Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-07 / 184. szám
1 KÉTÉVES MLATTEráZIÉSI TERV TELJESilÉSÉÉRI A MINISZTERTANÁCSNAK az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó kétéves tervről szóló határozata kimondja: 1952 végére olyan mérték- bon kell az állatállományt emelni, hogy minden 2-8 kh. szántóra jusson egy-egy számos állat, az állami gazdaságokban 2.4, a termelőszövetkezetekben 2.7 kh. szántóterületre. Hogyan hajtotta végre eddig megyénk a Minisztertanács nagyjelentőségű határozatát? Kétségkívül vannak jelentős eredmények. Míg az év elején megyénu termelőszövetkezeteiben 8.1 és magán- gazdaságaiban 3.5 kh. szántóterületre jutott egy-egy számos állat, jelenleg megyei átlagban 2.6, az állami gazdaságokban 4.G, a termelőszövetkezetekben 4.2 kh. szántóterületre jut egy- egy számos állat. Jelentős a növekedés a termelőszövetkezetekben. Ez év első hét hónapjában a termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya 2485, sertésállománya 6 ezer darabbal növekedett. Nagyobb lett a magángazdaságok ló- és juhállománya is, ezekben a gazdaságokban azonban csőkként a szarvasmarhák és anyakocák száma. AZ ELVETEMÜLT OSZTÁLYELLENSÉG — a megfelelő ellenőrzés hiánya miatt — szabotálta az állattenyésztés fejlesztését. Nagy mértékben csökkent a kulákok állatállománya, például a miskolci járásban a kuiákoknál a szarvasmarhaállomány 1309, az abaújszántói járásban 482 darabbal lett alacsonyabb. Hasonló a helyzet az ózdi járásban is. Uraj községben a kulákoknak csak minden 17 kh. szántóterületére jut egy-egy számos állat, míg az egyénileg dolgozó parasztoknál 5.2 holdra. A statisztikai adatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy megyénkben még igen sok és igen sürgős feladatunk van annak érdekében, hogy a Minisztertanács határozatát pontosan végrehajtsuk. Bár a termelőszövetkezeteknél jelentős a fejlődés, még nem érték el a Minisztertanács határozatában megállapított állatsűrűséget. Egyes termelőszövetkezetek semmi gondot sem fordítanak arra, hogy saját erejükből fejlesszék a közös állatállományt. A susai -„Rákóczi” tsz- elnöke kijelentette: „Termelőszövetkezetünknek azért nincs közös állat- sáljoinánya, mert az állam ezidáig még nem adott”. Az állami gazdaságoknál károsan befolyásolta az állatállomány kejlő sűrűségének elérését a helytelen állatnevelés és néhány helyen a befurakodott ellenség szabotázsa. A helytelen állatnevelés és tartás tapasztalható a termelőszövetkezeteknél és az egyénileg dolgozó parasztoknál is. A Minisztertanács határozata az állatállomány szaporítása céljából kimondja, hogy szarvasmarhánál! átlagosan 100 tehén után 70 borjúit kell felnevelni, a lótenyésztésben 300 kanca után 15 százalékra kell növelni a csikók számát, a sertés- tenyésztésben anyakocánkint 7—8, illegve 9 darab malacot kell felnevelni. Efeel szemben megyénkben a fedeztetés! átlag szarvasmarhánál alig éri pl ia 60 százalékot, a felnevelési átlag Pz alatt van. Hasonló a helyzet a 16- álíomány szaporításánál is. Jellemző, hogy a termelőszövetkezetek üzemter- veí is csak 3—4 felnevelési átlagot Irányoztak elő a sertésállomány szaporításánál. A termékhozam növelése érdekében több termelőszövetkezet bevezette a háromszori fejést, ennek eredményeként emelkedett is a tejhozam, de ugyanakkor nem tértek rá »z egyedi takarmányozásra. TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN és állami gazdaságainkban ez évben már nagyobb eredmények vannak a takarmányalap biztosításában, de Pz még mindig nem kielégítő. Vannak termelőszövetkezetek, amelyek nem tö_ vödnek eléggé azzal, hogy meg legyen 8 takarmányalap, elhanyagolták a takarmányterület növelését, a megtermett takarmányt sem takarították hé idejében, vagy elpazarolták. Elhanyagolták a silózást is. További hiba, hogy — 40—50 termelőszövetkezet kitételével — a termelőszövetkezetek 8rra vártak, hogy majd az állam jépíttet közös istállót,- ólakat, nekik fcsak annyi dolguk lesz, hogy bekötik I» jószágot. Ezeknek a hibáknak: egyik alapvető ska, hogy a községi tanácsok és 0 árt szervezetek, sőt a járási taná- ■spk mezőgazdasági osztályai és a 'árásí pártbizottságok sem küzdöttek Ktretkezetfisem a. tározatánalc megvalósításáért, nem ellenőrizték végrehajtását. Az ózdi járási tanácson a mezőgazdasági osztály vezetője nem ismerte az állat- tenyésztési tervszámokat. Még gyakoribb az ilyeta eset a járás községi tanácsainál. Helytelenül történt meg az állattenyésztési terv felbontása. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya az I. és II. típusú tszcs-k és az egyénileg dolgozó parasztok számára a sertéstenyésztési tervet először úgy készítette el, hogy az év végére — 35-828 darabbal kevesebb lett volna. PÁRTBIZOTTSÁGAINK, PÁRT- SZERVEZETEINK, járási és községi tanácsaink szem elől tévesztették, hogy számítani kell az osztályellensé: kártevésére, nem vették észre a kulákok állatállományának nagyfokú csökkenését. Nagy hibákat követtek el a vágóállatforgalmi vállalat megbízottai, a községi tanácsok és a járási begyűjtési osztályok, amikor beadásra átvettek vemhes teheneket, sovány anyakocákat, eltűrték, hogy nem kimustrált anyakocákat állítsanak hízóba. A járási állatorvosok nem végezték a kellő alapossággal az állatok kiselejtezését, ez több helyen odavezetett, hogy orvosi bizonyítvány alapján vágtak le továbbtenyésztésre alkalmas állatokat. A hibák alapvető gyökerét abban találjuk meg, hogy a pártszervezetek és a. községi tanácsok nem végeztek megfelelő és szívós politikai felvilágosító, nevelő munkát, nem tudatosították a Minisztertanács határozata jó végrehajtásának, a kiváló szovjet állattenyésztési módszerek bevezetésének és következetes alkalmazásának nagy jelentőségét. Nem magyarázták meg, hogy a Minisztertanács határozatának maradéktalan megvalósítása val tovább növekszik az egyénileg dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, életszínvonala, mert a fejlett, korszerű állattenyésztés igen jó bevételi forrást jelent-, ugyanakkor az állattenyésztési terv végrehajtása elsőrendű népgazdasági érdek. KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE, amikorra el kell érnünk az állattenyésztési terv teljesítését.'A rendelkezésre álló idő elég rövid, minden erőt mozgósítanunk kell tehát, hogy a hibákat kijavítsuk. A pártszervezetek és a tanácsok legfontosabb feladata, hogy tudatosítsák a tsz. tagokkal, a dolgozó parasztokkal a Minisztertanács határozatát, megvilágítsák az állat- tenyésztési terv teljesítéséhez fűződő nagy egyéni és közösségi érdekeket. A politikai népnevelő munka megjavítása érdekében szükséges, hogy a járási pártbizottságok — ha meg is tárgyalták már az állattenyésztési terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat — tűzzék tíjból a JB ülés napirendjére annak megvizsgálását, milyen eredmények és hiányosságok vannak ebben a vonaikozásban a Járás munkájában. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és községek pártszervezetei párt vezetőségi üléseken, taggyűléseken, népnevelő értekezleteken, továbbá a tanácsok tanácsüléseken tárgyalják meg a Minisztertanács határozatát, dolgozzák fel azt helyileg, szabják meg, milyen feladataik vannak, hogy a maguk munkaterületén sikerrel teljesítsék az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tervet. Igen fontos, hogy a községi tanácsok ellenőrizzék a kulákok állatállományát- Rá kell szorítani a kulákokat, hogy a Minisztertanács határozatában megállapított számú állatot tartsanak. Gondoskodni kell arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is teljesítsék a tervet. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának most már foglalkoznia kell azzal, hogy a növénytermelési szakoktatás mellett az ősz folyamán állattenyésztési szaktanfolyamokon vegyenek észt az állattenyésztésben dolgozó termelőszövetkezeti tagok. Széleskörű népnevelő munkával mozgósítani kell a másodvetési terv maradéktalan teljesítésére, hogy biztosítsuk a takarmányalapot, jobb szakmai propagandát kell kifejteni a silózás érdekében. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERV — az ötéves terv szerves része, a legszorosabban összefügg annak, végrehajtásával. Megyénk ezirányú lemaradásába nem nyugodhatunk bele. Pártbizo ttsága ink, pártszervezeteink vezetésével induljon lendületes harc a megye állattenyésztési tervének pon- •*' . ... ' I _ -P LEVELEZŐINK ÍRJAK A CSÉPLÉSRÖL, A BEADÁSRÓL Taktaharkánv Simon Piroska, a taktaharkányi gépállomás cséplőgép kezelője már 150 százalékra teljesítette cséplésl tervét. Az egész eséplési idény alatt egyetlen óra gépkiesése sem volt, ami annak köszönhető, hogy naponta rendszeresen elvégzi a gép kezelését és karbantartását. Valamennyi cséplőgépkezelő példát vehet Simon Piroska munkájáról. NAGY BORBÁLA. Sárospatak A sárospataki járási tanács a napokban értékelte a cséplögépkezelők versenyének eredményét. Sor került a vándorzászló átadására is. A vándorzászlót Molnár József, a sárospataki gépállomás gépkezelője és munkacsapata kapta meg. A munkacsapat tagjai megfogadták: úgy dolgoznak továbbra is, hogy a vándorzászlót megtartsák. NAGY BARNÁNE. Gönc A gönci „Rákóczi“ tsz. augusztus elsején délután 6 órára befejezte a cséplést. Nyomban teljesítetne beadási kötelezettségét. A „Rákóczi“ termelőszövetkezet ezzel elnyerte a járási tanács által a járás legjobb termelőszövetkezete számára kitűzött vándorzászlót. SZALAI MIHÁLY. Rudabánva Rudabánya községben lassan halad a cséplés, mert a cséplőgépek nem teljesítik tervüket. Július 31-én 2 cséplőgép mindössze 91 mázsát csépelt. A dolgozó parasztok között emiatt érthető elégedetlenség mutatkozik annál is inkább, mert ilyenformán lemaradnak az Izsőfalva, Szu- hogy és Kurityán községekkel folytatott eséplési versenyben. A községben augusztus 4-ig 20-an csépelték el, valamennyien a gép alól teljesítették kötelezettségüket: Id. Dobi Lajos, búzából 131, árpából 225 százalékra tett eleget előírásának. Veres B. József 190, Pupcsik András 220, Jancsurák Béni 113, F. Jancsu- rák Ferenc pedig 148 százalékra teljesítette búzából az állam iránti kötelezettségét. F. OROSZ LAJOSNB. ÉLENJÁRNAK A MUNKÁBAN, A BEADÁSBAN HACSKÓ LAJOS, a bodroghalmi gépállomás csoportvezetője. A csép- lésnél kimagasló teljesítményt ért el. Jó munkája mellett átadja dolgozó társainak szakmai tapasztalatait, segíti a lemaradókat. BENZSEL FERENC 10 holdas szendrőládi középparaszt jó példát mutatott gazdatársainak. Beadási kötelezettségét gép alól 175 százar lékra teljesítette. FARKAS ANTAL 75 eves színi dolgozó paraszt nyomban a gép alól. teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. 11 mázsa húzót, 3 mázsa árpát és 2 mázsa 85 kg zabot vitt a be- gyüjtöhelyre. Szabotálja a cséplést a Bérai gépállomásra befurakodott osztályellenség Az encsi járásban sem dolgozik kevesebb cséplőgép, mint a többiben, a járás mégis az utolsók között kulloj a megyei begyűjtési versenyben. A 71 cséplőgép napi tervét alig 70 százalékra teljesíti, a terménynek még 30 százalékát sem csépelték el eddig. A nagy lemaradás amiatt következett be, mert a járási pártbizoltságnál és a járási tanácsnál elaludt az éberség. Nem figyeltek fel kellő időben arra, hogy az osztályellenség gyalázatos módszerekkel szabotálja az új kenyér betakarítását. A járásban mind a 220 kulák húzza-halasztja a cséplést. Bódvavendégiben Timkó János kulák még mindig nem csépelt el 14 hold lóherét. Nem ellenőrizték kellő időben, hogyan javították ki.. magánkézben lévő cséplőgépeket- Rencsicsovszki kulák gépe l'erecséuy községben elromlott, 2 napja áll. Novaj községben Takács kulák gépe már a cséplés kezdeténél is rossz voltBefurakodott az osztályellenség a mérni gépállomásra is és elvetemült kártevések sorozatát követi el. A gépállomás körzeti szerelője Német István. Kulák, akinek földje, cséplőgép-garnitúrája van. Hernád- vécse községben gépész-kovácsműheiye volt, fillérekért dolgoztatott, kizsákmányolta a munkásokat. 20 éven át kezelője volt a hernádvécsei szeszfőzdének is. Most cséplőgépét bérbeadta jó jövedelem ellenében Varga Lajosnak. 1949-ig kuláklisfán volt.de Kocsis Károly hernádvécsei tanácselnök ismeretlen rendeletre hivatkozva törölte a kulákok névsorából. Erre Német 7 hold földdel tagja lett a hernádvécsei I. típusú termelőcsoportnak, földjét sógora műveli felesben. Cséplőgépéhez kiváló új szíja van, de ezt eldugta, Varga Lajosnak rossz szíjakat adott a géphez. A cséplő- meghajtó szíj 19 darabból áll, egy hét alatt 200-szor kellett szegecselni. Az elevátorszíjat kerékpárkülsőkből rakta össze. Kedden reggeltől délután 6 Aráig mindössze 10 mázsái csépelt a gép. akkor ismét összeszakadtak a szíjak. Az etetőnyílásnál korhadtak a lemezek, emiatt a pelyva a szem közé keveredik. • . i í h j Mint a gépállomás körzeti szerelője 4 szabotázs cselekmények sorozatával tör a dolgozó nép kenyere ellen. Az aratás idején Hernádvécséről jelentették, hogy egy aratógép rosszul dolgozik. Német kiment a géphez, egyhamar kijelentette, hogy „a gép üzemképes, kibírja az aratás végéig”. A gép néhány nap múlva összetört, javítása, több napot vett igénybe; a munkából való kiesése tekintélyes szemveszteséget idézett előAmikor Novajidrányba hívták az egyik cséplőgép javításához, . Német kiment a községbe a szerelő brigáddal, de a gép helyett a korcsmát kereste fel, ugyanerre vette ni a brigád tagjait is. A mulatozás után Német hazament, a gép javítatlan maradt. Német István „szaktanácsára” történt, hogy kis gépeket állítottak be a nagyobb cséplőgépek meghajlására, a nagy traktorokat viszont a kis cséplőkhöz küldték. Ennek következtében a legtöbb gépen haiészakadás . és törés következett be. A gépállomás dolgozói a legnagyobb felháborodással beszélnek Német kártevéseiről. Dabóczi Ferenc szerelő elmondta : azok a gépek, amelyeket Német javított, mind összetörtek, vagy egyhamar üzemképtelenné váltak. Egy kombájn fél napon át állt, mert Német nem küldött üzemanyagot. Ha egyáltalán lehet rangsorolni, Német István leggyalázatosabb cselekedete az volt, hogy a gépállomáson rendezett aratógép-kezelő Iskolán szándékosan rosszul tanította a részvevőket, emiatt a legtöbb aratógép üzemképtelenné vált a legsürgősebb munka idején. Német István gondoskodott arról, hogy hasonszőrű ellenséges elemek nagy számban kerüljenek be a gépállomásra. Zabó Zoltán, a gépállomás vezető mezőgazdásza a múlt rendszerben intéző volt, „mindössze" 150 hold földet „szerzett”. Most is olyan népellenes módon viselkedik, mint intéző korában. Egy alkalommal beteg dolgozót osztott be a géphez, nem vette figyelembe az orvosi bizonyítványt. A beteg dolgozó munka közben összeesett. Jól együttműködik Pisák Mihályné könyvelővel, akinek férje a Horthy hadsereg századosa volt. Zabó és Pisákné bűne, hogy több esetben nem küldtek időben üzemanvagol a gépekhez, emiatt az egyik gép teljes napon át állt. A gépállomás majdnem deficitmentesen dolgozott, — Zabó és Pisákné olyan tervet állított össze, amely szerint a gépállomásnak több mint fél millió forint ráfizetése lesz. Kijelentették: „ennyi deficitje igazán lehet egy gépállomásnak”. A díszes csokorba tartozik Orosz István, a gépállomás asztalosa, aki a Horthy hadseregben tiszthelyettes volt, Gonda János bérfelelős — volt csendőrtiszthelyettes fia. Német István a napokban vitte be a gépállomásra Táborfl Istvánt, akinek szintén csendőr volt az apja. A gépállomás becsületes dolgozót nagy lelkesedéssel készültek az ara- tási-cséplési munkára, vállalták, hogy 3 gép a Bredjuk-féle yyorscsépjésl módszerrel fog majd működni; a gépkezelők éjjel is dolgoznak. Bz ellenség megakadályozta a vállalás teljesítését. A munkafegyelem terén tapasztalható lazaság is az osztájyellenség aknamunkájának következménye. Felelősség terheli a járási tanácsot és a járási pártbizottságot, amiért nem adott kellő segítséget Krizsán Gyulának, aki csak rövid idő óta tölti be az igazgatói tisztet a gépállomáson. Á pártbizottság nem figyelt fel arra sem, hogy a gépállomáson egy hónapja nincs politikai vezető és hogy Hegedűs József párttitkár már 2 hete nem tartózkodik a gépállomáson, mert csépel. Mindezeknek következménye, hogy szabadon garázdálkodott az ellenség. A járási tanács és a járási párt- bizottság most már ismeri, mi a helyzet a mérai gépállomáson. Semmit sem szabad késlekedni! A gépállomás becsületes dolgozói követelésének megfelelően haladéktalanul e< kell távolítani az csztáíyeilenséget. gondoskodni kell arról, hogy ne maradjon el méltó büntetésük. Sok öntudatos dolgozó van a mérai gépállomáson. Helytállásuk, eddig végzett munkájuk biztosíték arra, hogy — ha nagyobb támogatást kapnak — igen sokat behoznak a lemaradásból. Ezeknek az öntudatos dolgozóknak véleményét fejezte ki Da- bóei Ferenc szerelő, amikor kijelentette: — Tudjuk, hogy minden kárbave- szett perc az ellenségnek használ, a gyors és jó cséplés hazánkat erősíti. Mindent elkövetünk, hogy legkésőbb határidőre feltétlenül elvégezzük a cséplést.
