Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-15 / 191. szám

Péntek, 1952, augusztus. 15, ÉSZAKMAGYARORSZAG o Éjszaka is csépelnek Sajószögeden Rákosi Mátyás elvtárs távirata Kim Ír Szén elvtársnak KIM IR SZÉN ELVTARSNAK, l assan liaisdt a munka. I A, taj'acs­Adim Feremc — már aludni sem tudott. Idegesen nézegette a cséplési és be­gyűjtési adatolcat■ — Most közöllek telefonon, hogy Sajóörös és Nagytséts alaposan le­hagyott bennünket, — ezzel a hírrel fogadták egy reggel a tanácsházán. — Hiszen ha nálunk is több gép dol­gozott volna kezdettől fogva, mi sem itt tartanánk — mondta. — Most már öt cséplőnk van, de a teljesítmény így is lassan emelkedik. Ha ilyen ütemben megy a munka, bajosan tudjuk: teljesí­teni felajánlásunkat. A csépléssel alig 20—25 százalékra állunk. — Valamit tenni kell, — határozta el. | Einduit a hozás szérű tele­Beszél a gépvezetöklcel, — tervezte — lelkesíti őket, hogy gyorsítsák a mun­kát, használják ki jobban a gépeket, hajnaltól késő estig, vagy még tovább is... Iff. Balogh Sándorral találkozott. Nemrég érkezett gépével a hejőpapi gépállomásról. Ilire előtte járt, — min­denki tudta, hogy a legjobb traklons- ták közé tartozik, örültek, hogy hozzá­juk jött. A tanácselnök szívélyesen üdvözölte. Vele biztosan sikerül megkezdeni az akciót, nyugodtan számíthat rá. Nem is csalódott: Gondolkoztam én is már rajta — válaszolta —, hogyan lehetne meggyor­sítani a munkát. Tudja-e, mit kellene tennünk? Éjszaka sem szabad abba­hagyni a munkál . . • Adóm Ferenc majdhogy nyakába bo­rult örömében. Most már biztosan sike­rül....’ Ha egy kommunista példamu­tatásától élére áll a munkának, feltétle­nül lesznek követői­éi meg kell beszélni \ “* * d°*7----------------------------------! gozo pa­rasztokkal is. — Nem lehet, — csóválta a fejét az ehö, akinek szólt. — Nem jó dolog az éjszakai mun/ca... Éjjel aludni kell.-. Ijj. Balogh Sándor ismét segített. Vígan jött kijeié az egyik udvarból és odakiáhott a csüggedő tanácselnöknek: —- Lesz már éjszakai Cséplés. Meg­beszéltem Hajsz Jánossal. .. Estefelé a géppel odahúzatott Haisz portájára. Időközben Haisz gyorsan ősz- szeszedte a rokonokat, jó szomszédokat és este 9 felé megint felbúgott a gép. Sokan ódagyültek a faluból., nézték — eleinte nagy hitetlenkedve. „Nem lehet sötétben csépelni” — mondogatták. Az­tán látták, hogy — lehet. Elegendő világosságot atl a dobhoz és a kazlak­hoz a traktor két erős lámpája. Reggelre bai nélkül | be[%e^t “ Haiszéknál, mehetett tovább a gép. — Egész jól jártam, — mondott kö­szönetét a gazda a traktoristának. Gyor­san végeztünk, még jobb is volt, mint nappal. Nem szenvedtünk a melegtől, meg a portól, a zsákba is több jutott, most nem pergett. Olyan jó híre ment az éjszakai r.sép- lésnek, hogy a népnevelőknek könnyű drágák troli már. Egyre több jelentk-ezo volt. Ifj. Balogh Sándor példája magaval ragadta a többi traktoristát. Harmad­napra mind az öt gép váltott mószukr kai dolgozott- A teljesítmények az éj- szalui csépléssel megkétszereződtek. _ Behoztuk a késést, — mondta az egyik reggel elégedetten a tanácselnök. — Csak ilyen ütemben menjen tovább a cséplés, akkor nem lesz semmi baj-.. S siker nem szült önelégültséget. | Helyénvaló is volt az éberség, mert a hulákok veszett hazudozásba kezdtek, hogy kárt okozzanak a dolgozó parasz­toknak, akadályozzák az előrehaladást. Sugdostak, rágalmaztak, hogy lebeszél­jék az éjszakai munkáról á dolgozó pa­rasztokat. Ezt a népnevelők idejében észrevették és végig járták a házakat. Megmagyarázták, mi áz előnye az éjjel-nappali cséplésnek. Gyorsabban zsákba teszik a szemet, hamarabb tel­jesítik a beadást, hamarabb visszakap­ják a szabadpiacot. — Pár nap múlva itt az Alkotmány Napja — mondották. — A hála és a becsület azt követeli, hogy teljesítsük, amit megfogadtunk. Igen nagy hatást keltettek ezek a szavak. A sajószögedi dolgozó parasztok is nagyon sokat köszönhetnek az Alkot­mánynak. Boldog, szép az életük. A jaluban az elmúlt években 60 új ház épült. Sok dolgozó paraszt gyermeke tanul egyetemen és középiskolákban. Magasra csapott a lelkesedés lángja. A falu teljesítménye napról-napra emel­kedett. Igen szépen ment a begyűjtés is. Senkit nem kellett figyelmeztetni, — gép álól vitte a beadásra előírt ter­ményt a szövetkezeti raktárba. Egy hét alatt a begyűjtés eredménye 85 száza­lékra növekedett. iHatelmas ütemben folyik most is a cséplőgépek versenye. Ifj. Balogh Sándor Kiss La­jossal és édesapjával, id- Balogh Sán­dorral áll versenyben. Eddig 34 vagon gabonát csépelt cl. Emelkedik keresete és a prémiuma is; eddigi teljesítése után 400 forint jutalmat kap. Kerekes Lajos etető augusztus l2~ig 12 mázsa gabonát keresett, amiből bő­ven jut majd szabadpiacra is. De első­sorban nem. a nagy kereset, hanem az lelkesíti őket, hogy új és új munka- hőstettekkel köszöntsék az Alkotmány Napját. — Bebizonyító ttok mindenkinek, hogy meg lehet szervezni az éjszakai csépiéit, sokkal jobban ki lehet használni a gé­peltél és be lehet hozni a késést. Ezt ’üzeni ifj. Balogh Sándor a megye traktoristáinak. TÓTH BERTALAN Harcoljon nagyobb éberséggel a kulákokkal szemben, végezzen jobb felvilágosító munkái a dolgozó parasztok körében az emődi községi tanács Kmód a hatodik helyen áll a ínezócsáti Járás községei körött folyó begyűjtési ver­senybe n% A búza begyűjtése kielégítően halad, már közel járnak a 100 százalék­hoz, elmaradás tapasztalható azonban a rozs, az árpa és a zab beadásánál. A kilenctagú begyűjtési állandó bi" zottságnak 18 aktívája van. Hat brigádot alakítottak, ezek sorra járták a csépel- teto dolgozó parasztokat, elmagyarázták, mi a jelentősége a gép alól történő pon­tos beadásnak. Munkájuk hozol! komoly eredményeket, ezt mutatják a begyűjtési számadatok. Emellett a beszélgetések során érteKcs felvilágosító munkát végeztek a kétlaki dolgozók körében. Több mint 200 üzembe járó és földdel is rendelkező dolgozó kö­vetté Kürti László és id. Szappanos And­rás példáját, akik felajánlották földjüket. Az állandó bizottság tagjai és aktívái felvilágosító munkájában azonban több hiányosság is volt. Nem folyt állandó és kemény harc a kulákok leleplezésére. A kulákök azt a bírt terjesztették a község­ben, bogy „nem a beadás a legelső, nem olyan sürgős az...” 12 dolgozó paraszt v— köztük Bodnár Dániel, Marton Gás­pár, Mészáros Károly jablonkai. Barna Bertalan, Keresztúri Dezső, özv. Hizs- nyik Istvánná, Pál Péter, Kasaróczki An­tal — az ellenségre hallgatott. Most már látják, hogy a kulákok ezzel szándékosan kára okoztak nekik, mert a tanács a tör­vény előírásai értelmében felemelte be­adási előírásukat és elszámoltatta őket. Nem folyt élénk és erős agitáció a kulá- koknak azzal az aknamunkájával szemben nem, amelyet a tarlóhántás és a másod­vetés ellen fejtettek ki. Már csak néhány nap választ el min­iket közelgő nagy ünnepünktől, az Alkot­mány Napjától. Ernőd község dolgozó pa­rasztjainak is beadási eredményei növe­lésével kell hozzájárulniok ahhoz, hogy megyénk elkerüljön az országos verseny­ben jelenleg elfoglalt szégyenletes utolsó helyéről és a vállalásnak megfelelően augusztus 18-ra teljesítse a begyűjtés! tervet Végezzenek ennek érdekében alaposabb, jobb felvilágosító munkát a tanács tagjai és aktívéi. Számtalan meggyőző érv áll rendelkezésükre, amelyekkel megmutat­hatják, hogyan fejlődött községük a fel­szabadulás óta, hogyan valósultak meg az alkotmányban biztosított jogok a község dolgozóinak életében. A felszabadulás előtt csaknem vala­mennyi dolgozó paraszt a 3000 holdas gazdaságban robotolt, amelyet „gróf” ErdŐdy Rudolftól egy mezőgazdasági részvénytársaság bérelt. Nyomorban ten­gődtek. Még azok is kénytelenek voltak az uradalomba járni, hogy valamilyen munkát kapjanak, akiknek volt néhány holdjuk, de gazdasági felszerelés hiányá­ban nem tudták jól megművelni. A fel­szabadulás utáh 2986 hold földet osztot­tak ki a község dolgozó parasztjai között. 11,750 emődi dolgozik a diósgyőri gyárak" betQ, a bányákban, az építőiparban. Egy adat is tükrözi a község dolgozói élet- színvonalának emelkedéséi: • (elszabadulás éta 270 család épített házat a községben. Másfélmillió forintos költséggel gépállo­mást kapott Etuó'd. Többmillió forintot tesznek ki az állami gazdaság beruházá­sai. Kéttantermes iskola épült és még ebben az évben elkészül — 260.000 forin­tos költséggel — egy újabb négytanter­mes iskola. Uj kultúrotthont is emelnek. Az ivóvízellátás megjavítására két artézi­kutat fúrnak. Ez évben szociális otthonná alakítják át a romos Erdődy-kastélyt. Suri János egykori cseléd is földet ka­pott a felszabadulás után. A párt szavát követve belépett a termelőcsoportba. Jog­gal büszke János és József nevű fiaira, akik szeretett néphadseregünk tisztjei. Kerekes András is nincstelen parasz.t volt, nem is gondolhatott arra, hogy fiát iskoláztassa. Az. alkotmány az ő számukra is biztosítja a tanulás jogát, — fia, Ke­rekes Sándor a miskolci „Rákost Mátyás” Műszaki Egyetemen tanul, mérnök lesz belőle. Galuska Mihály segédagronómus az állami gazdaságban, fia mezőgazdasági középiskolába jár. Beszéljenek mindezekről a népnevelők, a tanácsaktivák, hiszen akármelyik dol­gozó parasztot keresik fel, az ő múltbeli és mái életének eseményeivel győzhetik meg, miért becsületbeli kötelességünk, begy példamutató leltükkel háláljak meg és védjük az alkntmánybau biztosított jogokat, Agitációjukat kössék egybe a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésére irányuló felvilágosító munkával. Mondják el pél­dául, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok 6—7 mázsás átlagával szemben a III. típusú „Szabadságharcos” termelőszövet­kezet tagjai 12—13 mázsás holdankinti búzatermést értek el. Az ellenséggel szemben vívott követ­kezetes és kemény harccal, a dolgozók körében végzett alaposabb felvilágosító munkával segítsék elő, hogy az emődi dolgozó parasztok is minél előbb vissza­kapják a szabadpiacon való értékesítés jogát és a nagyüzemi közös gazdálkodás útján haladva, építsék még szebb jövő­jüket­VÖLGYI BÉLA Külön alapot létesítettek a bonni parlament „megbízhatatlan* képviselőinek megvesztegetésére Az „österreichische Volksstimme” kölni jelentést közöl arról, hogy Pferdamenges bankár a közelmúltban nagy összegről kiállított csekket adott át Adenauer szövetségi kancellárnak. Ezt az összeget ismert nyugatnémet- országi nagyiparosok és pénzemberek adták össze „szerződések ratifikáció­ja" megjelölésű alap céljaira, A lap szerint Adenauer közölte a nagyiparosokkal értesüléseit arról, hogy a szövetségi parlament polgárt pártjainak bizonyos csoportjai a kü­lönszerződés ratifikációja ellen szán­dékoznak szavazni. Pferdemenges osztotta Adenauer ag­godalmait és javasolta, hogy a nagy­iparosokkal karöltve létesítsenek olyan külön alapot, amelyből a bonni kor­mány „megajándékozhatja” a szerző­dések ratifikációja szempontjából megbízhatatlan képviselőket. Ridgway pestistábornok újból Nyugat’Németországba érkezett Ridgway pestistábornok, az Egye­sült Államok európai haderői és az „Atlanti haderők” főparancsnoka szerdán másodízben Majna-Frankfurt- ba érkezett. Látogatásának célja, hogy helyettesével, Handy tábornok­ká! megbeszélést folytasson a hely­zetről és megszemlélje az Egyesült Államok haderőinek tpájnafrankfurtl főhadiszállását, amely augusztustól kezdve az Egyesült Államok összes Európában, Észak-Aírikábafi és Kö­zel-Kelétén állomásozó csapatainak központi főparancsnoksága less. A belga kormány meghátrált a népi tiltakozás előtt: 21 hónapra szállítják le a katonai szolgálati időt Az ;,Európai hadsereg” tagállamai párisi értekezletének kudarca után Belgium 21 hónapra szállítja le a katonai Szolgálati időt — jelenti a szerda esti „Ce Sói r”. — Alig 24 órá­val az „Európai közösség" értekezle­tének .határozata után, amelynek ér­telmében piUasnaényilag" nem emelik fel » franciaországi, a hollandiad a luxemburgi és az olaszországi kato­nai szolgálati időt, — a belga kor­mány elhatározta, hogy 21 hónapra csökkenti a katonai szolgálat idejét. Szerdán reggel Van Houtte belga mi­niszterelnök rendkívüli ülésre hívta össze a kormányt, amely 3 katonai szolgálati idő csökkentése mellett lóg­lak aMsL a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. PHENJAN. Engedje meg Miniszterelnök Elvtárs, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság legnagyobb nemzeti ünnepen, a koreai nép felszabadu­lásának 7. évfordulóján, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletemet kükljem fin­nek és az egész koreai népnek. A dicső koreai nép eredményes alkotó­munkájával és az imperialista betolakodóit ellen folytatott hősi harcával az egész világ békeszerető népeinek megbecsülését és rokonszenvét vívta ki. A magyar nép és közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió veze­tése alatt küzdő nyóleszáz milliós nagy béketábor szilárdan hisz a Köfeai Népi Demokratikus Köztársaság végső diadalában. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök». Ma ünnepli a koreai nép felszabadulásának hetedik évfordulóját HÉT ÉVVEL EZELŐTT augusztus ló-én a hős Szovjet Had­sereg a Kvantüng hadsereg válogatott 1945 {TETTE a népi demokratikus rend­szer győzelmét, leszögezte á végrehaj­csapatainak szétzúzása után felszaba­dította a bős koreai népet a sok év­tizedes japán rabság alól­A koreai nép hosszú történelme fo­lyamán nem egy iabeu folytatott sú­lyos harcot a koreai földre betola­kodó külföldi területrablókkal. Már a XVI. század végéD jól felfegyverzett japán hadsereg nyomult be Koreába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni céljukat — Korea leigázását —, mert a hős koreai nép kiűzte őket földjéről- A XX. század elején a japánok ismét Koreára tá­madtak és azt nagy harcok után le- igázták. Az országot a szó szoros ér­tékűében gyarmatukká tették. A ja­pán imperialisták majdnem 40 évig garázdálkodtak Korea földjén. A ja­pán elnyomók birodalmuk nyers­anyagszállítójává tették Koreát és minden eszközzel megakadályozták a koreai gazdasági élet önálló fejlődé­sét. Ezzel párhuzamosan igyekeztek megsemmisíteni a koreai nép nem­zeti öntudatát, igyekeztek megfosz­tani a koreaiakat a kultúrájuktól és nyelviiktől­Ez alól a rabság alól a Szovjet Hadsereg szabadította fel Korea né­pét és ugyanakkor megnyitotta Ko­rea előtt az utat az új boldog élet felé. A koreai nép elsőízben valósít­hatta meg saját hatalmát országá­ban. 1945 SZEPTEMBER 6-ÁN, majd­nem egy hónappal azután, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította Ko­reát, az ország déli részében partra- szúlltnk az amerikai csapatok. A "8- szélességi körhét húzták meg a határ­vonalat a ivét övezet, a szovjet és az amerikai övezet, Észak- és Dél-Korea között. Miközben a szovjet csapatok segítették Észak-Koreát, hogy minél előbb felszámolja a japán gyarmato­sító rendszer maradványait, addig Dél-Koreában az amerikaiak az új gyarmatosítás alapjait vetették meg. Észak-Koreában lehetővé vált a nép számára, hogy éleiét új, demokra­tikus alapokon rendezhesse be. 1946- ban széles demokratikus alapokon bo­nyolították le a helyi népi bizottsá­gok választását, majd a központi ha­talmi szerv, az északkoreai népi bi­zottság választását Ez volt Korea történetében az első demokratikus vá­lasztás, amelyben a választók 99.6 százaiéiba veit részt. Észak-Korea népe hozzákezdett a szétrombolt népgazdaság helyreállítá­sához és fejlesztéséhez. Az Észak- Koreában végrehajtott földreform megszabadította a parasztokat a föl­desúri hűbéri kizsákmányolástól és a dolgoz^ parasztokat a föld gazdáivá tette. Ezután államositották a banko­kat, az ipart, ft közlekedés és a hír- szolgálat legfontosabb ágait, atrii biz­tosította az utat az ország további demokratikus fejlődése felé. DE NEMCSAK ÉSZAK-KOREA, hanem Dél-Korea haladó erői is a fejlődés útjára akarták állítani Ko­reát, Minden becsületes koreai hazafi harcot kezdett az egységes, demo­kratikus koreai köztársaság létreho­zásáért. A Munkapártnak, Korea leg­hatalmasabb politikai pártjának kez­deményezésére mindkét országrész több mint tízmillió embert egyesítő pártjainak és társadalmi szervezeté­nek képviselői 1948 júniusában hatá­rozatot hoztak, hogy közös választáso­kat tártának a legfelső népgyűlésbén, ezzel is elősegítve az egységes demo­kratikus köztársaság kikiáltását és az égy séges központi kormány megalakí­tását- 1948 augusztusában tartolták meg az egész országban a választáso­kat. Dél-Koreában, ahol az imperia­listák és a hazai reakció él akarta nyomni a választást, a választó jogo­sultak 77.52 százaléka, északon pe­dig 99.98 százaléka szavazott le A koreai nép túlnyomó többsége által megválasztott legfelsőbb népgyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot, elfogadta a köz­társaság alkotmányát és megalakítot­ta 3 kormányt, élén a Munkapárt ve­zetőjével, Kim ír Szénnél. E kormány­ban képviselve voltak mindkét or­szágrész politikai és társadalmi szer­vezetei. AZ 'ALKOTMÁNY LERÖGZI­tott szociális és gazdasági átalakítá­sokat és széleskörű demokratikus jo­gokat biztosított a koréi dolgozóknak. A szovjet csapatok, miután elvé­gezték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Korea terü­letéről. A Koreai Képi Demokratikus Köz­társaság kikiáltásával Éjszak-Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát élte át Gyors ütemben fejlődött az ipar, jelentős sí' kereket ért el a mezőgazdaság Is. alapvetőén megjavult * dolgozók anyagi helyzete is. Bevezet­ték a nyolcórás munkanapot, meg­tiltották a gyermek-munkát-, biztosí­tották a dolgozók számára az éven- kinti szabadságot, ezenkívül egész sor munkabiztonsági és szociális biz­tosítási intézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Észak-Ko­reában a kulturális építkezés is. Míg a japán megszállás alatt az égész országban — a japán iskolákkal együtt — 1496 elemi, közép- és szak­iskola volt, amelyekben 920 00Ö egyén tanult, addig Észak-Koreában a fel­szabadulás után rövid évek alatt az iskolák száma elérte az 5242-t és ezekben több, mint kétmillió fiatal tanul. A főiskolák esti és magánta­gozatain, a műszaki tanfolyamokon, a 616 középfokú és 1672 felnőttek szá­mára indított elemi iskolákban több mint egjmillió ember folytatta tanul­mányait. A japán uralom alatt Észak-Koreában egyetlen főiskola sem volt, 1950-ben már tizenöt. Egymásután nyílnak a könyvtárak; a színházak,...a klubok, egyre több könyvet, újságot és folyóiratot adtak ki. Kimagasló sikereket értek el a népegészségügy terén is. Az ország­ban felszámolták a múltban oly gya­kori járványokat. EGÉSZ MÁSKÉP ALAKULT a helyzet Korea déli részében, amelyet az amerikai csapatok szálltak meg. Az amerikaiak nem felszabadítókként.; hanem gyarmatosítókként érkeztek Koreába. Felhasználták a japán gyar­matosítók apparátusát, a japán rend­őrséget, érvényben tartották majd­nem az összes korábbi japán gyar­mati törvényeket. Éppen úgy, mint japáni elődjeik, megfojtották Dél- Korea gazdasági életét és nemzeti kultúráját. Elég megemlíteni, hogy 1950-ben a munka nélkül lek száma Dél-Koreábnn már elérte a 4 milliót. A7i amerikai gyarmatosítók kímé­letlenül elnyomtak minden olyan meg­mozdulást, amely síkraszállt a demo­kratikus szabadságjogok biztosítása, a gazdasági élet fellendítése mellett» Közben az amerikaiak Dél-Koreái hídfőállásukká tették, hatalmas fegF- verszállílmányokat irányítottak odaf amerikai ellenőrzés alá hélyezfcSt a Li SzIn-Man-klikk fegyveres bandái­nak katonai kiképzéséi. DÉL-KOREA NÉPE nem hajtőül fejet az új gyarmatosítók előtt. Á koreai nép hatalmas erőfeszítéseket tett országa felszabadítása és szabad­sága biztosítása érdekében. Az amerikai Imperialisták nem elé­gedtek meg Dél-Korea rabságban tar­tásával, hanem kezükbe akarták ka­parintani Észak-Koréát la. Az ame­rikai imperialisták és délkoréat la­kájaik már régóta készültek Észak- Korea megtámadására. 1950 június 25-én reggel Li Szia- Man bandái amerikai egyenruhában és amerikai fegyverekkel megkezdték a támadást Észak-Kórea ellen. Mi­után ott megkapták a megfelelő vtsz- szávágást, az amerikai imperialisták nyílt fegyveres intervenciót kezdték Koreában. TÖBB mint két éve folyik a koreai nép harca a* imperialisták ellen. Ez a harc sok áldozatot köve­telt és követel, de a koreai nép sohá; egy percre nem rendül meg. Az ame­rikai Imperialisták és csatlósaik * ieckegyetlenebb eszközökhöz ■ folya­modnak. Porrá bombázzák a koreai 'falvakat, városokat, halomra gyilkol­ják az embereket, de a koreai nép nem csügged, hanem tovább harcol, mert tudja, hogy igazságos háborút folytat és mellette van a Világ vala­mennyi becsületesen gondolkodó em­bere, mellette van felszabadítója, ti nagy Szovjetunió.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents