Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 174. szám

ÉSZMMAGYARORSZAG 1 ,4ií«MAiV OTTO MÚZEUM70 M IS KOLC r AZ MDP BORSOD-ABÄUJ R Magvar NégkSztársaság kormányának távirata Sztálin eivtárchoz a Lenin-csatorna megnyitása alkalmából Országos nyarsvasgyártási értekezlet Diósgyőrött »»oclálrlemokrárin áruló lerékenytógr . Oasdnn V.------------------------------------------------J MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. évfolyam 174. szóm A ra 50 fillér Miskolc. 1952 július 27. vasárnap A LENIN-CSATORNA í1 pilletek, területek, méretek, ará. •*-* nyok, munkateljesítmények, amilyenekre az emberiség történetében még eddig példa nem volt, — ezekhez szoktattak azok a hírek, amelyeket a Szovjetunióból a kommunizmus hu. talmas építkezéseiről kapunk. Mére­tek, számok, arányok, amelyek halla­tára minden gondolkozó ember csodá, lattal áll meg: hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges sokszorosan — rö. videbb idő alatt — többet, nagyobbat alkotni, mint amit a kapitalista világ bármikor Is alkotott? Kínálkozik a párhuzam, az összeha. sonlítús: mekkorák voltak és mennyi idő alatt készültek el a kapitalizmus nagy építkezései, a Szuezi, a Panama csatorna, a Nilus öntözőberendezései, — és mekkorák, mennyi idő alatt ké_ szülnek a kommunizmus gigantikus építkezései, természetátalakító művel. Az összehasonlítás mindenkit meg­győz a szocialista rendszer hatalmas fölényéről a kapitalista rendszerrel szemben. Meggyőz arról, hogy a dol­gozó milliók alkotó energiája csak ott bontakozliatik ki igazán, minden ne. kézséget legyűrő gigászi valóságában, ahol a nép megszabadult az elnyomás és kizsákmányolás minden fajtájától, a maga urává vált s u maga hazáját építi. •, A kommunizmus hatalmas, gyönyö­rű távlatait messze világító fáklya­ként világítja be fényével a szovjet nép mai nagy ünnepe, amelyen a kom. munizmus sztálini építkezéseinek első óriási alkotását, a Leninről elnevezett Volga—Don-csatornát avatják fel. — Lenin dicső neve jelképesen is kife­jezi, hogy a szovjet nép a marxi-le­nini eszmék győzelmes útján eljutott ahhoz az állomáshoz, amelyről to­vábbhaladva megsokszorozódott erővel, még nagyobb gyorsasággal építheti fel a kommunizmust. A csatorna bejára­tánál álló hatalmas méretű Sztálin, szobor pedig azt hirdeti, hogy a hű tanítván}', Lenin örökének letétemé, nyese tántoríthatatlan energiával, pá­ratlan bölcseséggel vezeti a szovjet népet s it szovjet néppel az élen a vi­lág dolgozóit, leghőbb vágyuk, a béke, a békés alkotó munka, a szocializmus végső győzelme, a kommunizmus meg­valósítása felé. A Lenin-csatorna megteremtésével évszázados álmot váltott valóra H szovjet nép. Nagy Péter cár kora óta az orosz technikusok tervek soka. ságát készítették a Volga és Don vi­cének összekötésére, de az elődök ter­vét csak a szovjet emberek, a kom­munizmus építői tudták megvalósí­tani. És ahogyan megvalósították, az túlszárnyalta az elődök legmerészebb elképzeléseit is­A két nagy folyó egyesítésével egy­séges vízrendszer alakul ki öt orosz tenger: a Fehér-, a Balti-, a Kaspl-, az Azovi- és a Fekete-tenger között. A V. I. Lenin-csatorna 10Í km hosszú új víziuttal gazdagítja a Szovjetunió vízhálózatát, összeköti a Volga és az északnyugati vízmedence 30 ezer km. hosszúságú hajózható folyóit a doni és dnyeperi vízmedence 13 ezer km hosz. szú hajózható folyóival. A szovjet utas a V. I. Lenin-csatorna megnyitása u‘án Moszkvából a Hon deltájánál fekvő Rosztovig hajón teheti meg az utat. A csatorna építése során n szovjet mérnököknek; technikusoknak, az építkezés minden dolgozójának eddig példátlanul álló feladatokkal, számos nehézséggel kellett megküzdenie- Ott, ahol a két folyó közt legrövidebb 60 km. a távolság, a vízválasztó hegy- peri ne 130—140 méter magas. A szov­jet mérnökök ezért azt a megoldást választották, hogy délebbre tervezték a csatornát, ahol a két folyó közti tá volság ugyan jóval nagyobb, viszont a vízválasztó már csak 88 méterre emel­kedik a Volga és 44 méterre a Don fölé. Ezzel jelentősen megkönnyítették a munkát és megrövidítették az épít. kezes idejét. Óriási a szovjet emberek munka­teljesítménye. A csatörna építői 160 millió köbméter földet emeltek ki és mintegy 3 millió köbméter betont és vasbetont építettek be. Ha az összes beépített beton és kőanyagot vasúti kocsikra raknák, 1400 km. hosszú Vasúti szerelvény kellene hozzá. A csa. orna sztálingrádi bejáratától — Sztá­in elvtárs szobra előtt — jobbra for. lulva a hajó betér a csatornába, ilenc zsilippel zárt lépcsőfokon emel­;edik fel a jergenyinszki vízválasztó nagaslatpojUjára., maid ftivea méter magasra. Onnan aztán ismét lépcső- szerűen ereszkedik lefelé a Donba. A hajóról kilátás nyílik a csatorná­hoz tartozó mesterséges víztárolókra, amelyek hossza — leszámítva a CimL janszki tenger víztároló rendszerét — 45 km. Három nagy víztároló meg­töltéséhez 328 millió köbméter víz szükséges. A csatornával kapcsolatban létesített mesterséges tengerek közül a legnagyobb a Olmljanszki-tenger, ímelynek 24 milliárd köbméter víz­mennyisége 2700 négyzetkilométernyi terület elárasztására elegendő. A csa­torna mentén elterülő erdősávok fia­tal fái néhány év múlva kiterebélye­sednek, kiegyenlítik az Időjárás szél­sőségeit, az egykor aszályos sztyeppék felől hűs légáramlatokat hajt majd a szellő a hajón kirándulók felé. A V. I. Lenin-csatorna újabb ha­talmas villamosenergiáforrása is a Szovjetuniónak. A Cimljanszki-tenger déli partját alkotó duzzasztógátnál elhelyezett vizierőmű négy, egyenkiot 40 ezer kilowatt teljesítményű turbi­nát működtet majd. V. T. Lenin-csatorna első nagy alkotása annak a grandiózus tervnek, amelyet a kommunizmus épí­tésére Sztálin élvtárs dolgozott ki. Ez a terv komplex módon, szerves egy­ségben oldja meg a Szovjetunió roha­mosan fejlődő gazdaságának legfonto­sabb problémáit; a népgazdaság teljes energiaellátását, egybekapcsolja a ter- mészetátalakító tervek megvalósítású, val s a közlekedés fejlesztésével. A csatorna megnyitásának diadal, ünnepéből a szovjet emberek új erőt merítenek a többi nagy békemű meg. építéséhez, befejezéséhez. A Volga mentén épülnek a világ legnagyobb vizierőművei: a kujbisev! és a Sztálin, rádi erőmű. A déli és délkeleti része, két s Nyugat-Turkménia aszályos terii. teteit átszelő 3000 kilométeres főcsa­torna-hálózat-, a déíukrajnai és észak­krimi, Zaporozsjéíől Kérésig húzódó 550 kilométer hosszú csatorna, a Kara. Kum sivatagot átszelő 1100 km. hosz- szú lurkmén főcsatorna a világ legna­gyobb öntözőrendszerét aRmtja Ezek a művek - hatalmas szivattyúállomásaik­kal, sokszáz esőgépükkel több mint 28 millió hektár sivatagos, félsivata­gos és aszályos földterület öntözését, vízellátását biztosítják. Kilencszer akkora területét, mint a Nilus-völgyé. nek öntözéses területe és háromszor akkoráét, mint az Egyesült Államok öntözött területe. Egyidejűleg akkora területen ültetnek erdőt, létesítenek mesterséges tavakat és víztárolókat, kötik meg a futóhomokot és honosít­ják meg a füves vetésforgót, amely meghaladja Angiin, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Belgium együttes területét. A kommunizmus e nagy építkezései, természetátalakító munkálatai megte­remtik a lehetőséget az ország termé­szeti kincseinek jobb kiaknázására és biztosítják a népgazdaság valamennyi ágának további hatalmas fejlődését, a szovjet nép számára az anyagi javak soha nem látott hőségét. l\/f indezzel szemünk előtt valósul. nak meg Lenin látnoki szavai: ... ha majd Oroszországot a villany­telepek és hatalmas technikai berende­zések sűrű hálózata borítja, kommu­nista gazdasági építésünk példakép lesz az eljövendő szocialista Európa és Ázsia számára”. A Szovjetunió — példaképe minden felszabadított népnek és a szabadsá­gukért kiiz.dő népeknek a békés építő munkában. a béke megvedd mezeséért folyó harcban. A Volga—Don-csatorna ü*egnyitásá. vnl új szakasz nyílik nemcsak a szov­jet nép életében, hanem a Sztálin elv. társ zászlaja alatt küzdő népek, a százmilliók életében, harcában is. A Szovjetunió újabb megerősödése, a hatalmas új alkotás, a béke erőit, is megsokszorozza. Az ukrán tudósok a csatornaépítők lelkes munkáját meg köszönve megállapították, hogy a kommunizmus Sztálin' építkezéseiben a Szovjetország népeinek testvéri barát sága ölt tesiet. A mai ünnepélyes megnyitáson ott dobog Kíná, a népi demokratikus országok népeinek, a vt lág minden dolgozójának szíve. A kommunizmus nagy építkezéseinek el­ső hatalmas alkotása bizakodással tölt el: nagy lépéssel jutottunk köze. lebb a bék'ért vívott harc végső győ­zelméhez. f zt a bizakodásunkat alátámasztja ^ a mat ünnepet néhány nappal megelőző jelentés is, amely a Szovjet­Tegyük konkréttá, harcos erejűvé a párt politikai munkáját a tömegek között! Nógrádi Sántlor elvtárs felszólalása a megyei pártválasztmány ülésén A megyei pártváiasztmány csütör­tökön tartott kibővített ülésén pár­tunk Központi Vezetősége részéről megjelent és felszólalt Nógrádi Sán­dor elvtárs, altábornagy, a honvédel­mi miniszter első helyettese. — A Központi Vezetőség ülésének rendkívül nagy jelentősége van párt- szervezeteink további munkája szem­pontjából — mondta. Felvilágosító munkánk egyik fontos feladata éppen az, hogy megérttessük a Központi Vezető­ség útrnutalásainak nagy hord- erejét. Ezek az útmutatások hosszú időre szólnak, egész periódusra szabják meg a feladatokat, a pártnak, az if­júságnak, nem utolsósorban a szak- szervezeteloiek. Mindaz, ami a Köz­ponti Vezetőség ülésén elhangzott, a pártmunka elevenébe vág Borsod megyében is. Ennek a megyének igen nagy szerepe van az ötéves terv vég­rehajtásában, az országépítésben, a haza védelmében. A borsodi dolgozók büszkék lehet­nek az elért eredményekre. A me­gye több üzeme élüzem lett. Orszá- goshírü sztahánovistái vannak, egész­séges mozgalmak bontakoztak Itt ki, élénkebb lett a munkaverseny. Ugyanakko. megállapíthatjuk: ha jobban tudatosítottuk volna a megye jelentőségét, az itt épülő objektumok fontosságát az ötéves terv, az egész ország szempontjából, a pártmunka, a termelés előbbre tartana. Gyor­sabb iramú lenne a fejlődés, kevesebb a selejt a kohászatban, sok káros ellenséges elemet eltávolítottak volna az üzemekből. A felvilágosító munka — minden kommunista szent kötelessége További még nagyobb erőfeszíté­sekre van szükség, hogy biztosítsuk a tervek maradéktalan végrehajtását, Mindenekelőtt ennek a célnak érde­kében kell megjavítani az agitációt úgy, hogy az ne elvont, ne általános legyen. Beszélni kell a múltról, a dol­gozók felelősségéről. Necsak a hiva­tásos népnevelők vegyenek részt a felvilágosító munkában, hanem minden kommunista, az egész pártszervezet, a titkártól a leg­fiatalabb párttagig. Különösen erősíteni kell a politikai tömegmunkát az elmaradottabb munkásrétegek, a kétlakiak, az asszonyok, a bányászság, a falu dol­gozói körében, hogy véget vessünk annak a megnyugvásnak, opportu­nizmusnak, amely többek között a kulákokkal szemben megnyilvánul. Fel kell rázni és lendületbe kell hoz­ni a legszélesebb dolgozó tömegeket, le kel] számolni az önhittség, az el­bizakodottság, a megnyugvás káros szellemével. Politikai felvilágosító munkára nemcsak most van szükség, de még évek, évtizedek múltán is. Hiszen feladataink hétröl-hétre újabb és újabb problémákat vetnek fel, amelyeket meg kell magyaráznunk a dolgozóknak, hogy mozgósítani tud­juk őket azok végrehajtására. A Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő évek­ben kiadták az agitátor noteszét és ez azóta állandóan, — ma is — meg­jelenik. Az agitáció, a fölvilágosító mun­ka — minden kommunista szent kötelessége. Erre tanít bennünket Sztálin elv­társ, erre tanít Rákosi elvtárs. A termelési hibák mögött a szociáldemokratizmus aktív képviselőinek keze van A továbbiakban Nógrádi Sándor elvtárs a jobboldali szociáldemokra­ták, a szociáldemokratizmus elleni harcról beszélt. Ezeknek, akikkel an­nakidején sok kemény harcot kellett folytatnunk, erős és aktív maradvá­nyaik vannak. Legyünk meggyőződ­ve arról, hogy az esőtek többségében a terme­lési hibák és bajok mögött a szo- dáldeniokrálizmus aktiv képvise­lőinek keze van. A jobboldali szociáldemokraták egyik föfészke a diősgyörvasgyári acélöntődében volt, nyilván nem vé­letlen tehát, ha ebben az üzemben hibák mutatkoznak a termelésnél, hogy baj van a minőséggel. Megenged­hetetlen, hogy a szociáldemokratiz­mus aktiv képviselői kulcspozíciókat foglaljanak el az üzemekben. Az a szociáldemokrata, aki harcol elle­nünk, akadályozza a terv végrehaj­tását, ravaszul a háttérben marad és másokon keresztül érvényesíti befo­lyását. A maradi rétegek között te­vékenykedik, olyanok közt, akik nem ismerik fel öt. Sokkal éberebbeknek kell lennünk az ellenséges ele­mekkel szemben. A legjobbak adják át rendszeresen munka- módszerüket A terv teljesítéséért és túlteljesíté­séért folyó politikai tömegmozgósitás sikere mindenekelőtt a versenyagltá- ción múlik. A versenyről szóló szám­adatok körül nincs hiba, — a hiba az, hogy nem biztosítjuk a vállalások végrehajtását, a verseny nyilvántar­tását. A legtöbb esetben nem a mun­kásbrigádok, a dolgozók felelősek azért, hogy nem teljesítik vállalásu­kat, hanem az, hogy a szakszervezet részéről nincs elég ösztönzés, szerve­zettség, versenynyilvánosság. Nagy számban dolgoznak a borsodi üzemekben sztahánovisták, a munka hősei, akik napról-napra, óráról órá­ra önfeláldozóan küzdenek a párt po­litikájáért, a szocializmus építéséért De nem népszerűsítjük őket, nem is­mertetjük módszerüket. Sok helyütt még az itt járt szovjet elvtársak be vált értékes módszereit sem alkat mázzák. A politikai felvilágosító munka feladata az is, hogy ez a helyzet megváltozzék. Oda kell hatni, hogy a legjobbak adják át rendszeresen munka­módszerüket. A továbbiakban Nógrádi elvtárs a munkások és a műszakiak együttmű­ködéséről szólt. Megállapította, hogy a becsületes értelmiségiek elleni han gulatkeltés mögött Is ott vannak a szoedemek. A borsodi üzemekben és bányákban komoly hibák mutatkoz­nak a műszakiakkal való foglalkozás terén. Rákosi elvtárs már régebben figyelmeztette pártszervezeteinket a műszakiakkal való helyes viszony kialakítására. Meg kell erre tanítani aktíváinkat. Nem lehet jól megszel- vezm ;f munkaversenyt, biztosítani a munka megfelelő menetét, a techno­lógiai fegyelmet, ha nem vonjuk be a szocialista építésbe a műszaki ér­telmiségieket. Az idősebb értelmisé­gieknek kell bevezetniök a munkába a fiatalabbakat, akiknek sokat kell 'tanulniok tőlük. Itt az ideje, hogy a műszaki ér­telmiséget egészében bevonjuk a versenybe. A műszaki értelmiség döntő nagy többsége szíwel-lé- lekkel támogatja népi demokrá­ciánkat, a szocializmus építését. Ha jó, szilárd a műszakiak és a dol­gozók együttműködése — semmilyen nehézség nem foghat ki rajtuk. Szervezetileg meg kell erősíteni a megyében a DISZ-t! A DISZ Borsod megyében távolról sem tölti be még fontos szerepét. Egyes helyeken, mint például az özdi Kohászati üzemekben szervezeteinek száma kevesebb mint a pártszerve­zeteké. Szervezetileg meg kell erő­síteni a DISZ-t, eleven, harcos tő- megszervezetté kell fejleszteni. Minden dolgozó fiatalnak részt | kell vennie az ifjúsági munká­ban­A Szovjetunióban az Ifjúság, a Kom- szomol igen nagy szerepet játszik. Nagy gondot kell fordítanunk az ifjú-« súg nevelésére. Ha konkréttá, harcos erejűvé tesz- szűk á párt politikai munkáját a tö­megek között és azt sohasem vesz- szük le napirendről, akkor a borsodi pártszervezetek gyorsabban fognak fejlődni. Ehhez kívánok az elvtársaknak jő munkát — fejezte be nagy ta.pssaí fogadott felszólalását Nógrádi Sán­dor elvtárs A megyei pártválaszlmányi ülés vitája A Harmati Sándor elvtárs beszámoló, ját követő vitában Kolessár István elv" társ, a szikszói járási bizottság titkára közölte, hogy a politikai felvilágosító munka eredményeként Kázsmárk község termelőszövetkezeti községgé alakult át. A cséplési és begyűjtési munkában ta­pasztalható elmaradás alapvető oka, hogy agitációjukat nem töltik meg megfelelő politikai tartalommal. Túlteng a szervezés, nem dolgozták ki a megfelelő helyi \on\rét érveket. A kulákok aknamunkájáról szólva el. mondotta, hogy a felsővadászi termelő" csoportba befurakodott Fehér János 60 holdas aki azt javasolta a tagságnak. hogy a csoportot oszlassák fel és alakít" sanak újat. A szikszói, rásonysápberer.csi tszcs-be volt csendőrök furakodtak be. Helyenkint a járásban a tanácsvezetők opportunista magatartást tanúsítanak a kulákokkal szemben, s az állampolgári fe­gyelem kérdésében és ez gátolja a ■ be­gyűjtés sikerét. A járás dolgozói felvilágosultságának növekedésére vall, hogy a hitoktatásra be­iratkozott gyermekek száma 27 száza" Iákra csökkent. A klerikális reakció a léhi állami gazdaságban arra akarta rávenni a dolgozókat, hogy hagyják ott munkahe" lyükét. A begyűjtés sikere érdekében kon­krét, helyi, harcos agitációt. kell kifej­teni a szikszói járásban. Jobban támaszkodjunk dolgozóink felelősségérzetére! Ifuzsvári Kálmán elvtárs a Diósgyőri Gépgyár pártbizottságának titkára rámu" tatott arra, hogy a politikai tömegmunka hiányosságai miatt az igazolatlan mű- szakmulasztások száma júniusban janii" árhoz viszonyítva 0.28 százalékról 0.32 százalékra emelkedett. Nem támaszkodtunk eléggé dolgo­zóink felelősségérzetére, nem világítot­tuk meg nekik, milyen fontos szere~ pet tölt be ötéves tervünk végre­hajtásában üzemünk, a gépgyártás. Az óriáskohó alkatrészeinek gyártásánál például nem magyaráztuk meg, hogy azok elkészítése határidő előtt milyen nagy hasznára válik nemzetgazdasá" gunknak. A kohó hamarabb termelhet, több nyersvasat ad, gépgyártásunk kapa­citását 30 százalékkal növelhetjük. Több gép jut az üzemeknek, a mezőgazdaság" nak, emelkedik a dolgozók keresete, nő az életszínvonala. A pártbizottság nem ellenőrzi a népne­velők munkáját, hogyan használják fel a kidolgozott agitációs érveket, hogyan harcolnak a jobboldali szoedemek, a szó" eiáldemokratizmus, az üzemekbe befura­kodott kulákok ellen. Náter jobboldali szoedem kártevő munkája következtében adódott elő például a nyugati erőmű le" állása. Egy Miklós nevezetű kulákcseme- te beférkőzött egyik alapszervezetünkbe és szétrombolta a pártszervezet munka" ját. A PB hibája, hogy a legtöbb esetben csa\ általánosságban beszélünk a jobboldali szoedemek a kulákok, a klerikális reakció aknamunkájáról, de személy szerint nem minden eset­ben leplezzük je őket. Nem foglalkozunk kielégítően a mű" szakiak nevelésével. Nem ismertettük alapszervezeteink titkáraival a műszaki vezetőkkel Való foglalkozás helyes mód­szereit. Ennek tulajdonítható,^hogy még mindig akadnak párttitkárok, akik be" avatkoznak a műszaki vezetők munkájába, tervének második negyedévi eredmé, nyélről számol be. A Pravda erről szóló vezércikke hangoztatja, hogy a szovjet népnek a gazdasági élet és a kultúra terén elért minden újabb sí. unió 19.32.. és* pépgaadasúgfeilesztési. Jkere « béke nagy ügyét erősíti és lel­kesíts példaképül szolgál a népi de­mokratikus országok új életet építő dolgozói számára. A Moszkvától á Volgán, a Lenin, csatornán, a Donon, az Azovi- és Fe­kete-tengeren át *, világ tengerére felett győzedelmeskedik, zúduló vizek viszik és hirdetik az igazságot a szovjet nép s a Szov­jetunió vezette népek békeakaratáról, orról, hogy a szabad országokban az életet, a békét építik s az élet mindé.

Next

/
Thumbnails
Contents