Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-30 / 255. szám
Nagygyűlés Béri miseit a magyar korifiáiiykiildöttség tiszteletére BerliD, október 28. (MTI) A Rákosi Mátyás vezetésével Bér. linben tartózkodó magyar kormányküldöttség tiszteletére kedden délután nagygyűlést tartottak a berlini Német Sportcsarnokban. A nagygyűlésen, amelyet Németország Demokratikus Nemzeti Frontjának országos tanácsa hívott össze, sokezer főnyi közönség vett részt. Az iinne. pélyesen feldíszített sportcsarnokoi a Szovjetunió, a Magyar Népköz_ társaság és a Német Demokratikus Köztársaság lobogói ékesítették és falain német és magyar nyelven a következő jelszó volt olvasható: „A magyar és a német nép együtt küzd a Szovjetunió vezette fcéke-világtá- borban". Viharos éljenzés támadt, amikor Rákosi Mátyás, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Gero Ernő és Ki«« Károly miniszterek kíséretében Grotewohl minísz. terelnökkel, Dieckmannal, a népi kamara elnökével, Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettessel, dr. Cor- renssel, a nemzeti front országos tanácsa elnöksége elnökével, továbbá a kormánynak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Irodájának, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének tagjaival, nemzeti-díjasokkal és a munka hőseivel a Sport, csarnokba lépett. Az elnökségi emelvény első sorában Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Kiss Károly, Haj dá József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság berlini diplomáciai missziójának vezetője, Otto Grotewobi, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, dr. Correns, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének elnöke, Walter Ulbricht, Heinrich Rau, Otto Nueehke, Lothar Holz és Paul Scholz min i# ztere look hei yet :e. sek, Hermann Matern, Franz Dahlem és Wilhelm Zaisser, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Irodájának tagja, Georg Dertinger külügyminiszter és Friedrich Ebert, Berlin főpolgármestere foglaltak helyet. A nagygyűlést a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti himnuszainak elhangzása után Correns, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a német fővárosba érkezett magyar vendégeket. Üdvözölte ezután a Német Demokratikus Köztársaság kormányának megjelent tagjait és a diplomáciai missziók jelenlévő vezetőit- Correns a magyar vendégek látogatását mint a magyar és a német nép barátságának újabb bizonyságát méltatta, majd átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Rákosi Mátyás az alább: beszédet mondotta: Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a berlini Német Sportcsarnokban — Kedves Elvtársak! Berlin dolgozói ! — Engedjék meg, hogy útadjam önöknek mind a magam, mind a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar dolgozó nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat. Egyben felhasználom az alkalmat, hogy megköszönjem a rokon, szenvnek és a szeretetnek azt a sokféle megnyilvánulását, amelyet itt láttunk és minden alkalommal örömmel tapasztalunk. A mi látogatásunk célja a német és magyar dolgozó nép barátságának elmélyítése. Két nép barátságának legszilárdabb alapja a közös célkitűzés, az érdekek azonossága- Hogy ezek az alapfeltételek a német és a magyar dolgozó nép ál. lámában megvannak, arra világos bizonyíték az elmúlt hét esztendő története. Engedjék meg, hogy röviden beszámoljak a magyar dolgozó nép fejlődéséről az utolsó hét esztendőben. — 1945 tavaszáig, amikor a Szovjetunió hősi hadserege nehéz áldozatok árán felszabadította hazánkat, Magyarország elmaradt mezőgazdasági ország volt. Termékeny földjének nagy része * feudális grófok, bárók és püspökök kezén volt. Ugyan, akkor a kilencmillió lakos közül hárommillió nincstelen volt, ahogy ná. lünk mondták: hárommillió koldus. — Az ipari munkásság teljesen jogfosztott, bilincsbevert volt. Az ország csatatér volt és legtöbbet szenvedett fővárosunk, Budapest, amely, nek házai 72 százalékig meg voltak rongálva és jórészt elpusztultak. A Duna gyönyörű hidjai végig az országban fel voltak robbantva. Nem volt vasúti közlekedés és a fővárosban nem volt, villany., gáz-, vízvezeték. Ebből a mélységből emelkedett fel a Szovjetunió nagylelkű segítségével, * Magyar Kommunista Párt, vezetésével a magyar dolgozó nép. A nagy- birtokosok földjét kiosztottuk a falusi szegénység és a dolgozó parasztság között. 1947—48 folyamán létre, jött a szerves munkásegység. A Szociáldemokrata Párt egyesült a Kommunista Párttal. Amikor a politikai harc eldőlt; az újjáépítés munkájáról áttérhettünk a szocializmus alap. jainak tervszerű lerakására. — Ez alatt a rövid néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott hazánk arculata. El lehet mondani, hogy iparral rendelkező mezőgazda- sági országból komoly mezőgazda. Sággal rendelkező ipari országgá váltunk. (Taps-) —- 1952 szeptemberében az utolsó háború előtti évhez, 1938-hoz képest 645.000-rel nőtt a keresők száma. El. tűnt a hárommillió koldus, eltűnt a munkanélküliség és helyette inkább munkáshiány jelentkezik, mint fejlődésünk egyik fékje. Gyáriparunk több mint háromszorosára növekedett, ezen belül a nehézipar négy. szeresére, szén. és acéltermelésünk több mint kétszeresére nőtt. 1952 legutolsó negyedévében gyáripari termelésünk 24-3 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az egy főre eső széntermelés tekintetében Magyarország megelőzi ni olyan kapitalista államokat, mint Franciaország; Ausztria, Olaszor. szág. A nyersvas- és acéltermelés terén megelőzi Japánt és Olaszországot. Alumíniumiparunk és petróleumtermelésünk gyors ütemben gyarapodik. Uj szocialista városokat építünk, amilyen Sztálinyáros, amelynek Sztálin elvtársról elnevezett vasműre iizembehelyezése után annyi vasat és Seélt termel majd, mint 1949.ben »gesz kohászatunk. Most építjük Budapesten új földalatti gyorsvasútunkat. A felrobbantott hidakat felépítettük és azok most szebbek és erősebbek, mint régente. A mezőgazdaságban megkezdtük a szocialista építést. Jelenleg a szocialista szektor, azaz a termelőszö. vetkezet és az állami gazdaság az or. szág szántóterületének 33.4 százaléka. A dolgozók egyre javuló szociális viszonyainak eredményeképen a csecsemőnalandóság n Horthy-kor- szakhoz képest 31 százalékkal csők. kent. Az ipari muukáscsaládoknál a születési arány 50 százalékkal emelkedett- 1951-ben kétszerannyi diák járt középiskolába és háromszorany- nyi az egyetemre, mint 1937—38-ban. Az egyetemeken 1937—38.ban a munkások és parasztok gyermekeinek aránya 3 százalék volt. Ez most 56 százalékra emelkedett -— Az 1938-ban megjelent • könyvek és brosúrák példányszáma 7.8 millió, 1951-ben 58.9 millió volt — Amilyen mértékben ismerték fel a munkások, parasztok, értelmiségiek, hogy az ország az övék, maguknak építik, olyan mértékben nőtt áldozatkészségük, fegyelmük és hoz. zátehetem: szaktudásuk is. Ehhez járult a Szovjetunió szakadatlan, önzetlen, baráti segítsége is. Ez a segítség nemcsak abban nyilvánult meg, hogy nyersanyagokat vagy legmodernebb gépi felszereléseket kaptunk. A Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátotta legjobb specialistáit-, gyártási módszereit. Tölteteivé tette, hogy magyar mérnökök, munkások; parasztok a Szovjetunióba menjenek tanulmányútra; vagy ottani egyetemeken, üzemekben sajátítsák el a világ legfejlettebb, leghaladottabb termelési módszereit. Ezek a mi sikereinknek legfontosabb rúgok Tér. mészetesen sikereink mellett bajok is vannak szép számmal. A felszabadulás óta gyakran volt szárazság miatt rossz a termés. A régi tőkés világ maradványai nagy számban élnek közöttünk és igyekeznek minden erővel hátráltatni fejlődésünket. Az amerikai imperialisták ég n déli ha. tárunkon garázdálkodó Tito-bandi. ták sok kémet, kártevőt. szabo*álót dobnak át határainkon. Saját tapasztalatlanságunk, éberségünk hiánya, a sikerei? okozta önelégültség is okoz bajokat. Az ilyen eseteket, meg saját őszinte önkritikánkat, amellyel bajainkat segítés céljából feltárjuk; az ellenség gyengeségünk jelének magyarázza. Az imperialista urak és propagandabérenceik nem veszik ész. re. hogy a dolgozó nép túlnyomó többsége hallani sem akar arról, amit ők ..felszabadításnak’' neveznek. A dolgozó nép tudja, hogy a régi rend visszaállítása újra elvenné a földhöz juttatott százezrektől a földet. Az ipari munkások nyakára visszarakná o tőkés jármot. Elveszne mindaz a jog. vívmány, kulturális fejlődés, amelyet a néni demokrácia adott — Elveszne hazánk függetlensége, szabadsága és csak a kizsákmányolás, a Pépelnyomás, a tőkések garázdálkodása lenne szabad, A mi dolgozó népünk ezért áll egvemberként az tmperlalistaellenes békét ,á borban. — Ezért írta alá több mint’ hétmillió emlier a békefelbívást. Ezért jegyzett több mint báromrodlió állampolgárunk békekölcsönt. Ezért van a dől. gozó nép elszánva, hogy szabadságát, függetlenségét, szocialista jövőjét szilárd szövetségben R felszabadító Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal vállvetve minden eszközzel megvédi. —• A német elvtársak az elmondottak után megértik, hogy a magyar dolgozó nép milyen feszült érdeklődéssel és rokonszenwel követi a Né. met Demokratikus Köztársaság fejlődését. Erről a fejlődésről lapjaink gyakran beszámolnak. A múlt évben az Ifjúsági Világtalálkozóra kiutazott fiatalok százai saját szemükkel látták ennek a fejlődésnek az -eredményeit. A magyar dolgozó nép az elmúlt bét és fél esztendő tapasztala, tai alapján megérti és méltányolja azt a nehéz és áldozatos munkát, amellyel a Német Demokratikus Köztársaság doigozó népe eltakarítja Hitler átkos örökségét, a szörnyű romokat és bátran, a jobb, szocialista jövőbe vetett bittel dolgozik »z újjáépítésben. Amikor értesültünk róla, hogy megteremtődött a műn- kásegység, a Német Szocialista Eg.V- ségpárt, azbnnal megértettük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe a munkásosztály vezetése alatt a helyes útra tért. A magyar dolgozó nép örömmel üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak minden siVop/n in >Jtéve» terv eredményeit. Nálunk is ismerik en. nek a tervnek új, nagy létesítményeit, a keleti vaskohászati kombinátot Fürstenbergben, a nyugati vas. kohqjíombinátot Brandenburgban, az Odera-—Elba-csatornát, a lauchhatn- meri kokszosító üzemet, végül, de nem utolsósorban, azt a gigászi épít. kezési munkát, amelyet Berlin újjáépítési programjával kapcsolatban kifejtenek. Tudjuk azt is, hogy az idén a falun is megkezdődött a szó. cialtzmus építése. A termelőszövetke. zetek száma növekszik. Számunkra nem kétséges, hogy a német dolgozó parasztság, felismerve a termelőszövetkezetek fölényét és gazdasági hasznosságát, egyre fokozottabb mértékben tér át a modern nagyüzemi termelés e módjára. Ismerjük a Né. met Demokratikus Köztársaság lakóinak, polgárainak egyre emelkedő életszínvonalát. Ismerjük azt a hatalmas kulturális fellendülést, amely a Német Demokratikus Köztársaság minden táján tapasztalható, öröm. mel üdvözöljük a nagyszerű német ifjúság lendületét, amellyel egyem- berként, lelkes áldozatkészséggel támogatja a német dolgozó nép újjá. építési munkáiát és felemelkedésének hatalmas ügyét. — Azt is tudjuk, hogv a hatalmas Szovjetunió ugyanúgy segíti minden rendelkezésére álló eszközzel a Német Demnfefstikns Köztársaság dolgozó pépét, min* ahogy ezt velünk tette, Mindnnnyiunk szeretett, bölcs vezére; Sztálin elvtárs. a fasiszta barbárok legszörnyfibb garázdáikévá, «a közepette 1« megkülönböztette a német népet Hitlc-től és csatlósaitól. Tudjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sorozatos és növekvő gazdasági és kulturális sikerei ugyanolyan mértékben, mint nálunk, a Szovjetunió és a bölcs Sztálin segítségére és támogatására vezethetők vissza. A német munkások, parasz. tok, értelmiségiek és iflak felismerték, hogy az az egyedüli helyes út. amelyen a Szovjetunió vezette szocialista államok járnak. Ezért el van_ nak szánva, hogv ha kell; fegyverrel, ha kell, körömmel és foggal megvédik újonnan szerzett eredményeiket, éppen úgy, mint a mi dolga, zóink. Az is világos számunkra, hogv a Német Demokratikus Köztársaság népe egvemberként áll a béke védelmezőinek táborában, elutasítja az imperialista háborús uszífókat. Ingatag e’emek, árulók itt is akadnak-, de a dolzozó nép zöme biztosan és erősen áll a demokrácia és a. szocial'z- mus nagy ügye mellett. Ez a mi benyomásunk rövid németországi tar. íózkodásunk nyomán és erről fogunk örömmel beszámolni a magyar dolgozóknak. (Taps) És itt őszintén meg kell mondanom, hogy az a rokouszenv, amelyet a magyar dolgozó nép a Német Demokratikus Köztársaság népe iránt érez, újkeletű. Azelőtt a magyar nép a hírhedt német „Drang nach Os- ten‘’-nek, a német imperialisták hó. Vitásainak és elnyomásának volt a tárgya, ami ellenszenvet és gyűlöletet váltott kj l>előle- A sok szenvedés és pusztítás, amelyet Hitler fasisztái okoztak hazánkban, még soká élt népünk emlékezetében. Ez az emléke, zés azonban olyan mértékben váltó, zott át rokon szén vvé és barátsággá, ahogy a Német Demokratikus Köz. társaság megalakult, ahogy felsorakozott a béke, a szocialista épi'és és E demokratikus haladás hívei mellé és amióta olyan párt áll az élén, mint a Német Szocialista Egységpárt és olyan férfiak, mint a mi régi • \fWi ibíBr Pieck elvtárs, Otto Grotewoht és Walter Ulbricht elvtársak. (Taps.) Kedves Elvtársak! Az elmondottak alapján nem kell bizonykodnom, bogy mi jól megértjük a német dolgozó nép minden örömét és bánatát. De ezt a megértést elősegíti az, hogy mi két bét előtt még Moszkvában voltunk, ahol az a szerencse és ki. tüntetés ért bennünket, hogy részt- vehettiink * Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX, kongresszusán, A német dolgozó nép küldöttei beszámoltak erről a kongresszusról. A kongresszuson lenyűgöző hatást tett ránk a Szovjetunió gazdasági hatalmának és kulturális fejlődésének páratlan lendülete, irama. Ránk rend. kívül mély benyomást tett az az egység és szeretetteljes ragaszkodás, amellyel a szovjet nép küldöttei a Kommunista Párt Központi Bizottságát és különösen mindnyájunk szeretett vezérét, Sztálin elvtársat övezték, (Ütemes taps) Meggyőződhet, tünk róla, hogy a szovjet nép mit sem kíván úgy, mint a teremtő hé*, két. Ugyanakkor száz formában meg-i győződtünk arról, hogy a Szovjet-j unió dolgozó népe rendelkezik azok-J kai a hatalmas eszközökkel, nme. lyekkel minden támadót szétzúzhat és hogy a szovjet nép élni is fog ezekkel, ha az imperialista háborúi gyujtogatók erre rákényszerítik. — (Hosszantartó taps) A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán sorra felvonultak a népi demokratikus országok képviselői, akik — mint az egyik hozzászóló mondotta — a Csendesóceántól az Elbáig terjedő területen egységesen építik az új életet. Beszámoltak hatalmas sikereikről és százféle formában adtak kifejezést annak a szeretetnek és bálának, amelyet felszahadítójuk, a Szovjetunió és annak szeretett vezére, Sztálin elvtárs iránt éreznek. A küldöttek felszólalásában kidomborodott az a baráti, bensőséges, őszinte viszony, amely őket a 8zov. jetunióboz és egymáshoz fűzi. Ez a 'kölcsönös segítésnek, támogatásnak és bizalomnak az n légköre, amelyet azelőtt soha nem láthatott a világ, mivel ilyen viszony csak a szocializmus* építő országok között jöhet létre. Tőkés, Imperialista országok között, amelyeknek létalapja saját dolgozó népük elnyomása, valamint más népek kizsákmányolása és elnyomása; ilyen viszonyról -szó sem lehet. A tőkés, gyarmati vagy féigyar, matt országok képviselői népeik erejéről és sikeres harcairól számollak. be Elmondották, hogy Franciaországban vagy Olaszországban a Pr0* letariátus többsége az imperialisták ellen vívott küzdelemben már mögöttük áll. Másutt, mint Vietnamban; Burmában és egyebütt, már nyilt fegyveres harcban szabadították fel országuk jelentékeny részét a gyár. mati elnyomás alól a népek. Ezek a felszabadulásukért küzdő népek szorosan és lelkesen tömörülnek a Szovjetunió köré és Sztálin elvtársbaa tátják szeretett vezérüket és tanítójukat. Küldötteik beszámolóiból kiderült, bogy ez a világszerte folyó mozgalom legyőzhetetlen forradalmi erő és hatására már világszerte re. cseg-ropog a gyarmati vagy félgyarmati országokban- az imperializmus építménye Sztálin elvtárs világtörténelmi jeJ lentőségű felszólalásában ezen a kongresszuson elmondotta, hogy a Szovjetunió mellett a népi demokra-- tikus országok alakjában a forradalmi mozgalom új robambrigádjai lépnek a fcilídőíérra. „líast — vdöíiTv.’-) Sztálin elvtárs — könnyebbé vált pártunk harca ég vidámabban folyik a munka'’. (Hosszantartó taps-) Ezen a kongresszuson felvonult az a gigászi erő, amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok SOI) milliós tömbje jelent. Felrajzolódott a tőkés és gyarmati országokban fo-! iyó hatalmas harc képe. Csak azt sajnáltam, hogy az ingadozók és kis- hitűek nem lehettek jelen. (Derültség.) Meggyőződhettek volna, mint mi, hogy ez a mozgalom legyőzhetetlen, ezé a mozgalomé a jövő. Amint Sztálin elvtárs mondotta: „Teljen joggal lehet arra számítani, hogy a testvérpártok sikereket és győzelmet aratnak a tőke uralmának országa»’ ban’'. (Hosszantartó taps.) A béketábor, a felszabadító demokratikus mozgalom egységével, fejlődésével szemben élesen és világosan rajzolódott ki a rothadó imperialista országok hanyatlásának képe. Annak a burzsoáziának képe, amely —mint Sztálin elvtárs mondotta a nem- zet jogait, és függetlenségét dollárokért áruba bocsátja. Róla mondnt' ta a XIX. kongresszus viharos helyeslése közepette Sztálin elvtárs: ,,A nemzeti függetlenség és nemzeti szuverén it ás zászlaját félrelökte. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót önöknek t n kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell magasra emelniük és előrevinniölc, ha hazafiak akarnak lennie ha n nemzet vezető erejévé akarnak válni. Nincs más, aki magasra emelje ezt a zászlót’’ És hozzátette: ,.A burzsoá-demnkra. tikus szabadságjogok zászlaját félrelökték- TJgy gondolom, hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek' kell magasra emelniük és előrevin' niök, ha maguk köré akarják övül' teni n nép többségét. Kincs más, aki magasra emelje'’- (Hosszantartó taps-) Sztálin elvtársnak ezek a megállaní. fásai hajszálnyi pontossággal illenek Németország viszonyaira is. Itt még világosabban látható, mint másutt; hogy Adenauerék. az amerikai imperialisták nyugatnémet zsoldosai, mint adják el dollárért a német nép függetlenségét, egységét, demokratikus fejlődését. Készek újra rázúdítani Németországra az új háború minden szörnyűségét. Készek az amerikai imperialisták számára ágyútól, telekül odadobni az egész német ifjúságot. Számukra a kizsákmányolás és a hatalom százszor fontosabb, mir* népük szabadsága, függetlensége, békéje és jövője. Soha kérdés .világosabban és élesebben nem ma* ÉSZAKMAGTOBSZffl ^ vili. eviolyam 255. szám Ara 5« fillér Miskolc. 11)52 október 30. csütörtök
