Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-11 / 161. szám
A politikai tömegmunka jelentősége Pártunk Központi Vezetőségének június 21-—28-i ülése újra felhívta a pártszervezetek, a kommunisták figyelmét a politikai tömegmunka, a tömegekkel való kapcsolatok megszilárdításának nagy jelentőségére. Eddig elért sikereink, gyönyörű eredményeink forrása dolgozó népünk öntudata, egyre odaadóbb részvétele az országépítésben, a békeharcban. A dolgozó tömegek öntudatának növelése, mozgósítása, a párt politikájának napról- itapra való megmagyarázása — megsokszorozza népünk erejét, hogy még gyorsabban haladhassunk előre a szocializmus építésének útján. Központi Vezetőségünk ismét éles fegyvert adott kezünkbe, hogy gyökeresen felszámoljuk az önelégültség, a babérokon való megpihenés káros szellemét. Rákosi elvtárs arra tanít, hogy: „ahol elharapód- zik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvesz, a párt és a tömegek egészséges kapcsolata, pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől’’. Világos, hogy a nemzetközi helyzet, az osztályharc éleződése, nagy terveink megvalósítása, szívós naponkint! tömegmunkát követel. Ennek feladatait, módszereit szabta meg számunkra, ennek alapvető hiányosságaira mutatott rá pártunk Központi Vezetősége. Lelkesítő célok elérésére összpontosítjuk erőinket. „E nagy célokért naponta megnyerni, naponta mozgósítani, naponta cselekvésre bírni a dolgozó tömegeket — ez a párt, n pártbizottságok és szervezetek, minden egyes párttag döntő feladata. Nem. elégedhetünk meg azzal, hogy népünk általában helyesli rendszerünket és ha megkérdezzük egy-egy választáson, ügy ránk szavaz. A tömegekhez fűződő kapcsolatunk akkor elszakíthatatlan, a tömegek támogatása akkor szilárd, ha n munkás-parasztmii. iák, értelmiségi dolgozók két kezük és agyuk munkájával, meggyőződésből fakadó fegyelemmel, odaadó áldozatkész magatartással, a jövőbe vetett bizalom mai, naponta kiállnak pártunk politikája, az ötéves terv megvalósítása, szocializmust építő hazánk érdekei mellett Nagyszerű célokért, felelősséggel teljes feladatok megoldásáért küzdenek a borsodi dolgozók. Megyénk kohászati üzemei adják hazánk teljes nyersvastermejését, Heél-, hengerelt áru- és széntermelésének jelentős részét. Megyénk ipari munkásainak száma a felszabadulástól több, mint kétszeresére emelkedett, üzemeink dolgozóinak több, mint 60 százaléka új munkás. Ha figyelembe vesszük megyénk gyorsiramú szocialista iparosodását, lát' hatjuk, hogy még nagyobb tömegben lesznek olyan új munkásaink, akik nem ismerték a régi kapitalista gyári rab- 6Zolga fegyelmet és meg kell ismerkedniük az öntudatos szocialista munkafegyelemmel. Nemcsak kohászatunkban, hanem bányáinknál, megyénk középüzemeinél, városainál is nagyarányú fejlődést biztosít az ötéves terv- Olyan országos jelentő- eégü építkezések vannak megyénkben, mint a borsodi kombinát, az egyetemi város, a hejőcsabai cement" és mészmü építése. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése is széleskörű, mélyreható, lankadatlan felvilágosító munkát igényel. Vájjon ilyen nagyarányú feladatok elvégzése lehetséges-e adminisztratív intézkedésekkel, szemezgetéssel, holmi utasítások kiadásival?! Nem! Ilyen feladatok végrehajtása tsakis a tömegek állandó, sokoldalú meggyőzésével, harcra mozgósításával, felsorakoztatásával, aktivizálásával lehetséges. „Kirívóit győzelmeinket — hangsúlyozta Horváth Márton elvtárs — nem fordíthatja visszájára semmi más, csak lia karba tesszük kezünket, ha megvihenünk habárainkon, ha nem láttuk, továbbra is elsőrendű' harci és napi feladatunknak és kötelességünknek a tömegek megnyerését és mozgósítását.” Megyénk fejlődése is bizonyítja, hogy Eredményeink egyenes arányban nőttek a politikak^tömegmunka hatékonyságának erősödésével és minden elmaradás, megtorpanás, hiányosság alapvető magyará" zata az elbizakodottság, az önelégültség s az ezek nyomában járó opportunizmus, az ellenséggel vívott harc és az éberség jpyöngiilése. Pártbizottságaink, pártszervezeteink felvilágosító tevékenysége ötéves tervünk harmadik, döntő esztendejében fejlődött, mozgósított az ipari és mezőgazdasági tervek teli esetésére. Az üzemeinkben tartott termelési értekezletek látogatottsága például az elmúlt évi 40—S0 százalékról 70—80 százalékra emelkedett- Ezek az értekezletek a munkások és műszaki értelmiségiek kezdeményezéseinek, javaslatainak, hasznos bírálatainak gazdag tárházai. Pártszervezeteink, népnevelőink, tömegszervezeteink felvilágosító munkájának eredményességéről beszél az, hogy megyénk több üzeme elnyerte a büszke élüzem címet, a második negyedévi tervek teljesítésében élretört a Borsodi Szénbányászati Tröszt, megtisztelő helyet foglal el a versenyben a bor- sodnádasdi lemezgyár, az erdőbényei kőbánya. Párttitkáraink, aktíváink döntő többsége megértette a normarendezés szükségességét elősegítette annak sikeres lebonyolítását. Ugyanakkor egy sor területen úrrá lett az a káros illúzió, hogy most már minden könnyen megy, szinte magától, gyorsvonaton haladunk a szocializmus felé. Amikor nagyobb, nehezebb feladat áll előttünk, felütik fejüket a megtorpanás s meghátrálás jelenségei. Számos példa mutatja ezt. Megyénkben fellelhetők mindazok a jelenségek, amelyekről a Központi Vezetőség ülésén szó esett. Pártszervezeteink nem figyeltek fel eléggé a szociáldemokratizmus veszélyére. Sokan úgy vélték, hogy ez már elintézett ügy. Nem követték Rákosi elvtárs tanítását, hogy a hibák mögött keresni kell az ellenség kezét. Nem vették észre, hogy például a Diósgyőri Kohászati Üzemek acélöntödéjében a magas selejtszázalék korántsem véletlen, amint nyilván nem véletlen a bérdemagógia sem ebben az üzemben. A Diósgyőri Gépgyárban akadtak üzemrészek, amelyekben a norma- rendezés során sokan visszatartották a normákat és mindmáig szekrényben tartják a teljesítrnénylapokat, hogy elködösítsék a laza normákat. Egyik-másik párt- szervezetünk nem nagyon vonta le annak tanulságát, hogy nemcsak Budapesten, de a mi megyénk üzemeiben is a szociáldemokrata pártszervezetek vezetői között olyan hétpróbás munkásárolók, imperialista k-mek ^s tevékenykedtek, mint Poprádi, Kerner, Kemecsei és mások. ,,Üzemeinkben — mondotta Horváth Márton elvtárs — ma is akadnak. olyanok, akik tudatosan vagy ön- tudatlanul szociáldemokrata nézeteket hangoztatnak és utánpótlást kapnak a munkásosztályba beáramló de klasszált elemektől és az új munkások legelmaradottabb rétegeiből. ...az ilyen üzemekben a terv gyenge teljesítése, a magas selejtszázalék, egyes rétegek politikai magatartása arra enged következtetni hogy egyik-másikban bizonyára szervezett ellenséges szoedem- tevékenység folyik A szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdése. *— a kapitalizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben. Hasonlókép tapasztalható opportunizmus megyénkben a klerikális reakció ideológiai befolyása és a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője, a kulákság elleni harcban. Erre vallanak olyan esetek, mint az alsóvadászi párt titkáré, aki a klérus malmára hajtja a vizet, vagy olyan tények, hogy a susai ,,Kossuth” termelőszövetkezeti csoportban több kulák szinte zavartalanul garázdálkodhatott, bomlaszthatta a csoportot. Mindezeknek a jelenségeknek alapos feltárása, tanulságainak leszűrése, az éberség követelményeinek fokozott érvényesítése, az opportunizmus gyökeres felszámolása pártbizottságaink, pártszervezeteink döntő feladata. Központi Vezetőségünk hosszú időre szóló útmutatásokat adott számunkra a vezetés színvonalának emelésére, a népnevelő munka feladatainak megoldására, a munkások és műszakiak szoros együttműködésére, a munkás-parasztszövetség erősítésére a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére,' békemozgalmunk szélesítésére és külön nagy nyomatékkai hívta fel a figyelmet az ifjúsággal való törődésre. Ezeknek az útmutatásoknak újból és újból való tanulmányozása, alkalmazása megyénk viszonyaira, a meglévő hiányosságok harcos kritikai szellemben való feltárása és a hibák gyors kiküszöbölése — alapvető feltétele annak, hogy maradéktalanul valóraváltsuk nagy terveinket. E nagy tervek népünk gyönyörű, boldog jövőjét foglalják magukban, ezekért kell napról-napra harcba szállni a tömegek erejével, ehhez nyújtott számunkra hatalmas segítséget pártunk Központi Vezetősége, A koreai műszak lendületével előre az augusztus 20-i vállalások teljesítéséért! Július 10-ével befejeződött a koreai műszak- A koreai dekád utolsó napjaiban az előzőknél is nagyobb termelési győzelmekért harcoltak a dől. gosók, hogy tetteik híre eljusson messzi tízezer kilométer távolságon át is a koreai hősökhöz, s lássák, érezzék: a magyar dolgozó nép szive minden szeretetével, munkája nagy erőfeszítéseivel segíti, támogatja őket. dicső szabadságharcukban. Július 10-ével végeiért a koreai műszál:, de nem fejeződött he a háború Koreában. Folyik a harc nemzetközi méretekben a béke erőinek világ- lábora és az emberiség leggonoszabb ellenségei, a háborús gyújtogató imperialisták között■ Ezért fogadták meg dolgozóink, hogy változatlan, sőt még nagyobb, lendülettel végzik munkájukat, tovább erősítik a koreai nép harcát, hazánkat és a béketábort. Folyik az alkotó, teremtő munka, a nemes verseny, hogy mindenütt ralóraváltsák a Rákosi elvtársnak tett fogadalmat és a munka új nagy győzelmeivel készüljenek mcltókcpen a; Alkotmány Napjára■ Műszakonkin* átlagban 1L tonnát hengerelt terven felül Cigány Vince brigádja A diósgyőri durvahengerdében dolgozik Cigány Vince gerendasori brigádja. A brigád tagjai vállalták, bogy a koreai műszak alatt naponkint 7 tonna hengerelt árut termelnek terven felül. .1 iilius 10-én a délelőtti műszak után büszkén jelentették, hogy vállalásukkal szemben átlagban naponkint 11 tonnával teljesítették túl tervelőirányzatukat. A brigád ragja! forintjaikkal is segítették a bős koreai népet Cigány elvtárs 100, a brigád tagjai r>0—50 forint értékű koreai bélyeget vásároltak. r A brigád a koreai műszak végeztével elhatározta, hogy termelési eredményét még tovább fokozza. Cigány elvtárs ezeket mondotta : — Koreában a háborúnak még nincs vége. Tovább pusztítják az amerikai imperialisták az asszonyok és gyermekek százait, ezreit. Kekünk is tovább kell folytatnunk harcunkat, hogy még erősebb legyen a békétábor. Nyíri i.ászló és Szűcs László brigádtagok 12 darab cső helyett 18 darabot készítettek el, A „Kim ír Szén” ifjúsági brigád versenylendülete magával ragadta a a öntöde többi dolgozóját is, egymás után születtek kimagasló eredmények a koreai dekádban. Berta Mihály villanyhegesztő sztahanovista 120, Szitovszky József szta. hánovista horizontesztergályos 150, Osellő János sziahánovista kovács 172 százalékos tervteljesítést ért el. Sziics Aladár sztaliánovista bori. zontesztergályes egész évi lelki israere. tes munkája juta'mazásául kéthetes ingyenes romániai üdülésben részesülLövői László1 iiltel jesítelték vállalásukat a miskolci Drótgyár dolgozói A miskolci Drótgyár dolgozói júniusi tervüket 110.8 százalékra teljesítették. A siker főtényezője a szovjet munkamódszerek fokozott alkalma, zása volt. A Kovaljov-mozgalom ered. Csaknem 300 tonna nyersvasat termelt terven felül a diósgyőri nagyolvaszló A diósgyőri uagyrolvasztö dolgozói a koreai műszak utolsó napjaiban végzett még jobb termeléssel elérték, hogy csütörtök reggelig terven felül már 284 tonna nyersvasat termeltek. Különösen kimagasló eredménnyel tűnt ki a Il-es kohónál Molnár Ferenc olvasztár brigádja, amely a csütörtökre virradó műszakon 38.7 tonnával teljesítette túl napi tervét. Fehér József olvasztár brigádja napi tervén felül 20 tonna nyersvasat adott népgazdaságunknak. A diósgyőri íínonihengermű három műszak alatt 126 tonnával múlta felül előirányzatát A diósgyőri finomhengerdében a fi- nomsoron dolgozó ICugler-brigád a július 9.re virradó műszakban 165 százalékra teljesítette tervét. A brigád a koreai műszak alatt terven felül 34 tonna hengerelt árut termelt. A Szo- boszlai ifi-brigád napi tervét 152 szá. zalékrn teljesítette, csütörtök reggelig 24 tonnával termeltek többet, mint amennyi erőirányzata volt. A brigádok lelkes versenyének eredményeként a finomhengermü napi tér. vén felül 126 tonna acélt hengerelt Nagy névadójához méltó módon dolgozik a Borsodvidéki Gépgyár „Kim ír Szén“ ifi-brigádja A Borsodvidéki Gépgyár öntödéjében dolgozó „Kim ír Szeri” ifjúsági brigád a koreai műszak első napján versenyre hívta az ország öntödéinek ifjúsági brigádjait. Lelkiismeretes, fegyelme, zett munkájuk eredményeképen 122.6 százalékos brigád-átlaggal fejezték be a koreai műszakot. Dudás Kálmán brigádvezető 117, Nyíri László sztahá- novista 132, Szűcs László 132, Doly- csák János 123, Soltész László 109 százalékra teljesítette előirányzatát. nrényeként egyre jobban csökken a 100 százalékon alul teljesítők száma Eredményesen alkalmazzák a gyors. drótbúzást. A koreai^műsza k idejére vállalták, hogy július havi tervüket július 10-ig 36 százalékra teljesítik. A dolgozók — a lelkes, jó munka eredményeképen — vállalásukat túlteljesítették, július havi tervük teljesítésében 10-én már 88 százaléknál tartottak. A kö- télverő ’izemben Veres Alber* sztahanovista a koreai bősök támogatására vállalta, hogy előző havi 152 százaié, kos átlagteljesítményét 162 százalékra fokozza. A munkaidő minden percének alapos kihasználásával a koreai de. kádbán 170 százalékos kimagasló teljesítményt ért el. Hasonlókép kitűnt vállalása túlteljesítésével Kalló Pál és Rózsa Sándor, akik lö!>, illetve 156 százalékra növelték termelésüket. A dróthúzó üzemben Sivák János 172. Szemes András 149 százalékos tervteljesítésé- vel mutatott példát. Kovács Barna. A Néniéi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának javaslata a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban Walter Ulbricht elvtárs beszámolója a NSZEP H. pártértekezletén A Német Szocialista Egységpárt Berlinben folyó II. pártértekezletén Walter Ulbricht elvtárs, a párt főtitkára a szerda esti ülésen nagyjelentőségű bejelentést tett: a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága javasolja a pártértekezletnek, hogy hozzon határozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban. Ulbricht eivtárs szavait a konferencia részvevői leírhatatlan lelkesedéssel fogadták. A küldöttek ás a vendégek helyükről felállva hosszasan ünnepelték a pártot. A szocializmus alapjainak lerakása megfelel a munkásosztály ás valamennyi dolgozó érdekeinek és a gazdasági fellendülés szükségleteinek — folytatta a továbbiakban Ulbricht elvtárs. A szocializmus alapjainak lerakásában a legfőbb eszköz az államhatalom. Államhatalmunk népi demokratikus elemeit állandóan erősítjük. Ezt előmozdítja az antifasiszta demokratikus pártok tömbjének további megszilárdítása is. Szocializmus felé haladó államunk két osztályra támaszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két osztályt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztályhoz közelálló értelmiségnek, amely a kapitalista társadalom értelmiségétől eltérően a nép ügyének szolgálatába állítja munkáját, erejét és tudását. A vezetőszerep a leghaladottabb osztályé, a munkásosztályé, amelyet a Marx. Engels, Lenin és Sztálin tanításai alapján álló Német Szocialista Egységpárt irányit. A Német Demokratikus Köztársaságban az államhatalom feladatai a következők: 1. Meg kell törnünk a megdöntött és kisajátított nagytőkések és nagybirtokosok ellenállását és fel kell számolnunk a töke hatalmának visszaállítására irányuló minden kísérletüket. 2. Valamennyi dolgozónak a munkásosztály köré tömörítésével meg kelj szerveznünk a szocializmus építését. 3. Meg kell teremtenünk a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét a haza védelmére a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugat-Német - ország és más kapitalista államok reakciós nagytőkés erői nem nézik majd jószemmel, a szocializmus építését a Német Demokratikus Köztársaságban. A szocializmus építését a kiélezett osztályharc viszonyai között kell majd megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakása ezért a legnagyobb éberséget követeli a dolgozóktól és azt a szilárd eltökéltségüket, hogy feltétlenül érvényt szereznek a demokratikus törvényességnek. A szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársaságban viszonylag kedvező körülmények között hajthatjuk végre, mert felhasználhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatait, amelyeket a szocializmusért vívott harcban szereztek. Szemünk előtt van a kommunizmus építésének nagyszerű példája a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, hogy a szocializmus építése Németország egy részében hogyan hat ki az egységes, demokratikus és független Németországért vívott küzdelemre. A központi kérdés továbbra is a nemzeti kérdés marad. amelynek mély szociális tartalma van. A szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban és Berlinben csak kedvezően befolyásolhatja az egységes, demokratikus, békeszereto és független Németországért vívott harcot. Kitartunk a német békeszerződés megkötésére és Németország egyesítésére irányuló követeléseink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországban milyen társadalmi rendszer lesz, az egész német nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönti majd el. A szocializmus építésében kifejezésre jutó politikánk halomra dönti az Adenauer-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szocializmus alapjainak a Német Demokratikus Köztársaságban történő lerakása elősegíti, hogy döntő vereséget mérjünk az amerikai monopoltöke bonni szövetségeseire, a német konszernek és nagybankok uraira r—. hangoztatta Ulbricht, ejvtiárs. ri/-inrTB ff\/'ynuP,rJ 1'V** ^ Telies"séakt«íim' 2ir"nászok ^ hS/AKMŰIiYAk IIa/Ali ^sss: JLiKJJürll.IM 1/1LUI 1/aIltlLfll.iwJiLjfilJ i ___, Vili. évfolyam ltíl. szám a™ 5« filler Miskolc, 1952 julius 11. pernek jnniM|i - i ■|i|ii|^innr|r-||ir~T>nnOTiTMTpKTBir^mn^'rTTTiiri iiininni|i^|i i'iiTríTWTTrrniriTrBwr—irr wwbwhhiwimmwwbw^mb :mb—w——b——bi——büw——BiMM—a—HEaMcanp»———a———i i %
