. A Szovjetunió háb-.rüutánl ipari termelésének dinamikája a következő képet mutatja: Fa' Százalék, 1940-hez viszonyítva: 19/,8 115 1949 Hl 1950 Ili Ugyancsak 1939-ben, « Bolsevik Párt XVIII. kongresszusán mondót í a Sztálin elvtárs: „Csakis abban az esetben, ha gazdaságilag túlszárnyaljuk n főbb kapitalista országokat, csakis akikor számíthatunk arra* hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, nogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy áttérjünk rií kommunizmus első szakaszáról annak második szakaszára”. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a szocializmus országa diadal« másán halad előre a Sztálin elvtárs által megjelöli* úton. — a kommunizmus felé. EMBER HELYETT GÉPEK A Donyeerme dencében már az élővé járok munkáját is gépesítették. .4» eddig kézierővel végzett munkát hatalmas meddőrakodógépek végzik. Ké. púnk az Any es zemzki-bánija egyik rned d őrafoM óg épét ábrázolja.
