Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 168. szám (169. szám)

X ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1953 július 20. A csobádi dolgozó parasztok tudják: A KOREAI NÉP HARCA A MI HARCUNK IS! Csabád kb’zség « szikszói járásban csöndes ezekben a napokban. Arat a ha­tárban a jaliL apraja-nagyja. Az esti órákban azonban megélénkül az élet. Az MNDSz asszonyok felkeresik a dolgozó~ kát a koreai harcosok megsegítésére ki­bocsátott bélyegekkel és elbeszélgetnek velük a koreai nép hősi küzdelmeiről. Csobád község szorgalmas dolgozó pa­rasztjai szívesen hallgatják a felvilágo­sító szót, örömmel vesznek koreai bélye­get* mert tudják, hogy a koreai nép hő­si harca a mi harcunk is. Csobád község is *újjá'ziilctett a fel- szabadulás óta. Sok mindent kapott a fahi a nép adomától. Korszerűen felsze­relt gépállomás segíti a község dolgozóit. Modern kender áztató ja* új iskolája, pos­taépülete van és ki tudná felsorolni pár­tunk és kormányunk gondoskodásának megannyi bizonyságát csak ebben az egy községben. Ebben az évben villanyt is kap u falu. fi fcÖ7££0 dolgozó parasztjai ma már nem igen szeretnek hallani arról, hogy a. község a múlt évheti lemaradt a be­adás teljesítésében. Szégyenkezve gondol­nak vissza a műk esztendőre. Annál jobb, eredményesebb munkát végeznek most. Elsők akarnak lenni a beadásban az egész me iné ben — és a koreai gyüj* léében is. Félévi vágómarha begyűjtési kötelezettségüknek 110, hízott sert és be­adási előírásuknak 125 százalékban tet­tek elegeit. Tojásból eredményük 113 százalék, baromfiból 125 százalék. \ koreai gyűjtésben is élenjárnak a község dolgozói. Az egész megyélien pél­dát vehetnek róluk. Eddig 1500 forintért vett koreai bélyeget a község lakossága. Az MNDSz asszonyok kétízben is kértek már pótlólag bélyegeket. Szántó Jánosné, a község párt titkára újságolja: Még sohasem volt ilyen lel­kesedés a községben, mint most, az ara­tás és a koreai gyűjtés során. Mindenki büszke, hogy hozzájárulhat a koreai nép megsegítéséhez. Mikor megtudták, hogy megérkezett a koreai bélyeg, egymásután jöttek a dolgozó parasztok, az asszonyok, a DISz fiatalok, hogy nekik adjunk elő­ször. 32 MNDSz asszony, 16 népnevelő ment a bélyegekkel a dolgozókhoz. Min­denhol szeretettel, szívesen fogadták őket. Gnmöri R n! a I középparaszt így beszélt: — Rendszeresen olvasom; a Szabad Népet. Tudom, mit szenvednek a koreai anyák és gyermekek. Az amerikai impe­rialisták földig bombázzák a falvakat, halomba gyilkolják a koreai gyermekeket. A hős koreai nép győztesként fog kike­rülni a harcból. Ehhez munkánkkal, ke­mény békehorc.unkkal nekünk is hozzá kell járulnunk. Felesége gyermeket vár. „Azt akarom, hogy gyermekem békében, boldogan nőj jön feTi — mondja. Én is segíteni akarom a. hős koreai anyákat. Szép példát mutatott, fíaraskó Gyula, a gépállomás dolgozója. A gépállomáson 20 forintos bélyeget vásárolt. Amikor a munkából hazatért, a feleségétől is vásá­rolt bélyeget 20 forintért. Lőrinc Ferenc 4 hold földön dolgozik■ Az egyik legboldogabb ember Csobád községben. Örömmel mondja: — Igazán boldog ember vagyok. A múltban csak nyomoroghattunk, ma pe­dig a népi demokráciában még építkez- hetem is. Büszke vagyok arra is, hogy feleségem MNDSz titkár a községben. Ő is szívesen vásárolt bélyeget, mert tudja, hogy a koreai nép harca a mi békénkért is folyik. így sorolhatnánk tovább a község száz meg száz dolgozó parasztját, a gépállo­más dolgozóit• A.Z egész község átérzi a koreai nép nagy ügyének, harcának iga­zéit, s azt akarja győzelemre segíteni. A koreai gyűjtésben különösen élen­járt jó népnevelő munkájával: Dudás Im­re, Petró Istvánná, Szálai István, Dudás Ist ván, Szentirmai Mária, Ben ke Imre. fl C 5 0 Sí á d i dolgozó parasztok elha­tározták: augusztus 20-ra a pártszerve­zet és a tanács segítségével két termelő- csoportot alakítanak a községben. így beszélnek: — A termelőszövetkezet az egyetlen út a szebb, ragyogóbb élet felé. Minden erőnkkel azon leszünk, bogy a nagyüze­mi gazdálkodás útjára lépve, még jobban gazdagítsuk hazánkat, erősítsük a béké­ért, a szocializmusért folyó harcot. Csobád község minden dolgozó paraszt­ja megvetéssel fordul Molnár István re­formátus pap felé: ő az egyetlen a köz* ségben. aki kijelentette: „Engem nera érdekel a koreai nép! Hagyjanak nekem békét!’* A csobádi dolgozók munkájukkal, helytállásukkal, a gyűjtésben való rész­vételükkel kifejezték tettekben megmu­tatkozó szolidaritásukat a koreai nép iránt, hozzájárultak a béke nagy ügyéhez. ' (Sz. L.) fi föidművelésügvi miniszter juiius 20-tól ismét engedélyezi az u; termeíőszöveiKeieti csoportok megalakulását A jó eredményeket felmutató tér. melőszö vet kezetek példájára a dol­gozó parasztok érdeklődése növekedett a társas gazdálkodás iránt, egyre többek kérik a felvételüket a meglévő termelőszövetkezetekbe és új termelő­szövetkezeti csoportok alakítását ter­vezik. A dolgozó parasztok ezideíg mintegy 140 új termelőszövetkezeti csoport alakítására szerveztek előké­szítő bizottságot és közülük már szá­mosán kérték a földművelésügyi ml. nisztérlnraot, hogy ismét engedé­lyezze új termelőszövetkezeti csopor­tok megalakulását. A földművelésügyi miniszter a dol­gozó parasztok kérésére július 20-tól ismét engedélyezi az új termelőszö­vetkezeti csoportok megalakulását és egyben azonnal engedélyt ad több új termelőszövetkezeti csoport mű­ködésére. A íökimüveiésügyi miniszter közleménye az I. íipusú tszcs-kről A földművelésügyi miniszter az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok működésének felülvizsgálatán a ta­vasz folyamán több I. típusú termelő­szövetkezeti csoportot figyelmeztetett az alapszabály szerinti működés be­tartására. Az I. típusú termelőszövet­kezeti csoportok nem mindenütt fo­gadták meg a figyelmeztetést, egye­sek továbbra is elhanyagolták az alapszabályszerű gazdálkodást, s így méltatlanná váltak azokra a kedvez­ményekre, amelyeket a nép állama ré­szükre biztosított. A földművelésügyi miniszter ezért a téglást „TI- Pártkongresszus", a. hajdúböszörményt „Béke”, a tápéi „Rá­kóczi“, a szeghalmi „Előre”, a pacsai „Béke“, valamint az alcsuíi „Uj Ba­rázda” I. típusú termelőszövetkezeti csoportoktól az összes eddigi kedvez­ményeket visszavonja, s utasítja a helyi tanácsokat és a gépállomásokat, hogy szüntessék meg ezeknek a ter­melőszövetkezeti csoportoknak nyúj­tott beadási adóhitel és gépállomás! kedvezményeket. Ugyanakkor ismétel­ten figyelmezteti ezeket a termelő­szövetkezeti csoportokat, hogy ha mindezek után sem kezdik meg az alapszabályszerű gazdálkodást — a közös tarlóhántást, másodvetést, a* őszi munkák közös előkészítését —, a termelőszövetkezeti- csoportok sorából is kizárja őket és működési engedélyü­ket visszavonja. Girinets köss ég dolgosó parasztjai teljesítik a hasa iránti köt Girlncs | Kttriiiíekintü | előkészítő végzett község dolgozó parasztim ________az elmúlt vasárnap is arattuk. Kern akarják, hogy a. hő ter­mésből egyetlen szem is kárba vész- szén^ Igen jól, fizet búzájuk. Még a falu legöregebbjei • sem emlékeznek ilyen súlyos teli kalászokra. Bodnár Bertalan 12 kg búzát vetett el, 200 kg termést hozott neki. öszi- ürpából 11 mázsa az átlag a község­ben, a tavalyi 12—13 mázsával szem­ben. — Ezt az eredményt ügy értük el — mondja Kiss Bertalan, a község párttitkára —, hogy megfogadtuk pár. tünk és kormányunk tanácsait, végre­hajtottuk határozatait. A falu kom­munistái, népnevelői időben megma­gyarázták n község dolgozóinak a jó talajmunko a műtrágya és nz agro­technika alkalmazásának jelentőségét. Pártszervezetünk nemcsak a jó talaj- művelésre mozgósított, hanem harcot indított a szemveszteség nélküli beta­karításért, a~ időben való beadásért is. Első az állam iránti kötelezettség teljesítése, hiszen államunk tette le­hetővé a jó termés elérését. munkát a, község pártszervezete. A pártvezetőség népne­velő értekezletet tartott, amelyre •meghívták n munkában élenjáró dol­gozó parasztokat és a tanácstago­kat is Megbeszélték az új kenyérért vívott harc feladatait. Ennek alapján a nép­nevelők — mint Tóth Ignác, Németh Sándor, Sulyok József, Kertész Zol­tán, Nagy Géza és Kertész Géza — l isgyűléscken ismertették dolgozó pa­raszttársaikkal a reájuk váró felada­tokat. Arról is elbeszélgettek a népnevelők, milyen nagyot fordult a világ. Serényi gróf egykori cselédjei nem kizsákmá­nyolt, lenézett emberek többé. Földet kaptak az államtól, saját gazdája lett valamennyi. A felszabadulás előtt a fiatalok nem tanulhattak, nem képez­hették magukat, ma az alkotmány minden dolgozó számára biztosítja a tanuláshoz való jogot. A jó tanu­lásért, a jó munkáért Jutalomban ré­szesítik a dolgozókat■ Ren Józsefet például, aki ipari szakmát tanul, a Jó tanulásáért üdüléssel jutalmazták. Szóba került a beszélgetés során, hogy a- girincsi dolgozó parasztok fiai közül többen néphadseregünk tisztjei lettek. Kertész Endre hadnagy. Lázár József százados, Barabás Gyula al­hadnagy a múltban álmodni sem mert volna erről. Mindezt a. Szovjetunió tette lehetővé, amely megszabadította hazánkat a Serényi-féle grófok igája alól. a népnevelők, azért kell a csép­lőgép alól teljesíteni az állam, iránti kötelezettséget, hogy minél jobban erősíteni tudjuk épülő hazánkat­A pártszervezet az aratási, cséplési munkák elvégzésére. „ begyűjtés vég­rehajtására mozgósította a tömeg- szervezeteket. A tanácsüléseken külön foglalkoztak „ gyors aratás és begyűj­tés feladataival. Az MNjDSZ össze­kapcsolta a koreai gyűjtést az ara­tásra, beadásra való mozgósítással. I.élleesíti a dolgozó parasztokat az ott nyaraló diósgyőri óvodás gyermekek ]Mesmaavarázfái> | kedves kultúrműsora, amellyel az élen­járó dolgozó parasztokat köszöntik. Valamennyi girincsi dolgozó paraszt tudja, hogy az állam iránti kötelezett­ség inaradektalan teljesítésével meg­köszönik, hogy községük villanyt ka­pott, 20 új családi, ház épült, mozi, könyvtár létesült n faluban, most pedig javítják az iskolát■ A beadással elő­segítik, hogy még sok mindent kapjon a község. A jó népnevelő munka nyomán jú­lius 5-én megkezdték az ősziárpa ara­tását, amelyet július 10-rc fejeztek be- El is csépelték az ősziár pút. A dolgozó .parasztok egymással verseny-. ben adták he terményeiket■ A pártta­gok, népnevelők ebben is jó példát mutattak. Elsőnek ifj. Tóth Berta­lan, Tóth Gellért, Kertész Holtán, Tóth József, Erőss Imre, Kertész Géza dolgozó parasztok adták be terményü­ket a szépen kitisztított, fertőtlenített terményraktárba. Példájuk nyomán a község dolgozói 2) órán belül eleget, tettek ősziárpából az állam iránti kö­telezettségüknek. cséplése után megkezdték a hz flsziánja s’aiása búza. aratását. Csütörtökre ezt is tel­jesen befejezték, s ezzel a község az élességüket aratást — h hold zöld taraszárpán kívül — csütörtök estére elvégezte. Megkezdték a hordást. Hogy gyorsan, szemveszteség nélkül csépeljenek s a tűzveszélyt elkerüljék, a girincsiek a velük közvetlenül határos kisesécsiek- kel közös szérűn csépelnek- így sok időt takarítanak meg, amit egyébként a cséplőgép vontatásával kellett volna eltölteni. Most az a feladata a pártszervezet­nek, hogy ismét időben gondoskodjék a cséplőgépekhez népnévelőkről, akik felvilágosító munkával biztosítják, hogy minden’ dolgozó paraszt a cséplő­géptől tegyen eleget kenyérgabonabe­adási kötelezettségének is. Jobban meg kell szervezni a verseiig nyilvánossá­gát. Népszerűsítsék a btmüásban, csép­iéiben élenjéirókat, a faliújságon bí­rálják meg a lemaradókat- Az agiiá- ciós munkába fokozottabb mértékben be kell vonni a fiatalokat is. Egy mint télen és a tavasszal, csasztuskákkal, rövid kultúrműsorral segítsék elő a szemveszteség nélküli gyorscséplést, hogy Girincs község dolgozói, elmond­hassák: együttes jó munkával helyt álltak az új kenyérért vívott harcban. Dobolán Irén■ Igen súlyos megyénk lemaradása a tarlóhántáskan és a másodvetéshen Közeledünk az aratás befejezéséhez, elsőrendű feladatunk, hogy fokozot­tabb ütemben végezzük a tarlóhántást és a másodnövény vetést, mielőbb be­hozzuk rendkívül súlyos késésünket. Gépállomásaink a cséplés megkezdé­séig minden erőgépet állítsanak be tarlóhántásra. A termelő csoportok a munka zavartalan elvégzése érdeké­ben gondoskodjanak a learatott gabo- nafoldek takarításáról. Vegyenek pél­dát a felsőzsolcai III. típusú „Béke”- termelőcsoport tagjaitól, akik a má­sodnövény vetést már 125 százalékra teljesítették, a tarlóhántást pedig az aratás befejezéséig 65 százalékban vé­gezték efl. Községi tanácsaink mozgó­sítsák az egyénileg dolgozó paraszto­kat, hogy saját érdekükben minél ha­marabb végezzék el a tarlóhántást. El­lenőrizzék, hogy a kulákok határidő­re elvégzik-e a tarlóhántást. Megyénkben a tarlóhántás és má­sodvetés elvégzésében a következő sorrend alakult ki a járások közötti versenyben. Tarlóhántás 1. Miskolc város 21 2. szerencsi járás 11 3. mezőkövesdi járás 10 4. encsl járás 10 5. mczöcsáti járás 8 6. abaujszántöi járás 7 7. miskolci járás 6 8. sárospataki járás 6 9. szikszói járás 5.5 10. ricsei járás 5 11. saujhelyi járás 4 12. ózdi járás 3 13. edelényi járás 2 14. putnoki járás 1 százalék Másodvetés 1. sárospataki járás 13.5 2, mezőcsáti járás 13 3. szerencsi járás 12.5 4. ricsei járás 12 5. mezőkövesdi járás 10 6. Miskolc város 8 7. abaujszántöi járás « 8. szikszói járás 5 9. miskolci járás . 4 10. saujhelyi járás 2 11. eacsi járás 2 százalék 12—14. Az edclényi, ózdi és putaokt járásban szúmbavehető másodvetés még nincs. iiimiiiimiiiwiiuiuiiimiiuuuiiiimHiiiiimimmii!!i!MimiM!mimminiii!i A Magyar írók Szövetsége szom­baton sajtófogadást rendezett <i nemzetközi békedíjjal kitüntetett nagy török költő, Nazim Ilik met elvtárs tiszteletére. Lukács György, Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja üdvözölte Nazim Hikmetet az írószövetség és az Országos Béke­tanács nevében. Ezután J\azim Hikmet emelkedett szólásra és mindenekelőtt magyar- országi benyomásairól beszélt. Magyarországi tartózkodásom alatt mindenütt az volt n benyomá­som, hogy a magyar nép boldogsá­gát építi. Arról beszélt ezután, hogy Magyar, országon járva az üzemekben, a ter­melőszövetkezetekben, mindenütt azt tapasztalta, hogy a magyar dől. gőzök átveszik és felhasználják munkájukban a Szovjetunió tapasz­talatait, hogy minél gyorsabban és eredményesebben építhessék az új életet, — ügy gondolom — folytatta —. sőt meg vagyok róla győződve, hogy az íróknak is 'ezt kell tenniök. Nagyon mélyrehatóan tanulmányoz- niok kell a szovjet irodalmat. Mi, haladó írók, nagyon sok hálával tartozunk a szovjet irodalomnak, amelyet mindig példaképnek kell tekintenünk munkánkban. Én pél­dául mindent a szovjet irodalomnak köszönhetek. Elmondotta ezután Nazim Hik­met, hogy a magyar írók még nem támogatják elég aktívan a béke­mozgalmat. — Törökországban a haladó írók és költők dacolva a letartóztatás veszélyével, minden lehetőséget fel­használnak arra, hogy írásaikkal a béke ügyét szolgálják. Végül szeretnék őszintén köszöne­tét mondani a magyar államnak, inimmuimmiiiiiiimii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimii!iiiimimiiiiiimiiiiiiiHiiniHiiiiiiiiiiiiiiiiimimii iiuiuiiiiiiiiimiiiiisiHiuiiiiiitiiniiitiHiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuMiiiiiiiiiuiiuiiuimimtuitiiuiiHHiiuiiiimiiinn» Nn-im Fii hm pt • országi útja során tapasztalt hid­íyazim ni nmei. nyosságokról beszélt. Elmondotta, A MAGYAR NÉP BOLDOGSÁGÁT ÉPÍTI kút gyengének találta. A könyvtár­munka területén is vannak hiémyos. súgok egyes üzemekben■ Az egyes termelőszövetkezetekben is javítani kellene a könyvtári munkán- Ezután a Béke Világtanács ber­lini ülésszakával kapcsolatban ki­jelentette: — Véleményem szerint a Béka Világtanács ülésének egyik legfon­tosabb döntése az volt, hogy de­cemberre összehívta a világ népei­nek békekongresszusát. Nagyjelen­tőségű az is, hogy a békeharcban egyre nagyobb néptömegek vesznek részt, olyan emberek, akik a legkü­lönbözőbb politikai, vallási nézete­ket vallják. A magyar íróknak <j békeharcban való résztvételével kapcsolatban el­mondotta: Tevékenyebben kell tá­mogatniuk népük részvételét a bé­kéért folyó világméretű küzdelem­ben, sokkal konkrétebben kell mu- tatniok más országok népeinek is ft magyar dolgozók békeharcát. Nazim Hikmet ezután a törők pa­rasztság és a török munkásosztály helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy a feudális-kapitalista kizsák­mányolás következtében a török pa­rasztok milliói borzalmas körülmé­nyek között élnek. A török parasztok azonban nem törődtek bele siralmas helyzetükbe. Különösen az utóbbi két év folya­mán egyre erőteljesebben fellángolt a parasztok között is a nemzeti függetlenségért folyó harc, első­sorban a földesurak ellen vívott küzdelem formáiéiban. Ezután az ipari munkások nehéz életéről szólt, majd legújabb szín­darabjáról beszélt. A sajtófogadás Boldizsár Iván szavaival ért véget Nazim Hikmet elvtárs a Műcsarnok ban rendezett Munkácsy-kiálításon. magánál: Rákosi elvtársnak és min. den magyar írónak azért, hogy le­hetővé tették számomra, hogy meg­ismerjem Magyarországot, a világ egyik legszebb országát. Majd legérdekesebb és legkedve­sebb magyarországi élményeiről számolt be. Elmondotta, hogy leg­kedvesebb élményei közé tartozik utazása az úttörő vasúton, amikor látta egyik jelét n magyar fiatalok felszabadult boldog életének, annak a szeretetnek, amellyel a magyar népi demokrácia a gyermekeket övezi. örömmel tapasztaltam a magyar dolgozók körében a kultúra iránt megmutatkozó nagy érdeklődést — mondotta továbbá. — Igen nagy ha­tással volt rám például az, hogy Sztdlinvárosban három fiatal mun. käst láttam a szabadban, munka­idejük után festeni, ügy gondolom, hogy a jövendő nagy művészei éppen az ilyen dolgozókból fognak kike­rülni, ­Résztvettem Magyarországon egy nagygyűlésen és ezen ötömmel ta­pasztaltam, különösen a nők aktivi­tását, lelkesedését. Nagyon nagy hatással volt rám a gellérthegyi Szabadság-emlékmű, s a többi, az országban mindenütt megtalálható, a Szovjetunió felsza­badító harcának jelentőségét, a szovjet hősök dicsőségét kifejező emlékművek. Az Önök Szabadság, emlékműve az egyik legszebb, ame­lyet valaha is láttam. Nazim Hikmet ezután a magyar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents