Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

4 ESZAKMAOYARORSZAG Vasárnap, J952. M»pt**nber 7. Szeretettel köszöntjük a széncsaták hőseit, derék bányászainkat! PAPP GAZSI GUSZTÁV a farkaslynki bányaüzem sztahanovista vájára. Hó­napok óta 166 százalékra teljesíti tervelőirányzatát. Szeptember 7-e tiszteleté­re terven felül 35 tonna szenet adott népgazdasá­gunknak. GALLYAS BÉLA a királdi bányaüzem szta­hanovista vájára a béke­hét alatt 200 százalékos eredménnyel dolgozott. A második bányásznap tisz­teletére másodszor nyerte el a sztahánovista jel­vényt. IFJ. SEBŐK JÓZSEF a somsályi bányaüzem dolgozója, a bányásznap tiszteletére tét* felajánlá­sán 127 százalékra teljesí­tette. 48.2 tonna szénnel termelt többet terven fe­lül. Eddig esedékes ter­vét 169 százalékban telje­sítette. NAH Y SZÍ L VESZT E K a somsályi bányaüzem dolgozója kilenc tagú csa­patával 142 százalékra tel­jesítette eddig esedéker tervelőirányzatát. A bá­nyásznap tiszteletére indí­tott versenyben bekapcso­lódott az 55 csillés moz­galomba — jelenleg V* csillét termelnek. SEBŐK ISTVÁN x somsályi bányaüzem dolgozója. A bányásznap tiszteletére vállalta, hogy 37.5 tonna szenet termel terven felül. Ezzel szem­ben 48 tonna szenet adóit népgazdaságunknak. Szép. temoer 7-ig 170 százalékra teljesítette havi tervelő­irányzatát. PATVAROS SÁNDOR a putnoki bányaüzem vá­jára as elmúlt három hónapban átlagosan 130 százalékban teljesített« tervelőirányzatát. SALLAI ELEK a putnoki bányaüzem vá*" jára ax elmúlt három hó* napban 65 tonna szenet termelt terven felül. Altlaj gosan 121 százalékra hesd eleget tervfeladatának* | A mérnök arra ébredt, hogy valaki erősen zörgeti az ablakát. Habár éber alvó volt, most mégis las" «an tér magához. Nagy nehezen megkeresi papucsát, közben önkéntelenül az éjjeli- szekrény felé néz. Az óra világító szám­lapja élesen foszforeszkált a sötétben­— Hm • • . tíz perc múlva éjfél lesz — dünnyögi az orra alatt, aztán kissé dühö­sen, morózusan meggyujtja a villanyt. A tej fehér fény szótárad a lakásban. A zörgető most már erélyesebb. A mérnök ingerülten húzza fel a redőnyt. Kinyitja az ablakot. Megborzong. A szeptember eleji éjszaka csendesen l>orul a bányatelep lakóházaira* Kissé hűvös a levegő, az ősz fanyar lombszagát hor­dozza a leheletnyi szellő. A mérnök fejében kínos gondolat sir han át, amint az ablakon kinyúló fény­pászmában megpillantja a III- akna ügye­letes aknászát, Kovács Sándort* — Jó szerencsét, mérnök elvtárs. — Az aknász köszönése izgatott. Idegesen topog a járdán. Látszik rajta, hogy egy­szerre szeretne elmondani mindent, de fegyelmezi magát. — Csak nem a kettes telepi víz — kérdezi a mérnök rosszat sejtve. — Az. A kettes szinti szivattyú nem bírja a vizet* A gyüjitőmedence kicsa­pott, az utolsó félórában tetemesen meg­nőtt a befolyó víz. A mérnök gondolkodik* — Nem, nem lehet haj, hiszen négy 1500 percliteres szivattyú van az aknában. Azért, mégis le kellene mennie. Kovács — jó szak­ember, ok nélkül nem költi fel. Pedig fáradt. Egy hét óta minden este későn kerül ágyba. A bányásznap tiszteletére vállalta' a II. akna újratérképezését. — Mérnök elvtárs, meg kellene nézni* Kovács sürgető hangja rekedten cseng az éjszakában. A mérnök, Sarjai Márton Összegezzen* Nemrégen került ki az egyetemről, fülé­ben még ott cseng egy bölcsmosolyú em­ber szava: „Ehtársak! Ha az üzem élére kerül­tök, sose feledjétek el, hogy a nép vagyonáról van szó!’* Hirtelen ellép az ablaktól, a székről lekapja nadrágját, már öltözködik is, amikor kikiáltja Kovácsnak: — Megyek* Azonnal megyek *»• ♦ Föliedt, meleg a levegő a szivattyú­házban. Tompán dohogva dolgozik a kettes szinti szivattyúgép. Apró vízcsep- pek szivárognak át a földrétegen, ezer­féle színben csillognak a karbidlámpák fényétől. A mérnök és Kovács az alacsony, pufókarcú gépész mellett áll* A gépész pillanatra abbahagyja a motor olajozá­séit : — A szivattyú kifogástalanul működik mondja, majd folytatja munkát. A mérnök fejével biccent* GonJPUtai valósággal száguldanak. Füle a bánya jól ismert ezernyi zajából is egyre csak a hangoskodó vízcsobogást hallja. Alig tíz méterre van innen a vízgyűjtő medence s a lejtaknán egyre zuhog az áradat* Sarjai int az aknásznak- Kimennek a gépházból, felfelé indulnak az aknán. Mellettük feszesen, pattogva jár a vég- nélküli kötél, a ráakasztott szénnel telt csillék kattogva haladnak a sínen. Lenn az alsóbb szinteken száz és seáz I bányász vágja a „fekete gyémántot*’. Mit sem sejtenek a készülő viharból* A fiatal mérnök bosszúsan ütögeti sárgarézlámpáját az egyik tartógerendá­hoz. A láng felszökken, hideg fénye megpihen a tetőoszlopok fehér penész- gombáin* Éppen most... most kellett jönni ennek is — fakad ki mérgesen — 25 vágón szén a terven felüli felajánlás a bányásznapra és * . • Elhallgat. A jéghideg tiszta vizet ke­rülgetve mennek egyre feljebb. Ott áll­nak a régi oldalvágatnál. Gurgulázva, csörögve jön ki a combvastagságú vízér a vágat feltáskásodott talpa alól* A mérnök legugol, a lámpát maga mellé állítja a földre. Minden figyelmét összpontosítva az egyre vastagodó vízeret figyeli. Most már világos a helyzet. Ugy- látszik földalatti mészkőbe ágyazott tó talált utat a bányába* Azonnal intézkedni kell. Szivattyút és... Nincs ideje végiggondolni. Hir­telen — mintha mennydörögne —, dü­börögni kezd a vágat* A vízér megvonag- lik s a következő pereljen, a vágat egész szélességében hatalmas tömegű víz höm­pölyög. Pokoli zaj támad. Sarjai felkapja a lámpát, Kováccsal együtt rohan ki a vágatból. — Kimegyek, intézkedem — ordítja túl a zajt a mérnök — addig az alsóbb szinteken indítsátok be a szivattyút* A mérnök rohanva szalad felfelé az aknán. Kint dereng a hajnal. Szürke, ködös a reggel. ¥ Faién a napon több mint száz em* bér kelt fel a mérnök riasztó szavára a szokott időnél hamarabb. Ajtók, abla­kok csapódtak, alig egy félórán belül mindenki ott volt a felolvasóban* Sarjai vízhatlan köpenyébe burkolózva néhány szót mondott a bányászoknak: — Elvtársak 1 Milliós értékű gépeink vannak lent. Az akna egy helyen szaka­dozik. Mindenki úgy dolgozzék, ahogy szíve, becsülete parancsolja. Morajló zúgással fogadta őket az akux* Mintha óriási vízesés lenne a mélyben. Sarjai elől rohan. Mögötte bányász- bakancsok dobognak. A szállítókötél nem jár, a tartóoszlopok tövében ki hízott, villogószemü patkányok iszkolnak kifelé. — \ajjon mi lehet a legalsó szinten — rémül el a mérnök, amikor a régi oldalvágathoz érnek* Valóságos folyó ömlik belőle* A víz teljesen tiszta, jég­hideg, tehát . . . szem nem látta hasa" dákokon, a föld ezernyi repedésein át jön s a kavicsréíegek megszűrik* Ki tudja, mennyi víz zúdul még be a hányába! Lábszárig érő vízben érkeznek a ket­tes szinti szivattyúházhoz. A gép hörögve, kihagyó lélegzettel dolgozik a nagy meg­terhelés miatt. Sarjai az aknász nevét kiáltja. — A négyes szintről mindenki kifelé — urduja a mérnök, de hangja elvész a rettentő zajban. — Míg a szivattyúkat ki nem hozzák, nem jönnek! • • . Sarjai dühösen rúg egy patkányba. — Parancsolom, érti, mert .. • a kettes szintiek is azonnal fogjanak a gépek ki­szereléséhez ! Az emberek szétszélednek. A mérnök ügyet sem vetve a fejére koppanó meddő darabokra, rohan egyre lejjebb. A kettes és a hármas szint közepénél elesik. Annyi ideje marad, hogy egy kimosott támfa elől bevágja magát az oldalba. A víz követ, iszapot, gerendákat sodor magával* Csuromvizesen tápászkodik fel* Meg­rázza magát és újra rohanni kezd. Tompa robbanás rázkódtatja meg dobhártyáját* Megtorpan. — Ezek még dolgoznak — nyögi érthetetlen csodálkozással. Felvil" lan előtte az utolsó termelési értekezlet: egyemberként kiáltották akkor a bányá­szok: „Amit vállaltunk, teljesítjük is..*’* és mindenki tudja, hogy huszonöt I vágón szénnel kell még megbírkózniok a bányásznapig* A mérnök szívét elönti a büszkeség, de a roppant felelősség érzése is. y Nem, mégsem szabad hagyni. Esztelenség már dolgozni! Versenyt száguld a vízzel. Leér a lejt“ akna aljára* A déli oldalvágatban lám­pák fénye imbolyog* A sínen két láda- nélküli csille közeleg. Bányászok tolják- Szemben a rengeteg vízzel, iszappal, kövekkel. A négyes szintiek hozzák a ki­mentett, százezreket érő szivattyúkat. Ressel kilenc órára a négyes swrnt teljesen, víz alá került. A hármas-szinten a kimentett szivattyúk, kábelek, motorok mellett fáradtan, kimerültén álltak a bá­nyászok. A délelőttös váltócsapat már rég bejött, de az éjszakások nem moz- dúlnak. Sarjai karórájára néz. Megszólal: — Elvtársak, aki fáradt kimehet ••• Senki sem mozdul. A lámpák zizegve égnek, a víz egyre ömlik. • — Elvtársak! A többi munkához, fele­annyian is elegen leszünk. Mintha senki sem akarná érteni a mérnök felszólítását- Komorak az arcok- A vízzúgásra figyel mindenki. Az öreg Kemenesi, ötvenéves vájár, előlép. Alig érteni, mit mond: — Atkozott víz! Az aknában a vízben bukdácsolva jön egy bányász* Kiabál: — Mérnök elvtárs, a vízbetörésnél be­szakad az akna! Az arcok még komorakba válnak* A mérnök tompa hangon adja ki az utasi* tást: — A szivattyúkat leállítani* Fel a ket­tes szintre! Csuromvizes, hol t fáradt csapat halad az árral «szemben. Minél jobban közeled­nek, annál nagyobb a zaj. A vízorkánon át már hallani a fák recsegését. Apró l darabok szakadoznak le a tetőből, nagyo­MunkahősfeHekkel ünnepelnek megyénk bányászai A borsodi bányászok a mai ünnepnapra több, jobb termeléssel, kimagasló telje­sítményekkel készültek, hogy kifejezzék hálájukat pártunk, államunk iránt a messzemenő gondoskodásért, a bányászok megbecsüléséért. Az elmúlt hetekben megélénkült az üzemek, vállalatok közötti verseny. A nagyvállalatok közti vetél­kedésben országosan a Sajókazinci Szén­bánya Vállalat került az élre, amely mennyiségi termelési tervét az első fél­évben 1124 százalékra, július havi elő­irányzatát 105.9 százalékra, augusztusi tervét pedig 101.3 százalékra teljesítette* A Borsodi Szénbányászati Tröszt válla­latai közül kimagasló eredménnyel dicse­kedhetik a rudolf telepi vállalat, ezen belül a rudolftelepi üzem- Szép helyezést ért el a kurityáni vállalat, amely előző havi tervét 112*4 százalékra teljesítette. Szeptember 5’én 120.5 százalékra ter­melt. A sajószentpéteri vállalat ugyan­ezen a napon 109 százalékos eredményről számolhat Ott t be, a diósgyőri szénbánya vállalat pedig 114 százalékot ért el. A bányásznapra való készülődés hetei­ben megélénkült a szocialista verseny a brigádok között is* A perecesi szénbánya vállalatnál Czakó Pál brigádja a ver" senyben 143 százalékos eredményt ért el, Orbán János brigádja 135, Négyesi Pálé pedig 113 százalékot teljesített* 2900 tonnát termelt terven felül a sajókazinci szénbánya vállalat Az országos hírnévre szert tett sajó- sével biztosították, hogy kazinci szénbánya vállalat dolgozói a bányásznap tiszteletére azt vállalták hogy harmadik negyedévi tervükön felül 2500 tonna szenet adnak népgazdasá' gunknak. Ezt a felajánlásukat Ijecsület- tel teljesítették is, mert a szeptember 5-ig terven felül termelt szénmennyiség elérte a 2900 tonnát* A vállalat egyes üzemeit nézve a Terv" táróban a Donbassz-kombájn dolgozói a ciklusos grafikon betartásával 350 ton­nás vállalásuknak 1050 tonnával tettek eleget. A sikerben nagy része van a mű­szaki vezetőknek, akik a feltárási mun­kák jó megtervezésével és megszervező" második Donbassz-kombájn is megkezdhesse a termelést* A bánfalvi üzemijen hasonlókép jól biztosították a műszaki feltételeket. Két újabb ikerfrontot állítottak a termelés szolgálatába. A vájárok részletesen ki­dolgozott ciklusgrafikon szerint végzik munkájukat. A bányászok zöme csatla­kozott a Loy-mozgalomhoz. Januárhoz viszonyítva majd felével csökkent az iga­zolatlanul mulasztók száma* Ebben az üzemijen is kimagasló eredményt értek el mindhárom műszakban szeptember 5-én. A teljesítmény 106-6 százalék. kát koppaimak a bányászok bőrsapkáján. Szemmelláthatóan mozog a tető. Foko­zatosan ereszkedik egyre lejjebb. Minden | lépés örökkévalóságnak tűnik. Végre átjutnak a veszélyes részen. Mindenki a mérnökre néz* Várják az utasítást, de nem * .. Az öreg Kemenesi már fát hoz. Percek alatt túlhairsogja a víz zaját a munka ritmikus üteme. Mintha ezer keze lenne mindegyiküknek- Kovács, az aknász lihegve szalad Sarjaiba — Mérnök elvtárs, csökken a víz. Onnan jövök. Szem villanásnyira megállnak a bánya-, szók. Enyhül az arcok merevsége* Sarjai mosolyogni próbál, de nem tnd< Nagy ropogással megtörik négy tetofogó gerenda. Ha itt beszakad, napokig nem le» szenelés! — Kalickázni, elvtársak! — ordítja » mérnök* Ő is kézbekap egy fűrészt, őrü- leles munka kezdődik* A vízzúgás egyre halkabb, de a tető... a tető * *. Csavar rodnak, mozognak a fák, sírnak, nyöszö*1 rögnek, mintha tiltakoznának a rájuk: nehezedő óri.si teher ellen. Szemláto­mást duzzad alul a talp* felül minden mozog. Most képtelenség alámenni *.. éö mégis * *. — Elvtársak, várjunk, amíg megálla­podik . .. Senki sem törődik a mérnök szavávaL Tíz ember dolgozik a veszélyes résa alatt, a többi fűrészel, fát hoz, ropog a csont a roppant erőlködésben. Három kalick-a áll már a betört tetőgerendák alatt* Aztán még egy, még kettő kerül a lassan megfékezett tető alá. ★ fissí a. felhőtlen az ég. A hold fénye ezüstös színben fürdeti a bányatelepet" A mérnök. Sarjai, nemrég ébredt fel" A nyitott ablaknál áll. Fáradtsága, ide­gessége elmúlt, de a lezajlott események még ott kergetik egymást az agyában. — Hősök . .. hősök ezek az én ember* reim — morogja félhangosan és cigaretta) után kotorászik* Rágyújt. A vékony füstcsík kioson a szabadba, a mérnök is utána hajol. Néimal az utca* Sarjai gondolkozik* — Igen, ha minden jól megy, reggelrci megindul a szállítás. Igaz, nem híve d pótmüszaknak, de ilyen esetben.. • csak jelentkező lenne? i Szöges bakancs ütemes kopogása xa"1 varja meg gondolataiban. Ismerős alak közeledik felé* Kovács. — Csak nincs valami baj — suttogja* Az aknász az ablakhoz ér* Ráncos arca mosolyra húzódik* — Nincs semmi baj, mérnök elvtára — mondja nevetve — a többiek, a cim­borák küldtek: nyugtassuk meg a mér­nök elvtársat, mivelhogy ne gyed tize négy­kor már kijött az első csille szén az aknából. Negyvenkét ember maradt visz" sza pót mű szakra. Sarjai meghökken­— De hiszen ez nagyszerű. Kovács elvtárs! Hogy ment ez az egész? . . . — Hogy * .. hát •.. tudja a mérnök elvtárs, hogy már kész a levél Rákosa elvtársnak. Aztán nem igen akarunk ja­vítani a tonnákon. No, meg ráérünk majd pihenni a bányásznapon. Szóval, hát jó szerencsét! Aludjék jól, mérnök elvtárs. HOLDI JÁNOS B LA HOT A JÓZSEF a Kurityáni Szénbányák sztahanovista vájára első­nek csatlakozott a Loy­mozgalomhoz. A szeptem­ber 7.rc lett felajánlását brigádja 168.6 százalékra teljesítette. DZl KIK PÁL a Sajókazai Szénbánya Vállalat vájára. Szeptem­ber 7-i felajánlását 154 százalékra teljesítette. Tervével 1952. októberénél tart. III. negyedévi tervét 165 százalékra teljesítette. SZIMCSAK IRÉN .» bánfalvi bányaüzem toborzott dolgozója. Munkáját becsülettel végzi. Teljesítménye mindig meghaladja a száz százalékot. HAJDÚ IMRE a Kurityáni Szénbányák sztahánovista vájára példát mutat a munkában. Több­ször kapott jutalmat. Je­lenleg 1953. január 10-i tervén dolgozik. Ifi. LAVÄCS ISTVÁN a Sajókazai Szénbánya Vállalat sztahánovista vá­jára. 1952. év novemberi tervelőirányzatán dolgo­zik. III. negyedévi tervéi 195 százalékra teljesítette. A bányásznap tiszteletére tett munkafelajánlását 180 százalékra teljesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents