Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

A PÁRT FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁJA A TÖMEGEK KÖZÖTT tUjetUi alkotásainak, a a diósgyőri kombinat- opericiónak, a tiszalöki budapesti földalatti e történő megépítését, i ipari üzem kezdi meg fest. Mindehhez négy- ofobet fordítunk a be- \z elmúlt esztendőben. -yß megvalósítása meg" z év döntő legyen a uelése, az önköltség rékossag, a munka tása terem 1 és túlteljesítéséért cgmozgósitás sikere yagi'.áeiónkon múlik, valyi rövid verseny­ezte, hogy a dolgo- kesedése magasabb aga a teljesítmény. 5 oka, hogy a dol­ezaitségvállalasainak Öltjük eléggé meg- 1, ellenőrzéssel és dolgozók éhből azt k le, hogy szocia- lalásaiknt üzemi tein-k, valamint a méltányolják, le­nézett „hi_ teljesí; ha nem, úgyis jó, i tőlem”. a versenyt ala- nka legfontosabb k céljává a fel­ül gyűjtése be­ütését kell tenni. Húsa és a folya" nnyítése céljából ípja ál alában a en, a helyi kö­deit kibővítve a a munkafegve­natkozó váll-lá- Inunk a terület t s versenyforma- egy-egy üzem. terület dolgozói 4. A verseny öntöbb feltétele solása. ELsősor- inden egyéni és eleljen az adott to ölési követel- a hosszabb ver- ehetőségek ki- yamatos, iitem- núlik a verseny ■llátás«-l, mun- y csökkent ésé­l. íűezakíak íködése Íven egyszerű ia a munka­termelés emelkedésére. A műszakiak át­veszik az élenjáró munkásak példamutató munkastílusát, maguk is kezdeménye­zőkké válnak, ugyanakkor a munkások el­sajátítják a magasabb műszaki képzett­séget, ami gazdagítja az újítási lehető­ségeket, növeli a munka termelékeny­ségét, A munkás-paraszt szövetségről Az ipari termelés után rátérünk a má­sik alapkérdésre: a munkás-paraszt szö­vetséggel és a mezőgazdaság szociális5 a átszervezésével kapcsolatos politikai mun­kára. A munkásság és parasztság szövetségé­nek más volt a tartalma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az ország­ban a munkásosziályé lett az osztatlan hatalom és napirendre került a szocia­lizmus alapjainak lerakása, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolatosan em­lékezetünkbe idézzük Sztálin elv5 árs tanítását arról, hogy nekünk nem akár­milyen munkás-paraszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amely­ben biztosítva van a munkásosztály ve­zető szerepe, amely erősíti a munkás­osztály pozícióit, a szocialista építést szol­gálja; tehát olyan munkás-paraszt szövet­ségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gé­pekkel és elsősorban segíti a mezőgazda­ság szocialista fejlődésének előmozdítá­sával. A dolgozó parasztságnak is kötelessége segíteni a szocializmust építő munkás­osztályt, a népi demokratikus államot. Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetségi hűséget meggyőzéssel, nevelés­sel, politikai munkával, állami intézke­désekkel kell megszilárdítani és fejlesz­teni a dolgozó parasztságban -— leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségeket. A fő nehézségek a következők: 1. A földhözjuttaíás és sz egyéni gaz­dálkodás megerősödése következtében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodásában a tulajdonosi beállított­ság. A földreform kettős hatása követ­keztében a zömöt kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismerik, hogy jó gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többségük még tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól. 2. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rend­szeres állami támogatás és engedmények (adófizetés, földmegváltási ár, törlesztés­nél adott háiralék stb.) egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség szektorában dolgozók között kifejlesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátí­tását és alkalmazását. A termelőszövetkezetek, különösen az állatbeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Találko­zunk a tsz-en belül munkaegység-higi: ás­sál, el nem végzett, vagy rossz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolá­sával, a terület és a munkaegység tört számainak felfelé kerekitésével. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első paTancscdaiára, amely úgy szól, hogy az állam járandósága mindenekelőtt? 1 A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasz­talatok alapján minden fontosabb falusi feladattal kapcsolatban tegyük a politikai tömegmunka főmódszerévé az élenjárók, a példamutatók köré megszervezett tö­megmozgalmat, mely buzdít és társa­dalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vonatkozik a beszolgálta­tásra, adózásra, munkafegyelemre, csak­úgy mint a nagy műnk kampányokra. A falusi tanácsok munkájában az apparátus tevékenységét sokkal bátrabban egészít­sük ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszerével. A tsz-tagok felelősségérzetét fejleszteni kell nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani kell bennük, hogy a magasobbrendü. kuiúráltabb, új paraszti élet úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán sa­ját jövedelmüket fokozzák, hanem álta­lában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelen­tőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DlSZ-szer- vezefek, elsősorban a gépállomások segit- ségéve], szervezzék meg a technika é.s az úi termelési, állnttonyéralési módszerek iránt lelkesedő falusi fiatalokat, akik el­sajátítják a gépek kcze.lését, népszerűsí­tik és alkalmazzák az új termelési mód­szereket, az élenjárók tapasztalatait. Békemozgalmunkról Az ipar és a mezőgazdaság napi moz­gósítást kivánó feladatain túl, politikai felvilágosító munkánknak válaszolnia kell azokra az átfogó jellegű kérdésekre, ame­lyek felvetődnek a tömegekl>en. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak az im­perialisták háborús provokációinak lelep­lezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az amerikai imperialisták gyalázatos koreai agresszió­járól és a Tito-banda fasiszta gaztettei­ről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provokációk 1 1 .- n-es* rl O vÓrlel” hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Megvan, illetve kialakulóban van hozzá: a népi — nemzeti egység; az imperia­listák iránti tömeggyúlölet; a Szovjet­unió iránti határtalan szeretet és népünk fejlődő internacionalizmusa. Uj hazaszeretetünk erejét az adja, hogy bemrfoglaltatik a régi is. Pártunk nem­csak a jövőt, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hoz a. A Hunyadiak és Zrínyiek, Dózsa és Rákóczi, Kossuth és Petőfi kora né­pünk új nemzeti büszkeségének és haza­szeretetének forrása. Itt az ideje, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső mun­kásosztályunk és nagy pártunk hősi har­caival is. A nemzeti ön udat és a munkás­öntudat együtt, egymást erősítve váljon az új szocialista hazafiság forrásává. Hir­dessük büszkén, hogy a mi munkás- generációnk nagyszerű történelmi hiva­tása, hogy mindazt, amiért a magyar munkásosztály kialakulása és öntudatának kezdete óta annyi vért áldozott: Tán­csics, Frankel Leó, 1919 hőseinek örök­ségét, a szocialista Magyarországot meg­építse és megvédje. Nagy munkás-elő­deink harcai összekapcsolják mai győ­zelmeinket elmúlt századok szabadság­mozgalmaival. Legyen döntő szerepe né­pünk nevelésében a közelmúlt történelem- formáló éveinek. Népi demokráciánk tör­ténete, más szóval népünk néhány év alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. De ha a múltról, különösen ha a fel­szabadulás előtti évekről szólunk — ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre is emlékezzünk. Emlékezzünk, hogy volt idő — méghozzá a mi generációnk életében, a felszabadulás előtt — amikor volt uraink nacionalista szenvedélyeket pró­báltak felkorbácsolni népünkben, amikor az imperialista uralom a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünknek. Fogadjuk meg, hogy életünk árán sem tűrünk többé sem imperialista szolgasá­got, sem nacionalista elmaradottságot, sem pacifista gyávaságot sorainkban. Szocialista hazafi súgunk másik forrása a népi egység. Régen nem ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a haza- szeretet a hazai zsarnokok elleni gyűlö­lettel együtt lebegett népünk szivében. Ma mindez megváltozott. Népünk egysé­gét megteremtette a kizsákmányolás csak­nem teljes felszámolása, a volt uralkodó oszályok megsemmisítése, vagy vissza­szorítása. Népünk egységet megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, élén vezérünkkel. Rákosi Mátyás elvtárs­sal. Népünk győzelmes harcok tapasztar latoiból tanulta meg, hogy a párt, Rákosi elvtárs követése egyértelmű a földesurak és tőkések vereségével, az imperialisták hazaáruló ügynökségeinek szétzúzásával^ az ötéves terv megvalósításával, a szocia­lizmus diadalával hazánkban. Ma népünk hazaszeretetét megsokszorozza, hogy mar gócnak tudja az államot, amely az ö ha“ talmát jelenti, az ország földjét, bányáig üzemeit, amely az ö gazdagságát jelenti, az ötéves terv alkotómunkáját, amely né­pünk eljövendő jólétét jelenti. Hazánk erejének másik forrása a Szov­jetunió és a nagy Sztálin iránti határ­talan ragaszkodás. Népünk megértette, hogy újjászületését, a szocializmus építé­sének lehetőségét és biztonságát, fejlődé­sének korlátlan távlatait a népek élén járó hatalmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy vezérének, Sztálinnak kö­szönheti. Népünk nemcsak saját hősí múltjából, hanem a szovjet néptől tanulja a hazaszeretet legnagyobb példáját, amely nem ismer leküzdhetetlen harci feladatot — azt a hazaszeretete*, amely egy a győzelem biztonságával. A mi né­pünk a szovjet nép példájából tanul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a mi szabadságunkért áldozták éle­tüket, örökre megtanítottak arra, hogy az imperializmus és a belső kizsákmányolási karmaiból a szovjet népet vezérlő prole­tárnemzetköziség, az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Magyarország felszaba­dításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtanítottak népünkéi arra, hogy saját szabadságunk elválásaibataílanl a többi nép szabadságától. Megtanítot­tak arra, hogy a hazaszeretet egyet jelenti a mi népünk volt zsarnokainak és más népek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és minden dol­gozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretetével. Horváth elvtárs végül a szovjet tapasz­talatok hatalmas segítő, tanító jelentősé­géről beszélt, majd beszámolóját így fejezte be: A szocialista hazafiság éd a proletár­nemzetköziség mozgósító, munkára és harcra lelkesítő ereje hassa át egész éle­tünket. Naponta állítsuk a tömegek elé példaképnek az egyszerű emberek haza­fias tetteit. Poliikai nevelőmunkánk ak­kor és csak akkor tekinthető eredmé­nyesnek, ha tömegméretekben elterjeszti az internacionalista és hazafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka min­den nehézségünk legyőzésének, megnöve­kedett termelési és harca feladataink sikeres elvégzésének. 28 napja tart a nagy amerikai acélsztrájk Az Egyesült Államokban a most már I napokban megkezdik az üzem fokozatos 1 • • 11. z, a- kvt>" -TÓI ad bírt, hogy aulotrvara.

Next

/
Thumbnails
Contents