Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

Vasárnap, 1053. szeptember 11. ÉSZAKMÁGYARORSZÁG 7 ÉRDEMES VOLT JEGYEZNI... Ez a nap is éppen úgy kezdődött mint A szovjet Páncélosok Napja a többi. Rózsa elvtárs szokása szerint a mun­kaidő megkezdése előtt 5 perccel érke­zett hivatalába, a MÁV igazgatóság köny­velési osztályára. Frissen, kipihenten lá­tott munkához. No, de nem gép az ember. Rózsa elv­társ két hosszú oldal tanulmányozása mán — pillanatokra — kitekint az ab­lakon. A háztetőkön élénken piroslanak a cserepek a vidám márciusi napfény­ben- Két éve még kocsikísérő volt, — most itt dolgozik. Alig három hónapja nősük- Szereti, örömmel végzi munkáját, szabadságban és egyre jobban élünk, — ugyan mi kell meg a boldogsághoz... © Fel tíz felé járhat az idő. Hivatalse­géd nyit ba Rózsa elvtársikhoz. Kezé­ben papírjegyzék. —■ Csak nem nyert valaki közülünk — kérdezi mosolyogva az egyik elvtárs• — De bizony így lesz az — bontja szét a hivatalsegéd a papírt. Rózsa elvtárs nem nagyon figyel a beszélgetőkre, leköti a munlca. Hirtelen felugrik- A hivatalsegéd által kimondott szám akaratlanul is megüti fülét. Való- sággal kiszakítja kezéből a jegyzéket- Pillantása végigszalad a számoszlopokon. Egy lépés az íróasztal fiókjáig, kirántja, kiszór belőle mindent. A többi feszülten figyeli, a hivatalsegéd is ágaskodik-.- Rózsa elvtárs magasra emel egy 100 fo. rintos tcrvkölcsönkötvényt, kitör belőle az Ú j jón gás; — Nyertem elvtársak-.. 5000 forintot­A hír percek alatt szétfut az épület­ben. Annyi a gratuláló, hogy Rózsa ehe társnak már fáj is a keze. A sok clxr társ, jóbarát, ismerős vele együtt örül. K diósgyőri gyár egyik műhelyében felcseng a telefon- A telefonáló hangja sürgető, két perc múlva már a füléhez is emeli a kagylót Rózsa elvtársnő. — Te vagy--.? — Én. — Fogódzkodj meg jól, vigyázz, 1« ne nyeld a kagylót meglepetésedben. Szóval jól figyelj, az egyik tervkütvényünkkel 5000, érted, 5000 forintot nyertünk. Rózsáné elsápad. A körülötte lévők azt hiszik, hogy rosszullett, de hangja másról tanúskodik. Boldogságában két könnycsepp gördül szemesarkába: — Képzeljétek, elvtársak, 5000 forin­tot nyertünk! Március , 28■ Budapest. Fiatal házaspár jár a Rákóczi úton. A kirakatok zsúfoltak, az Állami Áruház előtt tengernyi a nép, a nagy lengőajtó valósággal, szelet támaszt- A vásárlók ke­zében sok csomag — az ötéves terv megnyitotta bőségszarujál a dolgozók előtt­Szem nem bírja átfogni az áruk alatt roskadozó polcokat. Mire Rózsa elvtárs és felesége végre kiválasztja és megveszi a rengeteg holmit, már rohannioh is kell az állomásra. Március még nem tavasz. Tűz kell a szobába, különösen esténkint. Ahol sok a boldogság, oda kevesebb, hiszen ez tud­ja csak fűteni igazán az embert. Ezen az estén az újdiósgyőri Kárpáti utcá­ban nem volt boldogabb pár, mint Ró­zsa elvtárs és felesége. Most érkeztek meg Pestről, az aszta­lon magasan púposodik a vásárolt holmi- Rózsáné fürgén tesz" vesz, hely kell a sok árunak. Ez ide, amaz meg oda ke­rül, kézbeveszik — ki tudja hányadszor — a különböző ruhaneműt, cipőket- A hatalmas ,,világverő'' rádiókészülék már zenél a szobában. Nyikorog a szekrény­ajtó, bizony ki kell vermi onnan néhány ócskább holmit, hogy beférjen helyébe az új. Rózsa elvtárs segít. Megszólal: — Emlékszel, Aijna, 1049 őszére? Amikor tervkölcsönt jegyeztünk, akadt még olyan, aki kinevetett, hogy miért jegyzek 400 forintot. Az asszony felkacag boldogan. — Tudod, Sanyi, van egy jó magyar közmondás: „Az nevet igazán, aki utol­jára nevet”. És tovább rakosgatnak őszinte öröm­mel, mondhatni gyermeki lelkesedéssel. Rózsáné az alsó fiókban rossz, elnyűtt férfikabátra akad. Hajítaná a sarokba, de férje megszólal: — Add csak ide... Rózsa elvtárs egy ideig némán nézi, aztán mintha magának beszélne, halkan mondja: — A múltra emlékeztet- Fiatal pálya- munkás voltam, ez volt az ünneplő ru­hám, öt év alatt sem voltam képes egy rendeset venni. Hidd el, olyan volt ab­ban az időben a nappal, mint most az éjszaka. Koromnál is feketébb. Felesége is abbahagyja a rendezge­tést- Férjéhez lép, mindketten az ablak­hoz mennek­© A Tátra utcai új bérházak egyik-má­sik ablaka még világos- Azt nézik és a boldog jelenről beszélnek, azután a 2400 forintról, amit ezideig összesen jegyez­tek. Az a pénz már bőségesen megté­rült és a nyereményen jelül ezerszeresen ifibbet kapnak, hiszen a hazának köl­csönadott forintok szemük előtt változ­nak át új gyárrá, bérházzá, napközivé, iskolává és ezernyi más olyan dologgá, ami mind a dolgozók életét teszi bol­doggá- és egyre szebbé. A hazának adott forintokkal is az emberiség legszentebb és legmagasztosabb ügyét, a béke meg­védését szolgálják. Nézik a fényeket, s Rózsáné csendesen súgja: — Érdemes volt jegyesni--. HOLD! JÁNOS MA, VASARNAP ünnepük a Szovjetunióban a Páncélosok Nap­ját- A szovjet dolgozók ezen a na­pon megemlékeznek a páncélosok és a harckocsiépítők rendkívüli eredményeiről a Nagy Honvédő Háború éveiken. Szeptember 14-én a szovjet nép és hadserege újból hitet tesz törhetetlen békeakarata mellett. Az első sztálini ötéves terv ha­táridő előtti teljesítése, a Szovjet­unió ipari hatalmának megerősö­dése, a közlekedési gépipar kiépíté­se megteremtett minden szükséges előfeltételt ahhoz, hogy a Szovjet­unióban megszervezhették bármi­lyen tipusu harckocsi tömeges gyárfását. A könnyű páneélkocsik nyomában megjelentek a közép és nehéz harckocsik, valamint az úszó páncélosok és a folyami páncélo­sok is. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ előtti nemzetközi helyzet, a fasisz­ta agresszió kibontakozása, az an­gol—amerikai imperialisták hábo­rús gyújtogató politikája felvetette a szovjet kormány elölt az ország ellenálló erejének növelését és szük­ségessé vált a harckocsi építő ipar további fejlesztése is. Sztálin elv­társ utasítására a szovjet tervezők megépítették a harckocsik kirá­lyait. Ezek közé tartozik a T—34 tipusu szovjet páncélos. Ez a vilá­gon az egyetlen páneélos, mely harci sajátságai és előnyei tekin­tetében nem talált párjára a máso­dik világháború egész folyamán. A szovjet T—34-est több harcban ál­ló állam (Anglia, Egyesült Álla­mok, Németország) tervezői igye­keztek lemásolni, azonban e pró­bálkozások nem hozták meg a kí­vánt eredményeket. A NAGY nONVEDÖ HÁBORÚ kezdetekor, a hitleri hódítókkal ví­vóit harc első napjaiban bebizonyo­sodott a szovjet harckocsik elsö- rendúsége. „Harckocsijaink minőségileg íe- lúlmulják a német harckocsikat, dicsőséges harckocsikezelöink és tüzéreink pedig nem egyszer kény­szerítették futásra az agyondicsért német csapatokat nagyszámú pán­célosaikkal együtt“ — mondotta Sztálin elvtárs 1041 november 6-án. A Nagy Honvédő Háború alatt a szovjet nép egyedülálló munkahő- siességröl és önfeláldozó készség­ről tett tanúbizonyságot. A szovjet emberek a legnagyobb télben, a dermesztő hidegben szerelték a gyárakat, sokszor szabad ég alatt, hogy minél több fegyvert bocsát- hassanak a szovjet hadsereg ren­delkezésére. A háború utolsó évé­ben a szovjet harckoesiépítő ipar több mint harmincezer harckocsit, terepjárót és páncéloskocsit gyár­tott. AZOK A KEZEK, amelyek egy­kor a harckocsikat vezették, ma ai kommunizmus építkezéseinek nagy­szerű gépeit kezelik. A Nagy Hon­védő Háború befejezése után a szovjet nép visszatért a békéé al­kotó munkához. A szocializmus országának dolgozói páratlan hő­siességet tanúsítanak a kommuniz­mus felépítéséért vívott harcban. A proletár nemzetköziség, a demo­kratikus béke és a népek barátsá­gának eszméjéhez hű Szovjet Had­sereg éberen őrködik a kommunis­ta társadalom építésén fáradozó szovjet emberek békés alkotó mun­kája fölött. A PÁNCÉLOSOK NAPJAN » szovjet nép ismételten kifejezi azé. retetét hadserege iránt. A japán költségvetés hetven ssásalékát fordítják katonai célokra Használják ki jobban a gépeke! a Pécb IntaS bányaüzemben Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó Péch Antal bányaüze,m az elmúlt két hónapban nem teljesítette tervét, nem 1 valósította meg a második bányásznap tiszteletére tett felajánlását sem. A le­maradás okit a bánya műszaki vezetői különböző’ objektív nehézségekkel akarják magyarázni, még az a félvállról telt ki- «Mantja is elhangzik, hogy: „nem jött ki i^ajjjjpés •.Az ilyen magatartás egyben magyarázatát is adja annak, miért nem vizsgálták meg eddig mélyrehatóan, ala­posan, hol vannak a hibák, mi okozza, hogy az űzöm szégyenszemre nem teljesíti kötelezettségét, nem ad annyi szenet, lamennyit dolgozó népünk vár tőle. Lekicsinylik a gépeket, elfelejtkeznek róluk Könnyen megállapítható pedig, hogy a lemaradás egyik alapvető oka a gépek gyenge kihasználásában, a gépek gondos karbantartásának elhanyagolásában talál­ható meg. Amikor azonban a gépkihasz­nálásról érdeklődtünk, azt felelték: „Ná­lunk jóformán, nincs is gép, így nem is tudunk mit jobban kihasználni.” Kétségtelen, hogy a Péch Antal'táró egyelőre még nem rendelkezik szovjet vagy magyar fejtőgépekkel, rakodógépek­kel- Rendkívül helytelen azonban, hogy a meglévő gépeket ennyire lekicsinylik, valósággal elfelejtkeznek róluk. Még pedig: — amint a tapasztalatok mutat­ják, — nemcsak szóban, hanem a min­dennapi gyakorlatban is. Az üzem dolgozói 13 fúrógépet, 7 ka­páiéit, 2 szállítóvitlát kaptak népi demo­kráciánktól- Ezekkel azonban rendszerint sok baj van, gyakori az üzemzavar. Augusztusban 500 órán át álltak a kaparók Honvári Károly elvtárs, főaknása el­mondta: a kaparószalagoknál naponta kétszer-háromszor fordul elő láncszaka­dás, vagy egyéb hibásodás, emiatt több órán át nem működnek. Augusztusban a 7 kaparószalag ilyen okok miatt össze­sen 500 órán át állt. Augusztus 30 "án az egyik B-típusú kaparót rosszul sze­leitek össse — több mint 4 órán át nem lehetett használni- Egymagában ez a hiba 100 csille szén kiesését idézte elő- Hasonló hanyag munkára vall, hogy szep­tember 2-án az egyik kaparószalag mo­torjában a kuplungseorító gyűrűbe for­dítva tették be az éket, — emiatt másfél pra veszett kárba a szétttermelők munka­idejéből. A kaparóknál előforduló hibák abból adódnak, hogy a bányaüzem vezetősége nem törődik az előzetes karbantartással. Á helyes módszer az lenne, hogy a gépi berendezés felülvizsgálására és javítására fordítsák az időt, amíg a frontfejtésen az átszerelés folyik. Az előzetes karban- tartást — mint mondják — akkor vég­zik, amikor üzemszünet lesz, ez pedig már jó régen nem volt a bányában. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet! Laza a munkafegyelem a karbantartók között- Nem folytatnak körükben politi­kai felvilágosító munkát, nem magyaráz­nák meg nekik, milyen so-k függ az ő jó munkájuktól. A vasárnapi karbantartásra egyszerűen csak kiírják a dolgozókat, a politikai munka elhanyagolása miatt egyesek azonban igazolatlanul távol­maradnak, aznap a bánya felé sem néz­nek. Vannak közöttük olyanok, akik be­mennek ugyan munkára, de lógnak, nem dolgoznak lelkiismeretesen. Kalló Géza üzemi akatos azt a feladatot kapta, hogy szerelje át a kaparókat- Nem sok idő alatt kényelmesen elvégezhette volna, ha Miért mennek tönkre a fúrógépek? előre elkészíti a szükséges sorszámokat, anyagokat- Kalló ezt elmulasztotta és minden darabért külön sétálgatott. A kaparó átszerelését csak a másik múszás dolgozói fejezték be. Értékes anyagok — kaparóláncok, tek- nők — szanaszét hovemek a bányában- Nemrégiben olyat} kaparószalagot akartak összeszerelni, amelyet már egy hónap óta nein használtak. Munka közben - jöttek rá, hogy több teknőrész hiányzik­Igen nagy segítséget jelent a bánya­munkában a fúrógép, megkönnyíti _ és meggyorsítja a termelést. Ezeket a gépe­ket sem becsülik meg a Péch Antal bányaüzemben. Nem kímélik, gyakori éseí, hogy kevten-bámian ia nyomják a szénfalba, erőltetik a motort. A 13 fúrógép közül augusztusban négyet kel­lett újratekercselni, jelenleg is 4 fúró. gépet javítanak- A népnevelők gyenge felvilágosító munkájának következményei mutatkoznak meg abban is, hogy egyes dolgozók — a fúrás befejeztével — le­dobják a gépet, nem törődnek vek to‘ vább- A gép gyakran kerül szén ala, tönkremegy a kábelvezeték. A feltárt hibák egyszersmind rámutat­nak a feladatokra is. A párt szervezet vezetőségének többet és jobban kell fog­lalkoznia a műszaki dolgozókkal. Bírála­tával és javaslataival jobban kell irányí­tania munkájukat, hogy változtassanak magatartásukon, mindent megtegyenek a műszaki előfeltételek biztosítása, a gépek teljesítőképességének maradékta­lan kihasználása érdekében- Konkrétabb, harcosabb agítációt kell folytatniuk a népnevelőknek, hogy a bányaüzem min­den dolgozója a legnagyobb szeretettel vigyázzon az értékes gépekre, kímélje, gondozza s megkövetelje a vezetőségtől az előzetes karbantartást, az üzemzava­rok előrelátó elhárítását. A karbantartó dolgozok körében meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Beszélgessenek velük gyakran a népnevelők, hogy felismerjék munkájuk nagy jelentőségét és ehhez mérten legjobb igyekezetükkel, öntudato­san dolgozzanak, biztosítsák a termelés zavartalanságát­V. Nyikolszkj, a „Krasznája Zvjez- da”-ban a japán hadsereg kiépítésével foglalkozik. Rámutat, hogy a japáti militaristák széleskörű program vég­rehajtásához láttak, amelynek célja a japán hadigépezet teljes helyreállí­tása. E program egyik főpontja a hírhedt „tartalékos rendőrhadtest” átalakítása rendes hadsereggé. A terv szerint 3 hadtest létszámát 1953 ápri­lisára háromszázezer főre emelik. Japánban fokozottan-folynak elő­készületek az általános hadkötelezett, ség bevezetésére. Az új japán hadsereg magasért«­zése és kiképzése az amerikai tisztek közvetlen ellenőrzése alatt történik- A japán kormány intézkedéseket tesz az ország hadiipari potenciállá- nak növelésére Az ország költségve­tésének hetven százalékát fordítják katonai célokra. A japán nép elszánt ellenállást ta­núsít e politikával szemben. Nagy lendületet vett a kötelező katonai szolgálat visszaállítása ellen irányuló mozgalom. Csak Tokióban több mint kétszázezer aláírást gyűjtöttek e t*r- 1 vezett intézkedés ellen. Több mint negyedmillió ember látogatta már a plovdivi nemzetközi vásárt Az Észak magynrország; riport- és fényképpályázata Az Eszakmagyarország szerkesz­tősége ötéves tervünk még szélesebb- körű megismertetésére, a hazánk­ban, megyénkben végbemenő mélyre­ható, hatalmas változások, népi de­mokráciánk nagyszerű fejlődésének bemutatására riport- és fényképpá­lyázatot hirdet. A pályázaton olyan írásokkal és fényképekkel lehet résztvenni, ame­lyek szemléltetően mutatják, milyen nagy utat tettek meg megyénk dol­gozói a felszabadulástól, a virágzó, boldog élet megteremtésében milyen sokat köszönhetnek az ötéves terv­nek, amelynek maradéktalan meg­valósításáért küzdünk napról-napra, pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével. Mutassák be az írások és fényképek az ötéves terv helyi létesítményeit, azok jelentőségét és azt, hogyan te­szik könnyebbé, szebbé a dolgozók munkáját, életét. Tükrözzék vissza a pályázatok, hogy ötéves tervünk megvalósításával drága hazánkat, a Szovjetunió vezette hatalmas béke­tábort erősítjük. Az írások terjedel­me lehetőség szerint ne legyen több öt gépelt oldalnál. A fényképek csakis amatőrfelvételek lehetnek, élesek, jól kidolgozottak, hogy alkal­masak legyenek újságban való köz­lésre. A legjobb riportok és fényképek pénz-, illetve könyvjutalomban ré­szesülnek és közöljük azokat az Északmagyarországhan. IMinden pá­lyázó pontosan tüntesse fel nevét, foglalkozását, lakcímét, munkahe­lyét. A fényképekhez mellékeljenek néhány sort, hol készültek, mit áb­rázolnak a felvételek. Pályázni lehet azonnal. A pályázat határideje október 15. MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN I. nyereménysorsolása A ZENEMÜL ÉSZETI fOISKOLÁfS szeptember 18-án délután 5 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás, szeptember 19-én délután 5 órától sorsolás, szabad belépés! szeptember 20-án délután 3 órától sorsolás, szabad belépés! szeptember 21-én délelőtt 10 órától sorsolás, szabad belépés! Szófia. (MTI) Ä plovdivi XV. nemzetközi árumin- tavásár iránt óriási az érdeklődés a bolgár dolgozók körében. Bulgária, a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Kínai Népköztársaság pavillonjait szeptember 9-ig kétszázhétezer ember nézte végig. Szeptember 10-én hetven­ezer dolgozó látogatta meg a vázái' pavillonjait Gyorsítsuk meg az őszi vetőszántást megyénkben Megyénkben az őszí mezőgazdasági munkák üteme még mindig nem kielé­gítő. A néhány nappal ezelőtt hullott bőséges csapadék megkönnyítette a mun­kát, a vetőszánnás mégis lassan halad. Még a versenyben első helyen lévő sátor­aljaújhelyi járás is csak az előirt terület egyharmadán végezte el a vetőszántást. A legutóbbi értékelés szerint a járások közötti sorrend a következő: Vetőszámásban: 11. mezőcsát! 12. ózdi 13. ricseá Miskolc város T rágyahordásbsní 1- sátoraljaújhelyi 2. abaujszántói 3. putnoki 4. ricsei 5- szikszói 6. edelényi 10 91 5 9 százalék­90 52 47 46 41 40 l­sátorai jaújhelyi 33 7. sárospataki 36 2. szikszói 30 8. mezőcséti 35 3. putnoki 27 9. encsi 32 4. edelényi 24 10- ózdi 31 5. miskolci 22 11- miskolci 26 6­mezőkövesdi 21 12. mezőkövesdi 20 7. abaujszántói 20 13. szerencsi 10 3. szerencsi 16 Miskolc város 20 szándék 9. sárospataki 13 A megyei átlag vetőszántásban 20 *zS 10­encsi 13 zalék, trágyahordásban 33 százalék­DÉRYNÉ NAPLÓJA (Szépirodalmi Könyvkiadó) A Déryné c. film nagy sikere egyszer­re megismertette népünkkel a magyar színészetnek ezt a nagy alakját- Szak­embereken kívül azonban kevesen tudták róla, hogy naplója a magyar memoáriro­dalom egyik remekműve. A ma.gyar sú- néfzet hőskorának, az 1810—38’as évek' nek meleg emberi emléke ez, nagyjelen, töségü igényes irodalmi mű, amely stílu­sában, ábrázoiákészségében és nem utol­só sorban olvasmányosságában vetekedik a kortárd próza legjobb alkotásaival. Történelmi anyaga pedig egyenesen fel­becsülhetetlen. Déryné a saját életén ke. resztül megismertet aszal a nagy nem­zeti küzdelemmel, amelyet legjobbjaink folytattak a magyar nyelv diadaláért a színpadon; elmondja, hogyan kellett harcolniok a hivatalos, Habsburg-támo' gáttá németnyelvű színjátszás ellen, amely nem akarta megtűrni a magyar színésze­ket; hogyan játszott esőben, hóban, rossz vidéki csűrökben^ kocsmákban; s hogyan jutottak el végre « Nemzeti Szín hás megnyitásához. A naplóból — melyet most jelentetett meg a Szépirodalmi. Könyvkiadó —■ meg- ismerjük a kor legnagyobb színészei Szentpéterit, Kantomét, Lendvtdt, stb•? s látjuk az úttörők nyomán haladó fiaf tál nemzedéket, amely Egressyt és la­borjaim Rózát adta. Déryné naplója a múlt század vándorsánészetének küzdel­mes életéről ad hírt magas művészi far kon; ezért maradt meg számunkra ma is érdekes, szívhezsaóló alkotásnak, amelynek egyetlen szava sem porosodott be az idő során. A mostani új kiadás Dé­ryné naplójának mintegy felét tartalmaz­za. A mű első kiadósa 1879—80-ban je­lent meg két kötetben. E kiadás szöve­ge azonban nem tekinthető hitelesnek, mert kiadója ,,simításokat” végzett rajta- A második kiadás 1900-ban jelent meg három kötetben^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents