Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

Vasárnap, 1952 JABoi IS ESZAKMAG Y ARORSZAG 7 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS A NAGY SZOVJET Hajóval a vízválasztón keresztül Irta: Borisz Potevo] és K. Pogogyin, a Pravda különiudósttól dombvonulat bonta­kozik ki előttünk. Egy éve még köröskörül sima sztyeppe húzódott■ Óriási lépkedő exkavátor emelte ki ezt a hatalmas földtömeget a csatorna medréből, itt a vízválasztó. tuti, ahol a Volga—Don-csatoma épít- késésének legnehezebb munkája folyt. Elhajózunk az egyik új település mellett. A kis sztyeppéi városka lakói, akik szintén a csatornaépítők közül valók, itt is a partra sietnek, mikor meglátják gőzösünket. Barátságosan integetnek felénk sapkájukkal, színes fejkenáőikkel- Valaki a parton hang­tölcsért formál kezéből és úgy kiáltja: — Üdvözöljük hajósainkat! Vegyé­tek minél előbb birtokba csatornánkat! — Dicsőség a Volga—Don építői­nek! hangzik a parancsnoki hídról a válasz.•. Alkonyodik. Az esti pírban kirajzo­lódnak a vízválasztó építményeinek, körvonalai: a csatorna felett szinte lebegni látszó vasúti híd, amelyen eb­ben a percben gördül át a hosszú te­hervonat — és a volgai vízlépcső utol. só zsilipjének, a 9. zsilipnek a dombok fölött magasbanyuló tornyai. A mesterséges dombok között hol megjelennek, hol eltűnnek a lépkedő exkavátorok emelőkarjai. Ezek a Pé­pek most különös munkát végeznek: a csatorna partján egyengetik az álta­luk kiemelt földhalmokat. A gőzös egész személyzete — még azok is, akik szolgálatuk után pihen­tek — a fedélzetre tódul. főgépésze egyike a volga- doni veteránoknak. Mint főgépész dolgozott az építkezésen jól­ismert „Bagration" gőzhajón, amely az őszi jégzajlás és a nyári alacsony vízállás idején egyaránt, szünet nél­kül szállította a rakományt a cimljanszki vizierőmü építőinek„ Bizony van mire visszaemlékezni a tXfl'{fa-doni veteránnak, mikor a gőzös .Ví?. zsilipet elhagyva, a vízválasztó £,#%gjq ágasabb részét mélyen átszelő csatornaszakaszba éri A lépkedő ex­kavátorok ezen a szakaszon több mint 10 millió köbméter földet emeltek ki. Ebből körülbelül S millió köbmétert az uráli gépgyárban készült hatalmas t,FS—H/fí5” exkavátor emelt lei. ...íme ott áll a villanylámpák fé­nyében a híres exkavátor, a kotrógé­peknek ez a „vezerhnjója". Óriási, me­rítőkanala újra és újra belemélyed a földbe, egyengeti a felhalmozott föld­tömeget­A gép hosszú emelőkarja szinte meg. denned a levegőben, acéllépcsőjén megjelennek az emberek és messziről üdvözlik a hajót., amely az általuk kL vájt mederben halad. A gőzös tiszte­leg ae óriási gép kezelőinek... Itt a vízválasztót Hatalmas asztal- sima fennsíkja alig észrevehetően hai­tik a Volga és a Don felé. A vízvá­lasztónál igen széles a csatorna. Csak_ nem SO kilométer hosszúságban itt nem látunk olyan hatalmas hidrotech­nikai létesítményeket, mint a volgai Zsiliplépcsőnél. Egyenes víziút áll a gőzös előtt. A partokon vörös és zöld fényjelzések villannak. Csupán egy helyen halad át a hajó belülről meg­világított alacsony tornyok között Ez a javító-zárókapu, — a csatorna egyik legérdekesebb építménye. Abban az esetben, ha valahol a csatorna út­vonalán javítani kell a gátat, a tor­nyokból masszív acéllemezeket bocsá_ tanok le, amelyek elzárják a víz útját és szárazzá tudják tenni a csatorna egy részét. A kapu megvédi a csator­nát a varvarovszki vízgyűjtő medence felől érkező víznyomástól ahhoz a helyhez, ahol az építkezés dicsőséges történetének egyik utolsó lapja író­dott- Május Sí-én reggel még hatalmas földgát feküdt itt keresztben a csator. na előtt és Ieltartóztatta a Don vizét 1 gát védelme alatt folytak a vízvá­lasztó szakaszán az utolsó építési mun' álatok, ennek védelme alatt t.isz. tították meg a. csatorna medrét és kö vezték ki a partokat. Amikor minden elkészült, az exkavátorok lerombolták ezt az utolsó akadályt is. A Don vize hatalmas áradatban tört előre, hogy találkozzék a Volgával. Hüvösödik a szél. Egyre jobban szét. futnak egymástól a partok A gőzös eléri a varvarovszki. vízgyűjtő meden­cét. Csendes a vízfelület- Itt-ott a partokon tábortüzek égnek. Valahol messze harmonika szól■ A kanyar után Köieleriünk | II hsió ...Csipkézet! elénk téirul a varvarovszki vízmű éj­szakai képe. Villanylámpa-sorok fé. nye jelöli meg a gátat, zsiliptornyokat, a szivattyútelep magas épületét. Közelednek a fények. A gőzös las. san hozzá simul a 10. zsilip beton kikö. tőfalához. a vízválasztón. A gát mögött a bereszlavi vízgyűjtő medence vize ragyog a hold. fényben. Elődünk áll az út a Don és a cimljanszki tenger felé. De most már nem „felfelé" megyünk, hanem „leereszkedünk“. Áthaladtunk A JERGENYI VÍZVÁLASZTÓ A „Lenin”-csatorna útjában állt a jergenyi vízválasztó. Ez a magaslat a Volgánál 88 méterrel, a Donnál pedig 44 méterrel magasabban fekszik. Az építők zsilipekkel emelték fel a víz szintjét. A hajók beúsznak a zsilip kinyitott kapu­ján, majd a kapu becsukódik éj a hajók mintegy 10 méterrel magasabbra emel­kednek. A zsilip másik kapuján már 10 méterrel magasabb szinten folytatja a hajó az útját. Ilyen módon jutnak el a hajók a-Lenin"-csatornán a jergenyi vízválasztó magasságáig, ahonnan ugyanilyen zsilipeken ereszkednek lejeié megfelelő mély­ségre. A zsilipeken ugyanis kétirányú közlekedés folyik, aszerint, hogy a hajó magasabbra vagy mélyebb szintre halad át. Képünk a jergenyi vízválasztó vidékét, a „Lenin”-csatorna legmagasabban fekvő szakaszát mutatja be. A kujbisevi vizierőmü építői haia-idő előtt fejezték be félévi tervüket és felkészültek arra, hogy egész ém jel”da;ukat jóval a kitűzött időpont előtt vég­zik el. Ebben az évben 28 millió köbméter földet kell kiemelni és továbbszállz- tani. A kujbisevi vizierőmü évi közepes vízállás mellett körülbelül 10 milliárd kilowattóra elektromos energiát fog adni Három év múlva, az építkezés befejez­tével a V olgán át 6 kilometer hosszú gat vezet keresztül. Ez a gát arra kénysze­ríti a Volga vizét, hogy létrehozza a kujbisevi tengert, melynek hossza több mint 500 kilométer lesz. szélessége pedig egyes helyeken eléri a 40 kilométert­Két' űnk^ a vizierőmü építkezéséhez gyártott újtípusú 25 tonnás billenő gép­kocsik első szállítmányát mutatja be. ÉPÜL A VILÁG LEGHATALMASABB ERŐMŰVE A SZTÁLINI KORSZAK DIADALA Korunk egyik legcso­dálatosabb gépe: a lé­pegető exkavátor, amely felbecsülhet útim* segít­séget nyújt a kommu­nizmus építőinek. Né­hány adat az „ES 14— 65”-ös exkavátorról: súlya 1200 tonna, gém­jének hossza 65 méter, egyetlen markolással egy vágón földet emel ki, többtizezer alkat­része szétszedett álla­potban 180 vasúti ko­csit töli meg. A léper getö exkavátort öt em­ber kezeli — 7000 ku­bikos munkáját végzi el. A szemétdamfa Uattfyfa Van egy német népmese, amely bizonyos javasemberről szól, aki alt­ban találta kedvtelését, hogy a szemétdombon turkált. A szenny és a hulla­dék között érezte jól magát, mert a természet furcsa szeszélyéből — disz­nószíve volt. Ez a népmese jut eszünkbe, amikor látjuk, hogy az utóbbi években mi­lyen sok burzsofí újságíró turkál nagy előszeretettel a fasiszta piszokban, a hitleri szemétdombon Diadalmasan ásnak ki valami hulladékot és elégedett röfögéssel iinneplik buzgóságukat Ha lapozgatunk a nyugati sajtóban, sze­münkbe ötlik a francia Le Monde cikksorozata arról, hogy „milyen volt Hit­ler”, — mintha nem ismertük volna meg éppen eléggé. A „munkáspárti" Daily Herald sem marad el és új, ismeretlen adatokat tár fel Oőringről, a princetnni egyetemen pedig Rommel hadidicsőségéről zengenek ódákat, fe­lejtve minden stratégiai baklövését. Se szeri, se száma azoknak a bértollnokoknak, akiknek amerikai töltő­toll lapul a zsebükben és disznószív dobog a mellükben, mint a német nép. mese javasemberének Ilyen díszpéldány Kurt Ries is, a nevében német, de foglalkozásában amerikai újságíró, aki különös buzgalommal kapirgál a hit­leri szemétdombon Legutóbb jOO oldalas könyvet írt, amely hlcwyorkban, majd német nyelven Svájcban jelent meg. Ries is a szörnyű tegnap egy figu­ráját rajzolja meg és igyekszik hősi tulajdonságokkal felruházni. Könyve főszereplője Berlin ostroma ’áején reménykedve kiált fel: — Ha bevonulnak az amerikaiak, így szólók hozzájuk: hello, fiúk, szorít­sunk kezet I Engedjétek meg, hogy német tudósító legyek Newyorkbant Kívánsága — és Ries mester tragikus hőssé emeli főszereplőjét —• nem teljesedett be, mert akármennyire siettek is a vágyva vágyott amerikai fiúk Berlinbe, Ries hősének már csak elszenesedett holttestét találták meg. Vájjon kiről szól a hősi ének? Megmondjuk: Oöbbelsröll Az amerikai bértollnok Hitler propagandaminiszteréről írt könyvet .Joseph fíöbbcls életrajza” címmel és szorgalmas gyűjtéssel feltárt adataival elárulja, hogy a hitleritsák csúcshazudozója mindig nagy rokonszenvvel viseltetett az VSA irányában A Qöhbels-könyv kelendő portéka Amerikában, de lelkesen for­gatják a bonni neofasiszták is, akik számára a „mű" felidézi a sánta hit- lerfióka gyűlölettől csöpögő pogrombeszédeit és rágalmazó kirohanásait a demokrácia, a békeszerető népek becsülete és függetlensége ellen. orosz veszély’, „vasfüggöny“, az „antikom,munizmus Oőbbels — ma is mi­lyen ismerős — kedvenc szólamai mind felvonulnak. ■ Ries mester mint­egy kézikönyvet nyújt dt MacCloy és Adenauer bonni bandájának, amelynek tagjai között ott díszeleg Nyugat-Berlin jelenlegi gauleiteré, a sohumacherista Reiter, no és a hírhedt Lehr, a bonni belügyminiszter, akit mintha a népáruló Noskéből, a kegyetlen Himmlerbői és a hasudozó Göb- belsből gyúrtak volna össze. i így turkálnak ujjongó röfögéssel a hitleri szemétdombon az amerikai új­ságírók disznószívvel a bordáik között és csekkfüzettel a zsebükben. Gőbbels hangja újra recseg, ezúttal — a wallstreeti szemétdombról■ A Jumg nem változott, csak az elnevezése- Most úgy hívják „Amerika hangja”... JENKIK ES Me Cloy feleségre Bonnban meg­hívta barátnőit tanácskozásra ar­ról, hogyan lehetne Nyugatnémet- országban megfékezni a fekete­piacot. Aj egyik amerikai tiszt fe­lesége a „vitában“ ezt mondta: „Bennünket, amerikaiakat vádolnak, hogy ml tápláljuk a fekete-piacot. De hát mit csináljunk? Kiosztanak nekünk például havonta 12 kg ká­vét. KI az ördög tudná azt meg­inni .,. ? Hát meg kell tőle szaba­dulni, — világos.. 0 Egy amerikai kapitány, S. I*. Marshall, az egyik amerikai lapban azt magyarázza, miért nem érnek el katonai sikereket az imperialisták Koreában: „Nagy csalódást okozott a térkép — írja. — A koreai völ­gyek szükebbek, mint ahogy azt a térkép mutatja, a hegyeik merede­kek, csúcsaik sziklásak és nem nyújtanak semmiféle támaszpontot. Ilyen helyzetbe hoztak bennünket a koreaiak“. Hozzátehetjük: Csakugyan — ha a koreaiak civi­lizáltabb emberek lennének —• ki* szélesítették volna a völgyeket és lebontották volna a sziklacsücsokat az amerikai csapatok előtt... Amint az Humanité frja, a bonni kormánynak sok gondja van. Tüb­SZOLGAIK bek között ezt a problémát keD megoldania: „Mi legyen az üj Wehr, niachtba belépő hitlerista katona­tisztek horogkeresztes kitüntetései­vel?“ Szó sem lehet arról, hogy e ki­tüntetések viselését megtiltsák ne­kik. De mit szólnak majd hozzá a» „európai hadsereg“ francia, belga és egyéb tagjai, ha velük egy sor­ban parádéznak a horogkeresztes érmekkel díszített uniformisok ... 7 A bonni politikusok végre azt a „megoldást“ találták, hogy a hitle­rista kitüntetéseknek csak a sza­lagját tűzzék a náci-tisztek mel­lükre, mert a szalagon .egalább nincs horogkereszt. A francia szociáldemokraták már nem tudják, mivel dicsérjék a fa­siszta Spanyolországot. Most a „Fopulaire“ arról cikkez, hogy a franciák és különösen a francia dolgozók töltsék szabadságukat Spanyolországban, ahol „élvezhetik“ mindazokat az előnyöket és kelle­mességeket, melyekkel a „szabad Európa' üdülőhelyei fogadják a nyaralókat. Franco Spanyolországa annak a „szabad Európának“ oszlopos tagja, melyet a jobboldali szociáldemokrá­cia segítségével a pestisgenerális szervez. Hat új ifjúsági könyvről Ax ifjúsági könyvek olvasói bőségesen válogathatnak az utóbbi hetek gazdag könyvterméséből. Szép és változatos az anyag: legutóbb három klasszikus írónk. Pesti Gábor, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond ifjúsági tárgyú meséi, elbeszé­lései jelentek meg az Ifjúsági Könyvki­adónál. Pesti Gábor a XVI. század nagy mesélője volt. „Az aranytojás és más mesék“ című válogatott mesegyűjte­ménye legszebb tanítómeséit tartalmazza. Mély nevelőcélzattal megírt meséi a fia" tál olvasót becsületességre, állhatatossás­ra, éberségre stb. tanítják, A színes, raj­zos gyűjtemény válogatását Czibor lános végezte el. Móra Ferenc: Mindennapi kenyerűnk című elbeszélésgvüjteménve 20 rövjdebb-hosszabb írást tartalmaz. Ezek az elbeszélések a nagy író .eg" szebb darabiai: bemutatják azt a kort. amelvben a fiatalság s különösen a sze­rény fiatalság élete céltalan ‘ártalmat­lan volt Móra nagy szeretettel ír a gyermekei ő! ezekben az írásokban A kötet elé Barabás Tibor írt bevezető ta­nulmányt. Móricz Zsigmond: A nehéz kétgarasos című mesegyűjteménye 17 mesét tartalmaz. A nagy író élete során különös szeretettel fordult az ifjúság oroblémái felé Ezek az írások rég el­felejtett újságlapokról kerültek elő. A válogatást és a bevezető tanulmányt Kormos István készítette. Az olvasók ezekből a mesékből Móricz Zsiemondot, az ősz fejjel is örömmel mesélő nagy írót, a gyermekek barátját ismerik mez. Klasszikus íróink mellett, mai élő írók gyűjteményes kötete az „Uj mesekönyv'’, melyet Hárs László és Szüdi György szerkesztett. Ebben a gyűjteményben 27 élő magyar író versben és elbeszélésben mesél a gyermekeknek, síró babákról, betűkről, a tarajhabú tóról, az állatok beszédét értő juhászról, a Sárkányölő Péterről, a csodaorsóról, az anyáraasz- szony katonájáról és sok mindenről, ami a gyermekeket érdekli. íróink a népme­sék gazdae eszközeit használták fel vers­ben és prózában egyaránt. bogv el* mondmt a gyermekeknek tanító, nevelő- szándékú mondanivalóinkat A szén ki­állítású kötetet sok raiz díszíti. F <rvöitemó„„es kötet me”eft még két tf- insapa mű ielent meg az elmúlt betek­ben. Fazeka« Anna: 1A-eg néne őzikéje r'ná vense? meséié a hökValiára vezeti el a V’s olvasókat abnl me—-sm—ked„eí 3 sebesült -id-vV l1' ,t„Vk"» ’ -begy ió ’etet-7- tmnrtí-t.ícbc>n *, ’-''‘■’I Z a f '!* 'Lpt, rpp<r t-Mtsa: Feleim a rs* smt-nak című kis­’■priPfivc, rrf»’v rinnt" Vcsz^bb iá eiere az 1848’a« szaka dsárrbarcba ve- ?.p?i e1 az olvasót »s bpmntatia a Wen- d'cLini "Má rí a foL-dnaffvOt**. T.pbstück Máriát, aki elsőnek állt a katonák köze borrv konvédrnháf öltve védíe a hazát, karmson a roagvar szabadságért A fia* tál olvasóknak sok szép percet, tanulság sfos órákat adnak ezek a nagyszerű iósáeí kónv^pV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents