Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
A PÁRT FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁJA A TÖMEGEK KÖZÖTT tUjetUi alkotásainak, a a diósgyőri kombinat- opericiónak, a tiszalöki budapesti földalatti e történő megépítését, i ipari üzem kezdi meg fest. Mindehhez négy- ofobet fordítunk a be- \z elmúlt esztendőben. -yß megvalósítása meg" z év döntő legyen a uelése, az önköltség rékossag, a munka tása terem 1 és túlteljesítéséért cgmozgósitás sikere yagi'.áeiónkon múlik, valyi rövid versenyezte, hogy a dolgo- kesedése magasabb aga a teljesítmény. 5 oka, hogy a dolezaitségvállalasainak Öltjük eléggé meg- 1, ellenőrzéssel és dolgozók éhből azt k le, hogy szocia- lalásaiknt üzemi tein-k, valamint a méltányolják, lenézett „hi_ teljesí; ha nem, úgyis jó, i tőlem”. a versenyt ala- nka legfontosabb k céljává a felül gyűjtése beütését kell tenni. Húsa és a folya" nnyítése céljából ípja ál alában a en, a helyi ködeit kibővítve a a munkafegvenatkozó váll-lá- Inunk a terület t s versenyforma- egy-egy üzem. terület dolgozói 4. A verseny öntöbb feltétele solása. ELsősor- inden egyéni és eleljen az adott to ölési követel- a hosszabb ver- ehetőségek ki- yamatos, iitem- núlik a verseny ■llátás«-l, mun- y csökkent ésél. íűezakíak íködése Íven egyszerű ia a munkatermelés emelkedésére. A műszakiak átveszik az élenjáró munkásak példamutató munkastílusát, maguk is kezdeményezőkké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátítják a magasabb műszaki képzettséget, ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, növeli a munka termelékenységét, A munkás-paraszt szövetségről Az ipari termelés után rátérünk a másik alapkérdésre: a munkás-paraszt szövetséggel és a mezőgazdaság szociális5 a átszervezésével kapcsolatos politikai munkára. A munkásság és parasztság szövetségének más volt a tartalma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a munkásosziályé lett az osztatlan hatalom és napirendre került a szocializmus alapjainak lerakása, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolatosan emlékezetünkbe idézzük Sztálin elv5 árs tanítását arról, hogy nekünk nem akármilyen munkás-paraszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja; tehát olyan munkás-paraszt szövetségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és elsősorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is kötelessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi demokratikus államot. Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetségi hűséget meggyőzéssel, neveléssel, politikai munkával, állami intézkedésekkel kell megszilárdítani és fejleszteni a dolgozó parasztságban -— leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségeket. A fő nehézségek a következők: 1. A földhözjuttaíás és sz egyéni gazdálkodás megerősödése következtében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodásában a tulajdonosi beállítottság. A földreform kettős hatása következtében a zömöt kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismerik, hogy jó gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többségük még tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól. 2. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények (adófizetés, földmegváltási ár, törlesztésnél adott háiralék stb.) egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség szektorában dolgozók között kifejlesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítását és alkalmazását. A termelőszövetkezetek, különösen az állatbeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Találkozunk a tsz-en belül munkaegység-higi: ássál, el nem végzett, vagy rossz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület és a munkaegység tört számainak felfelé kerekitésével. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első paTancscdaiára, amely úgy szól, hogy az állam járandósága mindenekelőtt? 1 A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasztalatok alapján minden fontosabb falusi feladattal kapcsolatban tegyük a politikai tömegmunka főmódszerévé az élenjárók, a példamutatók köré megszervezett tömegmozgalmat, mely buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vonatkozik a beszolgáltatásra, adózásra, munkafegyelemre, csakúgy mint a nagy műnk kampányokra. A falusi tanácsok munkájában az apparátus tevékenységét sokkal bátrabban egészítsük ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszerével. A tsz-tagok felelősségérzetét fejleszteni kell nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani kell bennük, hogy a magasobbrendü. kuiúráltabb, új paraszti élet úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelmüket fokozzák, hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DlSZ-szer- vezefek, elsősorban a gépállomások segit- ségéve], szervezzék meg a technika é.s az úi termelési, állnttonyéralési módszerek iránt lelkesedő falusi fiatalokat, akik elsajátítják a gépek kcze.lését, népszerűsítik és alkalmazzák az új termelési módszereket, az élenjárók tapasztalatait. Békemozgalmunkról Az ipar és a mezőgazdaság napi mozgósítást kivánó feladatain túl, politikai felvilágosító munkánknak válaszolnia kell azokra az átfogó jellegű kérdésekre, amelyek felvetődnek a tömegekl>en. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak az imperialisták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az amerikai imperialisták gyalázatos koreai agressziójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provokációk 1 1 .- n-es* rl O vÓrlel” hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Megvan, illetve kialakulóban van hozzá: a népi — nemzeti egység; az imperialisták iránti tömeggyúlölet; a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és népünk fejlődő internacionalizmusa. Uj hazaszeretetünk erejét az adja, hogy bemrfoglaltatik a régi is. Pártunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hoz a. A Hunyadiak és Zrínyiek, Dózsa és Rákóczi, Kossuth és Petőfi kora népünk új nemzeti büszkeségének és hazaszeretetének forrása. Itt az ideje, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső munkásosztályunk és nagy pártunk hősi harcaival is. A nemzeti ön udat és a munkásöntudat együtt, egymást erősítve váljon az új szocialista hazafiság forrásává. Hirdessük büszkén, hogy a mi munkás- generációnk nagyszerű történelmi hivatása, hogy mindazt, amiért a magyar munkásosztály kialakulása és öntudatának kezdete óta annyi vért áldozott: Táncsics, Frankel Leó, 1919 hőseinek örökségét, a szocialista Magyarországot megépítse és megvédje. Nagy munkás-elődeink harcai összekapcsolják mai győzelmeinket elmúlt századok szabadságmozgalmaival. Legyen döntő szerepe népünk nevelésében a közelmúlt történelem- formáló éveinek. Népi demokráciánk története, más szóval népünk néhány év alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. De ha a múltról, különösen ha a felszabadulás előtti évekről szólunk — ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre is emlékezzünk. Emlékezzünk, hogy volt idő — méghozzá a mi generációnk életében, a felszabadulás előtt — amikor volt uraink nacionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünkben, amikor az imperialista uralom a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünknek. Fogadjuk meg, hogy életünk árán sem tűrünk többé sem imperialista szolgaságot, sem nacionalista elmaradottságot, sem pacifista gyávaságot sorainkban. Szocialista hazafi súgunk másik forrása a népi egység. Régen nem ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a haza- szeretet a hazai zsarnokok elleni gyűlölettel együtt lebegett népünk szivében. Ma mindez megváltozott. Népünk egységét megteremtette a kizsákmányolás csaknem teljes felszámolása, a volt uralkodó oszályok megsemmisítése, vagy visszaszorítása. Népünk egységet megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, élén vezérünkkel. Rákosi Mátyás elvtárssal. Népünk győzelmes harcok tapasztar latoiból tanulta meg, hogy a párt, Rákosi elvtárs követése egyértelmű a földesurak és tőkések vereségével, az imperialisták hazaáruló ügynökségeinek szétzúzásával^ az ötéves terv megvalósításával, a szocializmus diadalával hazánkban. Ma népünk hazaszeretetét megsokszorozza, hogy mar gócnak tudja az államot, amely az ö ha“ talmát jelenti, az ország földjét, bányáig üzemeit, amely az ö gazdagságát jelenti, az ötéves terv alkotómunkáját, amely népünk eljövendő jólétét jelenti. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Népünk megértette, hogy újjászületését, a szocializmus építésének lehetőségét és biztonságát, fejlődésének korlátlan távlatait a népek élén járó hatalmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy vezérének, Sztálinnak köszönheti. Népünk nemcsak saját hősí múltjából, hanem a szovjet néptől tanulja a hazaszeretet legnagyobb példáját, amely nem ismer leküzdhetetlen harci feladatot — azt a hazaszeretete*, amely egy a győzelem biztonságával. A mi népünk a szovjet nép példájából tanul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a mi szabadságunkért áldozták életüket, örökre megtanítottak arra, hogy az imperializmus és a belső kizsákmányolási karmaiból a szovjet népet vezérlő proletárnemzetköziség, az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Magyarország felszabadításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtanítottak népünkéi arra, hogy saját szabadságunk elválásaibataílanl a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a hazaszeretet egyet jelenti a mi népünk volt zsarnokainak és más népek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretetével. Horváth elvtárs végül a szovjet tapasztalatok hatalmas segítő, tanító jelentőségéről beszélt, majd beszámolóját így fejezte be: A szocialista hazafiság éd a proletárnemzetköziség mozgósító, munkára és harcra lelkesítő ereje hassa át egész életünket. Naponta állítsuk a tömegek elé példaképnek az egyszerű emberek hazafias tetteit. Poliikai nevelőmunkánk akkor és csak akkor tekinthető eredményesnek, ha tömegméretekben elterjeszti az internacionalista és hazafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka minden nehézségünk legyőzésének, megnövekedett termelési és harca feladataink sikeres elvégzésének. 28 napja tart a nagy amerikai acélsztrájk Az Egyesült Államokban a most már I napokban megkezdik az üzem fokozatos 1 • • 11. z, a- kvt>" -TÓI ad bírt, hogy aulotrvara.
