Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
0 00 0 0 0 * 0 NÉPNEVELŐK! JEGYZESGYUJTOK! HARCOS, 30 AGITACIOVAL Ütemükben, bányákban, építkezéseknél, várótokban és falvakban, gépállomásokon, termelőcsoportokban, hivatalokban, a lakóterületek házaiban megkezdődik ma a kői. esönjegyzés, a jegyzés sikere érdekében c széleskörű felvi. lágosító munka. Népnevelőink hatalmas megtiszteltetést jelentő újabb feladatot kaptak. A népnevelő érvek, a tények és számok gazdag kincsestára áll rendelkezésükre, amelyeknek felsoroláséival megvilágítják dolgozó társaik előtt a kölcsönjegyzés jelentőségét, mozgósítják őket, i‘ogy egyemberként tettekkel, béketettekkel válaszoljanak kormány za tunk felli ívdsá ra. Beszéljenek népnevelőink a gyötrelmei múltról, amelyet elsöpört a Szovjetunió történelmet formáló győzelme, mondják el, hogy a Várt és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével az urak országából hogyan lett Magyarország a dolgozó nép hazájává, mit építettünk és fogunk építeni népünk felemelkedésére, hazánk és a béketábor to. rabbi erősítésére. Beszéljenek arról, mit kapott az üzem, a község a Tervtől. Maguk és dolgozó társaik életéből tett példákkal világítsák meg, hogyan vált és válik mind boldogabbá, gazdagabbá, kulturáltabbá m ind annyiunk élete. Ismertessék a kommunizmust építő szovjet nép gigantikus t&rveit, tartsák ezzel azt a tükröt dolgozó társaik elé, amelyben megláthatják, hogy a Szovjetunió példáját követve — a mi erőnknek és adott, ságainknak megfelelő arányban — milyen célok eléréséért hurcolunk. Agitációjuk során mélyítsék el még jobban a szeretetet a dolgozókban a Szovjetunió, Sztálin és Rákosi elvtárs, a párt iránt, fokozzák még maga. sabbra a gyűlöletet a szabadságunkra, békénkre, éle. tünkre törő imperialistákkal szemben. Felvilágosító szavaik nyomán értse meg világosan és tegye magáévá minden dolgozó a jegyzés jelszavát: „A haza javárai a magad hasznára, jegyezz békekölcsönt!" Népnevelőink munkája akkor lesz sikeres, ha az államnak kölcsönként felajánlott forintok mellett megyénk dolgozói azzal is válaszolnak kormányzatunk fel. hívására, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a termelési tér. vek győzelmes megvalósításáért és túlszárnyaláséiért, meggyorsítják az őszi mezőgazdasági műnkéit, növelik begyűjtési eredményeinket, — a munka, az élet minden területén minden képességükkel, igaz hazafiságtól áthatva, ing iiéf orr ottan küzdenek, dolgoznak hazánkért, a világ minden dolgozójának szabadságáért, békénk megvédéséért. TOGY MÍG TÖBB KORSZERŰ GÉPÜNK TEGYEN... Öntödei hideg- fűrész. A Diós. győri Gépgyár gyártmánya. Megyénk földművesszövetkezeteinek forgalma BÁNRÉVE Bánréve a múlt rendszerben núagárahagyett, kis község volt, — „sárfészek”. Az ötéves terv eddigi évei alatt igen nagy fejlődésen ment át a község. Eltűnt a térő Ígérő sár- Tágas, szép, kövezett utcái vannak. Ezévben készült el a kultárház, amelyben olvasóterem, könyvtár, szoba, és mozihelyiség is van. Nótaszóval mennek minden reggel munkába a fiatalok, akik az állami gazdaságban dolgoznak. Modern, szép világos vasútállo. mása van Bánrévének. Nem bánrévei vagyok, 0, köz. ség fejlődésének így csak néhány adatát tudom levelemben ismertetni, de azt hiszem, ezek is megmutatják, hogyan válik valósággá mindenütt a Terv. KELEMEN IMRE Mezőcsát. A sátoraljaújhelyi müúf Mi épült és épül Ozdon az államkőlcsönök forintjaitól is Ózdi népnevelők! Mondjátok el dolgozó társaitoknak, mit kaptatok inár eddig a Tervtől, s mi épül még az elkövetkezendő években Ozdon. Mondjátok el, hogy a békekölcsönre jegyzett forintok is hozzá- járulnak ahhoz, hogy az ötéves terv célkitűzései valóraváljanak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohóinű csaknem 39 millió forintos beruházást kapott az ötéves terv első két esztendejében. Ebből újjáépítettek három kohót, kibővítették az ércvasutat és az érctömörítőt. Valamennyi kohó új műszereket kapott a munka megkönnyítésére. A Martin-acélműben új olajtüzelésű kemencék működnek. A kokillateret kibővítették, új darukat, prést, aligátorollót, fürdőt, öltözőt kapott az üzem. Mindez 32.299.000 forintba került. Ez. hétszer- annyi, mint amennyi állanvkölcsoiit eddig az egész gyár jegyzett. A durvahengerműben a csr*T>''rem II. üzem és a hengercsztergaműhely épült újjá. Többmillió forintos költséggel két új hőkezelőkemence is épült, ezek segítségével csaknem 25 száza'ékkal emelkedett a termelés, ezzel együtt a dolgozók keresete is. A finomhengerműben megépítették a III. számú tolókemencét. Az abroncssor új hűtőpadot kapott. A hengereszterga- műhely marógéppel gyarapodott. Népnevelők! Mondjátok el a vidékről bejáró dolgozóknak, mit jelent számukra az, hogy ma már gépkocsi szállítja őket munkahelyükre. Ózd város dolgozóit emlékeztessetek arra, hogy a mogyorósvölgyi, a boroszlói és a karúi munkástelepeken a múlt rendszerben barlangokban laktak a dolgozók, s az esőzések idején járni sem lehetett az utcán a sártenger miatt. Ma már egymásután épülnek a gyönyörű, korszerű mun* kásbérházak, a szövetkezeti házak. Mindehhez hozzájárulnak a békekölcsön forintjai is. Boroszlón 100 ezer forintos költséggel új makadámút épült. A Hetesben lakó dolgozók ma már helyben vásárolhatják meg a közszükségleti cikkeket. Uj kiskereskedelmi áruda épült. Ózd az iskolák városa lett. 1951-ben már 15 középiskolája, és egy főiskolája volt Ozdnak. Most új technikum épül. Ma már többen tanulnak Ozdon, mint az elmuli rendszerben fél Borsodmegyében. Ózd dolgozói! Ezt kapjátok még a Terv*- tőj: a kohó elegytér gépesítésére 10 millió forintot, az új turbófuvó elkészítésére 4 és félmillió forintot. 22 millió forintba kerül majd az ú,j iparvasuti műhely. ^ A vízellátás megjavítására 30 millió forintot fordítanak. Uj kenyérgyár épül Ozdon 7.8 millió forintos költséggel. Az étel- gyár 5.6 millió, a h ütőház 1 millió forintba kerül. Uj műút épül Borsodnádasd és Ózd között 5 millió forint, Ózd és Sajószentpcter között 15 millió forint költséggel. A kohóipari technikum építésére 8 millió forintot, a 200 személyes tanműhely építésére 4.5 millió forintot irányoztak elő. 4 millió forintba ke, rül az új postapalota. A harmadik kerületben bölcsőde épül, a második kerületben orvosi rendelő. Ezekre 800 ezer forintot ad államunk. 3 millió forintot fordítunk Ozdon szociális és egészségügyi berendezésekre. A M A VART központ lelépi» tése csaknem 6 millió forintba kerül. Ezt adja a Terv Ózd dolgozóinak, mind, ezek mielőbbi megvalósításához is hozzájárulnak a harmadik békekölcsönre jegyzett forintjukkal. A PERECESI BÁNYÁSZOK KLUBJA Sokkal többet kaptak a kisgyöriek, mint amennyit adtak C ok dolgozó paraszt kopogtatott a napokban a klsgyőri tanácsházán: — Elnök elvtárs, legyen szives, nézze meg már, nyerfe az én kötvényein is. • A Második Békekölcsön első sorsolásánál 30 kis- győri dolgozó kötvényét húzták ki. V. Kiss Gyula tavaly 200 forintot jegyzett, most 300 forintot nyert. Ugyanígy volt Bárány László dolgozó paraszt is és sokan másokA tanácsülésen a vég- v* rehajtó bizottság titkára ismerteti a község jövő évi költségvetési tervét: — Összes kiadásunk 287 ezer forint, a község ösz- szes adóbevétele 231.300 forint, a hiányzó 55.700 forintot az állam adja költségvetésünkhöz, hogy a kiadásokat fedezni tudjukÖsszenéznek a tanácsülés résztvevői. Most már számokkal tudnak válaszolni azoknak, akik azt hangoztatják, hogy „köny- tiyü építeni a községben, hiszen fizetjük az adót’1. A tanácselnök elvtárs bejelenti: — Az állam mentesíti » községet egy nagy öszszeg fizetésétől, mert évi 80 ezer forintot biztosit a vízvezeték karbaratartá" A múltban Kisgyőr községet „tífusz- fészeknek" mondták, mert négy-ötévenkint nagy tífuszjárványok tizedelték a lakosságot. Ennek fő oka az volt, hogy a községnek nem volt rendes ivóvíz- ellátása- Az egész községben csak két kút volt, a kemény-, sziklás talajba szinte lehetetlen volt kutat ásni. Amikor közel- gett a képviselőválasztás, a kormány jelöltje elszónokolta a falu közepén: — Gondoskodunk róla, hogy Kisgyőr községnek ivóvize legyen. •. A vízvezetéket a múlt év ben mi építettük meg. Minden negyedik ház előtt vízcsap van. Másfélmillió forintot költött erre népi államunk. TJ1 rdőkön át, ország- úton 20 kilométert is gyalogoltak a felszabadulás előtt a kisgyőri dolgozók, amíg elértek munkahelyükre- A legközelebbi vasútállomás 24 kilométerre esett a községtől. Nem volt autóbuszjárat, telefon sem. 1922- ben 53 beteg gyermek közül 18 útközben balt meg, míg az orvoshoz vitték300-000 forint költséggel Kisgyőr a múlt éviién új bekötőutat kapott. Naponta kétszer érkezik, indul autó, munkahelyükre és haza szállítja a dolgozókat. Orvosi rendelő és csecsemővédőnő van a községben, az orvos he* tenkint háromszor látogat el. Az 1951 -ben született 48 gyermek közül csak egy halt meg, az is gyógyíthatatlan betegséggel születettO* A községből több mint ** 300‘an dolgoznak különböző ipari üzemekben. 32 kisgyőri dolgozó gyermeke tanul közép-, illetve felsőisknlában. Rohamosan fejlődik a község kulturális élete- Van már vetítőgépük is. A kul- túrliáz javítására most kaptak az államtól 10.000 forintot. Jövőre bevezetik a községbe a villanyt. A múlt évben 18 taggal 160 hold földön megalakult az I. típusú Dózsa termelőcsoport. A tapasztalatok meggyőzték őket a közös gazdálkodás előnyeiről, mind többen teszik szóvá, hogy helyes volna, ha a csoport III- típusúvá alakulna. tv. x ’ epnevelők! Megyénk minden községe igen sokat kapott a felszabadulás óta a nép államától, a Tervtől. Gyűjtse tek össze hasonlóan a múltra emlékeztető adatokat, a községetek fejlődéséről beszélő tényeket, számokat. Mutassátok meg, mennyivel többet kapott községetek, mint amennyit eddig adott a nép államának. Lelkesítsétek társaitokat, hogy minden dolgozó paraszt képességéhez mérten, öntudatosan, hazafias lelkesedéssel jegyezzen Békekölcsönt, fejezze ki ezzel háláját 1 járuljon hozzá községe, egész hazánk további fejlődéséhez, néphadseregünk erő- Ltéséb**» boldog életünk védelmébaii ÍGY beszelnek népnevelőink legjobbjai AZ ÖTÉVES TERVRŐL D stnonkos La fos ormospusztai vájár A népnevelő fontos feladata, hogy felvilágosító beszélgetései során felidézze, milyen volt a műit. Szükséges ez, mert sok új dolgozó van a bányákban, akik nőm ismerik, mit szenvedtünk r.il a multban és — bizony akadnak olyanok is, akik a rosszat hamar elfelejtették. A multban a bányászt nem is nézték embernek. Hatabnas erőfeszítéssel dolgoztunk, szinte a tíz körmünkkel kapartuk elő a szenet. Hányszor fordult elő, hogy csökkentették a létszámot és akik a bányánál ma. radhattak sem dolgozhattak minden nap. Aki szót emelt, csendőrt hívtak rá, elhurcolták. Ma életünk minden vonatkozásában érezzük pártunk és kormányunk gondoskodását. Rákosi elvtárs a bányászok apja, mindig gondol ránk, segíti, könnyíti munkánkat. Fúrógépek, szovjet kombájnok, rakodógépek, F. 4-es fejíőgépek, kaparószalagok veszik át a bányásztól a munka nehezét. Bányáink valóságos földalatti gyárrá fejlődnek. így van ez a mi bányánkban is. Amikor bányaüzemünk beruházásairól beszélek, utána elmondom azt is, mennyi mindent kapott bányatelepünk a Tervtől. Uj fürdőnk, népboltunk van, kibővítették az iskolát és a kultúr- házat. Uj bányászlakásokat építenek. A Terv sikeréhez kell nekünk hozzájárulnunk több és jobb szén termelésével, hazafias kötelezettségeink példamutató teljesítésével. Egy pillanatra sem szabad clfeledkeznünk arról, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik háborúra készülnek, el akarják rabolni tőlünk mindazt, amit a felszabadulástól, a párttól, a Tervtől kaptunk, meg akarják akadályozni, hogy tovább építsük még boldogabb jövőnket. Amikor az újságokban olvasok arról, milyen szörnyű kizsákmányolíság- ban, nyomorban tengődnek a kapita lista országokban dolgozó bányásztestvéreink, hogyan emelkedik egyre magasabbra a munkanélküli bányászok száma is, elmondom ezt társaimnak, hogy fegyelmezetten, öntudatosan dolgozzunk, küzdjünk boldog életünk megvédéséért és néphadseregünk, a béketábor további erősítésével segítsük az imperialisták rabságában szenvedő dolgozó társaink harcát. Fase kas Lajos a hejőcsabai cementgyár építkezésének művezetője Gyakran emlékeztetem dolgozó túr. sairnat arra, milyen volt ,a uralt és felhívom figyelmüket, hogy az imperialisták és a szomszédságunkban lévő lega’jasabb kiszolgálójuk, a Titó- banda háborút akar, hogy a felszabadult magyar nép is megint szolga. Ságban, rabságban sínylődjön. Elmondom, milyen volt az én életem, hogyan változott meg a felszabadulás óta. Mindenfelé jártam az országban munka után, de ha sikerült is elhelyezkednem, legfeljebb néhány hétig volt munkám. Idényjellegű volt akkor az építőipar, az építőmunkások csak nyáron dolgoztak. Boldogságot jelentett, ha esett a hó és felvettek a hó eltakarításához. Nélkülözés, nyomor, jogtalanság, munkanélküliség —• ez volt a múlt. A felszabadító Szovjetunió segítségével és tapasztalataiból merítve ma mái' az építőmunkások egész éven át dolgozhatnak, nincs már munkánál, kuli, sőt az építkezéseknél mindenütt olvashatjuk, hogy kőműveseket, se. gédmunkásokat azonnal felvesznek. Én 6 hónapos művezető Iskolát végeztem, művezető lett belőlem az építkezésnél. Mi Középeurópa legkorszerűbb cementgyárát építjük, az ötéves terv egyik nagy alkotását. Nem messze tőlünk már működik a Terv másik nagy ajándéka, a mályi téglagyár. Építőmunkás társaink emelik Közép, európa legnagyszerűbb egyetemének, a drága Rákosi elvtársunkról elneve. zett Nehézipari Műszaki Egyetem épületeit, ahol a dolgozók gyermekei tanulnak mérnöknek. így sorolom tovább a miskolci, a megyei berubázá. sokat, beszélek az inotai erőműről és nagy békeerődünkről, a Sztálin Vas. műről, az új szocialista városról, amely közelében épül. Mi, építőmunkások, különösképper látjuk, hiszen alkotó munkával járulunk hozzá, hogyan szépíti meg és teszi egyre boldo. gabbá életünket az Ötéves Terv, a béke terve. A ml munkánkon; helyt, állásunkon nagyon sok múlik, arra lelkesítem dolgozó társaimat felvilá. gosító szavaimmal, hogy mindent tegyünk meg a Terv győzelmes megvalósításáért, hazánk megvédéséért Orosz Bertalan ■'■■■ ----------------------1----T“ ónodi doigozo paraszt: — Nagy megtiszteltetés, hogy mint pártonkívüli dolgozó, népnevelő lehetek. Amikor az ötéves terv. jelentősé> gét ismertetem, abból indulok ki, hogy emlékeztetem dolgozó társaimat, az átkos múltra.. Községünk lakóinak 80 százaléka uradalmakban dolgozott mint cseléd, summás, vagy napszámos. Soha senki sem, tudta, mikor zavarják el családjával együtt. Sok ónodi volt kenyér nélkül, bejárta az egész országot, hogy munkáihoz jusson. Csak éppen annyit kerestek, hogy éhen nem haltak. A felszabadulás után megtörtént a földosztás. A falu. lakóinak körülbelül 35 százaléka dolgozik az iparban. Közvetlenül érezzük, milyen áldást jelent, hogy a Terv. olyan rohamosan fejleszti iparunkat. Elmondom azt is egyes példákkal, hogy személy szerint mit adott a fel- szabadulás, a Terv a dolgozóknak. Ladányi démonná a multban summás volt- Ahogy mondta, ifi—20 órán át dolgozott naponta, sokszor kisebese, dett kézzel. Kezén még ma is ott van a sok sebforradás. Ma a húsüzem, vezetője. Csattos Mihály kanász volt. A fc'szabadulás után 1 hold földet kapott. Fiai, akik a multban csak cse. lédek lehettek volna az uradalomban, — Néphadseregünk tisztjei. Gajdász Lajos két fia és ve je szintén Néphadseregünk tisztje. Igen sole olyan dolgozó van községünkben, aki annakidején a fi elemit sem végezhette el. A Tervnek köszönhetjük, hogy megnyílt községünkben a dolgozók általános iskolája. 25 hallgatója van. Hat motorkerékpár és sok Kerékpár van a községben, csak g múlt hónapban 12 kerékpárt vásároltak. A Terv nyomán egyre magasabb lesz az élet- színvonal, van pénze a dolgozó parasztoknak, van miből vásárolniok. A 3.as számú üzlet forgalma a tavasz- szál havi 12 000 forint volt, ma már 1,5—50-000 forint. Földműves szövetke- zetünk egy hónap alatt jSO OOO forint forgalmat bonyolított le. Nemrégiben egy napon .930 forint értékű könyvet vásároltak. Rengeteget kaptunk 'a Tervtől, saját érdekükben és a haza javára cselekszünk, ha jó munkával, minden képességünkkel azon vagyunk, JiaflH az ötéves tervet győzelmesen megvalósítsuk, megvédiük békénket. Népnevelők! Beszéljetek ötéves tervünk nagyszerű eredményeiről! Mondjátok meg* A Sztálin Vasműért, a Budapesti Földalatti Vasúiért, az Inotai Erőműért,a Tisza' löki Vízműért, a Népstadionért, az ötéves tervért,. a magyar nép boldog jövőjéért* a szocializmusért: JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT!
