Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

2 2SZAKMAGYAR0RSZÄG Szombat, 19.TS. szeptember t egyre bátrabban, egyre rettenhetet- ücnebbül tört a teljes igazság felé — s ez volt az igazi Móricz. Móricz roppant erejét, töretlen de­mokratizmusát, s nagy írói felelős­ség-érzését mutatja, hogy túl tudott lépni a bizonytalan, tétova keresé­sen. Járja az országot, notesz a ke­zében, s jegyzi, amit lát. Móricz ebben az időben újra meg­próbálja, hogy a müvein túl is, cse­lekvőikben is bekapcsolódjék a ma­gyar élet formálásába. Babits-csal együtt átveszi a Nyugat szerkesz­tését. Uj Írókat fedez fel, sáros csizmá- jú parasztokat hoz a Nyugat fénye3 parkettjére... a Nyugat körül már- már a régi Idők szenvedélyei kezde­nek fellobogni. Móriczot _ egymás­után tagadják ki. mint hazaárulót a nemesi vármegyék... — Tűz és víz: nem férnek meg egymás mellett -— s Móricz kiválik a Nyugat szerkesztéséből. S ekkor, mint aki hosszú vándor­lás után egészen hazatalál: lemerül a paraszti mély világba, s egymás­után következnék a nagy paraszt- regények —- a Boldog ember, a Be­tyár, az Árvácska, a két Rózsa Sán. dór regény. Móricz soha olyan közel nem ju­tott a teljes igazsághoz, point ezek­ben az utolsó müveiben. ftlete utolsó hónapjaiban a ..hiva­talos Magyarország“ sajtója dühödt hajszát indított ellene: fenyegették s kiátkozták. Tíz évvel ezelőtt, amikor temet­tük, csak nagyon kevesen álltuk kö­rül a koporsóját. Halála első évfor­dulóján Hain Péter pribékjei ólálkod­tak a sír körül — kommunistákra vadászva. Ma egy egész nemzet, — a szocializmust építő Magyarország szabad népe tiszteleg nagy Írója emléke előtt. A kérdésre, amelyre ő csak kereste égőén a választ, — a történelem megfelelt. S mi: büszkék vagyunk rá, hogy ilyen nagy, haladó írónk volt, élt, alkotott. Müvei most élnek csak igazán, — most jutnak el azokhoz, akikről s mindenekfelett, akikért szóltak — s tanítják egész népünket. Tanuljunk tőle, mi, utódai, s örö­kösei, magyar irók is! Tanuljuk meg úgy, olyan megra­gadó művészi erővel ábrázolni a mi mai valóságunkat, ahogyan ő ábrá­zolta az akkorit. Tanuljuk meg tőle a nép, a haza forró szeretetét, s azt a nagy belső eltökéltséget, ami őt hajtotta, hogy nem saját írói elképzeléseihez akar­ta formálni a valót, hanem az eleven valóságból igyekezett választ ta'álni arra, amit a nép, a történelem kér­dezett. Járjuk, mint járná ő Is. ha közöt­tünk lenne még: az országot és Ír­juk, amit a ma parancsol! flz amerikai agressziók alévalóan hazug ilrügvefekel igyekeznek „gazolni“ a loreal hadifoglyok soraiban elkövetett vérengzésekéi Keszon (Uj Kína). Az amerikaiak augusztus 30-án beismerték, hogy tizenhat hadifog­lyot megsebesítettek, mert r.em vol­tak hajlandók kényszermunkát vé­gezni. A vonszani hadifogolytábor­ban augusztus 24-cn egy veszélyes munkára kényszerített hadifoglyot leomló szikla temetett maga alá. Az amerikaiak kényszerítik a hadifoglyokat, hogy veszélyes, vagy egészségükre ártalmas munkát végezzenek, jóllehet a genfi konvenció 52. cik­kelye kimondja: „Hadifoglyot egész­ségtelen, vagy veszélyes munkára csak önkéntes jelentkezés alapján lehet alkalmazni.“ Legújabban az amerikaiak — a hadifoglyok soraiban elkövetett vé­rengzéseik „indokolására“ — azt ál­lítják. hogy azért gyilkoltak, vagy sebesitettek meg hadifoglyokat, mert azok „énekeltek“. A történelem azonban nem Is­mer példát arra, hogy hadifog­lyokat éneklés miatt meggyil­koltak volna. Más esetekben viszont azon a el­men gyilkoltak meg hadifoglyokat, hogy „szökést kíséreltek meg“. A genfi konvenciónak 42. cikkelye ki­mondja: „Hadifoglyok — közöttük szökésben lévő, vagy szökést meg­kísérlő hadifoglyok — ellen csak végső esetben szabad fegyvert hasz­nálni és a fegyverhasználatot a mindenkori körülményeknek megfe­lelő figyelmeztetésnek kell megelőz­nie.“ Az amerikaiak által felhozott ürügyek a valóságban egy még súlyosabb bűncselekmény — a hadifoglyok titokban való visz- szatartásának — leplezésére szolgálnak. Az amerikai kézben lévő hadifog­lyok száma rohamosan fogy. A hazatelepitéshez szilárdan ragaszko­dó egyre több hadifogoly esik gyil­kosság áldozatává és állandóan nö­vekszik azoknak , a száma, akiket ismeretlen helyre szállítanak. Az amerikaiak a legbarbárabb és legareáliánabb módon meg­szegték a genfi konvenciót A nemzetközi jog és jogszokás min­den időben elismerte és ma is elis­meri a hadifoglyok kulturális jogait. A genfi konvenció 38. cikkelye kü­lön is kimondja: A hadifoglyokat ke. zében tartó hatalomnak elő kell moz­dítani a kulturális, oktatási, szóra­koztató- és sportrendezvények meg­tartását a hadifogolytáborokban. A koreai-kínai küldöttségnek min­den oka és joga meg van, hogy kö­vetelje: Az amerikaiak haladékta­lanul számoljanak be az összes hadi­foglyok hollétéről és a fegyverszü­neti egyezménytervezet 51. és 52. cikkelye alapján telepítsék haza az őrizetükben lévő összes hadifoglyo­kat. Déikoreal hadifoglyok nyilatkozata az amerikaiaknak a hadifogolytábor ellen végrehajtott támadásairól Á Koreai Központi Távirati Iroda közli, hogy amerikai repülőgépek is­mét tüzeltek a délkoreai hadifoglyok kandoni táborára, annak ellenére, hogy az a panmindzsoni egyezmény alapján feltűnő figyelmeztető jellel volt ellátva. A támadás során hat ha­difogoly meghalt, tizenhat pedig sú­lyosan sebesült. Hét sehesiilt a táma­dást követő napon meghalt. A délkoreai hadifoglyok gyűlést tartottak a táborban. A gyűlés tilta­kozó határozata elítéli az amerikai .imperialistákat, akik megszegték a hadifoglyokról Szóló genfi egyez­ményt. Az amerikai imperialisták és a liszinmanista klikk kényszerítésére részt vettünk ebben a bűnös háború­ban — mondja a határozat. „Az amerikai rablók nem elégedtek meg azzal, hogy ágyútölteléknek hasz­náltak bennünket ebben a háborúban, hanem barbár módon ránk is lőttek repülőgépeikről. Leleplezzük a világ becsületes embe­rei előtt az amerikai embergyűlölök gaztetteit és követeljük, hogy vesse­nek véget a hasonló gonosz tetteknek- Ezt üzenjük az amerikaiaknak: -„Ame­rikaiak, el véres kezetekkel Koreá­tól 1” As iráni nép elutasítja a kosos angol-amerikai javaslatokat Teherán. (TÁSZSZ) A teheráni rádió jelentése szerint á „Sziaszato Ma", az Iráni olajjal kapcsolatos közös angol-amerikai ja­vaslatokkal foglalkozó vezércikkében megállapítja: A javaslatok célja az, hogy nyomást gyakoroljanak az ázsiai népekre. Churchill és Truman közös javas­latai rendkívül nyugtalanítják az irá­ni közvéleményt. Ezek a javaslatok nemcsak, hogy nem oldják meg az olajjal kapcsolatos nehézségeket, épp ellenkezőleg, még csak bonyolítják őket. Az iráni nép egyetlen egyet sem akar elhagyni az olajállamosítási tör­vény kilenc pontja közül. „Sziaszato Ma" szerint Amerika és Anglia bizonyos engedményeket tettek egymásnak, hogy megosszák a Közel- Kelet olajforrásait. Az „Ettelaat" azt írja, hogy az irá­ni nép minden tekintetben jóváhagyja a miniszterelnök nyilatkozatát az an­gol-amerikai javaslatok visszautasítá­sáról­Rendkívüli ülés az iráni szenátusban és képviselőházban Az iráni szenátus és képviselőház rendkívüli ülésen vitatja meg az olajkérdés rendezésének feltételeit.. — Iránban a kormány kérésére szeptem­ber 10-re összehívták a képviselőház, szeptember 13-ra pedig a szenátus rendkívüli ülését. *,Az imperializmus ellen harcoló Nemzeti Társaság" lapja közli a tár­saság nyilatkozatát, amely így jellem­zi Churchill és Truman közös jegyzé­két. ,,A jegyzék félreérthetetlenül Anglia és Amerika gyarmatosító tö­rekvéseiről tanúskodik és feltárja tu- lajdonképeni terveiket. Pártéi e t ★ A tagság aktivizálásával, a politikai munka megjavításával mozgósítson lobban a diósgyőri nagyolvasztó pártszervezete a Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljesítésére Az Északmagyarország szeptember 4-i számában hosszabb cikkben ismertettük azokat a műszaki, termelési okokat, ame­lyek miatt a diósgyőri nagyolvasztó nem teljesíti Rákosi elvtársnak tett fogadal­mát, sőt tervelőírása mögött is nagy mértékben elmaradt. Megállapítottuk, hogy a nagyolvasztó műszaki vezetői nem hajtják végre az országos nyersvasgyártási konferencia határozatait. Cikkünkben utaltunk arra, hogy a lemaradás behozá­sának, a vállalás teljesítésének alapvető feltétele a politikai munka megjavítása. A diósgyőri nagyolvasztó pártszerveze­teinek politikai munkájában igen sok hiányosság van. A nagyolvasztóműnél ezáv januárjáig csak egy pártszervezet volt- Éppen a politikai munka megjavítása érdekében kilenc alapszervezetet és ezek munkájának közvetlen irányítására úgy­nevezett közbeeső pártbizottságot hoztak létre. Az I. és If- számú kohóknál mű­szakok szerint három pártszervezet van- Ezek közül az első műszak pártszerveze­tének munkáját vizsgáltuk meg behatób­ban abból a szempontból, hogyan aktivi­zálja, neveli a párttagságot, hogyan moz­gósítja a kommunistákat és a párton" kívuli dolgozókat az adott szó valóra- váltására. n párttagság aktivizálása A járási titkárok országos értekezletén elhangzott útmutatások, majd a Politikai Bizottság határozata a pártszervezetek elsőrendű feladatává te-tte a tagság ak­tivizálását. Az útmutatások éneimében a fő figyelmet nem a párttagság túlzott mennyiségi növelésére, hanem a meglévő tagság eszmei-politikai képzettsége szín­vonalának emelésére, marxista—leninista képzésére, harcos szellemű nevelésére kell fordítani, ilyen módon kell a párt ere­jét megsokszorozni. A pártunk, dolgozó népünk előtt álló nagy feladatok sikeres végrehajtása megköveteli, hogy kivétel nélkül minden tag és tagjelölt pártmun­kát végezzen, jó. példát mutasson a több­termelésért folyó harcban, ami jelenleg üzemeinkben a harmadik negyedévi terv túlteljesítésére irányul. A nagyolvasztó pártbizottsága és alap­szervezetei — különösen megmutatkozik ez az első műszak pártszervezeténél — nem sokat tettek ezeknek az útmutatá­soknak megvalósítására. Az első műszak pártszervezetének 53 tagja van, de közü­lük alig 20-nak van pártmegbizatása- Ez a szám nem pontos, mert sem Csorna elvtárs, a közbeeső pártbizottság titkára, sem pedig az alapszervezet vezetősége nem tudja, kinek milyen pártmegbiza­tása van, illetve hogyan hajtja végre a kapott feladatot- Például Csorna elvtárs azt mondta, hogy az első műszak alap­szervezetének szervező titkára — Uovszky István elvtárs. Sándor elvtárs, az alap- szervezet titkára közölte, hogy Ilovszky elvtárs termelésfelelős, pártcsoportbizalmi, népnevelő és a háromtagú bizottság tagja. Ilovszky elvtárs viszont kijelen­tette, hogy az alapszervezet vezetőségé­nek elnöke. A Sándor elvtárs által emlí­tett többi pártmegbizatása egyezik, de hozzá kell fűznünk, hogy Ilovszky elvtárs egyszerre két, sőt időnkint három párt- csoport vezetője, mert „igen jól dolgozik és erre a megbízatásra más megfelelő elvtárs nincs“. fi pórtcsoBortok megszilárdítása Ez a példa és több más tapasztalat mutatja, hogy az alapszervezet vezetősége a pártcsoportok munkájára sem fordít olyan gondot, mint ahogy ez feltétlenül szükséges volna. Münkahelyenkint meg­szervezték ugyan a pártcsoportokat, két - hetenkint össze is hívják a pártcsoport- vezetők értekezletét, de ezeken a meg­beszéléseken csak néhányan vesznek részt. A hiányzók felelősségrevonása elmarad, ami annál is inkább érthető, mert az alapszervezet vezetősége azt sem tudja pontosan, kik a pártcsoportvezetők. Sán­dor elvtárs szerint Eülöp Károly elvtárs is pártcsoportbizalmi (— emellett nép­nevelő és munkavédelmi felelős). Füiöp Károly elvtárs azonban mit sem tud arról, hogy pártcsoportbizalmi lenne, hiszen Ilovszky elvtársnak fizeti a tagdíjat, te­hát az ő pártcsoportjába tartozik­A pártcsoportvezetőkkel való foglalko­zás elhanyagolásának egyenes következ­ménye, hogy a pártcsoportok tagjai nem kapnak párt megbízatást- Ennek további oka az. hogy sem a pártrsoporlvezetök, de. az alapszervezet vezetőségi tagjai sin­csenek tisztában azzal, hogy milyen párt- roegbizatásokat lehetne és kellette adni a párttagoknak. fi pártmsabüatás Kalinin elvtárs a Moszkva városi párt- szervezetek titkárai tanácskozásán tartott beszédében a következőket mondotta: „Egy felszólaló elvtársunlc azt mondta, hogy a pártszervezet nagy taglétszáma folytán nehezen tud a gyár minden kom* munista munkása számára közéleti mun­kát, pártmunkát találni. Azt hiszem, ez nz elvtárs nem jól fogta fel a pártmunka lényegét­Egyik felszólalónk elbeszélte, hogy egy feltaláló mérnök, akit felvetlek a pártba, pártmunkára jelentkezett a pártirodában és rábízták egy propagandakor vezetését Jelentkezett egy másik, ugyancsak nagy- képzettségű mérnök is, propaganda-kört már nem tudtak neki adni és a párt- szervezet zavarban volt, hogy milyen párt­munkát eszeljen ki számára. Én azt mondtam volna neki: „Szervezd meg a feltalálók körét és legyél ott vezető. Lehet, hogy nem fogtok semmit sem fel­találni, de az is lehet, hogy kieszeltek valami hasznos dolgot-" Egyesek talán nem tekintik ezt pártfeladatnak, de én kifejezetten annak tartom. Ha az a mér­nök igazi feltaláló, minden gondolatát a találmányok kötik le- Miért vonjam el öt ettől? •. .Nem kell tehát aggódni, hogy nincs elég munka- Csak gondolkozni kell kissé, alkalmat kell adni a kezdeményezésre — és meglátják, annyi munka akad, hogy kevés hozzá az ember.“ Munka, pártmegbizatás a nagyolvasztó­nál is van elegendő. A pártszervezet ve­zetői azonban — mint sok más helyen — könnyebb oldaláról fogják meg a kérdést, az egyébként is aktív párttagoknak soro­zatosan adnak rengeteg megbízatást, a többi párttagot viszont nem aktivizálják. Hegyi László elvtársról tudja a pártszer­vezet vezetősége, hogy jól termel, komoly megtakarításokat biztosító újításokat dolgozott ki, viszont — ahogy mondják — „hibája, hogy nem akar pártmunkát végezni”. Ugyanakkor azt is ismerik, hogy Hegyi elvtárs szeret vadászgatni, jól bánik a puskával. Kétféle pártmegbiza­tás között is választhatna az alapszerve­zet vezetősége, melyiket adja Hegyi elv- társnak- Megbízhatnák például azzal, hogy csoportosítsa maga köré azokat a dol­gozó társait, akik szintén foglalkoznak újítási gondolatokkal, segítse őket ez" irányú munkájukban. Vagy: — lehetne az a pártmegbizatása, hogy gyűjtse össze a fiatalokat, alakítsa meg a Szabadságharcos Szövetség helyi .szer­vezetét. Igen érdekes, hogy Hegyi elvtárs már próbálkozott is a Szabadságharcos Szövetség üzemi csoportjának megszerve­zésével, mivel azonban a pártszervezet vezetőségétől nem kapott ehhez segítsé­get, elkedvetlenedett és jelenleg egy másik vállalat szabadságharcos csoportjá­ban tevékenykedik. Réti Kálmán elvtárs mérnöknek sincs pártmegbizatása. Hogy mennyire nem foglalkozik az alapszervezet vezetősége a műszaki dolgozókkal, annak jellemzője, hogy Réti elvtárs több hónap óta nem tett eleget a párttagsággal járó legele­mibb kötelezettségnek, a tagdijfizetésnek sem. Réti elvtárs a Szovjetunióban tanul­mányúton járt. Nagyfontosságú pártmeg- bizatása lehetne, hogy egyem és csopor­tos beszélgetések során, előadásokban is­mertesse az élenjáró szovjet munkamód­szereket, a gyakorlatban segítse és ellen­őrizze ezek alkalmazását. Bonta Barna elvtárs pánt csoportjában van Múlik János elvtárs. ő sem kapott eddig pártmegbizatást. Szeret olvasgatni. Meg lehetne bízni azzal, hogy amikor mód és alkalom kínálkozik erre — étke­zéskor, vagy a munka kisebb szüneteiben — felolvassa, megmagyarázza dolgozótár­sainak a pártsajtóban megjelent legfon­tosabb cikkeket. fi népnevein műnké, a pártonkivfili aktive A Központi Vezetőség június 27-i ülé­sén Horváth Márton elvtárs felhívta a pártszervezetek figyelmét a politikai tö­megnevelő munka színvonalának emelé­sére- Az első műszak pártszervezete tel­jesen elhanyagolja a népnevelő munkát- Még csak azt sem lehet mondani, hogy papíron meg van a népnevelő csoport, mm a vezetőségnek névsora sincs a nép­nevelőkről. Amikor erről érdeklődtünk, elmondták, hogy népnevelők az alapszer­vezet vezetőségi tagjai és a pártcsoport- bizalmiak, továbbá „talán“ ez az elvtárs, „talán“’ az az elvtárs __ Mulasztásukat azzal gondolták indokobti. hogy kijelen­tették: „úgyis minden kommunistának népnevelőnek kell lennie". Ezen a „jog­címen" nem is fordítottak gondot a nép­nevelők kiválasztására, népnevelő érte­kezletek rendszeres tartására. Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén nyomatékosan fel­hívta a figyelmet a pártonkívüli aktíva­hálózat megszervezésének és foglalkoz­tatásának fontosságára- Ennél az alap- szervezetnél egyetlen pártonkívüli nép­nevelő sincs­Tag- és tagielBltfelvéiel. oktatás A hibák egymásból folynak. A nép­nevelő munka gyengeségének, illetve csaknem teljes hiányának tudható be — többek között —, hogy hónapok óta nem vettek fel tagjelöltet. Ilovszky elvtárs véleménye szerint azért, mert ,aki erre méltó volt, már úgyis felvették”. Nem figyelnek fel a termelésben és magatar­tásában kitűnő pártonkívüli dolgozókra, nem foglalkoznak kg jobbjaikkal, nem nevelik őket, hogy méltók legyenek c párttagságra. Elhanyagolják a tagjelöltek foglalkoztatását, nevelését is. Hermann Ferenc már egy éve tagjelölt, — ugyan­ennyi idő óta nem fizet tagdíjat, több esetben igazolatlanul mulasztott műsza­kot. A Politikai Bizottság határozata értel­mében az alapszervezet vezetőségének a legnagyobb gonddal kell előkészítenie az új oktatási évet- A szervezett oktatás rövidesen megkezdődik, de az alapszer­vezet vezetősége még nem tudja, ki lesz a propagandista. A háromtagú bizottsá­got megalakították ugyan, ez meg is kezdte, a párttagokkal való beszélgetést, az alapszervezet vezetősége azonban nem ismeri, mi a eredménye munkájuknak* fi tifmegszerveieiek Irányítása Lenin és Sztálin elvtársak arra taníta­nak. hogy a párt „hajtószíjak” útján mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehajtására. Ezek a hajtószíjak — » tömegszervezetek. Pártunk Központi Vezetőségének június 28-i ülésén Farkas Mihály elvtárs fel­hívta a pártszervezeteket, hogy jobba» segítsék, irányítsák a DISZ munkáját. Az I- és II. számú kohóknál a három műszaknak közös DISZ-szervezete van. illetve ez a szervezet a gyakorlatban nem létezik. Ezért is az első műszak pártszer­vezetének vezetősége felelős, mert a DISZ-szervezet titkára, Gönczi Miklós elvtárs, tagjelölt ehhez a pártszervezet­hez tartozik, ebben a műszakban dolgo* zik. Gönczi Miklós ebben az évben nem fizetett DISZ-tagdijat, érthető, hogy a DISZ-tagok sem- A DISZ-szervezet nem törődik a fiatalok nevelésével, ennek következményei megmutatkoznak abban, hogy a DISZ-tagok között van a legtöbb igazolatlan müszakmulasztó, könnyen az ellenséges ideológia befolyása alá kerül­nek. Nem irányítja a pártszervezet a szak- szervezet munkáját sem- A szakszervezet nem vált a munkaverseny gazdájává, nem népszerűsíti a termelésben élenjárókat, nem foglalkozik az élenjáró munkamód­szerek, munkamozgalmak elterjesztésével., nem biztosítja a verseny értékelését ó* nyilvánosságát, emiatt sok dolgozó nem is tudja, hol tartanak a terv, a vállalás teljesítésében. A szakszervezet fő tevé­kenysége ruhakiosztásban nyilvánul meg. Sándor elvtárs, az alapszervezet titkár» még csak néhány hete tölti be ezt a fon­tos tisztséget. Annál több segítséget kellene kapnia munkájához, Csorna elv- társ, a közbeeső pártbizottság titkár* egyre jobban igyekszik végezni munkáját, tanítja az alapszervezetek vezetőségét a kommunista vezetés helyes módszereire, de ő is csak rövid idő óta működik eb­ben a megbízatásában, munkájában még sok kezdeti hiányosság van- Gyakran pél­dául az üstök biztosításával foglalkozik, más hasonló dologgal, ami a műszaki vezetők feladata, emiatt nem jut elegendő ideje tulajdonképpeni munkája elvégzé­sére. A nagyüzemi pártbizottságnak kell tehát fokozott segítséget, irányítást adnia a politikai munka javításához. Tanuljunk a nagvolvaszló pártszervezete munkájának tapasztalataiból Igen értékes tapasztalatokat szerezhet számos pártszervezetünk, ha hasonlóan megvizsgálja saját alapszervezetét, nin- csenek-e egyes elvtársak túlterhelve) pártmunkával és ugyanakkor másoknak semiiyen pártmegbizatása sincs. Vizsgál­ják meg a pártcsoportok, népnevelő cso­portok munkáját, szilárdítsák meg eze­ket- A pártc9oportok útján adjanak minden tagnak pártmegbizatást, tartsák számon, ellenőrizzék, hogyan hajtják végre az elvtársak a kapott feladatot. Beszélgessenek a párttagokkal, tudják meg, milyen pártmegbizatást végeznének jegszívesebben. Ilyen pártmegbizatás le-1 hét a propaganda és népnevelő munka, a tagdijheszedés, a szovjet tapasztalatok elterjesztése, a munkamódszerátadás, » munkatársaik szakmai oktatása, csoportos újságolvasás tartása, a pártsajtó terjesz- jtése, faliujságcikk megírása, könyvismer­tetés, még nem eléggé öntudatos, fegyel­mezetlen dolgozók nevelése stb. Legyeit erre alkalmas elvtársak pártmegbizatása, hogy a szakszervezetben, a DISZ-ben, a Szabadságharcos Szövetségben tevékeny­kedjenek. Időnkint hívják össze a tömeg- szervezetekben pártmunkát végző kommu­nistákat, számoltassák be őket munká­jukról, a megbeszélésen cseréljék ki egy­mással tapasztalataikat, ismertessék a legjobb módszereket, tárgyalják meg, hogyan képviseljék és érvényesítsék még jobban a pán irányvonalát a tömegszer- vezetékben, hogyan nevelhetik, mozgósít­hatják jobban dolgozó társaikat, kiket javasolnak a pártonkivüli aktívahálózatba* A párttagság egészének aktivizálása, a pártonkívüli aktíva foglalkoztatása, a propaganda- és népnevelő munka szín­vonalának emelése, a tömegszervezetek jobb irányítása — az ott dolgozó kom­munisták útján, megsokszorozza a párt- szervezet erejét, biztosítéka annak, hogy a dolgozó tömegekkel a legszorosabb kapcsolatban sikeresen mozgósít minden soronlévő feladat jó megoldására. CSORBA BARNA

Next

/
Thumbnails
Contents