Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-26 / 173. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1952 július 26. ideológiájától. Ezért húzta alá Hor; váth Márton elvtárs: „A szociáldemo- feratizmus elvi és gyakorlati leküzdése A klerikális A klerikális reakció politikai befolyásának visszaszorításában az utóbbi időben jelentős eredményeket értünk el. Az elmúlt pártoktatási évadban segédanyagot adtunk ki Czekeházy Ernő, véreskezű gyilkos, ellenforradalmár katonatiszt, később pápai kamarás plébános viselt dolgairól, be. mutatva az egyházi reakció Igazi arcát- Ezt mutatták meg megyénk dolgo. zóinak Ugróczi felsőzsoleai plébános ártatlan leánygyermekek ellen elkövetett erkölcsi merényletei. A klerikális reakció elleni harc eredményességére mutat, hogy a hittanra beiratkozott gyermekek száma 18 százalékra csők. kent- . Mindebből pártbizottságainknál es pártszervezeteinknél egyesek azt a kö vetkeztetést vonták le, hogy a klerikű, lis reakció döntő csapást szenvedett. Szinte lekerült a nevelőmunka napirendjéről a klerikális reakció elleni harc kérdése. Ez nemcsak az eredmé. nyékén való megoihenésre, hanem bU zónyosfokú opportunizmusra is matat. Milyen hibák mutatkoznak ezen a területen. Az egyik az, hogy egyes funkcionáriusok elhanyagolják a karikáiig reakció elleni harccal kapcsolatos nevelő munkát a családon belül- Egyesek a család kommunista neveié, gének szívós kitartó munkáját tehernek tartják és nagy elfoglaltságukra hivatkoznak. Az ilyen magatartás magiban hordja a legmélyebb opportunizmust. Ahhoz, hogy valaki másokat nevelhessen, elsősorban saját családja körében kell nevelőmunkát kifejtenie. A másik feladat az, hogy meg kell szabadítani a klerikális reakció befő. lyásától azokat az alsóbb funkcionáriusokat és párttagokat, akiknél ez még érvényesül. Pácin termelőszövetkezeti községben például több párttag a kapitalizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben."^ reakcióról hittanra Íratta be gyermekét. Más példák is mutatják, hogy ezen a területen van még tennivalónk. A kleriká. !is reakció befolyása alatt álló párttagok lelkületét meg kell tölteni a marxizmus-leninizmus igazságaival, hogy aztán maguk vessék ki magukból a vallás ópiumát. Ugyanilyen munkát kell folytatnunk a pártonkívüli vallásos dolgozók körében is Nem elég tehát csak leleplezni a klerikális reakció káros tevékenységét, hanem azzal párhuzamosan a marxizmus-leninizmus igazságaira is meg kell tanítanunk az embereket. A klerikális befolyás károkat okoz a termelésben is. Például a bányász köz. légeikben a lehető legtöbb alkalommal rendez búcsúkat, hogy elvonjon dolgozókat a munkától, károkat okozzon népgazdaságunknak. Most például az aratás-cséplés Idején a klerikális reakció feltűnően gyakran tart a késő éjjeli órákba nyúló miséket, litániákat. hogy kifárasztva az azon részt, vevőket, kitolja az aratás-cséplés befejezésének idejét, több legyen a szemveszteség. károkat okozzon népgazda. SágunknakA klerikális reakció befolyása elleni nevelő munkának egyetlen percre sem szabad szünetelnie Le kell leplezni céljait. Ugyanakkor — amint arra Horváth Márton elvtárs rámutatott — „tovább kell szélesíteni az előadásos természettudományos és világnézeti felvilágosító munkát. Különös figyel, met kell fordítani olyan politikailag és gazdaságilag fontos rétegre, mint a bányászság, a nők jelentős tömegeire, akikre még mindig igen nagy bénító hatással van a vallás és az ifjúságra, amely a klerikális reakció erkölcs- és fegyelemrontó tevékenységének középpontjában áll“. A kralákbefolyás elleni harc A tömegek közti munkának egyik leggyöngébb pontja, hogy nem irániul a kulákságnak, mint a kizsákmányoló osztályok utolsó, de legerősebb képviselőjének leleplezésére és elszigetelésére a falun. Ennek következménye, hogy egyes területeken még mindig erősen érvényesül a kulákbefolyás, más helyeken megalkuvás mutatkozik a kulákok felháborítóan szemtelen és ellenséges megnyilvánulásaival szemben, egyes helyeken viszont túlkapások tapasztalhatók, amelyek miatt egyesek sajnálkoizmak a kulákok felett. A hiba gyökere elsősorban az, hogy a megyei pártbizottság viszonylag keveset foglalkozott ezzel a kérdéssel. Járási bizottságainknak és pártszervezeteinknek nem nyújtottunk ebben megfelelő segítséget. Járási bizottságaink — igaz — megtanulták a lenini hármas jelszót, de az nem. vált fegyverré kezűkben a tömegek közti munka során. A putnoki járási bizottság hosszú ideje tudja, hogy a vadnai tszcs-be egy földdel, kocsmával rendelkező kulák furakodott be, aki azelőtt ispánként működött, de ezt az embert, mint „jó írástudót“ nagy becsben tartják. Hosszú ideig tűrték a kulákok garázdálkodását az ózdi járás tszcs- iben. A susaiba 5 kulák is befészkelte magát, mint Losonczi László 164 holdas, aki három volt cselédjével együtt lépett be a csoportba. A sárospataki járás egyik községében a tanács a párttitkárral egyetértésben úgy akarta megoldani a sertés- beadást, hogy a falu minden lakójára — dolgozó parasztra és kulákra egyaránt —: bizonyos összeget akart kivetni, hogy azon megvegyék a beadáshoz szükséges sertéseket. Ilyenformán a dolgozó parasztokkal akarták megfizettetni, kiegyenlíttetni a kulákok beadási kötelezettségét. A megyei tanács a községi tanácsoknál mutatkozó ilyen jelenségek ellen csak büntetéssel lép fel, de teljesen elhanyagolja a nevelőmunkát. A kulákokkal szembeni osztályéberség eltompulására mutat, hogy falusi elvtársaink egy része akaratlanul is a kulákok nótáját fújja. Az abaújszántól járás egyik tszcs-jében a párttitkárral áss élen olyan határozatot hoztak a csoport gyűlésen, hogy nem veszik igénybe a gépállomás aratógépét, mert 90 forintba kerül egy-egy hold gabona learatása. Ha tovább is tart, learatják maguk és több jövedelem marad a csoport tagjainak. Mint kitűnt, ezt egy kulák „jóakaró“ tanácsára határozták így el. Nem vették észre, hogy ,,a jó tanács“ azt szolgálja, hogy nagyobb legyen a szem veszteség, ezzel kevesebb a t^z. tagok jövedelme, gépellenes hangulatot szítson, ártson népgazdaságunknak. Számos tanácsunk együtt fújja a kulákokkal, hogy nem érdemes másodnövényeket vetni, mert száraz a föld, a mag nem kel ki. Nyilvánvaló, hogy ez a nézet az állattenyésztési terv teljesítésének akadályozására irányul. Az ilyen és hasonló nézeteket elvtársaink egy része elereszti fülé mellett, ahelyett, hogy leleplezné a kulákok céljait, megmagyarázná a dolgozó parasztoknak, hogy ezeknek az „elméleteknek" a célja: a dolgozó parasztság felemelkedésének, a. mezőgazdaság szocialista átszervezésének akadályozása. Megyénkben egy sor kulák neve eltűnt a kuláknyilvántartásből, miután földjüket leadták. Mint földte- len „dolgozó parasztok“ besurrantak üzemeinkbe s most ott végzik romboló munkájukat. Varga Bolyó Károly 34 holdas ózdi kulák így furakodott be az ózdi üzembe, átképzős tanfolyamra küldték, hengereszter- gáiyos lett s most úgy végzi munkáját, hogy lehetőleg minden általa elkészített henger eltörjön. Egy másik, volt cséplötulajdonos kulák ugyanebben az üzemben olyan aljas kijelentésre vetemedik a funkcionáriusokról, hogy „ezek is megszabadultál! a munkától a munkások bőrére“. Mindez mutatja:, hogy a kulák- ság mint' kizsákmányoló osztály nem adja fel könnyen pozícióját, veszett ellenségként harcol a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen. Ezért minden opportunista megnyilvánulás az ő céljait segíti elő. A dolgozó parasztok között végzett munkánk során tehát pillanatra sem szűnhet meg a kulákok leleplezéséért' és elszigeteléséért folyó harc. A® egészségvédelemről Nem akad megyénkben olyan funkcionárius, aki ne ismerné pártunk, népi demokráciánk jelszavát: nálunk legfőbb érték az ember. A gyakorlat azonban, sajnos, azt mutatja, hogy ez a jelszó nem vált a cselekvés vezérfonalává. Igazgatóink szinte a kapitalistákat megközelítő gondatlansággal kezelik a munkavédelem kérdéseit, párt- és szakszervezeti szerveink pedig elmulasztják ezen a téren a fölvilágosító, nevelő munkát. Hogy a felvilágosító, nevelő munka milyen hiányos ezen a területen, misem mutatja jobban, mint az, hogy a Diősgyörvasgyárt Kohászati Üzemekben előfordult két halálos balesetért felelős Schmied mérnök érdekében, akit a bíróság elitéit, valóságos mentőakció indult meg.’ Súlyos felelősség terheli az üzemek vezetőit, igazgatóit, akik a munkavédelemre előirányzott beruházási összegeket nem használják fel erre a célra. Az Ózdi Kohászati üzemekben az ezévben erre előirányzott összegnek csupán 35 százalékát használták fel. A balesetek miatt nagy értékek esnek ki a termelésből, a munkavédelmi intézkedések elhanyagolása pedig súlyos következményekkel jár a munkások egészségére^ testi épségére. Nevelő munkánkhoz ezt a kérdést még nem dolgoztuk fel. A felvilágosító munka nem is terjed ki a balesetek megelőzésére. Gyakori jelenség például, hogy dolgozó nők nem kötik be kendővel a fejüket, emiatt például Eperjesi Irén lmját a gép felcsavarta és tévestől kitépte. Az ilyen esetek azután mindjárt alkal- mul szolgálnak a nők munkábaáUI- tását nem jó szemmel néző jobboldali szoedemeknek, a klerikális reakció ügynökeinek, hogy hangulatot keltsenek a hői munka ellen, Igen komolyan fel kell vetni az egyes üzemek, bányák pártbizottságainak, szakszervezeteinek, igazgatóinak felelősségét, hogy egyes munkahelyeken eltűrik, sőt támogatják a dolgozók hosszú túlóráztatását, a pihenőnapok elvételét. Vonatkozik ez elsősorban ózdi üzemünkre. Pártunk, kormányunk sohasem lépett fel olyan kívánsággal, hogy a dolgozók pihenés nélkül vegyenek részt a termelésben. Ellenkezőleg: Alkotmányunk biztosította a dolgozóknak a pihenéshez való jogát. A vezetési Etekintetben az utóbbi félévben jelentős fejlődés mutatkozik. Pártbizottságaink, pártszervezeteink jól érvényesítik Sztálin elvtárs tanítását, hogy a pártvezetés fő módszere a meggyőzés. A sátoraljaújhelyi járási bizottság például megvizsgálta, miért maradt le a járás a sertés-, tojás- és baromfibegyüjtésben. Rájött arra, hogy meggyőzés nélkül, pusztán adminisztratív eszközökkel nem lehet eredményt elérni. Ezt követően kidolgozta a begyűjtési agitáció érveit, ezekkel mentek a népnevelők a dolgozó parasztok közé s az. eredmény nem is maradt el. A járás az első helyre küzdötte fel magát. A Diósgyőri Gépgyár pártbizottsága nevelő munkával mozgósítja a pártcsoportokat s ennek dönitő része van abban, hogy a gyár hónapról-hónapra túlteljesíti tervét, élüzem lett és ma is az elsők között halad az országos versenyben. A meggyőzés azonban nem vált még mindenütt a vezetés legfőbb módszerévé, elsősorban a megyei pártbizottság hibái miatt, amelyek munkastílusában mutatkoznak: 1. Munkánkban túlteng a szervezés. A megyei bizottság sok határozatot hoz, megmondja, hogy pártbizottságaink hogyan szervezzék meg a határozatok végrehajtását, megjelöli a határidőt, arra azonban már igen ritkán tér ki, hogyan nyerjék meg, hogyan mozgósítsák a tömegeket a feladatok végrehajtásához. Határozatainkban gyakran utalunk arra, hogy „jó népnevelő munkával mozgósítsuk a dolgozókat", de, hogy milyen legyen a népnevelő munka tartalma, milyen érveket alkalmazzanak és a helyi feladatok végrehajtásának milyen szerepe van a szocializmus építésének meggyorsításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, kultúrforradalmunk erősítésében, a béke fenntartásában, — erre már kevésbé térünk ki. Az egyes területeken kialakítanak valamiféle tartalmat, de ennél csak szűk helyi szempontokat és érdekeket vesznek tekintetbe. Nem mutatják meg, hogy a párt politikájának helyi eredményei milyen összefüggésben állnak egész országunk szocialista átépítésével és, hogy a szocializmust építő országok, a Szovjetunió eredményeivel együtt ezek a helyi sikerek hogyan járulnak hozzá a háborús gyuj- togatók vereségéhez, a világbéke fenntartásához. 2. Nem dolgozzuk ki megyénk különböző dolgozó rétegei felé a helyi viszonyoknak megfelelő érveket. Agitációnk általános jellegű, ezért nem mutatja meg, hogy az egyes területeken melyek a legfőbb feladatok a párt politikájának helyes végrehajtásában. 3. Még mindig gyönge és rendszertelen a feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Ennek következménye, hogy rendszerint csak későn vesszük észre a párt által elénk tűzött feladatok végrehajtása során jelentkező torzításokat, amelyek kezdete mindig az, hogy a politikai nevelő munka helytelen utakat mutat. Ha a megyei bizottság tájékozottsága a különböző területeken folyó nevelő munkáról gyors lenne, sok ferdítést még csirájában el lehetne fojtani. 4. Nem nyújtunk időben megfelelő népnevelő érveket az ellenséges híresztelések visszaverésére és szétzúzására, amelyekre a politikai ravasz- kodásban évszázados gyakorlattal rendelkező, elszánt osztályellenséggel szemben szükség van. így fordul elő nem egyszer, hogy a ravaszul megfogalmazott, látszatra a dolgozók érdekeit, valójában azonban az osztály- ellenség céljait szolgáló érvek szószólóivá válnak még pártvezetőségi tagjaink is. 5. Nagy hiba a megyei bizottság munkájában, hogy a sajtó hasábjait kevéssé használjuk fel a tömegfelvilágosítás javítására. Pedig a sajtón keresztül naponta szólhatnánk népnevelőinkhez, segíthetnénk őket munkájukban. Még a megyei bizottságon dolgozó elvtársakkal sem sikerült teljes egészében megérthetni a sajtó, az Írott szó nagy jelentőségét a politikai nevelő munkában. A megyei bizottságnál mutatkozó hibák, természetesen, hatványozottan jelentkeznek azután pártbizottságainknál, pártszervezeteinknél. A fontos párt- és kormányhatározatokat maguk a pártbizottságok sem tanulmányozzák alaposan, hanem csak gépiesen ismétlik azokat. Nem törekednek arra, hogy megmagyarázzák a határozatok jelentőségét, kidolgozzák a végrehajtásukhoz szükséges mozgósító érveket, szempontokat a helyi viszonyoknak megfelelően. így a®tán nem is halad a munka, mire a Egyes Igazgatók azonban nem vesznek annyi fáradtságot, hogy a munka jobb megszervezésével biztosítsák a munkaerőt. Pártszervezeteink és szakszervezeteink pedig nem irányítják a politikai nevelő munkát, a törvényes munkaidő alapos, gazdaságos kihasználására. Mindez lélekte- lenségre, bürokratizmusra vall. Haladéktalanul ki kell küszöbölni ezeket A hibákat, hogy a dolgozók egészségének védelme biztosítva le- gyen. pártbizottságaink, pártszervezeteink maguk veszik kezükbe az állami és gazdasági szervek helyett a feladatok megoldását, persze adminisztratív, szervezési módszerekkel. Ilyen hibába nem egyszer a megyei bizottság is beleesik. Mezőgazdasági osztályunk például az állami gazdaságok megszilárdítása érdekében nem annyira az azokban folyó politikai munkát vizsgálta, hanem mint valami jó állami ellenőr, felderítette a deficit forrásait. A sátoraljaújhelyi városi pártbizottság ágit. prop. felelőse, Eigei Antal elvtárs pontosan tudja még azt is. hogy a dohánygyárnak hány kg szögre van szüksége, meddig lesz elegendő a papir- készlete, de a pártcsoportok, népnevelők, tömegszervezetek nevelő munkájáról mitsem tud. Néhány pártszervezetünk úgy próbálja megoldani a tömegek mozgósításának feladatát, hogy egy-két népnevelőt felkészít, de ugyanakkor nem veti harcba az egész pártszervezetet, minden kommunistát. A legtöbb esetben tehát elmarad a belső mozgósítás, a példamutatás erejének fel- használása. Pártszervezeteink gyakran nem tudják megfelelő megbízatásokkal ellátni a tömegszervezeteket. Nem egy esetben helyettük végzik a munkát és ezzel azt a látszatot keltik, mintha a tömegszervezetekre nem is lenne szükség. így alakulhatott ki Varga Géza elvtársnál, a Diósgyörvasgyári Kohászati üzemek igazgatójánál olyan nézet, hogy „1945-ben még volt szerepe a szakszervezeteknek, de ma már nincs rájuk szükség.“ Pártbizottságaink, pártszervezeteink fontos feladata most, hogy mozgósítsanak az alkotmány tiszteletéle tett vállalások teljesítésére, különösen kohászati üzemeinkben, bányáinkban. Ennek érdekében valóra kell váltani az országos hengerész-, martinász-, kohászkonferencia és a gazdasági vezetők országos értekezletének útmutatásait. Üzemeinkben gyenge a műszaki értelmiség között kifejtett politikai munka. Egyrészt nem. irányul arra, Felad Pártszervezeteinknek a tömegek között végzett munkája már eddig is nagyszerű eredményeket hozott. Az öntudatban megerősödött munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek lelkes, odaadó munkájukkal hozzájárultak azokhoz a győzelmekhez, amelyeket a Szovjetunió és Sztálin elvtárs felbecsülhetetlen segítségével, pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus alapjainak lerakása során eddig hazánkban elértünk. A tömegek között végzett munkánknak azonban még sok hiányossága van, amelyek fékezik a szocialista építést. Központi Vezetőségünk felhívta figyelmünket: felvilágosító munkánk hibáit gyorsan és úgy kell kijavítanunk, hogy minden gátat elhárítsunk feladataink teljesítése elöl. Mi szabja meg tömegfelvilágositó munkánk feladatait? 1. Felemelt ötéves tervünk üzemeinkre, bányáinkra, építőiparunkra eső részének teljesítése és túlteljesítése. a) Ezzel kapcsolatban meg kell érttetnünk megyénk nagy jelentőségét az ötéves terv teljesítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában. Mi adjuk népgazdaságunknak a nyersvas 100 százalékát, a Martinacél 60—65 százalékát, a hengereltáru 50—55 százalékát, a szénszükséglet negyedét. Tehát, hogy országunk a vas és acél országává váljék, nagy mértékben a mi kohászainkon, martinászainkon, héngerésze- inken és bányászainkon múlik. Szocializmust építő országunk mindig nagyobb és sürgetőbb követelményeket támaszt velünk szemben, tehát magasfokú osztályöntudattal rendelkező kohászokra, martinászokra, hengerészekre és bányászokra van szükség. Legyenek büszkék üzemeink és bányáink dolgozót hogy pártunk, Rákosi elvtárs, kormányunk dolgozó népünk Ilyen nagyszerű történelmi feladattal bízta meg őket. b) üzemeinknek és bányáinknak maradéktalanul, minden részletében teljesíteni, túlteljesíteni kell tervüket. Ennek érdekében politikai tömegmozgósító munkánk fő formájának a versenyagitációnak kell lennie. Mutassák meg népnevelőink napról napra minden dolgozónak, hogyan áll helyt tervének teljesítésében. Minden- dolgozónak naponta tudnia kell, hogyan tartotta be a program szerűséget, milyen eredményt ért el a selejtcsökkentésben, a minőség javításában, a takarékoshogy a műszaki értelmiség, általában értelmiségünk teljes odaadással és lelkesedéssel dolgozzék a szocializmus építésén, amely saját jövőjének építését is jelenti. Másrészt nem irányul arra, hogy a dolgozók előtt tisztázza az értelmiség nagy jelentőségét az építő munkában. Ezért egyes hejyeken értelmiségellenes nézet kapott lábra, amit az ellenség is szít, jól tudván, milyen nagy. a jelentősége a fizikai és szellemi dolgozók jó együttműködésének, egységének. Üzemeinkbe és bányáinkba eddig is és a jövőben is százával-ezré- vel jönnek új munkások, akik tegnap még az egyénileg dolgozó parasztok életét élték, magukkal hozzák régi szokásaikat, maradi gondolkodásukat, emellett még nem sajátították el az ipari munkások öntudatos fegyelmét. Alkalmas talajul szolgálnak a jobboldali szociáldemokraták, a szociáldemokratizmus Ideológiájának. Agitációnk eddig nem terjedt ki erre a kérdésre, pedig ennek igen nagy a hordereje, hiszen a számbelileg megnövekedett uralkodó munkásosztály ereje csak akkor nő igazán, ha fejlődik osatályöntudata. Egyébként a proletárdiktatúra vezető osztálya, a munkásosztály felhígul. Azért is szükséges a faluból as üzembe jött egykori dolgozó parasztok osztályöntudatának mielőbbi kialakítása, mert kapcsolatuk ezután sem szakad meg falujukkal és Így oda beviszik a munkásosztály öntudatát. erősítik proletárdiktatúránk alapját, a munkás-parasztszövetsé- get. Megyénkben különösen fontos kérdés a kétlalfi munkások nevelése, hiszen a bányászok 25 százaléka, a nagyüzemi munkások 35—10 százaléka megyénkben földdel Is rendelkezik. Rákosi elvtárs rávilágított arra, hogy az ilyen munkást a föld, mint valami kölönc akadályozza munkájában. Sem földjét nem tudja becsületesen megművelni, sem az üzemben nem képes maradéktalanul ellátni feladatát. Baja van vele a tanácsnak, mert nem szánt, vet és arat időben, baja van vele a gyárigazgatónak, mert sokszor kimarad a munkából, tehát lazítja a munkafegyelmet. A kétlaklság ezentúl még azt, la jelenti, hogy az ilyen munkásoknak nincs ideje olvasni, tanulni, lemaradnak a fejlődésben. A kétlaki munkások rétege tehát alkalmas talaj a. jobboldali szociáldemokraták és más ellenséges elemek számára. Nevelő munkánknak ki kelj terjednie arra, hogy a kétlakl dolgozókat megszabadítsuk kölöncüktől és őket a munkásosztály öntudatos tagjaivá tegyük. itaínk Ságban. Látnia kell, hogy a Rákosi elvtársnak augusztus 20 tiszteletére tett területi felajánlás reáesö részét hogyan teljesítette. Naponta látnia kell minden műszaki dolgozónak, teljesítette-e feladatát, biztosította-e a műszaki-technikai feltételeket. Pártbizottságaink mozgósítsák á szakszervezeteket és a DISZ-t is. El kell érni, hogy a szakszervezetek tényleges szervezői legyenek a munkaversenynek és nyújtsanak konkrét segítségeit minden dolgozónak, hogy Rákosi elvtársnak adott ígéretét be Is tudják váltani. A DISZ tegye a fiatalokat az augusztus 20-1 verseny rohamcsapatává. 2. A falu szocialista átalakítása. A tömegfelvilágositó munka egyik legfontosabb feladata, hogy rávezesse dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útjára. Ez egyik legnehezebb, legnagyobb türelmet, odaadást, szívósságot és alaposságot követelő feladat, amelynek jó megoldása biztosija proletárdiktatúránk alapja, a mun- kás-parasztszövetség erősödését és népgazdaságunk alapjává az egységes szocialista termelési módot teszi. a) A Központi Vezetőség etekin-,f tetben két fő nehézség leküzdését állitja elénk. Az egyik — mint Horváth elvtárs mondta — „A föld- hözjuttatás és az egyéni gazdálkodás megerősödése következtében részben fokozódott a dolgozó paraszttok gondolkodásában a tulajdoni beállítottság. A földreform kettős hatása következtében a zömöt kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismerik, hogy jő gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetne, ugyanakkor többségük tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól“. b) A második nehézségről a következőket mondta Horváth elvtárs: „Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények — egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség és az engedmények következtében a parasztság soraiban elterjedt az a nézet, hogy a munkás- osztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettségek teljesítésével viszonozni." A nehézségek leküzdésére helyi példákkal be kell mutatni, mit köszönhet dolgozó parasztságunk szövetségesének, a munkásosztálynak (földosztás, föld megvédése, gépek,
