Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

ÉSZAKMAGYAEORSZAG Vasárnap, 1952 JüBus IS 4 lel. Takács Sándor aratógépvezető boldog élete megvédéséért, a koreai hősökért harcol a búzaföldeken — Mar gyermekkoromban arra kényszerültem, hogy dolgozni menjek — mondja el életét id. Ta\dcs Sán- dof.\— Apám csordás volt Tiszadadán, meilészegődtem. Vé­gigszenvedtem a. múlt rendszer minden átkát, nyomorúságát. Néha még kenyérre sem tellett. Öröm volt a családban, ha kényér és: hagyma került az asztalra. Cudar, kegyetlen évek voltak azok- Az urak semmibe se nézték a dolgozót, csak arra• kellettünk, hogy élőskódjenek belőlünk- Éhbérért szol­gáltam a [úUk°k<tt- Apámmal sokszor bőrig áztunk, mert rendes ruhára soha sem tellett. Később napszámba jártam, vagy alkuim: munkára. Meg­nősültem. 9 gyermekünk született. Ha megszakadásig dolgoz­tam, akkor sem volt elegendő kenyér, ruha, cipő. Mérhe­tetlen düh fogott el, mikor arra fellett gondolnom, hogy így jogunk megöregedni, hogy gyermekeim is úgy nőnek fel, mint én: — nyomóéban, nélkülözésben. Egy boldog órám sem volt abban az átkozott világban. — A felszabaduia» számomra is új életet hozott — válik ünnepélyessé id. Takács Sándor szava. — Mindjárt lát* rom, hogy életem,új és boldog sora következik■ Újjászületik az ország és én is új ember lehetek■ A földosztáskor 10 hold földet k“Ptam. Földjét később átadta <L termelőcsoportnak. Traktorvezeti lett a taktaharkányi gépállomáson. Sok minden megpróbál­tatás van mögötte, de fürgén lép fel a kévekötő aratógépre. Úgy dolgozik most is, mint a legjobb erőben lévő fiatal a ti szaluéi „Vörös Hajnal‘ termelőszövetkezeti csoport földjén Úgy közeli az aratógépet, mintha mindig ez lett volna a fog­lalkozása. Valamikor csak messziről látott traktort, aratógépet. Ismeri gépe minden részét, a legkisebbtől a legnagyoílbig. A javításokat is maga végzi el. minden tudásával, akaratával azon van, hogy túlteljesítse az aratásra tett vállalását. — Legnagyobb örömöm — folytatja —, hogy együtt dolgozhatok Sándör fiammal, aki alig 17 éves s már traktor* vezető. Biiszke vagyok, hogy fiam vontatja az aratógépet amelyet én \ezelek. Együtt dolgozunk, együtt teljesítjük a tervet Apa és fiú együtt harcol minden szem gabo­náért, a szép szabad élet megvédéséért. Takács, elvtárs kommunista. Amikór a gépállomás dolgo­zója lett, igen nagy szorgalommal látott a Úinuláshoz, hogy politikailag is jólképzett szakember legyen. Elérté célját. Most már ő is tanít: — népnevelő. Felvilágosító szóval és személyes példamutatással kiűzd a békearatás sikeréért. Élenjár az aratásban. Aratógépével átlag 13 holdat vág le egy~egy műszakban, de volt eset, hogy mái 14 holdat is learatott üzemzavar nélkül. A maga életéből látja, milyen„nagyszerű jogo­kat iktatott törvénybe Népköztársaságunk Alkotmánya. Fel­ajánlást tett fiával együtt, hogy augusztus 2U~ig, az alkot­mány ünnepéig 120 százalékra teljesíti tervét. Azóta még job­ban kihasználnak minden percet. Vasárnapokon is dolgoznak- A cséplés ideje alatt, mint felelős cséplőgépkezelő dolgozik majd Takács elvtárs. Csatlakozott az JO vagonos mozga­lomhoz. Elsőként vásárolt koreai bélyeget. Ezeket mondotta: ,,Szí­vesen, örömmel adom 20 forintomat a hős koreai harcosok támogatására, mert tudom, hogy az ő harcuk a mi harcunk is. Közös az ellenségünk: — az imperialisták, pusztítanak, gyilkolnak Koreában, ugyanezt akarják minálunk. velünk és gyermekeinkkel tenni. Nem engedjük elrabolni szabadsá­gunkat, jogainkat! Még jobb munJ{aeredménye1{\el akarom se­gíteni a hős koreai népet. Együtt harcolunk az imperialisták ellen'*. Jó népnevelő munkájának eredménye, hogy a gépállomás dolgozói lelkesen vásároltak koreai bélyeget. Dolgozó társai tgy beszélnek róla: az egykori csor­dásból jó szakember lett. Állandóan tanul, szereti gépét és példásan végzi a munkáját. Becsüljük, szeretjük, mert igazi harcos, jó kommunista. SZEGEDI LÁSZLÓ Ki a kulákokkal a susai termelőcsoportokből! Sasa községben nnilt év augusztusé, baa »8 családdal, 45 taggal alakult meg a „Kossuth" termelőcsoport. — 527 hold földön kezdték el az új éle­tet- A csoportba több olyan asszony is belépett, akinek férje, vagy valame­lyik családtagja az iparban dolgozott. Helyesen úgy gondolták, hogy így könnyebben meg tudják művelni i. föl­det, amellett nagyobb jövedelmet is biztosítanak maguknak. A kezdeti nehézségek ellenére a eső. port idejében elvégezte az őszi mun­kát* Minden jel arra mutatott, hogy a csoport életképes lesz. Ennek láttára télen a kívülálló dolgozó parasztok is szervezkedni kezdtek és márciusban újabb csoport alakult: a „Rákóczi” 25 taggal. »Sasa szövetkezeti község lett Tavasz felé egyre gyakrabban hang. zótták el olyan megállapítások, hogy — baj lesz a munkaerővel, új tagokat kellene felvenni, főleg olyanokat, akiknek kevés a földje­Voltak akik helyeseltek és nem gon. flottak arra, honnan ered ez a kíván­ság. Később derült ki, hogy a kulá- koktóL A több mint 200 lakosú kis község­ben 7 kulák van, akik 1950-ben és öl­ben felajánlották földjüket az, állam­nak és álnoknl, most, mint földnélktill dolgozó parasztok akartak >ekerülni a termelőcsoportba. Sikerült is nekik. A „Kossuth" tér. ineiőcsoportba Losonci T-ászló, Léhi Lajos és Tóth Lászlóné, a „Rákó ezibá“ Tóth István és Léhi Istvánné kulák furakodott be. Ezek ők! Kik ezek a knlákok? Érdemes Sket kögplebbről szemügyre venni. Losoncai Lászlónak 165 hold földje volt. A múltban három cselédet tar­tott, 4—5 pár részesaratója volt, azon. kívül Jo család dolgozott nála, mint részes munkás, vagy napszámos. Lo­sonci ugyancsak értett ahhoz, hogyan kell kizsákmányolni a dolgozó pa­rasztokat. ö volt valamikor a legna­gyobb űr a faluban. Messzeföldön hí­res volt tivornyáiról, gyakran hetekig tartó mulatozásokat rendezett. Nem sajnálta a pénzt aljas szenvedélyeitől, sok család békés, nyugodt életét za­varta meg. A felszabadulás után jó barátságba került Léhi Zoltán kulák. kai, volt kisgazdapárti képviselője­lölttel. A 47-es választásnál együtt agitáltak, uszítottak a népi demokrá­cia ellen. Óe Losonc! László, aM a felszaba­dulás előtt csak a módosabb embere­két ismerte, hirtelen megváltozott. — Igyekezett megvásárolni, a maga olda. Iára állítani az embereket. Szívesen fizetett egy-két pohár bort, sőt azt s->m utasította vissza, ha valaki nek fizetett. Igyekezett népszerűsíteni ma­gát-, hogy elfelejtesse múltbeli piszkos űzőiméit. Legelőször is volt cselédjeit próbálta maga köré gyűjteni, hogy be. fiirakodhassék a termelőcsoportba — Természetesen könnyen akart élni,’ így legelső célja az volt, hogy rávegye a tszcs opportunista vezetősávét az egyenlősdi bevezetésére. A becsületesen dolgozók hiába’kérték az Intézőbizott. ságot, hogy g szénát a munkaegység arányában osszák szét, a reset őséé a ’ralikra hallgatott. Losonc! László. «rifccÉj* megfcap«* ü otett* syeaafc*» el Is adta. Amíg a pénzből tartott, a csoport felé se nézett. Máskor is, ha­csak pénzhez jutott, 2—3 napig mula. tozott. Botrányos életet él. Öreg anyját gyakran megveri, kizavarja az istállóba aludni. De az intézőbizottság mindezek ellenére sem hajlandó kizárni a kulákot. A csoport elnökének, Klárik József­nek az a véleménye, hogy ha Losonci a múltban nem dolgozott, /íost majd megtanul. A kulák, persze, nevetve be­széli a tagok előtt: „megszoktam már a munkát, csak ne kellene korán fel­kelni". Persze a kuk) kok garázdálkodása’ hátráltatja n csoport fejlődését. Sűlyo. •an megkéstek a tagok a munkákká A kapásnövényeket csak egyszer ka­pálták, pedig itt az aratás s oda kell a munkaerő. Az intézőbizottság változtasson rothadt opportunista magatartásán! A községi pártszervezet titkára ahe­lyett, hogy leleplezné a kulákokat, azon az állásponton van, hogy szük­ség van a „munkaerőre". A községi ta. nácselnölí szembeszállt a kulákokkal. Télen, amikor a kulákok felvételüket kérték a csoportba, a tanácselnök ösz- szetépte a belépési nyilatkozatot és felhívta á csoportelnök figyelmét, hogy kulák nem lehet a csoportban Az in­téző bizottság ennek ellenére felvette őket a csoportba. Legfőbb ideje, hogy a csoport inté. zőbizoítsága felszámolja a rothadt opportunista magatartását Kérdezze csak meg azokat a dolgozókat, akik a múltban Losonci és a többi kulák cse­lédjei voltak. Ujpál Sándor, Húszár István' és SZabó László majd elmond­ják, hogyan zsákmányolták ki a kulá­kok a napszámosokat, az igakölcsönre. vöket. Ezek a kulákok, akik most a jám bor szerepét játszák, a legaljasabb, legvadabb ellenségei a termelőcsoport fejlődésének. Feltétlenül szükséges, hogy a legrövidebb időn belül kizár­ják őket a csoportból és a törvény teljes szigorával sújtsák őket kárte­véseikért. ’ Tóth Bertalan. A földművelésügyi miniszter felhívása az amerikai fehér szövőlepke irtására Az ország egyes területein az ame­rikai fehér szövőlepke hernyóinak kártétele tapasztalható az átmenti és a kerti fákon. A minisztertanács rendeletben irta elő a kártevők kö- télező irtását. Mindenütt, ahol a helyi tanácsok megszervezték, irányították és ellen­őrizték a védekezést, jó eredményt értek el a kártevő elleni harcban. Több megyében viszont — különösen Tolna, Borsod, Rács—Kiskun és Pest megyékben — a helyi tanácsok nem fordítottak kellő gondot a véde­kezésre, nem hajtották végre a mi­nisztertanács rendeletét és a föld­művelésügyi minisztérium utasítá­sait. Ennek következtében nem fo­lyik területükön olyan védekezés, amilyen a kártevő leküzdésére szük­séges lenne. Különösen mulasztás ter­heli ezekben a megyékben a helyi tanácsokat abban, hogy a lakosság körében nem folytattak kellő felvilá­gosító munkát és nem szervezték meg a tömeges védekezést. Az amerikai fehér szövőlepke her­nyói nyolc—tíz nap múlva bebáboz- nak, tehát a most következő napok­ban kell a védekezést a legnagyobb erővel folytatni, hogy megakadályoz­zuk a kártevő második nemzedéké­nek tömeges elszaporodását augusz­tus—szeptember hónapokban. Ezért a földművelésügyi miniszter felhívja a helyi tanácsokat és a kártevővel fertőzött területek lakosságát, hogy a védekezést a lehető legnagyobb mértékben fokozzák és érjék el, hogy a kártevő hernyóit bebábozódás előtt mindenütt elpusztítsák. A korábbi időszakban, amikor a hemyófészkek kisebb terjedelemben helyezkedtek el a fákon, helyes volt a hemyófészkek leszedése és elége­tése. Most azonban a hernyók már sok helyen az egész fát ellepték és a hemyófészkek levágása a fák hely­telen csonkításához vezetne. Ezért a védekezést mindenütt vegyszeres Irtással, az ósanes alkafrna* permete­ző gépek felhasználásával kell meg­szervezni és végrehajtani. A kártevő irtásához szükséges vegyszerek a minisztertanács rendelete alapján díj­mentesen mindenkinek rendelkezésé­re állanak a helyi tanácsoknál. A he­lyi tanácsok ellátásáról mindenütt a járási tanácsoknak kell gondoskod­ások. Pénzbüntetések a szövőlepke irtásának elmulasztása miatt Sajóhidvég községben Megyeri Já­nos kulákot, aki elhanyagolta a szö­vőlepke irtását, 800 forint pénzbün­tetéssel sújtották. Mihály Lajosnét 1000 forint, Csiger Imrénét 500 forint pénzbüntetésre Ítélték. Bocs községben Homolya Lajos kulákot 600, Váraljai Gyulát 800 fo­rintra büntették, ugyancsak az ame­rikai szövőlepke irtására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ui szovjet film a miskolci Kossulh-moziban — új nemet film a Béke-moziban A miskolci Kossuth-mozi július 16-ig játssza a „Meseország" című színes szovjet rajz-film sorozatot, amely felnőttnek és gyermekeknek egyaránt gyönyörűséget nyújt. A ;,Nagyapó, és unoka" cimli rajz-film egy mackócsalád fejlődésének ked­ves történetét mutatja be. Tanulsá­gosak és szórakoztatóak a „Gonosz hattyúk“, a „Kényeske“, az „Erdők vándorai“, a „Magas dombocska“ cí­mű szellemes nevelő, erkölcsi tartal­mú rajzfilmek is. A Bijke-mozi július 16-ig az „Eső után napsütés" című német filmet játssza, amely két nöiruha konfekció- üzem versenyén keresztül mutatja be a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak .vidám, szép, szabad éle­tét« -—»JÓ*»—* A DISZ megyebizottságának felhívása a dolgozó parasztfiatalokhoz; HARCOLJATOK GAZDAG GABONATERMÉSÜNK SZEMVESZÍESEGNELXliLI BETAKARlTASAERI! SZERTE AZ ORSZÁGBAN lázas al­kotómunka folyik. A hajdani 3 millió koldus Magyarországa virágzó, boldog, -békés jövőjét építi. S míg gyárainkban zúgnak a gépek s a munkanáK egyre újabb hősei születnek, míg egyetemeink, iskoláink padjai között jövendő vezetőink tanulnak — aranyló búzatábláinkon fel­csendül az aratok vidám dala: új ke­nyerünkért, egész évé munkája gyümöl­csének Maratásáért indul nagy harcra ha­talmas lelkesedéssel dolgozó parasztsá­gunk. í Suhannak az arató kaszák, berregnek az aratógépek és a kombájnok, dolgozó parasztjaink boldogok, bögy hazánk földjén a dolgozó nép a maga búzáját aratja, a maga jólétéért, boldogságáért, biztos jövőjéért végzi hősi munkáját. A gabona egyik legnagyobb nemzeti kincsünk. Dolgozó parasztságunknak je­lenleg nincs fontosabb ügye. mint a ter­més l^ellő időben, szemveszteség nélkül történő betakarítása. Az aratás és csép­lés időben való jó elvégzése központi kérdése ma egész mezőgazdaságunknak, melyből erejének teljes megfeszítésével ki kell vennie részét felnőtteknek, iiata. lóknak egyaránt. A Minisztertanács ha­talmas és megtisztelő feladattal bízta meg ifjúsági szervezetünk so\ezer dolgozó pa­rasztfiatalját: induljanak harcba az ara' tás, cséplés sikeres végrehajtásáért! Ez a megbízatás nagy harci feladat falusi DISz-szervezeteink részére. Ez tegye harcedzetté, erősebbé tagjainkat, mutassa meg ifjúságunk lendületét, áldozatkész hazafiságát, rendíthetetlen állhatatosságát és szilárd, megbonthatatlan egységét. AZ ARATÁS NEM VÁRAT MA­GÁRA. Sztálin elvtárs mondotta: ,,Ha időben betakarítottál — nyertél, ha késtél a betakarítással — vesztettél." A nye­reség is, a veszteség is ma már minket, a dolgozó népet éri. A veszteség, az elmaradás — soraink gyengülését jelen­tené. A nyereség pedig új gyárakat, új üzemedet, új iskolákat, űi kulturottho- nokat újabb faluk villannyal való ellá­tását biztosítja, kultúrát és jólétet je' lent. A késés szem veszteség gél jár. Mit je­lent ez dolgozó népünk számára orszá­gunkban? Csupán 7 százalékos szemveszteség 3 millió mázsa gabonát tenne ki- Éz pedig 1.200.000 ember egész évi \enyerei Pénzben kifejezvt, ennyiből fel lehetne építeni Közép.Európa legtnodemeüb egyetemét, a miskolci „Rákosi Mátyás* Nehézipari Műszaki Egyetemet, vagy 6 ezer mezőgazdasági traktort készíthet­nénk Öltből az összegből, illetve 16 ezer családi házat épit.hetriénk belőle. VEGYENEK PÉLDÁT paraszt fia­taljaink a mezőcsáti területi DISz-szer. veretről, melv 3 önkéntes aratóbrigád szervezését vállalta. Vagy a tiszakesziek- től, akik két önkéntes brigádot szervez­nek az özvegyek, illetve olyan családok földjeinek Maratására, ahol a családfő katona. DISz szervezeteink indítsanak versenyt az időbeni betakarításért — ez a verseny legven mozgató rugója fiatal­ságunk lendületének, egészséges vetélke­désének. Munkánkban minden elfecsérelt bérc óra, nap nagy veszteség, országosan sú­lyos milliókat kitevő kárt okozna. Ma hazánkban már magunknak dolgozunk, magunknak aratunk. A magunk búzáját védjük, amikor a vasárnapokat és ün. nepnapokat is felhasználva, az éjt is valóságos nappallá téve, vívjuk meg nagy aratási csatánkat. Vissza kell verni az ellenség aknamunkáját, amellyel azt hirdeti, hogy „ráérünk az aratással“ és. arra. irányul, hogy a vasárnapot kényel­meskedéssel töltsük most, az aratás sem­mi késlekedést sem tűrő időszakában. Leplezzük le mindenütt az oszrályellen. ség kárlevfí kísérleteit! Például Alsódob- szán Csirke nevű kulák az őszi árpa aratását a mai napig sem kezdte el. Ezzel az a célja, hogy a többi termény aratását is hátráltassa. Az ifjúság mentes a régivel való meg­elégedéstől. Éppen ezért az ifjúság har­cos lendületének, új módszerekre irá­nyuló vágyának fel kall számolnia a maradiságot, amely még mindig amel' lett kardoskodik, hogy a viaszérés korai a búza aratásához. Seu\i ne hallgasson azokra, akik magyarán mondva arra várnak, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. SZERVEZZÜNK KALÁSZTSZEDŐ ÚTTÖRŐ BRIGÁDOKAT a szemyesz- teség csökkentésére. Ha holdankint csak 17 kg ilyen úton megmentett gabonával számolunk, megyénkben az is 50 ezer mázsa gabonát jelent, ez pedig 20.000 ember egész évi kenyere. Ezen a téren is vegyünk példát a szovjet pioníroktól, akik a nyári aratási munkálatokban tel­jes számban közreműködnek ilyen módon. Dolgozó parasztfiataljaink jó része megérti, mi a kötelessége a békearatás* ban. A borsodivánkai „Petőfi“ tsz fia­taljai a többi csoporttaggal együtt vái- ’alták, hogy 4 nap alatt befejezik a búza aratását. Ért » vállalásukat 3 és fél nap alatt teljesítették. 6 rvap alatt elvégzik az összes gabona Maratását és augusztus 1-re befejezik a cseplést is. Az aratók büszkén 'neszeinek Csaba Sándor DISZ vezetőségi tag elmunkasrói, aki napi 180 százalékot er el. Munkacsoportjában egy.egy pár naponkint egy hold földet arat le. Reggel 3 órától este 9 óráig dol­goznak. A csoport őszi árpából már teljesítette U ezévi beadási kötelezettségét. Gépállomásaink fiataljai is napról napra kiemelkedőbb teljesítményeket érnek el. Kosa Pál DISZ vezetőségi tag, az emö- di gépállomás traktoristája vállalta, hogy aratógénével 180‘holdat arat le. 120 szá­zalékos teljesítménvt ér el. Ennek a vál. hálásnak mindezideig becsülettel áleget tett. A „Szabadságharcos“ tsz-ben gon­dos, jó munkával. 120 százalékos ered­ményevei a dolgozók elismerését vívta ki. Gépet gondosan kezeli, a szükséges ja­vításokat brigád iával azonnal elvégzi, hogy ezzel is csökkentse a gépállás ideiét, A vattai állami gazdaságban Rende Gvőző DTSZ-tag kombáiovezető vállalta 180 hold Maratását és'- csénlését. T VANNAK AZONBAN MÉG OLYAN HELYEK, ahol a- fiatalok eddig elma­radtak. Az emődi állami gazdaságban sok a gébállás, sok a géphiba. Ez , Pedig kiesést, késést okoz az aratásban. Sokkal több szeretettel és gonddal bánfának a vezetők a gépekkel — ígv segítsék dől. goző parasztjaink hősi erőfeszítését a bé­kearatásban. Parasztfiatalok! Gazdag gabonatermé­sünk időhen végzett betakarításával ad. iátok választ a munkásosztály hősies munkájára, segítségére. Munkánkkal azo­kat az elvtársakat sepítiíik. akik eréiüket megtízszerezve határidő előtt átadták rendeltetésének a diósgyőri nagyolvasz­tót, nehéziparunk egyik bástyáiét, akik Menagvobh büszkeségünket a Sztálin Vas. művet énítik. vagv akik országunk hatá­rain állnak őrt és békés életünket, hot’ dogan kacagó gyermekeinket, jólétünket védik: nénhadsrregünk szeretett fialt. Paraeztflatalok! A szemveszteség rtél. kuli betakarítással, minden egyes mázsa búzával adjatok csattanó.« választ Korea hóhérainak, azoknak, akik & mi boldog életünkre, a mi városainkra, a mi fal- vatnkra. a tni búzánkra is törnek. DOLGOZÓ PARASZTFIATALOK, DÍSZ-TAGOK’ ELŐRE HÁT TELJES ERŐVEL A SZEMVESZTESÉG NÉLKÜLI BETA­KARÍTÁSSAL NÉPÜNK BOLDOG­SÁGÁÉRT, ÉPÜLŐ SZOCIALISTA HAZÁNK MÉG BOLDOGABB JÖ­VŐJÉÉRT! Meg kell gyorsítani az aratást a boldvai, abodi és bálványosi állami gazdaságban! Megyénk állami gazdaságai kö­zül a keselyühalmi, emödi, takta­harkányi, bodroghalmi, vattai és klementina! gazdaságban különö­sen nagy lendülettel végzik a ka­lászosok aratását. Súlyosan lema­radt azonban a boldvai, az abodi és a bálványosi állami gazdaság. A gazdaság vezetői a lemaradást azzal szeretnék mentegetni, hogy a terület északi fekvésére hivat­koznak, nem beszélnek azonban azokról a súlyos hibákról, amelye­ket a munka megszervezése terén követtek el. Vegyenek példát aa emödi, keselyühalmi gazdaságok-» ról, ahol jól kihasználják a gépe* két, ennek köszönhetik, hogy äs élenjárók között vannak. A másodvetésben és a tarlóháiw tásban a vattai, mezönagymihályí, klementinái, keselyűhalmi és Igrici gazdaságok tűntek Iá eddig leg* jobban. J\yereménybetétk önyvek sorsolása Budapesten 1952 július 19-én, szombaton d. u. 3 órahor az Országos Takarékpénztár helyiségében (V. kér., Nádor-utca 16. szám.) Kisorsolásra korülnek az 1951. febrnár 1-től kezdődően 1952. június 39~i* bezárólag: váltott és a sorsolás napján is betétet tartalmazó nyeremény- betétkönyvek. A sorsoló» nyilvános! t-----------------------------------------------------­--

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents