Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

WSS. «epfentfber TS. ÉSZAKIWAGYAR0RS2ÁG 3 JUHÁSZ KÁROLY ÓZDI LAKATOS ELMONDJA': MIÉRT JEGYZETT BÉKEKÖLCSÖNT Úgy él emlékezetében, mintha ma tőr" tént volna. , Hittanóra következett az elemi iskola negyedik osztályában. Nagy csönd lett a teremben, amikor a tisztelendő úr be­lépett- Eltelik néhány pere, a gyerekek némán várakoznak. A tisztelendő úr a kályhához megy. Piszkálni kezdi a tüzet A kályhához közel ül az egyik pádban Juhász Károly asztalosmester fia. Szom' szádja oldalba böki. A két gyerek össze­dugja fejét, lapozgat a könyvben- Juhász suttogva beszél. A mocorgásra felfigyel a tisztelendő úr. Fülönragadja Juhászt. A gyerekek megszeppenve figyelnek­— Tartsd a kezed! .— parancsol rá. A kisfiú félénken nyújtja előre tinta­foltos kezét- Hátrál egy lépést. A „szi­gorú” tisztelendő úr elkapja csuklóját- Kezében lendül a piszkavas és a gyerek tenyerébe csap. A fiú feljajdul- Egy­szer ... kétszer •.. háromszor • ., Sokáig fáj a keze, — megégette a kutacs. így kezdődött a hittanórá­it* Sírva ment haza. Szülei először valami pajkosságra gondoltak, de az összeége­tett tenyér, az ülés nyoma mindennél világosabban beszélt. Év végén hittanból elégtelent kapott s emiatt nem vették fel az ötödik osz­tályba. A tízéves gyerek dolgozni ment. Sok­felé "járt, csaknem minden héten más volt a munkahelye- A jól fejlett, erős testalkatú, értelmes fiúcska asztalos­tanuló akart lenni. A hittanból kapott elégtelen azonban mindenütt elvágta útját. A kőművesek mellett napszámoskodott. A felnőtt erejét is megfeszítő munkától minden nap elcsigázva, fáradtan járt háza. Sápadt, sovány lett- Maga volt a megtestesült vád a népellenes rendszer, az elnyomás, a kizsákmányolás ellen. Nemsokára még nehezebb napok követ­keztek 1924-ben — tizenöt éves korában — elvesztette szüleit- Testvérei közül ő volt a legnagyobb, neki kellett gondos­kodnia a kisebbekről. Ráadásul elvesz­tette állását, hosszabb ideig nem volt állandó alkalmazása. Igen sokat nélkü­löztek, többet koplaltak, mint ahányszor jóllaktak­Sok utánajárás, levél, kérvény és kilin­cselés után két testvére árvaházba jutott, a harmadik a nyomorúságos élettől bete­gen ápoldába került. Egy napon levelet kapott, — nagy­anyja küldte. Hívta magához Ózdra. Tizenkilenc éves volt már­— Ott talán mégis könnyebb lesz — latolgatta az eshetőségeket. Összepakolta kevés holmiját és Ózdra költözött. A gyárban kapott munkát- Kazámisztxtó lett. Minden iránt érdeklődött. Többre vágyott, többet akart, tanulni szeretett volna, — de hiába 1 Vágya csak álom maradt! Pihenésre kevés idő jutott- Amikor letelt a műszak, mellékmunka után né­zett, hogy megéljen. Ritkán sikerük kü­lön keresethez jutnia. Szabadideje több­nyire csak az ide-oda való járkálással, ajánlkozással telt el. így ment ez két évig, amikor újabb csapás érte- Meghalt nagyanyja is. Kvártélyt keresett. Kapott, de milyet? „Szobája” hideg, nedves, egészségtelen lyuk volt, tetején becsor- gott az eső, az ablak kitörve. Amikor ezt szóvátette a házigazda csak azt felelte: nincs rá pénzem. 9 Ma hat gyermek apja. Szép, szövet­kezeti lakásban, boldog otthonban lakik a család- Egyik fiával együtt dolgozik az ózdi gyárban. Juhász Károly ma a gyár egyik legjobb üzemlakatosa. Kere­sete havonta 1600 forint. Jut mindenre bőven- Tele az éléskamra, az asszony, a gyerekek rendes, szép ruhában járnak. A felszabadulás után az elsők között jelentkezett átképzésnek, vizsgát tett- A biztos jövő tudatában szorgalmasan, lel­kesen dolgozott és dolgozik ma is- Mun­katársai példát vesznek róla a munká­ban. minden hazafias kötelezettség telje­sítésében. A Tervkölcsön jegyzésekor 600 forintot jegyzett- Az első Békeköl­csön jegyzés idején 1000 forintot írt az ívre. A második Békekölcsön jegyzése­kor előző két jegyzése összegét adta köl­csön az államnak, — 1600 forintot. Jó munkája mellett forintjaival is hozzájárult Sztálinváros, Kazincbarcika, a tiszalöki erőmű, a mályi téglagyár, a hejőcsabai cementgyár építéséhez. Hozzá­járult ahhoz, hogy az -ózdi gyárban napról-napra javulnak a munkafeltételek, egészségesebb viszonyok között dolgoz­hatnak, hogy például a dürvahengerde — ahol dolgozik — új gépházat, nágy lakatöskarbantartó műhelyt kapott. Már kétszer volt üdülni, a múlt évben Hévizén, az idén pedig Galyatetőn Megbecsült munkása lett a gyárnak. A megbecsülés megtisztelő megnyilvánu­lása. hogy a párttagok az alapszervezet titkárává választották. Jelenleg kéthetes propagandista iskolán tanul. Mindazt, amit a múlt elrabolt tőle, a. népi demo­krácia megadja- Beláthatatlan távlatok nyíltak előtte is. Tavasszal művezető is­kolára jelentkezett, ahol sikerrel tanul. Jut ideje a tanulásra, pihenésre, szóra­kozásra. Nyugodtan, boldogan megy haza, ahol a meghitt családi körlxen új er.őt merít munkájához. Felesége szerető gond­dal veszi körül- Az asszony kétszer ré­szesült kitüntetésben. Tavaly az anyasági érem bronzfokozatát, az idén az ezüst fokozatát kapta meg. „ Nagy tervei vannak Juhász Károlynak- Minden vágya, hogy Sztálint árosba ke­rüljön dolgozni. r- F. Megkezdték a kazincbarcikai erőmű belső szerelési mun kait Nagy ütemben halad a kazincbarcikai erőmű építése, a munkálatok 25 száza­lékát végezték el eddig. Az Alkotmány Napjára tett felajánlás teljesítéseként beemelték az erőmű vázát alkotó keret­állás tizedik darabját- Most folyik az előregyártott oldalak és tetőelemek be­emelése, arra törekednek, hogy az esős idő beállta előtt elkészüljenek a tető­fedéssel. Megkezdték a belső szerelési munkát is- A Német Demokratikus Köztársaság­ból érkezett dolgozók hozzáfogtak az erő­mű első kazánállványának szereléséhez. A műszaki dolgozók nagy segítséget nyújtanak a brigádoknak. A murtka meg* kezdése előtt minden reggel negyedórás értekezleten megbeszélik a brigádvezetők­kel a napi feladatot, az előforduló prob­lémák megoldásának módját. A toborzott dolgozókkal a legjobb szakmunkások foglalkoznak, rendszeresen átadják mun­kamódszerüket. Az utolsó 10 napban Varga László ácsbrigádja 181, Mán Jó­zsef kőműves brigádja 187, Juhász Antf" rás vilknyhegesztő 142, Borbély Mihály vasbetonszerelő 210 százalékos eredmény" nyel tűnt ki. Békebrigád alakúit a bánfalvi bányaüzemben A bánfalvi bányaüzemben Hamar Sándor sztahanovista frontvájár ve­zetésével „béke“ brigád alakult. A brigádba több olyan dolgozót vettek be, akik eddig a 100 százalékot sem érték el. Hamar Sándor, továbbá Bé. nyei Gyula frontmester és Polaosek László frommes tér elvtársak állan­dóan foglalkoznak a brigád tagjai­val, tanítják, oktatják őket. Az eredmény nem is maradt el, — a brigád átlagosan 150 százalékra tel­jesíti iterveló'írányzatát. Allamkölcsönnel 82 úi családi ház épül a sárospataki járásban termelő csoport-tagok részére (Tudósítónktól) A sárospataki járás­hat- a nyáron 116 családi ház építését kezdték meg tszcs-tagok, az állami gaz­daság és a gépállomás dolgozói részére. Most a járás dolgozói újabb támogatást kaptak népi államunktól- A kenézlői Dózsa termelőcsoport 29, a tiszakarádi Táncsics tszcs 20, a vajdácskái Petőfi csoport 18, a vissi Ötéves terv csoport 15 családi ház építésére kapott állam* k ölesönt. A házakhoz előregyártót t, teljesen kész tetőszerkezetekét, kész ajtókat, ablako­kat, továbbá egyéb építőanyagot kapnak az építtetők, akiknek a kölcsönt 15 év alatt kell 4 visszafizetniük- Kormányunk ez­zel nagy segítséget nyújt a termelőcso­porttagoknak, hogy kikerüljenek a régi cselédházakból. Az anyagok száffitása"'ok­tóberben megkezdődik­RUDICSEK LÁSZLÓ és mit kapó Mit adott a nép tt tőle özv. államának Molnár József né Járom Mezőkövesd kanyargó utcáit. Keresem a sok­sok apró fehér házat, melyeknek ablakai nem nagyobbak egy-egy férfizsebkendőnél. Mikor a háború előtt itt jártam, ezek ft parányi ab­lakok döbbentettek meg leginkább. Arról beszéltek ezek az ablakok, hogy a nagybirtokrendszer urai örök sötétségben, rabságban akarják tar­tani Mezőkövesd, többezer nincstelen parasztját. Találni még ma is ezekből a há­zakból, — a mult sok bűnét nem lelhe­tett hét év alatt mind felszámolni — de már több a szép nagy ablakok­kal épített „ámbitusos" hás. A fel- szabadulás óta Mezőkövesdre is be­köszöntött a jólét, a boldog élet. Fnssen sült kenyér szaga terjeng a levegőben, mikor belépek özv. Molnár Józsefné házába. A búbos­kemence még meleg a fűtéstől, de padkáját már körülterítették házi­szőttessel, rajta matyóbabák, hímzé­sek. Megkérem Molndrnét, beszéljen a múltról, mai életükről, ahogy eszébe jut. A múlt visszaidézése égy felkar- varja, lelkét, mint kút vizét a bele­dobott kavics. Egyet-kettőt nyel, mielőtt bele­kezd. Szeme messzire tekint, szinte újra átéli a régi szenvedéseket, nyomorúságot. volt, — Férjem j már sommás ___ a miitor volt, mert többet nem dolgozott, mint igen. Legelső lányomat már Jj éves korá­ban magam mellé ültettem kézimun­kázni. A bltizok széleit hurkolta he­tem alá- Egy-egy blúz klearrdtdn S—S órát dolgoztam és h fillért kaptam érte. Télen, mikor fáztunk, ágyba bújtunk és a falba vert szö­geken hurkoltuk a csipkét. Jöttek a gyerekek egymásután. Az egyiket a. bölcsőben lábammal ringattam, ft másikat derekamra kötve szoptattam, a harmadik szok­nyámat húzkodta, mert éhes sióit, de két kezem, mint a süketnémáé, a kézimunkát böködte. Sírva néztem az üres kamrát, amikor a gyerekek enni kértek. Férjem többször ment gyalog Budapestre munkát keresni. Eltelt 2—3 hét. Ka, reménykedtem, talán végre talált munkát... Akkor beállított vánszorogva, fél- holtan, éhesen. Csak ennyit mondott: „Kincs semmi.” Sokszor meqíSRié'lftdöP _______________________ 191,2-ben fel­vették a budapesti szőlészeti inté­zetbe napszámosnak. Ö ott, mi itt- J0 pengőt kapott egy hétre, 20 kel­lett neki, 20-at küldött haza. Ennyi pénzből kellett 9 éhes szájat ellátni. Minden éjszakára párnával tömtem ki az ablakot, ne lássák a szomszé­dok, bogii hajnalin görnyedek a kézi­munka fölött. Akkor már két na­gyobb lányom is segített ebben. Minden gyermekemet már 7—8 éves korában libapásztornak küldtem. Legnagyobb lányom lß éves korában az 1500 nincstelen paraszt között volt, akik Kémetországba szerződ­tek sommásnak. Felszabadult sóhajjal folytatja: — Most megelégedett és boldog vagyok. Én is a fejlődést, a szebb életet választottam. Kegy sóit vol­na számot vetek tűm, aki belépett a múlt évben meg­alakult I- típusú „Kossuth’’ tszcs-be. hogy mit kaptam a nép államától és mit adtain én, be kell vallanom, nagy adósnak érzem magam: Egyik lányom 3 hónapos szociális gondozónő iskolán volt, most a vö­röskeresztnél dolgozik, járási szer­vező. Az a terve, hogy szülésznő lesz. A másik a községi tanács dol­gozója. Fiam, a MÁY-nál végez jó munkát. Most akarják pótolni, amit én nem tudtam megadni nekik, a tanulást■ Beiratkoznak a dolgozók iskolájába. Ruházkodásunk megvan- Kém üres a kamra, a süldő is hízik már az ólban, aprójószág is kapir- gál a ház körül. Most készülünk bútort venni. A földet ősszel traktor szántotta, pedig sokat mondták a kuldkok, hogy mind; az őszi mélyszántás, jobb a tavaszi és olcsóbb is. Én csak most a csoportban tudtam meg, mi a különbség a kettő között. A termésből legelőször az állam iránti kötelezettségemnek tettem ele­get. Mindenből teljesítettemi egész évi beadásomat. Adómat is kifizet­tem.. 1* Békekölcsön-jegyzésnél | majd 1000 forintot jegyzett. Akkor údV gondoltam, elég az nekünk. De most a számvetésnél látom, milyen kevés ez ahhoz képest, amit mi kap­tunk. Többet kellett volna jegyez­nünk, hiszen a béke megvédésére adtuk. Ka, és az sem közömbös, hogy most a húzásnál még nagyobb esé­lyünk lenne a nyerésre. GÉMES FERBKCKÉ A TERV ADTA MEGYÉNKNEK A I*ió ... “,-j r.e-.tr.tVr új 4 cim-kn-s íruúxnnza. \ Diósgyőri Kohászati üzemek romboltak, a 1 j vargyárát, amelyet a v építette újjá. fasiszták töl ti« 1944-ben romokban hevert a Diósgyőri Téglagyár. Mint képünk mu­tatja, ma már az új korszerű épületekben folyik a munka. A Terv ajándéka az ózdi ha talmas mészégető kemence is. A sátoraljaújhelyi bútorgyár több dolgozója befejezte 1*)52. évi tervét A sátoraljaújhelyi. bútorgyár dolgozói az Alkotmány Napja tiszteletére indult versenyben becsülettel megállják helyii' két. Többen befejezték 1952. évi tervü­ket. Kuni ez Ferenc jelvényes sztaháno’ vista, raarósj Simka Gyula sztahanovista asztalos és Csűri Gyula kétszeres jelvé­nyes ■ sztahanovista asztalos augusztus mohó napjaiban teljesítette egész évi tervét. Kruj Ferenc sztahanovista asztalos szeptember 6-án fejezte be 1952. évi tervét*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents