Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-21 / 222. szám
4 fiSZÄKMÄGYXRORSZAG V&sftrnnp, 198t AZ Ő TERVEIK AZ „EURÓPAI KÖZÖSSÉG* AMERIKAI TERVE Az „európai védelmi közösség;“, az amerikai imperializmus furcsa és ködösítő' elnevezésű szülötte valójában támadószellemű katonai és politikai koalíció. A sokat emlegetett „közösség“ tengerentúli kiagyalói nem is titkolják: azért házasítják össze a nyugateurópai államokat a bonni revajisistákkal, hogy együtt vessék be őket az északatfanti tárna, dó rendszer keretében. Az „európai közösség“ létrehozásának igazi célja nem az, amit a neve mond. Az USA égisze alatt kialakított „közösség“ a nemzetközi feszültség fokozását, Németország széttagoltságának kimélyítését, az európai béke veszélyeztetését szolgálja. A Wermacht feltámasztása veszélyezteti magának az „európai közösséginek tagjait is. Nem kell kommentár a fentiekhez, anélkül is mindenki előtt világos lehet, hogy az imperialistáknak ez a terve is a háborút, gyújtogatást, a tőkések profitjának növelését, a dolgozó tömegek még nagyobb nyomorba való döntését célozza. A SCHUM A N-TER V. A HÁBORÚ TERVE A Schuman-terv hivatalos hatálybalépésének napját — 1952. július 25-ét —Németországban és Francia- orsáágban igen sok újság „fekete napnak“ nevezte. A Schuman-terv hatalmas szén és kohóipari csúcskonszernt teremt Nyugateurópában, Franciaország, Nyugatnémetország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. A szén- és acéltermelés ilyen összpontosítására azért van szüksége a terv igazi sugalmazőlnak, az amerikai milliomosoknak, hogy óriási hadigazdasági bázist, hatalmas háborús hídfőállást szervezzenek maguknak Európában. Még a Schuman-terv legbuzgóbb apostolai is kénytelenek beismerni, hogy a terv végrehajtása következményeként a középfranciaországi szénmedence sok bányáját becsukják. Eddig 83 bánya szüntette be a munkát és több mint 80 ezer bányász került az utcára. A belga köz. gazdászok számításai szerint Belgium csatlakozása a Schuman tervhez azt jelenti, hogy az ország szén- termclésé 5 millió tonnával csökken és a munkások tízezreit bocsájtják el. Pusztító következményekkel jár a Schuman-terv Olaszország kohóiparára is. íme az 6 terveik közül az egyik: a Schuman-terv, a háború, a pusztítás, a vér és a tűz terve. A nyomor, a munkanélküliség és a nélkülözés terve. NÉHÁNY SZÁM AD AT TITO TERVEINEK KÖVETKEZMÉNYEIRŐL „Madarat tolláról, embert barátjáról“, — vágj' mondjuk talán így: — Titót Amerikáról. Amilyen szolgaságban és Ínségben élnek a dolgozók Amerikában, ugjanoljan nyomorúságos a helyzetük az USA „nagy barátjának“, Ttíónak Jugoszláviájában. Titó, a hű csatlós hasonló terveket agj'al ki, mint gazdái, s természetesen a következmények is egyeznek. Néhány jellemző adat: A titóisták a műit év elején eltörölték az állami árakat és az ipari és kereskedelmi vállalatokra bízlak az árak megállapítását. Ennek „eredménye“ — hatalmas káosz lett. Például egy villanyvasaló Titógrád. ban 950 dinárba, Szkopljcban 1700 dinárba kerül, Szubotieán és Ceíin- jében viszont eléri az 1800 dinárt. Egy méter zefir ára Belgrádiján 500—600 dinár. Szuboíicán 709—800 dinár. Novi-Szadon pedig 900—1200 dinár. A „Nedelne Infomiatione Novine“ című belgrádi hetilap kénytelen beismerni, hogy a mezőgazdasági termékek jelenlegi ára és a jelenlegi közszolgáltatási díjak az 1933 évieket legalább 15-szörösen haladják meg. A képet kiegészíti a „Vjeszt- nik“ című zágrábi újság egyik cikke, mely beismeri: „Egy 4 tagú munkáscsalád létfenntartási költségei 1939-hez viszonyítva csaknem 10-szereséro emelkedtek. Ha az 1939-es évet száznak vesszük, akkor a létfenntartási index 1952. első hónapjaira 988.29-re emelkedett. Egy jugoszláv munkáscsaládnak ma napság havonta legkevesebb 20.000 dinárra van szüksége ahhoz, hogy szűkösen megélhessen, nem pedig havi 3—4000 dinárra, ami egy munkás, vagy alkalmazott átlagos havi fizetése“. — amiért Novi- Szadon összesen 3 villanyvasalöt vásárolhatnának. A MARSHALL-TERV „ÁLDÁSAI“ Könyveket lehetne teleim! a Mar- shall-terv „áldásairól". A szájharmonika, a fogkefe és az egyéb „közszükségleti cikkek“ szállítmányairól a nagy „segélyről“, melyeket a marshallizált országok nyomorúságba döntött dolgozói kapnak. Az alábbiakban csak néhány jel lemző adatot közlünk a tisztviselők helyzetéről a marschalllzált Törökországban. Az amerikai monopóliumoknak Törökországba való behatolása és az országnak amerikai gyarmattá való változtatása következtében a török nép helyzete napról-napra nehezebbé válik, az árak napról-napra emelkednek, a reálbérek csökkennek. A „Hyriet" című isztambuli lap közölte az ipari és, kereskedelmi kamara hivatalos adatait, amely szerint egy öttagú család élelmezésére — három gyereket számítva — havonta több mint 389 török lírát kell számítani. Ezzel szemben a marshallizált Törökország tisztviselői több mint 90 százalékának fizetése havonta átlag 110 török lira A falusi tisztviselők havonta 32—75 török lírát kapnak. Az orvosok, mérnökök, kereskedelmi alkalmazottak fizetése 110—225 lira között mozog. Az egyik isztambuli lap nemrégiben 75 tisztviselő nyílt levelét közölte. „Az isztambuli Beykosz cipőgyár alkalmazottai vagyunk, havi fi. zetésünk 75 lira. Ebből az Összegből levonnak 31 százalék állami adót és öregségi járulékot. Tiszta jövedelmünk 51 Ura. Az ég szerelmére, mondják meg, hogy ebből a pénzből mit tudunk vásárolni.“ — szólt az egyik levél. A török tisztviselők a házak alagsorában, pincékben és odúkban laknak. Erről írt egy másik levél beküldője: „Legalább 10 ezer ember él a SislL negyed kunyhóiban. Ezek az emberek állandóan a legkülönbözőbb fertőző betegség' Írnek vannak kitéve. Ezen a területen nincs viz és csatornázás. A kunyhók lakói piszkos vízben kénytelenek mosni edényeiket* maguk pedig közvetlenül az istállótrágya mellett alszanak.” Ilyenek a Marshall.terv „áldásai”. Ezt mutatja be szemléltetően az alábbi kép; hogyan nőtt „a jótékony amerikai nagybácsi ’’néhány „szövetségesének” országában a külkereskedelmi deficit, a ráfizetés, ami miatt ezekben az országokban még elviselhetetlenebbé válik a dolgozók elnyo. morodása. EGYES HABSHAU^PnSZAqOK KCtKEnESKEBKfcM! MÉRLEGELEK DEFICITJE ANGUA iFRANCiÁORSMG ÖlASZÓRSZÁC OANIA AZT AKARJÁX, HOGY M1KDEHÜTÍ ÍGY LEGYEK Az Imperialisták terve az, hogy mindenütt úgy legyen, ahogy gyarmatukon Tuniszban van. A nyomorgó dolgozók a hegyoldalba vájt barlangokban laknak. ...és hogj' úgy legyen a földkerekségen mindenütt, mint ahogy Indiában van. Pusztít az éhínség, a szerencsétlen páriák tömegesen haltak éhen. Bombay utcáin éhenlialt hindusok holttestei.™ V ijy :<;Í; •’ /' ■>&y. .<&■ • •’ -Sy.y ...v.w llll ■■ > í, ■- , -f-T.. -. é: Azt szeretnék, hogy ismét így legyen ház* al 'deiu¥*eA Az imperialisták gyalázatos tcrve az, hogy gyárak ban heverjenek, dolgozóink diiledező viskókban lakjanak, liek tiz. és százezrei hideg odúkban koplaljanak, kereset janak, az utcára kerüljenek, jogaiktól megfosztott, elnyomott kizsákmányoltak legyenek. Száz és száz ilyen képet láthat, tunk 1945-ben, amikor a fasiszták fel. dúlták országunkat^ szétrombolták gyárainkat. Ké. pünk a diósgyőri Martint ábrázolja a háború után. Ilyen házakat hagyott örökségül, a Horthy-f asizmus. A földesurak és «* egyház birtokain agyonhajszolt cselédek „lakása” volt ez. Ebbérért, fillérekért robotoltak hajnaltól napestig, hogy azután ilyen diiledező viskókban ^pihenjenek le” a földrészért szalmára. Amire a sárguló papírlapok emlékeztetnek Az apróhirdetések szerényen húzódnak meg a lapok utolsó oldalán, de igen sokat mondanak a dolgozók életviszonyairól. A Horthy.reakció idejében Miskolcon megjelenő lapok apróhirdetései is tükrözték a dolgozók tömegeinek nyomorát, a puszta létért folytatott keserves küzdelmét. „Műszakilag, kereskedelmileg képzett, német levelezésben jártas, megbízható, szorgalmas férfi bármely vállalatnál szerény fize. tésért, vagy gazdaságban két személy .eljes ellátásáért azon* nalra állást keres”. (Reggeli Hír. lap, 1938. V. 13.) Szorgalmas nőtlen gépész- kovács alkalmazást keres bánni, kori belépésre.” (Reggeli Hírlap, 1934 V. 12.) Három hónappal később ugyanilyen szövegű hirdetés jelent meg a Reggeli Hírlapban, bizonyságául an. nak, hogy a gépészkovács három hónap alatt sem talált állást. A diplomás emberek hosszú sora Is állás nélkül volt „Okleveles gépészmérnök, aki közgazdaságilag is képzett, gyárban, gépkereskedésben, mezőgazdasági üzem. ben elhelyezkedne. Később képviseletet vállalna, esetleg nyáron vizsgára előkészítene.” (Magyar Jövő, 1925 VIL 5.) „Okleveles ovőnő nevelő, vagy házikísasszonyi állást keres. Több évi bizonyítvánnyal rendelkezik. Vidékre te elmegy.” (Magyar Jövő, 1930 VIII. 1.) összekuporgatott kis pénzüket hiúba ajánlják fel biztosítékként, aligha jutott állás azoknak, akiknek nem volt protekciója. „200 pengő biztosítékkal, Józanéletű fiatalember bármilyen állást elfogad.” (Reggeli Hírlap, 1934 IX. 23.) -V. „Szellemi szükségmunka“ Az akkori városházán néhány pengő fizetés mellett egy-egy hónapra felvettek „szellemi sztikségmunkásokat”. Sokkal több volt a jelentkező, raioi amennj’i Ilyen állás volt. A városhoa beadott kérvényekre ráillik a mondáéi — egy csepp vízben benne van a te»* ger élete... Krisztián Margit 1936 seeptembc* 14-én többek között a következőket írta kérvényében: „Édesapám, <jfoi pincér, a debreceni szanatóriumban áll kezelés alatt. —• Édesanyám jelenlegi jövedelme csupán az OTI által kiutalt napi 90 fillér. Kívülem három testvérem van, akii» közül György szintén érettségizett, da munka, nélkül van, kettő iskolába jár’’» • Dr. Illés Bajos 1936 október 27-éú írta a polgármesterhez küldött kérelmében : ,A z elmúlt évben szereztem meg txs államtudományi doktorátusomat, d<J még azóta nem tudtam elhelyezkedni". Kilakoltattak egy 13 tagú családot — egy pengő gyorssegélyt kaptak a várostól Miskolc, február 17. Szerdán délelőtt végrehajtó jelent nneg Buzogány-utca 5L szápiá házban.-A végrehajtó szomorú kötelességet teljesített, egy igen agy családé asszonyt kellett kilakoltatnia. Az asszony kilenc gyermekével élt együtt a lakásban, a mellette levő lakásban Lakott tizedik fia, aki már maga is nős ember és feleségével és két gyemekével együtt kellett eltávoznia a Lakásból. Szegényes maradvány bu toraikkal a szabad ég ©Iá került 13 ember. Tanácstalanul, szomorúan ültek utilsö székükön a/, összerakott ágy, szalmazsák, aszta! és egy-két házieszköz vigasztalan környezetében. A szomszédok tanácsára elhatározták- hogy a városhoz fordulnak segítségért. Megjelentek a szociális ügyosztály on. előadták borzalmas helyzetüket és segélyt kértek. A város 1, mondd egy pengőt utalt ki a 13 embernek gyorssegély címén:. A szabad ég alá került nagy család ebből az inkább szűkös, mint gyorssegélyből egy napra való kenyeret sem tud venni' és a legbor-, zalmiasabb nélkülözésnek, éhezésnek és nyomornak van kitéve. Az önhibájukon kívül ilyen nehéz helyzetbo került emberek ezúton fordulnak a város jószívű embereihez, segítsenek rajtuk. Minden fillér, a legkisebb mennyiségű ólelmszer is enyhít nyomorukon. Adományokat továbbít a F. R. H. kiadóhivatala. ÍJ ViskoUxm megjelent Felső magyarországi Reggeli HfrlapbőlA
