Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Vasárnap, 1952. október 26. ÉSZAKMAGYARORSZAG >j Hozzászólás az Északmagyar ország október 24-i számában megjelent cikkhez Miért nem teljesíti vállalását és tervét a diósgyőri nagyolvasztó Kedves elvtársaik, kohászok! Valamennyien tisztában vagyunk az. Zal, hogy a nehézipar fejlesztésének alap. ja a kohászat. Pártunk és kormányunk igen nagy gondot fordít nyersvasgyartá sunk, általában egész kohászatunk fejlő, élésének előmozdítására. Sok más egyéb mellett nagy segítséget jelentett a kohá. síat számára a Diósgyőrött tartott orszá. gos nyersvas-gyártási konferencia. A konferencia tanácskozása és határozata feltárta a hiányosságokat, utat mutatott azok megszüntetésére, hogy kohászaink •biztosítsák a nyersvasgyártás folyamatos, ságát, ezzel a terv teljesítését és túlszár. nyalását. Ennek ellenére is ■— sajnos — azt ol. Vash'attuk az ,, Észak magyar ország“ ok. tóber 24.i számában megjelent cikkben, hogy a diósgyőri nagyolvasztó műszaki vezetői és kohászai nem teljesítették már esedékessé vált felajánlásukat, sőt eddigi havi tervelőírásuknak sem tetteit eleget. Ez elsősorban is arra vezethető vissza, hogy nem hajtották és nem hajtják végre az országos nyersvasgyártási konferencia határozatait, nem használják fel a Szov. jetunió gazdiig tapasztalatait, nem való. sítják meg azokat a javaslatokat, amelye. két Rakcsijev elvtárs, a szovjet mérnök, töl kaptak. Az ..Eszakmagyarország“ említett cik. kében olvastuk Piker Pál elvtársnak, a diósgyőri nagyolvasztó gyárrésfleg helyet, tes vezetőjének nyilatkozatát. Nem érthe. tünk egyet Pilter elvtársnak azzal a vé. leményével. hogy az I. számú kohónál történt vízbeömlésért és a 600 tonnás tér. melés-kiesésért „az I. kohó hibás, mert már öreg“. Pilter elvtárs jól tudja, hogy éppen a műszaki vezetők feladata a kohók üze. meltetésére és karbantartására vonatkozó rendelkezések kiadása és ezek maradék, tálán végrehajtásának ellenőrzése, nem pedig „objektiv okokra“ való hivatkozás, sal a felelősség elkendőzése. A hibák ta. kargatása soha sem vezetett és nem is vezethet azok megszüntetésére, sőt a hí. bák clkenésével a műszaki vezetők be. csapják önmagukat és a népgazdaságot, elzárják a hibák kijavításának és a további fejlődésnek az útját. A hibák elkendőzésénél Pilter elvtárs nem restek még a Szovjetunióra is hivat, kozni, amikor azt állította, hogy a Szov. jetunióban tett tanulmányútja alkalmával az ottani kohónál is előfordult vizbeömlés annak ellenére, hogy a megelőző karban, tartás tökéletes. Pilter elvtársnak erre az állítólagos víz. beömlésre vonatkozó megállapítását halá. rozottan megcáfoljuk. Mi ugyanazzal a kohászati küldöttséggel jártunk a Szov. jetunióban — mint a delegáció vezetője, illetve hivatalos tolmácsa —, amely kül­döttségnek Pilter elvtárs is tagja volt. A Pilter elvtárs által említett ilyen iizemza. varról nekünk'nincs tudomásunk és ilyen nem is fordult elő. Helyesebb volna, ha Pilter elvtárs a hibák feltárásával őszintén beismerné, hogy még a mai napig sem hajtották vég. re többek közt azt a javaslatot sem, amelyet Rakcsijev elvtárs a hűtőlapok grafikon szerinti kimosására tett. A Szovjetunióban a mesterek, a vizeslaka. tosok minden műszakban ellenőrzik a hű. tővíz nyomását, hőfokát, a hűtőlapok el. szennyeződését és azokat grafikon szerint tisztítják. Pilter elvtárs figyelmét mégis elkerülte, hogy amikor a kohó már víz. beömlés.gyanus volt, sem vettek rendsze. résén gázanalizist, a kohónáplót lélektcle. nül, minden ellenőrzés nélkül írták alá. A hűtőszerelvény ellenőrző rovatában „minden rendben“ megjegyzés volt található, holott már akkor látható volt. hogy valamelyik hűtőszerelvénycn kérész, tül víz kerül a kohóba. A hibák elhomályosítására vezet az is, amikor Pilter elvtárs kijelenti: Rakcsijev elvtárs javaslatai nincsenek ugyan mind p'apirra vetve, de azokat egytől.egyig be. vezették. Ha Rakcsijev elvtársnak csak papíron is rögzített, majdnem 400 javas latát bevezették volna, ma 'a diósgyőri nagyolvasztó kohászai nem a terv és a felajánlás mögött történt elmaradásról hanem a terv és a vállalás túlteljesítésé, ről beszélhetnének. Az is a műszaki veze. tők hibájára vezethető vissza, hogy Rakcsijev elvtárs szóban tett javaslatait nem vetették papírra és a dolgozók kö. rében nem ismertették. A diósgyőri nagyolvasztó műszaki ve. zetőinek és kohászainak elsőrendű felada­ta: a hibák őszinte, nyílt feltárása, az or. szágos nyersvasgyártási konferencia hatá. rozatainak maradéktalan végrehajtása, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak kö. vetkezetes alkalmazása. Ezeknek a feladatoknak megoldásával biztosítható, hogy a diósgyőri kohászok, nak a továbbiakban nem kell szégyen, kezniök , az ország előtt, hanem büszkén jelenthetik pártunk nagy vezérének. Rá. kosi elvtársiak, hogy nemcsak teljesítet, ték, hanem túl is szárnyalták tervüket és felajánlásukat. Stoll Géza Budapest. Nyerges Jenő Budapest. s így javította ki a hibákat, fejezte be a megyében elsőként őszi vetését a szerencsi járás Az Ősei munka kezdetén a szerencsi járás az utolsók között kullogott a me gyében. A járás tavasszal és nyáron győz­tes volt a versenyben- Az eredmények nyomán elbizakodottság lett úrrá. Olyan hangok hallatszottak, hogy „könnyen megy nálunk minden, az őszi munkában is elsők leszünk”. Hozzáfogtak a szervezéshez, összehív ták a községi tanácselnököket^* a terme­lőszövetkezetek elnökeit. Megbeszélték ve. lük a tennivalókat. Számbavették az iga- rrőt, elosztották a vetőgépeket. Az őszi munka mégis vontatottan haladt. fl lemaradásra a járási pártbizottság gyorsan felügyelt Is megvizsgálta a hiba okait. Megállapí­totta: az elbizakodottságon kívül az a baj, hogy a tanácsok nem ellenőrzik a munkát, az állandó bizottságok gyengén dolgoznak. A hibák feltárása ntán a járási tanács Változtatott munkamódszerén- A közse gekbe felelősöket küldött ki, akik köz­vetlen segítséget adtak a helyi tanácsok­nak. Szívósan tovább folytatták a dolgozó parasztok mozgósítását­Újabb értekezletet hívtak össze, ame­lyen résztvettek a növénytermelési bri­gádvezetők és a gépállomások agronómu- sai is. Az értekezleten a Magyar" Szovjet Társaság küldötte előadást tartott a ke- resztsoros vetés jelentőségéről- Számos felajánlás és versenwállalás hangzott el. fl járás községei páresversenybe indultak egymással A járási pártbizottság útmutatására a községi alapszervezetek taggyűlésein fon­tos napirendi pontként tárgyaltak az őszi munkákról. Rendszeresen megtartot­ták a népnevelő értekezleteket, a pártbi­zottság ágit. prop. osztálya állandóan újabb érveket és módszereket adott szá­mukra. Bevonták az agitációba a békekölcsön­jegyzés idején kitűnt népnevelőket és a jól jegyző dolgozó parasztokat- A Wöl- csönjegyzés után a népnevelők tevé­kenysége tovább fokozódott a szántás­vetés meggyorsítása érdekében. Takta- harkányon az I- típusú tszcs, elnöke, Ko­vács Károly elvtárs, pártvezatőségi tag, — amikor egyesek arra hivatkoztak, hogy nedves a talaj, nem lehet vetni, — 3—4 csoporttaggal kiment a határba és bebi­zonyította, hogy el lehet végezni a mun­kát- Ennek láttára a tszcs, többi tagjai >a hozzáfogtak a vetéshez. Igen jó eredményeket hozott a kommunisták példamutaiása Rátkáit Toplenszky József párttitkár elvtárs elsősorban a kommunistákat hív­ta fel a vetésre: a kommunisták példá­ját követte az egész falu és így Rátka • járásban elsőként fejezte he a vetést­Gyors intézkedésekkel kijavították a hibákat. Bodrogkeresztúron megállapítot­ták: azért nem megy a vetés, mert az igaerőt fuvarozásra használják. Azonnal közbeléptek, kötelezték az igatulajdonoso­kat, hogy amíg a vetés meg nem törté­nik, más munkát nem végezhetnek. Fe­lelősségre vonták azokat a tanácselnökö­ket, akik elhanyagolták az őszi munka szorgalmazását- Ilyen volt a taktakenézi és a prügyi tanácselnök, fegyelmi eljá­rást indítottak ellenük. Visszaverték az ellenség kártevő próbálgatásait. Mádon és Golopon egyesek alaptalanul vető­maghiányra panaszkodtak, de amikor a tanács erélyesen fellépett, kiderült, hogy mindenkinek meg van a vetőmagja, csak az ellenségre hallgatva arra várt, hogy az állam adjon. Hasonló jelenség mutatko­zott a megyaszói I- típusú termelőcsoport­nál és a járás még néhány más községé­ben. Az újonnan alakult I. típusú cso­portok szintén arra számítottak, hogy az állam biztosítja nekik a vetőmagot. Si­került azonban a népnevelőknek meg­győzni őket arról, hogy a vetőmagot el­sősorban saját maguknak kell biztosíta- niok. Éberen figyelték az osztályellenség te­vékenységét. A kulákság igyekezett gá­tolni az őszi munka sikerét, a rendsze­res ellenőrzés eredményeként azonban szabotáló kísérleteit leleplezték- Tárcái községben 8 szabotáló kulik ellen tettek feljelentést. Gondot fordítottak az új agrotechnikai módszerek a Ita'mazésára A termelőcsoportokat a gépállomások agronómusai rendszeresen segítik. Ellen­őrizték az őszi munka minőségét, szor­galmazták a keresztsoros vetést. Ennek értékes eredménye, bogy a járásban a búzát 58, a rozsot 85 százalékban ke- resztsorosnn vetették­Igen szép példát mutatott a tíszalúci „Vörös Hajnal", amely a búza 70, a rozs 100 százalékát keresztsorosan vetette. A megyaszói „Kossuth” a rozsot és a búzát 90, az őszi árpát 100 százalékban kereszt­sorosan vetette. Vannak azonban a járásban olyan ter­melőcsoportok is, amelyek nem vetettek keresztsorosan, holott meg volt rá a le­hetőségük. Nem magyarázták meg nekik eléggé, hogy a gépállomásnak fizetett munkadíj- és vetőmagtöbblet bőven visz- szatérül. A keresztsorosan vetett búza holdankint 2—2-5 mázsával nagyobb ter­mést ad. Súlyos hiba tehát, hogy a ti- szaluci Kossuth, az Uj Élet és az Alkot­mány termelócsoport tagjai nem alkal­mazták a szovjet tapasztalatokat. Eevre lendületesebben leírt a párosversenv Különösen jól szervezték meg Mezőzom" bor és Szerencs, valamint Tiszaladány és Tiszatardos között a nemes vetélkedést- Segítette a versenyt, hogy a járási ta­nács kéthetenkint versenyhíradót adott ki és hetenkint ismertette a községekkel a tervteljesítés állását. Ezzel serkentették a lemaradókat. Mindezeknek a jó módszereknek ered menyeként a járás maga mögött hagyta versenytársát, az abaújszántói járást, s egész évi sorozatos győzelmei után büsz­kén jelenthette az őszi vetés határidő- előtti befejezését. TÓTH BERTALAN As ósdi bányászok felelőssége Irta: LŐCSEI LAJOS az ózdi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Ünnepélyesen átadták a Sztálin-díjat Aczél Tamás és Nagy Sándor íróknak Ezév márciusában hozták nyilvánosságra Szovjetunió Minisztertanácsának hatá­rozatát az 1951. évi Sztálin.díjak odaíté. léséről. A határozat értelmében az iroda, lom és művészet számos művelőjét jutal­mazták kimagasló alkotásukért Sztálin, díjjal. A jutülmazottak között szerepel két magyar író, Aczél Tamás és Nagy Sándor. Aczél Tamás a „Szabadság ár. nyékában“ cimű regényéért, Nagy Sán. dór „Megbékélés“ című elbeszéléséért kapott Sztálin-díjat. A budapesti szovjet nagykövetség épü­letének Lenin és Sztálin elvtársak arcké. pével díszített márványtermében rende. zett ünnepségen megjelentek: Farkas Mi­hály vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kiss Károly külügyminiszter és Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Po. litikai Bizottságának tagja, valamint a magyar politikai, kulturális és művészeti élet számos más kiemelkedő személyisége. J. D. Kíszeljov, a Szovjetunió nagykő. vete rövid beszéd kíséretében nyújtotta át Aczél Tamás és Nagy Sándor íróknak a Sztálin-dij jelvényét, oklevelet és 25— 25 ezer rubelt. A két magyar írónak'J. D. Kíszeljov, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át a Sztálin.díjat, J. D. Kíszeljov nagykövet beszéde után a megjelentek lelkes tapssal üdvözölték a Sztálin.díjas magyar írókat. Majd perce, kig tartó taps zúgott fel, amely népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak és a haludó emberiség, bölcs vezérének, Sztá lin elvtársnak szólt, ünnepelték az eltép, hetetlen barátságot,- amely a Szovjetuniót és Magyarországot összefűzi. Elsőnek Aczél Tamás mondott köszö. netet a n’agy kitüntetésért. Ezután Nagy Sándor mondott beszé det. A magyar írók nevében Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke beszélt. Á minisztertanács határozata a november 7-ét követő munkaszüneti nap áthelyezéséről November 7-e, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulója ebben az évben péntekre esik, utána szombaton munkanap van, majd november 9-én újból munkaszüneti nap. A minisztertanács annak érdekében, hogy a dolgozók részére egyhuzamban hosszabb pihenőt biztosítson, továbbá a termelőmunka helyesebb beosztása érde­kében a következőket rendeli: 1, November 8"a (szombat) ebben az évben munkaszüneti nap, november 9-e (vasárnap) pedig rendes munkanap­2. Azoknak a dolgozóknak a munka­idejét, akiknek heti munkaszüneti napjuk november 9-re esnék, ezen a napon a rendes hétköznapokra, november 6"án (csütörtökön) pedig a szombati napokra szokásos mértékben kell megállapítani. 3. A nyílt árusítási üzletek nyitva tar­tásának rendjét a belkereskedelmi mi­niszter ennek megfelelően szabályozza­BÁRMERRE JÁRUNK, bármely napon vesszük kezünkbe az újságo­kat, láthatjuk, olvashatjuk, mi'lyeu újabb nagy eredményeket értünk el szocialista hazánk építésében. Soha eddig nem látott alkotásokat, — béke­alkotásokat — hoz létre a Szovjet­unió segítségével, pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével dolgozó né­pünk hősies munkája, Rohamosan fejlődik iparunk, — egyre több és több szénre van szüksége. Az ipar kenyere, mindennapi nélkülözhetet­len tápláléka a szűr. Ezt a szenet nekünk, bányászdolgozóknak, két) biztosítanunk. Minden bányásznak becsülettel kell h ytál-lnia a munka frontján, le kell küzdenie minden akadályt, ami széutartnelésiiuk egyen­letes és állandó emelésének útjában áll. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói az alkotmány ünnepe «sze­letére megfogadták Rákosi elviárs- nak, hogy III. negyedévi tervükön felül 4520 touuu szenet adnak a üa- zának. Minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle To­gos büszkeséggel mondhatják el a putnoki báuyászok, hogy a III. ne­gyedévben terven felül vállalt 321 tonna helyett 1309 tonnát termeltek Méltán illeti nagy elismerés a som- sályi bányászokat, akik a vállalt 1800 tonna helyett 9070 tonna szén termelésével szárnyalták túl III. ne­gyedévi előírásukat. Nem mondhatjuk e| azonban, hogy a tröszthöz tartozó valamennyi üzem hasonlóképpen eleget lett volna fel­ajánlásának. Több üzemünk natrv mértékben lemaradt a vállalás telje­sítésében, sőt Farkaslyuk és Klráld a tervfegyelem ellen is vétett, terv- előírásának sem tett eleget EZEKEN A HELYEKEN a lema­radás miatt felelősség terhéli első­sorban a pártszervezeteket, mert a tények azt mutatják, hogy nem töl­tették be a termelés motorjának, előrelendítő erejének szerepét. Fele­lősek ezeknek az üzemeknek kommu­nistái, mert nem mindegyiktik értette meg a párttagsággal egyiittjáró meg­tisztelő kötelezettséget, — nem járt az élen a termelésben. Ezekben az üzemekben nem fordítottak gondot arra, hogy a sztahánovisták rend­szeresen Átadják munkamódszerüket, tapasztalataikat gyengébben dolgozó társaiknak, emiatt sok dolgozó norma alatt termelt. De ezek a 100 száza­lékon alu'l teljesítő dolgozók Is fele­lősek a lemaradás miatt, mert sokan közülük nem tartották szem előtt, hogy elsőrendű kötelességük- a haza iránt a terv napról-napra, hétről- hétre történő tejesítése. A népnevelő munka gyengeségét mutatja, hogy ezekben a bányaüzemekben nem volt meg a kellő harci lendület, hanem a siránkozás, az -„objektív nehézsé­gekre" való hivatikozás lett úrrá. Ezek azok a nagy hibák, amelyek miatt a lemaradt üzemeknek szé­gyenkezniük keM Rákosi elvtárs és az egész magyar dolgozó nép elő*« A LENINI SZTÁLINI TANÍTÁ­SOK értelmében most mindent el kell követnünk, hogy gyökeréig feltárjuk a hibákat és összefogott erővel har­coljunk maradéktalan felszámolá­sukért. Annál is fontosabb ezt hang­súlyozni, mert még nem minden üze­münkben okultak a 111. negyedévben elkövetett hibákon, még most is ta­pasztalhatók hanyagságok. A farkas- lyuki bányaüzemben néhány héttel ezelőtt egymásután jelentették a gumi- szalagot meghajtó motor leégését. A motor már működik ugyan, de a gurul - szalag görgőinek legalább fele be van rozsdásodva, az álló görgők a 44-es front gumiszalagját már alaposan ki­kezdték. Érthetetlen, hogy tétlenül megy el emellett a bányamester, a főaknász, az üzemvezetőtől lefelé min­denki ! Ez az eset mutatja, hogy még mindig igen súlyos hanyagságok van­nak a gépek megelőző karbantartá­sában, még mindig vannak helyek, ahol mm látják ennek jelentőségét. Hasonló esetekkel találkozhatunk a tröszt más bányaüzemeiben is. Put- nokon anny!ra elhanyagolták a fenn­tartást, hogy ma már ez a munka legalább annyi munkást követel, min? ahányan a szénfal mellett dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezen a lehetetlen helyzeten a legsürgősebben változ­tatni kell. A feladat nem könnyű, de szívós munkával ez Is megoldható. a nagy októberi szocia­lista FORRADALOM közelgő 35. évfordulójának tiszteletére üzemeink dolgozói megfogadták: túlteljesítik TV. negyedévi tervüké4 Az ózdi bá­nyászok fogadalma ismét eljut Rákosi elvtárshoz, — minden bányász dol­gozónak tudnia, érezni kell, hogy né­pünk szeretett vezére számontartja a fogadalmat, dolgozó népünk elvárja a fogadalom maradéktalan valóra- v állását. A felajánlások teljesítése érdekében feltétlenül szakítani kell az eddigi maradi nézetekkel és Farkaslyuk példáját követve minden bányaüze­münkben széles körben el kell ter­jeszteni a kiváló szovjet ciklusos munkamódszert, amelynek eredmé­nyeként a farkasiyuki üzemben 7-3 mázsáról 9.25 mázsára emelkedett az átlagos fejteljesítinény. A . ciklusos munkamódszer bevezetéséért és kö­vetkezetes alkalmazásáért elsősorban a műszaki dolgozók felelősek. Népnevelőink állítsák oda példaként dolgozó társaik elé az olyan kiváló bányászokat, a széncsata olyan hőseit, amilyen példá.ul ifj. Sebők József somsályl sztahánovista vájár, aki már 1053 októberi tervét teljesíti. A széleskörű és harcos agitáció ered* ménjeként lássa minden dolgozó, hogy a lemaradás a terv teljesítésé­ben nemcsak személy szerint neki: családjának okoz károsodást (Íriszen az alacsonyabb teljesítmény után ért­hetően alacsonyabb a kereset is), ha* nem károsodást jelent egész népgaz* dóságunknak, visszafogja a szocia­lista építés lendületét. Váljék húsává és vérévé minden bányásznak az a tudat, hogy öléves tervünk sikeres végrehajtásé az ő egyéni munkájától függ. Népnevelőink lelkesítsék dol­gozó társaikat, hogy értékes tettek* ben nyilvánuljon meg békeakaratuk, idézzék dolgozó társaik emlékezetébe, amit Rákosi elvtárs az országos há* nyászértpkoz'letpn mondott; „Dolgos* znnak elszántan, lelkesen, ön fel ál/la­záin n 1 T.royenek tudatában annak, hopy möaöttvk, (fii a m’ hatalmas, bareedzett pártunk. Lentiének tuárr tóban unnak in. bopy mi mim esn- kávviitéssel, minden csille színnel sephik felópltenl nrmrsnk a mnpynr pipi demokráciát, n szocialista. jövőt, dp segítenek megvédeni bikánkét, se* pitének pi/ngplemre vinni ezt a papit üpyet, amplupt immár .70(1 milliós tá­bor képvisel. amelynek álán ott áll felszabadítónk. a napú ftznrirtűnió ás mindannvinnk szeretett, bölcs ye* záré, n mi Sztálin elvtársunk•’* A KOMMUNISTÁKNAK is adott újabb útmutatást ezen az értekezle­ten Rákosi elvtárs: ,.A kommunista azért, .ypmrpyyistn. .bopy a termelés­ben is met,mutassa, bopy néninek ás pártiénak bű fia. És vem lehet jó képviselőié a kommunista jipynek a3, oki munkában vem mutatta. men, hepy ott is epász embert tesz ki" Közvetlenül e megállapítása utáni Rákosi elvtárs a DTSZ-fiatalok, az Ifjúság feladatairól szólt; ,Jfi a jő kommunista munkát elsősorban atér­meié* eredményén mérjük le. biz vo­natkozik a kommunista üzemvezetőre csak vau. mint a kommunista rsil- lásre, segédvájárra, ifiára. ás a többi bdns/dhan dolpozóra. Jlpyik felada­tunk nz, hoou az rlvtársak vénre rászokjanak, arra, beau a kommunista párttápsá'p, vapu n 1)1X7,-Inasán kö­telez arra. bopy a termelésben ir álén járjunk " Véssük szívünkbe ezeket az útmu­tatásokat. Tárt szervezeteink váljanak valóban a termelés motorjává, gya­korolják a ná r teilen őrzési logot, ja*' vftsák a politikai, népnevelő munkát.-. Szakszervezeteink legyenek a versen# gazdái, szervezzék és lelkesítsék A versppyt, ellenőrizzék rendszeresen a vállalások teljesítését. nyújtsanak ebhez segítséget a T.oy-mozgalom. s ennek jelszava plegvalósítása érdeké­ben különöskénnen a Rőder-mozgalom széleskörű kifejlesztésével, biztosítsák sokoldalúan p verseny nyilvánossá­gát. Tipi]* erővel ős lelkesedéssel in­duljon harcba bányaüzemeink min­den műszaki dolgozóin a felajánlá­sok teljesítéséért. A munka egvpflerf ♦őrületén se tűrjék el a legcsekélyebb mulasztást sem, vezessék be és le­gyenek raUn. begy a legkövetkezete­sebben alkalmazzák nz élenjáró szerv let munkamódszereket. A SZOVJETÜNK5) KOMMUNISTA PÄRT.TANAK XIV kongresszusa »' magyar bányászok előtt is feltárta1 annak a jövőnek képét, amely felé népünk halad- A kongresszus anya­gának, Sztálin elvtárs kongresszust beszédének tanulmányozása, a népek vezérének rólunk 1« tett, a lógna* gj-ohb elismerést jelemé megállapí­tása hatalmas lelkesedést váltott ki üzemeink dolgozóinak körében 1s. Úgy dolgozzunk, úgy harcoljunk TV. negyedévi tervünk túlteljesítéséért; vállalásunk megvalósításáért, hogy újabb nagy sikerekkel, tettekkel bi­zonyítsuk#* továbbra is méltók leszünk a megtisztelő elismerésre. — a béke és a szabadság egyik „rohambrigádja" vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents