Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
Sean, 2MB. a. ÉSZAKMAGTXBORSZÁG 3 „LÉGY JÓ GAZDÁJA A BÁNYAGÉPNEK!“ Az ormospusztai ifjú bányászok értékes kezdeményezése GcrS elvtárs a gazdasági vezetők országos konferenciáján mondott beszédében •z egyik legfontosabb feladatként jelölte tneg a rendelkezésre álló termelőeszközök, ipari felszerelés, gépek,, berendezések jobb kihasználását. A gépek termelő munkaidejének, a kihasználás fokozásának eszköze elsősorban a különféle okokból adódó gépkiesési idő csökkentése. Az onnospusatai szénbányában kevés gondot fordítottak fc gépek — különösen a nagyteljesítményű. Ajtay—Szilárd-féle F—4-es fejtő- és rakodógép jó kihasználására és karbantartására. A rendszeres karbantartás nélkül dolgozó gépeknél naponta üzemzavar fordult elő* Sokszor a tartalék- alkatrészek hiánya miatt álltak- Nem ritkán a szállítás szervezetlensége, az üres csille hiány is zavart okozott. Ezek a hibák hátráltatták a bányaüzem tervtel" jesitését. A bányaüzemben dolgozó ifjúmunkások látták a gépek kihasználása terén mutatkozó hibákat. Az egyik F— 4-es szénkombájnnál dolgozó Gonda Pál elhatározta, hogy brigádot szervez és felhívja az ifjúmunkásokat: legyenek jo gazdái a bányagépeknek. Több műszaki vezető ellenezte a brigád megalakítását. Az ifjúmunkásoknak, Gonda elvtársnak azonban szilárd elhatározása volt, hogy a 15 tagú brigádot megalakítják. Felkeresték az üzemi párt- bizottságot és a DISZ-szervezetet. Elmondták tervüket. A pártszervezet segítségével sikerült is megalakítaniok a brigádot- A brigád már az első nap felhívással fordult a megye bányászfiataljaj- hoz: járuljanak a széntermelés fokozásához azzal, hogy minél többen elsajátítják ez új bányagépek kezelésének tudományát, gondoskodnak a gépek minél jobb kihasználásáról és rendszeres karbantartásárólAugusztus 2-ig az üzem 15 legjobb if j úmunkása sikerrel elvégezte a gépkezelő és gépszerelő tanfolyamot. Gondoskodtak arról is, hogy a kombájnon dolgozó ifjúmunkások újabb munkamódszerek elsajátításával növeljék teljesítményüket. Ennek érdekében megszervezték a kombájnon dolgozók tapasztalatcseréjét. Gonda Pál ifjúmunkás brigádjának újabb és jobb munkaszervezésével elérték, hogy az F—4-es kombájnnal az eddigi 2 méter 25 centimeteres napi előrehaladást, 3—3 és fél méterre növelték. A brigád létszámát — amellett, hogy a teljesítményt fokozták — műsza- konkint eggyel, tehát összesen hárommal csökkentették. A jobb gépkihasználás érdekében gondoskodnak a kombájn rendszeres karbantartásáról^ elvégzik a szükséges olajcserét. Kéthetenkint vasárnap átvizsgálják a kombájnt, megtisztítják és az esetleges motor- és géphibákat kijavítják. A IPes aknában 20 ifjúmunkást megbíztak azzal, hogy állandóan ellenőrizzék az akna összes gépének rendszeres karbantartását, továbbá azt. hogy kihasználják-e kellően a gépeket. A brigád a gép jobb kihasználásával, a Loy-mozgalom keretében küzd a több- termelésért, s minőségileg is jó munkát végez. A főtenyomás elleni biztosítást száz százalékig elvégzik, az ácsolást az előírásnak megfelelően készítik el- Szilárd a munkafegyelem a brigádban- Egyetlen műszakmulasztó sincs közöttük. Bevezették a munkahelyen való váltást, ami komoly időmegtakarítást eredményezett. — A mozgalom lényege tulajdonképpen az — beszéli Gonda elvtárs —, hogy a gépek jó karbantartásával elejét vegyük a gépkiesésnek, s ezáltal többet tudjunk termelni. Ennek a kezdeményezésnek tulajdonképpen a Loy-mozgalom szerves részévé kell válnia. A műszaki vezetők is egyre jobban felismerik már a kezdeményezésben rejlő erőt, igyekeznek a brigád munkájához biztosítani a feltételeket. A brigád augusztus 19-ig 109 százalékra teljesítette előirányzatát, Vannak azonban még igen komoly hibák az ormospusztai bányában. Augusztus 19-én az éjszakai műszakban a gépnél elfogyott az olaj. Éjjel két órakor leállt a gép- A műszaki vezetőnek jelentette a brigád, hogy nincs olaj, emiatt a kombájn nem tud^ dolgozni- A műszaki vezetők megígérték, hogy a legrövidebb időn belül intézkednek. Négy (!) napba telt, amíg a géphez szükséges olajat megkapták. Ez nagyban lerontotta a brigád százalékát, f miatt havi tervüket 29-ig csak 99-4 százalékra teljesítették. — Nagyon szép eredményeket tudnánk elérni, ha a szükséges műszaki segítséget megkapnánk, ha a műszaki vezetők biztosítanák a tartalékalkatrészeket, a tartalék olajat — mondja Gonda elvtárs. — Jelenleg is mindössze 80 kilogramm olajunk van tartalékban. Ha ezt elhasználjuk, megint nem tudjuk a kombájnt használni, amíg újabb olajmennyiség nem érkezik. Már hetek óta húzódik a kombájn villamosberendezésének kicserélése is. A műszaki vezetők azt mondják, kijavítása pénzbe kerül, „nincs meg rá a keret”. Az ormospusztai szénbánya műszaki vezetőinek nagyobb gondot kell fordíta- niok a brigád munkájához szükséges tartalékanyagok beszerzésére, az ifjúsági brigád csak igy lesz igazán jó gazdája a bányagépnek, csak így tudja megvalósítani a Loy-mozgalom jelmondatát: „Termelj ma többet, mim tegnap!“ R- ÉNagy ütemben folyik az őszi Tété« állami gazdaságainkban Állami gazdaságainkban megkezdődtek az őszi talajmunkák; nem egy helyen már javában folyik a vetés. Megyénkben eddig 150 hold ősziárpát, 100 hold őszi takarmánykeveréket, 50 hold nemes fűmagot, 100 hold lucernát és 50 hold repcét vetettek el- Élen jár az ongai állami gazdaság, amely eddig 78 hold ősziárpát vetett és 220 holdon elvégezte a vetőszántást* A taktaharkányi állami gazdaság 220 holdon végezte el a vetőszántást és 50 holdon a lucernavetést. A trágyahordást a mezönagymihályi állami gazdaság 230 holdon, a klementinái állami gazdaság pedig .200 holdon végezte el. Súlyosan lemaradt az igrici állami gazdaság, amely mindössze 85 holdon végezte el a vetőszántást, az őszi vetést pedig még meg sem kezdte. A boldvai középparasztok felismerték, melyik a helyes út Mit akarnak esett, hiszen még szekerük sincs — mondogatták kicsinylöen a községben, amikor 1949 őszén alig néiiáuy taggal megalakult a „Kossuth” termelőszövetkezet. Az új belépőket figyelte ekkor mindenki Boldván. Bizony azoknak földjükön kívül semmijük sem volt. Még légy fogattal sem rendelkeztek. Az új élet vágya és építésének akarata volt az egyetlen — de igen értékes tulajdonuk, ami erősítette őket az elhatározásban, amikor elindultak a társas gazdálkodás útján. Szegények voltak, de a közös cél, a kitartó munka 'és a kommunisták példamutatása szorosra kovácsolta a csoport dolgozóit- Sok nehézséggel kellett megbirkóz- miok, de fütötte őket a gondolat: meg kell mutatni a község dolgozóinak, hogy közös erővel mit lehet elérni. A következő évben már szép eredményeket értek el- Népi államunk is nagy támogatást adott nekik. A sajó- szentpéteri gépállomás jó talajmunkával, gépekkel segítette őket. Ősszel már felfigyelt a falu a csoport rohamos fejlődésére, a gazdag termésre. — Nézzétek — mondogatták —, mégis csak lesz belőlük valami. Olyan bő termést takarítottak be, amilyet az egyénileg dolgozók sohasem értek el. Eredményeik még jobb munkára serkentették a tszcs tagjait. Uj terveket dolgoztak ki; bevezették az öntözéses kertgazdálkodást. A községben egyre többen érdeklődtek a termelőszövetkezet iránt. Szép eredményeik láttán sok dolgozó paraszt kérte felvételét. A% új belépők kőaiil azonban egyesek azt hitték, hogy a termelőszövetkezetben kevés munkával máról holnapra meggazdagodhatnak. Hiányzott belőlük a vós kitartás. Egyre nőtt az elégedetlenek, a munkából elmaradók száma. Végül öten kiléptek a csoportból. A község elvetemült kulákjai, akik addig is mindent elkövettek, hogy bomlasszák a termelőszövetkezet egységét, most boldogok voltak s egyre fokozták mesterkedésüket. Tgv beszéltek a tagoknak: — Menjetek az iparba dolgozni... a szövetkezet úgy Is hamar tönkremegy... Lépjetek ki, amíg nem késő--Többen csakugyan a kulákok és a klerikális reakció befolyása alá kerültek. Pár nap alatt ismét tizenheten léptek ki a szövetkezetből. Betetőzte a bajt, hogy a sajó- szentpétert gépállomás az előző évi jó munkája után hanyag traktorlstákat küldött, akik rosszul dolgoztak. Tovább lazult a munkafegyelem- Az egyénekre és brigádokra felosztott területeket újra fel kellett osztani. Kevés lett a munkaerőA község kulákjai oda voltak a boldogságtól Azt hitték, most már végleg sikerült tönkretenni a termelőszövetkezetet A bentmaradt tatokat azonban semmi Sem tántoríthatta meg. .Ökölbe szorult a kezük a haragtól, amikor látták a kulákok kárörömét. Elhatározták: azért Is megmutatják, hogy gazdag termelőszövetkezetet építenek. Sebők .Tános, Kocsis István, Tóth Pál és még többen a termelőszövetkezet legharcosabb dolgozói megmagyarázták a többieknek: — Hadd menjen, aki fél a nehézségektől. Nekünk csak becsületes, kitartó dolgozókra van szükségünk. A kis csoport harcot indított a termelőszövetkezet munkájának megjavításáért. A pártszervezet volt a vezető- Csakhamar változás állott be a termelőszövetkezet életében. Sohasem látott lepdüleltel folyt a munka. 12 hold napraforgót, 6 hold burgonyát, 5 hold takarmányrépát, 2 hold paprikát és 52 hold kukoricát vetettek. A szövetkezet minden tagja — fiatal, öreg, asszony — szorgalmasan dolgozott. Derék munkájuknak meg is lett az eredménye. A község dolgozó parasztjai csodálattal látták a szövetkezet újabb sikereit. Az őszi elszámolásig id. Kocsis István két lányával összesen 684 munkaegységet szerzett. Elszámoláskor 7 ezer forint készpénzt, 26-34 mázsa búzát, 11.63 mázsa árpát, 3 mázsa kristálycukrot, 2.10 mázsa vöröshagymát, S8 mázsa kukoricát, 1.10 mázsa sertést, 4 mázsa gyümölcsfélét, ezenkívül takarmányt, krumplit és káposztát kaptak. De nem csak id. Kocsis István. a szövetkezet többi tagja is szépen részesült — munkaegység arányában — a közös jövedelemből* A faluban hamar híre ment, milyen szépen kerestek a szövetkezet dolgozói. Id. Kocsis István örömmel mondta el mindenkinek, hogy 6 és két lánya egy év alatt — mindent pénzre átszámítva — 28 ezer forintot keresett. Ebben a* évben is sok nehézséget kellett leküzdeniük. Még miudig érezteti hatását a munkaerőhiány. A nagyüzemi gazdálkodás előnye azonban még így is megmutatkozott. Igen jó eredményeket értek el. Bevezették a szovjet agrotechnikai eljárásokat; a kukoricát, napraforgót négyzetesen vetették. A kalászosok rendkívül gazdagon fizettek. Nyolc hold gyümölcsösük van, melyben a legszebb exportképes gyümölcsöt termelik. — Tizenhat hold öntözéses kertészetük eddig 40 ezer forintot jövedelmezett. Pár év alatt 213 sertéssel, 65 hízóval, 335 juhhal, 100 baromfival, 50 férőhelyes tehénistállóval, sertés szabadszállással, hatalmas juhhodállyal és még számtalan állattal, modern épülettel gyarapodott a közös vagyon, amely most már csaknem 1 millió forint értékűA termelőszövetkezet szép fejlődése a legjobb érv a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A dolgozó parasztok csoportosan lépnek be a ,,Kossuth”-ba. Van közöttük sok középparaszt is. Eddig 300 hold földdel, 33 családdal erősödött a tsz. Alkotmányunk ünnepére az új belépők példája nyomán 40 családdal új egyes típusú termelő- csoport alakult, s ezzel Boldva termelőszövetkezeti község lett. KabdébOú János 6 és Gyöngyösi Ferenc 9 holdas dolgozó parasztok elsőként léptek be az idén a „Kossuth” termelőszövetkezetbe. — bokáig gondolkodtam — mondja Kabdebon János —, hogy mit tegyek. Először úgy határoztam, -hogy én is az egyes típusú csoportba lépek. Azután rájöttem, hogy jobb munkával, jobb szervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával könnyen kijavíthatjuk a még meglévő hibákat a ,,Kossuth"-ban. Ha sok szorgalmas dolgozó paraszt összefog, még felhőkarcolót is építhet a termelőszövetkezetben — mondja vidáman. Barcsok Bertalan, Kovács Mihály és még sokan az egyes típusba léptek először, másnap kérték felvételüket a „Kossuth” termelőszövetkezetbe. — ök is tudják már, melyik a jobb — szólal meg Gondos János —, bizony nagy dolog egy milliomos termelőszövetkezet gazdáiénak lenni... Nem mindegy, hogy hova házasodik az ember! SZEGEDI LÁSZLÓBorsod mezőgazdasági szakemberei megfogadták Rákosi elvtársnak: Megyénkben öt nappal a batáridő előtt befejezzük az ősziek vetését A megye mezőgazdasági szakemberei, agronómusai augusztus 29-én értekezletet tartottak Miskolcon. Megbeszélték azokat a tennivalókat, amelyek az őszi mezőgazdasági munkák terén előttük állanak. Az értekezlet végén az alábbi táviratot küldték szeretett vezérünknek, Rá. kosi elvtársnak: „Mi Borsod-Abauj-Zemplén megye mezőgazdasági fflakembereá, a párt és Rákosi elvtárs iránt érzett szeretetünk, hálánk kifejezéséül a következőket vállaljuk : ; Szemeiért tartva a korai vetés termésfokozó hatását, úgy szervezzük meg a munkát, hogy az őszi vetést határidő előtt 5 nappal befejezzük. A talaj táperejének biztosítására, valamint a magasabb termésátlag elérése érdekében valamennyi mélyszántásra kerülő talajon elvégezzük a trágyázást; az őszi műtrágyázást is határidő előtt beíejezzük. Azokon a talajokon, amelyeken majd kombájnnal, vagy aratógéppel aratunk, biztosítjuk a sima talajfelületet, hogy ezzel is elősegítsük a következő évben a gyors, szemveszteség nélküli aratást. Termelőszövetkezeteinknél biztosítjuk, hogy az őszi kalászosok vetésterületének 50 százalékán keresztsorosan történjék a vetés. A magasabb termés elérése érdekében odahatunk, hogy a vetőmag tisztításét és csávázását időben és minőségileg is pontosan elvégezzék- Az őszi mélyszántásnál valamennyi rendelkezésünkre álló előhántós ekét munkába állítjuk.” Tóbiás Zoltán göncruszkai tanácselnök írja: Községünk szeptember 25 -re teljesíti őszi begyűjtési tervét Göncruszka község dolgozói élen járnak a beadásban. A községek közötti országos verseny ben az első helyre küzdöttek fel magukat. Azóta néhány község megelőzött, de községünk most is a hatodik helyen áll. Ez év májusában 40 ezer forint pénzjutalmat kaptunk, amelyet kul- túrház építésére fordítunk. Első félévi beadási kötelezettségünknek 135.7 százalékban tettünk eleget. Kenyérgabonából 105.5, tejből 120, hízottsertésböl 93, vágómarhából 25 százalékban tettünk eleget az előírásnak. A község dolgozó parasztjai megfogadták, hogy eredményeiket még tovább fokozzák. Megértették a beadás és a szabadpiac jelentőségét: Egymással versenyezve teljesítették beadási kötelezettségüket. Jó példával járnak az élen Király János és Gönci Bál dolgozó parasztok, akik 120 százalékon felül tettek eleget kenyérgabona beadási kötelezettségüknek. Példájukat követte a község sok dolgozó parasztja. A „Szabadság“ tsz kenyér-gabona beadását 110, tejbeadását 120, hízottsértés beadását 100 százalékban teljesítette. Jó eredményeinket Kapocs Ferenc 28 és Szőredl Béla 25 holdas kulák megpróbálta lerontani. A két kulák megtagadta kenyérgabonabeadását, 10 százalékkal felemeltük előírásukat és elszámoltattuk őket. A dolgozó parasztok már készülnek az ősziek beadására. A tanács 12 részre osztotta a községet a népnevelők között, akik megmagyarázzák a gyors beadás jelentőségét. A kapások beadását már meg is kezdték: a Mezőkernél leszerződött nyári burgonyát 100 százalékban beszállították, a kötelező beadásnak pedig 10 százalékban eleged tettek. Elhatározlak, hogy mint a termény, beadásban, a kapások beadásában is élenjárnak. Igen súlyos hiba, hogy a terményraktárból még mindig nem szállították el a terményt, nincs megfelelő helyiség az ősziek tárolására. Ez akadályozza a begyűjtést. Az eredmények elérésében nagy segítséget nyújt a pártszervezet. A népnevelők ismertették a miniszter- tanács határozatát, a szabadpiac jelentőségét. Községünk Abanjvár és Gönc községekkel van párosverseny!>en. Eddig Göncruszka vezet mind a terménybeadásban, mind az ősziek betakarításában, a dolgozó parasztok egymással versenyezve végzik a munkát és megfogadták, hogy határidő előtt teljesítik a kapások betakarítását és beadását. A községi tanács versenyre hívja a járás és a megye összes községét, dolgozó parasztjait az őszi betakarítás és beadás idő előtti elvégzésére. Vállaljuk, hogy az ősziek beadását szeptember 25-re száz százalékban teljesítjük. TÓBIÁS ZOLTÁN tanácselnök. Ismét élretört a szendrői gépállomás „BeIoiannisz“-brigádja az őszi tala|munkában A sárospataki gépállomás legutóbbi üzemi értekezletén számos versenyvállalás hangzott el. Mózes József brigádja páros- versenyre hívta Stefán István brigádját; vállalta, hogy a normát 160 százalékra teljesíti és 15 százalékos üzemanyag megtakarítást ér el. Töjjib traktoros vállalta, hogy 130 százalékra teljesíti a normátA szendrői gépállomás Beloiannisz* brigádja 10 nap alatt 5 géppel 288 normál hold talajművelést végzett s ezzel őszi tértét már 30 százalékra teljesítette. A vilmányi gépállomáson Rivnyák Miklósné 10 nap alatt 33 normál holdat müveit meg; tervét 16 százalékban teljesítette. Súlyosan lemaradt a tokaji és ax emődi gépállomás a talajművelési szerződéskötésben Az őszi mezőgazdasági munkánk végzésében egyre nagyobb feladat hárul gépállomásainkra. A minisztertanács határozatának jó végrehajtása érdekében a szántóföld jelentékeny százalékát kell gépierővel megművelni. Gépállomásaink feladata, hogy a gépek kihasználását a lehető' legmagasabb fokra emeljék. Ettől függ jövő évi termésünk is, hiszen régen bebizonyosodott, hogy a bő termés egyik igen fontos biztosítéka a jó gépi munka. Számos gépállomás — így az alsó- vadászi, edelényi, mezőkövesdi, putnoki, szendrői és az újesanálosi — már 100 százalékban teljesítette talajmüvelési szerződéskötési tervét. Ezen a téren a legszebb eredményt az ózdi gépállomái érte el: 125 százalékkal dicsekedhetik. A szerződéskötési tervet a bodroghalmi és a tiszadorogmai gépállomás 90 százalékra, a sajószentpéteri 87, a hejőpapi 84 százalékra teljesítette. A baktai, a csobádi és a mezőnyárádi gépállomás 80 százalékkal, a taktaharkányi 70, az alsó- zsolcai 61 százalékkal következik utánuk- A ricset és a sárospataki 60 százalékot, a mezőcsáti 53 százalékot, a vilmányi 44, a mérai és szerencsi 40 százalékot, az emődi 27 százalékot teljesítettLegutolsó a versenyben a tokaji gépállomás, amely még mindössze csak 25 százalékot ért el a szerződéskötési terv- teljesítésben. A sátoraljaújhelyi járás túlteljesítette sertésbegyüjtési tervét A sertésbegyüjtés üteme még mindig nem kielégítő megyénkben. Egész sor járás III. negyedévi előirányzásának még 50 százalékát sem teljesitette. Különösen stilyos a lemaradás a sárospataki járásban, amely a legutolsó helyen áll a versenyben. A lemaradt járások vegyenek példát a sátoraljaújhelyi járástól, amely változatlanul az első helyen van, már túl is teljesítette előirányzatát. A járások közötti rangsor a legutóbbi értékelés szerint a következő: 1. sátoraljaújhelyi járás 108.9 2. mezőkövesdi 97.1 3. ózdi 75.7 4. szerencsi 75.0 5. miskolci 71.4 6. putnoki 70.9 7. szikszói 67.7 8. mezőcsáti 657 9. ricsei 59.3 10. edelényi 55.3 11. encsi 44.1 13. abaujszántói 41.8 13. sárospataki járás 88.8 Miskolc város 153.8 A termelőcsoportok sertésbeadási teljesítését tekintve a járások közötti verseny sorrendje a következő: 1. sátoraljaújhelyi. 2. szerencsi, S. sárospataki, 4. mezőkövesdi, 5. cn- csi, 6. abaujszántói, 7. miskolci, 8. ricsei, 9. ózdi. 10. mezőcsáti, 11. edelényi, 12. putnoki, 13. szikszói járás. A megyei összevont átlag 60 százalék.
