Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
' nyitvaha, platós le i uncpbD elvi l.v.árs tai tásaiból tud- *a mii ;averseny ter—— _________ . ses ittál a műn* kához fűződő szocialista vi '.ony legfontosabb iskolája. Ezekben íz években, amikor üzemeinkben százé-/ ‘k tanulnak meg szocialista öntudattal g idolkozni és dolgozni — neveljük dolgo iinkat mindenekelőtt a szocialista kötél se.tjségválla- lások komolyságára, az adó azó szentségére. Nemcsak a termelés és a terv- teljesítés alapvető érdekeit hanem e nagy nevelőmunkánk eredq nyeit ás9a alá, aki fölényesen, bizalmrd aul, bürokrata módjára kezeli a dob7-' k felajánlásait, Rákosi elvtársnak termelési ígéreteit. ic Amennyire helyesen és jc> 1 követeli meg minden igazg tó, mühe,; nők, mester, hogy a müszakkezdésnér őt a mű- Fzakkczdés előtt minden dolgH; munkára készen ott legyen munkahely 1. ugyanilyen joggal követelhetik m : ezek a dolgozók, hogy álljon rendeli zésükre a nyersanyag, a szerszám, a raj1 agy egyéb munkamcgbizatás. Azt kíván;* és követelik ezek a dolgozók, hogy v fegyelem kötelezettsége kétoldalú legye ők nemcsak idejüket, hanem miimidejüket akarják az üzemekben tölten.; nemcsak a reggeli éa esti lehélyegzéssi-l, hanem két kezük munkájából nap min* nap kikerülő több és jobb termékké; akarnak helytállni az üzemekben. Ugyanakkor, rki oktalan midőn elijeszti a műszakiakat, azt teszi amit a kapitalisták, akik minden eszközei azon voltak, hogy „a mérnök és a nunkésok között a szakadék a legnagyobb legyen”. (Rákosi.) Ezek a törekvések 1 ja;kozntik az imperializmus törekvéseivel,'amely a népi demokráciák országaiban nindenütt igyekszik szembefordítani a műszakiakat a munké'-okkal. Meg kell értetni, hogy az értelmiség nem a régi már. A kapitalizmus viszonyai között cs-k eg; parányi rész képes arra, hogy szakítson a burzsoáziával és a munkásosztály oldalára álljon — a szocialista építés iifcjcn a ritka kivételből tömeges jelensár lett. Ugyanakkor azt sem szabad elfiejteni, hogy ez az értelmiség sem min dg elég szilárd, könnyebben visszacsúszik mint az élen’áró munkás. Látnia. tapáztalnia kell pár'szervezeteink állandó tárrga'ó- sát. Ez meggyorsitikiszélesíti túszaid értelmiségünk fejlődéséi:, amely abban nyilvánul meg, hogy felkarolja a tunka- versenyt, jobb-n szervezi az anyig- és szerszámellátást, segíti a helyes kezdeményezéseket — mrvanskkor kelénven fellép a rendbontókkal, lógósokkal zömben. él azokkal a jogokkal, amelykkel népi demokráciánk felruházta. Kín az alapon jön létre az élenjáró munkás'- >s műszakiak szoros együttműködése, tu y y szocializmus építésének hatalmas «V :- Vndí'nir: áldásos hatással van minr a thűszaki tudományos fejlődésre, mine a és az engedmények következtében a parasztság soraiban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettségek teljesítésével viszonozni. Ebből következik, hogy a munkásparaszt szöve'ség további erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1. megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez; 2. megszilárdítani a szocialista szektort a mező gazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömeget a tsz-ckhe való belépésre. A munkás-paraszt szövetségnek — ismétlem — a szociálissá építést kell szolgálnia. A parasztság részvételének biztosítása a szocialista építésben, akár a termelőszövetkezetekben kifeite't ttermelő munkája, akár az állam iránti kötelezettségeinek pontos teljesítése révén — az egyetlen politika, amely a munkás- paraszt szövetséget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tudják, hogy a diósgyőri kohók és Sztálinváros megépítése éppúgy ,.paraszti”, mint „munkás” érdek — amint az ország békéje és biztonsága is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló teljesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása Itebizonyította, bosy dolgozó parasztságunk megérti és támogatja pártunk noli- tikáiát. a közteherviselés poli.ikáját, a szocialista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcionáriusok (a földművelésügyi minisztériumban és egyebütt!, ■kik a munkásosztállyal szemben akarják ..védeni” a falut, lazítani szeretnék a kőz'eherviseiest, ami vagy arra vezetne — ha engednénk ——. hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok hárulna az loan munkásosztályra és a többi, városi dolgozóra, vaey arra, hogy lassítanunk t-gltenc a szociálist”- ioarosítás politikáiét Ezért kell feltennünk az ilyen ooportn- e’Vékknl szeleken, akik — ha nem vigyázunk — aláéshatiák s szocialista iparosítást is. Az jt-ven jelenségekre a kezdet Vezde’én fel ke1! figyelni, mert ez ma ”7. nnnor*onirmus Vokemel-vabb írient- t'-zési formája. Tériünk rá a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdésére. A meg- svilárdíás feladataiból kiindulva, az eddiginél köve'.k“zetcsebben kell politikai tönegmunkárk h-ngrúlyát a szocialista szektor-a helyezni olymódon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, génállomások állami gazdaságok a nevelőmnnka igazi kőzponfi-ivá váljanak az egész falu számára. Ahhoz, hogv a dolgozó parasztsággal megismertessük és elfogad'-ssuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fő feladat, hogy a mezőgazdaság 'szocialista KUlOllüa a*-.-«- - Jk..irve .... mének. A június l*i megyei bókeíalálko- zók ékesszólóan bizonyították, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és értelmiségei: is a rokonszenv egyre szorosabb kapcsolata fűzi a béke ügyéért harcoló népekhez, s e harc kiemelkedő hőseihez- Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nemzetközi szolidaritás nagy eszméjével a békemozgalom itatta át tömegmére'ekben a magyar falut. Ugyancsak nőtt a békemozgajom mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága továbbra is az, hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető paí fista hangulatokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra és nem tudta megoldani a béke védelmének szükség- szerű összekapcsolását a honvédelemmel. Meg kell magvarázni, hogy e kellőt lehetetlen külön választan i; békevédelem honvédelem nélkül annyit jelent, mint kitárni országunk határait az imperialista fene- vadaknak. Fegyvertelen ségünk, vagy éppen „kicsiségünk” pacifista hangoztatása háborús felhívás lenne a Tito-banditák és gazdáik számára. Meg kell magvarázni hazánkban a béke minden hívének, más szóval minden becsületes dolgozó embernek: amíg a koreai pestisbe riaszt ők fenyegetik a békét, sddig békevédelem és honvédelem egy és ugyanaz. Bizonvos pacific*a elferdülés tapasztalható a békemozgalom fő jelszavával kapcsolatban is. A ,,munkával a békéért*' jelszó helyes, mert milliók számára magyarázza meg, hogv jelenleg a termelés a legközvetlenebb és legáltalánosabb egyéni h (mái árulás békénk védelméhez, hazánk erősítéséhez. De sokan vannak, akik olvan „munkamegosztást’* képzelnek e ielszó mögé, hogy a béketáborban a mi hozzájárulásunk a béke védelméhez ki' zárólag a termelőmunka és például Koreáé a harc. Amilyen helyes a „munkával a békéért” minit fő jelszó, olvan hely’elén errvet1 en jelszóként használni. Fiatalságunk kóréhen népszerűsíteni kell néphadsere.fninket. azt a condólatot, hogv n ..honvédelemmel a. bók1* ****** nem ke- vé«bé fontos, mini a ,.mur^**1 a béké- 'V’V N-vrtp.'l'K^n fozik a gyűlölet az im- n^rin.Tisták ^l^n láncol a szeretet édes- -n^nnk. STah!*d babánk i^án*. Ké^z érte ^Voznü de harcolni is, H~ milliók szádra te«;crük mn^á^^tetődővé a hondelem köteleidcónrót — ezzel érvé'tál a termelőmunka lelkesedését is magasabbra szítot'uk ^ jobban biztosítottuk - termelési felajánlások becsületes teljesítését. Hazafiasság Mindenekelőtt a népünkben fejlődő új hazaszeretet az. amely neveli a munkalelkesedés és helytállás szellemét, amely nem tűr mulasz’ást a honvédelem szent kötelezettségében. A szocializmus építésének eredményei megteremtették népünkben a szocialista huszonnyolc napja iar-o -v sztrájk érzékenyen érinti a hatalmas monopóliumokat. A „BBC” Washingtonból közli, hogy a detroiti Ford-müvek bejelentették: az acélipari sztrájk okozta anyaghiány miatt már a legközelebbi i\:aiiucto<ui Kanada két legnagyobb windsori Ford- és a Chry*. napra beszüntette a termelés, hiány miatt. Merényletet kíséreltek meg Gilberte Duclos asszony ellen Fasiszta provokátorok a vasárnapra virradó éjjel merényletet kíséreltek meg Gilberte Duclos asszony ellen — jelenti az „l’Humanité”. Két — Montreuilből gépkocsira érkezett — fasiszta megkísérelt behatolni a házba, fellármázta Duclosnót és gyalázkodó kiállásokkal illette. A házmester és a lakók el akarták kergetni őket, mire a fasiszták a rendőrőrszobára mentek, azt állítván, hogy „megtámad-1 ták” őket. Ezután több rendőr kíséreté-' ben vissfflértek a házhoz, ahol ismét üvölJ tözni kezdtek, majd kilátásba helyezték, hogy „legközelebb géppisztolyokkal jönnek vissza”. Gilberte Duclos asszony életveszélyes fenyegetés címén panaszt emelt a provokátorok ellen. Franciaországban terjed a Duclos elvtárs letartóztatása ellen tiltakozó mozgalom Toulouseban vasárnap nagygyűlés zajlott le a demokraták bebörtönzése ellen. A gyűlésen huszonötezer ember vett részt és Georges Marrane szenátor mondott nagy beszédet. Tarbesben négyezer ember vett részt egy nagygyűlésen, követelve Jacques Duclos és a bebörtönzött hazafiak szabadonbocsátását. Beszédet Raymond Guyot elvtárs, a kommunista pá11 Politikai Bizottságának tagja mondott. A lillekörnyéki Liniére-Saint-Sauveur küldöttsége Maurice Schumann külügyi államtitkárhoz ment és követelte a letartóztatottak szabadonbocsátását Adenauer a háborús bűnösök idő előlit szabadonbocsátását kéri Hallstein bonni államtitkár Ache. sonnal Nyugut-Berlinben tartandó tárgyalása során kérni fogja az amerikai, brit és francia börtönökben Őrzött náci háborús bűnösök szabadonbocsátását — jelenti szombaton este a „DPA“ nyugatnémet hírügynökség. Hallstein ezt a kérést Adenauer határozott utasítására terjeszti elő. Adenauer azt kéri, hogy a háborús bűnösök még a különszerződés ratifikálása előtt — amely egyébként kimondja a háborús bűnösök szabadonbocsátását :— kerüljenek szabadlábra. A „DPA“ hire nem említ neveket, de céloz arra, hogy elsősorban „volt tábornagyokról és tábornokokról“ van szó, akiknek szabadonbocsátásá. ra Adenauer különös súlyt helyez. Miután Ridgway az amerikai haditervek kidolgozására harmincöt volt magasrangú náci tisztet hívott meg törzskariéhoz, ezeket a tábornagyokat és tábornokokat szabadonbocsá- tásuk után az atlanti háborús haderők vezető parancsnoki állásaira nevezik ki. \ szikszói járás vezet, a sárospataki az utolsó a megyei növénvápoiá«i versenyben Ahol még nem lehetett megkezdeni az aratást, vagy aho’ az őszi árpa aratásának befejezése után még vár. ni keli a többi gabonaféle aratásának megkezdésével, minden percet a leggondosabban ki kell használni az időszerű növényápolási munkák gyors elvégzésére. A mostani kapálással az esetleg bekövetkezhető szárazabb időjárás ellenére is biztosítjuk a meg. felelő nedvességet a növények töváb- bl fejlődéséhez, ami előfeltétele a kapások bő terméshozamának. Éppen azért mindenkinek elsőrendű egyéni érdeke is, hogy a kapálást feltétlenül elvégezze. A megyei növényápolási versenyben a járások sorrendje a következő: 1. szikszói járás. 2. mezőkövesdi járás, 3. abaujszántól járás, 4. mezőesáti járás, 5. sátoraljaújhelyi járá6. szerencsi járás, 7. edelényi járás, 8. Miskolc város, 9. miskolci járás 10. encsi járás, 11. putnokl járá-12. ózdi járás, 13. ricset járás , 14. sárospataki járás.
